Magyar Nemzet, 2008. január (71. évfolyam, 1-30. szám)

2008-01-02 / 1. szám

Magyar Newt - Belföld 2008. január 2., szerda ív Rovatvezető: Huth Gergely Perelnek a lakásmaffia áldozatai A Magyar Néppárt pert indított a Magyar Köztársasággal szemben, mert véleményük szerint az állam nem védte meg polgárait a lakásmaffia ellen. Levelükre az Országgyűlés fő­titkára azt válaszolta: a pertár­saságnak az állammal szembe­ni tulajdoni igénye ügyében a Pénzügyminisztérium jár el. 11 Vf.t.kf.­ Tamás__________________ A veszprémi központú Magyar Néppárt összefogásával a „Lakásmaffiaper-társaság” tulaj­donjogi pert indított a Magyar Köztársaság mint jogi személy el­len, mivel szerintük az állam nem védte meg tulajdonosi jogaikat. Sebők István, a kis párt elnöke úgy véli, a tulajdoni igények nem évül­nek el, és a károsultak tulajdonait a törvények durva megsértésével, „jogtalanul, fondorlatos módon, sokszor csalással, árverezés útján” szerezte meg a lakásmaffia. A pertársaság szerint az állam­nak védelmet kellett volna nyújta­nia a károsultaknak tulajdonaik­hoz való jogaikban, mivel azonban a Magyar Köztársaság elmulasz­totta a kellő oltalmat biztosítani, felelős az ingatlanok elvesztésé­ben.­­ Az állam és annak intézmé­nyei nem hivatkozhatnak a hatá­lyos törvényekre és azok jogszerű alkalmazására, ugyanis ha ilyen körülmények között nincs bizto­sítva a tulajdonosi jogok sértetlen­sége, akkor a hatályos törvények rosszak - mondta a pártelnök. A törvények módosításán túl a per­társaság tagjai követelik, az állam biztosítsa, hogy korábban eltulaj­donított ingatlanaik visszakerülje­nek eredeti tulajdonosaikhoz. Az Országgyűlés főtitkára úgy tájékoztatta a párt elnökét, hogy az államot az államháztartásért fe­lelős miniszter, vagyis a pénzügyi tárca első embere, Veres János képviseli majd. A parlagfű télen is téma A Parlagfűmentes Magyarorszá­gért Egyesület azt szorgalmaz­za, hogy a parlagfű ne csak szezonban legyen napi kérdés, „mert érdemi előkészítés nél­kül nem várható a betegek szempontjából valós ered­mény”.­­ Már januárban le­gyen intézkedési terv, ami tar­talmazza a megelőzés idő­szakára végzendő feladatokat is, hogy kevesebbszer kelljen büntetéseket kiszabni és kényszerkaszálásokat elvégez­ni. Minden önkormányzatnak legyen környezetvédelmi programja, amely a parlag­fűkérdést is nevesíti - fogal­maztak. (MTI) Helyi választások februárban Február 3-ra írták ki az időközi önkormányzati választást a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Semjénben, miután a képviselő-testület 2007. no­vember közepén feloszlatta magát - adta hírül az Orszá­gos Választási Iroda. Ugyan­azon a napon az ország több településén is időközi válasz­tást tartanak. A Veszprém me­gyei Berhidán a korábbi pol­gármester halála miatt, a Fejér megyei Etyeken a polgármes­ter lemondása, a Baranya me­gyei Ligeten pedig a képviselő­­testület önfeloszlatása miatt kell újra voksolni. (MTI) A kötvénykibocsátás a favorit Túlélési technikák iránt érdeklődtünk: a legtöbb önkormányzat hitelekkel vészeli át a megszorítás éveit Bár egy évvel ezelőtt minden önkormányzat azt vallotta, hogy a központi megszorítások hatására olyan csapást szenvedtek el, amelyet már nem lehet fokozni, az élet az ellenkezőjét bizonyítja. A kormányzat ismét húzott egyet a nadrágszíjon, amelyet a me­gyék és települések vezetői kénytelenek kezelni. Nincs hátra más menekülési útvonal, mint a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás, valamint az intézmények összevonása. II Munkatársainktól.____________ P­écs adósságállománya - negy­venmilliárdos költségvetési fő­összeg mellett - az év végére elérte a tizenkilencmilliárd forintot, amelyhez hamarosan az Európai Befektetési Bank milliárdos hitele is társul majd, amelyet az Európa Kulturális Fővárosa program ön­erejére, illetve a projekthez kapcso­lódó fejlesztésekre vennének fel. Idén folytatódhatnak a 2007-ben a szakma ellenállását is kiváltó okta­tási átszervezések, hiszen a város­házán már készülnek a tervek a kö­zépiskolai rendszer átalakításáról. A szociális ágazatban is megszorí­tások lesznek januártól, a bentlaká­sos idősotthonokban létszámsto­pot jelentettek be. MEGSZORÍTÁSOK BARANYÁBAN A Baranya megyei önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepció­jából kiderül, három év alatt a köz­ponti források mintegy nyolcszáz­millió forinttal csökkentek, ezen belül a normatív hozzájárulás és a személyi jövedelemadóból szárma­zó bevételek hatszázhúszmillió fo­rinttal maradtak el az előző évhez képest. Az idén várható központi megszorítások tovább sújtják majd az önkormányzatot. A kalkulációk szerint a megye a múlt évihez ké­pest majdnem kétmilliárd forinttal nagyobb hiánnyal számolhat, a ki­adások ugyanis 2,4 milliárd forint­tal haladnák meg a bevételeket, amit csak megszorítással lehet el­lensúlyozni. KÖTVÉNYKIBOCSáTÁS TÖBB ÍZBEN Borsod megye főjegyzője, Kovács János arról számolt be lapunknak, hogy a kormány döntése értelmé­ben az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetű önkormányzatok tá­mogatásából nem részesülnek a megyék, így a működőképesség fenntartása érdekében kötvényki­bocsátásra kényszerül Borsod köz­gyűlése. Ötmilliárd forintnyi érték­kel kezdenek, ám újabb hárommil­liárdos kibocsátásra számítanak, mert Kovács János szerint csak ily módon képesek fenntartani a pénz­ügyi egyensúlyt.. A fideszes többsé­gű megyei önkormányzat egyéb­ként 3,7 milliárdos hiánnyal vette át a szocialistáktól tavalyelőtt a hi­vatalt. NINCSENEK VESZÉLYBEN AZ INTÉZMÉNYEK Miskolc önkormányzata szintén nem vehet igénybe forráshiányos támogatást, így - Veres László vá­rosházi szóvivő szavai szerint - mintegy másfél milliárd forint a működési hiány. A szóvivő ugyan­akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a borsodi megyeszékhely által fenntartott közel száz intézmény működőképességét nem fenyegeti veszély. Az önkormányzati vagyon­kezelő Miskolc Holding Zrt. elnök­igazgatója, Halmai Gyula kijelen­tette: kötvénykibocsátást nem ter­vez a város, korábban ugyanis már megtették, de nem működésre, ha­nem fejlesztésre vettek fel 22,5 mil­lió svájci frankot. FEJLESZTÉSEK HITELBŐL Tizenkétmilliárd forintos fejlesztést tervez Kaposvár az elkövetkező há­rom évben, amelyhez egy ötmil­liárd forintos kötvénykibocsátásra és biztosítékként egy kilencmilliárd forintos hitelkeretre szerződött az önkormányzat. Szita Károly pol­gármester lapunknak elmondta: kormánytámogatás nélkül is meg­kezdődik az önkormányzati bérla­kás-építési program, és 2008-ban már legkevesebb húsz lakást adnak át a legrászorultabb családoknak. Folytatódik a belváros rekonstruk­ciója, a nagy lakótelepeken az EU- szabvány szerinti játszótérépítés. HÉTSZÁZMILLIÓS LEFARAGÁS Kétmilliárd forintos kötvénykibo­csátással már tavaly segített magán a Somogy megyei önkormányzat, ám ez is kevés ahhoz, hogy megva­lósíthassa 2008-as terveit. Egyebek közt a Kaposi Mór Oktatókórház 17,5 milliárd forintos fejlesztését, amelyhez 10 százalékos önerő szükségeltetik. Gelencsér Attila me­gyei elnök szerint újabb, akár hat­­milliárd forintos kötvénykibocsá­tásra is szükség lenne, ám ezt a de­cember elején tartott közgyűlésen az MSZP és a Somogyért Egyesület együttesen elvetette.­­ Tavalyelőtt 731 millió forinttal kevesebb támo­gatást kapott a központi büdzséből a megyei önkormányzat, 2007-re 1,2 milliárdos csökkenéssel kellett számolnunk - mondta lapunknak a közgyűlés fideszes elnöke. Sárdi Árpád szocialista alelnök pedig azért tartja indokoltnak az újabb kötvénykibocsátást, hogy a kistele­pülések támogatására létrehozhas­sanak egy háromszázmillió forintos alapot. ÖNERŐ A FALVAKNAK Csongrád megye önkormányzatá­nak az idén tovább növekszik a hiá­nya, a 2007-es 1,1 milliárd forintról 1,8 milliárd forintra - mondta la­punk kérdésére Csőke Attila, a me­gyei közgyűlés pénzügyi bizottsá­gának elnöke. A politikus közölte: az állami normatívák nagyjából szinten maradnak, azonban az energiaárak várható növekedése miatt a működési költségeket nem tudják tovább csökkenteni.­­ Emel­lett központilag írták elő például a szociális intézményekben a térítési díjak emelését, ám ezt a megye nem kívánja a gondozottakra hárítani, mert nem tudnák kifizetni - muta­tott rá a bizottsági elnök. Közölte azt is: az uniós pályázatokhoz szük­séges önerőt kötvénykibocsátással teremtik elő. Ebből a forrásból kí­vánják fenntartani azokat az alapo­kat is, amelyekre a megye kistele­pülései pályázhatnak az uniós for­rásokhoz szükséges önerő biztosí­tásához. CSÖKKENŐ KÖLTSÉGVETÉS Hódmezővásárhelyen 18-19 mil­liárd forintos büdzsét terveznek idénre, szemben a tavalyi 21 mil­liárd forintossal. Ezt Kovács Pál, vá­rosstratégiai főtanácsadó mondta el lapunknak, aki szerint a város körülbelül tíz százalékkal kevesebb normatív támogatást kap az állam­tól a tavalyinál. A vásárhelyi szak­emberek számításai szerint egyéb­ként a normatív támogatások ösz­­szege 2005 óta mintegy 20 százalék­kal csökkent. A kieső összegeket várhatóan a nem kötelező feladatok (például a helyi sport és a kultúra támogatása) visszafogásával pró­bálják pótolni. SOK SZÁZ MILLIÓS HIÁNY A 2008. évi költségvetési koncep­ciót első olvasatban a novemberi közgyűlésen tárgyalta meg a Békés megyei önkormányzat képviselő­testülete.­­ Az előterjesztésben fog­laltak azt mutatták, hogy a számí­tásba vehető források és a szüksé­ges kiadások egybevetése alapján igen jelentős, 700 millió forintos a forráshiány nagyságrendje - tájé­koztatta a Magyar Nemzetet Domo­kos László közgyűlési elnök. KÖZPONTI NYOMÁS ALATT Békéscsabán már elfogadták a 2008-as költségvetés koncepcióját. Magát a költségvetést még nem, mert a megyeszékhely képviselői arra várnak, hogy az ország bü­dzséjének főbb számaihoz igazít­hassák a magukét. Az abszolút többségben lévő Fidesz-frakció tag­jai úgy vélik, hogy a kormányzat to­vábbra is nyomást gyakorol a helyi önkormányzatok gazdálkodására, pénzügyi helyzetének alakulására, ezért a költségvetés kiadási oldalát takarékosan kell megállapítani. - Legfőbb jelszavunk a biztonság, erőnkön felül nem vállalunk kötele­zően ellátandó feladatokat - közöl­te Vantara Gyula polgármester, ki­emelve: a vagyonfelélés megállt, s hitelt csak fejlesztésre vesznek fel. Megkezdődött a Biblia éve „A Szentírás minden európai kultúra gyökere” HÍRÖSSZEFOGLALÓ T­egnap az újévi szentmiséken minden katolikus templom­ban felolvasták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét a Biblia évének kezdete alkalmából.­­ A programsorozatban a protes­táns egyházak is részt vesznek, amelynek hivatalos ünnepélyes megnyitója január 20-án lesz az ökumenikus imahét megnyitása­kor Budapesten a Pozsonyi úti re­formátus templomban - közölte Szerdahelyi Csongor, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia tit­kárságának sajtófelelőse. - Közös örökségünk, közös kincsünk a Bib­lia. Mindenkor tanulmányoznunk és követnünk kell, de ebben az év­ben különösen is gondoljunk arra, hogy ez az alapja keresztény éle­tünknek, és mekkora nagy érték az egész emberiség számára - fogal­mazott, hozzátéve: „a Szentírásban mi, keresztények Isten szavát, Is­ten igéjét tiszteljük”. A püspöki konferencia körle­velében egyebek mellett az áll:­„A Biblia a leggyakrabban és a leg­több példányban kinyomtatott könyv, amely minden európai kultúra gyökere. Az irodalom, a zene, a festészet és a szobrászat is feldolgozta a Biblia történeteit, mondanivalóját. A régi magyar irodalomban, könyvnyomtatás­ban, művészetben is megjelenik a Biblia, mint ahogy ma is jelen van a szólásokban, szokásokban és a közösségi életben. A Biblia útmu­tatást ad az igaz életre való neve­lésre, mert aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust.” A körlevél felhívja a hívek figyel­mét, hogy leginkább mai magyar nyelven és magyarázó szövegekkel együtt érdemes olvasni a Bibliát. Egyúttal kiemeli a Szentírás biblia­órákon történő feldolgozásának, megtárgyalásának fontosságát is. FÁKLYÁVAL ÉS IMÁVAL A BÉKÉÉRT. A budapesti Szabadság híd pesti hídfőjétől az Angolkisasszonyok Váci utcai Szent Mihály-templomához vonultak tegnap annak a fáklyás menetnek a résztvevői, akik az új évet a béke lépé­seivel kezdték el a keresztény Sant' Egidio Közösség felhívására. A menet végén Bíró László katolikus püspök ve­zetésével és Tarr Zoltán református lelkész igehirdetésével ökumenikus imádságot tartottak a békéért, megem­lékezve a még ma is háború sújtotta országokról és nemzetekről. fotó: Máté Péter belpol@magyarnemzet.hu Vizsgálják a rendőri vezetők béremelését Petrétei József volt rendészeti minisztert és Bene László koráb­bi országos rendőrfőkapitányt is tanúként hallgatták ki a rend­őri vezetők kollektív illetményemelése miatt indult nyomozás­ban. A feljelentést az egyik rendőrszakszervezet főtitkára tette hűtlen kezelés és elöljárói hatalommal való visszaélés gyanújá­val. Az ügyet jelenleg a Katonai Főügyészség vizsgálja. NI Pu­­hás­ Tamás B­ár a Budapesti Katonai Ügyészség a közelmúltban megszüntette a nyomozást a rend­őri vezetők tavalyi kollektív illet­ményemelésének ügyében, a Tett­­rekész Magyar Rendőrség Szak­­szervezetének főtitkára, Szima Ju­dit panaszt tett a határozat ellen, így a Katonai Főügyészség vizsgál­hatja, valóban fölvetődik-e a felje­lentő által vélelmezett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűt­len kezelés bűntette, illetve az ezzel halmazatban megvalósítható elöl­járói hatalommal visszaélés vétsé­ge. Az ügyben korábban tanúként hallgatták ki Petrétei József volt rendészeti minisztert és Bene László egykori országos főkapi­tányt is. Szima Judit még tavaly június­ban tett feljelentést, amiért 290 rendőri vezető több tízezer forin­tos fizetésemelést kapott, miköz­ben a beosztottak bérét nem emel­ték. A szakszervezeti vezető pana­szában arra hívta fel a figyelmet: tavaly tavasszal a Rendőrségi Ér­dekegyeztető Tanács ülésén beis­merték, hogy­­ a hivatalos indok­lással szemben - nem azért van szükség a vezetők bérfejlesztésére, mert kimagasló munkát végeztek, hanem mert „egyesek úgy gondol­ták, hogy kevesebbet keresnek an­nál, mint amennyi járna nekik”. Szima Judit rámutatott: súlyos jogsértést követ el az a rendőri ve­zető, aki nem egyéni teljesítmény­értékeléssel, hanem kollektíven határozza meg, mely csoportok (jelesül a rendőri vezetők) része­süljenek kedvező elbánásban, és ezáltal diszkriminál más csopor­tokat (a beosztottakat). A Tettre­­kész szakszervezet főtitkára több olyan példát sorolt fel (például a 2006. őszi tömeges rendőri jogsér­téseket vagy Gergényi Péter volt budapesti főkapitány botrányos szerződéseit saját cégtársával), amelyek azt mutatják, a teljesít­ményértékelést és az ezt követő esetleges jutalmazást, illetmény­emelést csak egyénre szabottan le­het alkalmazni. Bene László volt országos rend­őrfőkapitány (jelenleg a Magyar Nemzeti Bank biztonsági vezetője) márciusi keltezésű levelében azzal érvelt, hogy a kormány a többlet­­forrást kifejezetten a hivatásos ál­lomány bérfejlesztésére szánta, az ORFK-nak nem volt beleszólása, hogy abban kik részesülhetnek. Ennek ellenére az exfőkapitány döntése alapján a közalkalmazot­tak és a köztisztviselők tavaly 25 ezer forintos üdülési csekket kap­hattak - olvasható Bene levelében.

Next