Magyar Nemzet, 2005. június (68. évfolyam, 147-176. szám)

2005-06-01 / 147. szám

2 slaftvar ,Twnzet - Belföld 2005. június 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Kártérítést fizethet a főváros Újbudán Jogerős ítéletében kártérítésre kö­telezte a Fővárosi Bíróság a fő­városi önkormányzatot amiatt, hogy a Lágymányosi híd for­galmát rávezette a XI. kerületi Andor utcára, jelentős érték­­csökkenést okozva az itteni la­kóknak - jelentette be tegnap Kupper András, a Fidesz- MKDSZ-frakció vezetője. Sze­rinte egy korábbi bizottsági ha­tározat elszabotálása miatt 5-6 milliárdos kártérítést kell fizet­ni, ami peren kívüli egyezség­gel csökkenthető lenne. Bőhm András, az SZDSZ frakcióve­zetője közölte: amíg nem isme­rik az ítéletet, nem foglalkoz­nak az üggyel. (Sz. Zs.) Verekedés a cigány önkormányzatban Bántalmazták az Országos Cigány Önkormányzat kommuniká­ciós igazgatóját a tegnapi köz­gyűlésen - állította a sértett. Lapunk úgy tudja, a fő napi­rendi pont a 2004-es mérlegbe­számolóról való szavazás lett volna. Ám Kolompár Orbán el­nök idő előtt berekesztette az ülést, miután felháborodást keltett, hogy nem vette napi­rendre a vele szembeni bizal­matlansági indítványt. Dógi Já­nos, az ellenzék vezetője cáfol­ta, hogy inzultálták volna a sze­rinte modortalan kommuniká­ciós igazgatót. (J. I.) „Sajnálatos módon" nem volt rasszizmus A szerencsétlen cigány gyerek le­­szúrása­ után gyorsnak tartot­tam azt az állásfoglalást, hogy rögtön a rasszizmust hozták fel. A végén sajnálatos mó­don kiderült, hogy nem ez áll a háttérben - fogalmazott a TV2 Mokka című műsorában Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal budapesti elnöke, az MSZP politikusa. (MN) Rendőrségi nyomozás Székhelyi ellen­ ­ Hang Zal­án N­emzeti jelkép megsértése mi­att indított nyomozást a Bé­kés Megyei Rendőr-főkapitányság Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója ellen - áll a testület közleményében. A feljelen­tést egy debreceni lakos tette a di­rektor ellen azért, mert - mint is­meretes - Székhelyi az SZDSZ már­ciusi, szegedi tisztújító küldöttgyű­lésén Orbán Viktorra célozva kije­lentette: „ő maga pedig, mint Tokaj hímvesszeje, nektárt fog csöpögtet­­ni mindenhová”. A feljelentő a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysághoz fordult, de az - elfogultság látszatára hivat­kozva - másik nyomozó hatóság kijelölését kérte az Országos Rend­őr-főkapitányságtól, amely a Békés megyei rendőri testület mellett döntött. A Csongrád megyei kapi­tányság azért jelentett be elfogultsá­got, mert évek óta szerződéses vi­szonyban áll a szegedi teátrummal. Székhelyi József főigazgató la­punk megkeresésére úgy vélte, nem követett el bűncselekményt, s a feljelentést „torznak, csúsztató­­nak és lököttnek” nevezte.­­ Eszem ágában sincs, nem volt és nem is lesz a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek meggyalázása - fogal­mazott a direktor. - Épp a Him­nusz szellemisége miatt éreztem úgy, hogy az ország siralmas álla­potáért aggódva meg kell szólal­nom, ha sikoltozva, hát sikoltozva - tette hozzá Székhelyi. Postabank: kettős felelősség A korábbi bankvezetés és a könyvvizsgáló is okolható a százhetvenmilliárdos kárért A hajdani három könyvvizsgáló közül az egyik felelős a Posta­bank több mint százmilliárd forintos veszteségéért, de csak fele részben. Zárt tárgyalás után döntött így tegnap a Fővárosi Bíró­ság gazdasági kollégiuma. A kár másik részét maga a bank okoz­ta. Az ítélet egyelőre csupán a felelősséget állapította meg, az összeg meghatározása akkor következhet, ha a tegnapi határo­zat jogerőre emelkedik.­ ­ Kul­csár Anna A bíróság elsőfokú közbenső részítélete szerint a Postabank egykori könyvvizsgálói közül egye­dül a Deloitte & Touche Kft. felelős azért, hogy a bank egykori tulajdo­nosai - a magyar állam és több álla­mi vállalat - kárt szenvedhettek el az 1997-es és 1998-as években. A céget azonban nem a teljes összeg erejéig terheli a felelősség, a kár ugyanis részben a bank hibájából következett be, azt tehát a­ tulajdo­nosoknak kell viselniük. A magyar állam és több állami vállalat 2000 végén perelte be a bank három könyvvizsgálóját, mert úgy vélte: az auditorok probléma­­mentesnek minősítették a Princz Gábor vezette bank működését, bár az üzleti tevékenységgel komoly gondok voltak. A könyvvizsgálók­nak - a felperesek szerint - nem lett volna szabad jóváhagyó zára­dékkal ellátniuk a menedzsment éves beszámolóit, mert a mérlegek nem feleltek meg a valóságnak. Az állam emiatt arra kényszerült, hogy tőkeemelés és konszolidáció útján mintegy 170 milliárd forintot költ­sön a bank megmentésére. A bíróság szerint a banknál ko­rábban auditorként működő­ Ar­thur Andersen és a Prudentia Kft. nem követett el hibát. A kár fele ré­szét azért kell a tulajdonosoknak viselniük, mert a valótlan éves be­számolót a pénzintézet részvénye­sei által kijelölt vezetők terjesztet­ték elő. Az ítélet ellen még fellebbezhet­nek a felperesek és az alperes is. A kár pontos összegének kiszámítá­sára akkor kerülhet majd sor, ha a tegnapi döntés jogerőre emelkedik. Princz Gábor ellen a Fővárosi Bíróságon 2003 júniusa óta tart a büntetőeljárás. A 36,5 milliárd fo­rint összegben hűtlen kezeléssel vá­dolt volt bankvezér perében nem­rég kezdődött a tanúk kihallgatása. A Princz Gábor vezette menedzsment hamis mérleget készített fotó: nagy Béla Jogerősen pert vesztett Juszt László a­ Munkatársunktól_______________ J­ogerősen, teljes egészében elutas­­­sította Juszt László Magyar Rá­dióval és Lovas Istvánnal szembeni keresetét a Fővárosi Ítélőtábla - tá­jékoztatta lapunkat dr. Balsai Sza­bolcs ügyvéd, Lovas István jogi kép­viselője. Juszt azért perelte be a Ma­gyar Rádiót és Lovas Istvánt, mert egy 2003-as jegyzetében Lovas az alábbiakat mondta - egyebek mel­lett - a Vasárnapi Újságban: „Száz­hatvankettő napja nem tudjuk, kik verték meg brutálisan Dr. Szász Ká­rolyt, a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeletének elnökét, akinek megverésére nyilván pusztán a vé­letlenek miatt egyebek között Juszt László, a Kádár-rendszerből jól is­mert kormánypárti tévés Szász Ká­roly ellen irányuló uszító műsorát követően került sor.” A Fővárosi Bí­róság elsőfokú tanácsa mindezekért elmarasztalta a Magyar Rádió és Lo­vas István alpereseket. A mostani jogerős döntés azonban megváltoz­tatta a határozatot, Juszt keresetét teljes egészében elutasította, és kö­telezte Jusztot a perköltség megfize­tésére. Juszt László Célt tévesztett szakképzési terv? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a térségi szakképző központok létrehozása rrvén a szakképzési intézmények összevonása és bezárása zajlik. Ez a hiányszakmák eltűnéséhez, illetve fölösleges munkaerő képzéséhez vezethet.­ ­ Farkas Melinda B­ár több cégnek szüksége lenne elektroműszerészekre, a fővá­rosi önkormányzat mégis az őket képző intézet bezárása mellett dön­tött - mondta lapunknak Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. A szakem­ber szerint ugyanakkor olyan szak­mák képzését erősítik, ahol folya­matosan szűkül a piac. Ilyen példá­ul a textilipar. Kerpen szerint az esélyegyenlő­séget nagymértékben rontja, hogy a szakképző központok létrejöttével a lakóhelytől távolabb kerül a kép­zés, így éppen azok a társadalmi ré­tegek kerülnek nehezebb helyzetbe, akiknek a felemelkedés lehetőségét adta a szakképesítés megszerzése. A PDSZ szerint a szakképzést már az általános iskolában elő kell ké­szíteni. Ennek egyik legfontosabb eleme a készségtárgyak súlyának növelése lenne. Míg Magyar Bálint oktatási miniszter egy fórumon 50-60 integrált szakképző központ létrehozásáról beszélt, addig a kor­mányfő már csupán huszonkét központot említett. Annyi bizo­nyos, hogy 2006-ra mintegy felére, négyszázra csökkentik a megsze­rezhető szakképesítések számát. Az oktatási tárca úgy reagált: a térségi integrált szakképző közpon­tok létrehozása a gazdaságosabb működést szolgálja, és növeli az esélyegyenlőséget. Aggályos megkülönböztetés A magyar jogrend nem ismeri a pozitív diszkriminációt Elsősorban azok jelentkezését várja az RTL Klub a romáknak szóló műsorvezetői felhívásra, akik romának is néznek ki - tu­datta lapunkkal Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. E kitételt azonban több jogász is aggályosnak nevezte, mert a ma­gyar jogrend nem ismeri a pozitív diszkriminációt. __Bodacz Balázs M­agát romának valló, érettsé­gizett fiatalok jelentkezését várja az RTL Klub és a Hégető Honorka Alapítvány, akik közül ketten televíziós gyakorlati képzés­ben, ösztöndíjban és intenzív angol oktatásban részesülhetnek. Többen úgy vélik azonban, hogy noha a pá­lyázat célja helyes, a nevesített etni­kai csoporton kívüliek kizárása több törvénnyel, így elsősorban az alkotmánnyal is ellentétes.­­ Egy 1993-as törvény szerint csak az te­kinthető valamely csoporthoz tar­tozónak, aki azt magáról kijelenti. Ezért semmiféle jog- vagy egyéb hátrány nem érheti - fejtette ki la­punknak Kolláth György alkot­mányjogász. Elmondta ugyanak­kor, hogy az RTL Klub pályázatán ha valakit azért utasítanak el, mert noha romának vallja magát,­a tár­sadalom általános szemlélete sze­rint nem néz ki cigánynak, úgy bí­rósághoz fordulhat, hiszen ez eset­ben nem történik más, mint hogy bőrszíne vagy egyéb más rasszje­­gyei alapján hátrányos megkülön­böztetés éri. Kolosi Péter, az RTL Klub prog­ramigazgatója lapunknak kifejtette: a pályázatra bárki jelentkezhet, aki romának vallja magát, alkalmassá­gáról egy szakmai testület dönt majd. - Fontos, hogy egy akkora nézettséggel rendelkező televízió, mint a miénk, felismerje felelőssé­gét a romák integrációjában. Ha azt elérjük, hogy valaki a képernyő előtt ülve legalább annyit mond a műsorvezetőnkre, hogy „ahhoz ké­pest, hogy roma, egészen szimpati­kus”, már megtettük az első nagy lépést - mondta a televíziós vezető. - Fontos, hogy akiket kiválasztunk, azok romának is nézzenek ki, hi­szen a cigányság megjelenését kí­vánjuk demonstrálni - jelentette ki. - A televízió pályázata, valamint több kormányzati intézkedés mö­gött is a pozitív diszkrimináció gondolata áll mint az integráció egyik lehetséges eszköze. A baj csak az, hogy a magyar jogrendszer nem ismeri a pozitív diszkrimináció in­tézményét. Ez jogilag értelmezhe­tetlen fogalom. Aki a kinézete miatt valakit másokhoz képest pozitívan különböztet meg, az az ettől eltérő kinézetűeket hozza hátrányos hely­zetbe. Ez jogszabályba ütközik, egész egyszerűen diszkrimináció - jelentette ki lapunknak Somogyi Já­nos jogász. Konszenzus a kisebbségi választásról Jövőre a jegyzőknél kell jelent­kezniük azoknak, akik részt kívánnak venni a kisebbségi választáson - többek között ez szerepel abban a megállapo­dásban, amelyet a kisebbségi joganyag módosításáról kö­tött a Fidesz és az MSZP. N­ Joó István_______________________ H­osszú huzavona után immár bizonyos: nem kapnak az or­szágos kisebbségi önkormányzatok hatósági jogkört arra, hogy válasz­tói névjegyzéket állítsanak össze, el­bírálva, ki a kisebbségi és ki nem. Bár 2006-ban már kell nyilatkoznia kisebbségi voltáról annak, aki részt akar venni a kisebbségi választáso­kon, de csak a jegyző előtt, aki az önbevallást nem kérdőjelezheti meg. A nagyobbik kormány- és el­lenzéki párt közös bizottsági módosítócsomagja úgy venné elejét az etnobiznisznek, vagyis az álki­sebbségi jelöltek megválasztásá­nak, hogy a képviselőjelölt számára kötelezővé tenné az anyanyelv is­meretéről való nyilatkozatot. To­vábbá csak az lehetne jelölt, akit ki­sebbségi szervezet ajánl. Fontos mozzanata az immár célba ért egyezkedésnek, hogy to­vábbra is csak az őshonos magyar­­országi kisebbségekhez tartozók te­kinthetők honi kisebbségi választó­­polgároknak. Bevándorlók, mene­kültek, letelepült külföldi, például uniós polgárok akkor sem működ­hetnek közre a kisebbségi önkor­mányzatok megalakításában, ha van a nemzetiségüknek megfelelő hazai minoritás.­­ A kisebbségi jogszabályozás változatlanul az őshonos, hagyo­mányos hazai nemzeti kisebbségek védelméről szól - nyugtázta tegnap Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. A módosítócsomagot méltatva el­mondta: az Európában egyedülálló kisebbségi kulturális autonómia­intézményrendszerünket most már több tartalommal lehet megtölteni. Mesterházy Attila, az esélyegyenlő­,­ségi tárca politikai államtitkára ez­zel kapcsolatban azt emelte ki: ha a módosítócsomagot szentesíti a par­lament, a kisebbségi intézmények finanszírozása biztonságosabbá vá­lik azáltal, hogy látható lesz magá­ban a költségvetési törvényben is. Ügyvezető elnöke lehet a közrádiónak Konszenzusos jelölt hiányában eredménytelenül zárulhat a Magyar Rádió elnöki tisztségé­re kiírt új pályázat is, így meg­történhet, hogy az intézmény éléről július végén távozó Kon­dor Katalin valamelyik alel­­nökét nevezi ki ügyvezetőnek. ___Kristály Lf.hr.­_________________ tzenhatan vásárolták meg a közrádió új, elnöki pályázatára kiírt pályázati csomagot, amelyre azért került sor, mert a korábbi megmérettetés eredménytelenül zárult. A második forduló pályázati munkáit június 15-én bontják fel. Értesüléseink szerint a korábbi esé­lyes Such György nem pályázik is­mét, de az első körből újra megmé­retteti magát Czeglédi Réka, a BBC munkatársa, Fodor János televí­ziós és rádiós műsorvezető, illetve Szayly József, a Petőfi rádió adófő­­szerkesztő-helyettese. Az új pályázók között van Szente László, aki rádiós műsorokban, il­letve Friderikusz Sándor közteleví­ziós produkciójában is dolgozik, valamint a Gondolat-jel adásaiból ismert Győrffy Miklós, továbbá B. Király Györgyi. Indul még Pálffy Ist­ván, az MTV Híradójának műsor­vezetője és Benedikty Béla, a Petőfi adó volt főmunkatársa is. Az új kiírás eredményességéről Gellért Kis Gábor kuratóriumi el­nök elmondta: az előző pályázatot konfliktusokkal terhelt munka előzte meg, de legalább konszen­zussal jelölhették Such Györgyöt. „Mivel jelenleg ilyen személy nincs, az előzmények ismeretében súlyos kétségeim vannak azt illetően, hogy eredményes lesz-e ez a forduló” - fogalmazott. Hozzáfűzte: az új ki­írás eredménytelensége egy harma­dik pályáztatáshoz vezethet, de a július végén távozó Kondor Katalin ügyvezetőnek kijelölheti a rádió két alelnökének valamelyikét. "

Next