Magyar Nemzet, 2008. április (71. évfolyam, 89-118. szám)
2008-04-09 / 97. szám
Magyar Nemzet • Környezetvédelem 2008. április 9., szerda Szerkeszti: Huth Gergely El kellene kobozni a szemetelők járművét Sokan nem tudják, hogy ingyen lerakható a lakossági sitt ■ Elrettentő szankciókra lenne szükség Tavaly is több száz illegális szemétlerakót térképeztek föl, számos parlamenti felszólalás is történt a szemétáradat megfékezésére, érdemi szigorítás azonban nem született. A kereszténydemokraták javasolják: úgy változtassanak a szabályokon, hogy lefoglalható legyen az illegálisan szemetelők gépjárműve. Elfogadható kifogással senki nem élhet: az ország legtöbb önkormányzati lerakóján és hulladékudvarában ingyen vagy csekély összegért elhelyezhető egy-egy utánfutónyi sitt. Visfi Tamás Az illegális szemétlerakás egyre nagyobb problémát jelent, és ugyan a parlamentben is mind több interpelláció foglalkozik a témával, a szakállamtitkár e hét hétfőig nem tudott előrelépésről beszámolni. Legutóbb a Békés megyei Okány egyik telephelyén találtak 15 tonna veszélyes kórházi hulladékot, Pomázon pedig ismeretlenek, Natura 2000 területet is érintve, terítettek szét több ezer köbméter sittes földet. A szaporodó esetek mellett ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a háztartásokban keletkező nem kommunális hulladék mennyisége legtöbbször egy zsákban is elférne, amelyért fölösleges konténert rendelni. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) sajtóosztályától megtudtuk: a cég a fővárosi önkormányzattal kötött közszolgáltató-szerződés alapján csak a települési szilárd hulladék begyűjtését végzi, az építési törmelékét nem. A társaság azonban biztosítja, hogy a lakosság elszállíttathassa a lakásfelújítás során keletkezett építési törmeléket is konténerben, kisebb mennyiség esetén pedig azt tanácsolják, hogy a lakosok gépkocsival szállítsák el hulladékukat a dunakeszi lerakóba vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba. Fél köbméterig díjmentesen elhelyezhető a sitt, e mennyiség felett kell csak fizetni. Ez évtől kezdve az FKF, együttműködve a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.vel, arra is lehetőséget biztosít, hogy a veszélyes hulladékoktól (festéktől, oldószerektől, fáradtolajtól, sütőzsiradéktól, akkumulátortól, autógumitól) is megszabadulhasson a lakosság. Körzetenként a lomtalanítás napján 12 és 18 óra között gyűjtőpontot üzemeltetnek, ahová a lakosok elvihetik a veszélyes anyagokat. A gyűjtőpontok pontos helyéről a postaládákba bedobott hivatalos levélben tájékoztatják a városlakókat. Korábbi körképünkből kiderült, hogy az ország legtöbb önkormányzati fenntartású szeméttelepén ugyancsak díjmentesen vagy csekély összegért cserében elhelyezhető egy-egy utánfutónyi sitt, és a legtöbb szolgáltató a veszélyes hulladékok begyűjtésére is kínál valamilyen - igaz, sokszor nem túl kényelmes - megoldást. Az erdőkmezők összerondítására tehát senkinek nincs mentsége. A környezetvédelmi minisztérium kérdésünkre azt közölte: a hulladékudvarok többsége is befogad bontási hulladékot meghatározott mennyiségben. Ma az országban 74 ilyen udvar működik, amelyekben egyébként a szelektált szemét és a lakossági veszélyes hulladék is leadható. Számos esetben a becsületes megrendelő hulladéka önhibáján kívül kerül a természetbe, mert az extraprofit reményében az elszállítással foglalkozó vállalkozók a kijelölt hulladéktelep helyett egyszerűen lebillentik valahol a konténerek tartalmát. Információink szerint akit szemétlerakáson kapnak, akár egymillió forintra is megbüntethető, ám az ellenőrzés, illetve a rendelkezésre álló állomány hiánya miatt erre kevés példa van. A hatályos szabályozás nem alkalmas arra, hogy elrettentse az illegális szemetelőket. Csak tavaly több mint hétszáz esetben volt szükség hatósági fellépésre, a kivetett bírságok összege pedig meghaladta a 217 millió forintot. A úgynevezett zöldkommandó akciói során 394 esetben találtak külterületen szeméthalmot, 185 alkalommal azok mértéke meghaladta a 100 tonnát is. A probléma megoldását a nem kellően szigorú jogi környezet hiánya mellett hátráltatja az is, hogy Fodor Gábor miniszter nemcsak a szaktárca ügyeivel foglalkozik, hanem az SZDSZ belső feszültségeivel és a kormányválsággal -fogalmazott Rétvári Bence kereszténydemokrata országgyűlési képviselő. Hozzátette: bár az illegális szemétlerakást messze nem sikerült fölszámolni, Fodor 2008-ban megszüntette a zöldkommandónál az illegális szemétlerakók kiemelt kezelését. Ezért a KDNP most azt javasolja, hogy újabb szankcióval egészítsék ki a szabálysértésekről szóló kormányrendelet. Álláspontjuk szerint azokat a gépjárműveket, amelyeket bizonyíthatóan többször is arra használtak, hogy azzal szemetet raktak le illegálisan, el kell kobozni. Ezzel megakadályozható lenne, hogy ugyanazzal a járművel a tetten érés után is szemetet szállítsanak. Az elkövetők így az elkövetés eszközétől lennének megfosztva, ami nagyobb anyagi veszteséget okozna, mint a bírság, és az újabb jogsértés elkövetését megnehezítené. Ha illegális szemeteléssel találkozunk, bejelentés tehető a rendőrségnél vagy a környezetvédelmi felügyelőségnél, esetleg az önkormányzatnál. Igaz, a rendőrök nem szívesen foglalkoznak az ilyen ügyekkel, az utóbbi két szervnek pedig nincs megfelelő kapacitása a hatékony fellépésre. Úgy tudjuk, a természetvédelmi őrök csak védett területeken léphetnek fel a szemetelővel szemben. Lapunk egyik olvasója arról számolt be, hogy amikor nemrég illegális lerakáson ért tetten embereket egy Pest megyei természetvédelmi terület határán, de már a szántóföldön, semelyik említett hatóság nem volt hajlandó kiszállni. MOTOROKAT KOBOZTAK EL. Terepmotorokat foglaltak le a természetvédelmi őrök vasárnap a Bács-Kiskun megyei Bocsa határában, vezetőik ellen természetkárosítás miatt eljárást indítottak - számolt be az esetről a Független Hírügynökség. A Duna-Dráva és a Kiskunsági Nemzeti Park őrei közös razziájukon egy hattagú motoros csapatot értek tetten, akik engedély nélkül léptek be a fokozottan védett természetvédelmi területre. Tettükért az elkövetők fejenként akár 150 ezer forint büntetést is kaphatnak A legtöbb sittet extraprofitra törő vállalkozók szórják szét FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Elbukott New Yorki útdíj Dugódíjat vezetett volna be New Yorkban Michael Bloomberg polgármester, aki a manhattani 60. utcánál délebbre autózókkal csúcsforgalmi időszakban díjat fizettetett volna. A republikánus ötletet sok befolyásos környezetvédő csoport és politikus támogatta, mégis elbukott, miután a demokraták többsége elutasította azt. (greenfo.hu) A génmódosítás pártolója Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója a legjobb, kockázatmentes növénynemesítési módszernek tartja a géntechnológiát, és felháborítják a környezetvédők aggodalmai. Szerinte ezek alaptalanok és tudománytalanok, a magyar szabályozás túl szigorú, a környezetvédők pedig ideológiai csatát folytatnak. Következésképpen a multikkal együtt kell működni, és káros a génmanipulált fajtákkal szemben fennálló magyar moratórium. (index.hu) Védelem alól felszabadítva Huszonegy szervezet tiltakozik, mert az országos jelentőségű védelemre tervezett területek listájáról a környezetvédelmi miniszter 2007. július 2-i döntésével törölte a Zemplénihegységet, a Gyepű-hegyet, a Balta-hegyet és Kánya-hegyet magába foglaló, több mint 1000 hektáros területet. A titokzatos új honvédségi tornyot is magába foglaló terület védettségére 14 évvel ezelőtt a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága tett javaslatot. (greenfo.hu) Klímavédők Budapesten Az MTA-ban tanácskozik a Nobel-békedíjas szervezet Haraszti-MTI Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghívására tegnap és ma az Nobel-békedíjjal jutalmazott Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPPC) Budapesten tartja ülésszakát. Ebből az alkalomból az IPPC elnöke és más vezető képviselői részvételével fórumot tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC magyar tagja, a budapesti Középeurópai Egyetem professzora az MTI-nek elmondta: az IPCC döntéshozói testülete évente két alkalommal ül össze, ebből egyszer mindig Genfben. A fórum megnyitóján a globális éghajlatváltozás és a tudomány összefüggéseiről tartott előadást Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke, Rajendra Pachauri, az IPCC elnöke pedig az általa vezetett testület értékelését osztotta meg az éghajlatváltozás folyamatáról. Az ülésen felszólalt Fodor Gábor tárcavezető is, aki többek között azt hangsúlyozta, hogy a tudományos közösség rendszeres megfigyeléseinek, kutatóelemzéseinek, kritikus észrevételeinek köszönhetően a globális felmelegedés tényét körülbelül két évtizeddel ezelőtt elismerték a politika legmagasabb képviselői, ahogyan azt is, hogy tenni kell ellene. - Az ENSZ adatai szerint jelenleg egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez - hangsúlyozta Somlyódy László Széchenyidíjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízi közmű és környezetmérnöki tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A tudós annak kapcsán nyilatkozott az MTI- nek, hogy az IPCC-tanácskozás egyik fő témája az éghajlatváltozásnak a vizekre gyakorolt hatása. Somlyódy László, aki az ENSZ készülő III. vízkészletelemzését koordináló szervezet tanácsadója, rámutatott: a célkitűzések alapján 2015-ig meg kellene felezni azoknak a számát, akiknek nem jut biztonságos ivóvíz, ám az ügy „nagyon rosszul áll”. A Kárpát-medencében, s így Magyarországon az éghajlat mediterrán irányba tolódik. Ez azt jelenti, hogy a csapadék éves átlaga csökken. Télen a csapadék menynyisége több lesz, nyáron pedig lényegesen kevesebb - mondta Somlyódy. Magyarázata szerint növekszik az árvizek gyakorisága, például a Tisza völgyében. Kitért a Dunára is, amelynek vízpótlása az Alpokból származik. - A gleccserek nagymértékben visszaszorulóban vannak, a hóolvadás is másként következik be. Ez azt jelenti, hogy megváltozhat a Duna vízjárása is - érvelt. Az IPPC az a testület, amely a tudományos eredmények összegzésével, értékelésével, közreadásával elősegítette, hogy a klímaváltozásról, és a lehetséges megoldásokról mind több és megbízhatóbb ismerettel rendelkezhessenek a döntéshozók. Másfél évtizeddel ezelőtt ennek eredményeképpen készült el az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye, majd öt évvel később a kiotói jegyzőkönyv. A magyar taggal is büszkélkedő IPPC-nek - Al Gore korábbi amerikai alelnökkel megosztva - tavaly odaítélték a Nobel-békedíjat. Az egyik fő téma az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatása FOTÓ: TÓTH TIBOR zoldoldal@magyarnemzet.hu ummmmmmmmmmmmmmmmmm Ismét pályázhatnak a virágos települések Tizenötödik alkalommal írják ki a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyt. Tavaly a városok közt Gyula, míg a falvak között Tápiógyörgye nyerte a nemes versengést. Az idei versenyre még lehet jelentkezni a kezdeményezés honlapján. i Vf.i.kf. Minden önkormányzat ingyenesen jelentkezhet a Virágos Magyarországért versenyre a www. viragosmagyarorszag.hu oldalon május 15-ig, nevezési szándék esetén a település polgármesterének csupán egy adatlapot kell kitöltenie. Prutkay János, a Virágos Magyarországért munkatársa kiemelte: nemcsak azért érdemes a versenyre jelentkezni, mert a nyertesek értékes díjakban részesülnek, hanem azért is, mert a kezdeményezés révén megszólítható a lakosság, hogy tegyen környezete megszépüléséért. A településeket a zöld felületek (parkok, kertek, temetők) minősége, az alkalmazott növények és azoknak az adott tájegységhez való kapcsolata, a befektetett munka és annak minősége, a települések tisztasága, az épületek, műemlékek állapota és a lakosság munkába való bevonása alapján osztályozza a szakértő zsűri. Perjési Klára, Gyula polgármestere elmondta: évek óta sikeres a városban a környezetszépítési program, amelynek következtében egyenletesen nő a Gyulára látogató turisták száma. - Mára elértük, hogy a polgárok igénylik a virágosítást, emellett kialakítottuk az autómentes belvárost is - mondta. Varró István, Tápiógyörgye első embere úgy fogalmazott: nem tesznek mást, mint amit bárki, bárhol megtehetne. A mintafaluként emlegetett Tápiógyörgye az utóbbi években 120 pályázaton összesen 600 millió forintot nyert el, és ebből az pénzből jelentős összegeket fordított a település környezetének megújítására is. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. igazgatótanácsának elnöke úgy vélte: a verseny alkalmat ad a kulturált, vendégváró, esztétikus környezet kialakítására. - A versengés elősegítheti az ország európai reintegrációját, és jelentős eszköz az országkép javítására is - mondta Kovács Miklós, az Önkormányzati és Településfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, hangsúlyozva, a Virágos Magyarországért versenyben évente kétezer település vesz részt. Magyarország városai közül eddig Siófok, Kaposvár, Nagyatád és Eger hódította el az aranyérmet, falvaink képviseletében eddig ez Géderlaknak sikerült. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA.