Magyar Nemzet, 2008. április (71. évfolyam, 89-118. szám)

2008-04-09 / 97. szám

Magyar Nemzet • Környezetvédelem 2008. április 9., szerda Szerkeszti: Huth Gergely El kellene kobozni a szemetelők járművét Sokan nem tudják, hogy ingyen lerakható a lakossági sitt ■ Elrettentő szankciókra lenne szükség Tavaly is több száz illegális szemétlerakót térképeztek föl, szá­mos parlamenti felszólalás is történt a szemétáradat megféke­zésére, érdemi szigorítás azonban nem született. A keresztény­­demokraták javasolják: úgy változtassanak a szabályokon, hogy lefoglalható legyen az illegálisan szemetelők gépjárműve. Elfogadható kifogással senki nem élhet: az ország legtöbb ön­­kormányzati lerakóján és hulladékudvarában ingyen vagy cse­kély összegért elhelyezhető egy-egy utánfutónyi sitt. Vis­­f­i Tamás A­z illegális szemétlerakás egyre nagyobb problémát jelent, és ugyan a parlamentben is mind több interpelláció foglalkozik a té­mával, a szakállamtitkár e hét hét­főig nem tudott előrelépésről be­számolni. Legutóbb a Békés megyei Okány egyik telephelyén találtak 15 tonna veszélyes kórházi hulladékot, Pomázon pedig ismeretlenek, Na­tura 2000 területet is érintve, terí­tettek szét több ezer köbméter sit­­tes földet. A szaporodó esetek mel­lett ugyanakkor azt is meg kell em­líteni, hogy a háztartásokban kelet­kező nem kommunális hulladék mennyisége legtöbbször egy zsák­ban is elférne, amelyért fölösleges konténert rendelni. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) sajtóosztályától megtud­tuk: a cég a fővárosi önkormány­zattal kötött közszolgáltató-szerző­dés alapján csak a települési szilárd hulladék begyűjtését végzi, az épí­tési törmelékét nem. A társaság azonban biztosítja, hogy a lakosság elszállíttathassa a lakásfelújítás so­rán keletkezett építési törmeléket is konténerben, kisebb mennyiség esetén pedig azt tanácsolják, hogy a lakosok gépkocsival szállítsák el hulladékukat a dunakeszi lerakóba vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba. Fél köbméterig díjmentesen elhelyez­hető a sitt, e mennyiség felett kell csak fizetni. Ez évtől kezdve az FKF, együtt­működve a Fővárosi Településtisz­tasági és Környezetvédelmi Kft.­­vel, arra is lehetőséget biztosít, hogy a veszélyes hulladékoktól (festéktől, oldószerektől, fáradt­olajtól, sütőzsiradéktól, akkumulá­tortól, autógumitól) is megszaba­dulhasson a lakosság. Körzeten­ként a lomtalanítás napján 12 és 18 óra között gyűjtőpontot üzemeltet­nek, ahová a lakosok elvihetik a ve­szélyes anyagokat. A gyűjtőpontok pontos helyéről a postaládákba be­dobott hivatalos levélben tájékoz­tatják a városlakókat. Korábbi körképünkből kiderült, hogy az ország legtöbb önkor­mányzati fenntartású szeméttele­pén ugyancsak díjmentesen vagy csekély összegért cserében elhe­lyezhető egy-egy utánfutónyi sitt, és a legtöbb szolgáltató a veszélyes hulladékok begyűjtésére is kínál valamilyen - igaz, sokszor nem túl kényelmes - megoldást. Az erdő­k­­mezők összerondítására tehát sen­kinek nincs mentsége. A környezetvédelmi minisztéri­um kérdésünkre azt közölte: a hul­ladékudvarok többsége is befogad bontási hulladékot­­ meghatáro­zott mennyiségben. Ma az ország­ban 74 ilyen udvar működik, ame­lyekben egyébként a szelektált sze­mét és a lakossági veszélyes hulla­dék is leadható. Számos esetben a becsületes megrendelő hulladéka önhibáján kívül kerül a természetbe, mert az extraprofit reményében az elszállí­tással foglalkozó vállalkozók a kije­lölt hulladéktelep helyett egyszerű­en lebillentik valahol a konténerek tartalmát. Információink szerint akit szemétlerakáson kapnak, akár egymillió forintra is megbüntethe­tő, ám az ellenőrzés, illetve a ren­delkezésre álló állomány hiánya miatt erre kevés példa van. A hatá­lyos szabályozás nem alkalmas ar­ra, hogy elrettentse az illegális sze­­metelőket. Csak tavaly több mint hétszáz esetben volt szükség ható­sági fellépésre, a kivetett bírságok összege pedig meghaladta a 217 millió forintot. A úgynevezett zöld­kommandó akciói során 394 eset­ben találtak külterületen szemét­halmot, 185 alkalommal azok mér­téke meghaladta a 100 tonnát is.­­ A probléma megoldását a nem kellően szigorú jogi környezet hiánya mellett hátráltatja az is, hogy Fodor Gábor miniszter nem­csak a szaktárca ügyeivel foglalko­zik, hanem az SZDSZ belső feszült­ségeivel és a kormányválsággal -fogalmazott Rétvári Bence keresz­ténydemokrata országgyűlési kép­viselő. Hozzátette: bár az illegális szemétlerakást messze nem sike­rült fölszámolni, Fodor 2008-ban megszüntette a zöldkommandónál az illegális szemétlerakók kiemelt kezelését. Ezért a KDNP most azt javasolja, hogy újabb szankcióval egészítsék ki a szabálysértésekről szóló kormányrendelet. Álláspont­juk szerint azokat a gépjárműveket, amelyeket bizonyíthatóan többször is arra használtak, hogy azzal sze­metet raktak le illegálisan, el kell kobozni. Ezzel megakadályozható lenne, hogy ugyanazzal a járművel a tetten érés után is szemetet szál­lítsanak. Az elkövetők így az elkö­vetés eszközétől lennének meg­fosztva, ami nagyobb anyagi vesz­teséget okozna, mint a bírság, és az újabb jogsértés elkövetését megne­hezítené. Ha illegális szemeteléssel talál­kozunk, bejelentés tehető a rendőr­ségnél vagy a környezetvédelmi fel­ügyelőségnél, esetleg az önkor­mányzatnál. Igaz, a rendőrök nem szívesen foglalkoznak az ilyen ügyekkel, az utóbbi két szervnek pedig nincs megfelelő kapacitása a hatékony fellépésre. Úgy tudjuk, a természetvédelmi őrök csak védett területeken léphetnek fel a szeme­telővel szemben. Lapunk egyik olvasója arról szá­molt be, hogy amikor nemrég ille­gális lerakáson ért tetten embereket egy Pest megyei természetvédelmi terület határán, de már a szántó­földön, semelyik említett hatóság nem volt hajlandó kiszállni. MOTOROKAT KOBOZTAK EL. Terepmotorokat foglaltak le a természetvédel­mi őrök vasárnap a Bács-Kiskun megyei Bocsa határában, vezetőik ellen ter­mészetkárosítás miatt eljárást indítottak - számolt be az esetről a Független Hírügynökség. A Duna-Dráva és a Kiskunsági Nemzeti Park őrei közös razziá­jukon egy hattagú motoros csapatot értek tetten, akik engedély nélkül léptek be a fokozottan védett természetvédelmi területre. Tettükért az elkövetők fe­jenként akár 150 ezer forint büntetést is kaphatnak A legtöbb sittet extraprofitra törő vállalkozók szórják szét FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Elbukott New York­i útdíj Dugódíjat vezetett volna be New Yorkban Michael Bloomberg polgármester, aki a manhatta­ni 60. utcánál délebbre autó­zókkal csúcsforgalmi időszak­ban díjat fizettetett volna. A re­publikánus ötletet sok befolyá­sos környezetvédő csoport és politikus támogatta, mégis el­bukott, miután a demokraták többsége elutasította azt. (greenfo.hu) A génmódosítás pártolója Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Köz­pontjának főigazgatója a leg­jobb, kockázatmentes növény­­nemesítési módszernek tartja a géntechnológiát, és felhábo­rítják a környezetvédők aggo­dalmai. Szerinte ezek alaptala­nok és tudománytalanok, a magyar szabályozás túl szi­gorú, a környezetvédők pedig ideológiai csatát folytatnak. Következésképpen a multikkal együtt kell működni, és káros a génmanipulált fajtákkal szemben fennálló magyar mo­ratórium. (index.hu) Védelem alól felszabadítva Huszonegy szervezet tiltakozik, mert az országos jelentőségű védelemre tervezett területek listájáról a környezetvédelmi miniszter 2007. július 2-i dön­tésével törölte a Zempléni­hegységet, a Gyepű-hegyet, a Balta-hegyet és Kánya-hegyet magába foglaló, több mint 1000 hektáros területet. A titokzatos új honvédségi tornyot is magá­ba foglaló terület védettségére 14 évvel ezelőtt a Bükki Nemze­ti Park Igazgatósága tett javas­latot. (greenfo.hu) Klímavédők Budapesten Az MTA-ban tanácskozik a Nobel-békedíjas szervezet­ ­ Haraszti-MTI F­odor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghívá­sára tegnap és ma az Nobel-béke­­díjjal jutalmazott Éghajlat-változá­si Kormányközi Testület (IPPC) Budapesten tartja ülésszakát. Eb­ből az alkalomból az IPPC elnöke és más vezető képviselői részvéte­lével fórumot tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC magyar tagja, a budapesti Közép­európai Egyetem professzora az MTI-nek elmondta: az IPCC dön­téshozói testülete évente két alka­lommal ül össze, ebből egyszer mindig Genfben. A fórum megnyitóján a globális éghajlatváltozás és a tudomány összefüggéseiről tartott előadást Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke, Rajendra Pachauri, az IPCC elnöke pedig az általa ve­zetett testület értékelését osztotta meg az éghajlatváltozás folyama­táról. Az ülésen felszólalt Fodor Gábor tárcavezető is, aki többek között azt hangsúlyozta, hogy a tu­dományos közösség rendszeres megfigyeléseinek, kutatóelemzé­seinek, kritikus észrevételeinek köszönhetően a globális felmele­gedés tényét körülbelül két évti­zeddel ezelőtt elismerték a politika legmagasabb képviselői, ahogyan azt is, hogy tenni kell ellene. - Az ENSZ adatai szerint jelen­leg egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez - hangsú­lyozta Somlyódy László Széchenyi­­díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízi közmű és környezet­­mérnöki tanszékének tanszékve­zető egyetemi tanára. A tudós an­nak kapcsán nyilatkozott az MTI- nek, hogy az IPCC-tanácskozás egyik fő témája az éghajlatválto­zásnak a vizekre gyakorolt hatása. Somlyódy László, aki az ENSZ ké­szülő III. vízkészletelemzését koordináló szervezet tanácsadója, rámutatott: a célkitűzések alapján 2015-ig meg kellene felezni azok­nak a számát, akiknek nem jut biz­tonságos ivóvíz, ám az ügy „na­gyon rosszul áll”.­­ A Kárpát-medencében, s így Magyarországon az éghajlat medi­terrán irányba tolódik. Ez azt je­lenti, hogy a csapadék éves átlaga csökken. Télen a csapadék meny­­nyisége több lesz, nyáron pedig lé­nyegesen kevesebb - mondta Somlyódy. Magyarázata szerint növekszik az árvizek gyakorisága, például a Tisza völgyében. Kitért a Dunára is, amelynek vízpótlása az Alpokból származik. - A gleccse­rek nagymértékben visszaszoruló­ban vannak, a hóolvadás is más­ként következik be. Ez azt jelenti, hogy megváltozhat a Duna vízjárá­sa is - érvelt. Az IPPC az a testület, amely a tudományos eredmények összeg­zésével, értékelésével, közreadásá­val elősegítette, hogy a klímaválto­zásról, és a lehetséges megoldá­sokról mind több és megbízhatóbb ismerettel rendelkezhessenek a döntéshozók. Másfél évtizeddel ezelőtt ennek eredményeképpen készült el az ENSZ éghajlat-válto­zási keretegyezménye, majd öt év­vel később a kiotói jegyzőkönyv. A magyar taggal is büszkélkedő IPPC-nek - Al Gore korábbi ame­rikai alelnökkel megosztva - ta­valy odaítélték a Nobel-békedíjat. Az egyik fő téma az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatása FOTÓ: TÓTH TIBOR zoldoldal@­magyar­nemzet.hu ummmmmmmmmmmmmmmmmm Ismét pályázhatnak a virágos települések Tizenötödik alkalommal írják ki a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyt. Tavaly a városok közt Gyula, míg a falvak között Tápiógyörgye nyerte a nemes versengést. Az idei versenyre még lehet jelentkezni a kezdeményezés honlapján. i Vf.i.kf.­ M­inden önkormányzat ingye­nesen jelentkezhet a Virágos Magyarországért versenyre a www. viragosmagyarorszag.hu oldalon május 15-ig, nevezési szándék ese­tén a település polgármesterének csupán egy adatlapot kell kitölte­nie. Prutkay János, a Virágos Ma­gyarországért munkatársa kiemel­te: nemcsak azért érdemes a ver­senyre jelentkezni, mert a nyerte­sek értékes díjakban részesülnek, hanem azért is, mert a kezdemé­nyezés révén megszólítható a la­kosság, hogy tegyen környezete megszépüléséért. A településeket a zöld felületek (parkok, kertek, te­metők) minősége, az alkalmazott növények és azoknak az adott táj­egységhez való kapcsolata, a befek­tetett munka és annak minősége, a települések tisztasága, az épületek, műemlékek állapota és a lakosság munkába való bevonása alapján osztályozza a szakértő zsűri. Perjési Klára, Gyula polgármes­tere elmondta: évek óta sikeres a városban a környezetszépítési program, amelynek következtében egyenletesen nő a Gyulára látogató turisták száma. - Mára elértük, hogy a polgárok igénylik a virágosí­­tást, emellett kialakítottuk az autó­mentes belvárost is - mondta. Varró István, Tápiógyörgye első embere úgy fogalmazott: nem tesz­nek mást, mint amit bárki, bárhol megtehetne. A mintafaluként emle­getett Tápiógyörgye az utóbbi évek­ben 120 pályázaton összesen 600 millió forintot nyert el, és ebből az pénzből jelentős összegeket fordí­tott a település környezetének meg­újítására is. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. igazgatótanácsának elnöke úgy vélte: a verseny alkal­mat ad a kulturált, vendégváró, esz­tétikus környezet kialakítására. - A versengés elősegítheti az ország eu­rópai reintegrációját, és jelentős eszköz az országkép javítására is - mondta Kovács Miklós, az Önkor­mányzati és Településfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, hangsúlyozva, a Virágos Magyaror­szágért versenyben évente kétezer település vesz részt. Magyarország városai közül ed­dig Siófok, Kaposvár, Nagyatád és Eger hódította el az aranyérmet, falvaink képviseletében eddig ez Géderlaknak sikerült. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA.

Next