Magyar Nemzet, 2005. április (68. évfolyam, 87-116. szám)
2005-04-25 / 111. szám
14Magyar Lemzet • Kultúra 2005. árus 25., hétfő Rovatvezető: Dippold Pál Konferencia a debreceni programokról ■ MTT____________________ T eret nyerünk címmel tartottak konferenciát Debrecenben az Európa kulturális fővárosa pályázat kapcsán. A konferenciát Kósa Lajos polgármester nyitotta meg. „Olyan programokat kell kidolgoznunk, amelyeket a város megvalósít, akár nyer, akár nem” - mondta. Fontosnak nevezte, hogy a város középtávú fejlesztési stratégiájába illeszkedő projektek szülessenek, amelyek meghatározzák a hajdú-bihari megyeszékhely arculatát a következő 10-15 évben. Túri Gábor kulturális alpolgármester lényegesnek tartja, hogy a projektek bekerüljenek a Nemzeti fejlesztési tervbe, ahogy azt a napokban Debrecenben Bozóki András kulturális miniszter is kilátásba helyezte. A szombati konferencián több debreceni projekttervet is bemutattak, többek között a már épülő Kölcsey Központot, a modern művészeti múzeum tervét és az új színházat. Európa kulturális fővárosa 2010-ben egy magyar és egy német város lesz. Oktatási központ a cívisvárosban Nyíregyháza után Debrecenben is oktatási központot nyitott a Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megye több településén művészeti oktatást és szakképzést végző Abigél Többcélú Intézmény. A Fényes udvari lakótelepen átadott intézmény szombati avatása kapcsán TóthGábor kommunikációs főosztályvezető elmondta: az Abigél a jövőben meghatározó szereplő kíván lenni Debrecenben a művészeti képzés, a szakoktatás és a felnőttoktatás terén. (MTI) Gyorsíróünnep Az 1925. április 25-én létrejött Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének a megalakulására emlékezett tegnap az utódszervezet, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Szövetsége a Móricz Zsigmond Műszaki Szakközépiskola Radnai Béla tagozata iskolájában. A szövetség legfontosabb feladatának a kezdetektől az egységes magyar gyorsírás megteremtését tekintette, ennek megalkotója Radnai Béla volt. A magyar versenyzők azóta is sikeresen szerepelnek a nemzetközi versenyeken. Az idei erőpróba a júliusi bécsi világbajnokság lesz. (P. C.) Kolozsvári Papp László búcsúztatása Kolozsvári Papp László író, műfordító temetése holnap 15 órakor lesz a kismarosi temetőben. A kétszeres József Attiladíjas alkotót 65 éves korában, április 8-án érte a halál. A Kolozsvárott született, dramaturgként és színészként dolgozó Kolozsvári Papp László 1967-ben települt át Magyarországra. A Magyar Írószövetségben 2001-ben az elnökségbe választották. Első elbeszéléskötete Monológok a határon címmel 1978-ban jelent meg. Főbb művei a Halálugrás, a Gyilkosság Normandiában és a Bűnös vadász című regény. Kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréseként 1994-ben és 1999-ben József Attila-díjjal tüntették ki. (MTI) Filmes kasszasiker: Tocsik 2. Kilencszázmillióért „pihenteti” a jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Négy állami stúdiónak adott át kilencszázmillió forintot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. olyan filmjogokért, amelyeket a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak kellett volna megkapnia. Az összeget egy szintén állami tulajdonban lévő cégen keresztül játszották át az idén magánosítandó stúdióknak, és a tervek szerint ez a vállalat adná át a jogokat a filmarchívumnak. Az ÁPV Rt. szerint a törvény nem tesz lehetővé ingyenes jogátadást, ezért volt szükség az ügyletre. Ettől függetlenül még mindig kérdés, miért kellett csaknem egymilliárdra feltornázni a tarifát. Az ÁPV Rt. a Mokép filmjogaival is hasonló tranzakciót tervez. NI Hakiik Norbert______________ É jszakába nyúló üzleti tárgyaláson tavaly december 27-én döntött az ÁPV Rt. a filmjogokat illető tranzakcióról, valamint arról is, hogy további nyolcvanmillióért „megtisztítják” az átadást lebonyolító, évek óta tetszhalottként működő Dialóg Kft.-t, hogy így „alkalmassá tegyék” a csaknem egymilliárdos összeg „fogadására”. A kilencszázmillióból az állítólag már korábban is szanált Objektív, Hunnia, Budapest és Pannónia filmstúdiók részesültek, amelyek magánosítását ez évre tervezik. Afilmjogok „átmeneti jelleggel” továbbra is a filmvállalatoknál maradnának, következésképp az apanázs mellett a már „megvásárolt” alkotásokért befolyó jogdíjak is őket illetik. Az ÁPV Rt. álláspontja szerint a tranzakció „üzletileg teljesen korrekt”, azonban a filmjogok ily módon történt átjátszását a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke, Grunwalsky Ferenc is „abszolút botránynak” tartja. Alapszabálya szerint a Magyar Nemzeti Filmarchívum volna köteles megőrizni és rendszerezni a magyar filmvagyont. Egyik laptársunk szerint Gyürei Vera, a filmes közgyűjtemény igazgatója elmondta: tavaly hivatalosan visszautasította azt a szerződéstervezetet, amelyet az ÁPV Rt. juttatott el hozzá, s amelyben arra kérték, hogy fogadja el a tranzakciót cserébe azért, hogy az archívumot „valamifajta mintegy szellemi támogatásban” részesítsék. Nem mellékesen a tavalyi év második felében lapunk és más médiumok is rendszeresen firtatták azt, hogy a filmarchívum meglehetősen sajátosan értelmezi a megőrzendő filmek körét, és gyűjteményében hiányosságok találhatók. A történtek ismeretében az a kérdés is felvetődik, hogy amennyiben Gyürei Vera tudott a készülő tranzakcióról, és azt elfogadhatatlannak tartotta, miért nem tájékoztatta róla a nyilvánosságot. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának filmes ellenőrző albizottsága március 9-én tartott ülésén a filmszakma képviselői is részt vettek. A kilencszázmilliós tranzakcióról a jegyzőkönyv tanúsága szerint Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a filmvagyon értékesítését külső szakértők bevonásával hajtották végre. „Szakértőkkel dolgoztunk tehát, és folyamatosan kapcsolatban voltunk a minisztériummal, illetőleg az Artisjusszal mint tanácsadó szakértővel” - fogalmazott a jegyzőkönyv szerint Vági, aki szerint a filmjogok „jelenleg ott pihennek” a Dialógnál. „Egyetlen célja van ennek a pihenésnek, hogy átadhassuk a filmvagyont a filmtörvény által meghatározott módon a filmarchívum számára” - értékelte a tranzakciót az ÁPV Rt. vezérigazgatója. „Lehetőségként annyit tudok most mondani: mód van arra, hogy magát a társaságot, a Dialóg Kft.-t adjuk át a filmarchívumnak. Ennél bonyolultabb az, ha a társaságtól elvonjuk az eszközöket, a filmvagyont, annak a jogi részét, és ezt adjuk át az archívum számára. Ez már egy bonyolultabb kérdés, mert a privatizációs törvény eszköz ingyenes átadását nem teszi lehetővé. De ezt meg fogjuk oldani, illetőleg olyanfajta jogi feltételmódosításokat fogunk kezdeményezni, amivel ezt meg tudjuk tenni. Ami talán fontos itt, hogy természetesen egy ingyenes átadásról van szó, hiszen ez egy korábbi állami tevékenység eredményeképpen jött létre, technikai elszámolási mozgások lesznek, az archívum ingyenesen meg fogja kapni ezt a teljes vagyontömeget” - fogalmazott a jegyzőkönyv tanúsága szerint Vági, aki azt is elmondta: azt tervezik, hogy a Moképnél lévő filmjogokat is kivásároltatják a Dialóggal, s így azokat is az újjáélesztett, állami tulajdonú társaságon keresztül adják át a törvényben meghatározott tulajdonosnak, a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak. A Mokép-anyaggal tervezett „pihentetés” tarifájáról az albizottsági ülésen nem szólt Vági Márton. Vági Márton: A tranzakció tervezésekor a minisztériummal is egyeztettek Nem az ortodox egyházé Tisztázódott a nagyváradi Ady Endre-múzeum sorsa Vaklármának bizonyult a hír, miszerint a román ortodox egyház tulajdonába kerül Nagyváradon az Ady Endre Emlékmúzeum épülete. A napokban ugyanis nyilvánosságra került egy dokumentum, amely szerint a müllerájként ismert ingatlan fölött nem állt jogában dönteni a városi tanácsnak, mivel az épület a megyei önkormányzat tulajdonában van. __Rostás Szabolcs (Kolozsvár) Megoldódni látszik a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum ügye, miután a napokban előkerült egy dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az ingatlan a Bihar megyei önkormányzat tulajdona, így semmiképpen nem kerülhet az ortodox egyház birtokába. A partiumi város lakossága körében müllerájként ismert épület tulajdonjoga körül márciusban robbant ki a vita, amikor úgy tűnt: bírósági ítélet nyomán több épülettel együtt az ingatlan is a román ortodox egyház birtokába kerül. A múzeumot több más értékes belvárosi épülettel együtt még 1937- ben adományozta a bihari megyeszékhely vezetősége a görögkeleti felekezetnek, azzal a feltétellel, hogy templomot építhessenek. A hagymakupolás katedrális ellenben nem készült el, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat. Az 1989-es romániai rendszerváltozás után az ortodoxok az épületekkel együtt a hozzájuk tartozó 7000 négyzetméteres központi telket is visszaigényelték, ám a váradi tanács visszautasította kérésüket, mondván: nem teljesült a cél, amellyel a püspökségnek adományozták a területet. Az egyház emiatt pert indított a tulajdonjog visszaszerzéséért, és miután alap- és másodfokon vesztett, a táblabíróság végül neki adott igazat, elfogadva azt az érvet, hogy a pap, aki aláírta az adománylevelet, amellyel 1945 után állami tulajdonba kerültek az ingatlanok, nem volt jogosult az aláírásra. Mára ellenben kiderült, hogy a bíróság több szempontból is megalapozatlanul döntött. Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester közölte: a városi ingatlankezelő hivatal dokumentummal tudja bizonyítani, hogy hatvan évvel ezelőtt a váradi ortodox püspök felhatalmazta papját az ominózus adománylevél aláírására. Másrészt előkerült egy másik irat is, amely szerint az 1955-ben megnyílt Adymúzeumnak otthont adó épület nem a nagyváradi tanács, hanem a Bihar megyei önkormányzat tulajdona, így a helyi képviselő-testületnek nem állt jogában dönteni a müllerás sorsáról. Tóth János múzeumigazgató a Magyar Nemzetnek elmondta, immár ő is megnyugodott afelől, hogy nem került az ortodoxok tulajdonába az ingatlan, bár a hercehurca kitörésekor gyanította, hogy legrosszabb esetben az intézményt finanszírozó megyei önkormányzat bért fizetett volna az egyháznak. A Nagyváradi Ady Társaságnak az ügyben tanúsított korábbi ellenkezésére utalva az igazgató lapunknak elmondta: a tulajdonosváltást valószínűleg amúgy is meghiúsította volna a nemzetközi tótakozás. Egyébként a váradi vármegyeháza és az igazságügyi palota között 1869-ben emelt, majd 1895- ben átépített Müller-féle kávéház terasza kedvelt helye volt Ady Endrének, ahol a társasági élet mellett cikkei jelentős részét írta. Az Ady Endre Emlékmúzeum a hajdani kávéházban kapott helyet, amelyet két évvel ezelőtt Tóth János igazgató elképzelései alapján rendeztek át úgy, hogy egy szerkesztőségi és egy kávéházi sarokkal is bővítették az anyagot, hogy Ady váradi életének két legjelentősebb pillérét bemutathassák. A mülleráj a Bihar megyei önkormányzat tulajdona fotó: Kaáz Sándor kultura@magyarnemzet.hu Kazinczy emlékezete Győrött NI MTI_________________________ L ezajlott a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd verseny országos döntője tegnap Győrött. Az esemény alkalmából Z. Szabó László tiszteletére a rendezők emléktáblát avattak a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban, és róla nevezték el az iskola könyvtárát is. A vasárnapi zárórendezvényen átadták a verseny legeredményesebben szereplő résztvevőinek a Kazinczyérmet; a kitüntetésben harmincöten részesültek. A díjazottak között határon túli magyar anyanyelvű diákokat is köszöntöttek. A döntőben összesen száznegyvenöt középiskolás mérte össze tudását. A díjkiosztást összekötötték a Kazinczy-díj és a Péchy Blanka-díj átadásával. A szép magyar beszéd népszerűsítéséért, az anyanyelv ápolásáért Vadász Ágnest, a Magyar Rádió munkatársát, Szívósné Vásárhelyi Zsuzsannát és Grábits Júliát, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanárait Kazinczy-díjjal jutalmazták. Ugyancsak Kazinczy-díjat kapott Pátkai Andrásné, a váci Bernáth Kálmán Kereskedelmi Szakközépiskola tanára és Váriné Trifusz Mária, a szentgotthárdi Arany János Általános Iskola tanára. Péchy Blanka-díjban részesült Dorkó Miklósné, a miskolci Kazinczy Általános Iskola tanára és Tarnai Györgyné, a budapesti Práter Utcai Általános Iskola igazgatója. Queen-hangulat magánszámokkal Fogadkoztak, hogy Freddie nélkül nem megy, vége, egy korszak lezárult. És tényleg. De összeálltak Paul Rodgersszel (Free, Bad Company), és összehoztak egy turnéra valót. Válogatni volt miből, de mintha a zenekar tagjai egyéni saját számaikat is erősen nyomni akarták volna. S ez így is történt szombaton este a Papp László Budapest Sportarénában, de azért „nem tudták elvenni a kedvem”. God Save the Queen. II Nidbát. Miklós__________________ Nyolc után parkolóhelyet találni egy monstre koncert előtt az arénánál nagy kihívás. Marad a remény, hogy a kerékbilincs ma estére már elfogyott, így viszont már nincs tolongás a bejáratnál, se motozás, s még a koncert se kezdődött el. Az 1986-os budapesti koncerten Freddie megígérte, hogy „visszajövünk, ha szerettek minket”, s vissza is jöttek, meg nem is: ketten érkeztek az eredeti formációból: Brian May és Roger Taylor. Fél kilenc után villannak a fények, s Paid Rodgers belecsap a közepébe, önmagától idéz - azért kezdődhetett volna egy Queen-számmal -, de már következik is a Tie Your Mother Down, jó választás, ebben aztán Paul Rodgers mélyebb, whiskeys hangja is jól kijön. „Köszönöm, Budapest!” - ordítja a mikrofonba, majd jön is az I Want to Break Free, ami már kevésbé megismételhető Mercury után. A Fat Bottomed Girls újra belendíti a tömeget, frissebb, keményebb, jobb. A körülbelül tizenkétezres arénában nincs telt ház - habár a Megasztár-döntőre már elfogytak két hete a jegyek -, jó pár szék is üresen maradt, a küzdőteret meg csak félig foglalják el a megvadult ötvenesek, ahol azért a fiatalabb korosztály is képviselteti magát. Úgy látszik, igencsak megoszlik, hogy ki miért, kiért érkezett: ki Rodgersszért, ki a Queen „töredékéért”. A Say it’s not True is felcsendül Brian May előadásában, a Nelson Mandela 46664-kampányához kapcsolódóan az AIDS/HIV elleni küzdelem egyik kezdeményezése. Egy May-blokk következik, egy kis ’86-os utalással, a „Tavaszi szél vizet áraszt’-tal, Mercury énekelte tizenkilenc éve. Majd jön a Love of my Life, sokáig elhúzva, amelyet gyorsan feldob a Hammer to Fall. Itt Rodgers azt is bizonyíthatja, hogy milyen jól megtanulta kezével pörgetni a mikrofonállványt. Újabb magánszámok, ezúttal Roger Tayloré a főszerep a dobok mögött, de minek, aztán még egyet énekel is (I’m in Love with my Car). Újra Brian May a főszerepben, több mint tízperces gitárszóló a felhők közt, amelyek kékek, vörösek, ez szintén kicsit hosszúra nyúlik. Aztán jönnek a közös számok, a Radio Ga Ga, A Kind of Magic, de az I Want it All itt a legjobban. A legnagyobb sikert azonban a Bohemian Rhapsody hozza, felvételről, képekben Freddie énekli, a zene pedig élőben aláfestve. A koncert Queen-dalai közé beleszúrva Paul Rodgers számai is, illetve az együttes tagjainak saját szerzeményei. Mintha csak ürügy lett volna a Queen-turné arra, hogy magukat kicsit újra befuttassák. Arányaiban kevésnek tűnnek a Queen-számok, de a végére marad egy kis muníció: a kihagyhatatlan We Will Rock You és persze a We are the Champions, valamint az örök záródarab, a God Save the Queen. És a kocsinkon sincs kerékbilincs.