Magyar Nemzet, 2008. január (71. évfolyam, 1-30. szám)
2008-01-02 / 1. szám
Magyar Newt - Belföld 2008. január 2., szerda ív Rovatvezető: Huth Gergely Perelnek a lakásmaffia áldozatai A Magyar Néppárt pert indított a Magyar Köztársasággal szemben, mert véleményük szerint az állam nem védte meg polgárait a lakásmaffia ellen. Levelükre az Országgyűlés főtitkára azt válaszolta: a pertársaságnak az állammal szembeni tulajdoni igénye ügyében a Pénzügyminisztérium jár el. 11 Vf.t.kf. Tamás__________________ A veszprémi központú Magyar Néppárt összefogásával a „Lakásmaffiaper-társaság” tulajdonjogi pert indított a Magyar Köztársaság mint jogi személy ellen, mivel szerintük az állam nem védte meg tulajdonosi jogaikat. Sebők István, a kis párt elnöke úgy véli, a tulajdoni igények nem évülnek el, és a károsultak tulajdonait a törvények durva megsértésével, „jogtalanul, fondorlatos módon, sokszor csalással, árverezés útján” szerezte meg a lakásmaffia. A pertársaság szerint az államnak védelmet kellett volna nyújtania a károsultaknak tulajdonaikhoz való jogaikban, mivel azonban a Magyar Köztársaság elmulasztotta a kellő oltalmat biztosítani, felelős az ingatlanok elvesztésében. Az állam és annak intézményei nem hivatkozhatnak a hatályos törvényekre és azok jogszerű alkalmazására, ugyanis ha ilyen körülmények között nincs biztosítva a tulajdonosi jogok sértetlensége, akkor a hatályos törvények rosszak - mondta a pártelnök. A törvények módosításán túl a pertársaság tagjai követelik, az állam biztosítsa, hogy korábban eltulajdonított ingatlanaik visszakerüljenek eredeti tulajdonosaikhoz. Az Országgyűlés főtitkára úgy tájékoztatta a párt elnökét, hogy az államot az államháztartásért felelős miniszter, vagyis a pénzügyi tárca első embere, Veres János képviseli majd. A parlagfű télen is téma A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület azt szorgalmazza, hogy a parlagfű ne csak szezonban legyen napi kérdés, „mert érdemi előkészítés nélkül nem várható a betegek szempontjából valós eredmény”. Már januárban legyen intézkedési terv, ami tartalmazza a megelőzés időszakára végzendő feladatokat is, hogy kevesebbszer kelljen büntetéseket kiszabni és kényszerkaszálásokat elvégezni. Minden önkormányzatnak legyen környezetvédelmi programja, amely a parlagfűkérdést is nevesíti - fogalmaztak. (MTI) Helyi választások februárban Február 3-ra írták ki az időközi önkormányzati választást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Semjénben, miután a képviselő-testület 2007. november közepén feloszlatta magát - adta hírül az Országos Választási Iroda. Ugyanazon a napon az ország több településén is időközi választást tartanak. A Veszprém megyei Berhidán a korábbi polgármester halála miatt, a Fejér megyei Etyeken a polgármester lemondása, a Baranya megyei Ligeten pedig a képviselőtestület önfeloszlatása miatt kell újra voksolni. (MTI) A kötvénykibocsátás a favorit Túlélési technikák iránt érdeklődtünk: a legtöbb önkormányzat hitelekkel vészeli át a megszorítás éveit Bár egy évvel ezelőtt minden önkormányzat azt vallotta, hogy a központi megszorítások hatására olyan csapást szenvedtek el, amelyet már nem lehet fokozni, az élet az ellenkezőjét bizonyítja. A kormányzat ismét húzott egyet a nadrágszíjon, amelyet a megyék és települések vezetői kénytelenek kezelni. Nincs hátra más menekülési útvonal, mint a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás, valamint az intézmények összevonása. II Munkatársainktól.____________ Pécs adósságállománya - negyvenmilliárdos költségvetési főösszeg mellett - az év végére elérte a tizenkilencmilliárd forintot, amelyhez hamarosan az Európai Befektetési Bank milliárdos hitele is társul majd, amelyet az Európa Kulturális Fővárosa program önerejére, illetve a projekthez kapcsolódó fejlesztésekre vennének fel. Idén folytatódhatnak a 2007-ben a szakma ellenállását is kiváltó oktatási átszervezések, hiszen a városházán már készülnek a tervek a középiskolai rendszer átalakításáról. A szociális ágazatban is megszorítások lesznek januártól, a bentlakásos idősotthonokban létszámstopot jelentettek be. MEGSZORÍTÁSOK BARANYÁBAN A Baranya megyei önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciójából kiderül, három év alatt a központi források mintegy nyolcszázmillió forinttal csökkentek, ezen belül a normatív hozzájárulás és a személyi jövedelemadóból származó bevételek hatszázhúszmillió forinttal maradtak el az előző évhez képest. Az idén várható központi megszorítások tovább sújtják majd az önkormányzatot. A kalkulációk szerint a megye a múlt évihez képest majdnem kétmilliárd forinttal nagyobb hiánnyal számolhat, a kiadások ugyanis 2,4 milliárd forinttal haladnák meg a bevételeket, amit csak megszorítással lehet ellensúlyozni. KÖTVÉNYKIBOCSáTÁS TÖBB ÍZBEN Borsod megye főjegyzője, Kovács János arról számolt be lapunknak, hogy a kormány döntése értelmében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatásából nem részesülnek a megyék, így a működőképesség fenntartása érdekében kötvénykibocsátásra kényszerül Borsod közgyűlése. Ötmilliárd forintnyi értékkel kezdenek, ám újabb hárommilliárdos kibocsátásra számítanak, mert Kovács János szerint csak ily módon képesek fenntartani a pénzügyi egyensúlyt.. A fideszes többségű megyei önkormányzat egyébként 3,7 milliárdos hiánnyal vette át a szocialistáktól tavalyelőtt a hivatalt. NINCSENEK VESZÉLYBEN AZ INTÉZMÉNYEK Miskolc önkormányzata szintén nem vehet igénybe forráshiányos támogatást, így - Veres László városházi szóvivő szavai szerint - mintegy másfél milliárd forint a működési hiány. A szóvivő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a borsodi megyeszékhely által fenntartott közel száz intézmény működőképességét nem fenyegeti veszély. Az önkormányzati vagyonkezelő Miskolc Holding Zrt. elnökigazgatója, Halmai Gyula kijelentette: kötvénykibocsátást nem tervez a város, korábban ugyanis már megtették, de nem működésre, hanem fejlesztésre vettek fel 22,5 millió svájci frankot. FEJLESZTÉSEK HITELBŐL Tizenkétmilliárd forintos fejlesztést tervez Kaposvár az elkövetkező három évben, amelyhez egy ötmilliárd forintos kötvénykibocsátásra és biztosítékként egy kilencmilliárd forintos hitelkeretre szerződött az önkormányzat. Szita Károly polgármester lapunknak elmondta: kormánytámogatás nélkül is megkezdődik az önkormányzati bérlakás-építési program, és 2008-ban már legkevesebb húsz lakást adnak át a legrászorultabb családoknak. Folytatódik a belváros rekonstrukciója, a nagy lakótelepeken az EU- szabvány szerinti játszótérépítés. HÉTSZÁZMILLIÓS LEFARAGÁS Kétmilliárd forintos kötvénykibocsátással már tavaly segített magán a Somogy megyei önkormányzat, ám ez is kevés ahhoz, hogy megvalósíthassa 2008-as terveit. Egyebek közt a Kaposi Mór Oktatókórház 17,5 milliárd forintos fejlesztését, amelyhez 10 százalékos önerő szükségeltetik. Gelencsér Attila megyei elnök szerint újabb, akár hatmilliárd forintos kötvénykibocsátásra is szükség lenne, ám ezt a december elején tartott közgyűlésen az MSZP és a Somogyért Egyesület együttesen elvetette. Tavalyelőtt 731 millió forinttal kevesebb támogatást kapott a központi büdzséből a megyei önkormányzat, 2007-re 1,2 milliárdos csökkenéssel kellett számolnunk - mondta lapunknak a közgyűlés fideszes elnöke. Sárdi Árpád szocialista alelnök pedig azért tartja indokoltnak az újabb kötvénykibocsátást, hogy a kistelepülések támogatására létrehozhassanak egy háromszázmillió forintos alapot. ÖNERŐ A FALVAKNAK Csongrád megye önkormányzatának az idén tovább növekszik a hiánya, a 2007-es 1,1 milliárd forintról 1,8 milliárd forintra - mondta lapunk kérdésére Csőke Attila, a megyei közgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke. A politikus közölte: az állami normatívák nagyjából szinten maradnak, azonban az energiaárak várható növekedése miatt a működési költségeket nem tudják tovább csökkenteni. Emellett központilag írták elő például a szociális intézményekben a térítési díjak emelését, ám ezt a megye nem kívánja a gondozottakra hárítani, mert nem tudnák kifizetni - mutatott rá a bizottsági elnök. Közölte azt is: az uniós pályázatokhoz szükséges önerőt kötvénykibocsátással teremtik elő. Ebből a forrásból kívánják fenntartani azokat az alapokat is, amelyekre a megye kistelepülései pályázhatnak az uniós forrásokhoz szükséges önerő biztosításához. CSÖKKENŐ KÖLTSÉGVETÉS Hódmezővásárhelyen 18-19 milliárd forintos büdzsét terveznek idénre, szemben a tavalyi 21 milliárd forintossal. Ezt Kovács Pál, városstratégiai főtanácsadó mondta el lapunknak, aki szerint a város körülbelül tíz százalékkal kevesebb normatív támogatást kap az államtól a tavalyinál. A vásárhelyi szakemberek számításai szerint egyébként a normatív támogatások öszszege 2005 óta mintegy 20 százalékkal csökkent. A kieső összegeket várhatóan a nem kötelező feladatok (például a helyi sport és a kultúra támogatása) visszafogásával próbálják pótolni. SOK SZÁZ MILLIÓS HIÁNY A 2008. évi költségvetési koncepciót első olvasatban a novemberi közgyűlésen tárgyalta meg a Békés megyei önkormányzat képviselőtestülete. Az előterjesztésben foglaltak azt mutatták, hogy a számításba vehető források és a szükséges kiadások egybevetése alapján igen jelentős, 700 millió forintos a forráshiány nagyságrendje - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Domokos László közgyűlési elnök. KÖZPONTI NYOMÁS ALATT Békéscsabán már elfogadták a 2008-as költségvetés koncepcióját. Magát a költségvetést még nem, mert a megyeszékhely képviselői arra várnak, hogy az ország büdzséjének főbb számaihoz igazíthassák a magukét. Az abszolút többségben lévő Fidesz-frakció tagjai úgy vélik, hogy a kormányzat továbbra is nyomást gyakorol a helyi önkormányzatok gazdálkodására, pénzügyi helyzetének alakulására, ezért a költségvetés kiadási oldalát takarékosan kell megállapítani. - Legfőbb jelszavunk a biztonság, erőnkön felül nem vállalunk kötelezően ellátandó feladatokat - közölte Vantara Gyula polgármester, kiemelve: a vagyonfelélés megállt, s hitelt csak fejlesztésre vesznek fel. Megkezdődött a Biblia éve „A Szentírás minden európai kultúra gyökere” HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tegnap az újévi szentmiséken minden katolikus templomban felolvasták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét a Biblia évének kezdete alkalmából. A programsorozatban a protestáns egyházak is részt vesznek, amelynek hivatalos ünnepélyes megnyitója január 20-án lesz az ökumenikus imahét megnyitásakor Budapesten a Pozsonyi úti református templomban - közölte Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságának sajtófelelőse. - Közös örökségünk, közös kincsünk a Biblia. Mindenkor tanulmányoznunk és követnünk kell, de ebben az évben különösen is gondoljunk arra, hogy ez az alapja keresztény életünknek, és mekkora nagy érték az egész emberiség számára - fogalmazott, hozzátéve: „a Szentírásban mi, keresztények Isten szavát, Isten igéjét tiszteljük”. A püspöki konferencia körlevelében egyebek mellett az áll:„A Biblia a leggyakrabban és a legtöbb példányban kinyomtatott könyv, amely minden európai kultúra gyökere. Az irodalom, a zene, a festészet és a szobrászat is feldolgozta a Biblia történeteit, mondanivalóját. A régi magyar irodalomban, könyvnyomtatásban, művészetben is megjelenik a Biblia, mint ahogy ma is jelen van a szólásokban, szokásokban és a közösségi életben. A Biblia útmutatást ad az igaz életre való nevelésre, mert aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust.” A körlevél felhívja a hívek figyelmét, hogy leginkább mai magyar nyelven és magyarázó szövegekkel együtt érdemes olvasni a Bibliát. Egyúttal kiemeli a Szentírás bibliaórákon történő feldolgozásának, megtárgyalásának fontosságát is. FÁKLYÁVAL ÉS IMÁVAL A BÉKÉÉRT. A budapesti Szabadság híd pesti hídfőjétől az Angolkisasszonyok Váci utcai Szent Mihály-templomához vonultak tegnap annak a fáklyás menetnek a résztvevői, akik az új évet a béke lépéseivel kezdték el a keresztény Sant' Egidio Közösség felhívására. A menet végén Bíró László katolikus püspök vezetésével és Tarr Zoltán református lelkész igehirdetésével ökumenikus imádságot tartottak a békéért, megemlékezve a még ma is háború sújtotta országokról és nemzetekről. fotó: Máté Péter belpol@magyarnemzet.hu Vizsgálják a rendőri vezetők béremelését Petrétei József volt rendészeti minisztert és Bene László korábbi országos rendőrfőkapitányt is tanúként hallgatták ki a rendőri vezetők kollektív illetményemelése miatt indult nyomozásban. A feljelentést az egyik rendőrszakszervezet főtitkára tette hűtlen kezelés és elöljárói hatalommal való visszaélés gyanújával. Az ügyet jelenleg a Katonai Főügyészség vizsgálja. NI Puhás Tamás Bár a Budapesti Katonai Ügyészség a közelmúltban megszüntette a nyomozást a rendőri vezetők tavalyi kollektív illetményemelésének ügyében, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára, Szima Judit panaszt tett a határozat ellen, így a Katonai Főügyészség vizsgálhatja, valóban fölvetődik-e a feljelentő által vélelmezett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, illetve az ezzel halmazatban megvalósítható elöljárói hatalommal visszaélés vétsége. Az ügyben korábban tanúként hallgatták ki Petrétei József volt rendészeti minisztert és Bene László egykori országos főkapitányt is. Szima Judit még tavaly júniusban tett feljelentést, amiért 290 rendőri vezető több tízezer forintos fizetésemelést kapott, miközben a beosztottak bérét nem emelték. A szakszervezeti vezető panaszában arra hívta fel a figyelmet: tavaly tavasszal a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács ülésén beismerték, hogy a hivatalos indoklással szemben - nem azért van szükség a vezetők bérfejlesztésére, mert kimagasló munkát végeztek, hanem mert „egyesek úgy gondolták, hogy kevesebbet keresnek annál, mint amennyi járna nekik”. Szima Judit rámutatott: súlyos jogsértést követ el az a rendőri vezető, aki nem egyéni teljesítményértékeléssel, hanem kollektíven határozza meg, mely csoportok (jelesül a rendőri vezetők) részesüljenek kedvező elbánásban, és ezáltal diszkriminál más csoportokat (a beosztottakat). A Tettrekész szakszervezet főtitkára több olyan példát sorolt fel (például a 2006. őszi tömeges rendőri jogsértéseket vagy Gergényi Péter volt budapesti főkapitány botrányos szerződéseit saját cégtársával), amelyek azt mutatják, a teljesítményértékelést és az ezt követő esetleges jutalmazást, illetményemelést csak egyénre szabottan lehet alkalmazni. Bene László volt országos rendőrfőkapitány (jelenleg a Magyar Nemzeti Bank biztonsági vezetője) márciusi keltezésű levelében azzal érvelt, hogy a kormány a többletforrást kifejezetten a hivatásos állomány bérfejlesztésére szánta, az ORFK-nak nem volt beleszólása, hogy abban kik részesülhetnek. Ennek ellenére az exfőkapitány döntése alapján a közalkalmazottak és a köztisztviselők tavaly 25 ezer forintos üdülési csekket kaphattak - olvasható Bene levelében.