Magyar Nemzet, 2005. április (68. évfolyam, 87-116. szám)
2005-04-25 / 111. szám
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal pályázatot hirdet az Európai Menekültügyi Alap 2004-2005. évi programjának keretében. 1. A közzététel hivatkozási száma 106-EMA-7332/05. 2. Célzott területek és pályázati témakörök, földrajzi terület és a program időtartama Az Európai Menekültügyi Alapból származó pénzeszközök az alábbi területeken használhatók fel: - menedékkérők, befogadottak, menekültek elhelyezési (befogadási) körülményeinek kialakítása, fejlesztése - menekültek és befogadottak integrációja, -menekültek, elutasított menedékkérők vagy befogadottak önkéntes hazatelepülésének támogatása. A fenti területeken belül a pályázati anyagok az alábbi témakörökben nyújthatók be: A BEFOGADÁS - menekülteket befogadó állomások infrastrukturális feltételeinek javítása, fejlesztése. (A tevékenység leírása a Pályázati Útmutatóban.) Tevékenységi terület: Magyarország - Békéscsaba, Bicske, Debrecen. A TAGÁLLAMBAN TARTÓZKODÓ NEMZETKÖZI VÉDELMET ÉLVEZŐ SZEMÉLYEK INTEGRÁCIÓJA - elismert menekültek számára minimum 360 órás magyar nyelvtanfolyam szervezése és lebonyolítása. A projekt megvalósításához szükséges 25%-os saját forrás biztosítását a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal átvállalja. (A tevékenység leírása a Pályázati Útmutatóban.) Tevékenységi terület: Magyarország - Békéscsaba, Debrecen A projektek időtartama: 2005. június 15. - 2005 december 31. 3. További információ A pályázattal kapcsolatos további részletek a Pályázati Útmutatóban találhatók, amely a jelen pályázati felhívás szövegével és a pályázati űrlapokkal együtt a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján (www.bmbah.hu/ema_aktualis.php) olvasható és tölthető le, vagy a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal székhelyén személyesen, iletve - kérelemre - postai úton átvehető. Cím: BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 1197 Budapest, Budafoki út 60. Telefon: 463-9197 A Lektűrtől a klasszikusokig rendszerváltásba belefáradt oroszok ki voltak éhezve a szórakoztató irodalomra A frankfurti, varsói és párizsi könyvszalonok után a napokban Budapesten mutatkozott be a modern orosz irodalom, igazolva, hogy a nagy klasszikusok mai utódainak is van mit mondaniuk a világnak. A hangos nemzetközi sikerek egyben feltételezik a hazai hátteret is. ■ Stier Gábor Panaszkodnak az orosz lapok, hogy az eladási listákat az általában nők által írt kalandregények és krimik vezetik. Legolvasottabb szerző, Doncova könyveiből brutálisan sokat, immár öszszesen 18 milliót adtak el, de nem panaszkodhat Marinyina vagy Daskova sem. Az orosz könyvpiac e hercegnői megelőzik Coelhót is, beférkőzött azonban az utóbbi években közéjük több száz ezres eladott példányszámmal a színvonalas lektűrök mai orosz királya, Borisz Akunyin is. E jelenség elsősorban azzal magyarázható, hogy a kommunizmusba, s az egész rendszerváltásba belefáradt oroszok ki voltak éhezve végre a nagy, mély lelkiséggel teli irodalom után valami könnyebb, szórakoztató irodalomra, ezt az igényt pedig ki tudták használni a fent említett ügyes nők. Az elmúlt másfél évtizedben ezenkívül is sok minden megváltozott. Az oroszok nem olvasnak ma már úgynevezett vastag folyóiratokat. Ezek sokáig az új irodalom majdhogynem első számú közvetítői voltak, szinte minden jelentős új mű itt, a Novij Mirben, az Oktyabrban vagy a Szovremennyikben jelent meg. Az oroszok persze ennek ellenére továbbra is rengeteget olvasnak, így aztán nagyon nem panaszkodhatnak a magas irodalom művelői sem. Ma már van pénz a könyvkiadásban. Ez a hagyományok mellett az ország méreteivel is magyarázható. Megjelentek a nyugati mintára szervezett óriáskiadók, amelyek évente több százezer könyvet jelentetnek meg. Rajtuk keresztül ömlik be az országba a nyugati tömegirodalom. Egy ekkora piacon azonban jól megélnek a szakosodott kiadók is, amelyek Magyarországon is irigyelhető precizitással és filológiai pontossággal adják ki a remek klasszikus sorozatokat, a saját és a világirodalom klasszikusait, a posztmodern filozófia legnevesebb képviselőinek az írásait, így lényegében minden, ami a világban érdekes, megjelenik Oroszországban. Ezzel összehasonlítva a hazai helyzet már korántsem oly világos. Az orosz irodalom magyarországi megjelenésére jellemző, hogy a kétháromezer példány már hatalmas sikernek számít. Egy jó orosz műből általában ezerötszáz példányt lehet eladni. 15 2005. április 25., hétfőKultúra • Mai Nemzet Véget ért a budapesti könyvfesztivál Hogyan lehet mindenhová benézni? • Megint a Libri az év kereskedője • Az év kiadója a Vince Kiadó ! Péntek Orsolya Hét vége. Délután. Tömeg. A Budapest Kongresszusi Központ bejárathoz közel kempingasztalos pereces (a frankfurti könyvvásár előterében meg biztos vattacukrot árulnak) tanulmányozza a tömegáramlás kiszámíthatatlan szabályait. Bent egyszerre nyilvánulnak meg az orosz irodalom fenegyerekei, az európai elsőkötetesek, a Magvető fiatal szerzői, és az ember egy kissé zavarodottan álldogál, hogy most hova menjen be az élő irodalommal találkozni. Mert jó lenne megfejteni, hogy az ismét egzotikusnak számító orosz kultúra különállása vagy valami más az oka a népszerűségnek, de jó lenne látni Ana Estebant is, aki Es sólo lluvia (Csak az eső) címmel írt a fesztivál alkalmából magyarra fordított rész tanúsága szerint finomszövetű és szépnyelvű regényt. (Európában beköszönteni látszik az új szépirodalom, ami valóban szépirodalom, és erre jó lesz odafigyelni.) Érdekes lehet, mit mond a szicíliai lány, Valeria Parrella, akinek az első kötetét nagyon le kellene fordítani (mint ahogy Mauro Covacich többi könyvét is ideje volna végre). Mindenhová benézni. Végül a Magvető szerzőihez. Kis terem, már a földön is ülnek, levegő nincsen semennyi, a moderátor a személyesség felé veszi az irányt, jó, lehet így is, biztos nem könnyű egyszerre három emberrel beszélgetni, és tényleg érdekes, hogy Jónás Tamás milyen típusú asztalon ír, de azért meg kellene tudni valamit az új prózakötetéről is, ami különösen jól sikerült ma olyasvalakitől, akiről azt hittük, „csak” jó költő. Ténfereg az ember standtól standig, az oroszokon kívül itt vannak a japánok és a románok és a portugál Camoes Intézet, képviseltetik magukat a németek és francia szót is hallani, de az egész egy kissé zavaros: aki igen, az miért, és a többi nemzet miért nem? Szűk itt a hely az egész világirodalomnak, az kétségtelen, pedig az lenne az igazi, így csak egy Európa-szeletet kapunk a nemzetköziség jegyében (tudjuk, nem a zsömle kicsi, hanem a szájunk nagy), de az érdeklődésből, úgy tűnik, lenne igény a sokkal többre is. Aztán hatkor udvariasan kidobják az embert. A pereces még mindig ott van. Tömeg. Délután. Hét vége. ■ DÍJAZOTTAK. Lackfi János vehette át az idén Az év gyermekkönyve 2004 díjat A buta felnőtt című kötetéért, amelyet a Móra jelentetett meg. Az év könyvkereskedője díjat 2004 után az idén ismét a Libri kapta meg. Az év kiadója a Vince Kiadó lett. A legjobb oktatási segédkönyv (Érettségizők nagy teszt-könyve, DFT Kiadó) készítőinek Mitnyan György XII. kerületi polgármester adta át a Budai-díjat, szintén ezt az elismerést érdemelte ki az Arcanum Műhely és a Kráter Műhely Egyesület közös kiadványa, a Wass Albert összes művét tartalmazó DVD. Az idén az egyik díszvendég Oroszország volt FOTÓ: PÖRNECZ BÁLINT Vajon bezár az Erkel Színház? Állásuk elvesztésétől tartanak az Erkel Színház munkatársai, hiszen érzésük szerint a kormányzat az intézmény ellehetetlenítésére törekszik. Abban mindenki egyetért, hogy a főként a vékonyabb pénztárcájú operaközönség körében népszerű színház felújítása tovább nem halasztható, a társulat tagjai azonban attól félnek, az átépítés után nekik már nem lesz helyük a színpadon. II. György Zsombor Mintegy tízmilliárd forintba kerülne az Erkel Színház immár halaszthatatlan felújítása, a kormányzat azonban nem közpénzekből, hanem magánbefektetők részvételével szeretné megoldani az átalakítást. A kultusztárca úgy tervezi, a munkálatok elvégzéséért cserébe a használati jogokat megszerző vállalkozótól hosszú távon, évi 120 napra bérelné vissza a színházat az Operaház számára. A változások a lapunkat megkereső - ám állásukat féltő, s így nevük elhallgatását kérő - művészek szerint legjobb esetben is azzal járnának, hogy fellépési lehetőségeik száma közel a felére csökkenne, ráadásul úgy tudják, nyolcvankilenc társuktól meg is válnak majd. A munkatársak félelmét csak növelte, hogy - állításuk szerint - néhány héttel ezelőtt már pénzt is ígértek azoknak, akik maguktól távoznak. A „halállistát” ráadásul a színháznak magának kell összeállítania. Mint megtudtuk, tizenöt évvel ezelőtt a színház épületében már járt néhány japán befektető, akik hasonló konstrukcióban kaptak volna lehetőséget az átépítésre. A japánok akkoriban úgy tervezték, olyan létesítményeknek adnak majd helyet a színházban, amelyek nemcsak kulturális, hanem anyagi téren is sikert hozhatnak. Nyiz titok, hogy az opera pénzügyileg nem tartozik a sikerágazatok közé, így egy vállalkozó valószínűleg kihagyná terveiből ezt a nagy hagyományokkal büszkélkedő műfajt. Az ügyben az Operaház főigazgatója hivatott nyilatkozni, ám a külföldön tartózkodó Szinetár Miklóst nem sikerült elérnünk. Závecz Ferenc ügyvezető igazgató mindazonáltal leszögezte, nem akarnak meghátrálni a válaszadás elől, s megígérte, miután a főigazgató hazatér, minden kérdésre felelnek. Azt persze a művészek is elismerik, hogy az épület és a színpadtechnika immár elavult, s nem vitatják, hogy szükség van a tervek szerint 2006 áprilisában kezdődő felújításra. Informátoraink szerint az Erkel Színházban sokan tartanak a négyes metró építésével járó átalakításoktól is,hiszen a nagyszabású munkálatok - szerintük - további komoly építészeti átalakításokra kényszeríthetik a színházat. A BKV Rt.-n belül a metróépítő beruházót képviselő DBR Metró részéről Gulyás László azonban próbálta nyugtatni a kedélyeket, s mint lapunkkal tudatta, a felszíni munkálatok nem fogják befolyásolni a színház életét. Elmondta ugyanakkor, hogy a korábbi tervek szerint a metró feljárata közvetlenül a színház Köztársaság téri épületénél nyílt volna, ám a kijárat építését az egyeztetéseket követően immár tíz-tizenkét méterrel távolabbra tervezik. Az Erkel Színház aggódó munkatársait ez nem nyugtatja meg, hiszen, mint felidézik, metróépítés ürügyén robbantottak már fel színházat Budapesten. Tízmilliárd forintba kerülne az épület felújítása FOTÓ: MN-ARCHÍV MÉRLEG. Több mint 61 ezer látogatója volt a tegnap zárult XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak A rendezvény díszvendége az idén Paulo Coelho brazil író és Oroszország volt. Külön fórumon mutatkoztak be az európai elsőkönyves szerzők A Budapest Kongresszusi Központban több mint 500 kiadó 45 ezer kötetet állított ki, háromszáz új címet időzítettek erre az alkalomra. Az esemény születésnapi szalonnal zárult, ezen többek között Faludy György, Nemeskürty István, Bertók László, Tőzsér Árpád és Tolnai Ottó vett részt A szervezők azt tervezik hogy jövőre új, tágasabb helyszínt keresnek mert a fesztivál kinőtte a kongresszusi központot Breviárium Jókai Anna életművéből Jókai Anna vasárnap délután háromtól négyig a nemzetközi könyvfesztivál Bartók Termében nagyszámú közönség előtt beszélgetett Mezey Katalinnal, a Széphalom Könyvkiadó vezetőjével és Tenke Sándor református teológiaprofesszorral. A téma a fesztiválra kiadott Jókai Anna Breviárium volt. A Kossuth-díjas író a találkozó után dedikálta kötetét. M Pcsa Zoltán______________________ A Jókai Anna Breviáriumot a református teológus, Tenke Sándor válogatta össze az író 1968-tól napjainkig megjelent életművéből. A breviárium minőségi életre vezérlő kalauza lehet vallásosnak és nem vallásosnak egyaránt - írja többek között a kötetnyitó tanulmányban Tenke Sándor. Jókai Anna elmondta lapunknak, hogy a teológiaprofesszor mind esztétikai, mind gondolati szempontból hitelesen adta vissza regényeinek, novelláinak, verseinek spirituális lényegét. A könyv Isten, Jézus Krisztus, a hitélet, a kereszténység, a magyarság, a haza, a hatalom, a forradalom, a politika, a szabadság, a remény, a szeretet, a bűn és a bűnhődés, a szenvedés, a megbocsátás, a tolerancia témaköreihez rendezve nyújt teljességre törekvő képet az élet és a halál dolgairól. Az írónő úgy érzi: arról, hogy az élet befejezése, a halál egyben egy új életnek is kezdete, a tizenöt kiadást megért, Ne féljetek című regényében írt legszebben. Magáról a mesterségről a breviárium szavaival úgy vall: „Az irodalom, a művészet - így hiszem, így tudom - közvetítés az égi és földi princípium között. Kinek mankó, kinek hoz a vándorláshoz, kinek létra - némelyeknek vastüdő a mindennapi lélegzéshez.” A jövőről a könyvhétre megjelenő Majd című kötetében elmélkedik kétesélyesen. Nem titkolta, hogy szerinte mi lesz az emberből, ha továbbra is a luciferi nyomvonalon halad. Ám őszintén reméli és hiszi is, hogy az emberiség idejében meghallja az angyali üdvözletét, s megmenekül a végső kárhozattól.