Magyar Nemzet, 2007. június (70. évfolyam, 147-176. szám)

2007-06-09 / 155. szám

REJTŐZKÖDŐ MAGYARORSZÁG_ Hetvehelyi öreg templom ötezer-egy júniusában baranyai emlékkel indult útjára a Magyarország rejtőzködő építészeti kincseit bemutató sorozatunk. Túrony templomát akkor vallatták hét évszázados múltjáról a régészek, azóta a kora gótikus épület szépen restaurálva, megújított toronnyal büszkélkedik a Pécsről Harkányba vezető út mentén. Fölkapaszkodtunk utána a Jakab-hegy fennsíkjára, a pálos barátok XIII. században épült klastromának romjaihoz, majd a Mecsek lábánál fekvő Kővágószőlős román kori templomának tornyán viszontláttuk Szent Jakab apostol zarándokjelvényét, a compostelai kagylót. Kerek hat esztendő múltán - sorozatunk háromszázadik darabjában - most a közeli Hetvehely középkori templomával ismerkedünk meg. A hatszáz lakosú Hetvehely neve a réges-régen hétfői napokon tartott hetivásárának emlékét őrzi. Egy 1542-ben kelt adólajstromban „Hethfehel”, 1620-ban „Hetfeohely” formában írták a falu nevét. Bár temploma a XIII. században épült, a település nem szerepel az 1332 és 1335 közötti pápai tizedjegyzékekben, ami azt sejteti, hogy az Árpád-kori alapítású településnek az 1500-as évek előtt más neve lehetett. Egyházának eredeti patrocíniumát sem ismerjük. A középkorban a környékbeli falvakban a pécsi káptalannak és kisnemeseknek voltak birtokaik, s miután a román kori templom hajójának nyugati végében karzat épült, a falu kegyuraságát az utóbbiak között kell keresnünk - hívta fel a figyelmet Dercsényi Dezső művészettörténész a Baranya középkori templomairól 1984-ben megjelent munkájában. Korai írott források híján a régészeti kutatásra hárult tehát a feladat, hogy minél többet megtudhassunk e kis falusi egyház történetéről. Műemlék templomának teljes feltárását 1971-72- ben végezték el, és a feltárás tisztázta az egymást követő korszakok építkezési periódusait. Az 1200-as évek második felében egyetlen, téglány formájú hajóból és rövid, négyszög alaprajzú szentélyből állt a 14 méter hosszú, hét és fél méter széles épület, az északi oldalhoz kapcsolódó sekrestye már a következő évszázadban készült. Boltozva csak a kelet felé néző szentély volt (dongaívű kőboltozattal), a hajót gerendavázas síkmennyezet fedte. Előkerültek a hajó belső falából az említett, egyetlen ívből álló urasági karzatot alátámasztó falpillérek, a szentélyben pedig egy falba mélyedő ülőfülke, valamint az oltáriszentség tárolására szolgáló másik mélyedés. Ritka lelet, ezért különösen értékes az a falkutatás során megtalált román stílusú, kőből faragott, lábazatos keresztelőkút, amelyet (restaurált állapotban) a templomban láthatunk. A XIII. századi tölcsérbélletes ablakok vonala alatt a déli oldalon nyíló kapu kőkeretei már csúcsívben futnak össze, s szintén a kora gótika formáit idézi a szentély zárófalának tengelyében lévő keskeny ablak háromkaréjos mérműve. Az oltárra bevilágító körablakot a barokk átépítéskor nyitották, amint XVIII. századi a három nagy négyszögletes ablak a hajó déli, illetve nyugati falán. Az 1700-as évek derekán készült a hajó ma is látható fiókos dongaboltozata, valamint a padlás három szellőzőablaka. Hetvehely megszenvedte a török hódoltság hosszú évtizedeit. Lakói elhagyták, a falu helyét benőtte a gaz. Újratelepítését 1733 táján kezdte meg a pécsi káptalan magyar, horvát és - legnagyobb számban - német erdőmunkásokkal, parasztokkal. Renoválták és a Szentháromság tiszteletére újraszentelték az öreg templomot, azonban 1883-tól - amikor az új katolikus templom felépült a faluban - a középkori egyház megint méltatlan sorsra jutott. Gazdasági épületként használták, „hajójából szénapajta, szentélyéből és sekrestyéjéből húsfüstölő lett, a középkori falképeit vastag, zsíros korom borítja” - jegyezte fel 1911-ben az egyházmegye vizitálója, Szőnyi Ottó. A tudós pap még látta és leírta a megrongálódott freskókat, amelyek az 1950-es évek elején végleg eltűntek. FOTÓ: TÓTH TIBOR Sügér János sírja SSibistyán JÓZSEF_________________________________________________________________ Orosszék egyik legrégebbi települése az először az 1332. évi pápai tizedjegyzékben említett Szentlászló. A falu „Nyárád” előtaggal utólag megkülönböztetett elnevezését a település képét uraló középkori templom védőszentje után Szent László királyról kapta. A magyarságnak (1192-től Szent) László király különös oltalmába vetett hitéről s egyúttal nemzeti büszkeségéről egykor és máig magyarlakta települések helynevei, templomaik patrocíniumai s ránk maradt művészeti alkotások tanúskodnak. A Nyárád menti Szentlászló templomának legkorábbi része a nyolcszög öt oldalával záródó, kisméretű szentély, amely a barokk korban teljesen átalakított nagyméretű hajóhoz csatlakozik keleten. A szentélytől északra áll az egykori sekrestye, s ahhoz az északi oldalon zömök, gótikus torony illeszkedik. A bedeszkázott harangszinttel ellátott zsindelyes sisakú toronyban 1498-ban öntött, gótikus minuszkulás feliratú harang található. Feltételezhetően XVIII. századi építésű a cintermet övező ácsszerkezetű kerítés cseréppel fedett, sugaras díszítésű kapujával. A templomhajó nyugati bejárata csúcsíves, kőkeretes ajtó, amelyhez fából készült, nyolc faoszlopon nyugvó s a bevésett évszám szerint 1724-ben készült portikuszon átjutunk. Egykor gazdagon festett berendezése volt az egyszerűen formált s viszonylag kicsi tömegű, de mégis hangsúlyosan megjelenő templomnak. A töredékesen fennmaradt belső a környék jelentős festett faemlékeit őrzi. A hajóbelső nyugati végén orgonakarzat áll, rajta a Szabó János orgonaépítő mester által 1841-ben készített oszlopos-timpanonos szerkezetű orgonával. Egykori megrendelője kilétét az orgonaszekrény felirata árulja el: Szentelő Isten dicséretére és Famíliája díszes emlékezetére / Sárosi Klára / MDCCCXLI. A hajó és a szentély találkozásánál áll a falazott mellvédű szószék, felette az 1784-ben készített díszes, festett koronával. A XVIII. század végi padok mellvédjein több helyen kivehetők az egykori festés nyomai. A szószékkorona mellett a faberendezés fontos darabja az ugyancsak 1784-ből való úrasztala és a templomhajó déli felén található festett mellvédű pad. Előlapja három mezőre osztott, a középsőn címer látható, felirata: PASTOR STEPHANUS DALNAKI SENIOR DIOECES EOS [dem] RECTOR M [A] RT [inus] GAL, a két szélső virágdíszes. A nyugati bejárat egyszerű ácsszerkezetű, eredeti vasalatát őrző ajtószárnyának korára a rárótt felirat utal: IOHANNES / SZOMBATFFAL / VIA D 1688. A szentélyből a sekrestye csúcsíves kő ajtókeretén át közelíthető meg a toronyalj. Fennmaradt egy ajtószárny, a templom egykori középkori berendezésének egyik jelentős darabja, melyet ma a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban őriznek. A toronyalj másik jelentős emléke a környéken birtokos Sügér János körirattal ellátott, címeres, késő reneszánsz, nemrégen konzervált sírkőlapja. A templom mára időszerűvé vált felújítását megelőző, néhány éve a magyar kulturális tárca támogatásával megkezdett építéstörténeti kutatások, vizsgálatok eredményre vezettek. A szentély falán, boltozatán az újkori meszelés alatt értékes késő középkori falképek részleteit találták meg a kutatást végző restaurátorok (Lángi József, Mihály Ferenc). Vajon mi kerülhet még elő kutatómunkájuk nyomán? S lesz-e kellő anyagi erő, segítség az értékes templom megújításához? Magazin 2007. június 9., szombat 39 Sándor György Mindent kiszivárogtatok (xxvii.) (HÁÁÁT VÉGE...) A könyvhétnek... ünnepnek! Mert az volt. Köszönöm! Maradt azért - még, egyelőre - a most megjelent könyvem... ünkből. „Hagyd a könyveket másra... ránk még boldog órák várnak... ” „Örömkönyveket ejtek... ” (Csak, mert hogy meg lettem vádolva, hogy énpropagáltam. ..) - De, lám, mikor elmúlt már a hét, akkor is... Tehát mégse... akkor... (csak). És, hogy ne csak magama munkát ajánljam... most már... a drága... - nem is annyira... 4200.a professzorasszonyt, Dávid Katalint ajánlom (A teremtett világ misztériuma. Bibliai jelképek kézikönyve.) És Czakó Gábor minden mondatát a Mondatok könyvéből, Jeleníti István „Ha valaki beszél. Interjúk és versek új kötetét, Szalay Károly Kutyaregényére, az Egy boldog életű törpetacskó emlékirataira még a későbbiekben majd visszatérek egy külön ismertetésben. - Na és még egyet... hogy ne legyek azért annyira fálszent... Bárány Béla Mépiros a gólya csőre? Erotikus és obszcén népmesék a Délvidéken. Ennyi talán elég utólagos beharangozásként. S akkor folytatnám a hetek óta elkezdett Boros Lászlót (Az emberben felénk hajló Istent, és mindazokat, akiket megidéz), annyi negatív emberkép után, önbizalmat adva nekünk végre, megmentve látszatunkat, lassanlassan csak elvezet az önbecsülésünkhöz is majd egyszer. (A FELEBARÁT TISZTELETE) Az ember igazi életeleme a remény, az alapvető optimizmus, a boldogság iránti fogékonyság. Az ember napjához lényegesen és kettős értelemben is hozzátartozik az, hogy kezdete a reggel, a kelő nap, meg az új holnap. (Az eredetiben szójáték: der Morgen és das Morgen.) (AZ ÚJONNAN KELŐ NAP ELŰZI AZ ÉJSZAKÁT) Az újrakezdődő nap a mai nyomában a jövőt hozza. Az élet követelménye: szabadulás minden nyomottságtól és dohosságtól, áttörés a friss levegőre, nagy távolságokba. „Incipit vita nova” - új élet kezdődik („rajta!”), így fejezte ki Dante az életbe belenövő ember alaphangulatát. Pál sem beszélt másképpen: „Az élet újságában járunk” (Róm 6,4). (AZ EMBER LÉNYE A NAGY ELSZÁNÁS ÉRZÜLETÉBEN BONTAKOZIK KI) Ez a lélek rejtett motora, a szellem nekifeszülése a még el nem ért nagyságnak: „extensio animi ad magna”, mondták a régiek. Ezt a nagyobb iránti nyitottságot ébren tartani, sőt táplálni az emberekben: ez a tisztelet. (DE KI TUD-E A MÁSIK ENNYIRE LÉPNI MAGÁBÓL?) Tud-e ilyen „szabadjára eresztett” lenni? Hogyan érem el, hogy talpraálljon? Hogyan tartom nyitva barátaimat? Hogyan értetem meg velük, hogy az élet éppen most kezdődik, és az ember még csak most válik igazán emberré. Azzal, hogy elismerem bennük a nagyobbat, azzal, hogy irántuk tanúsított magatartásommal bizonyítom: életük feltárult az abszolút beteljesülés felé. (KÜLÖNBEN EZ A SZENTSÉGEK ÉRTELME IS) A szentség azt jelenti, hogy egy földi folyamat abszolút értéket, abszolút tiszteletre méltót hordoz magában. A napi tisztálkodásra szolgáló víz; a kibontakozás és érlelődés; az együttétkezés mint a benső együttlét kifejezése. A hamis irányba tévedt egzisztencia bűnbánó megtérése és az emberien jóakaró, barátságos, intő beszélgetés; az abszolút és megfoghatatlan felé való törekvés; a testben-lélekben megvalósított szeretet és embertársi segítés; a hűséggel megélt nemiség; a beteg, szenvedő vagy haldokló támogatása, és egyáltalában mindennapi adott életünk becsületes megvalósítása - mindez végtelen titkokat, tehát abszolút értéket rejt. A szentségek azt jelentik, hogy életünk teljesen nyitott, hogy az ember saját lényének is utolérhetetlen transzcendenciát (önmagán felülemelkedést) hordoz magában, és csak ebben és ezáltal ember. Mindnyájan szentségek hírnökei vagyok, sőt, implicite, vagyis bennfoglalóan és előre jelezve hozzáférhetővé is tesszük őket azoknak az embereknek, akiket tisztelünk, akiktől többet várunk el lényük megvalósulásában, mint amit fel tudnak mutatni. (MIT KELL EZZEL A TISZTELETÜNKKEL HOZZÁFÉRHETŐVÉ TENNI A TÖBBIEKNEK? - Nem valami egyszerű hitet a haladásban, hanem annak az abszolút, felülmúlhatatlan jövőnek a hitét, amely már ott él mindannyiunkban. Az emberi fejlődést és haladást csak ebből a kimondhatatlan, felülmúlhatatlan titokból kiindulva lehet helyeselni és megvalósítani. - a jövő héten folytatom -