Magyar Nemzet, 2005. január (68. évfolyam, 1-29. szám)

2005-01-24 / 22. szám

Alpok, Adria, Balkán , Hegyi Zoltán (Trieszt)_______ M­iközben lenn délen, Nápoly­ban szabályos utcai harcok folynak a carabinierik és a Camorra között, itt északon minden rendben van, tart a 16. Trieszti Filmfesztivál. A helyzetből adódóan (olasz-hor­­vát-szlovén aranyháromszög, ide­­vehetjük nyugodtan az osztrák-né­met hatást, plusz a Monarchia ta­pintható jelenlétét) Közép-Európá­­ra tekint és Ázsiára kacsingat. Ti­zenkét nagyjátékfilm versenyben, rengeteg dokumentum- és meg­számlálhatatlan rövidfilm, videó­­kísérletek, hangsúlyos magyar je­lenlét, szóval az ezerarcú (lásd még ezer darabra tört, ezer sebből vérző) posztmonarchikus kultúra és ezen belül a filmművészet dicséretes igyekezettel keresi önmagát és a másikat. És úgy tűnik, legalább erre az egy hétre meg is találja. Az ese­mények az új Kusturica-filmmel kezdődtek, ami nem rossz felütés, ha már a tágabb környékről beszé­lünk (a Balkán is idetartozik, nem, ráadásul kis híján minket is odaraj­zoltak az európai haverok, aztán Rajkától északra kezdődött volna a művelt nyugat, ez komoly), de előt­te a biztonság kedvéért levetítették a Víziók Európáról című dán filmet, amiből számomra pontosan kide­rült, hogy a magam részéről milyen Európában szeretnék élni. Hát olyanban, ahol többek között Fatih Akin, Theo Van Gogh (U1), Aki Kau­­rismäki, Tar Béla és Jan Troell oszt­ják az észt. Rögtön másnap bemutatkozott a budapesti Inforg Stúdió, lement a Ki a macska? című mozi (Mészáros Péter rendezte Hajnóczy Péter no­vellája alapján) és a Kontroll. Werner Hercog (tudták, hogy az eredeti neve Stipetic, ha már balká­­nozunk) már 63 éves, de szerencsé­re még mindig nem fér a bőrébe. Ezáltal nem rángattat át a bennszü­löttekkel egy komplett folyami gő­zöst a dzsungelben, mint a Fitz­­carraldóban, viszont léghajóval tér vissza az esőerdőbe, aminek szintén megvan a diszkrét bája, amiről bő­vebben holnap. HARRACH PÉTER KARCAGON. Az Országgyűlés alelnöke szombaton este Karcagon, a magyar kultúra napját köszöntő városi ren­dezvényen elmondta, hogy a kultúrához tágabb értelemben hozzátartozik mindaz, amit magunk körül építünk. A viselke­désünk, a nyelvünk, az ünnepeink és a szokásaink is. Kultú­ránk a globalizáció hatásaitól, a kommerszáradattól egy kicsit megsérült, és újjáépítésre szorul, amihez megvannak a hagyo­mányaink, az ünnepeink és létezik irodalmunk. (MTI) Kitüntetések a magyar kultúra napján Hiller István kultuszminiszter pénteken kitüntetéseket adott át az Iparművészeti Múzeumban a magyar kultúra napja al­kalmából. __MTI_________________________________ PRO CULTURA HUNGARICA EMLÉKPLAKETTET kapott Erwin Müller a Gerbeaud-ház helyreál­lításáért. MINISZTERI ELISMERŐ OKLEVÉLBEN részesült Pólya Pálné és Pólya Pál, a túrkevei kábeltele­vízió létrehozásáért, valamint Szirtes Katalin és Koppány Endréné a Könyvet házhoz prog­ram megvalósításában végzett munkájáért. A KULTÚRA PÁRTFOGÓJA CÍMET Gulyás Györgyné Mátyás Éva kapta, aki férje, Gulyás György, a Debreceni Kodály Kórus, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny alapítója tel­jes hagyatékát a Debreceni Egyetem Könyvtá­rának, ingatlanát pedig az egyetemnek aján­dékozta. A KULTÚRA TÁMOGATÁSÁÉRT CÍMBEN része­sült a Budapesti Műszaki és Közgazdaság-tu­dományi Egyetem a Szkéné Színház támoga­tásáért. MÁRAI SÁNDOR-DÍJAT kapott Karátson Endre párizsi író-irodalomtörténész, Láng Zsolt er­délyi prózaíró, szerkesztő, Németh Gábor író­szerkesztő. BIBLIOTÉKA EMLÉKÉREM-DÍJAT kapott Büky Béláné, az MTA könyvtára osztályvezetője, Czinkné Bü­kkösdi Valéria, a kaposvári megyei és városi könyvtár osztályvezetője, Haraszti Pálné, az Országgyűlési Könyvtár osztályveze­tője, Háry Péterné, a kecskeméti Katona Jó­zsef Megyei Könyvtár szolgáltatási egység ve­zetője, Kovács Emil, a devecseri városi könyv­tár címzetes igazgatója, Lakatos András, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, Müller Róbertné, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár igazgatója, Sipos Márta, az Országos Széchényi Könyvtár fő­osztályvezető-helyettese, Szentesi Jánosné, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár osztályvezetője, Tőzsér Istvánné, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár osztályve­zetője. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖZÖSSÉGI DÍJBAN részesült a Bányász Képzőművész Kör, a Bi­hari János Táncegyüttes, a Budai Táncklub, a Fapihe Gyermekszínjátszó Csoport, a Magni­ficat Gyermekkar. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ALKOTÓI DÍJAT kapott Buglya Sándor filmrendező, operatőr, produ­cer, Gerenday Endre karnagy, tanár, Harsá­nyiné Szöllősi Ágnes mozdulatművész, koreog­ráfus, Koday László képzőművész, Szabó Lász­ló népzenész, Sződy Szilárd tanár, rendező, Várhidi Attila művelődésszervező, tanár. M­AGYAR 31­0 S­ZÍNHÁZ Offenbach ORFEUSZ AZ ALVILÁGBAN operett színészekre Tóth Sándor Avar István Auksz Éva­­ Makay Sándor Agárdy Gábor Szakácsi Sándor Kállai Ferenc Császár Angola io mit­zo: 4# I Dörner György tos« -f " w J . *■ • iPP 15 2005. január 24., hétfőKultúra fil­mzet A Himnusz születésnapja A Fidesz Angyalföldön ünnepelte nemzeti irodalmunkat íme, hát megleltem hazámat, a földet, ahol a nevemet hibátlanul írják fölébem. A színpadi vetítővászon jóvoltából Latinovits Zoltán hangján József Attila költeménye köszöntötte szomba­ton délután ötkor a Láng Művelődési Házban a közönséget. Az angyalföldi művelődési házban a magyar kultúra napján tartott megemlékezést a Fidesz kulturális tagozata budapesti tanácsa és a Rendületlenül Polgári Kör.­ ­ Pósa Zoltán assola Péter egyetemi tanár, budapesti elnök köszöntőjé­ben emlékezetünkbe idézte, hogy tizenöt évvel ezelőtt Bánffy György színművész javaslata nyomán vált nemzeti ünnepünkké a magyar kultúra napja annak tiszteletére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz meg­írását. Legyen ez a nemzeti össze­fogás napja, a tavalyi, szomorúan végződött december 5-i népsza­vazás reményteljes ellenpontja. Engedjük közel magunkhoz a művészeteket - e szavakkal kezd­te ünnepi beszédét Pálinkás Jó­zsef, a Fidesz kulturális tagozatá­nak elnöke. Mai világunk gonosz kísértései naponta arra késztet­nek bennünket, hogy eleget te­gyünk a szerzés reánk kénysze­­rített parancsának. Amikor a ta­nulás helyét átveszi az informá­ciószerzés, a műveltséget a jól­­értesültség készül leváltani, be­szélgetés gyanánt pedig már las­san csak sms-üzeneteket váltunk, felbecsülhetetlen az irodalom és a kultúra missziója. Képes arra, hogy a határok felett megteremtse a szellemi haza egységét a Kárpát­medencében. Az elnök szavait kö­vette a Rendületlenül című meg­rendítő irodalmi összeállítás Fri­­gyesi András, Nemeskürti Harriet, Bródy András rendezésében. Köl­csey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály, Ady Endre, Kosz­tolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Márai Sándor, Németh László, Nagy László, Wass Albert és má­sok üzenetét Császár Angéla, Eg­res Katinka, Esztergályos Cecília, Karsai Klára, Póka Éva, Pitti Katalin, Sára Bernadett, Bánffy György, Bitskey Tibor, Benkóczy Zoltán, Horváth Sándor, Mécs Károly, Nagy Péter, Raksányi Gá­bért, Szarvas József, Szigethy Gá­bor, Szabó Gyula tolmácsolta. A színpad hátterét Nagy-Ma­­gyarország térképe díszítette, rajta mécsesek mutatták a műsorban szereplő nagy magyar költők szü­lőhelyét. Az eseményen kigyúlt apró lángok behálózva a Kárpát­medencét szimbolikusan jelezték, hogy a magyar irodalom lerövidít­heti a lélektől lélekig terjedő hosz­­szú utat is.­­ Pálinkás József Nem megy Berlinbe a Sorstalanság Koltai Lajos rendező úgy döntött, hogy nem küldik el a Sorsta­lanság című filmet a februári berlini filmfesztiválra. A Ber­linale rendezői azzal érvelve, hogy a film önmagában értéket jelent, felajánlottak egy verse­nyen kívüli bemutatkozást. Koltai ezt nem fogadta el, így a Sorstalanság nemzetközi fesztiválon májusban Cannes­­ban vagy augusztusban Velen­cében debütál. (MTI) M­ultimédiás vándorkiállítás Multimédiás vándorkiállítás nyitt a József Attila-emlékév alkal­mából pénteken Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A február 20-ig látogatható tár­lat József Attila költészetét és életútját új technológiák, digi­tális video- és hanglejátszók se­gítségével mutatja be. (MTI) A százezredik néző Mészáros Márta január 20-án, a gyomaendrődi Apolló mozi­ban, a magyar kultúra napja alkalmából köszöntötte A te­­metetlen halott című filmjének százezredik nézőjét. Kondor Nóra, a Bethlen Gábor Szak­képző Iskola diákja egy Nagy Imre életéről szóló díszkötetet, valamint magyar filmek DVD- it kapta ajándékba a rendező­nőtől. (N. M). Lajtha László-díjak Kelemen Magda, a Duna Televízió zenei szerkesztője és Weisz Gá­bor, a Bartók rádió adó-főszer­­kesztősége hangverseny-szer­kesztőségének vezetője kapta az idén a Lajtha-díjakat szom­baton, a rádió Márványtermé­ben. (K. U. M.) M­agyar emlékhely Franciaországban A Magyar Kultúra Alapítvány bu­dai várbeli székházában ma es­te hatkor Feledy Balázs mutat­ja be Szinte Gábor festőművész faliképsorozatát II. Szilveszter pápáról, Szent Istvánról és a Szent Koronáról. A képek idén ősszel kerülnek végleges he­lyükre, a franciaországi Saint- Simon templomba. (P. Z.) R. E. M.-koncert az arénában Néha minden fáj, néha mindenki sír ■ Öngyújtók és fényképezős mobilok a magasban Szombaton Belgrádból érke­zett az R. E. M., tiszteletét tette Budapesten, a sportarénában, majd egy jó kétórás, feszes ze­nei program után, még aznap este Prága felé vette az irányt. Ugyan telt ház azért nem volt a Papp László arénában, a han­gulattal semmi baj nem volt, csak néha a hangosítással. De még ez sem tudta elrontani a nem akármilyen cirkuszt. Nedhái, Miklós_____________ A­zután, hogy az „ufóval” átel­­lenben található vendéglátó­ipari egység asztalának lába ne­gyedszer is kiesett, illetve a kivetí­tőn elkezdtek peregni a Szeress most! képei, és a rádióból az igény­telen tucc-tucc-cipch­ip szólt, ideje volt útra kelni, s megközelíteni az objektumot. A hatalmas kígyózó sorok már lementek, s a kézben maradt dobozos sörtől való fájdal­mas búcsúzás után megnyílt előt­tünk az R. E. M.-szentély. A színpa­don már a húrok közé csapott az előzenekar, a Lettország legnép­szerűbb zenekarának aposztrofált Brainstorm. Megtettek mindent, hogy bemelegítsék a közönséget, de azért az ülőhelyeseket nem sikerült talpra állítani. Kis hatásszünet, villany le, és fél­órás késéssel, háromnegyed kilenc­kor meglibben a függöny, s beve­zető nélkül a Finest Worksonggal a lovak közé csapnak. Az első felvo­násba korábbi, rockosabb számok kerülnek, s Stipe mintha nem két­­ezer-huszonkettedszerre énekelné ugyanazokat a dalokat, teljes az át­élés illúziója, azért kicsit elbújik az örök kopasz, szemén festett forró­­álarcszerűség. A színpad fényárban, a tetőszerkezetről méteres változó fényű neoncsövek lógnak, a színpad feletti kivetítőn a klipek és élő kon­cert képei keverednek: osztott kép­ernyő, több kameraállás, szuper, csak a hangosítással mintha néha kisebb-nagyobb bajok lennének, de sebaj. Hamarosan az új albumról, az Around the Sunről is felcsendül az első dal, kötelező nekünk is az összebújás. Érkezik a gyorsvonat, fel is szállunk, vissza nem tekin­tünk. „Na végre, egy szám, amit én is ismerek” - mondja mellettem egy marketinges fiatalember, kezé­ben műanyag pohár és abban per­sze sör, s igen, jön a kihagyhatatlan, az Everybody Hurts. Néha minden fáj, néha mindenki sír, öngyújtók és fényképezős mobilok a magasban, hullámzás és romantika. Fél tíz kö­rül az új album húzószáma, a Lea­ving New York, majd elhangzik egy olyan dal (Swan Swan H) is, ame­lyet utoljára 1991 júniusában adtak elő, „kicsit izgulunk is” - mondja az énekes. De vissza a jelenbe, hama­rosan kezdetét veszi a politikai fél­óra. „Bocsánatot kérünk a választás eredményei miatt” - mormogja a mikrofonba Michael Stipe, majd hozzáteszi, hogy Bush beiktatásán négy emberből három hátat fordí­tott, s érkezik is az I Wanted to be Wrong című szám és a nagy politi­kai hitvallás, a Final Straw. A „hivatalos” koncert a Losing my Religionnal végződik, de mind­annyian tudjuk, hogy még vissza­térnek. Nem is akárhogy, még vagy hat számot játszanak. Ezután kez­dődhet a harc a kabátokért a ruha­tárban. Teljes az átélés illúziója . ■ FOTó: máté Péter

Next