Magyar Nemzet, 2007. december (70. évfolyam, 327-354. szám)
2007-12-01 / 327. szám
la.®»1\(‘m/i‘l Belföld 2007. december 2., szombat Fidesz-túlsúly minden fronton Az MDF és az SZDSZ csak a csodában és a hibahatárban bízhat • Erodálódik az MSZP-bázis A kormány, illetve a kormánypártok megítélésére nézve kiábrándítók a novemberi közvélemény-kutatási adatok. Az összes nagy cég eredménye ugyanazt mutatja: a Fidesz támogatottsága minimum kétszerese, mint az MSZP-é. Különösen igaz ez a biztos szavazó pártválasztók körében. Még egy közös vonása van a felméréseknek: a kis pártok - az MDF és az SZDSZ - egy most vasárnap tartandó választáson csak a csodában és a hibahatárban bízhatnának. 81 Bohacz Balázs_________________ A nagy közvélemény-kutató cégek - a Medián, a Tárki, a Századvég-Forsense és a Szonda Ipsos - novemberi felmérései szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz 60 százaléknál magasabb, az MSZP viszont mindössze 25 százalék körüli támogatásra számíthatna. Ez - minthogy a kis pártok nagy valószínűséggel nem jutnának be a parlamentbe - akár kétharmados Fidesz-többséget is lehetővé tenne. Az MSZP jelenleg az áprilisban mért történelmi mélypontján stagnál; a teljes szavazásra jogosult lakosság támogatottságának akkor nagyjából 13 százalékát tudhatta magáénak a szocialista párt. Csakúgy, mint most. Idén a Szonda Ipsos novemberben mérte a legmagasabb Fidesz-támogatottságot. A jobboldali párt - úgy tűnik - a szocialista bázis erodálódásával párhuzamosan, illetve e folyamattal szemben maximalizálni tudta támogatói bázisát. Tavasz óta négy százalékponttal növekedett a támogatottsága. A kis pártok, így az MDF és az SZDSZ folyamatosan a parlamenti küszöb környékén bukdácsolnak. Az SZDSZ a múlt hónapban mért 1-2 százalékhoz képest most ugyan 3-4 százalékon áll a megkérdezettek körében, de ez még mindig kevés a parlamentbe jutáshoz. A Szonda Ipsos novemberben 6 százalékot mért az MDF-nek a biztos szavazó pártválasztók körében; ez bizakodásra okot adó eredmény, de hozzá kell tenni, hogy ugyanezen körben és időszakban a Tárki csupán 2 százalékot mért az ellenzéki pártnak. Vezércikk a 7. oldalon Támogatottság novemberben a biztos szavazó pártválasztók körében El Medián ____ Tárki ■■ Szonda Ipsos ■■ Századvég-Forsense ■MSZP MDF O f"*\ ""IPSZLLJOZ* FORRÁS: MEDIÁN/TARKI/SZONDA IPSOS/SZÁZADVÉG-FORSENSE/MAGYAR NEMZET-GRAFIKA SZOMSZÉD ORSOLYA VISION CONSULTING-ELEMZŐ: A közvélemény-kutatások alapján egyértelműen lesújtónak nevezhető az MSZP helyzete, ugyanakkor ez nem újdonság, hiszen a két nagy párt közötti erőviszony tendenciája nem változott, a Fidesz másfél éve folyamatosan és stabilan vezet riválisa előtt Azonban érzékelhető, hogy a szocialisták a tavaszi után újabb lélektani mélyponthoz érkeztek. Pedig nyáron úgy tűnt, Gyurcsány Ferencnek a koalíciós szerződés kiegészítésével sikerült némileg összeráznia pártját Úgy látom, önmagukban a közvélemény-kutatási adatok nem indítanak el eróziót az MSZP-n belül, ehhez konkrét politikai eseményekre van szükség. Ilyen volt a Zuschlag-ügy, amely azonban másfél-két hónap alatt lecsengett, viszont ilyen lehet a népszavazás is, amely mindkét nagy párt vezetőjének, Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak a sorsát is meghatározza majd. A közvélemény-kutatási adatokban az MSZP és a Fidesz népszerűségi mutatóin túl fokozott figyelmet érdemel a nagy számú bizonytalan, akiknek egy része éles választási helyzetben elmegy majd szavazni, és az ő voksuk lehet a döntő. KISZELLY ZOLTÁN POLITOLÓGUS: Még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a mérésekből. A Fidesz támogatói tábora stabil és elkötelezett, míg az MSZP-é folyamatosan morzsolódik. Innen adódik tehát a Fidesz erősödése, nem pedig onnan, hogy jelentős, eddig bizonytalan tömegeket állítana maga mellé. Bár az utóbbi hónapokban már az is megfigyelhető volt, hogy az eddig bizonytalanok közül 100-150 ezren megjelentek a polgári pártot favorizálók körében. Az viszont nem látható pontosan, hogy ezek között mennyien vannak, akik korábban az MSZP-t választották volna. Gyurcsány Ferenc az utóbbi egy-két hónapban láthatóan kerüli a nyilvános szerepléseket, és ez a baloldali érzelmű, de nem a kemény maghoz tartozó embereket elbizonytalaníthatja. Ha Gyurcsány ismét elkezd szerepelni, az javíthat pártja támogatottságán. De ha beszél, nem mindegy, hogy mit mond. Az utóbbi időben ugyanis a kőbányai, csepeli, szabolcsi emberek, vagyis a törzstábor tagjai nem érezhették, hogy velük foglalkozna a miniszterelnök Amíg nincs szó arról, hogy a megszorításoknak mikor lesz vége, addig nehéz lesz a törzstábort is mozgósítani. BOROS BÁNK LEVENTE POLITOLÓGUS: Bár sokan azt hiszik az MSZP népszerűsége mélyponton van, de lesz még ennél lejjebb is. Hiszen csak most kezdődik a tél a beígért villanyáremeléssel és a növekvő fűtési költségekkel együtt, vagyis az emberek még nehezebb helyzetbe kerülnek Ráadásul semmi jele nincs annak hogy a szocialisták ki tudnának kecmeregni a kátyúból, idáig egyetlen kommunikációs fogásuk sem segített a helyzetükön. Nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc nem tölti ki a ciklusát A kormányfő lecserélése 2009-re várható, miután az MSZP elveszítette az európai parlamenti választásokat mivel egy korábbi csere az új miniszterelnök idő előtti elhasználódásához vezetne. Persze az sem zárható ki, hogy ha a nagyobbik kormányzó párt népszerűségvesztése a mostanihoz hasonló ütemben folytatódik 2009 előtt megválnak Gyurcsánytól. Látható, hogy egyre nevesebb politikusok mondogatnak oda a kormányfőnek elég csupán Szili Katalinra vagy a volt miniszterelnökre, Medgyessy Péterre utalni. Úgy vélem, a Fidesz a jelenlegi népszerűségét elsősorban az MSZP gyengeségének nem pedig saját politikája sikerének köszönheti. Csődelhárításra készül a főváros Egy év alatt bevált Atkári János jóslata az összeomlásról a maradék vagyon kiárusításáról Nem működhet tovább, azaz csődbe mehet a fővárosi önkormányzat megmaradt vagyonának értékesítése vállalt kötelezettségeinek felülvizsgálata, a beígért fejlesztések jó részének elhagyása, illetve a Főpolgármesteri Hivatal dolgozói létszámának jelentős leépítése nélkül - derült ki a balliberális városvezetés tegnap nyilvánosságra hozott költségvetési tervéből. Budapest hiánya megközelíti az 50 milliárd forintot, ám a bekövetkezett gazdasági válságot már egy éve megjósolta Atkári János volt főpolgármester-helyettes. Szabó Zsolt ______________ Pontosan 46,8 milliárd forint forráshiányt kell eltüntetnie a Fővárosi Közgyűlés MSZPSZDSZ-es többségének ahhoz, hogy Budapest napi működése, a költségvetési egyensúly fennmaradjon, a BKV utasokat szállíthasson, a közszolgáltatásokat az emberek igénybe vehessék - áll egyértelműen a koalíciós pártok által egyeztetett, az államháztartási törvényben előírt határidő előtt az utolsó pillanatban benyújtott 2008-as költségvetési koncepciójában. A javaslat elsősorban a még önkormányzati kézben lévő fővárosi vagyon eladásától, az ingatlanok és az értékpapírok értékesítésétől reméli, emellett az úgynevezett hétéves gazdasági programban beígért fejlesztések, beruházások elhagyását, a hivatali dolgozók számának 5-10 százalékos csökkentését, a városházi közbeszerzések centralizálását, az önkormányzat önkéntes kötelezettségvállalásainak felülvizsgálatát indítványozza, és drasztikus megszorításokat, takarékossági intézkedések sorát javasolja minden területen. - Egyértelműen látható, hogy a gazdasági program azonnali eredményt nem képes megvalósítani - húzza alá a balliberális városvezetés jövő évi „sorvezetője”, amelyből kiderült az is, hogy „új programok indítására nincs lehetőség a következő években”. Mint arról beszámoltunk, Demszky Gábor főpolgármester elismerte, hogy pénzügyi és költségvetési válság van Budapesten, és a hétfői Gyurcsány-Demszkytalálkozó után az is nyilvánvalóvá vált, hogy az állam egy fillérrel sem ad több támogatást a csőd szélén táncoló önkormányzatnak. Bár a város vezetői hivatalosan tagadják, hogy néhány év alatt alig 200 milliárd forintról több mint 510 milliárdosra duzzadt és veszélybe került a négyes metró beruházása, már a kormánypárti fővárosi képviselők is követelik Demszky Gábor beszámoltatását az ügyben. Emlékezetes, Atkári János, aki 2006-ig főpolgármester-helyettes volt, már tavaly szeptemberben, az önkormányzati választás előtt figyelmeztetett: „A főváros gazdálkodásának nincs jövője, ha minden marad a régiben. Jelenlegi vezetői ugyanis nincsenek tisztában a helyzet komolyságával, felkészültségüket és gazdálkodási képességüket is kétségbe vonom. Csak hónapokra képesek felmérni a helyzetet, és elsősorban a pártérdekű választási szempontokra figyelnek.” A főváros hétéves fejlesztési terve összeomlott, s a kapkodva elindított reformot gyakorlatilag képtelen végrehajtani a jelenlegi vezetés. Demszky Gáborék a gazdasági lobbik nyomására, illetve választási megfontolásokból három évvel ezelőtt szakítottak a folyamatos ésszerűsítésre épülő gazdaságpolitikával, az önkormányzatot a készülő katasztrófaköltségvetés sem húzza ki a bajból - jósolta az egykori SZDSZ-es politikus, a magát ma is liberálisnak valló gazdasági szakember ez év elején. Hozzátette: totális privatizációra, a maradék vagyon, benne a gázművek és ez Elmű előkészítetlen eladására számít, amelynek, akárcsak az esztelen iskolabezárásoknak, az emberek isszák meg a levét. A Fővárosi Közgyűlés minap döntött az elektromos művek részvényeinek tőzsdei árfolyam alatti értékesítéséről, 16 milliárd forintot remélve az ügylettől, míg a Főgáz több tíz milliárdosra becsült értékpapírjaitól várhatóan jövőre „szabadulnak meg”. A Demszky-Gyurcsány-találkozó nem hozott áttörést fotó: éberling András Tiltakoznak a zuglóiak a pláza ellen 11 Szarka Ágota__________________ Nem akarják a zuglói civil szervezetek, hogy a Herminamezőre egy monumentális - 30 méter magas és 40-50 ezer négyzetméter alapterületű - bevásárlókomplexum épüljön. Az erre a célra kiszemelt terület a főváros és a BKV tulajdonában van. A Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége - mint azt megírtuk - csütörtökön este megszavazta azt a módosítást, ami zöld utat adhat a beruházásnak. Ehhez azonban a kerületi önkormányzatnak is módosítania kell a szabályozási tervét. Rátonyi Gábor (Fidesz) képviselő, aki az előző ciklusban polgármester volt, elmondta: még az ő idejében kezdődtek meg a rendezetlen állapotú terület fejlesztéséről a tárgyalások, de akkor még szó sem volt arról, hogy egy szállodát, irodaházat és bevásárlóközpontot magában foglaló megakomplexumot építene a beruházó bank a zöldövezetéről híres kerület közepébe. Nyilvánvaló, hogy a területtel kezdeni kell valamit, és az is tény, hogy a parkolási gondokat előbb-utóbb meg kell oldani. De nem így, nem harminc méter magas épületekkel, ahol a kieső zöld területeket a tetőn kialakított kertekkel kompenzálnák, és a beépítettség eléri a nyolcvan százalékot - szögezte le. Felhívta a figyelmet arra, hogy a környéken a közlekedési helyzet így is kritikus, újabb, ezreket nap mint nap odavonzó beruházás csak akkor képzelhető el, ha az úthálózat, a parkolás és a tömegközlekedés terén megteremtik ennek a feltételeit. Ellenkező esetben a környéken lakók élete valóban pokollá válhat. Mint mondta, a közlekedési következményekre vonatkozó hatástanulmány az ő tudomása szerint nem is készült. Kitért arra is, elgondolkodtató az a sietség, ahogy a beruházással kapcsolatos ügyek folynak, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt egy évben az ellenzéki képviselők nem is értesültek róla, hogy mi készül. Pedig a történtek - a csütörtöki szavazás - azt bizonyítják, a főváros és a kerület folyamatosan tárgyalt az ügyben. A Fidesz-frakció nevében - amely egyébként az ésszerű fejlesztés pártján van - úgy nyilatkozott: a beruházáshoz szükséges módosításokat a jobboldal nem fogja megszavazni. A balliberális - SZDSZ-es vezetésű - kerület ettől függetlenül áldását adhatja a szükséges módosításokra, ám mind a Fidesz, mind pedig a civilek - a Herminamezőért Polgári Kör (1990), a Zöldövezet Közhasznú Egyesület, valamint a Levegő Munkacsoport - tiltakozik a beruházás ellen. Az összes lehetséges lépést meg fogják tenni az átgondolatlan, ebben a formában romboló beruházás ellen. A tiltakozó civil szervezetek képviselője lapunknak úgy nyilatkozott: nem hagyják, hogy tönkretegyék a főváros egyik, a védett épületeiről, fasorairól, zöld területeiről híres „gyöngyszemét”. A civilek képviselője elmondta: úgy tudják, a területet a főváros, illetve a BKV nem is adta el, csak a hasznosítási jogot kapta meg a több fővárosi projektben is érintett bank ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó leányvállalata. Ikvai- Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes azzal biztatta a szavazásra a képviselőket, hogy az elutasítás mindenkinek kárt okozna: a beruházónak és a fővárosnak is.