Magyar Nemzet, 2005. november (68. évfolyam, 299-327. szám)
2005-11-28 / 325. szám
Magyar fanzet • Kultúra 2005. november 28., hétfő Rovatvezető: Dippold Pál A LEGTISZTÁBB ÁFA MENTES BEFEKTETÉS! A BÁV RT. A TÖMBARANYAT MINDIG VISSZAVÁSÁROLJA. Novemberi Árak: Fél uncia: 50.000 Ft jéT^N^ 1MI 50 grammos: 165.000 Ft 100 grammos: 330.000 Ft BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. Budapest: II. Frankel Leó u. 13., V Bácsi u. 1., V. Falk Miksa u. 21., V Ferenciek tere 10., V Párizsi u. 2., V Szt. István krt. 3., VI. Andrássy u. 43. Pécs: Irgaimasok u. 2., Győr: Baross G. u. 2. VBŰNKKŰNNYm Raiffeisen DANK www.raiffeisen.hu® 0640484848 Most akár TÁRGYI FEDEZET NÉLKÜL is II I 119. Szabó Ernő______________ J övőre ünnepli a Szépművészeti Múzeum alapításának 100. évfordulóját. A december 1-jén kezdődő centenáriumi év minden bizonnyal az intézmény történetének legsikeresebb esztendeje lesz. A kiállítások egy része már megújult. A múzeum nemrég felújított részében kilenc teremben és egy kabinetben láthatók a XIX. századi művészet legszebb alkotásai. A Régi képtár anyagának folytatásaként, illetve lezárásaként nyolc teremben a XIX. századi francia művészet legfontosabb irányzatai láthatók a romantikától a posztimpresszionizmusig, egy reprezentatív terem pedig a német, osztrák és angol mesterek előtt tiszteleg. Az új kiállításon a francia romantikát Delacroix festményei képviselik. Courbet életművét öt remeke mutatja be, az ún. barbizoni iskolának pedig szinte valamennyi festője szerepel a tárlaton. A korai impresszionizmust olyan főműveken keresztül vizsgálhatják meg a látogatók, mint Pissarro La Varenne de Saint-Hilaire című műve vagy Boudin Portrieux című, kikötői látképe. Az impresszionizmus remekei között szerepel Monet három főműve, Cézanne és Manet egy-egy képe de Pissarro, Toulouse-Lautrec és Gauguin alkotásit is bemutatja a tárlat. A festmények között a XIX. századi szobrászat tucatnyi remeke is látható. Köztük Carpeaux, Rodin és Maillol művei. A gyűjtemény egy szintén átrendezett része már szeptembertől látható a múzeumban. Az 1900 körüli európai művészet remekeit bemutató új állandó kiállítás hat teremben kapott helyet. A most megújult épületrészben a régi festészeti gyűjtemény legkisebb, de rangos mesterművekkel büszkélkedő XVIIXVIII. századi brit egységének fontos darabjait is újra élvezhetik a látogatók. A jubileumi évet a nagy kiállítások mellett (El Greco, Velázquez, Goya - öt évszázad spanyol remekművei, Sigismundus - Rex et imperator, Rembrandt 400, Van Gogh) számos egyéb különleges programmal ünnepli majd a múzeum. A centenáriumi év nyitásaként december 1-jétől látható a múzeumban a Tiziano és a velencei Madonna című kamarakiállítás, ahol a londoni National Galleryből erre az alkalomra kölcsönzött, Mária gyermekével, a kis Keresztelő Szent Jánossal és Szent Katalinnal című festmény mellett a magyar magántulajdonban lévő Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotást is bemutatja a múzeum. A Londonból érkező festmény kiállítása méltó nyitánya a centenáriumi évnek. Az alkotás az utóbbi évtizedek legértékesebb egyedi műtárgya, biztosítási értéke meghaladja a 8 milliárd forintot. Szintén december 1-jén nyílik a kép a képben - művész és közönség öt évszázad grafikusművészetében Burgkmairtól a Picassóig című tárlat. Ünnepel a múzeum A Tiziano-kép kiállítása méltó nyitánya a centenáriumi évnek kultura@magyarnemzet.hu Petőfi utolsó percei Gálán Géza monodrámája az Új Színház Stúdiószínpadán ■ Haki.ik Norbert_____________ K i volt Petőfi Sándor? Lánglelkű forradalmár vagy bukott országgyűlésikövet-jelölt? Hősszerelmes vagy aggódó családapa? Kíméletlen tollú színikritikus, vagy az irodalmi élet olyan szereplője, aki olykor meggondolatlanul bírálja mestereit, hogy aztán bűnbánóan kövesse meg a sértődött pályatársat? Népéért naivan rajongó hazafi, vagy kritikus szellem, aki nemzetét ostorozni is bármikor kész? Aki ellátogatott az Új Színház Stúdiószínpadára, Gálán Géza Petőfi percei című monodrámájának előadására, az előtt nem titok: Petőfi, akiről a közvéleményben jobbára még ma is csak legendák és sztereotípiák élnek, ezek mindegyike volt egyszerre. Ugyanis a felvidéki születésű Gálán - aki filmszínészként Milos Forman egyik alkotásában debütált - monodrámájában sikerrel mutatja be röpke egy óra alatt Petőfi nagyon is sokrétű személyiségét és rövidre szabott életének sorsfordító eseményeit. Nem véletlen ez, hiszen a művet - amelynek teljes címe Petőfi percei a segesvári ütközetben, ahogyan a költő és kortársai írásainak tükrében átélte Gálán Géza - több száz vers-, levél- és dokumentumrészletből ollózta össze átütő erejű, szuggesztív montázzsá a művész. A császári hatóságok tárgyi tévedésektől hemzsegő körözőlevele éppúgy helyet kap a szövegmozaikban, mint a költő Arany Jánosnak írt levelei, pimasz hangvételű színikritikái, vagy némely kortársak olyan, Petőfit pocskondiázó glosszái, amelyek olvastán egyszerre nevet és bosszankodik az ember. Ezt a sokrétű nyersanyagot Gálán nem kevésbé szuggesztív előadói személyisége fogja egységbe - a színész bejátssza a színpadot, egy-egy kacsintás vagy gesztus révén a közönséget is bevonja a játékba: a publikum tagjai némelykor hangos kacajra fakadnak, máskor meg pisszenés nélküli csend és elérzékenyülés uralkodik a nézőtéren. Gálán a Petőfi-verseket előadó színészek gyakori hibáját is bravúrosan kerüli el: hangja nem mennydörög, csak akkor, ha kell, és a versrészleteket nemritkán az élőbeszéd természetességével mutatja be. Ráadásul az összeállításban lokálpatriotizmusa is tetten érhető olyan Petőfi-idézetek szerepeltetésében, amelyekben a költő például azt panaszolja fel, hogy Tompa Mihály hortyog a murányi vár megkapó szépségű romjainál, vagy hogy a kassaiak nem kergetik el a városból a színészetet megcsúfoló csepűrágókat, pedig annyi furkósbotnak való fa van a környező erdőkben. A szöveg- és hangulatkavargásból végül kikristályosodik egy nagyon is emberközeli Petőfi-kép, így az előadás végeztével nem csupán a százötvenhat éve elhunyt költő, hanem már-már egy közeli ismerős elvesztésének érzete lesz úrrá a közönségen, valamint az a tudat, hogy Petőfi életműve kortalan és a XX. században is időszerű. Petőfi Sándor Egy magyar utazó Prágában FOLYÓIRAT ..Mákonyi Péter______________ A z első magyar útleírást, illetve annak szerzőjét, a pestisjárványban fiatalon elhunyt Szepsi Csombor Mártont (1595-1622) idézi emlékezetünkbe a Prágai Tükör, a cseh fővárosban élő magyarok kulturális folyóirata. Szepsi Csombor 1616-ban vágott neki az öreg kontinensnek, bejárta a németek földjét, Dániát és Svédországot, eljutott Hollandián át Angliába, majd Franciaországba is, ahonnan Nürnberger Csehországon és Szilézián át tért haza, s lett iskolamester Kassán. Itt adta közre 1620-ban nevezetes könyvét, A változatos Európát (Europica varietas), amelyben két és fél évig tartó vándorútjáról rajzol megkapóan színes képet. Nem csak történelmi és földrajzi ismereteket közöl, de számos furcsaságra, különös népszokásra és nem utolsósorban a maga sokszor viszontagságos - kalandjára is kitér. Szepsi Csombor Márton könyvéből főként a korabeli csehországi viszonyokra vonatkozó részek állnak a prágai folyóirat szerkesztője figyelmének fókuszában. Az ifjú vándor közel két hetet tölt a csehek földjén, ebből két-három napot a Moldvaparti metropolisban. Bemutatja az Óvárost, a nagy piacteret és az (általa nemigen kedvelt) jezsuiták kollégiumát, aztán a Moldva „nagy hídját” (a folyót Máltának nevezi). Elámul a város emlékművein és híres akadémiáján. Felkeresi a helyi lutheránusok templomát, illetve épp itt tanuló hajdani késmárki iskolatársát, Matthias Frölichet, majd megjegyzi, hogy sok a városban a bordélyház, amelyre „néhol zabcégért, sercégért, avagy egyéb valami eladó marhának jegyét tették ki, jóllehet egyebet maguknál ezeút marhák nem árulnak”. Ámulva mutatja be a császári várat, illetve annak állatkertjét, ahol nem csak őzek és szarvasok, de látható „két oroszlán is, az egyik igen vén, a másik csak gyermekded, mellettük harmadik rekeszben egy tigris, kegyetlen vad...”, továbbá egzotikus madarak megcsodálhatók. A városból, amelynek mintegy félszáz gyönyörű temploma megragadja a figyelmét, Königstadton (ma Mestec Králove), Calizon (Ceska Skalice), Reinhardon (Szczytna) és Wartán (Straz nad Nisou) át vándorolva hagyja el a csehek földjét, elégedetten konstatálva, hogy történt mindez „a kegyes Isten által minden veszedelem és kárvallás nélkül”.