Magyar Nemzet, 2007. február (70. évfolyam, 31-58. szám)

2007-02-28 / 58. szám

2 Belföld Rovatvezető: Huth Gergely 2007. február 28., szerda Orbán Viktor: Már nincs demokrácia I­TP Munkatársunktól____________ A demokrácia keretein belüli megoldásokat keresünk még most is, amikor meggyőződésem­­ szerint Magyarországon már nin­­­­csen demokrácia- mondta Orbán Viktor tegnap a TV2 Tények című­­ műsorában, így folytatta: „Azt gon­dolom, hogy nekünk továbbra is a demokratikus eszközöket kell hasz­nálnunk, és nem­­ merítettük ki ezeknek a lehetőségeit.” Arra a kér­désre, hogy Magyarországon való­ban nincsen-e demokrácia, Orbán Viktor újra azt mondta: „Demokrá­cia nélküli többpártrendszer van Magyarországon.” A pártelnök szerint az előre ho­zott választások jelentik a megol­dást Magyarország bajaira. Arról is beszélt, hogy nem azért rendezik március 15-i megemlékezésüket az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, mert október 23-án ott emeltek bariká­dot a tüntetők, hanem mert ez a helyszín van legközelebb a Petőfi­­szoborhoz. A Fidesz nagygyűlésein is megjelenő Árpád-sávos zászlók­ról Orbán Viktor azt mondta: „Az nem nyilas zászló, ez egy tévedés. A nyilas zászló az úgy festett, hogy az Árpád-sávos zászlóba nyilaskeresz­­tet rajzoltak [...] ilyen zászlót én nem látok ma a magyar köztereken, ami nagyon helyes, mert egyébként szerintem ez bűncselekmény volna, önkényuralmi jelképet szimbolizál­na” - tette hozzá. A politikus tudatta: nem kér bo­csánatot Petrétei József rendészeti minisztertől, amiért azzal vádolta meg a rendőrséget, hogy politikai utasításra cselekedett - hangzott el tegnap este. Mint megírtuk, a ren­dészeti minisztérium hétfőn három napon belüli bocsánatkérésre szólí­totta fel a Fidesz elnökét, amiért azt állította, hogy október 23-án a rendőrség politikai parancsra csele­kedett. A politikus megismételte ki­jelentését: „Az a véleményem, hogy Magyarországon 2006. október 23- án a rendőrség politikai nyomásra és utasításra hajtott végre saját pol­gáraival szemben brutális rendőri akciókat.” Tűzijáték: Szilvásyék hallgatnak Puhát._____________________ M­ég nem kapott értesítést ar­ról a kártérítési keresetről a Szilvásy György vezette Miniszterel­nöki Hivatal (MeH), amelyet a 2006. augusztus 20-i tűzijáték sé­rültjei és az áldozatok hozzátartozói nyújtottak be a napokban a Főváro­si Bíróságra. A Kormányszóvivői Iroda közlése szerint addig nem nyilatkoznak az ügyről, amíg nem kapják meg a beadványt. Lapunk arra lett volna kíváncsi, melyik ügy­védi iroda és mennyi pénzért képvi­seli majd a perben a kancelláriát, amely az ügy egyik alperese, de vá­laszokat nem kaptunk. Mint arról beszámoltunk, a Hantos Ádám ügyvéd által képviselt 32 felperes 6,25 millió forintos kár­térítési keresetet nyújtott be a bíró­ságra. Azért ilyen viszonylag ala­csony kárösszeget határoztak meg, mert az orvos szakértői vélemények még nem készültek el, így a pontos kárt sem lehet meghatározni. A tű­zijáték során öt ember meghalt, több száz megsebesült. Az om­­budsmani jelentés a tragédia első számú felelőseként a MeH-et ne­vezte meg. Kondorosinak nincs szakvizsgája Az igazságügyi államtitkár önmagáról: „A tudományos élet egy szerény képviselője vagyok” Kondorosi Ferenc lapunk megkeresésére elismerte: nem rendel­kezik teljes körű, úgynevezett jogi szakvizsgával. Az igazságügyi és rendészeti minisztériumi (IRM) államtitkár az utóbbi időben számos komoly szakmai felkészültséget igénylő jogi kérdésben nyilvánított szakmai véleményt. __Munkatársainktól___________ H­árom részből áll (közigazga­tási, alkotmány- és EU-jogi, ezen túlmenően polgári jogi, vala­mint büntetőjogi szakvizsga) a tel­jes jogi szakvizsga, amelynek leté­teléhez három év szakmai gyakor­latot követően nyílik egyáltalán le­hetősége az egyetemet végzett jo­gászoknak. Csak e teljes jogi szak­vizsga letételét követően lehet va­laki Magyarországon ügyvéd, ügyész, bíró, jogtanácsos vagy közjegyző, jogi szakértőink szerint a jogi szabályozás következetlen­ségének tudható be, hogy Kon­dorosi annak ellenére tagja lehet - és tagja is - a jogászokat vizsgázta­tó jogi szakvizsgabizottságnak, hogy nem rendelkezik a teljes jogi szakvizsgával. Kondorosi az utóbbi időben számos komoly szakmai felké­szültséget igénylő jogi kérdésben nyilvánított szakmai véleményt. Lapunk úgy tudja, jogászi körök­ben megdöbbenést keltett, amikor például a Magyar Televízió A szó­lás szabadsága című műsorában hangoztatta véleményét. A rendé­szeti államtitkár a Fővárosi Bíróság három tagú tanácsa által hozott jogerős bírósági döntésével kap­csolatban - amely alapján több ok­tóber 23-i tüntető ellen megszün­tették a szabálysértési eljárást - ki­jelentette: „nagyon bízik benne”, hogy lesz majd olyan bíróság, amely ettől eltérő döntést fog hoz­ni. Kondorosi ezen túlmenően számtalan, komoly és elmélyült szakmai ismereteket igénylő jogi kérdésben szólal meg, így a gyüle­kezési törvény módosítása, a móri ügy nyomozása, illetve a büntető törvénykönyv esetleges módosítá­sa kapcsán. Az államtitkár olvasóinknak ki­fejtette: „Nekem PhD tudományos fokozatom van, amelyet a közigaz­gatási szakvizsgabizottság elnök­sége közigazgatási szakvizsgának minősített, tehát olyannak foga­dott el a jogszabály szerint, ami közigazgatási jellegű. Tehát hogy valaki ennek a testületnek tagja le­gyen, az is elegendő, hogy a tudo­mányos élet egyik jeles képviselő­je. Bár én azt mondanám magam­ról, én annak egy szerény képvise­lője vagyok.” A lapunk által meg­kérdezett jogi szakértők elmond­ták: mivel Kondorosinak nincs jo­gi szakvizsgája, államtitkári meg­bízatásának megszűnése esetén nem folytathatna ügyvédi praxist, nem lehetne jogtanácsos, illetve természetesen fel sem merülhetne, hogy közjegyzői, bírói, vagy ügyé­szi pozícióra pályázzon. Különös azonban, hogy az IRM államtitkári pozíciójában nincs ilyen jogszabá­lyi követelmény. PETRÉTEI MEGHÁLÁLTA. Bene László országos főkapi­tány javaslatára, Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter előterjesztésére tegnap nyugállományú rendőr vezérőrnagyból nyugállományú rendőr altábornaggyá léptette elő Kacziba Antalt a köztársasági elnök. Kacziba tagja volt a kormány által felkért Gönczöl-bizottságnak, amely néhány napja hozta nyilvánosságra jelentését: eb­ben gyakorlatilag a közélet összes szereplőjét bűnbaknak nyilvánították a tavaly őszi erőszakos eseményekért. Az ORFK szóvivői irodájának közleménye rámutat,­­Kacziba Antal a nyugállományba vonulása óta eltelt időszakban aktívan foglalkozott a rendészeti szakterülettel, rendszere­sen publikált, és több tévéműsorban szerepelt szakértő­ként­. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője úgy vélte, az elő­léptetés még inkább igazolja azt a korábbi véleményüket, hogy a Gönczöl-bizottság politikailag elfogult jelentést tett le az asztalra, és láthatóan ezért a jelentésért nem ma­radt el a hála sem. Emlékeztetett, a Gönczöl-bizottság a kormány felkérésére, kormányhatározattal jött létre, és há­rom tagja is kormányzati tisztségviselő volt. (P. T.) Oktatási tüntetéssorozat Újpesten ma dönthetnek az iskoláik sorsáról 11 Munkatársunktól____________ S­zálkai István MSZP-s alpol­gármester több száz tiltakozó pedagógus, diák és szülő gyűrűjé­ben igyekezett a IV. kerületi pol­gármesteri hivatalba, ahol az ok­tatási bizottság lapzártakor is tár­gyalt az önkormányzati iskolák át­szervezéséről. Az intézményveze­tők a múlt héten kapták kézhez az átszervezésükről, a bezárásról, il­letve összevonásról szóló levelet, és a baloldali többségű kerületi képviselő-testület a tervek szerint akár már mai ülésén dönthet töb­bek között eg­r gimnázium és több általános iskola sorsáról. Az át­szervezés ellen már a múlt héten tüntettek az érintettek, és ma is az utcára vonul az egyik iskola Szocialista alpolgármester kordonban FOTÓ: KORPONAI TAMÁS Elégedetlen érdekvédő A kormány szerint visszatartható a szabadságok negyede __Bakonyi Ádám________________ Á­ltalános vitára alkalmasnak találták az Országgyűlés fog­lalkoztatási és munkaügyi bizott­ságának kormánypárti tagjai a szabadságok kiadási gyakorlatát megváltoztató törvénymódosítást az ellenzék és a szakszervezetek ki­fogásai ellenére. Megállapítva a pi­henéshez való jog megsértését az Alkotmánybíróság március 31-i hatállyal eltörölte azt a szabályt, amely megengedi, hogy különle­ges munkáltatói gazdasági érdekre hivatkozva a következő év június 30-ig, ha pedig a kollektív szerző­désekben is szerepel, akkor de­cember 31-ig lehet átvinni a sza­badságot. Bár a kormány szerint minden szabadságot ki kell adni a tárgyévben, javaslatában továbbra is szerepel, hogy előre nem látható esemény, illetve kivételesen fontos gazdasági érdek esetén március 31-ig, kollektív szerződés esetén pedig június 30-ig át lehetne vinni a szabadságok negyedét. Az ellen­zék szerint a törvényjavaslatban nincsen pontosan körülírva, mit jelent a kivételesen fontos gazda­sági érdek, enélkül a munkáltatók eleve bekalkulálják majd ezt a le­hetőséget a munkaszervezésbe. A kormány viszont úgy véli, csak a munkaszervezéstől független, a gazdálkodást meghatározóan hát­rányosan befolyásoló körülmény esetén van lehetőség a szabadság egynegyed részének a következő évben történő kiadására. Borsik János közölte, nem fogadják el a kivételesen fontos gazdasági ér­dekre való hivatkozást, amit a munkáltatók úgy értelmeznek, ahogy akarnak. A szakszervezeti oldal soros elnöke szerint csak a munkáltatónál történt vis maior esetben lehetne élni ezzel a lehető­séggel. Borsik kifogásolta, hogy kérésük ellenére a kormány a munkavállalók részére nem kíván­ja megadni azt a lehetőséget, hogy elháríthatatlan személyi okok ese­tén legalább három nap szabadsá­got vehessenek ki előzetes bejelen­tés nélkül. belpol@magyarnemzet.hu Megindult az eljárás a kordonbontók ellen FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • A másodszori próbálkozás már si­keresebbnek bizonyult, azt nem dobta vissza a bíróság. Múlt héten arra kértük Gergényi Péter buda­pesti rendőrfőkapitányt, juttassa el lapunknak azt az új határozatot, amelyben a Kossuth téri kordon fenntartásának határidejeként március 31-e szerepel, de többszö­ri ígéret ellenére a közérdekű do­kumentumot tegnapig nem kapták meg. Emlékezetes, Gergényi ko­rábbi határozatait is sokáig titok­ban tartották, és csupán Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egyértel­mű állásfoglalása után hozták azo­kat nyilvánosságra. Az első, októ­ber 23-i keltezésű határozat no­vember 24-ig nyilvánította bizton­sági műveleti területnek a teret, a második viszont azt tartalmazta, hogy „a szükséges ideig” marad­nak a kordonok. Szabadfi Árpád, az országos rendőrfőkapitány he­lyettese a napokban arra utasította Gergényit, adjon meg határozott időpontot a műveleti terület fenn­tartására, mire Gergényi helyettese azt válaszolta: március 31-ig le­bontják a vasfüggönyt a Parlament épülete körül. Eközben a Magyar Helsinki Bi­zottság arra vár választ Bene László országos rendőrfőkapitánytól, hogy március 15-én lesz-e jól látha­tó azonosító jelvény a rendőrökön, illetve kidolgozták-e a gumilövedék használatának részletes szabályait. A szervezet nyílt levelében az áll: a rendőrök tavaly őszi fellépése szá­mos esetben „vélhetően” megvaló­sította a bántalmazás hivatalos eljá­rásban bűncselekményét, ráadásul a tömeggel szemben alkalmazott rendőri intézkedésekkor is sokszor sérült az arányosság követelménye. Ismert, Franco Frattini uniós igazságügyi biztos a múlt héten ar­ra kérte a kormányt, tiltsa meg a gumilövedék használatát. Ennek érdekében hétfőn négy fideszes po­litikus törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Gyurcsány nem számol erőszakkal a Munkatársunktól____________ G­yurcsány Ferenc miniszterel­nök szerint a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával politi­kai feszültséggel lehet számolni, de az erőszak kirobbanásától nem kell tartani, mint attól sokan fél­nek - közölte tegnap a Dow Jones hírügynökség budapesti tudósító­ja, aki részt vett a kormányfő és a Budapesten akkreditált külföldi újságírók találkozóján. Navracsics Tibor, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője miskolci sajtótájékoztatóján azt mondta: „Örömmel hallottam Gyurcsány Ferenc nyilatkozatát.” Az egész Fidesz - Magyar Polgári Szövet­ség nevében mondhatom, örü­lünk annak, hogy Gyurcsány Fe­renc végre a békés megoldás mel­lett teszi le a garast, és nem hiszterizálja tovább a magyar kö­zéletet - tette hozzá. Tarlós István, a fővárosi Fidesz-MKDSZ-frakciószövetség elnöke Demszky Gábor főpolgár­mesternek írott levelében kifejtet­te, a Fidesz egyetért azzal, hogy a március 15-i nemzeti ünnepnek méltósággal kell zajlania, az ellen­zéki párton és szimpatizánsain vi­szont nem fog múlni az ünnep méltósága. Arra is felhívta Demszky figyelmét, hogy „az ün­nepi helyszín megválasztásának szabadságát” Demszky Gábor - mint „egykori demokrata” - vala­mikor még támogatta. Tarlós ez­zel utalt arra a pénteki levélre, melyben a főpolgármester azt kérte a Fidesz elnökétől: vegye fontolóra, megfelelő helyszínt vá­­lasztottak-e pártja március 15-i nagygyűlésének, amikor az Erzsé­bet híd környékét jelölték ki. Demszky Gábor szerint ugyanis Orbán Viktor „rossz, alkalmatlan helyet” választott. Tarlós István választ vár arra a kérdésre is, hogy a Demszky Gábornak „nincs-e véletlenül információja arról, hogy bizonyos furcsán vi­selkedő embercsoportokat kik is delegálnak a Fidesz helyszíneire?”

Next