Magyar Nemzet, 2005. május (68. évfolyam, 118-146. szám)

2005-05-13 / 129. szám

Európa Kaput átlátszó betonból ■1 Hakuk Norbert____________________ K­omáromban, a monostori erődnél avatták fel a világ­­szabadalomnak minősített, átlát­szóbeton-technológiával készült Európa Kaput, Losonczi Áron munkáját. Az átadáson Bozóki András kulturális miniszter azt hangsúlyozta, hogy az alkotás két­irányú átjáró Magyarország és Eu­rópa, hazánk és szomszédai kö­zött, és „nem olyan, mint a bran­denburgi volt a múlt század hosz­­szú évtizedeiben”. Losonczi üveg­­szálasbeton-technológiájáról szól­va Földes László építész elmondta: a transzparencia, az átláthatóság régóta jelen van az építészetben, hiszen a japánok már évszázadok óta használnak fényáteresztő rizs­papír falakat. Földes szerint Lo­sonczi eljárása - amelyért világ­szerte a legkülönfélébb rangos el­ismerésekkel díjazták az alkotó­feltalálót - ennek a technológiá­nak a modern párja, a „súlyos és durva betontechnológiát” ötvözi a mikroelektronikában használatos, századmilliméterekben számoló üvegszálas eljárással. Losonczi egyébként nem kívánja külföldre vinni, hanem itthon gyártatná az építészet új távlataival kecsegtető üvegbetont, amelyből tervei sze­rint a közeljövőben templomot is épít, kihasználva annak a miszti­kumát, hogy az anyag vastagságá­tól és terhelhetőségétől függetle­nül is átereszti a fényt. Avatóbeszédében Szőcs Géza költő, drámaíró azt az esetet ele­venítette föl, amikor minap Ko­lozsvárott édesapja, Szőcs István - akinek egész életművét végigkísé­rik a megdöbbentő mozzanatok - egy Dunántúlt ábrázoló térkép fö­lé hajolva éppen azt latolgatta, ho­gyan lehetne még osztrák földön úgy elterelni a­ Dunát, hogy a fo­lyam kikerülje a bős-nagymarosi szakaszt, így akadályozandó meg a „nemzetközi jogilag túlbonyolí­tott és visszafordíthatatlan vízlép­csős merényletet”. Szőcs Géza sze­rint apja provokatív ötlete „arra fi­gyelmeztet, hogy a prospektív le­hetőségek halmaza negatív irány­ban is végtelen, s hogy nincs olyan disznóság, amelynél ne lehetne nagyobbat kitalálni, ha nem vi­gyázunk”. A költő szerint a terve­zet figyelmeztetés „az ellen a men­talitás ellen, amely szerint közös édesvizeinket teleszórjuk ciánnal, arzénnal, patkányméreggel, az anyaföldet DDT-vel és TNT-vel és higannyal és plutóniummal, Isten szabad levegőjét pedig mustárgáz­zal, korommal és kénkőfüsttel, és bármikor árvizet és atomkataszt­rófát zúdíthatunk a másik nya­kába”. Szőcs megnyitójában felidézte a román költő­ barátjával, Mircea Dinescuval másfél éve megfogal­mazott Duna-köztársaság terve­zetét is: „a Duna egy 2482 kilomé­ter hosszú, sok ezer éves állítás, melynek mondatrészei: hajók, üt­közetek, tündérek, kalmárok, pusztító és felemelő érzelmek, forradalmak, őshalak, elsüllyedt szigetek, madarak, torkolattüzek vízen tükröződő fényei”. Szőcs szerint az a feladat vár a térség né­peire, hogy „hosszában építsenek hidat a folyón”, s ennek a folya­matnak az egyik jelképes állomá­sa az Európa Kapu felavatása a Duna-köztársaság gondolatát kezdettől fogva felkaroló monos­tori erődben. Szőcs Géza A Nemzeti Filharmonikusok első teljes évadja új otthonukban, a Művészetek Palotájában A muzsika Nemzeti Hangversenyterem Ferencsik-bérlet (6 koncert) Klemperer-bérlet (6 koncert) A 20 éves Nemzeti Énekkar jubileumi bérlete (6 koncát) Fesztivál Színház Varázsdallal, muzsikával (gyerekbérlet, 3 koncert) MTA Díszterme Kamarabérlet (3 koncert) A 2005-2006 Bérletek május 9-től válthatók az ismert jegyirodákban. Információ: 411 -6651 Baráti Kör: 411 -6636 Honlap: www.filharmonikusok.hu Részletes programunkat keresse 2005- 2006-os Koncertnaptárunkban! rangja 152005. május 13., péntek Kultúra • Magjai* M m A nagy meseteremtő Méhes György író ma kapja meg az Európai Akadémia díját Ma délelőtt a Budapesti Corvi­­nus Egyetem rektori tanácster­mében veszi át Méhes György Kossuth-díjas író az Európai Akadémia díját. Méhes György életművét Elfried Frischen­schlager, a kuratórium elnöke, nyugalmazott miniszter, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke és Orbán János Dénes költő méltatja. M Pósa Zoltán_____________________ M­ éhes György 2002-ben költö­zött feleségével együtt Ko­lozsvárról Budapestre, és ugyaneb­ben az esztendőben, nyolcvanhét évesen kapta meg a Kossuth-díjat, amit Csoóri Sándor laudációja sze­rint már évtizedekkel korábban megérdemelt volna. Méhes György­re, e mesében, drámában, prózában egyaránt kiemelkedő műveket te­remtő íróra az egész Kárpát-me­dencei magyarság és a világ minden táján élő, nyelvünkön szóló ember büszke lehet. A gazdag és zamatos nyelvezetű, határtalan teremtő kép­zelettel megáldott író az ötvenes években ajándékozta gyermek és felnőtt olvasóinak a két meseregé­nyét, a Rapsonné várát és a Világhí­res Miklóst. Előbbiben a balladai meseköltészet sokszólamú hang­nemében ír a székelyföldi magyar­ság kálváriájáról és egy transzcen­dens tündérvilágba plántált magyar feltámadásról. A Világhíres Miklós irodalmunk egyedülálló csodája, re­ge a szerelem, a művészet, a szeretet és a hit hegyeket mozgató erejéről. Mesenovelláiban és hosszú elbeszé­léseiben mítosszá finomul a székely nép hétköznapi életének megany­­nyi motívuma, egyesítve ősi magyar mondák és népmesék hangnemével és tónusaival. A Virágvarázslóról, az Óbejáról, a Gyöngyharmat Pal­kóról és a többi mesei remeklésről Méhes György maga mondta a Kos­­suth-díj átvétele után lapunknak, hogy székelyudvarhelyi nagyanyja, Nannyó esti meséit hangolta át, már szinte gyermekkorától kezdve saját alakuló-formálódó írói világegye­temének tónusaira. Először ő is a gyermekeinek mesélgette esténként átköltéseit, amelyekből addigra már teljesen eltűntek az írót ihlető ere­deti történetek. Felesége, Erzsébet mondta először: írd le a meséidet, mert ilyen gyönyörűségeset még sehol nem hallottam és nem is ol­vastam. Felnőtteknek szóló munkáira át­térve: Méhes György a nemrégiben eltávozott hitves alakjának állít em­léket a készülő Egyetlenem című re­gényével. A Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című, önéletrajzi ih­letésű szintézisműből és az Erdélyi gráciák című trilógiából (Orsolya, Gina, Emmi) elénk tárul a békebeli erdélyi diákélet, a világháború s a kettős, orosz és román elnyomás alatt sínylődő újkori erdélyi törté­nelem megannyi íze, színe, fénye és árnyoldala. Méhes György az antik szerzők sírást és nevetést klasszi­kus, aranymetszéses aránnyal ele­gyítő módon meséli el a felnőttek­nek is, hogy mennyire szörnyű és mégis mennyire csodálatos az em­beri élet. Életörömöt, tragikumot, ab-­­­szurditást és szatirikus személetet ötvöz az író drámáiban is. Az S. O. S. avagy ki változik sóbál­vánnyá, a Barbár komédia, a Noé bárkája című darabjaiban a ki­sebbségi sorsra kárhoztatott ma­gyarság tragédiája és a Ceausescu­­féle náci kommunizmus kímélet­len szatírája aratott sikert Erdély­­országban. Méhes György úgy szó­laltatja meg jobb sorsra érdemes nemzetünk Golgotáinak fájdalmát, hogy soha nem vét­ a keresztény humanizmus elvei ellen. Magyar­nak lenni számára méltóság, fele­lősség a nemzete iránt. A keresz­ténység pedig feltétel nélküli hit Jé­zus Krisztus megváltó erejében és a Szentlélek hatalmában. Nála érde­mesebb ember aligha kaphatta vol­na meg e rangos kitüntetést, az Eu­rópai Akadémia díját. A mesében, drámában, prózában kiemelkedő műveket teremtő íróra minden magyar ember büszke lehet­­ FOTÓ: MÁTÉ PÉTER AZ EURÓPAI AKADÉMIA. A bécsi székhelyű Európai Akadémia 1962-ben alakult. Alapítói az osztrák parlamenti pártok vezető képviselői és Bécs város parlamentjének vezető munkatársai. Az Európai Akadémia az egységes Eu­rópáért létrehozott legelső reprezentatív ausztriai szervezet. Fő célja az eu­rópai népek együttműködésének, integrációjának, az ifjúság és a felnőttek politikai képzésének segítése. Az Európai Akadémia elsősorban a művelt polgárságot, az iskolai intézményeken belül a diákokat és a tanárokat kíván­ja megszólítani. Jelenleg huszonnégy kiemelt oktatási, tudományos és kul­turális programja van, valamennyi osztrák és az európai uniós szervezetekkel való együttműködés keretei között működik Bizottságainak tagjai a közélet jelentős szereplői mellett Európa számos országának tudósai és újságírói. Az Európai Akadémia 2005-ös díjait odaítélő kuratórium elnöke Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora. Idei díja­zottjai: Alois Mock, az Osztrák Köztársaság korábbi alkancellárja és külügymi­nisztere, Méhes György Kossuth-díjas magyar író, Marija Pejcinovic, Horvát­ország európai uniós államtitkára. M­ÚLT KULTÚRA Amit a régiek még tisztán értettek II Vszr.H Attila_________________________________ „Óh Idő, futás Idő! Esztendeink sasszárnyadon repülnek; Vissza hozzánk eggy se’jő, Mind a setét Káosz ölébe dűlnek.” C­sokonai Vitéz Mihály Újesztendei gondola­tok című verséből való a fenti idézet. Azt jel­zi, hogy Csokonai korában az ó- és újév határán álló, kétarcú Janus - akinek nevében a január név eredete keresendő - már csak előre látott. Az idő itt már olyan versenyfutó, akinek háta mögött foszlik a táj. Az idő történetének fontos állomása volt a barokk és a rokokó kora. Ekkor terjednek el a házi órák, az időbeosztás ekkor válik fontossá, a napok már nem órákból, ha­nem percekből állnak, a tevékenységek egyre pontosabb megszervezése egyre görcsösebben igyekszik feledtetni a horror vacuit, a tervezett rend eszménye fátylat borít az idő egyre szoron­­gatóbb múlására (amelynek végpontja a mai brókerek másodpercekre foszló élete: ennyi idő alatt kell meghozni naponta talán százszor is a fontosnak tűnő döntést, amely a karrier és az anyagi gyarapodás semmije felett ítél). Ha nem is bróker ma még mindenki, szemléletünk már teljesen elbrókeresedett. Rátörni az életre, és minél hamarabb kikényszeríteni belőle, ami a miénk lehet. Kiszorítani az időt dolgainkból, kiküszöbölni, mint valami hibát. Levelezés he­lyett e-mail, beszélgetés helyett telefon, telefon helyett sms. Az ormánsági népviselet még értette a cikli­kus időt. A főkötő színe harmincöt éves korig tűzpiros volt, később szaporodni kezdtek benne a kék és fehér minták. Negyvenéves asszony fe­jén a kék-fehér virágmezőből fehér csipkerét lesz, negyvenöt év fölött pedig finom gyöngyére­­zéssel kivarrt fehér gyolcs főkötőt viselnek a nők. A szülők fején hótiszta gyolcs. A viselet a termé­szet ritmusát idézi. Archaikus korokban az időfelfogás nem li­neáris, hanem ciklikus volt. A nagy időforgás mintája a természet. Amikor az idő a múláshoz ér, kezdődik újra. A télből tavasz lesz. Az életből halál lesz, a halálból újra élet - mondja Platón. A görög gondolkodásban az archaikus időkeze­lés jelei lépten-nyomon tetten érhetők. Legszebb példa rá az, ahogyan a görögök a sorsot elgon­dolják. Szophoklész például­ Szophoklész egymásba kulcsolódó műveiben - Oidipusz király, Oidipusz Kolónoszban, Anti­goné - a végzet szökőárja generációkon hullám­zik végig. Oidipusz elköveti a bűnt, megbűnhő­dik érte. Idősebb fia, aki hatalomra kerül, elűzi őt idegen földre. Oidipusz Kolónoszba megy, ahol Thészeusz gondjaiba veszi. Kisebbik fia közben letaszítja a trónról bátyját, és száműzi. Az bosszút forral ellene, és apjától kér segítséget. Oidipusz azonban megátkozza mindkettőjüket, és megjósolja: egymás kezétől pusztulnak el. A jóslat beteljesedik, és Thébában Kreón kerül ha­talomra. Nem engedi eltemetni az idősebb fiút. Antigoné mégis megteszi. A végzet végighullám­­zik a családon. De hol kezdődik a végzet? Ott, hogy Oidipusz - ahogy Kronosz Uránosz ellen, majd Zeusz Kronosz ellen - saját apja ellen tör. Ám ez nem a valódi kezdet, csak öntudatlan bosszú. Mert Laiosz még csecsemőkorában eltaszítja magától Oidipuszt. Sőt a halálát akarja. Oidipusz tette tehát nem kezdet, csak a végzet elő hulláma. A szomorú sors diakronikus módon járja át a csa­lád történetét. Ami ezt a lineáris szenvedést kör­körössé hajlítja, az nem más, mint egy jóslat. Laiosz azért viteti az erdőbe a csecsemőt, mert azt a jóslatot kapja, hogy fia kezétől fog majd el­pusztulni. Szophoklész művein a jóslat keltette ciklikusság áramlik át. X. tesz valamit Y.-nal, aminek hatására Y. tesz valamit X.-szel. X. tet­tének oka az, hogy Y. tettét neki megjósolták. Mindenki a sors elől menekülve gabalyodik be­le a sorsba. Ez az, amit a régiek tisztán értettek. Mi determinizmust kiáltva menekülünk a sors ilyesfajta gondolata elől. Ez a sorsunk. Magazin Csíksomlyó szelleméről A pünkösdi búcsú előtt néhány nappal jelent meg a Csíksomlyó magazin első száma. Az olvasó­kat Mádl Dalma asszony ajánló­jával megszólító lap átfogó ké­pet igyekszik adni Somlyó val­lási, kulturális és társadalmi életéről. II Muray Gábor (Csíkszereda)_____ A pünkösdi búcsú, a „magyar búcsúk búcsúja” az összetarto­zás ünnepe, a magyarok ünnepe, a keresztények ünnepe, az ember ün­nepe. Szerte a nagyvilágból özönlik a Somlyói hegyre az áradat, hogy együtt köszöntse az istenanyát - ír­ja Mádl Dalma asszony a napokban első ízben megjelent Csíksomlyó magazin bevezetőjében. A pünkösdi búcsú előtt néhány nappal útjára in­dított, Magyarországon és Erdély­ben kapható, hatvanoldalas újság hiánypótló a hazai lapkínálatban, összefoglalja a zarándoklat hagyo­mányait, történetét, Márton Áron püspök és II. János Pál hagyatékát. A magazin első számában Erdő Pé­ter prímás-érsek emlékezik meg a tavaly általa Somlyón celebrált pün­kösdi szentmiséről, Hajdó István, az idei búcsú szónoka a számára meg­tisztelő feladatról és a magyarságot érintő problémákról beszél. Bepil­lanthatunk a ferences rend életébe, megismerhetjük a keresztaljakat, a székelyföldi keresztállítókat; a ma­gazin képet ad Csíkszereda és Csík­somlyó kulturális életéről. A búcsú­ra először zarándokosok tájékozó­dását városi térkép könnyíti, a ven­dégváró oldalak pedig bemutatják a környékbeli szálláslehetőségeket. „A csíksomlyói pünkösdi búcsú­ra már közel félmillió zarándokot várnak. Legalább százezren Ma­gyarországról kelnek útra, hogy ott lehessenek május 14-én a Somlyó hegyek nyergében a Hármas-halom oltárnál. A nagy ünnepen... Újraér­­tékelődő nemzettudatunkban meg­kerülhetetlen Csíksomlyó szerepe. Csíksomlyó megtisztít, irányt mu­tat, és minden fontos értéket kije­löl” - olvasható a lap szerkesztőségi ajánlójában. Magyarországon a Csíksomlyó magazin az egyházi ki­adóknál és a plébániákon kapható, Székelyföldön a plébániákon kívül a búcsú ideje alatt a helyszíni árusok­nál is elérhető lesz.

Next