Magyar Nemzet, 2005. december (68. évfolyam, 328-357. szám)

2005-12-02 / 329. szám

Orbán megfelezné a képviselők számát Munkatársunktól__________ F­elére kell csökkenteni a parla­menti és önkormányzati kép­viselői­ számát - mondta Orbán Viktor tegnapi sajtótájékoztató­ján. A Fidesz álláspontja az, hogy Magyarországnak új politikára van szüksége, amelynek érdeké­ben felére kell csökkenteni a ma­gyar politikai osztály létszámát a parlamentben is, meg az önkor­mányzatokban is, ennek minden anyagi következményével együtt - hangsúlyozta a Szövetség elnöke arra az újságírói kérdésre, hogy emelni kellene-e a felhasználható kampánypénzeket a következő vá­lasztásokra a jelenlegi jelöltenkén­­ti egymillió forinthoz képest. Az SZDSZ üdvözölte Orbán Viktor ál­láspontját, hozzátéve: a múlt hé­ten az Országgyűlés elé terjesztette javaslatát, amely a jelenlegi képvi­selők számát megközelítőleg a fe­lére csökkentené. Gyurcsány Ferenc javaslatgyűjteménye T­öbbes szám első személyű fel­szólító mondatokat tartalmaz Gyurcsány Ferenc tizenkét pontos Megegyezés a köztársaságról című előterjesztése, amelyet a Gazdasági és Szociális Tanács figyelmébe ajánlott tegnap.­­ Teljesítsük az Eu­rópai Monetáris Unióhoz történő csatlakozás feltételeit az államház­tartás és a költségvetés-politika te­rületén 2008-ra! - olvasható a do­kumentumban, amely a minden­napi politikai csatározásokon felül­emelkedve a következő évek közös céljait veszi számba, s amelyek a 100 lépés programjából már isme­rősek. A miniszterelnök a politikai és hatalmi elittel, a civil szerveze­tekkel, érdekképviseletekkel bérfel­zárkóztatási programot valósítana meg (a szövegben „valósítsunk meg”), hogy az ország gazdasági teljesítményének javulása a reálbé­rekben is érzékelhető legyen. Az anyag hasonlóan általános megfo­galmazásokat tartalmaz a fejlesz­téspolitika, a foglalkoztatás, az adó­­csökkentés („csökkentsük az adó­terheket 2010-ig szóló program ke­retében”), a kis- és középvállalko­zások működési feltételeinek javí­tása, az agrárium versenyképessé­gének növelése, az ötéves nyugdíj­korrekciós program tekintetében. Gyurcsány indítványozza, hogy a család- és lakástámogatási rend­szerben ezentúl csak a rászorultak­nak kedvező módosítások történ­hessenek. - Kezdjünk hozzá az egészségügy átalakításához! - szólít fel mindenkit a miniszterelnök. A tizenegyedik pontban kisebb, haté­konyabb államapparátus és köz­­igazgatás létrehozását javasolja központi, területi és helyi szinten, majd a közoktatás intézményháló­zatának fejlesztési elképzeléseit vá­zolja fel. Emlékezetes, a kormányfő a Fi­desz hasonló, közös megegyezést sürgető kezdeményezéseit - a ga­ranciatörvényre, illetve a luxuspro­­fit letörésére tett javaslatokat - rendre elutasította. 2005. december 2., péntekBrlfiild Vádaskodás egyeztetés helyett Az energiatermelő cégek vezetői mégsem tárgyaltak a Fidesz elnökével Folytatás az 1. oldalról • A tárgyalásra a Tisza 11, a Mátrai, a Budapest, a Dunamenti és a Csepel erőművet hívták meg, azt viszont Orbán Viktor felhatalmazás hiányá­ban nem árulta el, melyik cég kép­viselője ment volna el a megbeszé­lésre. Az MVM elnöke azzal vála­szolt a meghívásra, hogy Moszkvá­ban van. - Tudni kell a jelekből ol­vasni - jegyezte meg a politikus. Az egyik meghívott, Kulit Tibor, a Dunamenti Erőmű Rt. vezérigaz­gatója elmondta, azt kérték tőlük, hogy csak „egycsatornás legyen” az egyeztetés, vagyis csak a gazdasági bizottsággal tárgyaljanak. Az erőművek vezetői elfogadták ezt a kérést - tette hozzá a vezér­­igazgató. Podolák György tegnapi verziója szerint viszont Puch Lász­lóval együtt biztatták az üzletembe­reket, hogy találkozzanak Orbán­nal, és „sajnálatukat” fejezték ki amiatt, hogy ez nem történt meg. Lapunk eközben megbízható for­rásból úgy értesült, hogy „meggyő­ző érveléssel” vette rá Puch László az erőművek vezetőit, hogy ne ve­gyenek részt az Orbán Viktor által kezdeményezett találkozón: kilá­tásba helyezték, hogy a hatósági en­gedélyek, illetve a nem magyar ál­lampolgárságú munkavállalók en­gedélyének kiadása során nehézsé­geik támadhatnak. Puch László, a gazdasági bizott­ság elnöke annak tudatában hívta megbeszélésre szerdára az üzlet­embereket, hogy másnap ugyanez a kör a Fidesz elnökéhez hivatalos; az erőművek vezetői a gazdasági bi­zottság fejléces papírján kapták Puch meghívóját, aki a testület el­lenzéki tagjait erről nem értesítette - mondta el Fónagy János alelnök (Fidesz). Ismert, a bizottsági ülés előtt Puch és Podolák találkozott a vezetőkkel, akik ezután részt vettek a gazdasági bizottság nyilvános ülé­sén. A lapunknak névtelenül nyilat­kozó kormánypárti informátor sze­rint az erőművezetők abban a tu­datban tárgyaltak Puch Lászlóval, hogy az a gazdasági bizottság nevé­ben és felhatalmazásával cselek­szik. A szocialista politikus ezzel megtévesztette a cégvezetőket. Podolák György egy tegnapi saj­tótájékoztatón elmondta, a szerdai szűk körű megbeszélésen az áram­árakról „gondolkodtak”, és Orbán Viktor árcsökkentési javaslatáról cseréltek eszmét. A megbeszélés után kiderült: a termelőcégek veze­tői tudomásul vették a kormány villamosenergia-törvényben terve­zett módosító elképzeléseit, hogy az erőműveknél ismét érvényesüljön az állam árszabályozó jogosítványa. A tanácskozás résztvevői a Fidesz elnökének az extraprofit letörésére tett javaslatairól úgy vélték: nem látnak esélyt az áramárak tízszáza­lékos csökkentésére. Orbán Viktor sajtótájékoztató­ján kifejtette: a konzultáción azt vi­tatták volna meg az áramárak kap­csán, hogy miként változtassanak azon a tarthatatlanná vált helyze­ten, amely ellentétes az uniós sza­bályokkal és a magyar emberek ér­dekeivel is. Ezen a rossz helyzeten - hangoztatta a pártelnök - higgad­tan, de mélyrehatóan kell változtat­ni. A Fidesz a történtek ellenére fenntartja a meghívást és a szakmai konzultáció szándékát, csakúgy, mint a kormány felé kifejezett part­neri ajánlatát. - A múlt vitáit izgal­masnak és érdekesnek tartjuk, ám haszontalannak - hangsúlyozta a pártelnök, hozzáfűzve: szerinte még nem enyészett el a lehetősége annak, hogy a kormányoldallal együttműködve a Fidesz javaslatá­nak megfelelően márciustól tíz szá­zalékkal csökkentsék az áram árát a kisfogyasztók számára. Éppen ezért a Fidesz újabb javaslatokkal kíván majd élni erre vonatkozóan. Gál J. Zoltán újabb kommunikációs akciója is Munkatársunktól. H­ét jelentősebb erőművel már 1997-ben megálla­podtak a Magyar Villamos Művek által a cégek számára fizetendő rendelkezésre állási díj mértékéről, amelyet Matolcsy György, az Orbán-kormány gazda­sági minisztere egy japán-finn, valamint egy angol erőmű vonatkozásában rendeletben módosított - je­lentette be tegnap Gál J. Zoltán. Az MSZP-s politikus szerint a döntés „több volt, mint hiba”, olyan gondat­lanság, amely felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A 2001-es döntés ugyanis­­ a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint - 1,7, illetve nyolcmil­­liárd forintnyi extraprofitot eredményezett a két erő­mű esetében, ráadásul az évente csökkenő rendelke­zésre állási díjat növekvőre változtatta. A gazdasági bi­zottság energetikai albizottságánál az Orbán-kabinet áramra vonatkozó árpolitikájának, a Központi Ellen­őrzési Hivatalnál pedig a Magyar Energia Hivatal ko­rábbi árpolitikájának vizsgálatát kezdeményezik - kö­zölte Gál J. Zoltán. A képviselő azt mondta, hogy ha a vizsgálatok eredménye alapján személyes felelősség vethető fel, az ügyet jogi útra terelik. Podolák György kérdésünkre a 2001-es rendeletről azt mondta, az erőművezetőkkel lezajlott megbeszélé­sen „ilyen részletkérdésekbe nem akartak belemen­ni”, a politikának ugyanis elveket, célokat kell megha­tároznia. Orbán Viktor ugyanerről kifejtette: Matolcsy Györgyhöz kell fordulni ebben az ügyben, „mert ezek azok a szakmai részletkérdések, amelyek a miniszte­rekre tartoznak”. Matolcsy György közleményében arra emlékeztet, hogy a Horn-kormány idején, 1997-ben vezették be a villamosenergia-ár hatósági meghatározásának képle­tét. Az Orbán-kormány számára 2001-ben nyílt elő­ször lehetőség arra, hogy a négy évre vállalt árképzési módszert módosítsa, így 2001-ben 20 százalékkal csökkentették a privatizált áramszolgáltatók korábbi profitját. Matolcsy György szerint idén, az év elején fel is lehetett volna mondani az árképletet, és kivezetni a villamosenergia-rendszerből a hosszú távú áramvá­sárlási szerződéseket. De ezt a Gyurcsány-kormány nem tette meg. A hazai villamosenergia-rendszer tor­zulásai az 1995-ös privatizációnak nevezett állami el­adáshoz köthetők, akkor születtek meg azok a szerző­dések, amelyek a későbbi ár- és költségtorzulásokhoz vezettek. Ma már az EU is támadja ezeket a hosszú tá­vú áramvásárlási szerződéseket, ezért megteremtőd­tek a politikai és gazdasági feltételek e szerződések fe­lülvizsgálatára, majd rendszerszerű kivezetésére. Az Európai Unióval egyeztetett lépéssorozat nyomán reá­lis lehetőség van a hazai lakossági villamosenergia-ár mintegy 10 százalékos csökkentésére, ehhez azonban a jelenlegi kormány részéről nem a felelősség áthárítá­sára, hanem a felelős kormányzati lépések vállalására volna szükség - áll Matolcsy György közleményében. Századszor is a száz lépésről a parlamentben Elégedettek a koalíciós pártok, de az SZDSZ a fenntartásait is megfogalmazta • Áder János a kormány ígéretein ironizált Megkezdte a parlament a száz lépés program megvalósításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitáját. Amíg Lendvai Il­dikó (MSZP) a nemzeti kohézió erősítésének programjaként méltatta azt, Áder János (Fidesz) ironikusan azt is felvetette, új címet kellene adni az indítványnak: országgyűlési határozat a Medgyessy-Gyurcsány-kormány nagyszerűségéről. Tábori Gabrie:i.i.a N­em tükrözi eléggé a kormány hősies erőfeszítéseit az a né­hány mondat, ami­­a száz lépés program megvalósításáról szóló országgyűlési határozati javaslat indoklásába került - mondta iró­niával átszőtt parlamenti felszóla­lásában Áder János, a Fidesz frak­cióvezetője tegnap. Úgy folytatta: „Felelősséggel tartozunk utódaink­nak, hogy a Medgyessy-Gyur­csány-kormány múlhatatlan érde­meit egy terjedelmesebb szöveg­ben örökítsük meg.” Sőt felvetette, hogy a javaslat címét is meg kelle­ne változtatni, az új cím az lehetne: országgyűlési határozat a Med­gyessy-Gyurcsány-kormány nagy­­szerűségéről. Az indítvány első pontjában az szerepelne, hogy az Országgyűlés mély elismeréssel adózik a Med­gyessy-Gyurcsány-kormány áldo­zatos munkájának. A munka ered­ményeként a Medgyessy-Gyur­csány-kormány minden választási ígéretét teljesítette: 400 ezer új munkahelyet létesített, megerősí­tette a hazai vállalkozásokat, felvi­rágoztatta a mezőgazdaságot, több mint három éve nem emelte a gáz és a gyógyszer árát, két év alatt megépítette a tiszai gátakat, csak­nem teljesen kiirtotta a parlagfü­vet, egymillió embernek biztosított ingyengyógyszert és minden diák­nak ingyenes utazást. A frakcióvezető tovább ironi­zált: a Medgyessy-Gyurcsány-kor­mány teljesítményével és tévedhe­tetlenségével csak igazmondása vetekszik, hiszen pillanatnyi nép­szerűség érdekében sem ígért ingyenebédet, ingyentankönyvet, ingyenes utazást és ingyenes jogo­sítványt. - A kormány tévedhetet­len vezetőinek irányításával hét­­mérföldes léptekkel haladunk a fej­lett kapitalizmus építésének útján - mondta Áder János. Előzőleg Kiss Péter kancellária­­miniszter méltatta, hogy nekiláttak a közös javak igazságosabb elosz­tásának­, az adócsökkentésnek, az egészségügy korszerűsítésének, a foglalkoztatás bővítésének, a csa­ládtámogatás átalakításának, a nyugdíjak felzárkóztatásának. Az elmúlt fél évben összesen száztíz lépésről született döntés, ezeknek majdnem a felét már elfogadta a parlament, további 43 lépés is ha­tályba lép 2006. január 1-jével. Ki­jelentette: az ellenzéki szkepszis el­lenére is jelentős a program társa­dalmi támogatása. Kiss Péter rész­letesen szólt az összesen tizenegy területen bevezetett, illetve terve­zett intézkedésekről. Az egészségügy kapcsán ki­emelte: az ellátás és a biztosítási rendszer korszerűsítésének célja, hogy azonos, magas színvonalú le­gyen az ellátás az ország bármely pontján. A foglalkoztatásról szólva elmondta: intézkedéseket hoztak a legális foglalkoztatás, az álláskere­sés lehetőségeinek bővítésére, és harcot indítottak a fekete és szürke foglalkoztatás visszaszorítására. Jövőre megkezdik az ötéves adó­­csökkentési program megvalósítá­sát. A lakosság fogyasztásának több mint felét kitevő termékek és szolgáltatások fogyasztói árát az áfa csökkentése négy százalékkal mérsékli. Hozzátette: az árcsökke­nés érinti a villanyáramot, az élel­miszerek közel harmadát, a lakás­árakat. Kiemelten szólt a nyugdíj­korrekciós programról, az oktatás­ban az esélykülönbségek csökken­tését célzó ösztöndíjprogramról és arról, hogy szerinte jelentősen, 22 százalékkal nő jövőre az agrár- és vidékfejlesztési támogatások ösz­­szege. Az MSZP vezérszónoka, Lend­vai Ildikó a szocialista párt leg­­baloldalibb, legnemzetibb prog­ramjának nevezte a száz lépés programot. - A nemzeti kohézió erősítésének programja, amely egyben szabadelvű program is - fűzte hozzá. Szerinte a program nevében a száz lépés a biztonságos haladás szinonimája, amely „fo­kozatosan veszi az akadályokat, nem ültet a kiszámíthatatlan vál­tozások körhintájába, hanem ter­vezett lépésekkel halad előre”. A száz lépés lényegének az igazság­talan különbségek elleni fellépést nevezte. Béki Gabriella, az SZDSZ vezér­szónoka kijelentette: a szabad de­mokraták egyetértenek a megfo­galmazott javaslatok többségével. Ezek közül kiemelte a foglalkozta­tást, amelynek javítása szerinte­ Magyarország számára a legfonto­sabb, de pozitívan beszélt az okta­tásban bekövetkező változásokról is. Kitért ugyanakkor az SZDSZ ál­tal vitatott pontokra is, példaként hozva fel a családtámogatási rend­szer átalakítását, amelyben éppen a legszegényebb családok nem kapnak többet, a gyest, amely elér­téktelenedett, és az özvegyi nyug­díjat, amelynek aránytalanságán nem javítottak. A miniszterelnök a vitát hallgatja FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA A SZÁZ LÉPÉS TERÜLETEI. Egészségügy, foglalkoztatás, családtámogatás, adóprogram, nyugdíjkorrekció, oktatási program, vidékfejlesztés, Panel Plusz program, a tőzsde élénkítését célzó javaslatok, kortárs képző- és iparművészet támogatása. ■ NEM REFORM, DE DRÁGA. A reformokat nem helyettesíti, a költségvetést azonban túlterheli a kormány - így összegezhető Bőd Péter Ákos és Bauer Ta­más közgazdászok véleménye a kabinet száz lépés programjáról, akik szerint mélyreható változások helyett apróbb korrekciók lehetőségeit gyűjtötték ösz­­sze. Bod Péter Ákos a hírszerzo.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, a javaslatok gyor­san végrehajthatók, és népszerűségük mellett nem kerülnek sokba. A volt pénzügyminiszter szerint a 100 lépés programja inkább médiahaszonnal jár (a koalíciós pártok táborának meggyőződését erősítő a kormány számára, kevés­bé gyakorlati jelentőséggel. - A program esetlegességét mutatja, hogy egymás mellé kerülnek benne olyan témák, mint a kortárs művészet támogatása és az ötéves adócsökkentési program - vélekedett a közgazdász Bauer Tamás úgy látja, a koalíció nem akar reformokat, kerüli a kockázatokat és konfliktusokat. Az SZDSZ volt képviselője szerint a családtámogatási rendszer átalakítása előrelé­pés, szintén jelentősek a kormány adóügyi lépései, amelyek azonban az ország egyensúlyi pozícióit rontják Bauer Tamás szerint rokonszenves intézkedésekről van szó, amelyek azonban túlzottan megterhelik a költségvetést.

Next