Magyar Nemzet, 2007. július (70. évfolyam, 178-207. szám)

2007-07-07 / 183. szám

Az idén lenne negyvenéves a Doors H Bodacz PP.tf.r_____________________ I­dén van a Doors alapításának negyvenedik évfordulója - ebből az alkalomból vette nyakába a vilá­got, és látogat Budapestre a hatva­nas évek egyik legjelentősebb zene­karának két tagja: Ray Manzarek és Robby Krieger a Riders On The Storm nevű jubileumi projekttel. A Doors népszerűsége megala­kulása óta töretlen Jim Morrison 1971-ben bekövetkezett párizsi halála óta, amelynek körülményei­ről azóta is ellentmondásos hírek keringenek. Morrison sírja 36 esz­tendő elteltével is rajongók zarán­dokhelye, aminek nyomai a törté­nelem számos hírességének nyug­helyéül szolgáló párizsi Pere La Chaise temetőben jól láthatók. Ám most a fél Doors koncertkörútjá­­nak köszönhetően „személyes” él­ményért és elmélyülésért nem kell a francia főváros híres temetőjét célba venni, elég ellátogatni a Margitszigetre, és meghallgatni a tartalmasnak ígérkező koncertet. A Riders On The Storm front­emberének Brett Scallionst, a Fuel volt énekesét kérte fel Manzarek és Krieger.­­ A csapat még Phil Chen basszusgitárossal arról szól, hogy testet adjunk annak a mun­kának, amit Jimmel végeztünk - nyilatkozta korábban Robby Krie­ger. A Doors fénykorában is csak Skandináviában, a Benelux álla­mokban, Angliában és Németor­szágban adott néhány koncertet Európában. Csaknem négy évtize­des késéssel ugyan, de ma este nyolc órától a Margitszigeti Sza­badtéri Színpadon láthatja és hall­hatja a hazai közönség a korszak hajnalának legendás bandáját, legalábbis ami maradt belőle. Egerben e hét végén - Szent Donát napja táján - éppen a bikavért ünnepük; díjat kap­nak az év legjobb egri borá­szai, borai, szőlőtermelői, ét­termei, és közben muzsikál a Besh o drom, a Hot Jazz Band, Agócs Gergely és barátai, s a jó magyar borokat dicséri a Vi­vat Bacchus énekegyüttes. ii Varga Klára________________________ A­z egri szervezők gondolatai azonban máshol járnak az időben, hiszen július 21-én kezdőd­nek a végvári vigasságok haditor­na-bemutatóval, régi zenei koncer­tekkel, középkori táncok bemutatá­sával, kézműves-foglalkozásokkal, bástyamászóversennyel. Mint Ve­res Gábor, az Egri Vármúzeum igazgatóhelyettese fogalmazott, a kilencnaposra bővült fesztiválon Szent István korától a Rákóczi-sza­­badságharcig évről évre több olyan történelmi korszakot elevenítenek fel, amelyekben az egri vár országos jelentőségű szerepet játszott. Még véget sem ér ez a több mint tízéves hagyományra visszatekintő programsorozat, s már július 29- én kezdődik a Dobó téren az egri Művészetek Háza középkori piac­tér névre keresztelt tíznapos új ide­genforgalmi attrakciója. Délelőtt tíztől estig középkori mesterségek képviselői, patkolókovácsok, ké­­regedény-készítők, tenyérjósok, mutatványosok, középkori tánco­sok, bohócok, igricek, vásári kiki­áltók, pecsenyesütők várják az ér­deklődőket. Este hattól kilencig Csendes László Jászai-díjas szín­művész rendezésében középkori krónikák és egyéb dokumentumok tanulmányozása alapján előadott, a régi idők vásári és királyi mulat­ságait felidéző időutazáson vehet­nek részt az odalátogatók. A közép­korivá alakuló egri főtéren stáció­­szerűen, a középkori misztérium­­játékok mintájára mesélnek majd el több, a középkorban ismert tör­ténetet, a vár egyik bástyáján - az egykori kivégzőhelyen - az egri mesterlegény tragédiája elevene­dik meg, akit szodómiáért máglya­halálra ítéltek. Ezenfelül krónikák­ban megörökített állati pörök és egyéb középkori bírósági eljárások tanúja lehet a közönség, valamint azt is tudomására adják, hogy egy­kor használatos törvénykönyvek szerint a különféle bűnökre milyen büntetési tételeket, módokat szab­tak ki egykor. Életre kel a török hódoltság ko­ra is: labirintusszerű díszletekben dolgozzák fel az Abesszíniából ér­kező kávé történetét. A borkóstolás szokásos koreográfiájához hason­lóan kávékóstolásra várják a beté­rőket hazavihető cserépedénykével, de azért a borivókat sem hanyagol­ják el: az ország legjobb borait kós­tolgathatják reggel tíztől késő estig, s a bor történetét is tanulmányoz­hatják, különös tekintettel IV. Béla király betelepített vallonjaira, akik az egrieket megismertették a szőlő­­műveléssel. A vörösboros rostélyos királyi udvarokon átívelő története is terítékre kerül esténként a hagyo­mány szerint a francia király által feltalált nagyszerű étekkel együtt. Kocsiszínház várja a gyerekeket, és egy másik nagyobb ácsolt színpad a felnőtteket, utóbbin egy a közép­korba visszahelyezett, valaha nép­szerű darabot adnak elő a három széptevőről. A jegyárakat a csalá­dos középosztálybeliek nem túl vastag pénztárcájához szabják: 1500 forint a felnőtt belépő. A piac­tér bejáratánál időkaput alakítanak ki: aki átfér alatta, annak nem kell belépti díjat fizetnie. A Babszem Jankó Bábszínház, a Vagabanda Óriásbábos Együttes, a tűzzsonglőrök a vásári hangulatról gondoskodnak, az autentikus régi zenéről pedig többek közt az Igri­cek Középkori Zenekar. S hogy a globalizációról áldásairól se feled­kezzünk meg, fellépnek a helyi has­táncosok is. WKRRHHHKURHHRRHKHKKKRH Középkori piactér Egerben Nyári időutazás bikavérrel vásári komédiával kalodával és igricekkel A krónikákban leírt királyi mulatságot idéző időutazáson vehet részt a látogató FOTÓ: VERES GÁBOR Kastélyfelújítás gondokkal Az edelényi épületegyüttes a térség egyik kulturális fellegvára A tetőzet részleges felújításá­val folytatódik 2007-ben az edelényi L’Huillier-Coburg­­kastély rekonstrukciója - kö­zölte lapunkkal Molnár Osz­kár fideszes országgyűlési képviselő, a borsodi város pol­gármestere. Mint mondta, el­készült a műemlék épület hasznosítási programja is, mi­közben rámutatott: az elmúlt évek során számos rendez­vénynek adott már otthont a patinás építmény. ■ Tolcsvai L. Lászl­ó________________ M­olnár Oszkár szavai szerint a Műemlékek Állami Gond­noksága (MÁG) 2001 óta több mint százmillió forintot fordított a kastély rekonstrukciójára, a va­gyonkezelést ugyanis akkor vette át a műemlékvédelmi szervezet. A képviselő emlékeztetett: a lassan száz esztendeje állami tulajdonban lévő épület elhanyagolt, gazdátlan állapotban volt az átvétel idején, a MÁG pedig egyik legfontosabb fel­adatának tartotta, hogy méreteit tekintve az ország hetedik legna­gyobb kastélyát, a régió legjelentő­sebb műemlékét minél előbb meg­nyithassa a látogatók előtt. A rekonstrukciós beruházás el­indításakor együttműködési meg­állapodás született a MÁG és Ede­­lény önkormányzata között, hi­szen a kastélyfelújítást, valamint a városközpont fejlesztési terveit összhangba kellett hozni. Az egy­kor romos épület felújítási munkái közben minden tervet sikerült megvalósítani időarányosan, rá­adásul az önkormányzat és a helyi vállalkozók szintén feladatot kap­tak. A képviselő szavai szerint óri­ási érték a L’Huillier-Coburg-kas­­tély, ennek ellenére senki sem tett semmit megmentéséért évtizede­ken át. Az Orbán-kormány műkö­dési idején változott meg a helyzet, Magyarország műemlék épületei ugyanis felértékelődtek, így az edelényi kastély is. Molnár Oszkár közölte, a közvé­lemény érdeklődésének a felkeltése érdekében 2000-ben szervezte meg az első konferenciát a kastély jövő­jéről, amit ebben a választási cik­lusban további két ilyen tanácsko­zás követett. A képviselő emellett három ízben nyújtott be a parla­mentben módosító indítványt a kastély rekonstrukciója és haszno­sítása címmel. Az eddigi felújítások eredmé­nyeképpen visszatért az élet a kas­télyba - mondta. Évek óta a Bar­tók + miskolci nemzetközi opera­­fesztivál és a Borsodi művészeti fesztivál helyszínéül szolgál, to­vábbá itt rendezik meg esztendőn­ként a képviselő által létrehozott Patrióta Alapítvány kastélykerti napok programsorozatát. Molnár Oszkár úgy tájékozta­tott, hogy veszélyelhárítás céljából megerősítették a kastélykertbe vezető gyalogos hidat, s elkészül­tek a futballpálya felőli díszudvar szintsüllyesztési és tereprendezési munkái is. Befejezték a kastély freskósorozatának a feltárását, vi­szont a restauráció még nem feje­ződött be. Mint mondta, a legje­lentősebb munka a tetőzet felújítá­sa lenne, e célra azonban 120 mil­lió helyett csak 30 millió forintnyi állami támogatást kaptak. Fentről nem látszik, de ráférne a felújítás a szerző felvétele 2007. július 7., szombat KultúraMapr Nemecsek Ernő grundja újjáéled Újjászületik A Pál utcai fiúk Józsefvárosa. Molnár Ferenc legendás ifjúsági regényének helyszínét felélesztik, s mellette kulturális központot létesítenek a századfordulós atmoszféra szellemében. H Metz Katalin_______________ S­záz éve látott napvilágot a leg­több nyelvre lefordított ma­gyar ifjúsági regény. A Pál utcai fiúk megannyi országban kötelező olvasmányként szerepel az okta­tásban. Szülőföldje, Józsefváros saját, régi-új arculatának kiépíté­séhez talált benne ihlető forrást. Mi több, a művet új nemzeti kultu­rális örökséget teremtő, hosszú tá­vú program kiindulópontjának is tekintik. Helyi fiatal értelmiségi csapat fogott össze, hogy ezt a ter­vet kidolgozza, s alapítványi pén­zek gründolásával megvalósítsa. Nemecsek és társainak utódai népesítik be jövő nyáron a Tömő utca mentén újjászülető grundot. Létrehozói a kultúrát az üzlettel összekapcsoló cégeket alapítottak állami támogatás nélkül. Ehhez az önkormányzat ingyen adja a régi épületeket, feltétele csupán az volt, hogy a West Balkán és a Grund 8 Kft. helyreállítja és húsz évig működteti a grundot, az épü­leteket pedig tíz évig kell kulturá­lis központként, kávézóként, ro­mantikus kocsmaként működtet­niük. Az önkormányzat anyagilag nem száll be a beruházásba. Az építkezés finanszírozásához a cé­gek hitelt vesznek föl. A nagyszabású tervből a Corvin sétány projekt kivitelezése már az ezredfordulón megkezdődött, a Corvin mozi mögött induló, 36 mé­ter széles sétány első szakasza és a grund 2008-ban elkészül, és már a jövő őszi iskolakezdéskor birtokba vehetik a nebulók. Mann Dániel, az ötletadó és a Grund 8 projektveze­tője lapunknak elmondta, a kultu­rális és szabadidőközpont létreho­zásával egyik fő céljuk, hogy a vi­lághírű regénynek és írójának em­lékét és szellemiségét ápolják. A könyvben megfogalmazott alapér­tékeket szeretnék megőrizni és modern formában népszerűsíteni. Voltaképp a polgári lét érték­rendjét kívánják újra honossá ten­ni a Józsefvárosban. A regény szel­leme szándékaik szerint nem csak a négy utca - a Tömő, a Leonardo da Vinci, a Nagytemplom és a Prá­ter utca - ölelte grundon lel majd otthonra: a sétálók a Molnár Fe­­renc-mű járdakövezetbe, padokba vésett, falra írt, üvegfelületbe mart idézeteivel találkozhatnak a meg­felelő helyeken, s ennek révén va­lósággal bebolyonghatják A Pál utcai fiúk helyszíneit. A majdani grundlátogatók szá­mára a 100 éves regény ünneplése alkalmából pályázatot írtak ki a kö­vetkező szöveggel: „Játékra hívunk Téged, amelyben megmutathatod, hogy a Te grundod a legkirályabb! Készíts rajzot, fotót, fogalmazást, egyszóval bármit, ami a grundod­­ról szól, és nyerd meg az értékes A Pál utcai fiúk-ajándékcsomagot!” Debrecenben Leonardo lovas szobra ___Dombi Margit______________________ E lkezdték a jegyárusítást a vi­lághálón, valamint az ország 51 városában, 250 helyen az au­gusztus közepén a debreceni Mo­dern és Kortárs Művészeti Köz­pontban (Modem) nyíló Leonar­­do-kiállításra. A korábban Firen­zében és Tokióban megrendezett, Az igazi da Vinci címet viselő gran­diózus tárlat, amely eddig a leg­több látogatót vonzotta a világon, már elindult Tokióból, s jelenleg Genova felé tart. A hétkamionnyi rakomány au­gusztus 3-án érkezik a cívisvárosba - tájékoztatott Gulyás Gábor, a Mo­demet működtető társaság ügyve­zető igazgatója. Szenzációs élményt ígér Az igazi da Vinci címet viselő Leonardo-kiállítás. A művész ere­deti alkotásaiból többet is bemutat­nak, itt lesznek makettjei, rajzai, vázlatai és szobrai, és bemutatnak Leonardo-művekkel kapcsolatos kutatásokat. A mintegy hatszázezer eurós költséggel megrendezendő kiállítás egyik legnagyobb szenzá­ciója a Kolosszus, vagyis a Sforza család dicsőségét hirdető Nagy ló szobrának megépítése lesz. A szo­bor soha nem készült el, ám az agyagmintának is csodájára járt Európa. A Kolosszus a Modem előt­ti Baltazár Dezső téren készül el a világon először teljes valójában a mester 515 évvel ezelőtt készült ki­lencezer vázlata alapján. Igaz, nem bronzból, hanem - a tér alatti mély­garázs miatt - műgyantából. Csellista siker Ötven év óta először került dobo­gós helyre magyar zenész a jú­niusban megrendezett Csaj­­kovszkij-versenyen, ahol Vár­­dai István csellista, a Zeneaka­démia 23 éves hallgatója har­madikként végzett. Várdai Ist­vánt Fülei Balázs, a Zeneaka­démia zongora szakos hallga­tója kísérte, akit a zsűri a leg­jobb zongorakísérőnek járó különdíjjal jutalmazott. (V. A.) Óriás szobrok Szombathelyen Nagy művek (Big works) címen ál­lítják ki a szombathelyi képtár­ban (Rákóczi u. 12.) azokat a nagyméretű műalkotásokat, amelyeket nincs módjuk be­mutatni más módon, mert ak­kora helyet foglalnak el. Los­­sonczy Tamás, Konkoly Gyula, Szilárdi Béla, Ardai Ildikó, Szurcsik József alkotásainak kiállítását egyfajta rekordkísér­letnek szánják. Megtekinthető július 10-29. között. (M. K.) Septeto Nációnál Július 12-én este kilenckor kezdő­dik a Millenáris Fogadóban a Septeto Nációnál nevű kubai zenekar koncertje. A több mint nyolcvan éve létező együttest gyakran nevezik a Buena Vista Social Club ősének. A formáció a San Cubano zenei hagyomá­nyait viszi tovább. A „Poetas del Sol” albumukat 2004-ben Grammy-díjra jelölték. (A. V.) Zenés hétvége a Lánchídon Ma és holnap, akárcsak augusztus 12-ig minden hét­végén, kultu­rális színpaddá változik a Lánchíd. Felidézik a századfor­dulós Budapest hangulatát, vendégül látják a népzenei, vi­lágzenei és dzsesszformáció­­kat. A két hídfőnél pavilonok várják a látogatókat. (M. K.)

Next