Magyar Nemzet, 2007. augusztus (70. évfolyam, 208-237. szám)

2007-08-01 / 208. szám

si- Tolcsvai T.. I.Ászi.ó T­egnap délelőtt - mint általában a hétköznapokon - keményen dolgoztak Erken a közhasznú foglalkoztatottak, valamint az építőmunkások, ugyanis készülnek a - főleg Budapestről és környékéről érkező - hajléktalanok fogadására. Meleghegyi Bé­lát, bár nem fiatal ember, mégis lendüle­tes polgármesternek tartják a faluban, s azt mondják róla, igazi lokálpatrióta. Itt töltötte élete nagyobbik részét, s tudja, miképpen kell megtartani a település önállóságát, az önkormányzat működő­­képességét. Most a lakossági létszám a probléma. A falu első embere szervez, in­tézkedik, aminek eredményeként rövide­sen megszaporodnak, ami reményeik sze­rint számtalan előnnyel jár majd. A faluvezető ottjártunkkor sem tétlen­kedett, ellenőrizte a dolgozókat. Meleghe­gyi Béla a hivatalában közölte: rövid idő alatt ezer fő alá csökkent a népesség, s azért döntött a képviselő-testület a hajlék­talan családok befogadása mellett, mert egyrészt pozitív tapasztalatot szereztek e téren Tarnabodon, amely egyébként zsáktelepülés, másrészt nem szeretnék, ha Erk a maga 950 fős lakosságával el­vesztené iskoláját, postáját, valamint azo­kat a lehetőségeket, amelyeket az állam nyújt az ezres lélekszámot meghaladó fal­vaknak. A polgármester 40-50 hajléktalan be­településére számít, s amint arról beszá­molt, a Máltai Szeretetszolgálat is a segít­ségükre sietett. A karitatív szervezet köz­reműködésével válogatják ki azokat a nagycsaládos hajléktalanokat, akik gyer­mekeik számával növelhetnék az iskola diákjainak létszámát, az óvoda működő­­képességét, miközben a felnőttek munkát vállalnának a közeli Jászberényben, Jászszentandráson, illetve az M3-as autó­pályához közeli munkahelyeken. Erk első embere tudja, nagy fába vágták a fejszéjü­ket, azonban a tavaly óta működő szélerő­művéről híres falu jövőjét biztosítani kell. A lakosság véleményét sem szabad figyel­men kívül hagyni. Erre utalva közölte: ér­dekes módon alig akadt erki lakos, aki el­lenezte volna a helyhatóság terveit, mondván, amennyiben Tarnabod a saját adottságai mellett sikerrel vette a befoga­dással járó akadályokat, náluk miért ne jönne ez össze. A Heves megyei település polgármes­tere úgy véli, a kiválogatottak egyben ki­választottak is, hiszen nem kell fizetniük a jó állapotú, tíz-tizenkét családi házért, rá­adásul nem lesznek kiszolgáltatottak az időjárás szeszélyeinek, tisztességes embe­rek veszik majd őket körül. Tudni kell -tette hozzá hogy náluk alig fordul elő bűnözés, a falu lakói békességben élnek egymás mellett. Ő, illetve a képviselő-tes­tület nem vár sokat a biztonságos életkö­rülmények megteremtéséért cserébe, csak beilleszkedést és szorgalmat, mert az önkormányzat a lakások kiutalásán túl a betelepülőkre bízza saját sorsuk alakítá­sát, munkahelyük megszerzését. Hangsú­lyozta: a környéken nem gond az elhe­lyezkedés, mindössze akarat szükséges az önálló élet megteremtéséhez. A hűtőgép­gyár, a mezőgazdasági és egyéb üzemek biztosítják a megélhetés feltételeit, noha reméli, a leendő erői felnőttek nem okoz­nak csalódást. Nagy Sándor nyugalmazott pedagógus leginkább korábbi munkahelyéért, az is­koláért aggódik, de szerinte a 30-40 új di­ák megoldja a fennmaradás dilemmáját. Az egykori igazgatóhelyettes állítja: az erki oktatási intézmény semmivel sem rosszabb, mint bármelyik hasonló nagy­ságú község iskolája, a pedagógusok szak­értelme kiváló, az „újoncok” megjelené­sével pedig biztosított a jövő. Csupán az a kérdés, vajon a bevándorlók képesek lesz­nek-e elfogadni a helyi szokásokat, be tudnak-e illeszkedni az új környezetbe. Megjegyezte: a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat és a faluvezetés nem véletlenül válogat, a tét ugyanis a béke és a nyuga­lom megtartása. Nem beszélve arról, hogy a betelepülők házai semmivel sem rosz­­szabbak a helyiekénél: szép külső, két-há­­rom szoba és összkomfort, nagy kert jel­lemzi mindegyiket. Summa summarum: lakható állapotban vannak. Gulyás Béláné, a jászberényi hűtőgép­gyár nyugdíjas dolgozója bízik a polgár­­mesterben, a képviselő-testületben, a vá­logatóbizottság szakértelmében, ezért szerinte olyan emberek költöznek Erkre, akik elviselik a falusi életet, ráadásul igé­nyesek, annak ellenére, hogy korábban hajléktalanok voltak. Az idős asszony úgy tudja, a betelepülők többsége önhibáján kívül került utcára, mert ismeretei szerint csődbe ment vállalkozásaik miatt vesztet­ték el minden vagyonukat, házukat. Sze­rinte Meleghegyi Béla szívélyesen fogadja majd őket, a polgármester ugyanis em­berségéről ismert a kisközségben. Amikor megérkeznek, bizonyára kapnak segítsé­get. Gulyásné szintén azt mondja: az len­ne az igazi, ha a betelepülők tartanák ma­gukat a mondáshoz, miszerint „segíts magadon, az Isten is megsegít”. Császár József gépkocsivezető sem fél a bevándorlóktól. Úgy vélekedik, hogy ez lesz az a helyzet, amin lehet változtatni. Amennyiben valamelyik befogadott csa­lád mégis képtelen elfogadni a helyi szo­kásokat, viselkedési normákat, akkor fel is út, le is út, mehetnek, amerre látnak. Ennek ellenére állítja, a pozitív gondolko­dás ilyenkor jó dolog, miután szakembe­rekből álló bizottság válogatja ki a jelent­kezők közül azokat a családokat, amelyek még az idén erősek lehetnek. A sofőrsze­mek nem csalnak, éppen ezért azt mond­ja: jó tett helyébe jót várhat a falu, a beköl­tözők pedig valószínűleg nem élnek vissza az itt lakók vendégszeretetével, különösen nem a polgármester és a képviselő-testü­let bizalmával. Ez a kellemes hely, félúton Jászberény és az M3-as autópálya között, ahol az emberek mindent tudnak egy­másról, az utcán pedig szívesen leállnak beszélgetni a napi dolgokról. Pető László iskolaigazgató szerint Eri korábban már vállalt befogadó szerepet, de ekkora létszámban még sosem érkez­tek új lakók. Tájékoztatása szerint a szomszédos Visznekkel közösen tartják fenn oktatási intézményüket, s vétek len­ne kihasználatlanul hagyni a néhány évvel ezelőtt felújított iskolát. Most 71 a tanulói létszám, s ez akár 15-20 diákkal is bővül­het, nem beszélve az óvodáról, ahová szintén tucatnyi gyereket várnak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselői ma érkeznek Erkre, hogy egyeztessenek, s a válogatásban való részvételen túl úgy látszik, pályázati se­gítséggel támogatnák a hajléktalanok be­illeszkedését. A polgármester megígérte: ha a helyzet úgy hozza, még a hideg idő beállta előtt költözhetnek a szerencsés hajléktalanok. Falumentő akció a Heves megyei Erken A közeli Tarnabod betelepítési akciójának sikerén felbuzdulva a Heves megyei Erk önkormányzata is elhatároz­ta, hogy megakadályozza a lakosság lélekszámának fogyását, s a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködé­sével hajléktalan családokat helyez el a falu megüresedett lakásaiban. A helyiek többsége nem ellenzi a tervet, sőt örül annak, a költözés pedig még az idén elkezdődhet. Egyelőre várakozással figyelik az eseményeket, de az ősla­kosok azt mondják: nemes kezdeményezés megvalósítását vállalta a falu­vezetés. Látó-Tér 2007. augusztus 1., szerda Homokhátság: csak egy kormányhatározat hiányzik A 4-es metró árának feléből felzárkózhatna a térség • A tanulmány többek között a falusi turizmus kialakítását javasolja Hét esztendő alatt 85 milliárd forintot kellene elkölteni ahhoz, hogy az elsivatagosodó Homokhátság problémáit megnyugtatóan rendezni lehes­sen - ez derül ki abból a tanulmányból, amely határozati javaslat formájá­ban már a kormányhoz is eljutott. A pénz nagyobb részét az Európai Unió különböző alapjaiból fedezni lehetne, ha a kabinet szabad utat adna a terv­nek. Az idei EU-pénzekből mindössze négym­illiárd forint jut a térség egy ré­szén a vízvisszatartásra, a többi fejlesztésről egyelőre semmit nem tudni. 11 Munkatársunktól______________________ E­gy komplex fejlesztési program megvalósíthatósági tanulmánya fekszik a kormány asztalán: 85 milliárd forintból mérsékelni le­hetne a Homokhátság elsivatagosodását, az ottani települések elöregedését, a sze­génységet, illetve növelni az iskolázottsá­­■­got, és fejleszteni az infrastruktúrát. A Homokhátság Pest és Jász-Nagy­­kun-Szolnok megyék déli részeit, Bács- Kiskun megyét és Csongrád megye egy­­harmadát jelenti, azaz az Alföldnek majd­nem a felét teszi ki. Területe nagyjából ki­lencezer négyzetkilométer, lakosságszá­ma körülbelül kétmillió. Elsivatagoso­­dásáról már régóta tudni, nemrégiben egy ENSZ-jelentés is felhívta erre a figyelmet. Azt már a kormány is felismerte, hogy tenni kell valamit, ellenkező esetben né­hány évtized alatt az ország területének tizedén a mezőgazdasági termelés és a színvonalas emberi élet feltételei egyaránt megszűnnek. A lapunk birtokába került, nemrégi­ben elkészült hatástanulmány megállapít­ja: a térségben vizsgált 171 településből 84-ben magasabb a munkanélküliségi rá­ta, mint az országos átlag, ezeken a tele­püléseken ráadásul a munkanélküliség harmincnégy százalékkal magasabb az országos középértéknél. A vizsgált telepü­lések egynegyedében a felnőtt korú lakos­ság húsz százaléka az általános iskolát sem fejezte be, az érettségizettek aránya harminc százalék alatt van, a diplomások száma pedig az országos átlag felét sem éri el. A 35 ezer tanya negyede lakatlan, termelés csak a felében folyik. A doku­mentum szerint biztosan állítható, hogy a térség végképp lemarad. A tanyákon la­kók többsége változatlan körülmények között előbb-utóbb a nagyobb, központi településekre költözik, ám ezzel a városok terhelése nő meg: magasabb lesz a mun­kanélküliség, terjed a bűnözés, az iskolá­zatlanság pedig társadalmilag és gazdasá­gilag is hátrányos helyzetet teremt. A ta­nulmány készítőinek számításai szerint 2008 és 2013 között emiatt évente 0,6-1,2 milliárd forinttal több szociális támoga­tást kell majd kiosztani, 2013 után évente 3,6 milliárd forintot. A dokumentum körülbelül hatvan in­tézkedést javasol végrehajtani, ezek össz­értéke 2040-ig megközelíti a 180 milliárd forintot. Az Európai Unió 2007-2013 kö­zötti költségvetési időszakában 110 mil­liárd forint elköltését javasolja.­­ Mind­annyian tudjuk, hogy ez csak álom, így szűkítettük az intézkedések körét, ez 2013-ig mintegy 85 milliárd forintba ke­rülne - mondta lapunknak Nógrádi Zol­tán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere. A politikus közölte: ere­detileg egy nagy projektnek szerették vol­na elfogadtatni a fejlesztést, ám mivel an­nyira sokrétű, olyan sok ágazatot érinte­ne a program, ez nem lehetséges, - így egy komplex fejlesztési programunk van, amelynek egyes elemeit a különböző uni­ós alapok támogathatnák: kérhetnénk pénzt a környezetvédelmi, a vidékfejlesz­tési vagy a közlekedési alapból is - muta­tott rá. A tanulmány egyébként a tanyák ese­tében a gazdálkodás mellett falusi turiz­must kialakítását, lovardák, horgászhe­lyek létrehozását javasolja, a biogazdálko­dás erősítését tervezi, illetve elengedhe­tetlennek tartja az infrastruktúra fejlesz­tését. A 180 milliárd forintos összes költ­ség még a tanyagondnoki irodák létreho­zását is tartalmazza. A kiadások között a víztározókhoz, csatornákhoz szükséges földvásárlás is megtalálható. A dokumentum foglalkozik a gazdaság fejlesztésével is. Eszerint a zöld- és barna­mezős iparterületek kínálatának növelése mellett az élelmiszeripar, az élelmiszer-fel­dolgozóipar fejlesztése, az át- és tovább­képző rendszerek kialakítása, a technoló­giai fejlesztések is szerepelnek a javaslatok között. A közlekedési fejlesztések között a kerékpárutak építése, a tömegközlekedés fejlesztése egyaránt szerepel. A tervezetből kiderül: az egyik legége­tőbb problémát, nevezetesen a tanyák vil­lamosítását ebben a költségvetési idő­szakban az EU biztosan nem támogatja. A dokumentum szerint egyébként ez tízmil­­liárd forintnál is kevesebbe kerülne, de ez már tartalmazza a légvezetékek környe­zetvédelmi célú kiváltását is. Az egészsé­ges ivóvízzel való ellátásra, illetve a szennyvíz elvezetésére öt-öt milliárdot ja­vasolnak elkölteni. A tanulmány szerint a fenntartható fejlődéshez szükséges a bio­energia hasznosítása is, vagy éppen a szé­les sávú internethálózat kiépítése is. Ez utóbbira a közösségi hozzáférési pontok kiépítésével együtt közel kétmilliárd fo­rintot szántak a tanulmány készítői. A dokumentum számol az otthon ápo­lás fejlesztésével, a mozgó szakorvosi háló­zat kiépítésével, iskolabuszjáratok beindí­tásával, illetve a középfokú oktatás átalakí­tásával a helyi gazdasági igényeknek meg­felelve. A tervezet szerint nem minden pénzt állami forrásból kell elkölteni: az EU- támogatások mellett az önkormányzatok, illetve a vállalkozók részvételét is javasolja, utóbbiakat egyébként elsősorban az ide­genforgalom fejlesztésénél. Mint arról lapunkban tegnap beszá­moltunk, a komplex program egyelőre nem kapta meg a kormány támogatását, így a központi operatív programokból nem juthat uniós támogatáshoz a fejlesztés. A Dél-alföldi Regionális Operatív Program keretein belül mindössze négymilliárd fo­rintot kapott a Homokhátság, ám ez csu­pán a vízvisszatartó beruházások egy ré­szére (víztározók, csatornák, szivattyútele­pek építése) elég.­­ Ahhoz, hogy a víztáro­zókból például öntözni is tudjanak a gaz­dák, további beruházások, tehát további források szükségesek - mondta Nógrádi Zoltán. Lapunk megkérdezte a Fodor Gábor vezette minisztériumot, hogy mikor ke­rülhet a kormány elé a tanulmány. A kör­nyezetvédelmi tárca mára ígért választ.

Next