Magyar Nemzet, 2006. május (69. évfolyam, 118-147. szám)

2006-05-02 / 118. szám

2Magyar Nemzet Belföld 2oo6. május 2., kedd Rovatvezető: Villányi Károly IlMMi­ H­­­IMIM BBW MiMProKi Változatlan mandátumszámok Munkában a területi választási bizottságok • Kiskunfélegyházán mégis az MSZP nyert Minden, a pártok által benyújtott beadványt elutasítottak az il­letékes területi bizottságok a hét végén és tegnap hozott dönté­seik során. A legtöbb esetben a vesztes felek a határozatokat a megyei bíróságon megtámadják. Lapzártánk pillanatában Kecs­keméten még nem született döntés, azonban az már korábban világossá vált, hogy akárhogy is dönt a területi választási bizott­ság, az ügy a megyei bíróságon ér véget. * Borsodi Attii.a_______________ N em tudott dönteni az első sza­vazás során a Bács-Kiskun megyei területi bizottság azzal kap­csolatban, hogy elrendelje-e a kecs­keméti 2-es számú választókerület­ben a második forduló megismétlé­sét, és ezzel helybenhagyja a helyi választási bizottság határozatát, vagy sem. A testület nyolc tagja ugyanis 4-4 arányban szavazott az ügyben. Lapzártánk pillanatában még nem lehetett tudni, hogy a bi­zottság milyen döntést hoz, annyi azonban már előzetesen biztos volt, akárhogy is dönt a testület, a vesztes fél megtámadja a határozatot a me­gyei bíróságon. Öt körzetben a Fidesz kérte a szavazatok újraszámolását, Hajdú- Bihar megye 6. számú választóke­rületében pedig a választások má­sodik fordulójának megismétlését kezdeményezték.­­ Az illetékes te­rületi választási bizottságok min­den körzetben elutasították a kérel­meket. Négy esetben a megyei bíró­ságon megfellebbeztük, vagy már meg is fellebbeztük az elutasító ha­tározatokat, míg a nagykállói vá­lasztókerületben nem fordultunk bírósághoz - jelentette ki Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője, aki hozzá­tette: a törvényes határidő lejártáig a püspökladányi választókerület­ben beadják a kérelmet a területi választási bizottsághoz a választá­sok második fordulójának megis­métlésére, miután a helyi testület szombaton elutasította a Fidesz be­adványát. Itt Arnóth Sándor, a Fidesz-KDNP, és Csontos János, a szocialisták jelöltje indult a képvise­lői helyért. A második fordulóban az MSZP jelöltje 385 vokssal előzte meg riválisát. Az illetékes területi bizottságok szintén elutasították Gémesi György, a gödöllői választókerület Fidesz-MDF-KDNP-s jelöltjének a voksok újraszámlálására vonatko­zó, és Szabó Imre, az aszódi körzet MSZP-s jelöltjének a szavazatok megsemmisítését kérő beadványát. Nem a Fidesz-KDNP, hanem az MSZP jelöltje, Garai István Levente győzött Bács-Kiskun megye 5. szá­mú, kiskunfélegyházi választókerü­letében, miután összeszámolták a külföldi szavazatokat, és hozzáad­ták azokat, a miattuk visszatartott szavazókör voksaival együtt az ed­dig már ismert részeredményhez. A többi egyéni választókerületben nem változott az eredmény. A Fidesz-KDNP-frakció lét­száma is változatlan egyelőre, to­vábbra is 164 honatya ülhet majd a nagyobbik ellenzéki párt képvi­selőcsoportjában. Endre Sándor vereségével a dolgok mai állása szerint Spiák Ibolya jutott be a Fidesz-KDNP országos listájáról a parlamentbe. További változást hozhat az, ha Bács-Kiskun megye 2. számú egyéni választókerületé­ben valóban megismétlik a válasz­tások második fordulóját. Mint ismert, tizenegy választó­­kerületben annyira szoros az állás a választások második fordulója után, hogy a sorrendet a külföldön leadott szavazatok módosíthatták. Sólyom László: A Tubes jó alku volt a Munkatársunktól___________ S­ólyom László a Tubes mellett foglalt állást a mecseki NATO- lokátorállomás új helyszínével kap­csolatos vitában szombaton Pécs­­váradon, újságírók előtt. „Olyan al­ku volt, amely képviselhető” - mondta az államfő a Bazsarózsa-tú­ra keretében, a Zengőre menet, amikor arról kérdezték, mit szól ah­hoz, hogy elképzelhető, a kormány a Pécs melletti Tubest jelöli a radar következő helyszínéül. A köztársasági elnök ezt bőveb­ben nem kívánta kifejteni, nyilatko­zata így is váratlan volt, mivel az új­ságírók a szervezőktől előzetesen azt az információt kapták, hogy Só­lyom László nem ad interjút. Az ál­lamfő hangsúlyozta, hogy a túrán „a Zengő­t védő közösség tagjaként” vesz részt. A civileknek a csúcs vé­delmében tett erőfeszítéseit értékel­ve közölte: „itt az eredmény, meg kell nézni, milyen csodálatos. Csak örülhetünk, azért is jöttem, hogy ezt együtt ünnepeljük”. A köztársasági elnök a bánáti ba­zsarózsa virágzása alkalmából ren­dezett hagyományos Bazsarózsa-tú­ra keretében mintegy háromszáz lel­kes környezetvédővel sétált fel a Zengőre, ahol jelenlétében a hegyet védő aktivisták fotóiból nyílt kiállí­tás a csúcson álló geodéziai torony falán. Győrffy Mihály, a Civil Szerve­zetek a Zengőért mozgalom tagja a szervezet ajándékával, egy, a Zengőn talált úgynevezett kelta fibula máso­latával lepte meg az államfőt. A tárgyról a kelták azt tartották, védi az ember egységét, egészségét, sze­rencsét hoz tulajdonosának. Gyurcsány Ferenc tavaly novem­berben jelentette be: a kormány a Tubesre javasolja telepíteni az ere­detileg a Zengőre tervezett radart. Sólyom László Fenyegető elemzések Tandíjköteles lehet a felsőoktatás • A kormány hallgat Egyebek mellett a felsőoktatási tandíj újbóli bevezetését java­solja az új kormánynak a Horn-kabinet szigorú megszorító cso­magjának szülőatyja, Bokros Lajos. Az egykori pénzügyminisz­ter a közvélemény felháborodása ellenére egyszer már fizetőssé tette a felsőoktatást, és a diáktüntetések ellenére is kitartott a tandíj szükségessége mellett.­ ­ Farkas Melinda______________ E­gységes, húszszázalékos áfa­kulcs azonnali bevezetését, a fogyasztóiár-támogatások és a tá­mogatott lakáshitelezés megszün­tetését, a tandíj bevezetését java­solja az új kormánynak Bokros La­jos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter az Élet és Irodalom­ban megjelent cikkben. Amit Bok­ros már többször kifejtett, most megerősítik: az új tanévtől vissza kell állítani a felsőoktatási tandíjat is. Emlékezetes: Bokros Lajos 1995-ben megszorító csomagjá­nak részeként egyszer már beve­zette a tandíjat, amely tüntetési hullámot indított el, ám a politikus a Horn-kormány alatt végig kitar­tott a pénzszedés szükségessége mellett. Bokros 1995 elején váltotta Békesi Lászlót a bársonyszékben, és március 12-én fogadtatta el a kor­mánnyal a megszorító csomagot. Többek között azonnal kilenc szá­zalékkal leértékelte a forintot, beve­zette a vámpótlékot, szűkítette a szociális ellátórendszert és a lakás­­építési támogatásokat, és tandíjkö­telessé tette a felsőoktatást. A cso­mag elleni tiltakozásul lemondott a népjóléti miniszter. Március végén a PDSZ tüntetést szervezett a csomag oktatási szférát érintő intézkedései, így a szociális rendszer drasztikus leépítése, az újabb jövedelemcsökkenés, vala­mint az oktatási intézmények bezá­rása ellen. A közvélemény a csomag egyik legkevésbé indokolható pontjának tartotta a tandíj bevezetését. A fel­sőoktatás fizetőssé tétele miatt or­szágos tüntetési hullám indult el: szeptemberben Budapesten tizen­egy napig tartott a Parlament előtti megmozdulás, októberben pedig húszezer diák tüntetett egészen ad­dig, amíg a diákok érdekvédelmi szervezete megállapodást nem kö­tött a miniszterelnökkel kisebb ösz­­szegű alaptandíj bevezetéséről s a kiegészítő tandíj későbbre halasztá­sáról. A kétezer forintos alaptandí­jat azonban még ebben az évben bevezették, és a Horn-kabinet kor­mányzása alatt végig szedték. Az Orbán-kormány a megalakulása után azonnal eltörölte a kötelező díjszedést. A kétnapos balatonőszödi egyeztetés után Horn Gábor szabad demokrata politikai államtitkár kö­zölte: az említett négy szerző véle­ménye tanulságos, de nem egyezik a liberális párt álláspontjával. Gál J. Zoltán MSZP-s államtitkár pedig azt mondta: a kormányprogram nem újságcikkek alapján készül. A LÁNYOK INKÁBB AKARJÁK A DIPLOMÁT . Továbbra is a nők szeretnének nagyobb arányban bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, az idei több mint 131 ezer jelentkezőnek 59 százaléka nő, s csak 41 százaléka férfi - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ legújabb elemzéséből. A nemek aránya évek óta hasonlóan alakul, tavaly a jelentkezők 58,6 százaléka volt nő, bár végül a felvettek között a nők túlsúlya valamelyest enyhült (57,4 százalékra) - olvasható az MTI-hez eljuttatott háttéranyagban. Távoznának a fiatal orvosok Veszélybe került a betegellátás jövője a szakorvosjelölteket és fiatal orvosokat képviselő Magyar Rezidensszövetség szerint. Sok szak­ember tervezi ugyanis, hogy külföldre megy dolgozni, a távozókat pedig gyakran nem magyar ajkú orvosokkal tudják csak pótolni. ti Munkatársunktól____________ O­ rszágos felmérések szerint a fiatal orvosok és orvostanhall­gatók több mint fele gondolkozik azon, hogy külföldre megy dolgozni a tisztességesebb megélhetés remé­nyében. A Magyar Rezidensszövet­ség szerint a lakosság megfelelő szintű egészségügyi ellátását sodor­hatja veszélybe, ha nagy számban hagyják el a több millió forintos ál­lami finanszírozással, magas szín­vonalon képzett orvosok az orszá­got, és a betöltetlen állásokra nagy számban nem magyar ajkú szak­emberek kerülnek. A szakmai szervezet úgy látja: mihamarabb fel kellene lépni az orvoselvándorlás és a pályaelha­gyás ellen, amelyhez elengedhetet­len az orvosbérek mielőbbi rende­zése. A közalkalmazottak négy éve kaptak ugyan 50 százalékos bér­emelést, de további bérfelzárkózta­tás nem volt, bármilyen fontos he­lyen szerepelt is ez a politikusok ígéretei között. A bérek elmarad­nak még a Magyarországgal együtt csatlakozott új európai uniós orszá­gokétól is - hívja fel a figyelmet a rezidensszövetség. Szorgalmazzák, hogy készüljön el egy garanciális elemeket tartalmazó, az orvosok életpályamodelljéről szóló rendelet, mely tartalmazza az orvosok és más egészségügyi dolgozók bérfel­zárkóztatását is. Az Egészségügyi Minisztérium elkészítette ugyan a humánerőfor­rás-fejlesztési koncepcióját. Rácz Jenő, a szaktárca vezetője többször is úgy nyilatkozott: ezzel 2013-ra a hazai ágazati dolgozók bérének el kell érnie az uniós országok átlagos egészségügyi bérének kétharma­dát. Azt azonban egyelőre nem pontosították, hogy ez a jelenlegi EU-s átlagbér kétharmada volna, vagy majd az akkorié. A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének adatai szerint eddig az átlagos bruttó jövedelem ügye­lettel együtt 168 850 forint az orvo­soknál. belpol@magyarnemzet.hu Fidesz-KDNP: frakciók szövetsége­ ­ SZABÓ Z­SOLT_________________ • •Ö­nálló frakciót alakít a parla­mentben a Kereszténydemok­rata Néppárt, de annak módját és idejét a Fidesz vezetőségével egyez­tetik - döntött szombaton a KDNP elnöksége, amely a részletek ki­munkálására háromtagú tárgyaló­­delegációt jelölt ki. Semjén Zsolt pártelnök bejelentette: a KDNP- frakció politikájának alappillére az Orbán Viktorhoz és a Fideszhez fű­ződő szövetségi és bajtársi hűség lesz. A kereszténydemokraták, a német CDU-CSU együttműködés mintájára, kemény ellenzéki mun­kára készülnek. Az új formáció lényege, hogy a két párt frakcióinak szövetségét hoznák létre, amelyről az egyezség a héten meg is születik. Erről a megoldásról tegnap Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is említést tett a bu­dai Várban tartott nagygyűlésen (tudósításunk a 3. oldalon). Az elnökség arról is határozott, hogy a Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség visszatér a KDNP- be, és a jövőben a pártot támogató kulturális egyesületté válik. - Meg­állapítottuk, hogy a két szervezet között létrejött a politikai egység - közölte Semjén Zsolt. Emlékezetes: az MKDSZ, amely eddig is egyesületként mű­ködött, a KDNP 1997-től 2002-ig tartó felbomlási folyamata idején, de azóta is a polgári együttműkö­dést segíti a jobboldalon. Az idei országgyűlési választáson a Fidesz már az új KDNP-vel szövetségben indult a listákon az egyéni válasz­tókerületekben is közös jelölteket állítva. A kereszténydemokraták által megnevezett 27 egyéni jelölt közül tíz politikusnak sikerült mandátumot szereznie, terveik szerint viszont a listás képviselők­kel együtt legalább 22 tagú lehetne az új képviselőcsoport. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a második fordulót követően azt mondta: azt szeretné, ha egyelőre közös frakció alakulna, mert a vá­lasztási vereség után a Szövetség to­vábbépítését tartja a legfontosabb­nak. Felvetődött, hogy az őszi ön­­kormányzati választás után alakul­jon meg a KDNP-frakció, amellyel kapcsolatban az érintettek azt sem zárták ki, hogy még a parlament alakuló ülése előtt létrejön. Semjén Zsolt Az egyházügy is Hiller Istváné lenne? Még kérdéses, hogy az új kormányzatban ki és hol irányítja majd az egyházi kapcsolatok szakterületét. Értesülésünk szerint Gulyás Kálmán címzetes államtitkár maradása nem szerepel a forgató­­könyvek között, Gábor György vallásfilozófus pedig, bár szerette volna, nem kapja meg a posztot. Úgy tudjuk, ha Hiller István len­ne a kultusztárcát is magába foglaló minisztérium vezetője, saját kompetenciájába vonná az egyházi kapcsolatok ügyét. il Joó István__________________ A hatvanéves Gulyás Kálmánt semmi és senki nem akadá­lyozza, hogy nyugdíjba vonuljon az eddigi Gyurcsány-kormány meg­szűnésével. Lapunk információi szerint a régi-új kormányfő a to­vábbiakban nem tart igényt a konf­liktuskezelésre szakosodott jogász­ra, aki 2003-tól lett egyházügyi cím­zetes államtitkár. 2003. áprilistól, Medgyessy Péter kormányfő alatt a Miniszterelnöki Hivatalban, a Gyurcsány-érában pedig a Bozóki András irányította kultusztárcánál működött. Ismeretes: a 2002-2006 közötti balliberális végrehajtó hata­lom az egyházpolitika terén konf­liktust konfliktusra halmozott, en­gedményeket téve az SZDSZ anti­­klerikális elképzeléseinek. Nem elképzelhetetlen, hogy Gyurcsány Ferenc kiegyensúlyozot­tabb kapcsolatra törekszik majd a történelmi egyházakkal. Erre mu­tat, hogy az MSZP választási győ­zelme után elhárította Gábor György, a Miniszterelnöki Hivatal egyház- és valláspolitikai szakértő­jének ambícióit az egyházi kapcso­latok irányítására. Informátoraink szerint Gyurcsány kifejezetten arra hivatkozott, nem akar további vag­­dalkozást és háborús viszonyokat ezen a területen. Nem kizárt, hogy a cikkeiben a vatikáni szerződés fe­lülvizsgálatát is szorgalmazó, a ka­tolikus egyház vezetését, illetve a Fidesz és a KDNP egyházpolitikáját gyakorta ostorozó Gábor Györgyöt közeli barátja, a jelenlegi liberális kultuszminiszter, Bozóki András is figyelmébe ajánlotta a kötélnek mégsem álló Gyurcsánynak. Ezért nem várható, hogy visszakerül az egyházügy a miniszterelnökségre. Híreink szerint az viszont elképzel­hető, hogy akkor sem marad fenn a címzetes államtitkári poszt, ha ma­ga a terület annál a kultusztárcánál marad, amelyet netán összevon­nak az Oktatási Minisztériummal, és Hiller István jelenlegi MSZP-el­­nöknek adnak. Úgy tudjuk, Hiller - aki koráb­bi kultuszminisztersége idején ta­núsított némi érzéket a történelmi egyházakkal való kommunikáció­hoz - új tárcavezetői megbízatása esetén közvetlenül saját kompe­tenciájába vonná az egyházi kap­csolatok ügyét. Hiller István

Next