Magyar Nemzet, 2007. július (70. évfolyam, 178-207. szám)
2007-07-02 / 178. szám
2Magyar Nemzet • Belföld Rovatvezető: Huth Gergely 2007. július 2., hétfő Kádáristák emlékeztek Több százan vettek részt tegnap a Magyar Kommunista Munkáspárt budapesti rendezvényén a Fiumei úti sírkertben, ahol a 18 évvel ezelőtt elhunyt Kádár Jánosra emlékeztek. Thürmer Gyula, a párt elnöke kifejtette, „Gyurcsány Ferencnél jobboldalibb politikus nincs ma e hazában”. Megfogalmazása szerint a legroszszabb jobboldali politikára emlékeztet a kórházak és az iskolák eladása, valamint az ország javainak izraeli és amerikai tőkések kezére juttatása. (MTI) Szetey dicsérete a közszolgáknak „A magyar közalkalmazott pótolhatatlan, nem politikai csereszabatos, nem a pártokra, hanem a nemzetre, a hazára, a magyar köztársaságra teszi le az esküt” - mondta Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyi ügyekért felelős államtitkára tegnap Budapesten, amikor a IX. Országos köztisztviselők napja alkalmából kitüntetéseket, elismeréseket adtak át a BM Duna Palota színháztermében. (MTI) Sátrat vert az MVSZ a Szabadság téren Négy méter magas, piramis alakú sátrat állítottak fel szombaton, a magyar szabadság napján a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tagjai a budapesti Szabadság téren. Bartal Sándor V. kerületi fideszes képviselő elmondta, hogy a sátrat az egykoron a Szabadság téren állt Ereklyés országzászló helyén állították fel, a szovjet hősi emlékmű előtt. A képviselő szerint a sátor addig marad a Szabadság téren, amíg le nem bontják a szovjet hősi emlékművet. (MTI) Kilenc új város Kilenc település kapott városi címet tegnap, ezzel 298-ra emelkedett a magyarországi városok száma. Kozármisleny, Alsózsolca, Körösladány, Ács, Biatorbágy, Maglód, Törökbálint, Mándok, Bük polgárai büszkélkedhetnek az új címmel. (MTI) Az ellenzék felháborodott, az MSZP nem nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy a kormány csaknem tízmilliárd forintot szán a Miniszterelnöki Hivatal átköltöztetésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri épületébe. A költséges hurcolkodásnak csak a megtervezésére 220 millió forint közpénzt költenek el. Haraszti Gyula Elfogadhatatlan, hogy miközben a kormány megszorító intézkedések sorozatával sanyargatja az embereket, tízmilliárdokat költ a saját kényelmére - reagált Cser- Palkovics András arra a lapunkban megjelent hírre, hogy a kabinet mintegy tízmilliárd forintot kíván elkölteni a kormányfő hivatalának átköltöztetésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épületébe. A Fidesz szóvivőhelyettese felháborítónak nevezte, hogy amit a kormány tandíjakból vagy vizitdíjból az emberektől beszed, azt miniszteri, miniszterelnöki irodákra költi. Ezt ráadásul úgy teszi a szocialista-szabad demokrata koalíció, hogy az erre szánt összegek felhasználásának parlamenti ellenőrzéséhez nem járul hozzá. A politikus emlékeztetett arra, hogy a kormánytöbbség hétről hétre leszavazza a Fidesz kezdeményezéseit a kormányzati negyed építésének és a minisztériumok átszervezésének számvevőszéki, illetve parlamenti ellenőrzésére. Hasonlóan vélekedik az ügyről Simicskó István (KDNP) is. A képviselő megdöbbentőnek tartja, hogy amikor a kormány az élet minden területén elbocsátásokat, intézménybezárásokat hajt végre, tízmilliárdot költ a saját költözésére. Jellemző a Gyurcsány-kormány szociális érzékenységére, hogy miközben az állampolgárok életminőségét alapvetően meghatározó intézmények működtetésére nincs forrás, az új kormányzati negyedre negyvenmilliárdot, a miniszterelnök hivatalának átköltözésére pedig tízmilliárdot költenek el az adófizetők pénzéből - tette hozzá Simicskó. Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte: az MSZP nem találkozott olyan előterjesztéssel, elképzeléssel, amely egy ilyen volumenű kivitelezésről szólna, ezért nem is nyilatkozhatnak az ügyről. Egyébként is legfeljebb becsült összegről lehet szó, ha még ki sem írták a pályázatot - tette hozzá a szóvivő. Lapunk úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal átköltöztetésének csak a tervezésére 220 millió forintot akarnak költeni az adófizetők pénzéből. A pályázók körét persze szűkítik a nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista többsége meg is szavazta, hogy a tervezésre vonatkozó pályáztatást vonják ki a közbeszerzési törvény hatálya alól. A Kormányszóvivői Iroda lapunknak elismerte: a költöztetéssel kapcsolatos tervezési munkák elvégzésére meghirdetés nélküli tárgyalásos pályázatot írnak ki, és ehhez az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is jóváhagyását adta. Információink szerint a kormány csaknem tízmilliárd forint közpénzt irányzott elő a költözés kivitelezésére. A kivitelezőket várhatóan 2008 márciusában választják ki. A Kormányszóvivői Irodán egyelőre azt állítják, hogy erről nyílt közbeszerzési eljáráson döntenek, de ha a tervezés nemzetbiztonsági okokból zárt tender alapján zajlik, élünk a gyanúperrel, hogy a kivitelezést is kivonhatják a közbeszerzési törvény hatálya alól. • V . • * Az MSZP nem tud semmit A Fidesz szerint felháborító Gyurcsány tízmilliárdos költözködési elképzelése Tüntetők várták Szekerest A Családok a Tubesért Szövetség mindent megtesz a radar megépítése ellen i Munkatársunktól._______________ A Tubesre telepített radar építkezésének megkezdése előtt Pécs több pontján az elektromágneses háttérsugárzás mérésére alkalmas műszereket helyeznek ki - jelentette be Szekeres Imre honvédelmi miniszter a szaktárca tájékoztató irodájának megnyitásán tegnap Pécsett. A megnyitó helyszínén tüntetők tiltakoztak a beruházás ellen. A hadkiegészítő parancsnokság épületében kialakított irodában keddtől péntekig két katonatiszt ad folyamatosan információkat a radar építésének fázisairól. Lakos Zita a helyszínen demonstráló Családok a Tubesért Szövetség képviseletében a miniszternek kijelentette: arra készülnek, hogy minden eszközzel megakadályozzák, hogy megépül- s jön a radar a Tubesen. A honvédelmi miniszter védelmi állásban Munkaügyi perek várhatók Pécsett • Bóka Máté Ciprián Várhatóan a nyáron sem csendesedik el az a vita, amelyet a szünet előtti utolsó közgyűlésen hozott döntés váltott ki Pécsett. A baloldali koalíció által legutóbb elfogadott tervezet szerint tizenhat általános iskolában osztályok öszszevonására kerül sor a másodiktól a hetedik évfolyamig. Az oktatási bizottság által javasolt és végül elfogadott előterjesztés szerint a kialakítandó osztályok esetében figyelembe vették a törvényben előírt maximumot: ezek szerint az alsó négy évfolyam esetében egy osztályban 31 tanuló a felső határ, az 5-8.-ban pedig a csúcs 36 diák lehet. Az összevonásokkal több osztályban is elérik majd ezt a határt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy látja, a legutóbbi határozat nincs összhangban a korábbi iskolai átszervezésekkel, ezért a közigazgatási hivatalhoz fordulnak törvényességi észrevételért. Az érdekképviselet pécsi ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint ugyanis miután öt iskolaközpontba terelték áprilisban a város közoktatását - tagiskolákat létrehozva a korábban önálló intézményekből -, már más törvényi előírások vonatkoznak az egyes részegységek osztályaira. Az ügyvivő hozzátette: csak abban az esetben lehet a maximális osztálylétszámot elérni, ha egy iskolában egy évfolyamon legfeljebb két osztály van, mivel azonban Pécsett központokat hoztak létre, azok immár egy iskolának számítanak - így egy évfolyamon belül sokkal több osztály működik. Korábban, az idei városi büdzsé elfogadásakor kétszáz pedagógusi álláshelyet már megszüntettek, az újabb, szintén a szűkös költségvetéssel magyarázott intézkedések következtében pedig még hetven tanárt küldenek el. Az érdekképviseletek vezetői úgy vélekednek, ha elindulnak a felmentések, és közben a közigazgatási hivatal igazat ad beadványuknak, a testületnek mindenképpen meg kell változtatnia a hibás döntést - így akár munkaügyi perekre is sor kerülhet. belpol@magyarnemzet.hu Szerveződik a Márciusi Charta Munkatársunktól._______________ Mindegyik megyében szervezetet alapít a Márciusi Charta - jelentették be a civil értelmiségi mozgalom Székesfehérváron, a megyeházán tartott második találkozóján. A szombati rendezvényen több alapító tag, továbbá számos Fejér megyei érdeklődő mellett megjelent Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök, részt vett és elmondta gondolatait Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke és Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere is. A charta beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz „az egészségügyben kialakult tarthatatlan helyzetnek az alkotmány alapján történő megszüntetése végett”. A mozgalom zászlóbontását kezdeményező Csoóri Sándor író, költő hangsúlyozta: a Márciusi Chartát kezdetben csak a magyar értelmiségiek mozgó egyetemének képzelték el, de ma már az egész magyarság érdekében akarják működtetni. „Rá kellett ébrednünk arra, hogy az ország bomlási folyamatát elsősorban nem a baloldalinak mondott kapitalisták és a magyarságtól irtózó liberálisok okozzák, hanem az, hogy nincs társadalmunk, nincs összetartó nemzeti életünk” - fogalmazott. Mikola István volt egészségügyi miniszter azt kérte a Márciusi Chartától, forduljon a köztársasági elnökhöz, és kérje az Alkotmánybíróság állásfoglalását arról, „lehetséges-e a mindannyiunk által befizetett egészségbiztosítási járulékot odaadni profitorientált magáncégeknek, multinacionális biztosítótársaságoknak”. Szerinte minden segítség igénybe kell venni „az 1500 milliárd forintos pénzalap,” az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozására, „mert úgy tűnik, a hatalmon levő koalíció rendkívül eltökélt a pénzalap fölötti gazdasági és politikai befolyás megszerzésében”. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció alelnöke a nemzet lelkkiállapota megváltozásának, a jövő-be vetett hitnek és az összefogásnak a fontosságát hangsúlyozta. Üzletet is tanulnak a borásztanoncok A Corvinus-egyetem megmentette a nagy hírű budafoki szakiskolát Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola lesz a neve a jövőben a budafoki borászati technikumnak. Az intézményt ugyanis a Corvinus-egyetem vette át, amely üzleti képzést is kíván indítani a borásztanulóknak. Az iskola így megmenekült a tervezett bezárástól, a tanárok folytathatják a munkájukat, azt viszont egyelőre nem tudni, mi lesz a következménye annak, hogy az egyetem 30-40 millió forintos költségcsökkentést tervez. • Haraszti Hivatalosan is átadták a budafoki borászati szakközépiskolát a Corvinus-egyetemnek. Az intézmény megmentéséről ünnepélyes keretek között írt alá megállapodást a fővárosi önkormányzat nevében Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes az egyetem rektorával, Mészáros Tamással. Mint ismeretes, a több mint száz éves Soós István Borászati Szakközépiskolát és Szakiskolát, ahol az ország legjobb borászainak sora tanulta ki a szakmát, a főváros meg akarta szüntetni, illetve összevonta volna a Pesti Barnabás Élelmiszer-ipari Szakközépiskolával. Ezek után lehetősége nyílott volna a fővárosnak a nagy múltú intézmény épületének értékesítésére. Ez a lépés azonban a szakmai önállóság elvesztésével járt volna, és elszakították volna az iskolát a budafoki pincészetektől, valamint Budapest egyetlen megmaradt szőlőskertjétől. A borászszakma egy emberként tiltakozott az intézmény ellehetetlenítése ellen, a tanárokkal és a diákokkal tüntetést is szerveztek a budafoki borászképzés megmentéséért. Szabolcs Attila XXII. kerületi fideszes polgármester a helyi borrendek képviselőivel együtt petíciót adott át a fővárosi önkormányzat képviseletében az iskolabezárások, illetve -átszervezések ügyével megbízott John Emese szabad demokrata képviselőnek. Az iskolát végül a szakma mentette meg, a Corvinusegyetem kertészettudományi és élelmiszer-tudományi karaival már korábban kialakult együttműködés alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kezdeményezte a szakképző intézmény fenntartói jogának átvételét és azt, hogy önálló szervezeti egységként csatolják az egyetem szervezetéhez. Erről az intézmény szenátusa május 21-i ülésén döntött. A napokban megkötött együttműködési megállapodás szerint a főváros harminc évre térítésmentesen adja az egyetem használatába a szakközépiskola épületét, az idei költségvetéséből pedig átadja bizonyos informatikai eszközök bérleti díját, üzemeltetési költségeit és a szakmai vizsgadíjak öszszegét A döntés azt jelenti, hogy a jövőben a tanulók és tanáraik egy rangos felsőoktatási intézményhez tartozva, de változatlan körülmények között folytathatják Budafokon a munkájukat. Az viszont még kérdéses, hogy mi lesz a sorsa az iskola egyéb dolgozóinak. Az egyetem ugyanis csökkentené az adminisztrációs költségeket, és több újítást tervez. Mészáros Tamás megemlítette, hogy kidolgoztak egy megtakarítási tervet, amely a számítások szerint az első évre 30-40 millió forintos költségcsökkentést eredményez; felnőttképzést vezetnek be az iskolában, ami állandó jövedelme lehet a borászképzőnek, és olyan ipari feladatokat is elláthatnak a jövőben, mint a palackozás. Jámbor Imre rektorhelyettes elmondta azt is, hogy az iskola neve Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskolára változik, mivel az üzleti képzést is bevezetik az intézményben. Ez nem előzmény nélküli ötlet, hiszen a borászati szakközépiskolában a felnőttek képzésére technikum működik, ahol a diákok tanulhatnak üzleti alapismereteket és marketinget is. Jámbor szerint külön „üzletképzésre” is szükség van, mert a borászszakmának nem az oko gondot, hogy jó bort termeljen, hanem az, hogy azt forgalmazni és eladni is tudja a világ piacain.