Magyar Nemzet, 2008. február (71. évfolyam, 31-59. szám)

2008-02-20 / 50. szám

Kérdéses részvétel Az utolsó pillanatban neveztünk a helsinki olimpiára A pekingi olimpia évében járunk. Nincs nap, hogy szóba ne ke­rülne az augusztus 8-án kezdődő esemény. A sportolók és edzők már visszaszámolnak, és pontosan tudják, mikor mit fognak csinálni. Azok természetesen, akik már megszerezték az indulás jogát. S akik még nem, bizakodnak. Az olimpia változatlanul iz­galomban tartja a közvéleményt. De vajon miről árulkodnak a legtöbb, tizenhat aranyérmet hozó, 1952-es helsinki olimpia előkészületeiről most előkerült levéltári dokumentumok? SPORTTÖRTÉNELEM II Kő András_____________________ T­ ­erényi Imre, a párt adminiszt­ratív osztályának munkatársa 1952. június 24-én a tatai edzőtá­bor hangulatáról a következő in­formációkat adta: „A táborban dol­gozó kultúrinstruktorok és párt­szervezők értekezleten beszélték meg feladataikat. Az értekezlet leg­fontosabb tanulsága az volt, hogy eddig nem sikerült a rosszindulatú, sokszor ellenséges tevékenységet megszüntetni, pedig ennek sok jele van. Például: Lantos­­Mihályi lab­darúgó feleségét ismeretlen sze­mély kereste fel, és azt állította, hogy férjének a repülőgépe lezu­hant. Ezzel a sportolókat a szüksé­ges repülőúttól akarják elijeszteni. A Novák Éva-Székely Éva ellentét még most is igen erős. Az úszók ál­talában visszahúzódnak a többi sportolóktól, a legnehezebb embe­rek a táborban. A sportolók és sportvezetők nagyon várják, hogy Rákosi elvtárs és a párt többi veze­tői meglátogassák őket...” Orosz mondás, hogy a kecské­től elöl, a lótól hátul, az emberek­től pedig körös-körül, mindenütt félni kell. Legalábbis az ötvenes években erre épült a rendszer. És a sportolók is ebben éltek. Külön­ben olimpiai bajnok lett Székely Éva is a 200 méteres mellúszás­ban, Novák Éva pedig a 4x100 mé­teres váltóban. Utóbbi 1952. de­cember 1-jén levelet írt Rákosi­nak, hogy belga férjét engedjék be Magyarországra. Később Novák Évát is kiengedték, és Belgiumban telepedett le. Sportberkekben me­sélik: úgy kapta meg végül a kiuta­­zási engedélyt, hogy a belga nagy­követ csak abban az esetben volt hajlandó vízumot adni a verseny­zőket kísérő, népes belügyi kül­döttség tagjainak egy soron követ­kező belgiumi versenyre, ha Novák Évát viszont kiengedik a magyar hatóságok. Feleki László, a Népsport akko­ri főszerkesztője 1952. május 2-án a párt adminisztratív osztályának címezte levelét. „Az OTSB-ről nem akarok sokat írni, csak annyit, hogy a jelenlegi összetételében nem alkalmas arra, hogy az egyre növekvő feladatokat megoldja. Egy közösség, amelyben még min­dig vannak elvtelen és tehetségte­len karrieristák, akiket darabokra szabdal a gyanakvás, a fúrás, az egymástól való félelem, nem tölt­hetik be megfelelően a hivatásu­kat. Tudomásom van arról, hogy néhány vezető személynek a levál­tása folyamatban van, de ez még csak egyik része a megoldásnak. Azt is tudom ugyanis, hogy azokat az elvtársakat, akiket Hegyi [a sporthivatal elnöke] és Sebes elv­társ [az OTSB elnökhelyettese] kér, nem akarják odaadni.” Feleki Lászlótól tudom, hogy Rákosinak volt néhány kedvence a közéletben. Az egyik Hegyi Gyula volt. Az állami fogadásokon pél­dául Rákosi mindig a közelébe ül­tette. Hegyinek szép hangja volt, így könnyen ment a nótázás is. Mellesleg Feleki írta Hegyi beszé­deit. Kellemetlen volt, amikor Se­bes nyomására, az elvesztett világ­­bajnokság után Felekit eltávolítot­ták a lap éléről, és ezt Hegyinek kellett közölnie vele. „Tatai százados elvtárs részé­re, Államvédelmi Hatóság (...) Közöljük, hogy Kalmár Jenő, Gro­­sics Gyula, Bozsik József, Bártfai Vilmos, Lóránt Gyula, Puskás Fe­renc, Kocsis Sándor, dr. Kreisz László csak Hegyi Gyula elvtárs írásbeli garanciája ellenében utaz­hatnak ki. Elvtársi üdvözlettel: Ke­leti Ferenc” [az MDP KV admi­nisztratív osztályának vezetője]. Hegyi többször tiltakozott Pé­ter Gábornál, az ÁVH vezetőjénél amiatt, hogy nem akarják kien­gedni a versenyzőket. „így nem, nem tudunk eredményt elérni” - panaszolta. Pedig a szóban forgó esetben csak a Honvéd labdarú­góinak az Admira Wacker elleni bécsi mérkőzéséről volt szó... „Külügyminisztérium, Bizal­mas tájékoztatásul! Másolat a brüsszeli magyar kö­vetség 1952. május 25-i jelentéséről Tárgy: magyar teniszezők Bel­giumban (...) Sok kárt okozott Asbóth és Ádám magatartása... Fent ne­vezett két sportolónk azzal ma­gyarázkodott [a csapat kikapott], hogy a magyar hatóságok nem en­gedték őket külföldön játszani, amelynek ez lett az eredménye. Főleg Asbóth volt az, aki ezen túl­menően még fenyegetődzött is, hogy be fog olvasni a miniszter elvtársnak. (...) Tudomásunk van ezenkívül arról is, hogy Ádám és Asbóth egyik este elmentek szóra­kozni, és reggel négy órakor tértek csak haza. Hogy hol voltak, azt nem tudjuk. Ugyancsak meg kell jegyezni, hogy ezekre a meccsekre eljött Karády Katalin disszidens szí­nésznő is, akiről tudjuk, hogy Ádámmal és Asbóthtal beszélt, hogy mit, azt nem tudjuk. (...) Az, hogy nem disszidált egyikük sem közülük, véleményem szerint annak a következménye, hogy erős családi szálak fűzik őket Ma­gyarországhoz. Hausier József köv. tan. ügyvivő.” Karinthy Ferenc idézi a viccet a Leányfalu és vidéke című köny­vében. Már tizenkétezer éve ültek a jégmezőn, és akkor Kohn azt mondta: - Ez van, uram... - Ez, uram - felelte Grün, és azután nem szóltak többet. „Politikai Főosztály, II/3. osz­tály, Váczi R. Bizalmas! Béres [Andor] elv­társ [a Külügyminisztérium poli­tikai államtitkára], Kolozs elv­társnő Feljegyzés Tárgy: Az olympiai játékokra történő benevezések lassúsága Helsinki követségünk jelenté­sében utal az olympiai játékokra Magyarország részéről történő be­nevezések lassúságára. Magyaror­szágnak az olympiászra történt hi­vatalos jelentkezése az utolsó nap [1], az egyes sportágakra szóló sze­mélyi benevezések pedig általában későn történnek meg. Ezzel kap­csolatban a kosárlabda- és a fut­ballcsapat benevezésére kell utal­nunk, melyek benevezési határ­ideje június 24-én éjjel lejárt, s Magyarország csak a követség te­lefonon történt felszólítására [!] tett eleget a benevezéseknek. Te­kintettel arra, hogy az olympiai szabályok pontos be nem tartása is lehetőséget ad a szervezőbizott­ságnak arra, hogy formai okora hivatkozva kiszorítsák Magyaror­szágot, javaslom felhívni az illeté­kes szervek figyelmét, hogy az Olympiásszal kapcsolatos szüksé­ges intézkedéseket időben tegyék meg. Budapest, 1952. július 14.” A feljegyzésre az olimpia előtt öt nappal került sor. A játékok ugyanis július 19-én megkez­dődtek... A kosárlabdacsapat az előmérkőzések során kiesett, a futballcsapat azonban olimpiai bajnok lett. Több mint fél évszázad múltán joggal kérdezzük: hogyan nyer­tünk 16 aranyérmet? Székely Éva az aranyéremért tempózott Helsinkiben FOTÓ: MTI 2008. február 20., szerda Sport Hágai Nemzet CREDIGEN A köteles megoldások AZ ÉLET SHOWJat Ébressze fel megvalósítandó terveit téli álmukból! Hogy céljai ne csak álmok legyenek! T­elefonáljon most! WWW, Hír1H KÉTHETENTE SZOMBAT ESTE 21.30

Next