Magyar Nemzet, 2007. december (70. évfolyam, 327-354. szám)

2007-12-01 / 327. szám

la.®»1\(‘m­/i‘l Belföld 2007. december 2., szombat Fidesz-túlsúly minden fronton Az MDF és az SZDSZ csak a csodában és a hibahatárban bízhat • Erodálódik az MSZP-bázis A kormány, illetve a kormánypártok megítélésére nézve kiáb­rándítók a novemberi közvélemény-kutatási adatok. Az összes nagy cég eredménye ugyanazt mutatja: a Fidesz támogatottsága minimum kétszerese, mint az MSZP-é. Különösen igaz ez a biz­tos szavazó pártválasztók körében. Még egy közös vonása van a felméréseknek: a kis pártok - az MDF és az SZDSZ - egy most vasárnap tartandó választáson csak a csodában és a hibahatár­ban bízhatnának. 81 Bohacz Balázs_________________ A nagy közvélemény-kutató cé­gek - a Medián, a Tárki, a Századvég-Forsense és a Szonda Ipsos - novemberi felmérései sze­rint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz 60 százaléknál magasabb, az MSZP viszont mind­össze 25 százalék körüli támogatás­ra számíthatna. Ez - minthogy a kis pártok nagy valószínűséggel nem jutnának be a parlamentbe - akár kétharmados Fidesz-többséget is lehetővé tenne. Az MSZP jelenleg az áprilisban mért történelmi mély­pontján stagnál; a teljes szavazásra jogosult lakosság támogatottságá­nak akkor nagyjából 13 százalékát tudhatta magáénak a szocialista párt. Csakúgy, mint most. Idén a Szonda Ipsos novemberben mérte a legmagasabb Fidesz-támogatott­­ságot. A jobboldali párt - úgy tűnik - a szocialista bázis erodálódásával párhuzamosan, illetve e folyamat­tal szemben maximalizálni tudta támogatói bázisát. Tavasz óta négy százalékponttal növekedett a támo­gatottsága. A kis pártok, így az MDF és az SZDSZ folyamatosan a parlamenti küszöb környékén bukdácsolnak. Az SZDSZ a múlt hónapban mért 1-2 százalékhoz képest most ugyan 3-4 százalékon áll a megkérdezettek körében, de ez még mindig kevés a parlament­be jutáshoz. A Szonda Ipsos no­vemberben 6 százalékot mért az MDF-nek a biztos szavazó pártvá­lasztók körében; ez bizakodásra okot adó eredmény, de hozzá kell tenni, hogy ugyanezen körben és időszakban a Tárki csupán 2 szá­zalékot mért az ellenzéki pártnak. Vezércikk a 7. oldalon Támogatottság novemberben a biztos szavazó pártválasztók körében El Medián ____ Tárki ■■ Szonda Ipsos ■■ Századvég-Forsense ■MSZP MDF O f"*\ ""IP­SZLLJOZ* FORRÁS: MEDIÁN/TARKI/SZONDA IPSOS/SZÁZADVÉG-FORSENSE/MAGYAR NEMZET-GRAFIKA SZOMSZÉD ORSOLYA VISION CONSULTING-ELEMZŐ: A közvé­lemény-kutatások alapján egyértelműen lesújtónak nevezhető az MSZP helyzete, ugyanakkor ez nem újdonság, hiszen a két nagy párt közötti erőviszony tendenciája nem változott, a Fidesz másfél éve folyamatosan és stabilan vezet riválisa előtt Azonban érzékel­hető, hogy a szocialisták a tavaszi után újabb lélektani mélypont­hoz érkeztek. Pedig nyáron úgy tűnt, Gyurcsány Ferencnek a koa­líciós szerződés kiegészítésével sikerült némileg összeráznia párt­ját Úgy látom, önmagukban a közvélemény-kutatási adatok nem indítanak el eróziót az MSZP-n belül, ehhez konkrét politikai ese­ményekre van szükség. Ilyen volt a Zuschlag-ügy, amely azonban másfél-két hónap alatt lecsengett, viszont ilyen lehet a népszava­zás is, amely mindkét nagy párt vezetőjének, Gyurcsány Ferenc­nek és Orbán Viktornak a sorsát is meghatározza majd. A közvéle­mény-kutatási adatokban az MSZP és a Fidesz népszerűségi mu­tatóin túl fokozott figyelmet érdemel a nagy számú bizonytalan, akiknek egy része éles választási helyzetben elmegy majd szavaz­ni, és az ő voksuk lehet a döntő. KISZELLY ZOLTÁN POLITOLÓGUS: Még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a mérésekből. A Fidesz támogatói tá­bora stabil és elkötelezett, míg az MSZP-é folyamatosan morzso­lódik. Innen adódik tehát a Fidesz erősödése, nem pedig onnan, hogy jelentős, eddig bizonytalan tömegeket állítana maga mellé. Bár az utóbbi hónapokban már az is megfigyelhető volt, hogy az eddig bizonytalanok közül 100-150 ezren megjelentek a polgári pártot favorizálók körében. Az viszont nem látható pontosan, hogy ezek között mennyien vannak, akik korábban az MSZP-t vá­lasztották volna. Gyurcsány Ferenc az utóbbi egy-két hónapban láthatóan kerüli a nyilvános szerepléseket, és ez a baloldali érzel­mű, de nem a kemény maghoz tartozó embereket elbizonytala­níthatja. Ha Gyurcsány ismét elkezd szerepelni, az javíthat pártja támogatottságán. De ha beszél, nem mindegy, hogy mit mond. Az utóbbi időben ugyanis a kőbányai, csepeli, szabolcsi emberek, vagyis a törzstábor tagjai nem érezhették, hogy velük foglalkozna a miniszterelnök Amíg nincs szó arról, hogy a megszorításoknak mikor lesz vége, addig nehéz lesz a törzstábort is mozgósítani. BOROS BÁNK LEVENTE POLITOLÓGUS: Bár sokan azt hiszik az MSZP népszerűsége mélyponton van, de lesz még ennél lejjebb is. Hiszen csak most kezdődik a tél a beígért villanyáremeléssel és a növekvő fűtési költségekkel együtt, vagyis az emberek még ne­hezebb helyzetbe kerülnek Ráadásul semmi jele nincs annak hogy a szocialisták ki tudnának kecmeregni a kátyúból, idáig egyetlen kommunikációs fogásuk sem segített a helyzetükön. Nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc nem tölti ki a ciklusát A kor­mányfő lecserélése 2009-re várható, miután az MSZP elveszítette az európai parlamenti választásokat mivel egy korábbi csere az új miniszterelnök idő előtti elhasználódásához vezetne. Persze az sem zárható ki, hogy ha a nagyobbik kormányzó párt népszerű­ségvesztése a mostanihoz hasonló ütemben folytatódik 2009 előtt megválnak Gyurcsánytól. Látható, hogy egyre nevesebb po­litikusok mondogatnak oda a kormányfőnek elég csupán Szili Ka­talinra vagy a volt miniszterelnökre, Medgyessy Péterre utalni. Úgy vélem, a Fidesz a jelenlegi népszerűségét elsősorban az MSZP gyengeségének nem pedig saját politikája sikerének köszönheti. Csődelhárításra készül a főváros Egy év alatt bevált Atkári János jóslata az összeomlásról a maradék vagyon kiárusításáról Nem működhet tovább, azaz csődbe mehet a fővárosi önkor­mányzat megmaradt vagyonának értékesítése vállalt kötelezett­ségeinek felülvizsgálata, a beígért fejlesztések jó részének elha­gyása, illetve a Főpolgármesteri Hivatal dolgozói létszámának jelentős leépítése nélkül - derült ki a balliberális városvezetés tegnap nyilvánosságra hozott költségvetési tervéből. Budapest hiánya megközelíti az 50 milliárd forintot, ám a bekövetkezett gazdasági válságot már egy éve megjósolta Atkári János volt fő­polgármester-helyettes.­ ­ Szabó Zsol­t ______________ P­ontosan 46,8 milliárd forint forráshiányt kell eltüntetnie a Fővárosi Közgyűlés MSZP­­SZDSZ-es többségének ahhoz, hogy Budapest napi működése, a költségvetési egyensúly fennma­radjon, a BKV utasokat szállíthas­son, a közszolgáltatásokat az em­berek igénybe vehessék - áll egy­értelműen a koalíciós pártok által egyeztetett, az államháztartási törvényben előírt határidő előtt az utolsó pillanatban benyújtott 2008-as költségvetési koncepció­jában. A javaslat elsősorban a még önkormányzati kézben lévő fővá­rosi vagyon eladásától, az ingatla­nok és az értékpapírok értékesíté­sétől reméli, emellett az úgyneve­zett hétéves gazdasági program­ban beígért fejlesztések, beruhá­zások elhagyását, a hivatali dolgo­zók számának 5-10 százalékos csökkentését, a városházi közbe­­szerzések centralizálását, az ön­­kormányzat önkéntes kötelezett­ségvállalásainak felülvizsgálatát indítványozza, és drasztikus meg­szorításokat, takarékossági intéz­kedések sorát javasolja minden területen. - Egyértelműen látható, hogy a gazdasági program azon­nali eredményt nem képes megva­lósítani - húzza alá a balliberális városvezetés jövő évi „sorvezető­je”, amelyből kiderült az is, hogy „új programok indítására nincs lehetőség a következő években”. Mint arról beszámoltunk, Demszky Gábor főpolgármester elismerte, hogy pénzügyi és költ­ségvetési válság van Budapesten, és a hétfői Gyurcsány-Demszky­­találkozó után az is nyilvánvalóvá vált, hogy az állam egy fillérrel sem ad több támogatást a csőd szélén táncoló önkormányzatnak. Bár a város vezetői hivatalosan ta­gadják, hogy néhány év alatt alig 200 milliárd forintról több mint 510 milliárdosra duzzadt és ve­szélybe került a négyes metró be­ruházása, már a kormánypárti fő­városi képviselők is követelik Demszky Gábor beszámoltatását az ügyben. Emlékezetes, Atkári János, aki 2006-ig főpolgármester-helyettes volt, már tavaly szeptemberben, az önkormányzati választás előtt figyelmeztetett: „A főváros gaz­dálkodásának nincs jövője, ha minden marad a régiben. Jelenlegi vezetői ugyanis nincsenek tisztá­ban a helyzet komolyságával, fel­­készültségüket és gazdálkodási képességüket is kétségbe vonom. Csak hónapokra képesek felmérni a helyzetet, és elsősorban a pártér­dekű választási szempontokra fi­gyelnek.”­­ A főváros hétéves fejlesztési terve összeomlott, s a kapkodva elindított reformot gyakorlatilag képtelen végrehajtani a jelenlegi vezetés. Demszky Gáborék a gaz­dasági lobbik nyomására, illetve választási megfontolásokból há­rom évvel ezelőtt szakítottak a fo­lyamatos ésszerűsítésre épülő gazdaságpolitikával, az önkor­mányzatot a készülő katasztrófa­költségvetés sem húzza ki a bajból - jósolta az egykori SZDSZ-es po­litikus, a magát ma is liberálisnak valló gazdasági szakember ez év elején. Hozzátette: totális privati­zációra, a maradék vagyon, benne a gázművek és ez Elmű előkészí­tetlen eladására számít, amelynek, akárcsak az esztelen iskolabezárá­soknak, az emberek isszák meg a levét. A Fővárosi Közgyűlés minap döntött az elektromos művek részvényeinek tőzsdei árfolyam alatti értékesítéséről, 16 milliárd forintot remélve az ügylettől, míg a Főgáz több tíz milliárdosra be­csült értékpapírjaitól várhatóan jövőre „szabadulnak meg”. A Demszky-Gyurcsány-találkozó nem hozott áttörést fotó: éberling András Tiltakoznak a zuglóiak a pláza ellen 11 Szarka Ágota__________________ N­em akarják a zuglói civil szervezetek, hogy a Hermi­­namezőre egy monumentális - 30 méter magas és 40-50 ezer négy­zetméter alapterületű - bevá­sárlókomplexum épüljön. Az erre a célra kiszemelt terület a főváros és a BKV tulajdonában van. A Fő­városi Közgyűlés balliberális többsége - mint azt megírtuk - csütörtökön este megszavazta azt a módosítást, ami zöld utat adhat a beruházásnak. Ehhez azonban a kerületi önkormányzatnak is mó­dosítania kell a szabályozási ter­vét. Rátonyi Gábor (Fidesz) kép­viselő, aki az előző ciklusban pol­gármester volt, elmondta: még az ő idejében kezdődtek meg a ren­dezetlen állapotú terület fejleszté­séről a tárgyalások, de akkor még szó sem volt arról, hogy egy szál­lodát, irodaházat és bevásárlóköz­pontot magában foglaló mega­komplexumot építene a beruházó bank a zöldövezetéről híres kerü­let közepébe.­­ Nyilvánvaló, hogy a terület­tel kezdeni kell valamit, és az is tény, hogy a parkolási gondokat előbb-utóbb meg kell oldani. De nem így, nem harminc méter ma­gas épületekkel, ahol a kieső zöld területeket a tetőn kialakított ker­tekkel kompenzálnák, és a beépí­tettség eléri a nyolcvan százalékot - szögezte le. Felhívta a figyelmet arra, hogy a környéken a közleke­dési helyzet így is kritikus, újabb, ezreket nap mint nap odavonzó beruházás csak akkor képzelhető el, ha az úthálózat, a parkolás és a tömegközlekedés terén megte­remtik ennek a feltételeit. Ellen­kező esetben a környéken lakók élete valóban pokollá válhat. Mint mondta, a közlekedési következ­ményekre vonatkozó hatástanul­mány az ő tudomása szerint nem is készült. Kitért arra is, elgondol­kodtató az a sietség, ahogy a beru­házással kapcsolatos ügyek foly­nak, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt egy évben az ellen­zéki képviselők nem is értesültek róla, hogy mi készül. Pedig a tör­téntek - a csütörtöki szavazás - azt bizonyítják, a főváros és a ke­rület folyamatosan tárgyalt az ügyben. A Fidesz-fr­akció nevében - amely egyébként az ésszerű fej­lesztés pártján van - úgy nyilatko­zott: a beruházáshoz szükséges módosításokat a jobboldal nem fogja megszavazni. A balliberális - SZDSZ-es vezetésű - kerület et­től függetlenül áldását adhatja a szükséges módosításokra, ám mind a Fidesz, mind pedig a civi­lek - a Herminamezőért Polgári Kör (1990), a Zöldövezet Köz­hasznú Egyesület, valamint a Le­vegő Munkacsoport - tiltakozik a beruházás ellen. Az összes lehet­séges lépést meg fogják tenni az átgondolatlan, ebben a formában romboló beruházás ellen. A tiltakozó civil szervezetek képviselője lapunknak úgy nyilat­kozott: nem hagyják, hogy tönk­retegyék a főváros egyik, a védett épületeiről, fasorairól, zöld terü­leteiről híres „gyöngyszemét”. A civilek képviselője elmondta: úgy tudják, a területet a főváros, illet­ve a BKV nem is adta el, csak a hasznosítási jogot kapta meg a több fővárosi projektben is érin­tett bank ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó leányvállalata. Ikvai- Szabó Imre SZDSZ-es főpolgár­mester-helyettes azzal biztatta a szavazásra a képviselőket, hogy az elutasítás mindenkinek kárt okozna: a beruházónak és a fővárosnak is.

Next