Magyar Nemzet, 2005. december (68. évfolyam, 328-357. szám)
2005-12-02 / 329. szám
Orbán megfelezné a képviselők számát Munkatársunktól__________ Felére kell csökkenteni a parlamenti és önkormányzati képviselői számát - mondta Orbán Viktor tegnapi sajtótájékoztatóján. A Fidesz álláspontja az, hogy Magyarországnak új politikára van szüksége, amelynek érdekében felére kell csökkenteni a magyar politikai osztály létszámát a parlamentben is, meg az önkormányzatokban is, ennek minden anyagi következményével együtt - hangsúlyozta a Szövetség elnöke arra az újságírói kérdésre, hogy emelni kellene-e a felhasználható kampánypénzeket a következő választásokra a jelenlegi jelöltenkénti egymillió forinthoz képest. Az SZDSZ üdvözölte Orbán Viktor álláspontját, hozzátéve: a múlt héten az Országgyűlés elé terjesztette javaslatát, amely a jelenlegi képviselők számát megközelítőleg a felére csökkentené. Gyurcsány Ferenc javaslatgyűjteménye Többes szám első személyű felszólító mondatokat tartalmaz Gyurcsány Ferenc tizenkét pontos Megegyezés a köztársaságról című előterjesztése, amelyet a Gazdasági és Szociális Tanács figyelmébe ajánlott tegnap. Teljesítsük az Európai Monetáris Unióhoz történő csatlakozás feltételeit az államháztartás és a költségvetés-politika területén 2008-ra! - olvasható a dokumentumban, amely a mindennapi politikai csatározásokon felülemelkedve a következő évek közös céljait veszi számba, s amelyek a 100 lépés programjából már ismerősek. A miniszterelnök a politikai és hatalmi elittel, a civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel bérfelzárkóztatási programot valósítana meg (a szövegben „valósítsunk meg”), hogy az ország gazdasági teljesítményének javulása a reálbérekben is érzékelhető legyen. Az anyag hasonlóan általános megfogalmazásokat tartalmaz a fejlesztéspolitika, a foglalkoztatás, az adócsökkentés („csökkentsük az adóterheket 2010-ig szóló program keretében”), a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása, az agrárium versenyképességének növelése, az ötéves nyugdíjkorrekciós program tekintetében. Gyurcsány indítványozza, hogy a család- és lakástámogatási rendszerben ezentúl csak a rászorultaknak kedvező módosítások történhessenek. - Kezdjünk hozzá az egészségügy átalakításához! - szólít fel mindenkit a miniszterelnök. A tizenegyedik pontban kisebb, hatékonyabb államapparátus és közigazgatás létrehozását javasolja központi, területi és helyi szinten, majd a közoktatás intézményhálózatának fejlesztési elképzeléseit vázolja fel. Emlékezetes, a kormányfő a Fidesz hasonló, közös megegyezést sürgető kezdeményezéseit - a garanciatörvényre, illetve a luxusprofit letörésére tett javaslatokat - rendre elutasította. 2005. december 2., péntekBrlfiild Vádaskodás egyeztetés helyett Az energiatermelő cégek vezetői mégsem tárgyaltak a Fidesz elnökével Folytatás az 1. oldalról • A tárgyalásra a Tisza 11, a Mátrai, a Budapest, a Dunamenti és a Csepel erőművet hívták meg, azt viszont Orbán Viktor felhatalmazás hiányában nem árulta el, melyik cég képviselője ment volna el a megbeszélésre. Az MVM elnöke azzal válaszolt a meghívásra, hogy Moszkvában van. - Tudni kell a jelekből olvasni - jegyezte meg a politikus. Az egyik meghívott, Kulit Tibor, a Dunamenti Erőmű Rt. vezérigazgatója elmondta, azt kérték tőlük, hogy csak „egycsatornás legyen” az egyeztetés, vagyis csak a gazdasági bizottsággal tárgyaljanak. Az erőművek vezetői elfogadták ezt a kérést - tette hozzá a vezérigazgató. Podolák György tegnapi verziója szerint viszont Puch Lászlóval együtt biztatták az üzletembereket, hogy találkozzanak Orbánnal, és „sajnálatukat” fejezték ki amiatt, hogy ez nem történt meg. Lapunk eközben megbízható forrásból úgy értesült, hogy „meggyőző érveléssel” vette rá Puch László az erőművek vezetőit, hogy ne vegyenek részt az Orbán Viktor által kezdeményezett találkozón: kilátásba helyezték, hogy a hatósági engedélyek, illetve a nem magyar állampolgárságú munkavállalók engedélyének kiadása során nehézségeik támadhatnak. Puch László, a gazdasági bizottság elnöke annak tudatában hívta megbeszélésre szerdára az üzletembereket, hogy másnap ugyanez a kör a Fidesz elnökéhez hivatalos; az erőművek vezetői a gazdasági bizottság fejléces papírján kapták Puch meghívóját, aki a testület ellenzéki tagjait erről nem értesítette - mondta el Fónagy János alelnök (Fidesz). Ismert, a bizottsági ülés előtt Puch és Podolák találkozott a vezetőkkel, akik ezután részt vettek a gazdasági bizottság nyilvános ülésén. A lapunknak névtelenül nyilatkozó kormánypárti informátor szerint az erőművezetők abban a tudatban tárgyaltak Puch Lászlóval, hogy az a gazdasági bizottság nevében és felhatalmazásával cselekszik. A szocialista politikus ezzel megtévesztette a cégvezetőket. Podolák György egy tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, a szerdai szűk körű megbeszélésen az áramárakról „gondolkodtak”, és Orbán Viktor árcsökkentési javaslatáról cseréltek eszmét. A megbeszélés után kiderült: a termelőcégek vezetői tudomásul vették a kormány villamosenergia-törvényben tervezett módosító elképzeléseit, hogy az erőműveknél ismét érvényesüljön az állam árszabályozó jogosítványa. A tanácskozás résztvevői a Fidesz elnökének az extraprofit letörésére tett javaslatairól úgy vélték: nem látnak esélyt az áramárak tízszázalékos csökkentésére. Orbán Viktor sajtótájékoztatóján kifejtette: a konzultáción azt vitatták volna meg az áramárak kapcsán, hogy miként változtassanak azon a tarthatatlanná vált helyzeten, amely ellentétes az uniós szabályokkal és a magyar emberek érdekeivel is. Ezen a rossz helyzeten - hangoztatta a pártelnök - higgadtan, de mélyrehatóan kell változtatni. A Fidesz a történtek ellenére fenntartja a meghívást és a szakmai konzultáció szándékát, csakúgy, mint a kormány felé kifejezett partneri ajánlatát. - A múlt vitáit izgalmasnak és érdekesnek tartjuk, ám haszontalannak - hangsúlyozta a pártelnök, hozzáfűzve: szerinte még nem enyészett el a lehetősége annak, hogy a kormányoldallal együttműködve a Fidesz javaslatának megfelelően márciustól tíz százalékkal csökkentsék az áram árát a kisfogyasztók számára. Éppen ezért a Fidesz újabb javaslatokkal kíván majd élni erre vonatkozóan. Gál J. Zoltán újabb kommunikációs akciója is Munkatársunktól. Hét jelentősebb erőművel már 1997-ben megállapodtak a Magyar Villamos Művek által a cégek számára fizetendő rendelkezésre állási díj mértékéről, amelyet Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere egy japán-finn, valamint egy angol erőmű vonatkozásában rendeletben módosított - jelentette be tegnap Gál J. Zoltán. Az MSZP-s politikus szerint a döntés „több volt, mint hiba”, olyan gondatlanság, amely felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A 2001-es döntés ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint - 1,7, illetve nyolcmilliárd forintnyi extraprofitot eredményezett a két erőmű esetében, ráadásul az évente csökkenő rendelkezésre állási díjat növekvőre változtatta. A gazdasági bizottság energetikai albizottságánál az Orbán-kabinet áramra vonatkozó árpolitikájának, a Központi Ellenőrzési Hivatalnál pedig a Magyar Energia Hivatal korábbi árpolitikájának vizsgálatát kezdeményezik - közölte Gál J. Zoltán. A képviselő azt mondta, hogy ha a vizsgálatok eredménye alapján személyes felelősség vethető fel, az ügyet jogi útra terelik. Podolák György kérdésünkre a 2001-es rendeletről azt mondta, az erőművezetőkkel lezajlott megbeszélésen „ilyen részletkérdésekbe nem akartak belemenni”, a politikának ugyanis elveket, célokat kell meghatároznia. Orbán Viktor ugyanerről kifejtette: Matolcsy Györgyhöz kell fordulni ebben az ügyben, „mert ezek azok a szakmai részletkérdések, amelyek a miniszterekre tartoznak”. Matolcsy György közleményében arra emlékeztet, hogy a Horn-kormány idején, 1997-ben vezették be a villamosenergia-ár hatósági meghatározásának képletét. Az Orbán-kormány számára 2001-ben nyílt először lehetőség arra, hogy a négy évre vállalt árképzési módszert módosítsa, így 2001-ben 20 százalékkal csökkentették a privatizált áramszolgáltatók korábbi profitját. Matolcsy György szerint idén, az év elején fel is lehetett volna mondani az árképletet, és kivezetni a villamosenergia-rendszerből a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket. De ezt a Gyurcsány-kormány nem tette meg. A hazai villamosenergia-rendszer torzulásai az 1995-ös privatizációnak nevezett állami eladáshoz köthetők, akkor születtek meg azok a szerződések, amelyek a későbbi ár- és költségtorzulásokhoz vezettek. Ma már az EU is támadja ezeket a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, ezért megteremtődtek a politikai és gazdasági feltételek e szerződések felülvizsgálatára, majd rendszerszerű kivezetésére. Az Európai Unióval egyeztetett lépéssorozat nyomán reális lehetőség van a hazai lakossági villamosenergia-ár mintegy 10 százalékos csökkentésére, ehhez azonban a jelenlegi kormány részéről nem a felelősség áthárítására, hanem a felelős kormányzati lépések vállalására volna szükség - áll Matolcsy György közleményében. Századszor is a száz lépésről a parlamentben Elégedettek a koalíciós pártok, de az SZDSZ a fenntartásait is megfogalmazta • Áder János a kormány ígéretein ironizált Megkezdte a parlament a száz lépés program megvalósításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitáját. Amíg Lendvai Ildikó (MSZP) a nemzeti kohézió erősítésének programjaként méltatta azt, Áder János (Fidesz) ironikusan azt is felvetette, új címet kellene adni az indítványnak: országgyűlési határozat a Medgyessy-Gyurcsány-kormány nagyszerűségéről. Tábori Gabrie:i.i.a Nem tükrözi eléggé a kormány hősies erőfeszítéseit az a néhány mondat, amia száz lépés program megvalósításáról szóló országgyűlési határozati javaslat indoklásába került - mondta iróniával átszőtt parlamenti felszólalásában Áder János, a Fidesz frakcióvezetője tegnap. Úgy folytatta: „Felelősséggel tartozunk utódainknak, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormány múlhatatlan érdemeit egy terjedelmesebb szövegben örökítsük meg.” Sőt felvetette, hogy a javaslat címét is meg kellene változtatni, az új cím az lehetne: országgyűlési határozat a Medgyessy-Gyurcsány-kormány nagyszerűségéről. Az indítvány első pontjában az szerepelne, hogy az Országgyűlés mély elismeréssel adózik a Medgyessy-Gyurcsány-kormány áldozatos munkájának. A munka eredményeként a Medgyessy-Gyurcsány-kormány minden választási ígéretét teljesítette: 400 ezer új munkahelyet létesített, megerősítette a hazai vállalkozásokat, felvirágoztatta a mezőgazdaságot, több mint három éve nem emelte a gáz és a gyógyszer árát, két év alatt megépítette a tiszai gátakat, csaknem teljesen kiirtotta a parlagfüvet, egymillió embernek biztosított ingyengyógyszert és minden diáknak ingyenes utazást. A frakcióvezető tovább ironizált: a Medgyessy-Gyurcsány-kormány teljesítményével és tévedhetetlenségével csak igazmondása vetekszik, hiszen pillanatnyi népszerűség érdekében sem ígért ingyenebédet, ingyentankönyvet, ingyenes utazást és ingyenes jogosítványt. - A kormány tévedhetetlen vezetőinek irányításával hétmérföldes léptekkel haladunk a fejlett kapitalizmus építésének útján - mondta Áder János. Előzőleg Kiss Péter kancelláriaminiszter méltatta, hogy nekiláttak a közös javak igazságosabb elosztásának, az adócsökkentésnek, az egészségügy korszerűsítésének, a foglalkoztatás bővítésének, a családtámogatás átalakításának, a nyugdíjak felzárkóztatásának. Az elmúlt fél évben összesen száztíz lépésről született döntés, ezeknek majdnem a felét már elfogadta a parlament, további 43 lépés is hatályba lép 2006. január 1-jével. Kijelentette: az ellenzéki szkepszis ellenére is jelentős a program társadalmi támogatása. Kiss Péter részletesen szólt az összesen tizenegy területen bevezetett, illetve tervezett intézkedésekről. Az egészségügy kapcsán kiemelte: az ellátás és a biztosítási rendszer korszerűsítésének célja, hogy azonos, magas színvonalú legyen az ellátás az ország bármely pontján. A foglalkoztatásról szólva elmondta: intézkedéseket hoztak a legális foglalkoztatás, az álláskeresés lehetőségeinek bővítésére, és harcot indítottak a fekete és szürke foglalkoztatás visszaszorítására. Jövőre megkezdik az ötéves adócsökkentési program megvalósítását. A lakosság fogyasztásának több mint felét kitevő termékek és szolgáltatások fogyasztói árát az áfa csökkentése négy százalékkal mérsékli. Hozzátette: az árcsökkenés érinti a villanyáramot, az élelmiszerek közel harmadát, a lakásárakat. Kiemelten szólt a nyugdíjkorrekciós programról, az oktatásban az esélykülönbségek csökkentését célzó ösztöndíjprogramról és arról, hogy szerinte jelentősen, 22 százalékkal nő jövőre az agrár- és vidékfejlesztési támogatások öszszege. Az MSZP vezérszónoka, Lendvai Ildikó a szocialista párt legbaloldalibb, legnemzetibb programjának nevezte a száz lépés programot. - A nemzeti kohézió erősítésének programja, amely egyben szabadelvű program is - fűzte hozzá. Szerinte a program nevében a száz lépés a biztonságos haladás szinonimája, amely „fokozatosan veszi az akadályokat, nem ültet a kiszámíthatatlan változások körhintájába, hanem tervezett lépésekkel halad előre”. A száz lépés lényegének az igazságtalan különbségek elleni fellépést nevezte. Béki Gabriella, az SZDSZ vezérszónoka kijelentette: a szabad demokraták egyetértenek a megfogalmazott javaslatok többségével. Ezek közül kiemelte a foglalkoztatást, amelynek javítása szerinte Magyarország számára a legfontosabb, de pozitívan beszélt az oktatásban bekövetkező változásokról is. Kitért ugyanakkor az SZDSZ által vitatott pontokra is, példaként hozva fel a családtámogatási rendszer átalakítását, amelyben éppen a legszegényebb családok nem kapnak többet, a gyest, amely elértéktelenedett, és az özvegyi nyugdíjat, amelynek aránytalanságán nem javítottak. A miniszterelnök a vitát hallgatja FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA A SZÁZ LÉPÉS TERÜLETEI. Egészségügy, foglalkoztatás, családtámogatás, adóprogram, nyugdíjkorrekció, oktatási program, vidékfejlesztés, Panel Plusz program, a tőzsde élénkítését célzó javaslatok, kortárs képző- és iparművészet támogatása. ■ NEM REFORM, DE DRÁGA. A reformokat nem helyettesíti, a költségvetést azonban túlterheli a kormány - így összegezhető Bőd Péter Ákos és Bauer Tamás közgazdászok véleménye a kabinet száz lépés programjáról, akik szerint mélyreható változások helyett apróbb korrekciók lehetőségeit gyűjtötték öszsze. Bod Péter Ákos a hírszerzo.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, a javaslatok gyorsan végrehajthatók, és népszerűségük mellett nem kerülnek sokba. A volt pénzügyminiszter szerint a 100 lépés programja inkább médiahaszonnal jár (a koalíciós pártok táborának meggyőződését erősítő a kormány számára, kevésbé gyakorlati jelentőséggel. - A program esetlegességét mutatja, hogy egymás mellé kerülnek benne olyan témák, mint a kortárs művészet támogatása és az ötéves adócsökkentési program - vélekedett a közgazdász Bauer Tamás úgy látja, a koalíció nem akar reformokat, kerüli a kockázatokat és konfliktusokat. Az SZDSZ volt képviselője szerint a családtámogatási rendszer átalakítása előrelépés, szintén jelentősek a kormány adóügyi lépései, amelyek azonban az ország egyensúlyi pozícióit rontják Bauer Tamás szerint rokonszenves intézkedésekről van szó, amelyek azonban túlzottan megterhelik a költségvetést.