Magyar Nemzet, 2007. augusztus (70. évfolyam, 208-237. szám)
2007-08-01 / 208. szám
si- Tolcsvai T.. I.Ászi.ó Tegnap délelőtt - mint általában a hétköznapokon - keményen dolgoztak Erken a közhasznú foglalkoztatottak, valamint az építőmunkások, ugyanis készülnek a - főleg Budapestről és környékéről érkező - hajléktalanok fogadására. Meleghegyi Bélát, bár nem fiatal ember, mégis lendületes polgármesternek tartják a faluban, s azt mondják róla, igazi lokálpatrióta. Itt töltötte élete nagyobbik részét, s tudja, miképpen kell megtartani a település önállóságát, az önkormányzat működőképességét. Most a lakossági létszám a probléma. A falu első embere szervez, intézkedik, aminek eredményeként rövidesen megszaporodnak, ami reményeik szerint számtalan előnnyel jár majd. A faluvezető ottjártunkkor sem tétlenkedett, ellenőrizte a dolgozókat. Meleghegyi Béla a hivatalában közölte: rövid idő alatt ezer fő alá csökkent a népesség, s azért döntött a képviselő-testület a hajléktalan családok befogadása mellett, mert egyrészt pozitív tapasztalatot szereztek e téren Tarnabodon, amely egyébként zsáktelepülés, másrészt nem szeretnék, ha Erk a maga 950 fős lakosságával elvesztené iskoláját, postáját, valamint azokat a lehetőségeket, amelyeket az állam nyújt az ezres lélekszámot meghaladó falvaknak. A polgármester 40-50 hajléktalan betelepülésére számít, s amint arról beszámolt, a Máltai Szeretetszolgálat is a segítségükre sietett. A karitatív szervezet közreműködésével válogatják ki azokat a nagycsaládos hajléktalanokat, akik gyermekeik számával növelhetnék az iskola diákjainak létszámát, az óvoda működőképességét, miközben a felnőttek munkát vállalnának a közeli Jászberényben, Jászszentandráson, illetve az M3-as autópályához közeli munkahelyeken. Erk első embere tudja, nagy fába vágták a fejszéjüket, azonban a tavaly óta működő szélerőművéről híres falu jövőjét biztosítani kell. A lakosság véleményét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Erre utalva közölte: érdekes módon alig akadt erki lakos, aki ellenezte volna a helyhatóság terveit, mondván, amennyiben Tarnabod a saját adottságai mellett sikerrel vette a befogadással járó akadályokat, náluk miért ne jönne ez össze. A Heves megyei település polgármestere úgy véli, a kiválogatottak egyben kiválasztottak is, hiszen nem kell fizetniük a jó állapotú, tíz-tizenkét családi házért, ráadásul nem lesznek kiszolgáltatottak az időjárás szeszélyeinek, tisztességes emberek veszik majd őket körül. Tudni kell -tette hozzá hogy náluk alig fordul elő bűnözés, a falu lakói békességben élnek egymás mellett. Ő, illetve a képviselő-testület nem vár sokat a biztonságos életkörülmények megteremtéséért cserébe, csak beilleszkedést és szorgalmat, mert az önkormányzat a lakások kiutalásán túl a betelepülőkre bízza saját sorsuk alakítását, munkahelyük megszerzését. Hangsúlyozta: a környéken nem gond az elhelyezkedés, mindössze akarat szükséges az önálló élet megteremtéséhez. A hűtőgépgyár, a mezőgazdasági és egyéb üzemek biztosítják a megélhetés feltételeit, noha reméli, a leendő erői felnőttek nem okoznak csalódást. Nagy Sándor nyugalmazott pedagógus leginkább korábbi munkahelyéért, az iskoláért aggódik, de szerinte a 30-40 új diák megoldja a fennmaradás dilemmáját. Az egykori igazgatóhelyettes állítja: az erki oktatási intézmény semmivel sem rosszabb, mint bármelyik hasonló nagyságú község iskolája, a pedagógusok szakértelme kiváló, az „újoncok” megjelenésével pedig biztosított a jövő. Csupán az a kérdés, vajon a bevándorlók képesek lesznek-e elfogadni a helyi szokásokat, be tudnak-e illeszkedni az új környezetbe. Megjegyezte: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a faluvezetés nem véletlenül válogat, a tét ugyanis a béke és a nyugalom megtartása. Nem beszélve arról, hogy a betelepülők házai semmivel sem roszszabbak a helyiekénél: szép külső, két-három szoba és összkomfort, nagy kert jellemzi mindegyiket. Summa summarum: lakható állapotban vannak. Gulyás Béláné, a jászberényi hűtőgépgyár nyugdíjas dolgozója bízik a polgármesterben, a képviselő-testületben, a válogatóbizottság szakértelmében, ezért szerinte olyan emberek költöznek Erkre, akik elviselik a falusi életet, ráadásul igényesek, annak ellenére, hogy korábban hajléktalanok voltak. Az idős asszony úgy tudja, a betelepülők többsége önhibáján kívül került utcára, mert ismeretei szerint csődbe ment vállalkozásaik miatt vesztették el minden vagyonukat, házukat. Szerinte Meleghegyi Béla szívélyesen fogadja majd őket, a polgármester ugyanis emberségéről ismert a kisközségben. Amikor megérkeznek, bizonyára kapnak segítséget. Gulyásné szintén azt mondja: az lenne az igazi, ha a betelepülők tartanák magukat a mondáshoz, miszerint „segíts magadon, az Isten is megsegít”. Császár József gépkocsivezető sem fél a bevándorlóktól. Úgy vélekedik, hogy ez lesz az a helyzet, amin lehet változtatni. Amennyiben valamelyik befogadott család mégis képtelen elfogadni a helyi szokásokat, viselkedési normákat, akkor fel is út, le is út, mehetnek, amerre látnak. Ennek ellenére állítja, a pozitív gondolkodás ilyenkor jó dolog, miután szakemberekből álló bizottság válogatja ki a jelentkezők közül azokat a családokat, amelyek még az idén erősek lehetnek. A sofőrszemek nem csalnak, éppen ezért azt mondja: jó tett helyébe jót várhat a falu, a beköltözők pedig valószínűleg nem élnek vissza az itt lakók vendégszeretetével, különösen nem a polgármester és a képviselő-testület bizalmával. Ez a kellemes hely, félúton Jászberény és az M3-as autópálya között, ahol az emberek mindent tudnak egymásról, az utcán pedig szívesen leállnak beszélgetni a napi dolgokról. Pető László iskolaigazgató szerint Eri korábban már vállalt befogadó szerepet, de ekkora létszámban még sosem érkeztek új lakók. Tájékoztatása szerint a szomszédos Visznekkel közösen tartják fenn oktatási intézményüket, s vétek lenne kihasználatlanul hagyni a néhány évvel ezelőtt felújított iskolát. Most 71 a tanulói létszám, s ez akár 15-20 diákkal is bővülhet, nem beszélve az óvodáról, ahová szintén tucatnyi gyereket várnak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselői ma érkeznek Erkre, hogy egyeztessenek, s a válogatásban való részvételen túl úgy látszik, pályázati segítséggel támogatnák a hajléktalanok beilleszkedését. A polgármester megígérte: ha a helyzet úgy hozza, még a hideg idő beállta előtt költözhetnek a szerencsés hajléktalanok. Falumentő akció a Heves megyei Erken A közeli Tarnabod betelepítési akciójának sikerén felbuzdulva a Heves megyei Erk önkormányzata is elhatározta, hogy megakadályozza a lakosság lélekszámának fogyását, s a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével hajléktalan családokat helyez el a falu megüresedett lakásaiban. A helyiek többsége nem ellenzi a tervet, sőt örül annak, a költözés pedig még az idén elkezdődhet. Egyelőre várakozással figyelik az eseményeket, de az őslakosok azt mondják: nemes kezdeményezés megvalósítását vállalta a faluvezetés. Látó-Tér 2007. augusztus 1., szerda Homokhátság: csak egy kormányhatározat hiányzik A 4-es metró árának feléből felzárkózhatna a térség • A tanulmány többek között a falusi turizmus kialakítását javasolja Hét esztendő alatt 85 milliárd forintot kellene elkölteni ahhoz, hogy az elsivatagosodó Homokhátság problémáit megnyugtatóan rendezni lehessen - ez derül ki abból a tanulmányból, amely határozati javaslat formájában már a kormányhoz is eljutott. A pénz nagyobb részét az Európai Unió különböző alapjaiból fedezni lehetne, ha a kabinet szabad utat adna a tervnek. Az idei EU-pénzekből mindössze négymilliárd forint jut a térség egy részén a vízvisszatartásra, a többi fejlesztésről egyelőre semmit nem tudni. 11 Munkatársunktól______________________ Egy komplex fejlesztési program megvalósíthatósági tanulmánya fekszik a kormány asztalán: 85 milliárd forintból mérsékelni lehetne a Homokhátság elsivatagosodását, az ottani települések elöregedését, a szegénységet, illetve növelni az iskolázottsá■got, és fejleszteni az infrastruktúrát. A Homokhátság Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyék déli részeit, Bács- Kiskun megyét és Csongrád megye egyharmadát jelenti, azaz az Alföldnek majdnem a felét teszi ki. Területe nagyjából kilencezer négyzetkilométer, lakosságszáma körülbelül kétmillió. Elsivatagosodásáról már régóta tudni, nemrégiben egy ENSZ-jelentés is felhívta erre a figyelmet. Azt már a kormány is felismerte, hogy tenni kell valamit, ellenkező esetben néhány évtized alatt az ország területének tizedén a mezőgazdasági termelés és a színvonalas emberi élet feltételei egyaránt megszűnnek. A lapunk birtokába került, nemrégiben elkészült hatástanulmány megállapítja: a térségben vizsgált 171 településből 84-ben magasabb a munkanélküliségi ráta, mint az országos átlag, ezeken a településeken ráadásul a munkanélküliség harmincnégy százalékkal magasabb az országos középértéknél. A vizsgált települések egynegyedében a felnőtt korú lakosság húsz százaléka az általános iskolát sem fejezte be, az érettségizettek aránya harminc százalék alatt van, a diplomások száma pedig az országos átlag felét sem éri el. A 35 ezer tanya negyede lakatlan, termelés csak a felében folyik. A dokumentum szerint biztosan állítható, hogy a térség végképp lemarad. A tanyákon lakók többsége változatlan körülmények között előbb-utóbb a nagyobb, központi településekre költözik, ám ezzel a városok terhelése nő meg: magasabb lesz a munkanélküliség, terjed a bűnözés, az iskolázatlanság pedig társadalmilag és gazdaságilag is hátrányos helyzetet teremt. A tanulmány készítőinek számításai szerint 2008 és 2013 között emiatt évente 0,6-1,2 milliárd forinttal több szociális támogatást kell majd kiosztani, 2013 után évente 3,6 milliárd forintot. A dokumentum körülbelül hatvan intézkedést javasol végrehajtani, ezek összértéke 2040-ig megközelíti a 180 milliárd forintot. Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési időszakában 110 milliárd forint elköltését javasolja. Mindannyian tudjuk, hogy ez csak álom, így szűkítettük az intézkedések körét, ez 2013-ig mintegy 85 milliárd forintba kerülne - mondta lapunknak Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere. A politikus közölte: eredetileg egy nagy projektnek szerették volna elfogadtatni a fejlesztést, ám mivel annyira sokrétű, olyan sok ágazatot érintene a program, ez nem lehetséges, - így egy komplex fejlesztési programunk van, amelynek egyes elemeit a különböző uniós alapok támogathatnák: kérhetnénk pénzt a környezetvédelmi, a vidékfejlesztési vagy a közlekedési alapból is - mutatott rá. A tanulmány egyébként a tanyák esetében a gazdálkodás mellett falusi turizmust kialakítását, lovardák, horgászhelyek létrehozását javasolja, a biogazdálkodás erősítését tervezi, illetve elengedhetetlennek tartja az infrastruktúra fejlesztését. A 180 milliárd forintos összes költség még a tanyagondnoki irodák létrehozását is tartalmazza. A kiadások között a víztározókhoz, csatornákhoz szükséges földvásárlás is megtalálható. A dokumentum foglalkozik a gazdaság fejlesztésével is. Eszerint a zöld- és barnamezős iparterületek kínálatának növelése mellett az élelmiszeripar, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, az át- és továbbképző rendszerek kialakítása, a technológiai fejlesztések is szerepelnek a javaslatok között. A közlekedési fejlesztések között a kerékpárutak építése, a tömegközlekedés fejlesztése egyaránt szerepel. A tervezetből kiderül: az egyik legégetőbb problémát, nevezetesen a tanyák villamosítását ebben a költségvetési időszakban az EU biztosan nem támogatja. A dokumentum szerint egyébként ez tízmilliárd forintnál is kevesebbe kerülne, de ez már tartalmazza a légvezetékek környezetvédelmi célú kiváltását is. Az egészséges ivóvízzel való ellátásra, illetve a szennyvíz elvezetésére öt-öt milliárdot javasolnak elkölteni. A tanulmány szerint a fenntartható fejlődéshez szükséges a bioenergia hasznosítása is, vagy éppen a széles sávú internethálózat kiépítése is. Ez utóbbira a közösségi hozzáférési pontok kiépítésével együtt közel kétmilliárd forintot szántak a tanulmány készítői. A dokumentum számol az otthon ápolás fejlesztésével, a mozgó szakorvosi hálózat kiépítésével, iskolabuszjáratok beindításával, illetve a középfokú oktatás átalakításával a helyi gazdasági igényeknek megfelelve. A tervezet szerint nem minden pénzt állami forrásból kell elkölteni: az EU- támogatások mellett az önkormányzatok, illetve a vállalkozók részvételét is javasolja, utóbbiakat egyébként elsősorban az idegenforgalom fejlesztésénél. Mint arról lapunkban tegnap beszámoltunk, a komplex program egyelőre nem kapta meg a kormány támogatását, így a központi operatív programokból nem juthat uniós támogatáshoz a fejlesztés. A Dél-alföldi Regionális Operatív Program keretein belül mindössze négymilliárd forintot kapott a Homokhátság, ám ez csupán a vízvisszatartó beruházások egy részére (víztározók, csatornák, szivattyútelepek építése) elég. Ahhoz, hogy a víztározókból például öntözni is tudjanak a gazdák, további beruházások, tehát további források szükségesek - mondta Nógrádi Zoltán. Lapunk megkérdezte a Fodor Gábor vezette minisztériumot, hogy mikor kerülhet a kormány elé a tanulmány. A környezetvédelmi tárca mára ígért választ.