Magyar Nemzet, 2008. február (71. évfolyam, 31-59. szám)
2008-02-01 / 31. szám
A diákság is beszáll a kampányba A márciusi népszavazáson való részvételre buzdítja a diákokat és hozzátartozóikat a már két éve a tandíj bevezetése ellen küzdő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A szocialisták szerint maga Orbán Viktor volt a tandíj előhírnöke. A Fidesz felhívta a figyelmet: éppen az Orbánkormány törölte el a tandíjat. 11 Farkas Melinda____________ Minden diákot, szülőt, nagyszülőt arra kérünk, menjen el szavazni március 9-én, mert az oktatási tárca csak akkor törli el az általános fizetési kötelezettséget, ha nem lesz más választása - mondta lapunknak Miskolczi Norbert, a diákokat képviselő HÖOK elnöke. Az érdekvédő kijelentette: bár a tandíj elleni, több ezer fős demonstrációsorozat után tavaly ősszel Hiller István leült velük tárgyalni, és karácsony előtt meg is ígérte, hogy még januárban kidolgoznak egy új tervezetet, amelybe a HÖOK javaslatát is beépítik, eddig a diákok nem kapták meg ezt a dokumentumot. Miskolczi azt gyanítja, a tárca kivárásra játszik. Hiller vélhetőleg abban bízik, hogy a népszavazáson nem kap elegendő támogatottságot a tandíj eltörlése, és akkor nem lesz szükség új tervezetre. A diákok egyetlen esélye, ha a népszavazáson az igenek győznek. Eközben az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője odáig merészkedett, hogy Orbán Viktort és Mádl Ferencet tette a szocialisták által bevezetett tandíj előhírnökévé. Tatai-Tóth András szerint a korábbi államfő, Mádl Ferenc még oktatási miniszterként 1993-ban azt mondta, hogy a hallgatóknak hozzá kell járulniuk képzésükhöz, a tandíj ösztönzi a diákokat a jobb teljesítményre, és az általános ingyenesség nem szolgálja a szociálisan hátrányos helyzetűek ügyét. Tatai-Tóth azt állította, hogy Orbán Viktor 1992-ben a következő évi költségvetés vitájakor hitet tett a tandíj szükségessége mellett, sőt a Fidesz 1994-es választási programjában is szerepelt a tandíj. Tatai-Tóth Andrásnak vagy szelektív a memóriája vagy elment a józan esze - reagált az állításokra Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Emlékeztetett: 1998-ban a polgári kormány hivatalba kerülésekor azonnal eltörölte a tandíjat, amit az előtte regnáló szocialista kormány vezetett be a Bokros-csomag részeként. Hozzátette: a következő polgári kabinet is megtenné ugyanezt, de erre március 9-én az embereknek is lehetőségük lesz. A fideszes politikus szerint a felsőoktatásba a szorgalmon, a tehetségen és az ambíción keresztül kell hogy vezessen az út, a szocialisták válogatási elve ehelyett azonban a szülők pénztárcájának vastagsága. A tandíj összege az első évben általában az alapképzésben évi 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz. Miskolczi Norbert 2008. február L, péntekBelföld IMNzol A Fidesz toronymagasan vezet Medián: Lassan, de növekszik a népszavazáson „nemmel” szavazni szándékozók aránya Gyurcsány Ferenc nem a tavaszi ülésszak első napján, hanem egy héttel később, február 18-án tart évindító beszédet a parlamentben, állítólag a kormánypárti frakciók kérésére. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke február 13-án mondja hagyományos országértékelő beszédét, tehát a kormányfő az utóbbi hat hét hazai szilenciuma után - korábbi szokásától eltérően - továbbra sem tematizálja a közbeszédet. 18 Zsibők Csaba_______________________ Gyurcsány Ferenc nem a tavaszi ülésszak első napján, hanem egy héttel később, február 18-án mond évindító beszédet a parlamentben a kormánypárti frakciók kérésére - tudatta tegnapi sajtótájékoztatóján Daróczi Dávid kormányszóvivő. Az első ülésnapon, február 11-én ugyanis főként még a 2007-es ügyek lesznek napirenden, mint például az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény, ezért célszerűnek látszik, hogy a kormányzás első másfél évének politikai értelemben vett lezárásáról és az első szakasz által megalapozott új politikai hangsúlyokról csak azt követően, a rákövetkező hétfőn beszéljen a miniszterelnök - közölte Daróczi. Lapunk felvetésére, miszerint a kormányfő tőle szokatlan módon, hazai nyilvános megszólalások híján, hetek óta nem tematizál, ráadásul Orbán Viktor, a Fidesz elnöke február 13-án tartja szokásos országértékelő beszédét, így a kormányfő kivárhat. Daróczi úgy reagált: „A miniszterelnök fontos dolgokkal foglalkozik, például kormányozza az országot, és programját nem az ellenzék vezérének naptárához igazítja.” Emlékezetes, hogy január első felében még arról beszéltek a kormányszóvivők, hogy a miniszterelnök a parlament tavaszi ülésszakának első napján tartja évindító-évértékelő beszédét, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne szólalna fel a szocialista párt választmányának január végi ülésén. Ez utóbbi nem történt meg. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője az MTI-nek úgy vélekedett: Gyurcsány Ferenc már annyiszor hazudott az országnak, hogy már senki nem hisz neki, ezért mindegy, hogy mikor tartja évindítóját. Az egészségbiztosítási törvénynyel és a népszavazással kapcsolatos taktikai időhúzásnak egyébiránt más jelei is vannak. Mint tegnap megírtuk, információink szerint a szocialisták egy része eltolná a március 9-i referendum utánra az ominózus jogszabályról szóló végszavazást, attól függően, hogy a február eleji frakcióülésen a törvényhez kapcsolódóan milyen módosító indítványokat fogadnak el. Értesüléseink szerint egyre nagyobb támogatottságot élvez az MSZP-n belül Tóth Károly ismételten benyújtott javaslata, amely a kórházi napidíj és a vizitdíj eltörlését célozza, és amelynek elfogadása a Fidesz-KDNP kezdeményezte népszavazás három feltett kérdéséből kettőt okafogyottá tenne. Ismeretes egyébként, hogy amíg az alig kétszázalékos népszerűségű SZDSZ aktívan kampányol a három „nem” mellett, addig a szocialista párt kampánystratégiájának az egyik fő eleme az, hogy minél több embert otthon tartsanak. A Medián referendumra vonatkozó januári kutatássorozatából, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra, az derül ki: mindhárom kérdésben csaknem kétharmados fölényben vannak az igenek, s a nemmel szavazni szándékozók aránya ugyan jócskán elmarad ettől, ám két hét alatt számottevő mértékben növekedett - főleg a felsőoktatási tandíj és a vizitdíj kérdésében. A Medián közleményében azt írja: ezzel együtt sem tűnik kétségesnek, hogy a „nemeknél” sokkal több „igen” szavazat várható a referendumon, a kérdés elsősorban az, hogy az utóbbiak elegen is lesznek-e, vagyis hogy meglesz-e a három kérdésben az eredményességhez szükséges bő kétmillió igen szavazat. A felmérés szerint ráadásul jelentős fordulat történt a közhangulatban: január elején még többségben voltak, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania - 47 százalék gondolta így -, két héttel később viszont már ennek az ellenkezőjét gondolták többen, mégpedig 48 százaléknyian. Mind a választókorú népesség egészén belül, mind az aktív szavazói körben ugyanakkor a Fidesznek több mint kétszer annyi szavazója van, mint a szocialista pártnak a Szonda Ipsos január második felében végzett közvélemény-kutatási eredménye szerint. A felmérés alapján ha most vasárnap lennének a választások, a részvételüket biztosra ígérők körében a legnagyobb ellenzéki erő 61 százalékra, a szocialista párt 27 százalékra számíthatna. ■ EVANGÉLIKUS LELKÉSZEK GYŐZKÖDIK DONÁTHOT. Donáth László MSZP-s országgyűlési képviselő két evangélikus lelkésztársa nyot levelet jelentetett meg az Evangélikus Élet országos hetilapban. A csornai Tabán József és a Budai Egyházmegye lelkészi munkaközösségének nevében eljáró Bence Imre esperes a nyílt levélben arra kéri a szocialista frakcióban ülő Donáth Lászlót, hogy a parlament tavaszi ülésszakán ne szavazza meg az egészségbiztosítási törvényt. Testvéri szeretettel és a körülöttünk zajló eseményeket aggódva figyelve kérlek, hogy mint országgyűlési képviselő mindent tegyél meg annak érdekében, hogy az egészségbiztosítás átalakítását célzó törvényt a parlamenti többség ne szavazza meg újra - áll Bence Imre esperes levelében, amelyet a Budai Egyházmegye lelkészi munkaközösségének 25 tagja is aláírt. Donáth László elérhetetlen volt. Az SZDSZ szocializmussal riogat. Horn Gábor kampányfőnök tegnap bemutatta a Filmszínház - népszavazás a szocializmusról nevű vándormozit, amellyel a párt országjárásra indul fotó: éberling András Daróczi: A miniszterelnök kormányozza az országot fotó: MÁTÉ PÉTER Répássy Róbert: Nincs értelme az időhúzásnak HÍRÖSSZEFOGLALÓ Hazánk érdeke, hogy sor kerüljön a Fidesz egészségbiztosítási törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezésére, mert a jövőt ilyen hosszú távon meghatározó jogszabályt nem lehet elfogadtatni az emberek akarata ellenében - jelentette ki tegnap Répássy Róbert. A fideszes politikus szerint a rendszerváltozás óta legfontosabb jogszabály valójában az egészségbiztosítás privatizációjáról szól. A korábban elfogadott, majd Sólyom László köztársasági elnök által a parlamentnek visszadobott törvény egy szűk üzleti kör érdeke, tovább mélyítené a szociális válságot, véglegesen kettészakítaná a társadalmat - jegyezte meg Répássy. A Fidesz frakcióigazgatója hozzátette még, hogy az orvosokat is méltánytalan helyzetbe hozná a jogszabály, hiszen nem a betegek gyógyulását, hanem a biztosítók profitszempontjait kellene majd figyelembe venniük. Egyben leszögezte, az már biztosan megjósolható, hogy az idén, várhatóan ősszel lesz ebben a témában népszavazás, hiszen az Albert házaspár népszavazási kezdeményezéséhez már gyűjtik az aláírásokat. Ugyanakkor a Fidesz szerint szerencsésebb és költségkímélőbb is lenne, ha március 9-én, a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló kérdésekkel együtt lehetne szavazni az egészségbiztosításról is. Erről egyébként már az első parlamenti ülésnapon, február 11-én dönthet az Országgyűlés. Ha a kormánypártok nem trükköznek, nem mesterkednek, akkor nem lehet akadálya a megerősítő referendumnak - hangsúlyozta az ellenzéki politikus. A Fidesz március 9-én megerősítő referendumot is akar Önkéntes mozgalmat indítana az EDDSZ Cser Ágnes szerint a kormány odáig süllyedt, hogy tizenkétezer forintért eladja állampolgárait . Pitárt Darinka_____________________ N incs szükség a tervezett egészségbiztosítási pénztárakban magánbefektetőkre, akiknek egyébként egyetlen pozitívumuk van: legalább 12 ezer forint fejpénzt fizetnének a biztosítottak adataiért az államnak - fogalmazott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) volt főigazgatója a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal ülése után. Kiss József szerint - aki két éve távozott az OEP éléről - az állampolgárok után fizetett, biztosítóktól származó állami bevétel az egyetlen építő jellegű eleme a törvénytervezetnek, épp ezért ő már elutalta az OEP ellátási számlájára azt a 24 ezer forintot, amellyel „kiváltaná” a saját és egy családtagja adataiért fizetendő befektetői összeget. Kiss, felmutatva a befizetésről szóló bizonylatot, hangsúlyozta: - Legyen nekem e tekintetben szabad választásom. Az egészségbiztosítási szakértő ezzel figyelemfelhívó polgári kezdeményezést indítana útjára, amely szerint akár részletekben - jelképesen egyforintos befizetéssel - is, de mindenki kiválthatná a magánbiztosítóktól elvárt bevételt. - A kormány odáig süllyedt, hogy 12 ezer forintért eladja állampolgárait - mondta Cser Ágnes, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki kifejtette: ragaszkodnak ahhoz, hogy társadalmi, nemzeti szinten maradjon meg a társadalombiztosítás. - Ha fejenként 12 ezer forintra van szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk a nemzetközi piacosítást, akkor elindítjuk az önkéntes mozgalmat - nyomatékosította. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara vezetője, aki jelenleg a kerekasztal soros elnöke, bejelentette: arra kérik alapító tagjaikat, hogy képviselőik útján ismét nyújtsák be a társadalmi egészségbiztosítási törvény Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal és a munkavállalók által támogatott tervezetét, amely alternatívát jelenthet a kormány törvénytervezetével szemben.