Magyar Nemzet, 2006. március (69. évfolyam, 59-88. szám)

2006-03-03 / 61. szám

Rovatvezető: Stier Gábor ki­lítilil 2006. március 3., péntek NAPI SAJTÓSZEMLE­ ­i Lovas István összeáll­ítása der Stand­ard A magyar középjobbal egyik leg­ellenségesebb külföldi lap, az osztrák balliberális Standard Választási küzdelem hacke­­rekkel és showmanekkel fő­cím, valamint Növekvő ide­gesség a nagy pártoknál alcím alatt az ellenzék támadásával kezdi - és folytatja - cikkét. Azt írja, „Orbán Viktor jobb­oldali konzervatív Fidesze” elérte „stilisztikai mélypont­ját”, és be kellett vallania, hogy betört az MSZP inter­netszerverébe. A Fidesz most Rogán Antalt akarja emiatt meneszteni. Mindeközben Gyurcsány showmanként sze­repelt, és szólótáncot járt iro­dájában. A francia gazdasági lap számos nyugati laphoz hasonlóan be­számol arról, hogy a tavaly­­előttihez képest 4,1%-ra csök­kent tavaly a magyar gazda­ság bővülése. FT .com roiwOT/wK­MC Oroszország Borisz Berezovszkij kiadatását kérte Nagy-Britan­­niától, mert az ott élő orosz­­országi „oligarcha” egy orosz rádiónak kijelentette: erő­szakkal akarja átvenni a ha­talmat egy évre Oroszország­ban, mert „Putyin uralma al­kotmányellenes”. Jack Straw brit külügyminiszter közölte, elfogadhatatlannak tartja az egy szuverén állam erőszakos megdöntésére való felszólí­tást, és megtörténhet, hogy Berezovszkijt kitessékelik az országból - írja a globális pénzügyi lap. A belga lap vitaoldalán az ameri­kai Princeton Egyetem bioeti­­ka-tanára úgy nyilatkozott, hogy a holokauszttagadó David Irvinget azonnal sza­badlábra kellene helyezni. El­ítélése nem jöhetett rosz­­szabbkor. Amikor az euró­paiak azt prédikálják a mu­zulmánoknak, hogy „egyfor­mán alkalmazzuk a kifejezés szabadságának elvét attól függetlenül, hogy a megsér­tettek muzulmánok, keresz­tények, zsidók vagy mások”, egyszerűen nem lehet azt állí­tani egy füst alatt, hogy a ka­rikaturistáknak szabadságuk­ban áll Mohameden gú­nyolódni, de a holokauszt ta­gadásába a bíróságnak kell beavatkoznia. A szólássza­badság védelmében Irvinget szabadon kell engedni. Már csak azért is, mert lesznek, akik azt mondják majd: nyil­ván azért zárták be, mert nincs ellenérv, vagy bizo­nyíték Irving nézeteinek cá­folatára. Helyreigazítás Lapunk 2005. június 16-i szá­mában, a Magyar cég vitt rák­keltő hulladékot Kárpátaljára címmel megjelent írásunkban megalapozatlanul állítottuk, hogy magyar cég - jelesül a deb­receni székhelyű Éltex Kft. - szállít, illetve szállított illegáli­san rákkeltő hulladékot, első ka­tegóriás veszélyességi fokozatú mérgező vegyi anyagot, illetve radioaktív uránt Ukrajnába. Atombiztos ázsiai kapcsolat Az Egyesült Államok nukleáris ügyekben Indiával elnézőbbnek bizonyul Az iráni atomprogram felújí­tását erőteljesen elutasító Egyesült Államok tegnap nuk­leáris megállapodást kötött Indiával. Az Újdelhiben tár­gyaló amerikai elnök „törté­nelmi” jelentőségűnek nevez­te az egyezményt. Az indiai fő­városban összegyűlt több ezer tiltakozó azonban nem üdvö­zölte George W. Busht. HÍRÖSSZEFOGLALÓ G­eorge W. Bush amerikai elnök és Manmohan Szingh indiai kormányfő tegnapi újdelhi talál­kozójukon végleges formába ön­tötték a Washington és Újdelhi kö­zött tavaly megkötött, sokak sze­rint vitatható elvi megállapodást a békés célú nukleáris együttműkö­désről. A megállapodás értelmé­ben az amerikaiak lehetővé teszik, hogy India hozzáférést kapjon az amerikai polgári nukleáris techno­lógiához. Az amerikai segítség fe­jében Újdelhi vállalja, hogy külön­választja katonai és polgári célú atomprogramját, emellett lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) számára, hogy ellenőrizze az atomenergia polgári hasznosítására szolgáló létesít­ményeit. Indiának egyetlen ország sem szállít nukleáris technológiát és hasadóanyagot azóta, hogy az or­szág 1998-ban kísérleti jelleggel atomrobbantásokat hajtott végre. Az Egyesült Államok most ennek a nemzetközi bojkottnak vetett vé­get. A nukleáris egyezségre azon­ban áldását kell adnia az amerikai kongresszusnak is, mivel egy ame­rikai törvény tilalmazza, hogy Wa­shington olyan országnak szállít­son atomtechnológiát, amely nem írta alá az atomsorompó-szerző­­dést. Ilyen ország India is. Szakér­tők szerint az amerikai-indiai megállapodás azt sejteti, hogy Wa­shington kettős mércét alkalmaz, hiszen Irán esetében ellenzi a nuk­leáris törekvéseket. Miközben a két ország vezetői a megállapodás megszületését ünne­pelték, Újdelhiben több ezren tün­tettek Bush indiai látogatása ellen. A transzparenseken a „barbár” amerikai elnököt felszólították, hogy minél előbb utazzon haza. Bush atomtechnológiai segítséget ígért Sangh indiai miniszterelnöknek FOTÓ: AFP/JIM WATSON Robbantással várják az amerikai elnököt II Munkatársa­nktól________________ N­égyen életüket vesztették, és mintegy ötven ember megse­besült, miután az Egyesült Államok karacsi konzulátusa mellett tegnap hajnalban robbantások történtek. A pakisztáni városban elkövetett merénylet egyik áldozata amerikai diplomata volt - jelentette be az Új­delhiben tárgyaló George W. Bush amerikai elnök, aki a tervek szerint holnap utazik Pakisztánba néhány , órás látogatásra. „Terroristák és gyilkosok nem fognak attól eltánto­rítani, hogy Pakisztánba utazzak” - mondta Bush. Az amerikai elnök várhatóan csak néhány órát tölt a fővárosban, Iszlámábádban. Prog­ramjában nem szerepel Karacsi meglátogatása - közölte az MTI. A pakisztáni hatóságok beje­lentették, hogy David Foy szemé­lyében sikerült azonosítaniuk a merényletben meghalt amerikai diplomatát. A helyi rendőrség úgy véli, a robbanószerkezeteket való­színűleg két gépkocsiba rejtették. A hatóságok egy kiégett roncsban megtalálták az egyik feltételezett öngyilkos merénylő holttestét, a másikét egy újabb jármű mellett. A merénylet következtében össze­sen tíz gépjármű rongálódott meg - jelentette a BBC. „Vizsgálatot folytatunk, hogy kiderítsük, mi­lyen indítékok vezérelték a rob­bantásokat, amelyek nyilvánvaló­an egybeestek Bush látogatásával” - nyilatkozta Szalahuddin Haider tartományi szóvivő, akit az AFP hírügynökség idézett. Az amerikai konzulátus ellen nem először követtek el támadást. 2002. június 14-én szintén gépko­csiba rejtett pokolgéppel követtek el öngyilkos merényletet. Akkor 14 pakisztáni vesztette életét. Utoljára tárgyal Iránnal az unió HÍRÖSSZEFOGLALÓ M­ég egy utolsó megegyezési kísérletet tesz ma az Euró­pai Unió trojkája az iráni atom­programról, mielőtt az ügy az ENSZ BT elé kerül. A brit, a fran­cia és a német külügyminiszter Bécsben találkozik az iráni főtár­gyalóval az utóbbi kérésére. A Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) kormányzóta­nácsa hétfőn fogja eldönteni, megérett-e az ügy arra, hogy a vi­lágszervezet Biztonsági Tanácsa foglalkozzék vele. A Moszkvában tartózkodó iráni főtárgyaló, Ali Laridzsáni is megerősítette, hogy csakugyan lesz még egy utolsó kí­sérlet a megállapodásra az EU kép­viselőivel. Malajziában folytatta közben szövetségesgyűjtő körútját az iráni elnök, ahol kijelentette, a nyugati hatalmak igyekeznek ellenőrzésük alá vonni a világ olajlelőhelyeit, a félelem légkörét teremtve ezzel, és arra szorítva a többi országot, hogy fegyverek felhalmozásába kezdjen. Malajzia már jelezte, hogy elismeri Irán atomprogramját mindaddig, amíg az békés célokat szolgál. Szovjet merénylet? - Mu­nkatársü­nktól. _________ A Szovjetunió adott utasítást egy olasz parlamenti vizsgá­lóbizottság szerint II. János Pál pápa meggyilkolására. A szenta­tyára 1981. május 13-án lőtt rá a török Mehmet Ali Agca a római Szent Péter téren. Paolo Guzzanti, az olasz vizs­gálóbizottság vezetője szerint semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a Szovjetunió akart végezni a len­gyel származású, s a kelet-európai diktatórikus rendszerrel szem­ben álló II. János Pál pápával. A testület tagjai szerint a moszkvai vezetés a katonai titkosszolgálatot utasította az egyházfő meggyilko­lására. A most 48 éves, nemrég szabadon bocsátott, majd újra be­börtönzött Mehmet Ali Agca soha nem volt hajlandó vallani tette in­dokairól. Sokan a bolgár titkos­­szolgálatot sejtették a merénylet mögött, ám a tavaly áprilisban el­hunyt pápa soha nem hitt ebben igazán. kuspol@magyarnemzet.hu Pokolgépes merényletek Irakban HÍRÖSSZEFOGLALÓ E­gymást követték tegnap dél­előtt a robbantásos merényle­tek Irak fővárosában. A Bagdad Zafaraníja síita kerületében műkö­dő piacon legalább tízen haltak meg egy pokolgépes merénylet követ­keztében. A robbantást egy gépko­csiba rejtett robbanószerkezettel követték el a reggeli nagy bevásárlá­si időszakban. Az áldozatok között egy kisgyermek és több nő is volt. A rendőrség kiürítette a piacot, mert egy másik pokolgépet is találtak. Az al-Dzsihád kerületben az út mentén elhelyezett pokolgép ölte meg egy kommandós rendőrjárőr egyik tagját, ketten megsebesültek. Az ugyancsak síita Szadr városban öt embert ölt meg és nyolcat sebesített meg egy autóbuszon történt robba­nás - jelentette az MTI. A szamar­­rai síita mauzóleum ellen február 22-én elkövetett merénylet óta ed­dig legalább 450 ember vesztette életét Irakban a síita és a szunnita vallási közösség között kirobbant erőszakhullámban. Az iraki Dúr városa mellett eközben tizenegy iraki katonát és rendőrt öltek meg egy rajtaütés so­rán csütörtökre virradóra - közölte a tikríti rendőrség. Amerikai egységek letartóztat­ták az al-Kaida nemzetközi terror­hálózat Abu Muszab az-Zarkávi ve­zette csoportjának hatvanegy tagját Fallúdzsa térségében - jelentette be tegnap Pick Lynch tábornok, az ira­ki nemzetközi erők szóvivője. ■ SZADDÁM VALLOTT. A Guardian na­pilap szerint Szaddám Huszein, Irak egykori elnöke bevallotta, hogy közvetett módon köze volt 1982- ben Dudzsail síita falu lakosainak lemészárlásához. Szaddám Huszein - aki ellen ez ügyben per folyik - el­ismerte, hogy elrendelte azok föld­jeinek elpusztítását, akiket bűnös­nek találtak az ellene megkísérelt gyilkosságban. (MN) Flandria harcol nyelvéért A kétnemzetiségű Belgiumban gyengül az ország összetartó ereje SlTKF.I I.F.VF.NTF.____________________ F ranciaellenes törvényterveze­tet kezdeményezett Flandriá­ban a Kereszténydemokrata Párt, erősítendő a tartomány nemzeti jellegét. Johan Lauwens, a párt ve­zetőjének tervezetében az szerepel, hogy ezentúl a flamand városok nevét ne lehessen kiírni franciául, függetlenül azok lakossági aránya­itól. Ez 39 várost érint, köztük Ant­werpent (franciául: Anvers), Kortrijket (Courtrai), Brugge-t (Bruges), Gentet (Gand) vagy Mechelent (Malines). Lauwens tervei szerint emellett Flandriában a jövőben nem lehetne franciául intézni a közügyeket, az utcatáblá­kon sem jelenne meg francia szó, és a vasúti menetrend is kizárólag flamand nyelvű lehetne. Tervezik ezt annak ellenére, hogy Belgium kétnyelvű, azaz a flamand és a francia is hivatalos. A flamand la­kosság többsége egyébként támo­gatja a náluk élő franciák nyelvi jo­gainak korlátozását. A multikulturális államalaku­latban időről időre felerősödnek azok a hangok, hogy a szegényebb vallon régiók „kiszipolyozzák” a tehetősebb flamand tartományo­kat, s voltaképp semmiféle kötő­désük nincs egymáshoz az állam­alkotó két nemzet (és az elenyésző kisebbségben élő németek) tagjai­nak. A flamandok sokkal inkább a szomszédos Hollandia polgáraival éreznek együtt nyelvi-kulturális azonosságuk miatt, a vallonok pe­dig a franciákhoz kötődnek. A két entitás, Flandria és Vallónia szinte semmiben nem jár közös utat, így például az országos választásokon is külön flamand és vallon pártok­ra szavaznak a polgárok. A nyelvi­kulturális elkülönülés kézzelfog­ható, számos kisebb csetepaté tört ki az elmúlt években a két nemzet tagjai között. A most eltávolítandó francia nyelvű feliratokat folya­matosan lefestik az éj leple alatt is­meretlenek, mint ahogy az utca­név táblákat is megrongálják vala­melyik közösség radikálisai. Az Európai Unió szervezetei között több is Brüsszelben székel, ezért a hivatalosan is kétnyelvű belga fővárost igyekeznek távol tartani a nemzetiségi villongások­tól. Ennek ellenére igen népsze­rűek a város lakói körében a na­cionalista pártok. Ezt a szemben­állást talán csak a mozlimok irán­ti ellenszenv múlja felül. A francia nyelv ellen tiltakozó flamandok

Next