Magyar Nemzet, 2005. május (68. évfolyam, 118-146. szám)
2005-05-13 / 129. szám
Európa Kaput átlátszó betonból ■1 Hakuk Norbert____________________ Komáromban, a monostori erődnél avatták fel a világszabadalomnak minősített, átlátszóbeton-technológiával készült Európa Kaput, Losonczi Áron munkáját. Az átadáson Bozóki András kulturális miniszter azt hangsúlyozta, hogy az alkotás kétirányú átjáró Magyarország és Európa, hazánk és szomszédai között, és „nem olyan, mint a brandenburgi volt a múlt század hoszszú évtizedeiben”. Losonczi üvegszálasbeton-technológiájáról szólva Földes László építész elmondta: a transzparencia, az átláthatóság régóta jelen van az építészetben, hiszen a japánok már évszázadok óta használnak fényáteresztő rizspapír falakat. Földes szerint Losonczi eljárása - amelyért világszerte a legkülönfélébb rangos elismerésekkel díjazták az alkotófeltalálót - ennek a technológiának a modern párja, a „súlyos és durva betontechnológiát” ötvözi a mikroelektronikában használatos, századmilliméterekben számoló üvegszálas eljárással. Losonczi egyébként nem kívánja külföldre vinni, hanem itthon gyártatná az építészet új távlataival kecsegtető üvegbetont, amelyből tervei szerint a közeljövőben templomot is épít, kihasználva annak a misztikumát, hogy az anyag vastagságától és terhelhetőségétől függetlenül is átereszti a fényt. Avatóbeszédében Szőcs Géza költő, drámaíró azt az esetet elevenítette föl, amikor minap Kolozsvárott édesapja, Szőcs István - akinek egész életművét végigkísérik a megdöbbentő mozzanatok - egy Dunántúlt ábrázoló térkép fölé hajolva éppen azt latolgatta, hogyan lehetne még osztrák földön úgy elterelni a Dunát, hogy a folyam kikerülje a bős-nagymarosi szakaszt, így akadályozandó meg a „nemzetközi jogilag túlbonyolított és visszafordíthatatlan vízlépcsős merényletet”. Szőcs Géza szerint apja provokatív ötlete „arra figyelmeztet, hogy a prospektív lehetőségek halmaza negatív irányban is végtelen, s hogy nincs olyan disznóság, amelynél ne lehetne nagyobbat kitalálni, ha nem vigyázunk”. A költő szerint a tervezet figyelmeztetés „az ellen a mentalitás ellen, amely szerint közös édesvizeinket teleszórjuk ciánnal, arzénnal, patkányméreggel, az anyaföldet DDT-vel és TNT-vel és higannyal és plutóniummal, Isten szabad levegőjét pedig mustárgázzal, korommal és kénkőfüsttel, és bármikor árvizet és atomkatasztrófát zúdíthatunk a másik nyakába”. Szőcs megnyitójában felidézte a román költő barátjával, Mircea Dinescuval másfél éve megfogalmazott Duna-köztársaság tervezetét is: „a Duna egy 2482 kilométer hosszú, sok ezer éves állítás, melynek mondatrészei: hajók, ütközetek, tündérek, kalmárok, pusztító és felemelő érzelmek, forradalmak, őshalak, elsüllyedt szigetek, madarak, torkolattüzek vízen tükröződő fényei”. Szőcs szerint az a feladat vár a térség népeire, hogy „hosszában építsenek hidat a folyón”, s ennek a folyamatnak az egyik jelképes állomása az Európa Kapu felavatása a Duna-köztársaság gondolatát kezdettől fogva felkaroló monostori erődben. Szőcs Géza A Nemzeti Filharmonikusok első teljes évadja új otthonukban, a Művészetek Palotájában A muzsika Nemzeti Hangversenyterem Ferencsik-bérlet (6 koncert) Klemperer-bérlet (6 koncert) A 20 éves Nemzeti Énekkar jubileumi bérlete (6 koncát) Fesztivál Színház Varázsdallal, muzsikával (gyerekbérlet, 3 koncert) MTA Díszterme Kamarabérlet (3 koncert) A 2005-2006 Bérletek május 9-től válthatók az ismert jegyirodákban. Információ: 411 -6651 Baráti Kör: 411 -6636 Honlap: www.filharmonikusok.hu Részletes programunkat keresse 2005- 2006-os Koncertnaptárunkban! rangja 152005. május 13., péntek Kultúra • Magjai* M m A nagy meseteremtő Méhes György író ma kapja meg az Európai Akadémia díját Ma délelőtt a Budapesti Corvinus Egyetem rektori tanácstermében veszi át Méhes György Kossuth-díjas író az Európai Akadémia díját. Méhes György életművét Elfried Frischenschlager, a kuratórium elnöke, nyugalmazott miniszter, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke és Orbán János Dénes költő méltatja. M Pósa Zoltán_____________________ M éhes György 2002-ben költözött feleségével együtt Kolozsvárról Budapestre, és ugyanebben az esztendőben, nyolcvanhét évesen kapta meg a Kossuth-díjat, amit Csoóri Sándor laudációja szerint már évtizedekkel korábban megérdemelt volna. Méhes Györgyre, e mesében, drámában, prózában egyaránt kiemelkedő műveket teremtő íróra az egész Kárpát-medencei magyarság és a világ minden táján élő, nyelvünkön szóló ember büszke lehet. A gazdag és zamatos nyelvezetű, határtalan teremtő képzelettel megáldott író az ötvenes években ajándékozta gyermek és felnőtt olvasóinak a két meseregényét, a Rapsonné várát és a Világhíres Miklóst. Előbbiben a balladai meseköltészet sokszólamú hangnemében ír a székelyföldi magyarság kálváriájáról és egy transzcendens tündérvilágba plántált magyar feltámadásról. A Világhíres Miklós irodalmunk egyedülálló csodája, rege a szerelem, a művészet, a szeretet és a hit hegyeket mozgató erejéről. Mesenovelláiban és hosszú elbeszéléseiben mítosszá finomul a székely nép hétköznapi életének meganynyi motívuma, egyesítve ősi magyar mondák és népmesék hangnemével és tónusaival. A Virágvarázslóról, az Óbejáról, a Gyöngyharmat Palkóról és a többi mesei remeklésről Méhes György maga mondta a Kossuth-díj átvétele után lapunknak, hogy székelyudvarhelyi nagyanyja, Nannyó esti meséit hangolta át, már szinte gyermekkorától kezdve saját alakuló-formálódó írói világegyetemének tónusaira. Először ő is a gyermekeinek mesélgette esténként átköltéseit, amelyekből addigra már teljesen eltűntek az írót ihlető eredeti történetek. Felesége, Erzsébet mondta először: írd le a meséidet, mert ilyen gyönyörűségeset még sehol nem hallottam és nem is olvastam. Felnőtteknek szóló munkáira áttérve: Méhes György a nemrégiben eltávozott hitves alakjának állít emléket a készülő Egyetlenem című regényével. A Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című, önéletrajzi ihletésű szintézisműből és az Erdélyi gráciák című trilógiából (Orsolya, Gina, Emmi) elénk tárul a békebeli erdélyi diákélet, a világháború s a kettős, orosz és román elnyomás alatt sínylődő újkori erdélyi történelem megannyi íze, színe, fénye és árnyoldala. Méhes György az antik szerzők sírást és nevetést klasszikus, aranymetszéses aránnyal elegyítő módon meséli el a felnőtteknek is, hogy mennyire szörnyű és mégis mennyire csodálatos az emberi élet. Életörömöt, tragikumot, ab-szurditást és szatirikus személetet ötvöz az író drámáiban is. Az S. O. S. avagy ki változik sóbálvánnyá, a Barbár komédia, a Noé bárkája című darabjaiban a kisebbségi sorsra kárhoztatott magyarság tragédiája és a Ceausescuféle náci kommunizmus kíméletlen szatírája aratott sikert Erdélyországban. Méhes György úgy szólaltatja meg jobb sorsra érdemes nemzetünk Golgotáinak fájdalmát, hogy soha nem vét a keresztény humanizmus elvei ellen. Magyarnak lenni számára méltóság, felelősség a nemzete iránt. A kereszténység pedig feltétel nélküli hit Jézus Krisztus megváltó erejében és a Szentlélek hatalmában. Nála érdemesebb ember aligha kaphatta volna meg e rangos kitüntetést, az Európai Akadémia díját. A mesében, drámában, prózában kiemelkedő műveket teremtő íróra minden magyar ember büszke lehet FOTÓ: MÁTÉ PÉTER AZ EURÓPAI AKADÉMIA. A bécsi székhelyű Európai Akadémia 1962-ben alakult. Alapítói az osztrák parlamenti pártok vezető képviselői és Bécs város parlamentjének vezető munkatársai. Az Európai Akadémia az egységes Európáért létrehozott legelső reprezentatív ausztriai szervezet. Fő célja az európai népek együttműködésének, integrációjának, az ifjúság és a felnőttek politikai képzésének segítése. Az Európai Akadémia elsősorban a művelt polgárságot, az iskolai intézményeken belül a diákokat és a tanárokat kívánja megszólítani. Jelenleg huszonnégy kiemelt oktatási, tudományos és kulturális programja van, valamennyi osztrák és az európai uniós szervezetekkel való együttműködés keretei között működik Bizottságainak tagjai a közélet jelentős szereplői mellett Európa számos országának tudósai és újságírói. Az Európai Akadémia 2005-ös díjait odaítélő kuratórium elnöke Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora. Idei díjazottjai: Alois Mock, az Osztrák Köztársaság korábbi alkancellárja és külügyminisztere, Méhes György Kossuth-díjas magyar író, Marija Pejcinovic, Horvátország európai uniós államtitkára. MÚLT KULTÚRA Amit a régiek még tisztán értettek II Vszr.H Attila_________________________________ „Óh Idő, futás Idő! Esztendeink sasszárnyadon repülnek; Vissza hozzánk eggy se’jő, Mind a setét Káosz ölébe dűlnek.” Csokonai Vitéz Mihály Újesztendei gondolatok című verséből való a fenti idézet. Azt jelzi, hogy Csokonai korában az ó- és újév határán álló, kétarcú Janus - akinek nevében a január név eredete keresendő - már csak előre látott. Az idő itt már olyan versenyfutó, akinek háta mögött foszlik a táj. Az idő történetének fontos állomása volt a barokk és a rokokó kora. Ekkor terjednek el a házi órák, az időbeosztás ekkor válik fontossá, a napok már nem órákból, hanem percekből állnak, a tevékenységek egyre pontosabb megszervezése egyre görcsösebben igyekszik feledtetni a horror vacuit, a tervezett rend eszménye fátylat borít az idő egyre szorongatóbb múlására (amelynek végpontja a mai brókerek másodpercekre foszló élete: ennyi idő alatt kell meghozni naponta talán százszor is a fontosnak tűnő döntést, amely a karrier és az anyagi gyarapodás semmije felett ítél). Ha nem is bróker ma még mindenki, szemléletünk már teljesen elbrókeresedett. Rátörni az életre, és minél hamarabb kikényszeríteni belőle, ami a miénk lehet. Kiszorítani az időt dolgainkból, kiküszöbölni, mint valami hibát. Levelezés helyett e-mail, beszélgetés helyett telefon, telefon helyett sms. Az ormánsági népviselet még értette a ciklikus időt. A főkötő színe harmincöt éves korig tűzpiros volt, később szaporodni kezdtek benne a kék és fehér minták. Negyvenéves asszony fején a kék-fehér virágmezőből fehér csipkerét lesz, negyvenöt év fölött pedig finom gyöngyérezéssel kivarrt fehér gyolcs főkötőt viselnek a nők. A szülők fején hótiszta gyolcs. A viselet a természet ritmusát idézi. Archaikus korokban az időfelfogás nem lineáris, hanem ciklikus volt. A nagy időforgás mintája a természet. Amikor az idő a múláshoz ér, kezdődik újra. A télből tavasz lesz. Az életből halál lesz, a halálból újra élet - mondja Platón. A görög gondolkodásban az archaikus időkezelés jelei lépten-nyomon tetten érhetők. Legszebb példa rá az, ahogyan a görögök a sorsot elgondolják. Szophoklész például Szophoklész egymásba kulcsolódó műveiben - Oidipusz király, Oidipusz Kolónoszban, Antigoné - a végzet szökőárja generációkon hullámzik végig. Oidipusz elköveti a bűnt, megbűnhődik érte. Idősebb fia, aki hatalomra kerül, elűzi őt idegen földre. Oidipusz Kolónoszba megy, ahol Thészeusz gondjaiba veszi. Kisebbik fia közben letaszítja a trónról bátyját, és száműzi. Az bosszút forral ellene, és apjától kér segítséget. Oidipusz azonban megátkozza mindkettőjüket, és megjósolja: egymás kezétől pusztulnak el. A jóslat beteljesedik, és Thébában Kreón kerül hatalomra. Nem engedi eltemetni az idősebb fiút. Antigoné mégis megteszi. A végzet végighullámzik a családon. De hol kezdődik a végzet? Ott, hogy Oidipusz - ahogy Kronosz Uránosz ellen, majd Zeusz Kronosz ellen - saját apja ellen tör. Ám ez nem a valódi kezdet, csak öntudatlan bosszú. Mert Laiosz még csecsemőkorában eltaszítja magától Oidipuszt. Sőt a halálát akarja. Oidipusz tette tehát nem kezdet, csak a végzet elő hulláma. A szomorú sors diakronikus módon járja át a család történetét. Ami ezt a lineáris szenvedést körkörössé hajlítja, az nem más, mint egy jóslat. Laiosz azért viteti az erdőbe a csecsemőt, mert azt a jóslatot kapja, hogy fia kezétől fog majd elpusztulni. Szophoklész művein a jóslat keltette ciklikusság áramlik át. X. tesz valamit Y.-nal, aminek hatására Y. tesz valamit X.-szel. X. tettének oka az, hogy Y. tettét neki megjósolták. Mindenki a sors elől menekülve gabalyodik bele a sorsba. Ez az, amit a régiek tisztán értettek. Mi determinizmust kiáltva menekülünk a sors ilyesfajta gondolata elől. Ez a sorsunk. Magazin Csíksomlyó szelleméről A pünkösdi búcsú előtt néhány nappal jelent meg a Csíksomlyó magazin első száma. Az olvasókat Mádl Dalma asszony ajánlójával megszólító lap átfogó képet igyekszik adni Somlyó vallási, kulturális és társadalmi életéről. II Muray Gábor (Csíkszereda)_____ A pünkösdi búcsú, a „magyar búcsúk búcsúja” az összetartozás ünnepe, a magyarok ünnepe, a keresztények ünnepe, az ember ünnepe. Szerte a nagyvilágból özönlik a Somlyói hegyre az áradat, hogy együtt köszöntse az istenanyát - írja Mádl Dalma asszony a napokban első ízben megjelent Csíksomlyó magazin bevezetőjében. A pünkösdi búcsú előtt néhány nappal útjára indított, Magyarországon és Erdélyben kapható, hatvanoldalas újság hiánypótló a hazai lapkínálatban, összefoglalja a zarándoklat hagyományait, történetét, Márton Áron püspök és II. János Pál hagyatékát. A magazin első számában Erdő Péter prímás-érsek emlékezik meg a tavaly általa Somlyón celebrált pünkösdi szentmiséről, Hajdó István, az idei búcsú szónoka a számára megtisztelő feladatról és a magyarságot érintő problémákról beszél. Bepillanthatunk a ferences rend életébe, megismerhetjük a keresztaljakat, a székelyföldi keresztállítókat; a magazin képet ad Csíkszereda és Csíksomlyó kulturális életéről. A búcsúra először zarándokosok tájékozódását városi térkép könnyíti, a vendégváró oldalak pedig bemutatják a környékbeli szálláslehetőségeket. „A csíksomlyói pünkösdi búcsúra már közel félmillió zarándokot várnak. Legalább százezren Magyarországról kelnek útra, hogy ott lehessenek május 14-én a Somlyó hegyek nyergében a Hármas-halom oltárnál. A nagy ünnepen... Újraértékelődő nemzettudatunkban megkerülhetetlen Csíksomlyó szerepe. Csíksomlyó megtisztít, irányt mutat, és minden fontos értéket kijelöl” - olvasható a lap szerkesztőségi ajánlójában. Magyarországon a Csíksomlyó magazin az egyházi kiadóknál és a plébániákon kapható, Székelyföldön a plébániákon kívül a búcsú ideje alatt a helyszíni árusoknál is elérhető lesz.