Magyar Nemzet, 2006. március (69. évfolyam, 59-88. szám)
2006-03-29 / 86. szám
../ ■- ■■ ■■■- ________ ______________________________________________________________________________________________ ___________ ' ~ •____________, H Magyar n\emzet •Kultúra 2006. március 29., szerda Rovatvezető: Dippold Pál kultura@magyarnemzet.hu $H 1$$9$9&1$$ $$$$1I'*?$■?;;S-|:/4sff)§§t§vil; p.pMK'--U§§...' inHjü!/x$HHI*| ■?'■ §|$ '■ H./■ ■ ■ U H 's* $llS!§M£li&IS$ts$$MI %■;:■.* ■%■■/.??■ W^WWWWi^SWEi^HW SWHSIWIWWIWWSiS^WK Internet Fiesta hetedszer 181 Hangya Éva________________ H etedik albummal rendezik ebben az évben meg Magyarországon az Internet Fiestát. A világméretű, internetkultúrát népszerűsítő programsorozat részeként a fesztivált hazánkban évről évre márciusban az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ), a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (HIK) a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár koordinálásával szervezi. A fiesta központi rendezvényét tegnap tartották a HIK-ben, ahol Fodor Péter, az IKSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Bakonyi Péter tartott előadást az internet jövőjéről, Tószegi Zsuzsanna pedig a magánszféra védelméről beszélt a könyvtárakkal kapcsolatban. Az internet kapcsolatteremtő ereje a fő témája az idei rendezvénysorozatnak, melyre összesen nyolcvankét könyvtár és hetven iskola jelentkezett igen gazdag programkínálattal. Digitális védelem A magyar filmek on-line szerzői jogainak védelmére új filmes érdek-képviseleti szervezet jött létre Digitalmfilm Egyesület néven. Céljuk, hogy védjék a magyar filmesek digitális és on-line szerzői jogait, valamint legálisan tegyék elérhetővé a nagyközönség, a filmrajongók, valamint az oktatási és kulturális intézmények számára a magyar filmeket. (N. M.) A fogyasztói jogokért együttműködési megállapodást kötött kedden az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) és az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Döntésük engedélyezi a lemezek másolását barátok számára, de tiltja a hanganyagok fájlcserélő programokkal történő továbbítását. (MTI) Sieverding fotói New York és Berlin után a Ludwig Múzeumban nyílik meg Katharina Sieverding Close Up című tárlata csütörtökön este 6-kor. A tárlat lesz a Kulturfrühling, a német kulturális és művelődési hetek nyitóeseménye Magyarországon. (MTI) Herczeg Ferenc önéletrajzi kötete Furkó Zoltán és Lukáts János mutatja be Herczeg Ferenc A gótikus ház című kötetét ma délután 4-től a Kráter Könyvesházban (Budapest, Rákóczi út 8/A). A alkotó önéletrajzi írásában az első világháború kitöréséig számol be életútjáról és a korszak legjelentékenyebb eseményeiről. (N. H.) Újból megjelent Újból megjelent a Professzorok Batthyány Köre által kiadott Szent István terv című kötet. A könyvet egyik szerkesztője, Pálinkás József professzor mutatja be ma délután hat órakor az Éghajlat Könyves Kávézóban (Budapest, Karinthy F. út 9.).(H. K.N.) Est Jónás Tamással Kőrössi P. József Jónás"Tamás "költőt látja vendégül estsorozatában ma este 7-től az Alexandra Könyvesház pódiumán (Budapest, Nyugati tér 7.) (H. N.) Pokol és mennyország között Kovalik Balázs három Da Ponte-librettóra írt Mozart-operát vitt színre a tavaszi fesztiválon OPERA L a Metz Katalin______________ D on Giovannann-mi! - énekli vészjósló, sztentori hangon a Kővendég (a Kormányzó), amikor váratlanul belép vendéglátója szobájába az azonos című opera II. felvonásában. Nincs kőszoborszerű, nehézkes jelmezben, szürke, feszes mellényes öltönyben feszít, ami páncélként simul testére. Lépése lassú, kimértségében félelmetes, amint közeledik gyilkosához, aki kihívta a sorsot. Üt a bosszú órája. Kovalik Balázs hármas Mozartopera-rendezésére ez a puritán, sallangmentes, ám annál direktebb, emberi kapcsolatokat expresszíven kifejező megközelítésmód jellemző. Nincs sírkő, nincs temető, nincs baljós homály - csak a helyzetet megjelenítő énekes-színész és zene van. E két pillérre építi emberi drámákra összpontosító színrevitelét. A hagyományos operajátszáshoz szokott nézőnek fokozottabb képzelőerővel kell kiegészítenie a lecsupaszított színpadi cselekményt, az egyszerű, ám jellemfestő ruhákba bújtatott szereplők játékát (jelmeztervező: Benedek Mari). Ám nyitott szemmel-füllel jobban elmélyülhet a történtekben, mintha agyoncicomázott, ágáló hősök természetellenes játékát nézné. A Millenáris Teátrum kétfelé osztott, meredeken emelkedő nézőtere fogja közre a színpad széles sávját, ahol néhány széken kívül pusztán egy jókora faláda és egy fából készült, nyersszínű kapu látható. A MÁV Szimfonikus Zenekar a színpad mellé emelt pódiumon helyezkedik el, az énekesek pedig a nézőtér első sorából emelkednek föl, és lépnek elő. A ládából időnként előkerül egy-egy kellék, vívótér, lepedő, levél, ruhadarab, ha nagy ritkán valamit jelezni akarnak. Üres a tér, fokról fokra mégis kibomlik a Mozart-opera világa. Semmi sem vonja el a figyelmet a zene kínálta „lelki történések” páratlan gazdagságáról. A rendező a primer emberi érzésekre épít: a fájdalom, a szerelmi vonzalom, a bánat, az öröm az alap, amit a zene és a történet sugall, s ezen túlmenően veszi rá énekeseit a bonyolultabb, árnyaltabb érzelmek természetes módon való kifejezésére (féltékenység, kudarcérzet, diadalmaskodás stb.). Ennélfogva nincs megjátszás, mesterkéltség, ami már-már örök kísérője a konvencionális operajátszásnak. Az énekes belülről érzi a mozarti figura megannyi hangulatváltozását, és őszintén közvetíti, így válik szerepformálása hitelessé. Az is igaz, amikor nem elég intenzív a színészi jelenlét, „leül” az előadás, ami puszta jövés-menésnek hat. Zenei elemzésre e terjedelemben nem futja, inkább a színházi megjelenítés eredetiségére összpontosítunk. A Figaro házasságában, mintha egy csapat nagy gyerek játszaná el a felnőttet, őszintén belegabalyodva szerepébe. Mindennemű görcsösség, merevség nélkül, a játéköröm tisztaságával. Mintha megannyi kis Mozartot látnánk megelevenedni. A pontos megértés kedvéért, magyarul énekelnek, esetenként fölfrissítették, az eredeti szöveghez közelítették a fordítást. Kovalik az érthetőségre igen nagy gondot fordított. Az sem titok, hogy nem sztárokkal dolgozott, nem a páratlan hangi teljesítmény volt a cél, hanem a mozarti operák világának varázslatába akarta a fiatal nézőt beleszédíteni. Csupa ígéretes, vagy máris elsőrangú ifjú művésszel találkoztunk a színen, előfordult ugyan, hogy a felső hangfekvésben már nem ívelt eléggé az énekszólam, vagy nem volt meg az intenzitása. A Figaro házasságának női főszereplői, Geszthy Veronika Suzanna, Fodor Gabriella a Grófné képmásában nemcsak hangi adottságukkal keltenek meglepetést, hanem (kivált a szubrett) színészi játékuk elevenségével is. Cseh Antal Figarója ugyan kissé „mackós” külsejű, a fondorlatos eszű borbélylegényt intenzíven eleveníti meg. A többi férfi játék dolgában teszi a dolgát, de (lehet, messze ültem a játéktértől), hangjuk nemegyszer belevész a zenekari kíséretbe. Oberfrank Péter nagy beleélő képességgel teremti meg az énekesek és zenekar közti harmóniát, teszi egyértelművé a művészek szerepformálását, segíti az intonálást, némelykor ugyan előfordul, hogy megszakad a fonal az énekes és a zenekar között, egyik vagy másik előrefut. A fináléban a párok csók gyanánt a halandóság almáját harapják együtt: az egymásra (való vissza) találás után következik a kiűzetés a paradicsomból... Magam a Cosi fan tuttét éreztem a legsikerültebbnek: a mű már a mélyebb, bonyolultabb, szövevényesebb emberi kapcsolatokra villant. Kovalik csapata a maga puritánságában, ám a rokokó zene pazarságában mutatja föl a mozarti univerzumot. A hűtlenné vált menyasszonyok és az álruhába bújtatott vőlegények „harca” a lelkek csatamezején zajlik, miközben szépségesen ívelnek a szereplők fájdalmának hangot adó, tiszta áriák is. Wierdl Eszter (Fiordigili), Mester Viktória (Dorabella) megrázó élményt nyújt, amiként Megyesi Zoltán (Ferrando) és Fátrai János (Guglielmo) is kiváló énekesi adottságokról tesz bizonyságot. A játékból szorongó-csalódott szerelmesek történetét bonyolító Don Alfonso (Bárki Fazekas Zoltán) és a szobalány-szubrett Despina (Farkasréti Mária) szerepükhöz híven gabalyítják a cselekményt. A Don Giovanni címszereplője, Bretz Gábor teljes vértezetben lép elő, vörös jelmezében a szenvedély szószólójaként éli világát; színészi kifejezőereje, hangi adottságai, őszintesége, impozáns megjelenése predesztinálja a csillapíthatatlan hódító szerepére. Áldozatai: Donna Elvira (Érsek Dóra), Donna Anna (Fodor Beatrix), Zerlina (Hajnóczy Júlia) szépen ívelő áriákkal ajándékozzák meg a közönséget. Leporello (Hámori Szabolcs) a hűséges szolga képében humorral szövi át szerepét. Az előadást a rózsaszíntől a bordóig a vörös, azaz a vér és a szenvedély színe uralja. Megannyi szellemes ötlet váltja egymást a színen. A finálé metaforája Mozart halhatatlanságát idézi meg: az öszszeesett Don Giovanni holttestét a ládába helyezik, alaposan beszögelik, s amint a szereplők távoznának a színről, a koporsóból fölhangzik a főhős elpusztíthatatlan szabadsághimnuszának, a szólam lírai főtémájának néhány taktusa. Örökké él a don giovannizmus, a tágan értelmezett szabadságeszmény - halhatatlan a szerző, Mozart. (Mozart: Figaro házassága, Cosi fan tutte, Don Giovanni. Rendező: Kovalik Balázs. Millenáris Teátrum) A Cosi fan tutte egyik jelenete FOTÓ: FELVÉGI ANDREA A Mozart! Debrecenben Ezúttal rockoperával lép fel a Budapesti Operettszínház A telt ház előtt játszott, nagy sikerű Rómeó és Júlia után április elsején és másodikén Sylvester Lévay és Michael Kunze Mozart! című darabjával lép a közönség elé a fővárosi operettszínház. A címszerepben Dolhai Attilát és Mészáros Árpád Zsoltot, a főbb szerepekben Szinetár Dórát, Bereczki Zoltánt, Janza Katát, Náray Erikát láthatja a publikum. II Dombi Margit_____________S zemben a Rómeó és Júliával a Mozart! nem a popmusical remeke, inkább rockoperának tekinthető - mondja a darabról Dolhai Attila. Bár végigvonul a művön a mozarti dallamvilág, mégsem a zeneszerző korszakát jellemző hangzásvilággal találkozunk, sokkal inkább szenvedélyes dallamokkal. A darab Mozart szemszögéből mutatja meg mindazt, ami rövid élete során történt a zseniális komponistával: sorsfordító találkozásait, lázadásait, döntéseit, élete meghatározó szereplőit. A mű abszolút főszereplője Mozart, szinte minden pillanatban a színpadon van, így emberpróbáló feladat elé állítja alakítóját. Dolhai Attila viszont nem riad meg a feladattól, sőt úgy véli, egy ilyen szerep minden musicalszínész legnagyobb álma lehet. Náray Erika a darab egyik legszebb áriáját énekli. Az általa alakított bárónő, igen fontos szerepet tölt be Mozart életében, hiszen ő az, aki arra biztatja a zeneszerzőt, hogy akár apjával szembefordulva is valósítsa meg mindazt, amire hivatott. A mű női főszereplője, Mozart felesége, Constance Weber, akit Szinetár Dóra alakít. Ő az a nő, aki beleszeret egy zsenibe, megpróbál élni vele, nem sikerül. A asszony nem Júlia, más karakter, ám alakítása épp olyan izgalmas feladat, mint a shakespeare-i alaké - vallja Szinetár Dóra. " Tapintható kiállítás nyílt Is Munkatársunktól__________ A Szépművészeti Múzeum vezetésének eltökélt szándéka, hogy a rábízott kulturális vagyont a társadalom minél szélesebb rétegei számára elérhetővé tegye. A március 18-án nyílt, Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában című kiállításhoz kapcsolódó Tapintható tárlat elsősorban a vakok és gyengén látók számára készült, hogy a múzeumlátogatás élményében az abból többnyire kizárt fogyatékkal élők is részesülhessenek. A speciális kiállítás huszonhárom, a látássérültek számára is értelmezhető, különböző célú és formájú műtárgy másolatát mutatja be. Ezek válogatásakor a szakmai szempontokon túl a tapinthatóság és az anyagminőség sokrétűsége is döntő szempont volt. Ennek megfelelően a Zsigmond felségpecsétjei, pénzérméi mellett, a király által alapított Sárkány-rend jelvénye, két páncélsisak, egy lovagkard, több korabeli ruha, szobortöredékek, domborművek, kályhacsempék másolatai segítenek a látássérülteknek megismerni a korszakot. A tapintható műtárgyakat a speciális tárlat számára elkülönített teremben állították ki, ahol az érdeklődők iránymutató szőnyeg segítségével tájékozódhatnak, a műtárgy közvetlen környezetébe érkezve pedig a Braille-feliratok mellett - a Tapintható tárlat bejáratánál megkapott audio guide segítségével - automatikusan elinduló hangzóanyag ismereti a kapcsolódó információkat. A tárlat létrehozóinak célja az volt, hogy a látássérültek minél kevesebb külső segítséggel, önállóan is műélvezővé válhassanak. Lugossy Mária lett a koszorús szobrász __P. Szabó Ernő Elég sok bírálat éri a rendszerváltozás utáni években a művészeti díjakat, amelyeket gyakran napi politikai szempontok szerint ítélnek oda. Vannak azonban olyan elismerések is, amelyek szakmai rangját senki nem vonja kétségbe, hiszen maguk az alkotók döntenek róluk. Közéjük tartozik a koszorús szobrász elismerés, amelyet a Magyar Szobrász Társaság tagjai szavaznak meg, s adnak át évről évre a társaság tagjainak közös kiállításakor. Egy öt évvel ezelőtti kiadvány felsorolja, kik kapták meg az elismerést 1994-2001 között: Ligeti Erika, Nagy Sándor, Csíkszentmihályi Róbert, Péter Ágnes, Haraszty István, Orosz Péter, Pauer Gyula, Budahelyi Tibor és Gulyás Gyula. Az azóta eltelt években a többi között Gaál Tamás és Móder Rezső szobrászművészek érdemelték ki az elismerést. A Magyar Szobrász Társaság idei kiállítása március 3-án nyílt meg a Pécsi Galériában, és a tárlat záróakkordjaként szombaton szavaztak a kiállítók az elismerésről. A koszorús szobrász címet ezúttal Lugossy Mária szobrászművész érdemelte ki, aki a kiállításon Világok találkozása című alkotásával szerepelt. Különös módon ötvöződik követ, üveget, bronzot használó műveiben, például könyvszobraiban az egyéni sors és a történelem. Olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek a kilencvenes években egyre fontosabbá váltak az alkotó számára. A folyamat elindulásának egyik első látható jele volt az az emlékműterv, amely még 1989-ben készült az 1956-os mártírok számára, s amely második díjat kapott az országos pályázaton. A kilencvenes években több megvalósult emlékmű jelentette annak a gondolatnak az új és új szempontból való megfogalmazását, amely az 1992-es kisplasztikában, a Minden idők áldozatai sötét üvegtestjeiből előtűnő - pontosabban eltűnő, az anyag mélyébe olvadó emberi testjeiben is - megjelent. Ő volt az alkotója a millennium évében Veszprémben fölállított köztéri alkotásnak is. Ugyancsak a kiállítás zárásaként adták át a nemzeti kulturális minisztérium elismerését, amelyben ezúttal a Pécsett élő Rigó István szobrászművész részesült. Lugossy Mária