Magyar Nemzet, 2005. április (68. évfolyam, 87-116. szám)

2005-04-25 / 111. szám

14Magyar Lem­zet • Kultúra 2005. árus 25., hétfő Rovatvezető: Dippold Pál Konferencia a debreceni programokról ■ MTT____________________ T eret nyerünk címmel tartot­tak konferenciát Debrecen­ben az Európa kulturális fővárosa pályázat kapcsán. A konferenciát Kósa Lajos polgármester nyitotta meg. „Olyan programokat kell ki­dolgoznunk, amelyeket a város megvalósít, akár nyer, akár nem” - mondta. Fontosnak nevezte, hogy a város középtávú fejlesztési stratégiájába illeszkedő projektek szülessenek, amelyek meghatá­rozzák a hajdú-bihari megyeszék­hely arculatát a következő 10-15 évben. Túri Gábor kulturális al­polgármester lényegesnek tartja, hogy a projektek bekerüljenek a Nemzeti fejlesztési tervbe, ahogy azt a napokban Debrecenben Bo­­zóki András kulturális miniszter is kilátásba helyezte. A szombati konferencián több debreceni pro­jekttervet is bemutattak, többek között a már épülő Kölcsey Köz­pontot, a modern művészeti mú­zeum tervét és az új színházat. Európa kulturális fővárosa 2010-ben egy magyar és egy né­met város lesz. Oktatási központ a cívisvárosban Nyíregyháza után Debrecenben is oktatási központot nyitott a Szabolcs-Szatmár-Bereg, illet­ve Hajdú-Bihar megye több te­lepülésén művészeti oktatást és szakképzést végző Abigél Többcélú Intézmény. A Fényes udvari lakótelepen átadott in­tézmény szombati avatása kapcsán Tóth­­Gábor kommu­nikációs főosztályvezető el­mondta: az Abigél a jövőben meghatározó szereplő kíván lenni Debrecenben a művésze­ti képzés, a szakoktatás és a felnőttoktatás terén. (MTI) Gyorsíróünnep Az 1925. április 25-én létrejött Ma­gyar Gyorsírók Országos Szö­vetségének a megalakulására emlékezett tegnap az utód­­szervezet, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Szövetsége a Mó­ricz Zsigmond Műszaki Szak­­középiskola Radnai Béla tago­zata iskolájában. A szövetség legfontosabb feladatának a kezdetektől az egységes ma­gyar gyorsírás megteremtését tekintette, ennek megalkotója Radnai Béla volt. A magyar versenyzők azóta is sikeresen szerepelnek a nemzetközi ver­senyeken. Az idei erőpróba a júliusi bécsi világbajnok­ság lesz. (P. C.) Kolozsvári Papp László búcsúztatása Kolozsvári Papp László író, műfor­dító temetése holnap 15 óra­kor lesz a kismarosi temető­ben. A kétszeres József Attila­­díjas alkotót 65 éves korában, április 8-án érte a halál. A Ko­lozsvárott született, drama­turgként és színészként dolgo­zó Kolozsvári Papp László 1967-ben települt át Magya­rországra. A Magyar Írószövet­ségben 2001-ben az elnökség­be választották. Első elbeszé­léskötete Monológok a határon címmel 1978-ban jelent meg. Főbb művei a Halálugrás, a Gyilkosság Normandiában és a Bűnös vadász című re­gény. Kiemelkedő irodalmi te­vékenysége elismeréseként 1994-ben és 1999-ben József Attila-díjjal tüntették ki. (MTI) Filmes kasszasiker: Tocsik 2. K­ilencszázmillióért „pihenteti” a jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Négy állami stúdiónak adott át kilencszázmillió forintot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. olyan filmjogokért, amelyeket a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak kellett volna megkapnia. Az összeget egy szintén állami tulajdonban lévő cégen keresztül ját­szották át az idén magánosítandó stúdióknak, és a tervek szerint ez a vállalat adná át a jogokat a filmarchívumnak. Az ÁPV Rt. sze­rint a törvény nem tesz lehetővé ingyenes jogátadást, ezért volt szükség az ügyletre. Ettől függetlenül még mindig kérdés, miért kellett csaknem egymilliárdra feltornázni a tarifát. Az ÁPV Rt. a Mokép filmjogaival is hasonló tranzakciót tervez. NI Haki­ik Norbert______________ É­ jszakába nyúló üzleti tárgya­láson tavaly december 27-én döntött az ÁPV Rt. a filmjogokat illető tranzakcióról, valamint arról is, hogy további nyolcvanmillióért „megtisztítják” az átadást lebo­nyolító, évek óta tetszhalottként működő Dialóg Kft.-t, hogy így „alkalmassá tegyék” a csaknem egymilliárdos összeg „fogadásá­ra”. A kilencszázmillióból az állí­tólag már korábban is szanált Ob­jektív, Hunnia, Budapest és Pan­nónia filmstúdiók részesültek, amelyek magánosítását ez évre tervezik. A­­filmjogok „átmeneti jelleggel” továbbra is a filmválla­­latoknál maradnának, követke­zésképp az apanázs mellett a már „megvásárolt” alkotásokért befo­lyó jogdíjak is őket illetik. Az ÁPV Rt. álláspontja szerint a tranzak­ció „üzletileg teljesen korrekt”, azonban a filmjogok ily módon történt átjátszását a Magyar Moz­gókép Közalapítvány elnöke, Grunwalsky Ferenc is „abszolút botránynak” tartja. Alapszabálya szerint a Magyar Nemzeti Filmarchívum volna köte­les megőrizni és rendszerezni a ma­gyar filmvagyont. Egyik laptársunk szerint Gyürei Vera, a filmes köz­­gyűjtemény igazgatója elmondta: tavaly hivatalosan visszautasította azt a szerződéstervezetet, amelyet az ÁPV Rt. juttatott el hozzá, s amelyben arra kérték, hogy fogadja el a tranzakciót cserébe azért, hogy az archívumot „valamifajta mint­egy szellemi támogatásban” része­sítsék. Nem mellékesen a tavalyi év második felében lapunk és más médiumok is rendszeresen firtat­ták azt, hogy a filmarchívum meg­lehetősen sajátosan értelmezi a megőrzendő filmek körét, és gyűj­teményében hiányosságok találha­tók. A történtek ismeretében az a kérdés is felvetődik, hogy amennyi­ben Gyürei Vera tudott a készülő tranzakcióról, és azt elfogadhatat­lannak tartotta, miért nem tájékoz­tatta róla a nyilvánosságot. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának filmes ellenőrző albizottsága március 9-én tartott ülésén a filmszakma képviselői is részt vettek. A kilencszázmilliós tranzakcióról a jegyzőkönyv tanú­sága szerint Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a filmvagyon értékesítését külső szakértők bevonásával hajtották végre. „Szakértőkkel dolgoztunk tehát, és folyamatosan kapcsolat­ban voltunk a minisztériummal, il­letőleg az Artisjusszal mint tanács­adó szakértővel” - fogalmazott a jegyzőkönyv szerint Vági, aki sze­rint a filmjogok „jelenleg ott pihen­nek” a Dialógnál. „Egyetlen célja van ennek a pihenésnek, hogy át­adhassuk a filmvagyont a filmtör­vény által meghatározott módon a filmarchívum számára” - értékelte a tranzakciót az ÁPV Rt. vezérigaz­gatója. „Lehetőségként annyit tu­dok most mondani: mód van arra, hogy magát a társaságot, a Dialóg Kft.-t adjuk át a filmarchívumnak. Ennél bonyolultabb az, ha a társa­ságtól elvonjuk az eszközöket, a filmvagyont, annak a jogi részét, és ezt adjuk át az archívum számára. Ez már egy bonyolultabb kérdés, mert a privatizációs törvény eszköz ingyenes átadását nem teszi lehető­vé. De ezt meg fogjuk oldani, illető­leg olyanfajta jogi feltételmódosí­tásokat fogunk kezdeményezni, amivel ezt meg tudjuk tenni. Ami talán fontos itt, hogy természetesen egy ingyenes átadásról van szó, hi­szen ez egy korábbi állami tevé­kenység eredményeképpen jött lét­re, technikai elszámolási mozgások lesznek, az archívum ingyenesen meg fogja kapni ezt a teljes vagyon­tömeget” - fogalmazott a jegyző­könyv tanúsága szerint Vági, aki azt is elmondta: azt tervezik, hogy a Moképnél lévő filmjogokat is kivá­sároltatják a Dialóggal, s így azokat is az újjáélesztett, állami tulajdonú társaságon keresztül adják át a tör­vényben meghatározott tulajdo­nosnak, a Magyar Nemzeti Filmar­chívumnak. A Mokép-anyaggal tervezett „pihentetés” tarifájáról az albizottsági ülésen nem szólt Vági Márton. Vági Márton: A tranzakció tervezé­sekor a minisztériummal is egyez­tettek Nem az ortodox egyházé Tisztázódott a nagyváradi Ady Endre-múzeum sorsa Vaklármának bizonyult a hír, miszerint a román ortodox egy­ház tulajdonába kerül Nagyváradon az Ady Endre Emlékmú­zeum épülete. A napokban ugyanis nyilvánosságra került egy dokumentum, amely szerint a müllerájként ismert ingatlan fö­lött nem állt jogában dönteni a városi tanácsnak, mivel az épü­let a megyei önkormányzat tulajdonában van. __Rostás Sz­abol­cs (Kol­ozsvár) M­egoldódni látszik a nagyvá­radi Ady Endre Emlékmú­zeum ügye, miután a napokban előkerült egy dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az ingatlan a Bihar megyei önkormányzat tulaj­dona, így semmiképpen nem ke­rülhet az ortodox egyház birtoká­ba. A partiumi város lakossága körében müllerájként ismert épü­let tulajdonjoga körül márciusban robbant ki a vita, amikor úgy tűnt: bírósági ítélet nyomán több épü­lettel együtt az ingatlan is a román ortodox egyház birtokába kerül. A múzeumot több más értékes bel­városi épülettel együtt még 1937- ben adományozta a bihari megye­­székhely vezetősége a görögkeleti felekezetnek, azzal a feltétellel, hogy templomot építhessenek. A hagymakupolás katedrális ellen­ben nem készült el, 1945 után pe­dig államosították az ingatlano­kat. Az 1989-es romániai rend­szerváltozás után az ortodoxok az épületekkel együtt a hozzájuk tar­tozó 7000 négyzetméteres köz­ponti telket is visszaigényelték, ám a váradi tanács visszautasítot­ta kérésüket, mondván: nem telje­sült a cél, amellyel a püspökség­nek adományozták a területet. Az egyház emiatt pert indított a tulajdonjog visszaszerzéséért, és miután alap- és másodfokon vesz­tett, a táblabíróság végül neki adott igazat, elfogadva azt az ér­vet, hogy a pap, aki aláírta az ado­mánylevelet, amellyel 1945 után állami tulajdonba kerültek az in­gatlanok, nem volt jogosult az alá­írásra. Mára ellenben kiderült, hogy a bíróság több szempontból is meg­alapozatlanul döntött. Bíró Rozá­lia nagyváradi alpolgármester kö­zölte: a városi ingatlankezelő hiva­tal dokumentummal tudja bizo­nyítani, hogy hatvan évvel ezelőtt a váradi ortodox püspök felhatal­mazta papját az ominózus ado­mánylevél aláírására. Másrészt előkerült egy másik irat is, amely szerint az 1955-ben megnyílt Ady­­múzeumnak otthont adó épület nem a nagyváradi tanács, hanem a Bihar megyei önkormányzat tulaj­dona, így a helyi képviselő-testü­letnek nem állt jogában dönteni a müllerás sorsáról. Tóth János mú­zeumigazgató a Magyar Nemzet­nek elmondta, immár ő is meg­nyugodott afelől, hogy nem került az ortodoxok tulajdonába az­ ingat­lan, bár a hercehurca kitörésekor gyanította, hogy legrosszabb eset­ben az intézményt finanszírozó megyei önkormányzat bért fizetett volna az egyháznak. A Nagyváradi Ady Társaságnak az ügyben tanú­sított korábbi ellenkezésére utalva az igazgató lapunknak elmondta: a tulajdonosváltást valószínűleg amúgy is meghiúsította volna a nemzetközi tótakozás. Egyébként a váradi vármegye­­háza és az igazságügyi palota kö­zött 1869-ben emelt, majd 1895- ben átépített Müller-féle kávéház terasza kedvelt helye volt Ady Endrének, ahol a társasági élet mellett cikkei jelentős részét írta. Az Ady Endre Emlékmúzeum a hajdani kávéházban kapott helyet, amelyet két évvel ezelőtt Tóth Já­nos igazgató elképzelései alapján rendeztek át úgy, hogy egy szer­kesztőségi és egy kávéházi sarok­kal is bővítették az anyagot, hogy Ady váradi életének két legjelen­tősebb pillérét bemutathassák. A mülleráj a Bihar megyei önkormányzat tulajdona fotó: Kaáz Sándor kultura@magyarnemzet.hu Kazinczy emlékezete Győrött NI MTI_________________________ L ezajlott a Kazinczy Ferencről el­nevezett Szép magyar beszéd verseny országos döntője tegnap Győrött. Az esemény alkalmából Z. Szabó László tiszteletére a rende­zők emléktáblát avattak a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban, és róla ne­vezték el az iskola könyvtárát is. A vasárnapi zárórendezvényen átad­ták a verseny legeredményesebben szereplő résztvevőinek a Kazinczy­­érmet; a kitüntetésben harmincöten részesültek. A díjazottak között ha­táron túli magyar anyanyelvű diá­kokat is köszöntöttek. A döntőben összesen száznegyvenöt középisko­lás mérte össze tudását. A díjkiosztást összekötötték a Kazinczy-díj és a Péchy Blanka-díj átadásával. A szép magyar beszéd népszerűsítéséért, az anyanyelv ápolásáért Vadász Ágnest, a Magyar Rádió munkatársát, Szívósné Vá­sárhelyi Zsuzsannát és Grábits Jú­liát, a győri Kazinczy Ferenc Gim­názium tanárait Kazinczy-díjjal ju­talmazták. Ugyancsak Kazinczy-dí­­jat kapott Pátkai Andrásné, a váci Bernáth Kálmán Kereskedelmi Szakközépiskola tanára és Váriné Trifusz Mária, a szentgotthárdi Arany János Általános Iskola taná­ra. Péchy Blanka-díjban részesült Dorkó Miklósné, a miskolci Kazin­czy Általános Iskola tanára és Tar­nai Györgyné, a budapesti Práter Utcai Általános Iskola igazgatója. Queen-hangulat magánszámokkal Fogadkoztak, hogy Freddie nélkül nem megy, vége, egy korszak lezárult. És tényleg. De összeálltak Paul Rodgersszel (Free, Bad Company), és összehoztak egy turnéra valót. Válogatni volt mi­ből, de mintha a zenekar tagjai egyéni saját számaikat is erősen nyomni akarták volna. S ez így is történt szombaton este a Papp László Budapest Sportarénában, de azért „nem tudták elvenni a kedvem”. God Save the Queen. II Nidbát. Miklós__________________ N­yolc után parkolóhelyet talál­ni egy monstre koncert előtt az arénánál nagy kihívás. Marad a remény, hogy a kerékbilincs ma es­tére már elfogyott, így viszont már nincs tolongás a bejáratnál, se mo­tozás, s még a koncert se kezdődött el. Az 1986-os budapesti koncerten Freddie megígérte, hogy „visszajö­vünk, ha szerettek minket”, s vissza is jöttek, meg nem is: ketten érkez­tek az eredeti formációból: Brian May és Roger Taylor. Fél kilenc után villannak a fények, s Paid Rod­gers belecsap a közepébe, önmagá­tól idéz - azért kezdődhetett volna egy Queen-számmal -, de már kö­vetkezik is a Tie Your Mother Down, jó választás, ebben aztán Paul Rodgers mélyebb, whiskeys hangja is jól kijön. „Köszönöm, Bu­dapest!” - ordítja a mikrofonba, majd jön is az I Want to Break Free, ami már kevésbé megismételhető Mercury után. A Fat Bottomed Girls újra belendíti a tömeget, fris­sebb, keményebb, jobb. A körülbe­lül tizenkétezres arénában nincs telt ház - habár a Megasztár-dön­tőre már elfogytak két hete a jegyek -, jó pár szék is üresen maradt, a küzdőteret meg csak félig foglalják el a megvadult ötvenesek, ahol azért a fiatalabb korosztály is képvi­selteti magát. Úgy látszik, igencsak megoszlik, hogy ki miért, kiért ér­kezett: ki Rodgersszért, ki a Queen „töredékéért”. A Say it’s not True is felcsendül Brian May előadásában, a Nel­son Mandela 46664-kampányához kapcsolódóan az AIDS/HIV elleni küzdelem egyik kezdeményezése. Egy May-blokk következik, egy kis ’86-os utalással, a „Tavaszi szél vi­zet áraszt’-tal, Mercury énekelte ti­zenkilenc éve. Majd jön a Love of my Life, sokáig elhúzva, amelyet gyorsan feldob a Hammer to Fall. Itt Rodgers azt is bizonyíthatja, hogy milyen jól megtanulta kezével pörgetni a mikrofonállványt. Újabb magánszámok, ezúttal Roger Tay­­loré a főszerep a dobok mögött, de minek, aztán még egyet énekel is (I’m in Love with my Car). Újra Brian May a főszerepben, több mint tízperces gitárszóló a felhők közt, amelyek kékek, vörösek, ez szintén kicsit hosszúra nyúlik. Az­tán jönnek a közös számok, a Radio Ga Ga, A Kind of Magic, de az I Want it All itt a legjobban. A leg­nagyobb sikert azonban a Bohe­mian Rhapsody hozza, felvételről, képekben Freddie énekli, a zene pe­dig élőben aláfestve. A koncert Queen-dalai közé be­leszúrva Paul Rodgers számai is, il­letve az együttes tagjainak saját szerzeményei. Mintha csak ürügy lett volna a Queen-turné arra, hogy magukat kicsit újra befuttassák. Arányaiban kevésnek tűnnek a Queen-számok, de a végére marad egy kis muníció: a kihagyhatatlan We Will Rock You és persze a We are the Champions, valamint az örök záródarab, a God Save the Queen. És a kocsinkon sincs kerékbi­lincs.

Next