Magyar Nemzet, 2004. november (67. évfolyam, 289-317. szám)
2004-11-11 / 298. szám
EH Magyar lemez • Kultúra 2004. november 11., csütörtök Rovatvezető: Dippold Pál Akit a feladatok mindig megtaláltak A hatvanéves Iglódi István rendezésében mutatták be a Tudós nőket a Magyar Színházban . Mktz Katalin___________________ A z ön személyiségének meghatározó vonása a sokoldalúság. Éppúgy rendez komédiát, mint tragédiát, prózát, mint zenés műfajt, a Godspell s a La Mancha lovagja hosszú szériát élt meg, színész és rendező, egyetemi tanár, és nem utolsósorban színigazgató. Mi sarkallta arra, hogy ilyen szerteágazó utakon induljon el? - Színész akartam lenni, de később, mondhatni, megkínáltak a lehetőségek, megkerestek a feladatok. A főiskolán már professzoraim, Nádasdy Kálmán és Várkonyi Zoltán mondogatták, hogy foglalkozzam rendezéssel. Hasonlóképpen találtak meg a különféle művek, műfajok, magam is meglepődtem, amikor először rendeztettek velem operettet, aztán az ember az eltérő műfajokban megleli azt a szépséget, azokat a lehetőségeket, ami miatt megéri őket színre vinni. A sokműfajúságot mindig is kihívásnak tekintettem. - Most épp komédiát rendezett, miért esett a választása a Tudós nőkre, ehhez volt szereposztása, ez illett a repertoárba, vagy személy szerint annyira kedveli a darabot? - Mindhárom igaz. Megkerestek a Szentendrei Teátrumtól, és megkérdezték, melyik művet szeretném megrendezni velük koprodukcióban. A fenti kritériumok alapján döntöttünk emellett. Nagyon örültem neki, mert a Tudós nők végigkísérte az életemet. Ugyanazt a szerepet játszottam Vámos László előadásában a főiskolán, amelyiket mostani rendezésemben is elvállaltam. Különben életemben először játszom fontosabb szerepet a magam rendezte előadásban. Vámos később még egyszer színre vitte, ahova vendégszereplőként meghívott, aztán játszottuk a darabot nem sokkal a Művész Színház megszűnése előtt, így hát a pályámon újra és újra felbukkanó komédiát nagyon megkedveltem. - Ezek szerint nagyjából úgy volt vele, mint Strehler A két úr szolgájával a Piccolo Teatróban, életének több fázisában újrarendezte. Gondolom, ez az új változat különbözik a korábbiaktól. Nemcsak azért, mert maga az ember is változik, hanem azért is, mert a szereplők egyénisége erősen meghatároz egy előadást Másrészt, tragikus motívumokat is felleltünk, érzékeltettünk ebben a változatban, persze, ettől nem vész el a vígjátéki jellege. - Említsünk néhány főbb szereplőt. .. - Béres Ilona, Moór Marianna, Auksz Éva, Nagyváradi Erzsébet, a két költőt Cserna Antal és Bede Fazekas Szabolcs játssza, s én alakítom az apát. - Rendez-e még más darabot is ebben az évadban? - Színművészeti egyetemet végzett tanítványom, Balázs Ágnes írt egy felnőtteknek szóló musicalt Andersen életéről, mesemotívumainak felhasználásával, amelyhez a zenét is maga szerezte; annyira érdekesnek találtam, hogy színre vittem, évad végén volt a főpróba, karácsony előtt mutatjuk be. Továbbá koprodukcióban a soproni színházzal megrendeztem az Orpheusz az alvilágban prózai színpadra írott verzióját néhány művészünk vendégszereplésével. Ezt mutatjuk be itteni, teljes szereposztással decemberben. Jövő évben Rejtő Jenőadaptációt rendezek, A néma revolverek városa című regényét Schwajda György írta át színpadra igen izgalmasan. - Hatvanéves művésztől már megkérdezhetem, hogy mi az ars poeticája? Milyen belső indíttatással dolgozik? Hisz majd negyven évet töltött a pályán. - Aehéz röviden megfogalmazni. Ahogy alakul az ember élete, s körülötte a világ, mindig mást és mást szeretne elmondani. Amúgy nem vagyok túl „üzenős” fajta rendező... Mindig olyasmit szerettem volna közölni, amit fontosnak éreztem, ami érdekli a nézőket, miközben jól is érzik magukat az előadásomon. Hozzáteszem ehhez, amit a rendezéseiben magam tapasztalok: a belső értékek, a humánum jelenléte. Egyébként nagy váltás lehetett az életében az igazgatói szék elfoglalásának vállalása, akkor is, ha társulatának kérésére történt, ami megerősít egy vezetőt. Ráadásul önnek kellett végigkalauzolnia a társulatot ama váltágos időszakban is, amikor a Nemzeti Színház címet megvonták és Magyar Színházzá alakították át a teátrumot. Hogyan élte ezt át? - Ez a feladat is rám talált. A társulat kérte, hogy pályázzam, s nem mondtam nemet, mert úgy éreztem, ez az igen erős, idős színészgenerációból és tehetséges fiatalokból álló csapat megérdemli, hogy megpróbáljam átmenteni a nehéz időszakon. A mélyponton túljutva új, ragaszkodó közönségrétegre is szert tettünk, hisz a hajdani Nemzeti klasszikus előadásainak rendszeres iskolai publikumára már nem számíthattunk, s meg kellett küzdeni azért, hogy ama bizonyos jól öltözött pesti közönség is bejöjjön hozzánk. A tavalyi évad 140 ezres nézőszáma szépen igazolta törekvéseinket: épp kétszerese a 2000-belinek. Sikerült ide vonzani néhány tehetséges rendezőt, tehát megszűnt az a bizonyos idegenkedés, ami a színházat éveken át körülvette. - Magyarán, jól navigálta a hajót. Most, hogy a mandátuma vége felé jár, s tudom, társulata ismét noszogatja, vállalja el az újrapályázást, kötélnek áll-e ismét? - Úgy érzem, hogy ez az együttes, a válságos időszakot átvészelve, megérdemel még néhány nyugodt évet, s csak az alkotómunkának szentelheti az erejét. Július végéig tart a mandátumom, remélem, mielőbb kiírják a pályázatot, hogy legyen még idő az új repertoár összeállítására s egyebekre. Vállalom az újabb megmérettetést, de ehhez, amikor aktuális lesz, még egyszer le szeretnénk ülni a társulattal. Az elvonások miatt szűkösebb körülményekhez kell idomítani a költségeket, ám ha további megszorításokra kerülne sor, s kiderül, nem lehet már minőségi munkát végezni, nem szabad tovább vállalni. Moliere-darabot mutattak be a közelmúltban a hatvanesztendős Iglódi István rendezésében a Magyar Színházban. A Kossuth-díjas színész, rendező nemcsak színpadi és filmszerepek sokaságával véste emlékezetünkbe a nevét, hanem a Nemzeti Színház Magyar Színházzá való átalakításának válságos periódusában is presztízsét megerősítve navigálta társulatát. Az igazgató-főrendező mandátuma az évad végén jár le, többszörös alkalom szülte hát az alábbi interjút. .Vállalom az újabb megmérettetést* fotó: nagy Béla Szitkozódó színigazgató Székhelyi József Magyar Szennyzetnek nevezte lapunkat .... Harc, Zalán .___________________ • •Összesen 170 millió forintos megszorítást jelentett a Draskovics-csomag a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok számára - állítja Kohári Nándor fideszes önkormányzati képviselő. A városatya számításai szerint az energiaár-emelések húsz-huszonöt, a jegyárak áfájának emelkedése tízmiillió forint bevételkiesést eredményezett. Ehhez járult, hogy tíz százalékkal csökkent a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által folyósított állami produkciós támogatás, miközben a többi állami támogatás sem emelkedett, azaz nem követte az infláció változását, így az állami támogatások értékének csökkenése összesen további negyvenmillió forintos veszteséget jelentett a színháznak - állítja Kohári. Ehhez járul az áfa-visszaigénylés rendjének változása miatti több mint százmillió forintos bevételkiesés. Összességében elmondható, hogy a Draskovics-csomag 170 millió forintos veszteséget okozott a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok számára a 2004-es esztendőben, s ez csőd közeli helyzetbe juttatta az intézményt - mondja az ellenzéki képviselő. Az említett kedvezőtlen változások is hozzájárultak ahhoz, hogy a szegedi önkormányzat közgyűlése 110 millió forintos pótlólagos támogatást szavazott meg a színház megsegítésére 2004 júniusában, így az állami megszorítások árát közvetlenül a szegedi lakosság fizette meg. Azonban a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékoknak a Draskovics-csomag mellett más problémákkal is meg kellett küzdenie. Mint lapunkban korábban beszámoltunk róla, az idén rekordnagyságú, 662 millió forintos költségvetéssel gazdálkodhatott a szabadtéri játékok. Ennek ellenére az elmúlt öt év legalacsonyabb, 41 ezres nézőszáma messze elmaradt a tervezett hatvanezrestől, s komoly szakmai bírálatok is elhangzottak egyes produkciók művészi színvonalát illetően. Az is borzolta a kedélyeket, hogy miközben pénzhiányra hivatkozva az intézmény több szegedi színházi társulati taggal nem kötött szerződést, addig Alföldi Róbert, akinek produkciója az előzetes tervekkel szemben nem került színpadra az idei szabadtérin, kétmillió forintos bánatpénzzel távozott a dél-alföldi városból. Székhelyi Józsefnek pedig - Botka László MSZP-s polgármester javaslatára - 1,95 millió forintos jutalmat szavazott meg zárt ülésén a szegedi önkormányzat baloldali többségű kulturális bizottsága „a Szegedi Szabadtéri Játékok sikeres lebonyolításában nyújtott kiemelkedő munkavégzéséért, rendkívüli munkateljesítményéért”. Úgy tűnik azonban, hogy a szocialista városvezetés is belátta a helyzet tarthatatlanságát, ezért a szegedi közgyűlés október végi ülésén a baloldali többség úgy határozott, hogy leválasztják a színházról a szabadtéri játékokat, és létrehozták a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező Kht.-t. Botka polgármester a közgyűlési vitán hangsúlyozta: nem azért választják külön a két intézményt, mert „baj van”, hanem mert új korszakot szeretnének nyitni, ám a Fidesz lemondásra szólította föl Székhelyi Józsefet. Mint ismeretes, tavalyi megválasztásakor a közgyűlés nemcsak a kőszínház, hanem a szabadtéri játékokat is magában foglaló egységes intézmény főigazgatójának választotta meg Székhelyit. Az ellenzék szerint a városnak 150 millió forintjába kerül az átszervezés. Az újonnan létrehozott kht. lehetséges művészeti vezetői között egyébként felmerült a már említett Alföldi Róbert neve is. Székhelyi József szokásos stílusában reagált az őt ért bírálatokra. Korábban nyilvános bizottsági ülésen a megyei lap munkatársát „baromnak”, míg lapunk újságíróját „takonynak” nevezte, és most sem maradt adós a bántó megjegyzésekkel. November eleji sajtótájékoztatóján felolvasta háromoldalas levelét, melyben saját sérelmeit fogalmazta meg. A levélben az egyik, őt bíráló ellenzéki képviselőről így fogalmazott: „Tényállításként rágalmaz a városi suttogásoktól feltüzelten”, majd a szegedi ellenzékről kijelentette: „Felelős lépést azonban ilyen gyatra ellenzéktől én nem remélhetek.” A korábban SZDSZ-es színekben képviselő-jelöltséget vállalt Székhelyi a levélben hangsúlyozta, hogy a színházat távol tartja a politikától, majd lapunkat támadta: „Ugy-e itt volna az én sok-sok tízmilliót verő hűtlenkezelés-ügyem is. Olvastam a lapokban. Ez túlzás. A Magyar Szennyzetben.” Ehhez magyarázatképpen már csak egy másik Székhelyi-idézet kívánkozik: „Idegileg zokni lettem” - tett vallomást a színház főigazgatója szeptemberi sajtótájékoztatóján. kultura@magyarnemzet.hu Másfél milliárd az ókeresztény sírkamrákra • Derek András___________________ Magyarországon elsőként nyert Pécs azon az uniós pályázaton, amely a turisztikai vonzerő fejlesztését támogatja. Összesen másfél milliárd forint érkezik Pécsre, a pénzt a világörökségi ókeresztény sírkamrák bemutatására fordítják. Az úgynevezett regionális operatív program keretében elnyert pénz nélkül még jó ideig várni kellett volna arra, hogy „eredeti” pompájában lehessen látni a IV. századi festett sírkamrákat, amelyek Rómán kívül egyedül itt maradtak fenn. „Ez azért érdekes, mert itt született a kereszténység építészete, ami rendkívüli dolog az egész világon. A baj az volt, hogy ezt ma fizikailag nem igazán lehet érzékelni. Most le kell menni a föld alá, szűk üregekbe, amit a barokk kor feltöltött, hogy a mai tér kialakuljon. Ezután azonban alkalmunk lesz arra, hogy úgy mutassuk be a mai térszinttől hat méterrel mélyebben fekvő síregyüttest egy 400 négyzetméteres üvegjárdán, üvegfelületen keresztül, hogy a valamikori, római napszint érzetét keltsük” - magyarázza a pénz útját dr. Bachamann Zoltán építész. Dr. Kukái Tibor egyetemi tanár, a pályázat projektmenedzsere elmondta, egyrészt a világörökségi színhelyek turisztikai vonzerejének növelése, másrészt újabb sírkamrák feltárása volt az alapvető cél, ezért adták be a pályázatot. Az érvényes pályázathoz szükség volt városi és állami önrészre is, azaz garanciákra: Pécs 43 millió, az állam pedig közel 400 millió forintot adott, az EU valamivel több mint egymilliárd forintot. Felhívás adatvédelmi tiltakozási jog gyakorlására A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kormányai között 2004. szeptember elsején életbe lépett a magyarországi levéltárakban őrzött, védett személyes adatokat tartalmazó holokausztdokumentumok másolatának a washingtoni Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma részére történő átadása tárgyában készült adatvédelmi szerződés végrehajtásával összefüggésben a Magyar Országos Levéltár - jogszabályi felhatalmazás alapján - az alábbi felhívást teszi közzé: A magyarországi levéltárak a magyarországi zsidóság 1938-1945 közötti jogaiban történt korlátozására és üldöztetésére vonatkozó levéltári anyagukból az emlékmúzeum számára elkészítik azon iratok - ideértve a védett személyes adatokat tartalmazó iratokat is - másolatát, amelyek az ott folyó tudományos kutatásokhoz szükségesek. A védett személyes adatot tartalmazó irat másolatának anonimizálatlan formában történő átadását az érintett, vagy annak halála esetén bármely örököse vagy hozzátartozója (jogosultak) 2004. szeptember 30-tól kezdődően hat hónapon belül (2005. február 28-ig), illetve mindaddig, amíg a másolat továbbítása nem történt meg, megtilthatja. Abban az esetben, ha a másolatot már továbbították, akkor a jogosult személy megtilthatja a védett személyes adatot tartalmazó anonimizálatlan iratmásolatnak a külföldi tudományos intézetnél történő további kezelését és felhasználását. A tilalom legfeljebb az érintett halálát követő 30 évig tarthat. A tiltakozási jog az iratot őrző levéltárnál vagy a Magyar Országos Levéltárnál (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2-4., tel.: 225-2844) személyesen tett bejelentéssel érvényesíthető. Valamennyi magyar levéltár neve és címe megtekintető a Magyar Országos Levéltár honlapján (www.natarch.hu). A bejelentés megtételekor a jogosult személynek közölnie kell az érintett személy azonosításához szükséges adatokat, továbbá - ha erre mód van - azokat az információkat is, amelyek alapján az érintettre vonatkozó irat azonosítása elvégezhető. Ha a jogosult személy nem az érintett, akkor örökösi vagy hozzátartozói minőségét igazolnia kell. A 231/2004. (VIII. 6.) korm. számú rendelettel kihirdetett adatvédelmi szerződés a Magyar Közlöny 2004. évi 112. számában (9970-9983. old.) olvasható. (Második megjelenés.) Budapest, 2004. szeptember 2. A Magyar Országos Levéltár főigazgatója