Magyar Nemzet, 2008. február (71. évfolyam, 31-59. szám)
2008-02-09 / 39. szám
kultura@magyarnemzet.hu A magyar kultúra követe Schiff András külföldi koncertjeiért tegnap vette át A magyar kultúra követe 2008 címet, amelyet Esterházy Péter, Eötvös Péter, Kányádi Sándor, Julia Marton-Lefevre, Palya Bea mellett viselhet. (K. E. V.) Toroczkai Gödöllőn Toroczkai Wigand Ede építész, iparművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Gödöllői Városi Múzeumban ma délután négy órakor. A tárlatot Gerle János nyitja meg, közreműködik Halmos Béla. (K. E. V.) World Press Photo Tim Hetherington brit fotós nyerte el a World Press Photo (A vi lág sajtófotói) idei fődíját. A győztes kép, amely a Vanity Fair magazinban jelent meg, Afganisztánban készült. Gárdi Balázs, a VII Network képügynökség munkatársa két első díjat nyert általános hír kategóriában szintén két afganisztáni fotóval, Szigetváry Zsolt MTI-fotós második díjat kapott aktuális közügyek kategóriában a melegfelvonuláson készített képével, Berekai Juditnak pedig sportriport kategóriában ítélték oda a harmadik díjat egy lengyel fotóssal párban egy indiai képért. Az 51. alkalommal kiírt versenyre 125 ország több mint 5000 fotósa több mint 80 ezer képpel pályázott. (MTI) Eltüntették a Radnóti-verssort A Védegylet Veszprémért Egyesület elöntése értelmében eltüntették a Radnóti-idézetet arról a veszprémi emlékműről, amelyet Brusznyai Árpád kivégzésének 50. évfordulójára állítottak. Radnóti Miklós versében a csecsszopók kifejezést a szobrász, Melocco Miklós a művészi szabadság jegyében változtatta a csecsemők szóra. (MTI) Gyűjt a Prima Primissima A hátrányos helyzetű művészek, pedagógusok, kutatók és a tudománnyal, kultúrával, oktatással, sporttal foglalkozó civil szervezetek támogatására indít akciót a Prima Primissima Alapítvány. A személyi jövedelemadó egy százalékát várja az alapítvány, amely elkülönített számlán tartja az összegeket. Ezek sorsáról a Prima Primissima és Prima Díj korábbi kitüntetettjei döntenek. Ha nagy lesz az összeg, akkor ösztöndíjak alapítását tervezik, ha szerényebb, akkor projekteket támogatnak majd. (MTI) Elhunyt Péter Gizi 79. életévében elhunyt Péter Gizi színművész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja, egykori ünnepelt szubrett-komikája. A Szendrő József-díjjal, Gobbi Hilda-életműdíjjal és Siófok Kálmán Imre-díjával jutalmazott művész minden színházi műfajban maradandót alkotott, több filmben és tévéjátékban is szerepelt. (MTI) Gyüdit támadják Mesterséges vihar a szegedi színház igazgatói széke körül Az év közepén jár le a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának mandátuma. Székhelyi József bejelentette, hogy nem indul a posztért. A tavaly kiírt pályázatra négyen adták be jelentkezésüket: Maczelka Noémi zongoraművész, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének vezetője, Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karmestere, Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok helyettes ügyvezetője és Korcsmáros György volt győri színigazgató, a Plathó Tibor György Néhány nappal ezelőtt az Index című internetes újság névtelenségbe burkolózó szerzője - feltehetőleg Jászay Tamás kritikus - Szegeden is a politika választ színigazgatót? című cikkében az egyik jelöltet, Gyüdi Sándort támadta. Kifogásolta, hogy Botka László, a város szocialista polgármestere a helyi lap hasábjain egy interjúban örömét fejezte ki, hogy a zeneművész indul a pályázaton. Tette ezt a városvezető annak ellenére, hogy Gyüdi a helyhatósági választásokon az ellenzéki jelöltet támogatta. Az írás állítása szerint a társulat művész tagjai csak elenyésző számban vettek részt azon a társulati ülésen, amely támogatásáról biztosította a helyi szimfonikusok igazgatóját. - Rosszul érint, hogy politikai ügyet kreálnak a pályázatomból. Korábbi intézményvezetői megbízásomkor mindkét oldal egyhangúlag támogatott. Biztos vagyok benne, hogy a szavazatok most sem politikai erővonalak szerint fognak megoszlani. A társulat egy korábbi voksolás alapján engem támogat, s az Index állításával ellentétben a művészek többsége is részt vett ezen az ülésen - felelte kérdésünkre Gyüdi Sándor. Az internetes lap szerint a zeneművész nem indulhatna a direktori székért, mert a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezetése összeférhetetlen a színigazgatói poszttal. - A pályázati kiírásban nincs ilyen kitétel. Ha engem választanának, és a törvény alapján összeférhetetlenség adódna, akkor a helyzetet a jogkörök átrendezésével és nem a szimfonikusok teátrumba való beolvasztásával lehetne megoldani - mondta a karmester. A hivatalos döntés az új igazgató személyéről február 15-én várható. A szimfonikus zenekar vezetője esélyes a posztra FOTÓ:MTI/NÉMETH GYÖRGY 2008. február 9., szombatKultúra Rovatvezető: Vitézy Zsófia Amikor az álom sajnos valóra válik OLVASÓ Varga Attila_____________________ Aki egy görög sziget eldugott településére vetődik, a tengerparti tavernát látva könnyen megállapítja, itt le tudná élni az életét. És ha ez a taverna az enyém lenne, elkvaterkázgatnék a vendégekkel, s élném idilli életemet. Hát ennyit az álomról, mert úgy látszik, a rideg valóság egészen mást rejt. Az amerikai szerző saját történetét írta meg a Volt egyszer egy tavernám című könyvben. Tom Stone úgy döntött, hogy egy nyárra Görögországba utazik, és ott nyer ihletet a regényíráshoz. De a regényírásból nem lett semmi, viszont Patmosz kis szigetén megismerkedett élete szerelmével, egy francia festőnővel, összeházasodtak, és gyermekeik is születtek. Bár beleszerettek a szigetbe, és később az álomba, hogy lesz egyszer egy saját vendéglőjük, mégis Kréta szigetére kellett költözniük, amikor jött egy rejtélyes telefon... Patmoszi görög barátja, Theológosz ajánlkozott, hogy működtessék kettesben tavernáját, a Szép Helénát. Miközben a vendéglő egyre felkapottabb lett, Tómnak meg kellett küzdenie agyafúrt üzlettársával, aki a gyors meggazdagodás esélyét látta a lelkes társban. A főzésért és a felszolgálásért felelős amerikai hetente hét napot dolgozott látástól vakulásig. Az ebéd tizenegytől négyig tart, s ha a sziesz-ta ideje letelt, hozzá kellett látni az esti ételek elkészítéséhez. Este hét körül kezdődik a vacsora, nyolckor erősödik a forgalom, és kilenckortízkor lendül be igazán. Miután a vendégsereg elment, ki kell takarítani a tavernát, el kell mosogatni az evőeszközöket, s fel kell tölteni a hűtőt borral, sörrel és vízzel. Tom Stone háromkor-négykor dőlt be az ágyba, és hat óra harminckor újra csöngött az órája... A könyv az álmait külföldön hajszoló jámbor lélek nagyszabású, humorban bővelkedő és olykor keserédes kalandozása a görög mindennapok valóságában. Ez a görög álom szertefoszlott. A könyv főhőse és szerzője ma már Dél-Kaliforniában él, és újabb regényén dolgozik. A görög időszak csak megviselte kapcsolatát a családjával, gyönyörű festőművésznő feleségével azóta közösen felbontották a házasságukat. Gyermekeik már elvégezték az egyetemet, és önálló életbe kezdtek. Az egykori görög álom mára csak kellemetlen emlék maradt. (Tom Stone: Volt egyszer egy tavernám. Kulinária Kiadó.) A vizuális történések logikája A Kipe 13 mintegy harminc művészének csoportos tárlata az Újlipótvárosi Klub-Galériában Az utóbbi bő évtized történései Budapest egyik igen rangos kiállítóhelyévé tették az Újlipótvárosi Klub-Galériát. Januártól új vezetővel, új szervezeti formában folytatja munkáját. Hogyan tovább? A kérdés azért is fontos, mert a galéria eddig a XIII. kerületben élő mintegy kétszáz művész otthona, a Kipe 13 székhelye volt. A művésztársaság tagjainak műveiből rendezték az új év első kiállítását. LÁTHATÁS P. Szabó Ernő_________________ Felelős kiállításpolitika, sokszínűség, minőségigény, kvalitás, nyitottság, az otthonteremtés szándéka jellemezte eddig a majd másfél évtizede működő Újlipótvárosi Klub-Galéria munkáját, ez tette egyedülálló jelenséggé a kiállítóhelyek sorában. Ahogyan egyedülálló a Kipe 13, a kerületben dolgozó képző- és iparművészek egyesülete is a művésztársaságok ama sajátos világában, amely a rendszerváltozás utáni időben kialakult, még akkor is, ha talán nem beszélünk róla olyan sokat, mint például a város másik végében lévő Ráday utca művészeti csoportosulásairól. Hasonlítgatni őket persze értelmetlen, a mai magyar viszonyok között a kortárs magyar művészet jövőjének formálásában igen nagy szerep jut azoknak a közösségeknek, amelyeket a műfaji, korosztályi vagy éppen topografikus alapon szerveződő művésztársaságok tagjai alkotnak. A Kipe 13-nak például hatvan, a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó, más-más műfajokban tevékenykedő tagja van, akik közül ugyan ezen a tárlaton csak mintegy harmincan szerepelnek, de az ő műveik is jól érzékeltetik, milyen jelentős művészi, szellemi erőt képvisel a társaság. Néhány példa a kvalitás, sokszínűség érzékeltetésére: a vizuális történések logikáját, a geometrikus, alapelemekre redukált formavilág gazdagságát érzékelteti például Szilviczky Margit festménye, a Között, s utal egyben talán arra a folyamatra is, amely a művészeti élet struktúrájának átalakulása során lejátszódik. A teremtő gesztus a monokróm gazdagságával párosul Kopasz Tamás kompozícióján, Végh Andrásnál viszont elvont, a hétköznapi világ történéseit modellező motívumokkal. Stroe Krisztián két festménye a mikrovilágra fókuszál, Gál Ádám a szürke tónusok gazdagságát emeli ki. A faktúra, az anyag minősége a grafikai anyag egy részét is jellemzi, például Almer Zsuzsa vagy a nemrégiben elhunyt Kőmíves István alkotásait, míg Szathmáry József kollázsán a töredékek rakják össze vagy legalábbis sejtetik az egészet, a nagy összefüggéseket. Látszólag egymástól igen távoli törekvések jellemzik Kéri Ádám és Kovács Péter műveit, utóbbiak a személyes dráma megfogalmazásai, előbbiek a pontos megfigyelés, a távolságtartó bemutatás dokumentumai, valójában mindketten a szó szoros értelmében vett hajszálpontos látleletet adnak közérzetükről, a kortárs művészet helyzetéről - kint és bent. Nincs ez másként M. Novák András plasztikájánál, A fogyasztás emlékművénél sem, amelynek formáltsága, pontosabban formálatlansága a művészet világán túli történések maró gúnnyal megfogalmazott kritikája. Ezzel a művel szemben Paulikovics Iván Karinthy Frigyest idéző kisplasztikáját a klasszikus hagyományok őrzése, gazdagítása, a finom irónia jellemzi, míg Gink Judit drótból gyűrt rózsája a háromszög harmadik csúcsán helyezkedik el, egyszersmind átkötést jelent a további műfajok, anyagok, a Dárday Nikolett, Kovács Júlia, Gergely Nóra, Minya Mária és mások képviselte üveg, textília, kerámia felé. Akik a tárlatot megtekintik, nyilván további alkotásokat fedeznek fel. A művek megkezdték útjukat a galéria kiállítóterében a közönség szélesebb rétegei felé. Csak remélhetjük, hogy ez az út messzire vezet, s inkább az irányjelző cölöpök, mintsem a rögök, kátyúk sokasága jellemzi majd. (A Kipe 13 kiállítása, Újlipótvárosi Klub-Galéria, február 29-ig.) Paulikovics Iván kisplasztikája finom iróniával idézi Karinthy Frigyest FOTÓ: MÁTÉ PÉTER 4P Tornász Stairko Quintet , (Lengyelország-Finnország-Dánia-Svédország) , február 16., 19.30 • Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem www.mupa.hu Jegyek kaphatók a Müpa jegypénztárában (tel.: 555-3300) a Concert & Media jegyirodáiban Émény! Minden tekintetben Művészetek Palotája Budapest metr©