Magyar Nemzet, 2006. október (69. évfolyam, 270-298. szám)

2006-10-02 / 270. szám

2Magyar Sémiet • Belföld 2006. október 2., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Vásárlási utalványt osztogatott Steiner Pál Budapesten és vidéken is többnyire zavartalanul zajlott a válasz­tás, csupán kisebb incidensek zavarták meg a voksolást. A Fővá­rosi Választási Bizottság elmarasztalta Steiner Pált (MSZP), aki 500 forintos vásárlási utalványokat osztogatott. Gyomaendrődön az egyik szavazókörben egy szavazó azt követően, hogy a bizott­ság kérte szükséges okiratait, kiabált, fel akarta borítani a bútoro­kat, a jelenlévőket szidalmazta, fenyegette a bizottság tagjait. HÍRÖSSZEFOGLALÓ T­öbb érdekes ügyet tárgyalt teg­nap este a Fővárosi Választási Bizottság (FVB). A testület megvál­toztatta az első fokon eljáró V. ke­rületi választási bizottság határoza­tait. A fellebbezési fórum úgy dön­tött: nem sértették meg a választó­jogi törvényt a Fidesz helyi képvise­lőjelöltjei azzal, hogy plakátjaikon, szórólapjaikon háttérként a Lánc­híd látképét tüntették fel, rajta a magyar címerrel. A testület szerint, mivel a címer a híd „tartozéka”, a jelöltek nem éltek vissza az ország jelképének minősülő címerrel. Az FVB igazat adott Kerényi Im­rének is. A művész azért kért jogor­voslatot az V. kerületi bizottság el­marasztaló döntése ellen, mert ki­fogásolta, hogy az MSZP és az SZDSZ egy politikai reklámfilmben felidézte Kerényi két korábbi beszé­dét, majd pedig a Magyar Televízió elmúlt napokban megostromolt székházának képét mutatta be. Az FVB megállapította, hogy a reklám­film sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét. Határozott a testület arról is, hogy az V. kerület polgármestere megsértette az esélyegyenlőség és a választás tisztaságának elvét. Steiner Pál ugyanis olyan kiadványt jelentetett meg, amelyben 500 fo­rintos vásárlási utalványt találhat­tak a polgárok. Ezekkel - a 65 év fe­letti kerületi lakosok - a helyható­ság szociális boltjában vásárolhat­nak különféle árukat. E választások alkalmával is tör­téntek kampánycsendsértések, de nem nagy számban. Még szomba­ton történt az V. kerületben, hogy az egyik szavazókör elé a Fővám té­ren egy olyan autó parkolt, amely­nek oldalán kép és felirat szólít fel az egyik helyi szervezet jelöltjének támogatására. Vasárnap Hajdú-Bi­har megyében négy településen plakátrongálás, szórólapterjesztés miatt mondták ki az illetékes vá­lasztási bizottságok a kampány­­csendsértést. Például Hódmezővá­sárhelyen a fideszes polgármester állítólagos vagyongyarapodásáról szóló szórólapot helyeztek el vala­kinek a postaládájában. Gyoma­endrődön az egyik szavazókörben egy szavazó azt követően, hogy a bizottság kérte szükséges okiratait, kiabált, fel akarta borítani a búto­rokat, a jelenlévőket szidalmazta, fenyegette a bizottság tagjait. Halál, rosszullét is előfordult a voksolá­sokkal összefüggésben. Paks külte­rületén egy szavazókörben egy idős férfi a szavazását követően az épü­lettől húsz métere összeesett és meghalt. Győrben egy asszony el­esett a szavazókör területén, bever­te a fejét és rosszul lett, mentőt kel­lett hívni. Másutt áramszünet oko­zott fennakadást, így Vattán (Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megye) és a főváros XIX. kerületének több sza­vazókörében gyertyafénynél kez­dődtek meg a szavazások áramszü­net miatt. JOGORVOSLATOK: A települések képviselő-testületeinek összetételé­ről és a polgármesterek személyéről - a szavazatok alapján - a helyi vá­lasztási bizottság dönt. A határozat ellen három napon belül a megyei választási bizottsághoz fellebbez­het, aki a döntést sérelmesnek tart­ja. A megyei választási bizottság há­rom napon belül foglal állást, dön­tése ellen a megyei bírósághoz for­dulhat jogorvoslatért az ezt kifogá­soló állampolgár. A megyei bíróság végérvényes döntést hoz az ilyen ügyekben. A főpolgármester személyéről, s a fővárosi képviselő-testület, illetve a megyei közgyűlés tagjairól a me­gyei, fővárosi választási bizottság határoz. A döntés ellen ugyancsak három napon belül az Országos Vá­lasztási Bizottságnál jelenthetnek be jogorvoslatot a választók. Az OVB állásfoglalása újabb három napon belül a Legfelsőbb Bírósá­gon támadható meg. Mindebből adódóan az ország különböző részein más-más idő­pontban válhat jogerőssé az idei önkormányzati választás végered­ménye. Lesz, ahol ez tíz nap múlva következik be, másutt - ahol nem kifogásolják az elsőfokú fórum döntését - három nap múlva kihir­dethetik a jogerős eredményt. ■ Elítélték Lendvai volt kampányfőnökét is Pit­hai. Tamás________________ H­árom év letöltendő börtön­­büntetésre ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság pénteken Csonka Gábort, aki korábban Lendvai Il­dikó (MSZP) frakcióvezető kam­pányfőnöke, illetve Kovács László egykori szocialista pártelnök tit­kára is volt. A hírről a kampány­csend miatt nem tudósítottunk. Csonka Gábort vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befo­lyással üzérkedés miatt marasztal­ták el a nem jogerős ítéletben. A vádirat szerint Csonka ötmillió fo­rint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában lévő bérelt irodájában két építési vál­lalkozótól. Lendvai volt kampány­­főnöke azt ígérte, hogy közbenjá­rásával a Terézvárosi Vagyonke­zelő Rt. kifizeti ötvenmillió forin­tos jogos követelésüket. A pénz át­adásakor a vádirat és egy hangfel­vétel tanúsága szerint Csonka azt mondta, az összeget Kékesi Ti­bor szocialista képviselőnek to­vábbítja. Csonka Gábor vádlott-társai azok az építési vállalkozók, akik először nem a hatósággal tudatták a bűncselekményt, hanem a Ma­gyar Nemzetben hozták azt nyilvá­nosságra, és csak ezután tettek fel­jelentést. Apát és fiát társtettesként kezelte a bíróság, őket az elkövetett vesztegetés miatt a bíróság első fo­kon hat, illetve kilenc hónapos bör­tönbüntetésre ítélte, de annak vég­rehajtását két évre felfüggesztette - tájékoztatta lapunkat Futó Barna­bás, a vállalkozók ügyvédje. Cson­ka a bíróságon tagadta bűnösségét. A koalíció nem akar változtatni A parlamenti többség támogatja Gyurcsány Feren­cet - jelentette ki Juhász Ferenc, reagálva az ál­lamfő beszédére. - Nincs az az erő, ami az MSZP-t el­tántoríthatná attól a politikától, amelyet négy hónapja megkezdett - hangsúlyozta a párt alelnöke. Nem ér­tett egyet az államfő politikai helyzetre vonatkozó ér­tékelésével, úgy vélte, Sólyom nyilatkozatával egy ag­gódó állampolgár és egy felelős köztársasági elnök be­nyomását keltette, ezt a kettősséget ugyanak­kor érthe­tőnek tartotta. Kérdésünkre, hogy Sólyom László több, a miniszterelnök személyes felelősségére vonat­kozó kijelentése mennyiben készteti a pártot politiká­jának átgondolására, Juhász leszögezte: politika és er­kölcs viszonyát idővel tisztázni kell, az MSZP a meg­kezdett úton halad tovább. A Fidesz nevében Szijjártó Péter szóvivő úgy nyilat­kozott: „Köszönjük a világos beszédet, a világos útmu­tatást a köztársasági elnök úrnak.” Szerinte az embe­rek világosan kinyilvánították, mi a véleményük a vál­ságról, annak megoldásáról, és bebizonyították: a po­litikai és morális válság ellenére bíznak a magyar de­mokráciában. Dávid Ibolya egyetért a köztársasági elnök beszé­dében elhangzottakkal, szerinte is lezárult egy korszak az önkormányzati választásokkal. A Magyar Demok­rata Fórum elnöke elmondta: ebben a kialakult hely­zetben a megoldás kulcsa Gyurcsány Ferenc kezében van, és mellette „az MSZP-SZDSZ-koalíció az, ame­lyik rendelkezik olyan lehetőségekkel, amelyben ha a bizalmat megvonják a miniszterelnöktől, lehetőség nyílik egy új miniszterelnök megválasztására”. Horn Gábor, az SZDSZ kampányfőnöke hangsú­lyozta: nem ért egyet az államfő véleményével, ő maga nem úgy élte meg az utóbbi két hetet, hogy „a békés demonstrálók milliós nagyságrendben lettek volna az utcán”, hanem néhány Árpád-sávos zászlót lengető, rasszista zenekarokat hallgató szélsőségest látott. A ki­sebbik kormánypárt nem készül arra, hogy a kor­mányfő státusában bármilyen lépés történik. ♦ E­z az óra a várakozás órája. A kampánynak vége, a választás megtörtént. Még nem ismerjük az eredményeket. Szeptember 17-e óta rendkívüli események történ­tek. Most, amikor még nem kezde­nek jönni az eredmények, most, mielőtt még a pártok nekilátnának magyarázni a választópolgárok döntését, és mielőtt a politika foly­tatná ott, ahol két nappal ezelőtt abbahagyta, most, ebben a semle­ges pillanatban szükségesnek tar­tom értékelni a helyzetet, az ország kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább. Jogos felháborodás A frakciótársaknak szóló minisz­terelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyaror­szágot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizo­nyították. A katarzis, a megtisztu­lás azonban elmaradt. Az önkor­mányzati választások közelsége miatt a hatalmi harc logikája ural­ta az eseményeket. Az alapvető er­kölcsi probléma egyre inkább el­tűnt a magyarázatok és az esemé­nyek mögött. A feloldatlanság ha­misságban tart mindent. Erre nem lehet biztonságosan építkezni. A miniszterelnök folyamato­san kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megen­gedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetéte­léhez. Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá. A hazugság fo­galmát jelentéséből kiforgatta és kiterjesztette az elmúlt tizenhat év politikájára. Nem fedheti el az alapvető erkölcsi konfliktust an­nak előtérbe állítása sem, hogy a miniszterelnök szerint milyen bá­tor tett volt, illetve lesz hozzányúl­ni az egészségügy, a nyugdíjak, az oktatás, az állami támogatások immár finanszírozhatatlan rend­szeréhez. Szeretném hangsúlyozni: az államháztartás rendbe hozását én is a legsürgetőbb feladatnak tar­tom, támogatom. A felelősség alól egyetlen kormány sem térhe­tett volna ki. Mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosságra súlyos terhet ró. Ilyen gazdasági programot azonban nem lehet si­kerre vinni a terhet viselők bizal­ma nélkül. Megrendült a bizalom A bizalom megrendülése ország­szerte tüntetésekben fejeződött ki. A szervezetlen, felháborodásában magára hagyott tömegben támo­gatásra találtak a tüntetés eredeti okán kívüli, nemegyszer az alkot­mánnyal összeegyeztethetetlen tiltakozó felhívások. Azonban nem moshatók össze a békés tün­tetésekkel azok az erőszakos cse­lekmények és bűntettek, amelyek a szeptember 19-ére virradó éjjel a Szabadság téren történtek, és amelyeket a leghatározottabban elítélek. Korlátozott politikai jogok 1990 óta alkotmányos jogállam­ban élünk. A demokrácia jogi ke­retei egyértelműek. Bizonytalan vagy kiélezett helyzetben éppen az alkotmányos alapjogok jelentik a végső menedéket és biztosítékot. Hiába azonban a törvény, ha a de­mokráciába és a jogállamba vetett bizalom megrendül. Nehéz hely­zetekben sem engedhető meg az alkotmányos garanciák­ félretéte­­le. Megengedhetetlen a politikai jogok korlátozása azáltal, hogy nyilvántartást készítenek békés tüntetőkről. A rendőrségnek szi­gorúan be kell tartania a törvényt abban is, hogy miként bánhat az előállított személyekkel. Káros, ha a tüntetők alkotmányosan nem kezelhető követeléseket támaszta­nak. S az is bizonytalanságot kelt, ha jogi fogalmakat nem jogi érte­lemben használnak, mint a nép­szavazásét. Az elmúlt két hét eseményei tovább mélyítették a társadalom tragikus megosztottságát. A tör­téntek gyöngítették a parlamentá­ris demokráciába vetett bizalmat. Pedig a társadalmi egyetértés és együttműködés minimális szintjé­re különösen szükség van az or­szág gazdasági helyzete miatt. Ha minden úgy folytatódik, mint ed­dig volt, nem lesz meg a minimá­lis egyetértés. Kérem, hogy a pár­tok ennek figyelembevételével ér­telmezzék a választási eredménye­ket, és felelősségük tudatában ter­vezzék lépéseiket. A parlament cselekedhet Ezekben a napokban özönlenek hozzám a levelek, petíciók, kérel­mek, hogy tegyek valamit. Már tisztáztam, hogy a köztársasági el­nöknek a jelen helyzetben nincse­nek közjogi beavatkozási lehető­ségei. Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogal­mát. A demokrácia alapkérdéseire adott válasznak ugyanannak kell lennie a jobb- és a baloldal számá­ra. Most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Or­szággyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a társadalmi bizal­mat. A megoldás kulcsa a parla­menti többség kezében van. Gyurcsány beszéde megrázta az országot Sólyom László köztársasági elnök teljes beszéde • Az államfő kijelentette: az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről belpol@magyarnemzet.hu Tízezer ember a Kossuth téren Csütörtökre nagy tüntetésre készülnek az Andrássy úton DR.KÁNY P­ontban este hétkor, a kam­pánycsend lejárta után a Kos­suth téren ismét a „Mondjon le!” rigmus hangzott fel mintegy négy­ezer torokból. Később folyamato­san nőtt a kormányváltásért tünte­tők tábora, és lapzártakor legalább tízezer ember gyűlt össze. Több fel­szólaló, köztük Usztics Mátyás szí­nész kérte Orbán Viktort, jöjjön el a Kossuth térre, de Melocco Miklós bejelentette, hogy a Fidesz elnökét életveszélyesen megfenyegették, ezért nem jelenhet meg a de­monstráción. Az ellenzéki párt­tól kapott információink szerint több Fidesz-politikus kilátogatott este a Kossuth térre, és Áder János, a parlament alelnöke beszédre készült. Szájer Károly, a tüntetés felelős szervezője úgy vélte, Sólyom László államfő beszéde erőt adott nekik, és bíznak benne, hogy a továbbiakban is ilyen bejelentésekre kerül sor. „Nagy hatású nyilatkozat volt, de feltehetőleg nem lesz elég” - mond­ta Száber, aki arról is tájékoztatott, hogy hétfőtől folytatódik a de­monstráció, csütörtökre pedig nagy tüntetést terveznek az And­rássy úton, továbbá ugyanezen a napon a gazdák félpályás útlezárá­sokra készülnek Budapesten és az ország területén több helyen is. Tisztázódott a szervező csopor­tok között kialakult kisebb nézet­­különbség is, miután az Új Magyar­­ország Egyesület bejelentette, hogy megszüntette az újonnan felállított színpadot. Elmondták: nem akar­ták megosztani a tüntető tömeget. Az esti órákban újra benépesült a Kossuth tér fotó: nagy Béla

Next