Magyar Nemzet, 2005. november (68. évfolyam, 299-327. szám)

2005-11-28 / 325. szám

Magyar fanzet • Kultúra 2005. november 28., hétfő Rovatvezető: Dippold Pál A LEGTISZTÁBB ÁFA MENTES BEFEKTETÉS! A BÁV RT. A TÖMBARANYAT MINDIG VISSZAVÁSÁROLJA. Novemberi Árak: Fél uncia: 50.000 Ft jéT^N^ 1M­I 50 grammos: 165.000 Ft 100 grammos: 330.000 Ft BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. Budapest: II. Frankel Leó u. 13., V Bácsi u. 1., V. Falk Miksa u. 21., V Ferenciek tere 10., V Párizsi u. 2., V Szt. István krt. 3., VI. Andrássy u. 43. Pécs: Irgai­masok u. 2., Győr: Baross G. u. 2. VBŰNKKŰNNYm Raiffeisen DANK www.raiffeisen.hu® 0640484848 Most akár TÁRGYI FEDEZET NÉLKÜL is II I 119. Szabó Ernő______________ J­ övőre ünnepli a Szépművészeti Múzeum alapításának 100. év­fordulóját. A december 1-jén kez­dődő centenáriumi év minden bi­zonnyal az intézmény történetének legsikeresebb esztendeje lesz. A ki­állítások egy része már megújult. A múzeum nemrég felújított részében kilenc teremben és egy kabinetben láthatók a XIX. századi művészet legszebb alkotásai. A Régi képtár anyagának folytatásaként, illetve le­zárásaként nyolc teremben a XIX. századi francia művészet legfonto­sabb irányzatai láthatók a romanti­kától a posztimpresszionizmusig, egy reprezentatív terem pedig a né­met, osztrák és angol mesterek előtt tiszteleg. Az új kiállításon a francia romantikát Delacroix festményei képviselik. Courbet életművét öt re­meke mutatja be, az ún. barbizoni iskolának pedig szinte valamennyi festője szerepel a tárlaton. A korai impresszionizmust olyan főműve­ken keresztül vizsgálhatják meg a látogatók, mint Pissarro La Varenne de Saint-Hilaire című műve vagy Boudin Portrieux című, kikötői lát­képe. Az impresszionizmus reme­kei között szerepel Monet három fő­műve, Cézanne és Manet egy-egy képe de Pissarro, Toulouse-Lautrec és Gauguin alkotásit is bemutatja a tárlat. A festmények között a XIX. századi szobrászat tucatnyi remeke is látható. Köztük Carpeaux, Rodin és Maillol művei. A gyűjtemény egy szintén átren­dezett része már szeptembertől lát­ható a múzeumban. Az 1900 körüli európai művészet remekeit bemu­tató új állandó kiállítás hat terem­ben kapott helyet. A most megújult épületrészben a régi festészeti gyűj­temény legkisebb, de rangos mes­terművekkel büszkélkedő XVII­­XVIII. századi brit egységének fon­tos darabjait is újra élvezhetik a lá­togatók. A jubileumi évet a nagy kiállítá­sok mellett (El Greco, Velázquez, Goya - öt évszázad spanyol remek­művei, Sigismundus - Rex et impe­­rator, Rembrandt 400, Van Gogh) számos egyéb különleges program­mal ünnepli majd a múzeum. A centenáriumi év nyitásaként december 1-jétő­l látható a mú­zeumban a Tiziano és a velencei Madonna című kamarakiállítás, ahol a londoni National Galleryből erre az alkalomra kölcsönzött, Má­ria gyermekével, a kis Keresztelő Szent Jánossal és Szent Katalinnal című festmény mellett a magyar magántulajdonban lévő Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotást is bemutatja a múzeum. A Londonból érkező festmény kiállí­tása méltó nyitánya a centenáriumi évnek. Az alkotás az utóbbi évtize­dek legértékesebb egyedi műtár­gya, biztosítási értéke meghaladja a 8 milliárd forintot. Szintén decem­ber 1-jén nyílik a kép a képben - művész és közönség öt évszázad grafikusművészetében Burgkmair­­tól a Picassóig című tárlat. Ünnepel a múzeum A Tiziano-kép kiállítása méltó nyitánya a centenáriumi évnek kultura@magyarnemzet.hu Petőfi utolsó percei Gálán Géza monodrámája az Új Színház Stúdiószínpadán ■ Haki.ik Norbert_____________ K i volt Petőfi Sándor? Lánglelkű forradalmár vagy bukott or­­szággyűlésikövet-jelölt? Hőssze­relmes vagy aggódó családapa? Kí­méletlen tollú színikritikus, vagy az irodalmi élet olyan szereplője, aki olykor meggondolatlanul bírálja mestereit, hogy aztán bűnbánóan kövesse meg a sértődött pályatár­sat? Népéért naivan rajongó hazafi, vagy kritikus szellem, aki nemzetét ostorozni is bármikor kész? Aki ellátogatott az Új Színház Stúdiószínpadára, Gálán Géza Pe­tőfi percei című monodrámájának előadására, az előtt nem titok: Pető­fi, akiről a közvéleményben jobbára még ma is csak legendák és sztereo­típiák élnek, ezek mindegyike volt egyszerre. Ugyanis a felvidéki szüle­tésű Gálán - aki filmszínészként Milos Forman egyik alkotásában debütált - monodrámájában siker­rel mutatja be röpke egy óra alatt Petőfi nagyon is sokrétű személyi­ségét és rövidre szabott életének sorsfordító eseményeit. Nem vélet­len ez, hiszen a művet - amelynek teljes címe Petőfi percei a segesvári ütközetben, ahogyan a költő és kor­társai írásainak tükrében átélte Gálán Géza - több száz vers-, levél- és dokumentumrészletből ollózta össze átütő erejű, szuggesztív mon­tázzsá a művész. A császári hatósá­gok tárgyi tévedésektől hemzsegő körözőlevele éppúgy helyet kap a szövegmozaikban, mint a költő Arany Jánosnak írt levelei, pimasz hangvételű színikritikái, vagy né­mely kortársak olyan, Petőfit pocs­kondiázó glosszái, amelyek olvas­tán egyszerre nevet és bosszan­kodik az ember. Ezt a sokrétű nyersanyagot Gálán nem kevésbé szuggesztív előadói személyisége fogja egységbe - a színész bejátssza a színpadot, egy-egy kacsintás vagy gesztus révén a közönséget is be­vonja a játékba: a publikum tagjai némelykor hangos kacajra fakad­nak, máskor meg pisszenés nélküli csend és elérzékenyülés uralkodik a nézőtéren. Gálán a Petőfi-verseket előadó színészek gyakori hibáját is bravúrosan kerüli el: hangja nem mennydörög, csak akkor, ha kell, és a versrészleteket nemritkán az élő­beszéd természetességével mutatja be. Ráadásul az összeállításban lo­kálpatriotizmusa is tetten érhető olyan Petőfi-idézetek szerepelteté­sében, amelyekben a költő például azt panaszolja fel, hogy Tompa Mi­hály hortyog a murányi vár megka­pó szépségű romjainál, vagy hogy a kassaiak nem kergetik el a városból a színészetet megcsúfoló csepűrá­­gókat, pedig annyi furkósbotnak való fa van a környező erdőkben. A szöveg- és hangulatkavargásból vé­gül kikristályosodik egy nagyon is emberközeli Petőfi-kép, így az elő­adás végeztével nem csupán a száz­ötvenhat éve elhunyt költő, hanem már-már egy közeli ismerős elvesz­tésének érzete lesz úrrá a közönsé­gen, valamint az a tudat, hogy Pető­fi életműve kortalan és a XX. szá­zadban is időszerű. Petőfi Sándor Egy magyar utazó Prágában F­OLYÓIRAT ..Mákonyi Péter______________ A­ z első magyar útleírást, illetve annak szerzőjét, a pestisjár­ványban fiatalon elhunyt Szepsi Csombor Mártont (1595-1622) idé­zi emlékezetünkbe a Prágai Tükör, a cseh fővárosban élő magyarok kulturális folyóirata. Szepsi Csom­bor 1616-ban vágott neki az öreg kontinensnek, bejárta a németek földjét, Dániát és Svédországot, el­jutott Hollandián át Angliába, majd Franciaországba is, ahonnan Nürn­berger Csehországon és Szilézián át tért haza, s lett iskolamester Kas­sán. Itt adta közre 1620-ban neveze­tes könyvét, A változatos Európát (Europica varietas), amelyben két és fél évig tartó vándorútjáról rajzol megkapóan színes képet. Nem csak történelmi és földrajzi ismereteket közöl, de számos furcsaságra, külö­nös népszokásra és nem utolsósor­ban a maga­­ sokszor viszontagsá­gos - kalandjára is kitér. Szepsi Csombor Márton könyvé­ből főként a korabeli csehországi vi­szonyokra vonatkozó részek állnak a prágai folyóirat szerkesztője figyel­mének fókuszában. Az ifjú vándor közel két hetet tölt a csehek földjén, ebből két-három napot a Moldva­­parti metropolisban. Bemutatja az Óvárost, a nagy piacteret és az (álta­la nemigen kedvelt) jezsuiták kollé­giumát, aztán a Moldva „nagy híd­­ját” (a folyót Máltának nevezi). El­­ámul a város emlékművein és híres akadémiáján. Felkeresi a helyi lu­theránusok templomát, illetve épp itt tanuló hajdani késmárki iskola­társát, Matthias Frölichet, majd megjegyzi, hogy sok a városban a bordélyház, amelyre „néhol zabcé­gért, sercégért, avagy egyéb valami eladó marhának jegyét tették ki, jól­lehet egyebet maguknál ez­eút mar­hák nem árulnak”. Ámulva mutatja be a császári várat, illetve annak ál­latkertjét, ahol nem csak őzek és szarvasok, de látható „két oroszlán is, az egyik igen vén, a másik csak gyermekded, mellettük harmadik rekeszben egy tigris, kegyetlen vad...”, továbbá egzotikus mada­rak megcsodálhatók. A városból, amelynek mintegy félszáz gyönyörű temploma megragadja a figyelmét, Königstadton (ma Mestec Králove), Calizon (Ceska Skalice), Rein­­hardon (Szczytna) és Wartán (Straz nad Nisou) át vándorolva hagyja el a csehek földjét, elégedetten konsta­tálva, hogy történt mindez „a kegyes Isten által minden veszedelem és kárvallás nélkül”.

Next