Magyar Nemzet, 2006. július (69. évfolyam, 177-207. szám)

2006-07-01 / 177. szám

A holdudvar kezében az EU támogatásai? A Fidesz aggályosnak tartja, hogy a kormányfő ismerősei, barátai, MSZP-hez közel álló gazdasági érdekcsoportok fel­ügyelik majd a 2007-től az unióból érkező 6000 milliárd forint támogatás magyaror­szági szétosztását. Az ellenzé­ki párt az Országgyűlés ellen­őrző szerepének visszaállítá­sát követeli például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felett.­ ­.--■i Torök L­ászló__________________ * Á­rnyékállamot épít a kormány az uniós források felhaszná­lására - jelentette ki Felezné Gáll Ildikó, aki szerint „barátokat, is­merősöket” neveznek ki a Nemze­ti Fejlesztési Ügynökség vezető posztjaira. A Fidesz alelnöke úgy véli, kérdéses, hogy a kabinet ilyen körülmények között felelősen ké­­pes-e rendelkezni a Brüsszelből érkező támogatások felett. Az ellenzéki párt frakcióveze­tő-helyettese kifejtette, a kor­mánnyal konzultálni sem lehet a készülő második Nemzeti fejlesz­tési tervről (ebbe foglalják bele a stratégiai fejlesztések irányelveit), pedig pártjának konkrét elképze­lései vannak a témában. Nógrádi Zoltán a tegnapi sajtó­­tájékoztatón elmondta, hogy a kö­vetkező időszakban 12 000 mil­liárd forintot osztanak szét hazai fejlesztésekre, amelynek a fele az Európai Unióból érkezik. A fide­­szes képviselő közölte, az utóbbi két évben, különösen a kampány időszakában, 1350 milliárd forint­nyi uniós pénzt­ költött el a kor­mány, a lakosság azonban ebből nem sokat érzékelhetett, nem tud­ni ugyanis, mire fordították az összeget. Az ellenzéki politikus a Trans­parency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet 2005- ös jelentését is felidézte, amely szerint hazánkban a pártpolitika szorosan összefonódik az EU-s pénzeket elosztó rendszerekkel, s ez a korrupció lehetőségét rejti magában. Nógrádi kitért Bajnai Gordon kinevezésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkáját felügyelő kormánybiztossá. A képviselő emlékeztetett rá: a balol­dalhoz köthető Gazsó Ferenc szo­ciológus is erősen centralizált ha­talmi-uralmi szisztéma kialaku­lását látta a megbízásban, amely a gazdasági elit egyre jelentő­sebb politikai befolyásának bizo­nyítéka. Mindezek alapján a két fide­­szes politikus felszólította a kor­mányt, hogy az európai uniós for­rások felhasználásában, elosztá­sában állítsa vissza az alkotmá­nyosságot és az Országgyűlés el­lenőrző szerepét, teremtsen átlát­ható, tisztességes helyzetet. Az MSZP-hez közel álló gazdasági köröktől pedig azt kérték, tartsák magukat távol a felhasználásért felelős kormányzati intézmény­­rendszerektől. Varjú László, az MSZP frakció­vezető-helyettese közölte: a nem­zeti fejlesztési tanácsot és a fejlesz­téspolitikai irányító testületet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezeti, s mindkét kormányszerv­ben részt vesznek kormánytagok is, akik mindannyian közvetlen el­számolással tartoznak a parla­mentnek. - Bajnai Gordon az Országgyű­lés szakbizottságainak meghívásá­ra bármikor kész beszámolni a sa­ját, illetve az irányítása alatt álló intézményrendszer tevékenységé­ről - fűzte hozzá a szocialista párt képviselője. 3 2006. július 1., szombatBelföld ig mz. Ötszáz új adórevizor lép munkába Gyurcsány Ferenc saját vagyonának ellenőrzését kezdeményezte az adóhatóságnál Is Tábori-Szabó_________________ V­agyonosodási vizsgálatot kez­deményez önmagával szem­ben Gyurcsány Ferenc. A minisz­terelnök - akinek az ellenzék által is kifogásolt vagyonszerzési ügyle­tei büntetőjogi szempontból már elévültek - azt szeretné, ha ebben követnék őt a pártelnökök, frak­cióvezetők is. A kormányfő „önvizsgálatát” az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tegnapi vezetői értekezletén jelentette be, azt állít­va: példát szeretne mutatni a poli­tikai elitnek. Itt mondta el, hogy azt kéri a parlamenti pártok elnö­keitől, frakcióvezetőitől, szintén járjanak élen ez ügyben. (Kóka Já­nos SZDSZ-es gazdasági miniszter röviddel ezután közölte, a kor­mányfő ajánlásának eleget téve aláveti magát a vagyonosodási vizsgálatnak.) Minderről a jövő évre tervezett tízezer vizsgálat ap­ropóján beszélt a miniszterelnök. Amint azt már lapunk megírta, legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint Gyurcsánynak mindössze egy ötven négyzetméteres lakóte­lepi lakása van Pápán. Bankban két és fél millió forintot tart, amelyből 360 ezer forint közös va­gyon a feleségével, Dobrev Klárá­val. Gyurcsány ugyanakkor csak tavaly osztalékként 87 millió fo­rintot vett fel a tulajdonában lévő Altus Befektetési Rt.-től, nem is beszélve a korábbi évek kifizeté­seiről. Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő szerint minden olyan politikus köteles vagyonosodási vizsgálatot kérni maga ellen, aki szerint a po­litikai és a hétköznapi erkölcs kü­lönbözik egymástól. A fideszes képviselő ezzel arra utalt, hogy a Népszabadságnak adott szerdai interjújában Gyurcsány Ferenc „a politikai és a hétköznapi erkölcs között időnként felmerülő kü­lönbségről” beszélt. Szijjártó jelez­te: a vagyonosodási vizsgálatok miatt a Fidesz politikusainak sem­miféle félnivalójuk nincs.­­ Jól látható, emberi erőforrást, pénzt és energiát sem sajnál Gyur­csány Ferenc, hogy még több pénzt hajtson be az emberektől - ezt már annak kapcsán mondta Szijjártó Péter, hogy a miniszterelnök teg­nap bejelentette azt is: az APEH or­szágos rendszerében csaknem 500 fővel nő a létszám. Ennek szüksé­gességét a megnövekedett felada­tokkal, így az új adónemek beveze­tésével, a szélesebb körű adóigaz­gatási eljárásokkal támasztotta alá. Megjegyezte: nagyon jól végezték dolgukat az adóhivatal munkatár­sai, amit az is mutat, hogy az utób­bi hónapokban, hosszú idő óta elő­ször, a terveknek megfelelő, sőt an­nál talán hajszálnyival több bevétel folyt be az államháztartásba. A kor­mányfő beszédében egy új kultúra meghonosítása mellett érvelt, „amelyben mindenki érzi, hogy az adó befizetésével hozzá kell járulnia a közöshöz”, ez után - magyarázta - lehet majd adót csökkenteni. Ezért van szükség a házipénztár­adóra is - fogalmazott a miniszter­­elnök. Elmondása szerint a gazda­ság kifehérítésének legfontosabb eszköze az egyéni járulékfizetési nyilvántartás bevezetése lesz, amely az egészségügyi reform egyik alappillére. LESZ MIT VIZSGÁLNIA AZ APEH-NEK. A Magyar Nemzet korábbi tényfeltáró írásai arra világítottak rá, hogy Gyurcsány Ferenc milliárdos vállalkozóként, a törvényesség határán mozogva vagy azt túl is lépve számtalan bonyolult ügy­letet hajtott végre az utóbbi években, amelyek jelentősen csökkenthették a miniszterelnöki vállalkozások adófizetési kötelezettségét, így volt ez a kor­mányfői villa felújításához bevont Fittelina Kft-nél is. A kormányfő fantomvál­lalkozása, a Nomentana Kft. pedig - egy pénzügyminisztériumi és adóhatósá­gi állásfoglalás megállapításait figyelembe véve - jogtalanul igényelhetett vissza nagy összegű forgalmi adót az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól. A mai miniszterelnök nemcsak az adóterheit igyekezett minden eszközzel mérsékelni, de sok száz millió forintnyi közpénzt szerzett meg állami szervek­től, s használt fel saját vagyonának gyarapítására. A hétköznapi emberek szá­mára elérhetetlen privatizációs lehetőségek mellett (Motim Kft, Perfekt Rt stb.) adóforintokra tett szert az előzőleg magánosított balatonőszödi kor­mányüdülő vagy a képviselői klub bérbeadásával. Az ellenzék által gyakran boncolgatott vagyongyarapodási ügyletei a hatályos törvények (ügyészi értel­mezése) szerint büntetőjogi szempontból már elévültek. De ha az APEH revi­zorai ezeket a kilencvenes évek második felében kötött üzleteket nem vennék is górcső alá, érdekes részletekre bukkanhatnának a miniszterelnök mostani gazdálkodásában is. Egyebek mellett kideríthetik, hogy mire fordította Gyur­csány Ferenc az összességében milliárdos forgalmat lebonyolító vállalkozása­iból évről évre kiemelt százmilliós osztalékokat, hiszen a miniszterelnöki va­­gyonbevallás meglehetősen szerény egzisztenciáról tanúskodik. (H. G.) A kormányfő elégedett az APEH vezetőinek munkájával FOTÓ: ÉBERING ANDRÁS Szijjártó Péter: A miniszterelnök hazudott __Munkatársunktól_____________ G­yurcsány Ferenc szándékosan hazudott az embereknek a választási kampányban Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint. - Mára a napnál világosabbá vált, hogy Gyurcsány Ferenc szánt szándékkal verte át Magyarorszá­got. Most persze őszinteséget színlel, de ezzel semmi mást nem ér el, mint hogy egyre mélyebbre kerül a saját maga által létrehozott hazugságspirálban - mondta az ellenzéki politikus, utalva a kor­mányfő szerdai, a Népszabadság­ban megjelent interjújára, amely­ben Gyurcsány azt mondta, hogy a kampányban három témáról be­szélt gyakran: a történelmi lépté­kű fejlesztésekről részletesen, a reformokról részlegesen, a kiiga­zításokról esetlegesen. - Nem ha­zudtam, de nem bontottam ki az igazság minden részletét - fogal­mazott az interjúban Gyurcsány Ferenc. Szijjártó ellenben úgy lát­ja, hogy a miniszterelnök „kép­mutató módon, egy tetten ért ka­masz őszinte naivitását színlelve, kicsit beismergeti az elmúlt idő­szak néhány apró hibáját”. Mint mondta, az ország sajnos meg­szenvedi ezt a szerepjátékot, mert egyre mélyebbre kerül a pénzügyi válságban, amit jól bizonyít, hogy a Fitch hitelminősítő intézet jú­niusban a forintot minősítette a világ legrosszabban szereplő, leg­instabilabb devizájának. Szilvásy a nemzetbiztonsági kabinet élén Közbeszerzés alóli felmentéseket osztogathat a kancelláriaminiszter A nemzetbiztonsági kabinetet is Szilvásy György kancellária­­miniszter vezetheti a jövőben. Az országot érintő nemzetbiz­tonsági ügyekben döntő testület hatással lehet az állami be­szerzésekre is. Az ellenzék a központosítás szándékát látja Szilvásy új kinevezésében. ti Haraszti Gyula________________ S­zilvásy György, a kormányfő bi­zalmi emberének számító kan­celláriaminiszter vezetheti a jövő­ben a nemzetbiztonsági kabinetet is. Ezt maga a miniszter jelentette ki a Népszavának. Mint ismeretes, a testületet ko­rábban Juhász Ferenc honvédelmi miniszter vezette, aki rendkívüli helyzetekben összehívta a kabinet ülését. Ilyen helyzet volt például a nagyobb terrortámadások vagy az iraki szerepvállalásunk időszaka. A többek között miniszterekből és tit­kosszolgálati vezetőkből álló gré­miumnak tehát igen fontos szerepe van az országot érintő biztonságpo­litikai döntésekben. A kabinet dönthetett viszont egyes beszerzé­sek kivonásáról is a közbeszerzés hatálya alól. Ilyen szerződések vol­tak az egyes NATO-beruházások, fegyvervásárlások vagy olyan meg­állapodások, amelyeknek nyilvá­nosságra kerülése sértette volna az ország nemzetbiztonsági érdekeit. Ilyen szempontokra hivatkozva nem kellett közbeszerzést kiírni például a kabinet döntése alapján a Magyar Honvédség szállítógépének vásárlására sem. Emlékezetes, hogy a kormányt számos kritika érte a beszerzés miatt, mert az ellenzék szerint jóval olcsóbban is meg lehe­tett volna vásárolni egy ilyen jár­művet, mint az érte kifizetett 600 millió forint. A felelős posztot azonban most nem Szekeres Imre honvédelmi mi­niszter kapta, de kimaradt ebből a szereposztásból a kabinet vezetésé­re egyébként jogosult gazdasági miniszter, Kóka János és Petrétei József igazságügyi és rendészeti mi­niszter is. Az érthető, hogy a bel­ügyminisztert és a titkosszolgálato­kat felügyelő minisztert miért nem nevezték ki a kabinet élére, ilyen kormánytagok ugyanis az új struk­túrában nem léteznek. Szilvásy György viszont a Miniszterelnöki Hivatal vezetésével együtt átvette a polgári titkosszolgálatok felügye­letét is. - A központosítás szándékát lá­tom abban, hogy Gyurcsány Ferenc a bizalmi emberét helyezi egy olyan testület élére is, ahol az országot érintő nemzetbiztonsági kérdések dőlnek el - nyilatkozta lapunknak Simicskó István, a parlament nem­zetbiztonsági bizottságának elnöke. A fideszes politikus reményét fejez­te ki, hogy nem a közbeszerzés aló­li mentesítések, vagyis a gazdasági szempontok, hanem a „bizalmi megfontolások” voltak a döntők, amikor Szilvásyt kabinetvezetőnek jelölték. Megjegyezte azonban, hogy Szilvásy György eddigi szak­mai tevékenységében nem volt fel­fedezhető ilyen irányú érdeklődés. A régi bizalmas és a közpénzek A mostantól a közbeszerzés nélküli honvédségi, nemzetbiztonsági beszerzések fölött is diszpo­náló Szilvásy György a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségben szocializálódott. Nevéhez fűző­dik az állam­párti vagyon értékesítése a rendszerváltozás után. A Horn-kormány helyettes államtitkáraként így ő hagyta jóvá a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájának értékesítését is Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök cégének, az Aldo Kft.-nek a javára, amit azután a kancellária cége közpénzből visszabérelt. Az ügylettel kapcsolatban érdekesség, hogy később magát Szilvásyt is a társaság tulajdonosai között ta­láljuk. Szintén Szilvásy György hatáskörébe tartozott a Parlament közelében található képviselői klub el­adásának jóváhagyása. A Miniszterelnöki Hivatal volt tulajdona a kormány­fő cégbirodalmának zász­lóshajójához, az Altus Rt.­­hez került. Az ügylet után szintén közpénzből finan­szírozták a felújítását, és végül ezt az ingatlant is visszabérelte a kancellária cége. Ez utóbbi adásvétel és bérleti megállapodás miatt az ügyészség különösen nagy értékre elköve­tett hűtlen kezelés bűntettének gyanúját állapította meg, ám a tettesek ellen elévülés miatt nem folytat­ták le az eljárást. Polgári pert indított ugyanakkor a vádhatóság a bérleti szerződés semmisségének ki­mondása céljából, amely a Somogy Megyei Bírósá­gon jelenleg is folyik. Szilvásy az Orbán-kormány megalakulása után az Altus Rt.-nek az igazgatója, majd a szintén Gyurcsány érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt. vezérigazgatója volt.

Next