Magyar Nemzet, 2007. február (70. évfolyam, 31-58. szám)
2007-02-28 / 58. szám
2 Belföld Rovatvezető: Huth Gergely 2007. február 28., szerda Orbán Viktor: Már nincs demokrácia ITP Munkatársunktól____________ A demokrácia keretein belüli megoldásokat keresünk még most is, amikor meggyőződésem szerint Magyarországon már nincsen demokrácia- mondta Orbán Viktor tegnap a TV2 Tények című műsorában, így folytatta: „Azt gondolom, hogy nekünk továbbra is a demokratikus eszközöket kell használnunk, és nem merítettük ki ezeknek a lehetőségeit.” Arra a kérdésre, hogy Magyarországon valóban nincsen-e demokrácia, Orbán Viktor újra azt mondta: „Demokrácia nélküli többpártrendszer van Magyarországon.” A pártelnök szerint az előre hozott választások jelentik a megoldást Magyarország bajaira. Arról is beszélt, hogy nem azért rendezik március 15-i megemlékezésüket az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, mert október 23-án ott emeltek barikádot a tüntetők, hanem mert ez a helyszín van legközelebb a Petőfiszoborhoz. A Fidesz nagygyűlésein is megjelenő Árpád-sávos zászlókról Orbán Viktor azt mondta: „Az nem nyilas zászló, ez egy tévedés. A nyilas zászló az úgy festett, hogy az Árpád-sávos zászlóba nyilaskeresztet rajzoltak [...] ilyen zászlót én nem látok ma a magyar köztereken, ami nagyon helyes, mert egyébként szerintem ez bűncselekmény volna, önkényuralmi jelképet szimbolizálna” - tette hozzá. A politikus tudatta: nem kér bocsánatot Petrétei József rendészeti minisztertől, amiért azzal vádolta meg a rendőrséget, hogy politikai utasításra cselekedett - hangzott el tegnap este. Mint megírtuk, a rendészeti minisztérium hétfőn három napon belüli bocsánatkérésre szólította fel a Fidesz elnökét, amiért azt állította, hogy október 23-án a rendőrség politikai parancsra cselekedett. A politikus megismételte kijelentését: „Az a véleményem, hogy Magyarországon 2006. október 23- án a rendőrség politikai nyomásra és utasításra hajtott végre saját polgáraival szemben brutális rendőri akciókat.” Tűzijáték: Szilvásyék hallgatnak Puhát._____________________ Még nem kapott értesítést arról a kártérítési keresetről a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal (MeH), amelyet a 2006. augusztus 20-i tűzijáték sérültjei és az áldozatok hozzátartozói nyújtottak be a napokban a Fővárosi Bíróságra. A Kormányszóvivői Iroda közlése szerint addig nem nyilatkoznak az ügyről, amíg nem kapják meg a beadványt. Lapunk arra lett volna kíváncsi, melyik ügyvédi iroda és mennyi pénzért képviseli majd a perben a kancelláriát, amely az ügy egyik alperese, de válaszokat nem kaptunk. Mint arról beszámoltunk, a Hantos Ádám ügyvéd által képviselt 32 felperes 6,25 millió forintos kártérítési keresetet nyújtott be a bíróságra. Azért ilyen viszonylag alacsony kárösszeget határoztak meg, mert az orvos szakértői vélemények még nem készültek el, így a pontos kárt sem lehet meghatározni. A tűzijáték során öt ember meghalt, több száz megsebesült. Az ombudsmani jelentés a tragédia első számú felelőseként a MeH-et nevezte meg. Kondorosinak nincs szakvizsgája Az igazságügyi államtitkár önmagáról: „A tudományos élet egy szerény képviselője vagyok” Kondorosi Ferenc lapunk megkeresésére elismerte: nem rendelkezik teljes körű, úgynevezett jogi szakvizsgával. Az igazságügyi és rendészeti minisztériumi (IRM) államtitkár az utóbbi időben számos komoly szakmai felkészültséget igénylő jogi kérdésben nyilvánított szakmai véleményt. __Munkatársainktól___________ Három részből áll (közigazgatási, alkotmány- és EU-jogi, ezen túlmenően polgári jogi, valamint büntetőjogi szakvizsga) a teljes jogi szakvizsga, amelynek letételéhez három év szakmai gyakorlatot követően nyílik egyáltalán lehetősége az egyetemet végzett jogászoknak. Csak e teljes jogi szakvizsga letételét követően lehet valaki Magyarországon ügyvéd, ügyész, bíró, jogtanácsos vagy közjegyző, jogi szakértőink szerint a jogi szabályozás következetlenségének tudható be, hogy Kondorosi annak ellenére tagja lehet - és tagja is - a jogászokat vizsgáztató jogi szakvizsgabizottságnak, hogy nem rendelkezik a teljes jogi szakvizsgával. Kondorosi az utóbbi időben számos komoly szakmai felkészültséget igénylő jogi kérdésben nyilvánított szakmai véleményt. Lapunk úgy tudja, jogászi körökben megdöbbenést keltett, amikor például a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában hangoztatta véleményét. A rendészeti államtitkár a Fővárosi Bíróság három tagú tanácsa által hozott jogerős bírósági döntésével kapcsolatban - amely alapján több október 23-i tüntető ellen megszüntették a szabálysértési eljárást - kijelentette: „nagyon bízik benne”, hogy lesz majd olyan bíróság, amely ettől eltérő döntést fog hozni. Kondorosi ezen túlmenően számtalan, komoly és elmélyült szakmai ismereteket igénylő jogi kérdésben szólal meg, így a gyülekezési törvény módosítása, a móri ügy nyomozása, illetve a büntető törvénykönyv esetleges módosítása kapcsán. Az államtitkár olvasóinknak kifejtette: „Nekem PhD tudományos fokozatom van, amelyet a közigazgatási szakvizsgabizottság elnöksége közigazgatási szakvizsgának minősített, tehát olyannak fogadott el a jogszabály szerint, ami közigazgatási jellegű. Tehát hogy valaki ennek a testületnek tagja legyen, az is elegendő, hogy a tudományos élet egyik jeles képviselője. Bár én azt mondanám magamról, én annak egy szerény képviselője vagyok.” A lapunk által megkérdezett jogi szakértők elmondták: mivel Kondorosinak nincs jogi szakvizsgája, államtitkári megbízatásának megszűnése esetén nem folytathatna ügyvédi praxist, nem lehetne jogtanácsos, illetve természetesen fel sem merülhetne, hogy közjegyzői, bírói, vagy ügyészi pozícióra pályázzon. Különös azonban, hogy az IRM államtitkári pozíciójában nincs ilyen jogszabályi követelmény. PETRÉTEI MEGHÁLÁLTA. Bene László országos főkapitány javaslatára, Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter előterjesztésére tegnap nyugállományú rendőr vezérőrnagyból nyugállományú rendőr altábornaggyá léptette elő Kacziba Antalt a köztársasági elnök. Kacziba tagja volt a kormány által felkért Gönczöl-bizottságnak, amely néhány napja hozta nyilvánosságra jelentését: ebben gyakorlatilag a közélet összes szereplőjét bűnbaknak nyilvánították a tavaly őszi erőszakos eseményekért. Az ORFK szóvivői irodájának közleménye rámutat,Kacziba Antal a nyugállományba vonulása óta eltelt időszakban aktívan foglalkozott a rendészeti szakterülettel, rendszeresen publikált, és több tévéműsorban szerepelt szakértőként. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője úgy vélte, az előléptetés még inkább igazolja azt a korábbi véleményüket, hogy a Gönczöl-bizottság politikailag elfogult jelentést tett le az asztalra, és láthatóan ezért a jelentésért nem maradt el a hála sem. Emlékeztetett, a Gönczöl-bizottság a kormány felkérésére, kormányhatározattal jött létre, és három tagja is kormányzati tisztségviselő volt. (P. T.) Oktatási tüntetéssorozat Újpesten ma dönthetnek az iskoláik sorsáról 11 Munkatársunktól____________ Szálkai István MSZP-s alpolgármester több száz tiltakozó pedagógus, diák és szülő gyűrűjében igyekezett a IV. kerületi polgármesteri hivatalba, ahol az oktatási bizottság lapzártakor is tárgyalt az önkormányzati iskolák átszervezéséről. Az intézményvezetők a múlt héten kapták kézhez az átszervezésükről, a bezárásról, illetve összevonásról szóló levelet, és a baloldali többségű kerületi képviselő-testület a tervek szerint akár már mai ülésén dönthet többek között egr gimnázium és több általános iskola sorsáról. Az átszervezés ellen már a múlt héten tüntettek az érintettek, és ma is az utcára vonul az egyik iskola Szocialista alpolgármester kordonban FOTÓ: KORPONAI TAMÁS Elégedetlen érdekvédő A kormány szerint visszatartható a szabadságok negyede __Bakonyi Ádám________________ Általános vitára alkalmasnak találták az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának kormánypárti tagjai a szabadságok kiadási gyakorlatát megváltoztató törvénymódosítást az ellenzék és a szakszervezetek kifogásai ellenére. Megállapítva a pihenéshez való jog megsértését az Alkotmánybíróság március 31-i hatállyal eltörölte azt a szabályt, amely megengedi, hogy különleges munkáltatói gazdasági érdekre hivatkozva a következő év június 30-ig, ha pedig a kollektív szerződésekben is szerepel, akkor december 31-ig lehet átvinni a szabadságot. Bár a kormány szerint minden szabadságot ki kell adni a tárgyévben, javaslatában továbbra is szerepel, hogy előre nem látható esemény, illetve kivételesen fontos gazdasági érdek esetén március 31-ig, kollektív szerződés esetén pedig június 30-ig át lehetne vinni a szabadságok negyedét. Az ellenzék szerint a törvényjavaslatban nincsen pontosan körülírva, mit jelent a kivételesen fontos gazdasági érdek, enélkül a munkáltatók eleve bekalkulálják majd ezt a lehetőséget a munkaszervezésbe. A kormány viszont úgy véli, csak a munkaszervezéstől független, a gazdálkodást meghatározóan hátrányosan befolyásoló körülmény esetén van lehetőség a szabadság egynegyed részének a következő évben történő kiadására. Borsik János közölte, nem fogadják el a kivételesen fontos gazdasági érdekre való hivatkozást, amit a munkáltatók úgy értelmeznek, ahogy akarnak. A szakszervezeti oldal soros elnöke szerint csak a munkáltatónál történt vis maior esetben lehetne élni ezzel a lehetőséggel. Borsik kifogásolta, hogy kérésük ellenére a kormány a munkavállalók részére nem kívánja megadni azt a lehetőséget, hogy elháríthatatlan személyi okok esetén legalább három nap szabadságot vehessenek ki előzetes bejelentés nélkül. belpol@magyarnemzet.hu Megindult az eljárás a kordonbontók ellen FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • A másodszori próbálkozás már sikeresebbnek bizonyult, azt nem dobta vissza a bíróság. Múlt héten arra kértük Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt, juttassa el lapunknak azt az új határozatot, amelyben a Kossuth téri kordon fenntartásának határidejeként március 31-e szerepel, de többszöri ígéret ellenére a közérdekű dokumentumot tegnapig nem kapták meg. Emlékezetes, Gergényi korábbi határozatait is sokáig titokban tartották, és csupán Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egyértelmű állásfoglalása után hozták azokat nyilvánosságra. Az első, október 23-i keltezésű határozat november 24-ig nyilvánította biztonsági műveleti területnek a teret, a második viszont azt tartalmazta, hogy „a szükséges ideig” maradnak a kordonok. Szabadfi Árpád, az országos rendőrfőkapitány helyettese a napokban arra utasította Gergényit, adjon meg határozott időpontot a műveleti terület fenntartására, mire Gergényi helyettese azt válaszolta: március 31-ig lebontják a vasfüggönyt a Parlament épülete körül. Eközben a Magyar Helsinki Bizottság arra vár választ Bene László országos rendőrfőkapitánytól, hogy március 15-én lesz-e jól látható azonosító jelvény a rendőrökön, illetve kidolgozták-e a gumilövedék használatának részletes szabályait. A szervezet nyílt levelében az áll: a rendőrök tavaly őszi fellépése számos esetben „vélhetően” megvalósította a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményét, ráadásul a tömeggel szemben alkalmazott rendőri intézkedésekkor is sokszor sérült az arányosság követelménye. Ismert, Franco Frattini uniós igazságügyi biztos a múlt héten arra kérte a kormányt, tiltsa meg a gumilövedék használatát. Ennek érdekében hétfőn négy fideszes politikus törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Gyurcsány nem számol erőszakkal a Munkatársunktól____________ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával politikai feszültséggel lehet számolni, de az erőszak kirobbanásától nem kell tartani, mint attól sokan félnek - közölte tegnap a Dow Jones hírügynökség budapesti tudósítója, aki részt vett a kormányfő és a Budapesten akkreditált külföldi újságírók találkozóján. Navracsics Tibor, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője miskolci sajtótájékoztatóján azt mondta: „Örömmel hallottam Gyurcsány Ferenc nyilatkozatát.” Az egész Fidesz - Magyar Polgári Szövetség nevében mondhatom, örülünk annak, hogy Gyurcsány Ferenc végre a békés megoldás mellett teszi le a garast, és nem hiszterizálja tovább a magyar közéletet - tette hozzá. Tarlós István, a fővárosi Fidesz-MKDSZ-frakciószövetség elnöke Demszky Gábor főpolgármesternek írott levelében kifejtette, a Fidesz egyetért azzal, hogy a március 15-i nemzeti ünnepnek méltósággal kell zajlania, az ellenzéki párton és szimpatizánsain viszont nem fog múlni az ünnep méltósága. Arra is felhívta Demszky figyelmét, hogy „az ünnepi helyszín megválasztásának szabadságát” Demszky Gábor - mint „egykori demokrata” - valamikor még támogatta. Tarlós ezzel utalt arra a pénteki levélre, melyben a főpolgármester azt kérte a Fidesz elnökétől: vegye fontolóra, megfelelő helyszínt választottak-e pártja március 15-i nagygyűlésének, amikor az Erzsébet híd környékét jelölték ki. Demszky Gábor szerint ugyanis Orbán Viktor „rossz, alkalmatlan helyet” választott. Tarlós István választ vár arra a kérdésre is, hogy a Demszky Gábornak „nincs-e véletlenül információja arról, hogy bizonyos furcsán viselkedő embercsoportokat kik is delegálnak a Fidesz helyszíneire?”