Magyar Nemzet, 2006. június (69. évfolyam, 148-176. szám)
2006-06-01 / 148. szám
Szerkeszti: Szényi GáborLátó-Tér2006. június 1., csütörtök latoter@magyarnemzet.hu Egy katonabaleset rejtélyei Életveszélyesek voltak a gyakorlóernyők ■ A hadseregben olyan állapotok uralkodnak, hogy „szinte bármi előfordulhat” Kiss Róbert József őrnagy éppen egy aknamentesítési gyakorlaton oktatta a katonákat, amikor a helyszínen felrobbant egy gránát. Egyelőre senki sem érti, hogyan kerülhetett a gyakorlatra éleslőszer. A végzetes robbanást ráadásul egy tábori lövegbe való, 152 milliméteres repeszromboló gránát okozta, amelynek semmi keresnivalója sem volt az aknamentesítési oktatáson. Egyesek azt is feltételezik, hogy a gyilkos eszköz a nemrég felgyulladt siroki lőszerraktárból származhatott, de ezt cáfolja a Honvédelmi Minisztérium. Miközben a szaktárcánál egy belső parancs kering, amelyben arra utasítják a vezetőket, hogy senki sem adhat információkat a sajtónak, a katonai ügyészség azonnal nyomozást rendelt el. Az egyik, korábban felrobbant magánraktár vezetője már merényletet emleget, mert az elhunyt tisztnek tanúskodnia kellett volna a bíróságon az ügyükben. Az általunk megkérdezett szakértő szerint azonban az eset „csak” egy az elmúlt évek olyan katonai balesetei közül, amelyeket a kiképzési rend megsértése okozott. M Haraszti Gyula______________________________ Kiss Róbert József, a Magyar Honvédség őrnagya műtét közben halt meg múlt hét kedden délután a Honvédkórházban. A tisztet a legfelkészültebb, legkiválóbb szakemberként tartották számon a honvédségnél. Egy hétköznapinak tűnő szolnoki gyakorlaton azonban mégis végzetes baleset érte. Az eddigi vizsgálat megállapításai szerint az őrnagy halálát és két társának súlyos sebesülését egy 152 milliméteres repeszromboló gránát robbanása okozta. Azt azonban egyelőre senki nem tudja, hogyan kerülhetett a helyszínre egy ilyen eszköz. A Szolnok melletti gyakorlótéren ugyanis aknamentesítési oktatás folyt, és a hivatalos jelentések szerint csak gyutacsokat és hatástalanított aknákat használtak a felkészülésen. Egy tábori lövegbe való, nagyméretű repeszgránátot pedig bajosan lehetne elhelyezni bárhol úgy, hogy az ne tűnjön fel senkinek a honvédségnél. Ha ez valahol mégis előfordulhat, akkor ott a szakértők szerint is súlyos bajok lehetnek a kiképzési renddel és a fegyelemmel. A tiszt elöljáróit tanúként hallgatták ki a katonai ügyészségnél. Az eset súlyosságát jelzi, hogy információink szerint teljes hírzárlatot rendeltek el a HM-ben az üggyel kapcsolatban, és még a sajtó tájékoztatásának jogát is átvette a katonai ügyészség. A vádhatóság szóvivője egyelőre csak annyit közölt: halált okozó, foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés miatt indítottak nyomozást, ismeretlen tettes ellen. Bocskai István, a HM szóvivője elmondta azt is: a vezérkari főnök intézkedése alapján a tűzszerészeknél újra át kell vizsgálni minden olyan eszközt, amelyet kiképzési feladatokra, illetve bemutatókon használnak, hogy valóban és visszafordíthatatlanul hatástalanítottak voltak-e. A vezérkari főnök arról is intézkedett, hogy vizsgálják meg az ilyen jellegű bemutatók-gyakorlatok megtartásának szabályait. Feltételezhető azonban, hogy a szabályokban nem lesz hiba, és „bűnös főtisztet” sem találnak majd a honvédségnél. Az interneten megjelent egy olyan írás, amely szerint a gránát arról a siroki telephelyről került Szolnokra, ahol nemrég tűz ütött ki. Bocskai István ezt cáfolta. Állítása szerint a siroki raktárban kézi lőfegyverek és RPG-gránátok voltak, azaz a két ügy között nincs összefüggés. Egy szintén felrobbant lőszerraktár vezetője az egyik kereskedelmi csatornán egyenesen azt állította, hogy Kiss Róbert József merénylet áldozata lett, mert tanúskodnia kellett volna az ő robbanási ügyükben. A találgatók tehát nem ismernek határokat, mert ilyen elképesztő eset még az alulképzett sorkatonák szolgálatának idejében sem fordult elő. Az elmúlt tíz évben két, halált okozó tűzszerészbaleset történt. 1997. július 20-án két tűzszerész meghalt Dunaharasztiban, amikor hatástalanítás közben felrobbant egy második világháborús aknagránát. A 82 milliméteres lövedék robbanása következtében életét vesztette egy hivatásos főtörzsőrmester és egy sorállományú honvéd. 2000. október 22-én Budapesten felrobbant egy második világháborús bomba a X. kerületben is, a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út sarkán álló benzinkút melletti építési területen. Egy 26 éves tűzszerész járőrparancsnok éppen azonosította és a szállításhoz készítette elő a 82 milliméteres aknagránátot, amikor az felrobbant. A katona meghalt. Ezeknél a tragédiáknál azonban mindenki tisztában volt azzal, hogy egy veszélyes eszköz hatástalanítását kell elvégezni, a bombák nem egy élesített fegyvereket mellőző gyakorlaton kerültek a tűzszerészek közelébe. A kiváló tűzszerész halálát okozó baleset egyes vélemények szerint sajnos nem rendkívüli, „csupán” egy azok közül a végzetes hibák közül, amelyek a hadseregnél végrehajtott drasztikus átalakítások következményeinek is tekinthetők. Az ilyen balesetek közül néhány valóban rávilágít az utóbbi évek problémáira. Néhány évvel ezelőtt hasonló értetlenséggel álltak az előtt a baleset előtt is a honvédségnél, amelyben két harci helikopter ütközött össze Gyulafirátót fölött - mesélte el lapunknak egy neve elhallgatását kérő katonai szakértő, aki egykor katonai balesetek kivizsgálásával foglalkozott. Mint elmondta, később kiderült, hogy két katona titokban saját tulajdonú kézi GPS- készülékeket (ezek műholdas helyzetmeghatározást tesznek lehetővé) vitt fel az egyik járműre. Az engedély nélkül használt eszközök azonban elvonták a helikopteresek figyelmét, és bekövetkezett a katasztrófa. A helyzetmeghatározó készülékeket azért alkalmazták a fiatal tisztek, mert az amerikai helikoptereknél már beépítették ezeket a berendezéseket, és hasonló feltételekkel akartak gyakorolni. Informátorunk szerint ebben az esetben a felettesek elmulasztották ellenőrzési kötelezettségüket, és ez történhetett a szolnoki gyakorlótéren is. A kiképzési rend megsértése mellett persze előfordulnak olyan esetek is, amikor a katona nem tehet a balesetről, mert az a felszerelés hiányosságaira, elavultságára vezethető vissza. A katonák körében elhíresült, az országos média által azonban többnyire elhallgatott történet, hogy a honvédség egyes gyakorló ejtőernyői akár halálos balesetet is okozhattak volna, mert egyszerűen elszakadtak próbaugrás közben. Bejárta viszont az országos és a világsajtót annak a MiG-29-es vadászgépnek az esete, amelynek a kecskeméti repülőnap előtt állt le az egyik hajtóműve. A pilóta szerencsésen katapultált, de a milliárdos értékű vadászgépet nem tudta megmenteni, és az a gyakorlótér talajába fúródott. A vizsgálat később kiderítette, hogy a hajtómű hibája okozta a balesetet. A történtek után nem tagadta senki, hogy a magyar légierő MiG-29-esei többnyire elavult, üzemidejük végét járó gépek, amelyeknek sokáig akadozott az alkatrészellátása is. Az általunk megkérdezett szakértő szerint viszont a legnagyobb gondot nem is a technikai hiányosságok vagy néhány fegyelmezetlenség okozza. A sorkatonaság eltörlésével ugyanis jelentősen javult a honvédség fegyelmi helyzete, a költségvetési források elvonásával, a kiképzőbázisok megszüntetésével, a katonák állandó áthelyezésével és a tapasztaltabb, idősebb tisztek elküldésével, a szerződésesek elvándorlásával, illetve cserélődésével viszont olyan állapotok uralkodnak a hadseregnél, hogy „szinte bármi előfordulhat.” Nem véletlen, hogy Mikita János, a vezérkari főnök helyettese egy fegyelmi értekezleten kiemelte: a honvédségnél gyökeresen új szolgálati kultúrát kell kialakítani. A katonabalesetek miatt a honvédségnél gyökeresen új szolgálati rendet kell kialakítani fotó: nagy Béla Éves demonstráció Svájcban Egy éve demonstrál Zürichben a Holcim cementipari vállalatóriás székháza előtti téren egy magyar zászlókkal feldíszített furgonnal Kálmán János. A rendszerváltást követően a Hejőcsabai Cementgyárnak az általa vezetett konzorcium lett a tulajdonosa, majd vitatható módon a svájci székhelyű világcég, a Holcim kezébe került a részvények többsége. Kálmán 12 esztendei magyarországi jogi hadakozást követően döntött úgy, hogy Svájcban próbál érvényt szerezni az igazának. TM Varga Attila_____________________tavaly május 28. óta demonstrál egy német nyelvű óriásposztert tartó kisbusszal a Holcim cementipari vállalatóriás zürichi székháza előtt Kálmán János, a Magyar Cement Kft. ügyvezetője, a Hejőcsabai Cement és Mészipari (HCM) Rt. többségi részvényeinek tulajdonosa. Kálmán annak a magyar konzorciumnak a vezetője, amely 12 évvel ezelőtt az Állami Vagyonügynökségtől megvásárolta a cementgyár többségi részvényeit. Mint mondja, a kisebbségi tulajdonos Holcim az első naptól kezdve sikeresen akadályozta meg a birtokbavételt, s miután a magyar bíróság ítéleteinek nem tud érvényt szerezni, már csak a svájci közvélemény és jogrend hatékonyságában bízik. A hejőcsabai cementművek 1994 augusztusában kezdődött magánosítása a magyar állami vagyon privatizációjának történetében példa nélkül álló. A Budapesti Műszaki Egyetem kémiai technológiai tanszékén dolgozó környezetvédelmi szakemberek által létrehozott, hat magyar cégből álló, Kálmán János által vezetett konzorcium a HCM részvénycsomagját eredetileg - E-hiteles konstrukcióban - 1994-ben vette meg az Állami Vagyonügynökségtől. A magyar befektetők a HCM 57 százalékát szerezték meg, ám az akkor már 33 százalékkal rendelkező Holderbank a menedzsment segítségével megakadályozta, hogy új tulajdonostársai élhessenek részvényesi jogaikkal. Miután a Holderbank az elképzeléseiről személyesen kézbesített levélben tájékoztatta Suchman Tamás akkori privatizációs minisztert. 1996. október elején a Kálmánéknak E-hitelt folyósító Mezőbank Rt. eladta a Holderbanknak a követelést, majd - bár az adósok rendben törlesztettek - a Holderbank felmondta a hitelszerződést, így megszerezte a biztosítékul letétbe helyezett 57 százaléknyi HCM-részvényt. A bíróságon indított pereknek, ha lassan is, de meglett a hozadékuk: kilenc év után a magyar bíróság jogerősen kimondta, hogy a részvények megszerzése jogellenesen történt, és mivel az eredeti helyzet már nem állítható vissza, kártérítés illeti meg a magyar felet. Ebből az ügyből nem pénzkérdést csinálunk, ez a mi vagyonunk, ezt tőlünk tizenegy évvel ezelőtt törvénytelenül elvették, és mi azt várjuk el, hogy visszaadják. Ez Magyarországon lehetetlen, Svájcban viszont máshogy gondolkodnak. Itt az a koncepció, hogy ha valaki törvénysértő úton szerez vagyont, azt nem tarthatja meg - véli Kálmán János, így jelölve meg fő okként a zürichi tartózkodását és demonstrációját. Májusban éves közgyűlést tartott a Holcim AG, amelyen már Kálmán János is részt vett. Részvényesként jutott be oda, hiszen a Svájcban bejegyzett társaságuk Holcim-részvényeket vásárolt, s így vált jogosulttá, hogy a közgyűlésen részt vegyen. Kálmán úgy gondolja, hogy ennek az ügynek néhány aspektusa a közgyűlésre, vagyis a Holcim részvényeseire is tartozik. A Hokim részvényeseinek ugyanis a vagyoni biztonságát befolyásolja, hogy a vezetés valós dolgokról tájékoztatja a közvéleményt és azon keresztül a részvényeseket, vagy félrevezeti őket.Ebben a konkrét esetben a Hokim folyamatosan, immár 13 éve valótlanságokat állít, félrevezeti a közvéleményt és a részvényeseket - állítja Kálmán János. A Holcim magyarországi nyilatkozataikból kitűnik: a magyar konzorcium E-hitelének kivásárlását követően azért mondták fel a hitelszerződést, mert a magyarok nem teljesítették a szerződést, s nem egyenlítették ki időben a másfél milliárd forintos hiteltartozást sem. A Holcim AG vezetői továbbra is bíznak a magyar igazságszolgáltatásban. (AGYAR CEMEN í 8. August 1994 Mehrheitseigentümer (56,95%).. dieser ungarischen Zementwerke Hejocsaba" Kálmán János egy éve harcol Zürichben igazáért A SZERZŐ FELVÉTELE