Magyar Nemzet, 2006. október (69. évfolyam, 270-298. szám)
2006-10-02 / 270. szám
2Magyar Sémiet • Belföld 2006. október 2., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Vásárlási utalványt osztogatott Steiner Pál Budapesten és vidéken is többnyire zavartalanul zajlott a választás, csupán kisebb incidensek zavarták meg a voksolást. A Fővárosi Választási Bizottság elmarasztalta Steiner Pált (MSZP), aki 500 forintos vásárlási utalványokat osztogatott. Gyomaendrődön az egyik szavazókörben egy szavazó azt követően, hogy a bizottság kérte szükséges okiratait, kiabált, fel akarta borítani a bútorokat, a jelenlévőket szidalmazta, fenyegette a bizottság tagjait. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Több érdekes ügyet tárgyalt tegnap este a Fővárosi Választási Bizottság (FVB). A testület megváltoztatta az első fokon eljáró V. kerületi választási bizottság határozatait. A fellebbezési fórum úgy döntött: nem sértették meg a választójogi törvényt a Fidesz helyi képviselőjelöltjei azzal, hogy plakátjaikon, szórólapjaikon háttérként a Lánchíd látképét tüntették fel, rajta a magyar címerrel. A testület szerint, mivel a címer a híd „tartozéka”, a jelöltek nem éltek vissza az ország jelképének minősülő címerrel. Az FVB igazat adott Kerényi Imrének is. A művész azért kért jogorvoslatot az V. kerületi bizottság elmarasztaló döntése ellen, mert kifogásolta, hogy az MSZP és az SZDSZ egy politikai reklámfilmben felidézte Kerényi két korábbi beszédét, majd pedig a Magyar Televízió elmúlt napokban megostromolt székházának képét mutatta be. Az FVB megállapította, hogy a reklámfilm sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét. Határozott a testület arról is, hogy az V. kerület polgármestere megsértette az esélyegyenlőség és a választás tisztaságának elvét. Steiner Pál ugyanis olyan kiadványt jelentetett meg, amelyben 500 forintos vásárlási utalványt találhattak a polgárok. Ezekkel - a 65 év feletti kerületi lakosok - a helyhatóság szociális boltjában vásárolhatnak különféle árukat. E választások alkalmával is történtek kampánycsendsértések, de nem nagy számban. Még szombaton történt az V. kerületben, hogy az egyik szavazókör elé a Fővám téren egy olyan autó parkolt, amelynek oldalán kép és felirat szólít fel az egyik helyi szervezet jelöltjének támogatására. Vasárnap Hajdú-Bihar megyében négy településen plakátrongálás, szórólapterjesztés miatt mondták ki az illetékes választási bizottságok a kampánycsendsértést. Például Hódmezővásárhelyen a fideszes polgármester állítólagos vagyongyarapodásáról szóló szórólapot helyeztek el valakinek a postaládájában. Gyomaendrődön az egyik szavazókörben egy szavazó azt követően, hogy a bizottság kérte szükséges okiratait, kiabált, fel akarta borítani a bútorokat, a jelenlévőket szidalmazta, fenyegette a bizottság tagjait. Halál, rosszullét is előfordult a voksolásokkal összefüggésben. Paks külterületén egy szavazókörben egy idős férfi a szavazását követően az épülettől húsz métere összeesett és meghalt. Győrben egy asszony elesett a szavazókör területén, beverte a fejét és rosszul lett, mentőt kellett hívni. Másutt áramszünet okozott fennakadást, így Vattán (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és a főváros XIX. kerületének több szavazókörében gyertyafénynél kezdődtek meg a szavazások áramszünet miatt. JOGORVOSLATOK: A települések képviselő-testületeinek összetételéről és a polgármesterek személyéről - a szavazatok alapján - a helyi választási bizottság dönt. A határozat ellen három napon belül a megyei választási bizottsághoz fellebbezhet, aki a döntést sérelmesnek tartja. A megyei választási bizottság három napon belül foglal állást, döntése ellen a megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért az ezt kifogásoló állampolgár. A megyei bíróság végérvényes döntést hoz az ilyen ügyekben. A főpolgármester személyéről, s a fővárosi képviselő-testület, illetve a megyei közgyűlés tagjairól a megyei, fővárosi választási bizottság határoz. A döntés ellen ugyancsak három napon belül az Országos Választási Bizottságnál jelenthetnek be jogorvoslatot a választók. Az OVB állásfoglalása újabb három napon belül a Legfelsőbb Bíróságon támadható meg. Mindebből adódóan az ország különböző részein más-más időpontban válhat jogerőssé az idei önkormányzati választás végeredménye. Lesz, ahol ez tíz nap múlva következik be, másutt - ahol nem kifogásolják az elsőfokú fórum döntését - három nap múlva kihirdethetik a jogerős eredményt. ■ Elítélték Lendvai volt kampányfőnökét is Pithai. Tamás________________ Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság pénteken Csonka Gábort, aki korábban Lendvai Ildikó (MSZP) frakcióvezető kampányfőnöke, illetve Kovács László egykori szocialista pártelnök titkára is volt. A hírről a kampánycsend miatt nem tudósítottunk. Csonka Gábort vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés miatt marasztalták el a nem jogerős ítéletben. A vádirat szerint Csonka ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában lévő bérelt irodájában két építési vállalkozótól. Lendvai volt kampányfőnöke azt ígérte, hogy közbenjárásával a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. kifizeti ötvenmillió forintos jogos követelésüket. A pénz átadásakor a vádirat és egy hangfelvétel tanúsága szerint Csonka azt mondta, az összeget Kékesi Tibor szocialista képviselőnek továbbítja. Csonka Gábor vádlott-társai azok az építési vállalkozók, akik először nem a hatósággal tudatták a bűncselekményt, hanem a Magyar Nemzetben hozták azt nyilvánosságra, és csak ezután tettek feljelentést. Apát és fiát társtettesként kezelte a bíróság, őket az elkövetett vesztegetés miatt a bíróság első fokon hat, illetve kilenc hónapos börtönbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását két évre felfüggesztette - tájékoztatta lapunkat Futó Barnabás, a vállalkozók ügyvédje. Csonka a bíróságon tagadta bűnösségét. A koalíció nem akar változtatni A parlamenti többség támogatja Gyurcsány Ferencet - jelentette ki Juhász Ferenc, reagálva az államfő beszédére. - Nincs az az erő, ami az MSZP-t eltántoríthatná attól a politikától, amelyet négy hónapja megkezdett - hangsúlyozta a párt alelnöke. Nem értett egyet az államfő politikai helyzetre vonatkozó értékelésével, úgy vélte, Sólyom nyilatkozatával egy aggódó állampolgár és egy felelős köztársasági elnök benyomását keltette, ezt a kettősséget ugyanakkor érthetőnek tartotta. Kérdésünkre, hogy Sólyom László több, a miniszterelnök személyes felelősségére vonatkozó kijelentése mennyiben készteti a pártot politikájának átgondolására, Juhász leszögezte: politika és erkölcs viszonyát idővel tisztázni kell, az MSZP a megkezdett úton halad tovább. A Fidesz nevében Szijjártó Péter szóvivő úgy nyilatkozott: „Köszönjük a világos beszédet, a világos útmutatást a köztársasági elnök úrnak.” Szerinte az emberek világosan kinyilvánították, mi a véleményük a válságról, annak megoldásáról, és bebizonyították: a politikai és morális válság ellenére bíznak a magyar demokráciában. Dávid Ibolya egyetért a köztársasági elnök beszédében elhangzottakkal, szerinte is lezárult egy korszak az önkormányzati választásokkal. A Magyar Demokrata Fórum elnöke elmondta: ebben a kialakult helyzetben a megoldás kulcsa Gyurcsány Ferenc kezében van, és mellette „az MSZP-SZDSZ-koalíció az, amelyik rendelkezik olyan lehetőségekkel, amelyben ha a bizalmat megvonják a miniszterelnöktől, lehetőség nyílik egy új miniszterelnök megválasztására”. Horn Gábor, az SZDSZ kampányfőnöke hangsúlyozta: nem ért egyet az államfő véleményével, ő maga nem úgy élte meg az utóbbi két hetet, hogy „a békés demonstrálók milliós nagyságrendben lettek volna az utcán”, hanem néhány Árpád-sávos zászlót lengető, rasszista zenekarokat hallgató szélsőségest látott. A kisebbik kormánypárt nem készül arra, hogy a kormányfő státusában bármilyen lépés történik. ♦ Ez az óra a várakozás órája. A kampánynak vége, a választás megtörtént. Még nem ismerjük az eredményeket. Szeptember 17-e óta rendkívüli események történtek. Most, amikor még nem kezdenek jönni az eredmények, most, mielőtt még a pártok nekilátnának magyarázni a választópolgárok döntését, és mielőtt a politika folytatná ott, ahol két nappal ezelőtt abbahagyta, most, ebben a semleges pillanatban szükségesnek tartom értékelni a helyzetet, az ország kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább. Jogos felháborodás A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították. A katarzis, a megtisztulás azonban elmaradt. Az önkormányzati választások közelsége miatt a hatalmi harc logikája uralta az eseményeket. Az alapvető erkölcsi probléma egyre inkább eltűnt a magyarázatok és az események mögött. A feloldatlanság hamisságban tart mindent. Erre nem lehet biztonságosan építkezni. A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez. Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá. A hazugság fogalmát jelentéséből kiforgatta és kiterjesztette az elmúlt tizenhat év politikájára. Nem fedheti el az alapvető erkölcsi konfliktust annak előtérbe állítása sem, hogy a miniszterelnök szerint milyen bátor tett volt, illetve lesz hozzányúlni az egészségügy, a nyugdíjak, az oktatás, az állami támogatások immár finanszírozhatatlan rendszeréhez. Szeretném hangsúlyozni: az államháztartás rendbe hozását én is a legsürgetőbb feladatnak tartom, támogatom. A felelősség alól egyetlen kormány sem térhetett volna ki. Mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosságra súlyos terhet ró. Ilyen gazdasági programot azonban nem lehet sikerre vinni a terhet viselők bizalma nélkül. Megrendült a bizalom A bizalom megrendülése országszerte tüntetésekben fejeződött ki. A szervezetlen, felháborodásában magára hagyott tömegben támogatásra találtak a tüntetés eredeti okán kívüli, nemegyszer az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen tiltakozó felhívások. Azonban nem moshatók össze a békés tüntetésekkel azok az erőszakos cselekmények és bűntettek, amelyek a szeptember 19-ére virradó éjjel a Szabadság téren történtek, és amelyeket a leghatározottabban elítélek. Korlátozott politikai jogok 1990 óta alkotmányos jogállamban élünk. A demokrácia jogi keretei egyértelműek. Bizonytalan vagy kiélezett helyzetben éppen az alkotmányos alapjogok jelentik a végső menedéket és biztosítékot. Hiába azonban a törvény, ha a demokráciába és a jogállamba vetett bizalom megrendül. Nehéz helyzetekben sem engedhető meg az alkotmányos garanciák félretétele. Megengedhetetlen a politikai jogok korlátozása azáltal, hogy nyilvántartást készítenek békés tüntetőkről. A rendőrségnek szigorúan be kell tartania a törvényt abban is, hogy miként bánhat az előállított személyekkel. Káros, ha a tüntetők alkotmányosan nem kezelhető követeléseket támasztanak. S az is bizonytalanságot kelt, ha jogi fogalmakat nem jogi értelemben használnak, mint a népszavazásét. Az elmúlt két hét eseményei tovább mélyítették a társadalom tragikus megosztottságát. A történtek gyöngítették a parlamentáris demokráciába vetett bizalmat. Pedig a társadalmi egyetértés és együttműködés minimális szintjére különösen szükség van az ország gazdasági helyzete miatt. Ha minden úgy folytatódik, mint eddig volt, nem lesz meg a minimális egyetértés. Kérem, hogy a pártok ennek figyelembevételével értelmezzék a választási eredményeket, és felelősségük tudatában tervezzék lépéseiket. A parlament cselekedhet Ezekben a napokban özönlenek hozzám a levelek, petíciók, kérelmek, hogy tegyek valamit. Már tisztáztam, hogy a köztársasági elnöknek a jelen helyzetben nincsenek közjogi beavatkozási lehetőségei. Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát. A demokrácia alapkérdéseire adott válasznak ugyanannak kell lennie a jobb- és a baloldal számára. Most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van. Gyurcsány beszéde megrázta az országot Sólyom László köztársasági elnök teljes beszéde • Az államfő kijelentette: az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről belpol@magyarnemzet.hu Tízezer ember a Kossuth téren Csütörtökre nagy tüntetésre készülnek az Andrássy úton DR.KÁNY Pontban este hétkor, a kampánycsend lejárta után a Kossuth téren ismét a „Mondjon le!” rigmus hangzott fel mintegy négyezer torokból. Később folyamatosan nőtt a kormányváltásért tüntetők tábora, és lapzártakor legalább tízezer ember gyűlt össze. Több felszólaló, köztük Usztics Mátyás színész kérte Orbán Viktort, jöjjön el a Kossuth térre, de Melocco Miklós bejelentette, hogy a Fidesz elnökét életveszélyesen megfenyegették, ezért nem jelenhet meg a demonstráción. Az ellenzéki párttól kapott információink szerint több Fidesz-politikus kilátogatott este a Kossuth térre, és Áder János, a parlament alelnöke beszédre készült. Szájer Károly, a tüntetés felelős szervezője úgy vélte, Sólyom László államfő beszéde erőt adott nekik, és bíznak benne, hogy a továbbiakban is ilyen bejelentésekre kerül sor. „Nagy hatású nyilatkozat volt, de feltehetőleg nem lesz elég” - mondta Száber, aki arról is tájékoztatott, hogy hétfőtől folytatódik a demonstráció, csütörtökre pedig nagy tüntetést terveznek az Andrássy úton, továbbá ugyanezen a napon a gazdák félpályás útlezárásokra készülnek Budapesten és az ország területén több helyen is. Tisztázódott a szervező csoportok között kialakult kisebb nézetkülönbség is, miután az Új Magyarország Egyesület bejelentette, hogy megszüntette az újonnan felállított színpadot. Elmondták: nem akarták megosztani a tüntető tömeget. Az esti órákban újra benépesült a Kossuth tér fotó: nagy Béla