Magyar Nemzet, 2004. november (67. évfolyam, 289-317. szám)
2004-11-02 / 289. szám
2Est Magyarrm/H - Belföld 2004. november 2., kedd Rovatvezető: Villányi Károly Távozik a TV2 elnöke Saját kérésére, november elsejei hatállyal távozik a TV2 éléről Pintér Dezső, miután az intézmény megalakulása óta, azaz több mint hét éven át volt annak elnöke. Helyére a televízió igazgatósága Markus Tellenbachot, a TV2 főrészvényesét, az SBS Broadcasting SA elnök-vezérigazgatóját választotta. Pintér Dezső ezután az SBS stratégiai tanácsadója lesz, és a közép-európai fejlesztési lehetőségekkel foglalkozik majd. (MTI) Gyarapodó Pázmány-egyetem Az egyházi oktatás, a kutatás és az ipari intézmények jobb összekapcsolódását szolgálhatja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának új épülete és fejlesztése - jelentette ki Rosta Tamás dékán a szombati avatáson. A budapesti Práter utcai, ötszintes létesítményt Seregély István, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke áldotta meg. Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntőjében elmondta, a kár a jobb külső feltételek között figyelmet fordíthat a társadalmi, etikai összefüggésekre is. (J. I.) Tisza Istvánra emlékeztek Tisza István emléktáblája felavatásának első évfordulóján ünnepséget szervezett a Tisza István Baráti Társaság és a zuglói Fidelitas vasárnap. A rendezvényen beszédet mondott Rátonyi Gábor, Zugló polgármestere, Kollarik Tamás, a Fidelitas alelnöke és a Tiszta István Baráti Társaság képviseletében Maruzsa Zoltán. (MN) Bácher elnézést kért kollégánktól Is Munkatársunktól______________ A Népszabadság szombati számában Bächer Iván (képünkön) elnézést kért attól az „általa nem ismert” fotóriportertől, akinek a Károlyi-szobornál rendezett pénteki tüntetésen „rálegyintett” a fényképezőgépére. A lap munkatársa - mint arról beszámoltunk - a kisebb atrocitásokba fulladt rendezvényen először szóban, majd tettlegesen is akadályozni próbálta a Magyar Nemzet fotósát. Bächer először azt kérdezte, hogy „miért fotózik”, majd ráütött kollégánk gépére. A Népszabadság munkatársa azzal indokolta a történteket, hogy megpróbált egy idősebb hölgyet védelmébe venni, akit a Jobbik hívei kellemetlen helyzetbe hoztak. Bácher állítása szerint akkor „legyintett”, amikor fotósunk „három centiméternyire az arcához dugta” a gépét. Mivel „minden erőszak undorító”, Báchert állítása szerint nagyon bántja az eset, amit a történtek hevével magyaráz. Vezércikk a 7. oldalon „Apartheid-oktatáspolitika” Beárnyékolták a református iskolák találkozóját az egyházellenes intézkedések Több mint tizenegyezren vettek részt a református iskolák szombati fővárosi találkozóján a Papp László Sportarénában. Szabó István püspök „apartheidpolitikának” nevezte a kormány egyházellenes intézkedéscsomagját. I Joó István_______________________ Eredetileg örömteli, hálaadó alkalomra gondoltunk, de örömünket elhomályosították azok a tervezett intézményfinanszírozási rendelkezések, amelyek, lám, nem az egyházakkal találják szembe magukat, hanem gyermekekkel, szülőkkel és pedagógusokkal - mutatott rá Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke a református iskolák szombati nagyszabású, határon túliakat is felvonultató találkozójának szünetében. A tájékoztatón a tervezett normatívaelvonások kapcsán felemelte szavát a kistelepülési oktató-nevelő intézményekért is; ezeket a falvak gyújtópontjaiként láttatta az egyházfő. Bírálta a salátatörvénynek szánt költségvetési tervezetet, amelyben - már csak áttekinthetetlensége miatt is - szerinte aligha érvényesülhet a parlamenti demokrácia szelleme. Papp Kornél, a zsinat oktatási irodájának vezetője úgy fogalmazott: nem mond igazat, sőt hazudik, aki azt állítja, hogy az egyházi oktatási intézmények jóval az önkormányzati intézményeket meghaladóan kapnak támogatást. Szerinte éppen ellenkező értelemben nem azonos elvű a finanszírozás. Részletes számításokat követően arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a 2005-re szóló tervezet így emelkedik törvényerőre, a református egyház intézményeinek finanszírozási vesztesége legalább 885 millió, de akár 1,1 milliárd forint is lehet. Az egyházi közoktatási rendszerben legmostohább kormányzati elbánásban a - főleg a leszakadó vidékeken létesített - művészeti iskolák járnának, ezeket követnék az óvodák és az általános iskolák, majd a középiskolák. Ugyancsak nagy veszélynek látja Papp Kornél, hogy az intézményalapítást is gátolni fogják egyes jogszabályok. „Amikor ma a XVI. századihoz annyira hasonló végzetes leépülési folyamatok miatt aggódunk, emlékezzünk hálás szívvel a reformátorok, hitvalló őseink tanúságtételére” - olvasható a négy hazai református püspök által jegyzett zárónyilatkozatban, arra utalva, hogy az elődök beindították a magyar nyelvű igehirdetést, kiépítették „a legigényesebb, demokratikus, protestáns iskolarendszert”. Éppen ezért „bár az ország költségvetési tervezete nem támogatja a magyar társadalom és a magyar nemzet építésének szolgálatát s az egyházi oktatás fejlesztését, a református intézmények mégsem térnek le a megkezdett útról”. A színvonalas műsorral fűszerezett találkozón Ábrám Tibor Tiszán inneni főgondnok a házépítés hasonlatán keresztül világította meg a keresztyén nevelés feladatát. Például, hogy segítsen megfelelő „alapot” - hitet, értékrendet - kialakítani a diák életében, szolgáltasson jó „építőköveket” szelleme, személyisége fejlődéséhez. DISZKRIMINÁLT DIÁKOK. „Az a szülő, aki egyházi iskolába íratja gyermekét, úgy kell érezze magát, mint egy néger Dél-Afrikában húsz évvel ezelőtt” - állapította meg Szabó István Duna melléki püspök a reformáció emlékünnepén vasárnap a budapesti Kálvin téri templomban. Tudatosan provokálták a jobboldalt Provokációnak szánta Paizs Miklós a jobboldalról írt uszító dalszövegét - ezt a szerző ismerte el egy interjúban. A Tilos Rádió munkatársa Fiala János egyik októberi műsorában, a Budapest Rádióban olvasta fel irományát, amelyben Orbán Viktor megnyúzására, Lovas István kibelezésére, jobboldaliak akasztására és lapunk munkatársainak fejbe rúgására szólított fel. II Kristály Liihi.____________,_____ Már egy hónapja elküldte Paizs Miklós Lovas Istvánnak azt a dalszöveget, amely jobboldali személyiségek kiirtására tesz felszólítást. Számításaival ellentétben azonban a címzett nem reagált a provokálásra, ezért akarta szerzeményét a rádióban megismertetni - olvasható az Index hírportálon. Emlékezetes, hogy Szegő Tibor, a Budapest Rádió programigazgatója azzal védekezett: Paizs verse művészeti alkotás. - Fiala János Paizs Miklós provokációjának az áldozata - vélte kérdésünkre Szalai Annamária, a médiahatóság fideszes testületi tagja, aki különvizsgálatot kezdeményezett az ügy miatt. Indítványa kiterjed arra is, hogy Bácsfi Diána, a Magyar Jövő Csoport vezetője a Budapest Rádióban népszerűsíthette hungarista nézeteit. - Egy műsorszolgáltatót nem lehet kihasználni, és ha a médium mégis belesétál a csapdába, akkor vállalnia kell az esetleges szankciókat is és azt, hogy a büntetések elszaporodása az adó megszűnéséhez vezethet - érvelt Szalai Annamária. - Aki nyíltan mások likvidálására mozgósít, annak nincsen helye a demokráciában, és aki ilyesminek közlési lehetőséget biztosít egy rádióban, az alkalmatlan a tömegkommunikációs szereplésre az őt védelmükbe vevőkkel együtt - fejtette ki lapunknak Hollós János, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének elnöke. Szerinte ami történt, az nyílt rasszizmus, nem pedig művészet. - Közönséges férfitoalettek falán költőibb alkotásokat lehet olvasni, mint az inkriminált „vers” - mondta kérdésünkre Szikom József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke. - Tragikus, hogy vannak, akik vállalják ilyesminek a közlését - fűzte hozzá az elnök. - Nem kell ennek az ügynek jelentőséget tulajdonítani - ajánlotta Eötvös Pál. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint nem egy különösebben jelentős műről és műsorról van szó, mert a szöveg magáért beszél, és össze sem vethető Petőfi Sándor a királyok felakasztására tett költői felhívásával. Fiala János várhatóan pénteki teljes műsorát a témának szenteli, addig még - elmondása szerint - nem kíván lapunknak az esetről beszélni. Paizs Miklós Lakópark épülhet a lovaspálya helyén Az első körben nem sikerült értékesíteni a főváros határában fekvő, ma is használt sportingatlant Folytatás az 1. oldalról • A kedvező talajadottsága miatt lovak trenírozására télen is alkalmas, 54 hektáros, úgynevezett téli pálya értéke már 2000-ben is meghaladta a 670 millió forintot, ehhez képest az izraeli vevő információink szerint csak 300 millió forintot adott volna érte. Úgy tudjuk, azt is kikötötte, hogy a jelenleg külterületi, erdő, gyep és kivett besorolású ingatlant belterületbe sorolják át, hiszen ezzel lehetősége nyílott volna például lakópark építésére. Ami pedig ennél is fontosabb: míg külterületként csupán 1000-1100, addig belterületként 18-20 ezer forint az ingatlan négyzetméterára. A közelmúltban az ÁPV Rt. vezetése kérte a dunakeszi önkormányzatot, hogy vonja belterületbe az ingatlant, de ezt a képviselő-testület egyelőre nem támogatta. A Lovar Egylet által 1870-ben létrehozott idomítótelep Alag történelmének a része, és eladását sem a helybeliek, sem a lovas szakma nem támogatja. Utóbbiak a rendszerváltozás után egyre kilátástalanabb helyzetbe hozott lóversenyzés újabb veszedelmét látják benne. Az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Nemzeti Lóverseny Kft. több vezetője állását féltve nem merte nevét adni nyilatkozatához. Ugyanakkor egybehangzóan azt állították: az alagi téli pálya értékesítése a lóversenyzés koporsójába bevert újabb szög lenne. Bár az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint „a lóversenyzéshez nem szükséges ingatlanról” van szó, szakértők szerint a lovak felkészítésének ellehetetlenítése a sportág hazai jövőjét veszélyezteti. Példaként említették, hogy Európában is mindenhol állami kézben vannak az idomítótelepek. Az alagi telep 360 ló tréningezésére alkalmas, ma 320 állat felkészítését végzik. Winkler Tamás, a Nemzeti Lóverseny Kft. kormányváltás után eltávolított ügyvezetője szerint a galopplovakat viszonylag alacsony áron felkészítő alagi pálya eladása lehetetlen helyzetbe hozná a futtatókat, akik közül a mostaninál is többen kényszerülnének külföldön felkészülni és versenyezni. Úgy vélte: csak akkor lehetne piaci alapokra helyezni a galopplovak felkészítését, ha a versenydíjak jóval magasabbak lennének, amihez a régóta várt országos fogadóhálózat kiépítése is szükséges. Az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatóságán azt közölték, hogy az ingatlan meghirdetése a jogszabályoknak megfelelően történt, a későbbi értékesítéshez pedig az ÁPV Rt. igazgatóságának a jóváhagyása is szükséges. Emlékezetes, 1993 óta a lóversenyfogadás forrásadó-kötelessé vált. Azóta a feltett téteknek a korábbi 65 helyett már csak az 50 százaléka kerül vissza a nyereményalapba, így a fogadóközönség is megcsappant. Mint azt megírtuk, 2002 végén az ÁPV Rt. privatizációs elképzelései között szerepelt, hogy megszüntetik a hazai lóversenyzés finanszírozását, és eladnák az NL Kft. értékes ingatlanjait. Ezzel öt-tízezer ember megélhetését sodorták volna veszélybe. Jelenleg az alagi téli pálya eladásán kívül levegőben lóg a galopp-pálya egy részének az értékesítése is. A lóverseny szerelmeseinek történelem az alagi pálya FOTÓ: BURGER ZSOLT belpol@magyarnemzet.hu Szarvashibák a pénzosztás rendszerében Közös nyilatkozatban tiltakozik nyolc városrész polgármestere a forrásmegosztás szerintük felelőtlen gyakorlata miatt. A fővárosi önkormányzat szerint a bizonytalanságot a rendszerben lévő hibák okozzák. Pál,Gidró_________________ Nyolc budapesti kerület vezetése tiltakozik a forrásmegosztás gyakorlata miatt, mert szerintük az felelőtlen. Az I., a III., a IV., a IX., a XI., a XII., a XIV. és a XV. kerület polgármesterei - köztük MSZP-s és SZDSZ-es politikusok - közös nyilatkozatban ítélték el azt a gyakorlatot, hogy néhány héttel az év vége előtt összességében 2,2 milliárd forintot von el a főváros a kerületektől. A polgármesterek szerint ráadásul többszöri módosítás után is követhetetlen és átláthatatlan a pénzek elosztásának módja. A kerületvezetők ezért közös nyilatkozatban fordultak Demszky Gábor főpolgármesterhez, egyeztetést sürgetve. Nem a városvezetés szubjektív értékítéletétől függ, hogy mennyi pénzt kap egy kerület, hanem egy objektív rendszer alapján kell dönteni, amelynek azonban lehetnek hibái - jelentette ki Lakos Imre (SZDSZ). Atkári János (SZDSZ) pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes azt közölte: a forrásmegosztás korrekciója során derült ki, hogy az adatszolgáltatási rendszerben hiba van, amelyet azonban a Belügyminisztérium legújabb jogértelmezése szerint már nem lehet korrigálni. Atkári tiltakozott egyes polgármesterek állítása miatt, amely szerint a főváros eltitkolta a városrészek elől a forrásmegosztás kiszámításához szükséges adatok egy részét. Tarlós István, Óbuda polgármestere lapunk kérdésére azt közölte: a forrásmegosztás kiszámításához szükséges táblázatokat Atkári valóban eljuttatta a kerületekhez, ám ezekből nem derül ki, hogy a fővárosi tulajdonú zöld területek mérete egyik évről a másikra hogyan növekedhetett a tízszeresére. Tarlós szerint ennek a számítási módozatait titkolta el a főváros. Atkári János szerint azonban ez is a rendszer egyik hibája.