Magyar Nemzet, 2005. december (68. évfolyam, 328-357. szám)
2005-12-01 / 328. szám
2Magyar semzet • Belföld 2005. december 1., csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu Alkotmánymódosítás fenntartásokkal A kormány többségi támogatással, a kisebbik koalíciós partner fenntartásaival tegnap elfogadta a határon túli magyarok közjogi státusáról szóló alkotmánymódosítás előterjesztését - jelentette be tegnap Batiz András kormányszóvivő. Eszerint a határon túli magyarok részei a nemzetnek mint közös nyelvi, kulturális, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. (MN) Ökumené és aktualitások Különleges, legfelsőbb szintű találkozóról adott hírt utólag, közös közleményben a három történelmi keresztény (katolikus, református, evangélikus) egyház. Eszerint a püspök résztvevők kedden nemcsak a hitéletiökumenikus teendőket igyekeztek összehangolni, hanem szót ejtettek időszerű társadalmi kérdésekről is. (J. I.) Emlékművek ellen tüntet a Jobbik Mentális környezetszennyezés és közterületeken elkövetett történelemhamisítás folyik Budapesten - jelentette ki tegnap Nagy Ervin, a Jobbik választmányi elnöke a kommunista Ságvári Endre budai emléktáblája előtt. A Jobbik követeli, hogy tüntessék el Budapest közterületeiről a kommunizmus áldozatait sértő emléktáblákat, szobrokat, s azok kerüljenek méltó helyükre, a Szoborparkba. (P. G.) Idősek könyörgése A Szociális Ellátók és Ellátottak Egyesülete csendes tiltakozó, figyelemfelkeltő akciókra kényszerül: holnap 11 órára demonstrációt szerveznek a Parlament elé. Az ok: a jövő évi költségvetés minden kormányzati ígérgetés ellenére jövőre húsz százalékkal csökkenti az idős és beteg emberek ápolását, gondozását végző intézmények támogatását. Remélik, a kormányzat meghallja és megérti a több ezer idős és rászoruló ember kérését, könyörgését. (MN) Átirányított kemoterápiás kezelések Számos rákos beteget mától csak másik intézményben kezelhetnek • Sokan nem tudnak a változásról Mától számos kórházban megszűnik a daganatos betegek kemoterápiás kezelése. Egy jogszabály-módosítás szerint ugyanis ezt az ellátást már csak a kijelölt, elvileg megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező intézményekben finanszírozza az egészségbiztosító. A betegek egy része várhatóan csak akkor értesül majd a változásról, amikor az előjegyzett időpontban kezelésre megy, s ott köztik vele, hogy azt nem végzik el, s másik kórházba kell mennie. Bl Zivkovics Natália__________ Kórházi osztályok tucatjain kezelnek ma rákos betegeket például kemoterápiával úgy, hogy hiányoznak a gyakorlott szakemberek és a technikai feltételek, ami akár a gyógyítható betegek halálához is vezethet. A szakszerű kezelés hiányában ugyanis sokszor nem a megfelelő időben kapják a gyógyszeres kezelést, vagy nem azt a kombinációt kapják, amelyre szükségük volna. Előfordul, hogy az elsődleges kezelés során hozzájutnak ugyan a megfelelő gyógyszer-kombinációhoz, ám azt fél év helyett mondjuk csak két-három hónapig adják nekik. Arra is akad példa, hogy nem ismerik fel időben náluk a szövődményeket. A kemoterápia a daganatos betegek egyik alapvető kezelési módja, ilyenkor a páciensek hosszabb időn keresztül különböző gyógyszer-kombinációkat kapnak. A kezelés számos kellemetlen mellékhatással, például hajhullással, hányással járhat. Vannak intézmények, amelyekben csak azért végeznek kemoterápiás kezelést, mert az profitot hoz - ebben a szakemberek is egyetértenek. December elsejétől egy egészségügyi miniszteri rendelet értelmében csak a kijelölt intézményekben finanszírozza a kemoterápiát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Bartucz Attila, az OEP szóvivője elmondta: 48 intézményt jelöltek ki, szigorúan a szakmai kollégium javaslata alapján. Számos intézményben tehát mától megszűnik a kemoterápia. Ilyen például a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház, ahol a sebészeti osztályon hosszú évekig kezeltek daganatos betegeket. A sebészetet vezető főorvos, Szendrényi Vilmos lapunknak elmondta: csak néhány napja, az egészségügyi közlöny megjelenésekor értesült arról, hogy a korábban sokszor emlegetett változás mától hatályos, így a decemberre előjegyzett betegek egy részével várhatóan csak akkor tudják közölni, hogy másik intézménybe, esetleg másik településre kell menniük, amikor a korábban egyeztetett időpontra kezelésre mennek hozzájuk. Őket Székesfehérvárra, illetve a fővárosba irányítják majd. Azzal a törekvéssel, hogy csak megfelelő körülmények között végezzenek onkológiai ellátást, Szendrényi doktor is egyetért. Azt viszont sérelmezi, hogy pusztán adminisztratív döntés alapján jelölték ki az intézményeket, s a helyszínen senki nem ellenőrizte az ellátást. Szerinte sebészeti osztályukon ugyanazt a minőséget nyújtják, mint egyes „kijelölt” kórházakban. Úgy véli, a betegek egy része - főleg a falusi idősek - elkallódik majd. Az Országos Onkológiai Intézetben természetesen a jövőben is végeznek ilyen kezelést. Kásler Miklós főigazgató úgy fogalmazott: a betegnek nem az az érdeke, hogy a szomszéd utcában kapja meg a kezelést, hanem az, hogy szakmailag jó helyen lássák el. Most arról van szó, hogy meghatározták azokat a feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a megfelelő kezeléshez. Rácz Jenő egészségügyi miniszter közölte, nyomon követte az előkészítést, s úgy tudja, csak egy helyről jelezték - nem Dunaújvárosból -, hogy sérelmezik, amiért nem kerültek be a kiválasztott intézmények közé. Ez ügyben azonnal vizsgálatot indított. Hozzátette: a mostani rendeletmódosítás csak az első lépés, a végső cél az, hogy semmiféle onkológiai ellátást ne végezhessenek a kijelölt kórházakon kívül. Tagadja ígéretét az oktatási tárca A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint az oktatási tárca ígéretet tett arra, hogy még januárban módosító csomagot nyújt be a kedden elfogadott felsőoktatási törvényhez. A minisztérium mindent tagad. « Farkas Mitinda___________ ang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár és Szüdi János közigazgatási államtitkár is megígérte, hogy januárban módosító csomagot nyújtanak be a parlamenthez, amelyben többek között a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának jogi státusát is rendezik - mondta lapunknak Ekler Gergely, a HÖOK elnöke. Az érdekvédő szerint a minisztérium azért nem a jogszabály elfogadása előtt változtatta meg a kérdéses pontokat a törvényben, mert a gyorsított eljárásban csak az alkotmányellenesnek talált részeket lehet megváltoztatni. Az oktatási tárca lapunk kérdésére azonban tagadta, hogy a jövő év elején a törvény módosítására készülnének. Ekler Gergely meglepőnek nevezte, hogy a tárca annak ellenére tagadja a módosítást, hogy a minisztérium két vezető beosztású tisztségviselője is ígéretet tett erre. Ugyanakkor leszögezte: az oktatási tárca elutasította azon kérésüket, hogy az intézmények gazdasági tanácsaiba hallgatók is bekerülhessenek, ezért a HÖOK mindenképpen az Alkotmánybírósághoz fordul a törvény miatt. Tragikomédiába illő, hogy a tárca hatodszorra sem képes megalkotni egy épkézláb törvényt - ítélte meg a helyzetet lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. Tény, hogy az alkotmányellenes pontokon kívül más problémás elemek is vannak a jogszabályban, éppen ezért nem gyorsított eljárásban, hanem kellően megfontoltan kellett volna tárgyalni róla - mondta. A tárca tagadó nyilatkozata kapcsán a politikus kijelentette: az elmúlt három és fél évben az oktatási tárcának lett volna elég alkalma megtanulni, hogy a titkolózás nem vezet semmire, az igazság úgyis kiderül. Sió szerint az elhallgatásnál csak a hallgatók ámítása lenne súlyosabb vétek. " Homályos roma kárpótlás Míg a honi roma holokauszt-kárpótlás osztrák folyamata a jogtalan igénylések és kifizetések dömpingjéről híresült el, addig a valamivel korábbi német, svájci kárpótlási történet kapcsán homályban maradt, mennyit és kiket fizettek ki. A lebonyolító nemzetközi migrációs szervezet még arról sem adott adatot, mekkora volt a magyarországi cigányokra szánt keret. .. Joó István Daróczi Ágnest, a roma kárpótlási csoport vezetőjét és férjét, Bársony Jánost, a csoport szakértőjét hallgatta meg tegnap a holokauszt roma áldozatainak kárpótlását vizsgáló albizottság. A házaspár 2001 májusától 2001 végéig vállalt „információértelmező, közvetítő és adattovábbító” feladatot, a svájci és német roma kárpótlást 17 ország részére lehetővé tevő amerikai (Kelet-New York-i) bíróság és az IOM genfi nemzetközi migrációs szervezet közös PR-cége felkérésére. Darócziék úgy vélik, mindent megtettek az érintett cigányok tájékoztatására. Munkájuk során megszóllították az 1945. május 9. előtt született és még élő honi romák kétharmadát, 21 000 embert. Ennyien tartottak igényt a svájciak „tárgyi” segélyakciójára, mely a - vészkorszakban veszélyeztetett csoportnak számító - romákra „kollektíve” irányult. Elismerték viszont, a segélycsomagokat nagyon sokan máig nem kapták meg, s elmondták, hogy az IOM nem ad adatot, hol tart és miért akadt el az akció. Svájci és német pénzbeli kárpótlásra 2570-en adtak be igényt, többségük szintén hoppon maradt. Kiderült: a folyamat irányítója, az IOM még azt sem volt hajlandó elárulni Darócziéknak, mekkora keret állt rendelkezésére a magyarországi cigányokat illetően. Bársony János fölvetette a Külügyminisztérium felelősségét, mondván, hazánk alapítója és tagja a nemzetközi migrációs szervezetnek, mégsem tudja elérni, hogy utóbbi információkat szolgáltasson a történtekről. (Magyarán: hol a pénz?) Az albizottság konstatálta: az IOM a testület meghallgatási felkéréseit is figyelmen kívül hagyja. Az ülésen a bizottsági vizsgálatot kezdeményező civil szervezet, a Roma Polgári Tömörülés jogi képviselője, Lázók Tibor átfogóan bírálta a kárpótlási folyamatot, a bűntettnek tartva, hogy szó sincs a cigányok kollektív kárpótlásáról, illetve hogy a romákra vonatkozó személyi kárpótlás feltételei diszkriminatívak más csoportok kárpótlásához képest. Arra Bársony is felhívta a figyelmet: a zsidó kárpótlás a romákéval ellentétben nyugdíjra, illetve nyugdíj-kiegészítésre is kiterjed. A költségvetés nagy vesztesei a települések – Szabó Zsolt_______________ • • Ötvenhétmilliárd forintot vett el az állam az önkormányzatoktól, miután a jövő évi költségvetés fő számairól szóló szavazásnál az Országgyűlés MSZPSZDSZ-es többsége elfogadta a kormány javaslatait - közölte tegnap Szita Károly, a Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke. Elmondta: a falvak és a városok Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz fordulnak, hogy még a büdzsé végszavazása előtt tegyen lépéseket a csőd felé dübörgő önkormányzatok megmentése érdekében. - Iskolák, óvodák, idősotthonok és más szociális intézmények kerülhetnek veszélybe, a kistelepülések működése végképp ellehetetlenülhet - véli Szita Károly. A fideszes politikus szerint a kormányzat kedden az önkormányzatok 13 milliárd forintos többlettámogatásáról számolt be, miközben a tények önmagukért beszélnek: 2005-ben 1350, jövőre 1274 milliárd forint lesz az ágazat gazdálkodási fő száma. Jauernik István, az országgyűlési MSZP-frakció önkormányzati munkacsoportjának vezetője azt állítja: Szita számolása téves, hiszen a kormány előterjesztéséhez képest - a megnövelt állami támogatásokkal, normatívákkal együtt - 24 milliárd forinttal többet kapnak az önkormányzatok. A szocialista képviselő elismeri: az idei lehetőségekhez képest nem javul jelentősen az önkormányzatok helyzete, ugyanakkor a koalíció további javaslata szerint a költségvetési hiány miatt tervezett 29 milliárd forintos zárolás végül 15 milliárddal kevesebb lesz. Emlékezetes, Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára az ősszel még százmilliárd forintos önkormányzati elvonást emlegetett. Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Veszprém SZDSZ- es polgármestere lapunkat arról tájékoztatta, hogy csak annak lehet örülni, hogy az eredeti előterjesztéshez képest kevesebb az elvonás mértéke. - Az önkormányzatok alapvető gazdálkodási gondjai megmaradnak - fűzte hozzá Dióssy László. A szólás szabadsága és az Este is vétett Elmarasztalta a médiahatóság panaszbizottsága a köztévét az október 23-i előre felvett Gyurcsány-interjú miatt. Az Este is vétett egyik műsorában, az úgynevezett Mucuska-gate ügyében. Bodacz Balázs_____________ Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága határozatban kötelezte a Magyar Televíziót (MTV), hogy A szólás szabadsága következő műsorában tegye közzé: az október 23-i adásban megsértette a médiatörvényt, mivel „olyan eseményt tüntetett fel megtörténtnek, mely a felvétel időpontjában ténylegesen még nem történt meg, valamint azzal, hogy az ünneppel kapcsolatban egyoldalúan, csak a kormány, illetve a szocialista párt álláspontja került megjelenítésre”. Emlékezetes: a műsorban Krizsó Szilvia műsorvezető Gyurcsány Ferencet az operaházbeli beszédéről kérdezte, noha a beszélgetést csak a kérdésre vonatkozó időpont előtt órákkal, kora délután rögzítették. A miniszterelnök ekkor úgy mondott véleményt az ellenzéki politikusok aznapi beszédeiről, hogy azok mindegyike, így például Orbán Viktoré, még el sem hangzott. László Boglár, a kormányfő szóvivője akkor az esetre reagálva elmondta: semmilyen szakmai kivetnivalót nem talált a műsorban, sem a felvétel leállítására, sem megismétlésére nem talált okot. A televízió pedig azt közölte: a műsor megfelelt a tényszerűség és időszerűség követelményeinek. A szólás szabadsága említett műsora miatt az MTV belső vizsgálatot is lefolytatott, azonban ennek során semmilyen komoly kifogást és személyi felelősséget nem állapított meg. Az MTV az Este című műsora november 3-i adásában megsértette a tárgyilagos és tényszerű tájékoztatás követelményét - közölte az ORTT panaszbizottsága. Az eljáró tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy noha a nap híre a Mucuska-ügyben készült dokumentum titkosságának feloldása volt, a műsor „témája - lényegileg” - Kövér László aznap ezt megelőzően tartott sajtótájékoztatója volt. A testület szerint a Mucuska-gate kapcsán olyan, akkor már ismerhető információkat tartott láthatóan mellékesnek, amelyekről utóbb a médianyilvánosság is megtudhatta, hogy ezek voltak a lényeges információk. Példaként említette, hogy a Tóth András államtitkár és a titkosszolgálatok által készített dokumentum „lényeges pontokon tér el egymástól. Márpedig a Kövér Lászlóféle sajtótájékoztató valódi okát, amely a műsorszám centrumában áll, ebben lehet látni. Nem ment helikopter Munkatársunktól._________ Szakmai szempontok és a szabályzat indokolta, hogy a hét végén vadászbalesetet szenvedett Urbán Árpád szocialista honatyáért nem küldtek mentőhelikoptert - derül ki az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) lapunkhoz eljuttatott válaszaiból. A földi mentőerők a hívástól számított 13. percben a helyszínre értek, de az erdős terep a helikopter landolását nem garantálta, így a balassagyarmati esetkocsi elsődleges riasztása volt a leggyorsabb megoldás - közölte érdeklődésünkre Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője. Ismeretes: november 26-án a Balassagyarmat és Érsekvadkert közötti vadászterületen testvérbátyja tévedésből mellkason lőtte Urbán Árpádot, a balassagyarmati választókerület szocialista országgyűlési képviselőjét, akit a baleset után a városi kórház intenzív osztályára szállítottak, de az életét már nem tudták megmenteni. A honatyáért küldött mentőautó nem jutott el a helyszínre, így a politikust terepjáróval szállították a főútig. Ha a légi szállítás szükséges és lehetséges lett volna, a kiérkezett mentő visszajelzése alapján a budapesti helikopter készenlétben állt. A földi szállítás indokoltságát támasztja alá, hogy útközben is újraélesztő beavatkozást kellett végezni, amelyre repülés közben nem lett volna lehetőség. Megállapítható, Urbán Árpád ellátása szakszerűen, életben maradásának lehető legnagyobb esélyét adva történt, annak a sajnálatos halállal ok-okozati kapcsolata nincsen - közölte Győrfi Pál.