Magyar Nemzet, 2008. május (71. évfolyam, 119-147. szám)
2008-05-02 / 119. szám
2Magyar Nemzet • Belföld 2008. május 2., péntek Rovatvezető: Huth Gergely belpol@magyarnemzet.hu Tüntettek az SZDSZ székházánál Az SZDSZ és az MSZP távozását követelték a magyar politikai életből azok a tüntetők, akik a liberális párt zuglói székházánál gyűltek össze szerdán délután. A tüntetők este a Vértanúk terére vonultak. A Magyar Önvédelmi Mozgalom rendezvényét fokozott rendőri biztosítás mellett tarthatta meg. (MTI) Később zárják be az addiktológiát Az új egészségügyi miniszter jelölésével párhuzamosan egy hónapot kapott az Országos Addiktológiai Intézet. A május elsejei bezárás ugyanis azért nem lehetséges, mert ahhoz előbb meg kell változtatni az intézmény alapító okiratát. Ugyanakkor a dolgozók felmondása már a fiókban van. (MN) Emléktábla Tildy Zoltánnak Emléktáblát avattak tegnap délután Tildy Zoltánnak, a Magyar Köztársaság volt elnökének Budapesten, a Pollack Mihály téren, annak az épületnek a falán, ahol Tildy Zoltán élt és dolgozott köztársasági elnökként 1946 és 1948 között. Avatóbeszédet Tőkés László nagyváradi református püspök, európai parlamenti képviselő és Horváth János, az Országgyűlés fideszes korelnöke, Tildy Zoltán valamikori munkatársa mondott. (MTI) A Farkas-Bakonyi_______________ A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) javaslatára három munkacsoportban gyűjtik össze a tapasztalatokat, tesznek javaslatokat a költségtérítéses és államilag finanszírozott hallgatói státus közötti átjárhatóság, a hátrányos helyzetű diákok felsőoktatási tanulmányai, szociális helyzete kérdéskörökben - jelentette be Hiller István a Felsőoktatási Kerekasztal szerdai ülése után, ahol az eredeti tervek szerint a rektorok hallgatói költségtérítésre vonatkozó javaslatáról tárgyaltak volna. - A szakértői csoportokban a tárca szakemberei mellett a hallgatók, a rektorok, a felsőoktatási szakszervezetek, a doktoranduszok és a nagycsaládosok képviselői vesznek részt - tette hozzá a miniszter, leszögezve, az ülésen semmilyen formában nem volt szó a hallgatói költségtérítésekről, sem pedig arról, hogy a fizetendő költségtérítést szétterítsék a hallgatók között. - Csúfosan megbukott a rektorok tandíjjavaslata - jelentette ki lapunknak Miskolczi Norbert. A HÖOK elnöke elmondta, az ülés elején azt javasolták a részt vevő hét szakmai szervezetnek, hogy vegyék le a napirendről a rektorok javaslatát, mert az még arra sem alkalmas, hogy tárgyaljanak róla. Egyedül a rektorok akarták napirendre venni a tervezetet, a többiek - az Országos Érdekegyeztető Tanács tartózkodása mellett - ellenezték azt. így jár az, aki nem szakmai szempontok alapján mérlegel, hanem politikai megrendelésre dolgozik - kommentálta Miskolczi a rektori javaslat bukását. Szerinte a hallgatók óriási győzelmet arattak, ugyanis a kerekasztal az ő javaslatukat fogadta el a felsőoktatás finanszírozásának áttekintésére. Ennek értelmében a munkacsoportok az első tapasztalatokról ősszel számolnak majd be, végleges eredmények pedig jövő tavaszra várhatók. Támogatjuk a három munkabizottság felállítását, és kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a hallgatói esélyegyenlőség, az esélyteremtés érdekében fogjunk össze a civil szervezetekkel is - mondta Kis Papp László. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke kezdeményezte, hogy a kerekasztal következő ülésén tárgyaljanak arról a „járhatatlan utat” jelentő SZDSZ-es javaslatról, amelynek alapján ismét napirendre került a felsőoktatás, a tudomány esetleges privatizációja. Megbukott a rektorok tandíjjavaslata Napirendre sem vették az újabb diáksarc tervezetét a Felsőoktatási Kerekasztalon Csúfosan megbukott a rektorok tandíjjavaslata - jelentette ki lapunknak Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, miután az előzetes tervekkel ellentétben a Felsőoktatási Kerekasztal nem tárgyalt a rektorok hallgatói költségtérítésre vonatkozó javaslatáról. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az SZDSZ újra privatizálná a felsőoktatást. Miskolczi Norbert (balra) szerint megbukott a tandíj fotó: éberling andrás Támogatják Bakát Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Sólyom jelöltje mellett Jövő keddi ülésén várhatóan nyilatkozatot fogad el az Országos Igazságszolgáltatási Tanács: támogatja, hogy Sólyom László jelöltjét, Baka Andrást válasszák meg főbírónak. Az államfő szerdán a Sándor-palotában közölte a parlamenti pártok képviselőivel, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt bíráját jelöli a tisztségre. ■1 Kulcsár Anna________________ ólyom László először az öt ítélőtábla vezetőivel, majd a múlt héten az egyes táblák működési területén dolgozó megyei bírósági elnökök külön csoportjaival tanácskozott az új főbíró személyéről. Úgy tudjuk, a bírósági vezetők elmondták, miként kellene változtatni a jogalkotási, a költségvetési, a szervezeti, a személyi feltételeken ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyabb legyen. Az államfő ezt követően közölte szerdán a parlamenti pártok képviselőivel, hogy Baka Andrást jelöli a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének június 26-án megüresedő posztjára. Baka a rendszerváltozás előtt - Sólyom Lászlóval együtt - az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott. Az Antallkormány idején, pártonkívüliként előbb a Magyar Demokrata Fórum képviselője volt. 1991-től 2008-ig az Emberi Jogok Európai Bíróságán ítélkezett. Jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírójaként tevékenykedik. Szerdai nyilatkozata szerint szeretné előmozdítani, hogy a bíróságok és a nyilvánosság kapcsolata kiegyensúlyozott legyen. Tervezi a bírák kötelező továbbképzésének bevezetését is. A pártfrakciók a következő napokban alakítják ki álláspontjukat. Értesülésünk szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a keddi ülésén fogalmazza meg véleményét a jelöltről. A testület várhatóan támogatni fogja, hogy az Országgyűlés Baka Andrást válassza meg az LB elnöki posztjára. A parlament kétharmados többséggel dönt a főbíró személyéről. Az államfő szerdán bejelentette jelöltjét a főbírói posztra FOTÓ: ÉBERLING ANDRÁS Kapolyi fizetett is meg nem is a Vf.t.ki. Tamás__________________ Kapolyi László, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) elnöke, az MSZP frakciójában ülő országgyűlési képviselő a közelmúltban kipattant lehallgatási botrány kapcsán nem volt hajlandó elismerni a megfigyelés tényét a Hír TV Rájátszás című műsorában. Állította: a Finder Bt. által kibocsátott számla eleve 2003-as keltezésű, és egyébként sem állt mögötte semmiféle teljesítés. - Én egy keretszerződést kötöttem, Orbán Viktort, Simicska Lajost és Kalmár Istvánt nem figyeltettem meg, aki ezt állítja, hazudik - mondta. A beszélgetésről készült titkos felvétel viszont szembesítette Kapolyi Lászlót azzal: elhangzott, mi volt pontosan a megbízás - az említettek megfigyelése. - A Finder ajánlotta ezt mint információs portékát, de soha nem adtak át egyetlenegy példányt sem - magyarázta a politikus. Arra a riporteri felvetésre, hogy a Finder a munkáért ötmillió forintot kapott, bár mint Kapolyi László állította, nem volt vele elégedett, azt felelte az MSZDP elnöke, hogy gazdasági ügyekről tárgyaltak, a számlákat pedig nem fizette ki, mert a Finder munkája „egy büdös vasat sem ért”. Megemlítette, hogy sok pénzt ért volna meg neki, ha üzleti partnereiről információkat kap. A felvételről azonban ismert: Kapolyi kijelenti, hogy 55 millió forint felét hajlandó kifizetni, de zsebbe, hogy ne legyen nyoma, ám előtte, „mutassanak valamit Kellernek”. Erre Kapolyi kijelentette: akkor fizetett volna zsebbe, ha használható információt hozott volna a cég, de újra hangsúlyozta, ő nem adott semmilyen megbízást megfigyelésre. Azt nem zárta ki - a Hír TV honlapja szerint -, hogy a háta mögött kötött alkut Keller László a magándetektívekkel. Közvetítői szerepével kapcsolatban azt mondta, a Finder képviselői és Keller László akkori közpénzügyi államtitkár az ő irodájában találkoztak, de ő nem volt ott. Egy kérdésre elmagyarázta azt is: azért hangzik el a felvételen, hogy beszél majd Keller Lászlóval, mert meg akarta tőle tudni, mit kerestek nála a fedezesek. Hozzátette: „a politikai erkölcsi normáimhoz nem fér hozzá a politikai megfigyelés”, a megfigyelési botrányt pedig egy fölépített koncepcionális ügynek titulálta. Hétfőre lezárja a titkos adatgyűjtés kormányzati vizsgálatát a kancelláriaminiszter - adta hírül a Hír TV. Kiss Péter szavaiból kiderült, csak a Keller-féle államtitkárság hivatalos szerződéseit vizsgálják. Miniszteri posztot kapott lojalitásáért Molnár Károly Bár rektorként kormányhű politikája miatt megbukott, mégsem marad munka nélkül a köztársasági elnököt a Műegyetemről kizáró, a tandíj mellett kormányzati hirdetésekben kampányoló Molnár Károly. Az új diáksarc atyja kutatás-fejlesztési miniszteri posztot kapott szolgálataiért, igaz, a Paksi Atomerőmű igazgatósági székétől - legalábbis egy időre - valószínűleg búcsúznia kell. Farkas Melinda_______________ olnár Károly 1944-ben született, gépészmérnöki diplomáját 1967-ben szerezte a Műegyetemen, ahol azóta is dolgozik. 1991- ben lett egyetemi tanár, 2004-től pedig ő az iskola rektora. A szélesebb nyilvánosság akkor ismerhette meg, amikor 2006- ban átvette az összes felsőoktatási intézmény vezetőjét tömörítő Magyar Rektori Konferencia elnöki tisztét Klinghammer Istvántól, az ELTE korábbi rektorától. Ebben az évben történt, hogy az újonnan kinevezett oktatási miniszter, Hiller István duplájára emelte a rektorok fizetését, miközben bejelentette, hogy 2008-tól tandíjat vezetnek be a felsőoktatásban. Molnár Károly a miniszteri bejelentéstől kezdve egészen a tandíjat elutasító népszavazásig teljes mellszélességgel támogatta a felsőoktatás fizetőssé tételét. A népszavazási kampány idején napilapokban, magazinokban, a kormány által fizetett politikai hirdetésekben népszerűsítette a Hiller István miniszter által fejlesztési részhozzájárulásnak (fér) nevezett tandíjat. Februárban, a szociális népszavazás előtt egy hónappal az oktatási tárca felkészült a várható vereségre, és alternatív tandíjjavaslatokat terjesztett a szakmai szervezeteket tömörítő Felsőoktatási Kerekasztal elé. A múlt héten Molnár elérte célját, a rektorok támogatták az új tandíjat. A tervezet 2011-től teljesen új finanszírozási rendszert vezetne be egyetemeken, amelynek lényege, hogy a jövőben háromszor annyi diákkal fizettetnének a tanulásért, mint jelenleg, és olyanok is lennének, akiktől még a költségtérítésnél is több pénzt kérnének. Molnár volt egyébként az is, aki 2006-ban kitiltotta az ’56-os műegyetemi diákgyűlésre emlékező 1956 Alapítványt az egyetem épületéből. Az eseményen Sólyom László köztársasági elnök is részt vett, aki fájdalmasnak és megmagyarázhatatlannak nevezte a rektor tettét. Vélhetően Molnárnak ezek a cselekedetei vezettek odáig, hogy a feltétlen kormányzati támogatás ellenére a Műegyetemen elfogyott körülötte a levegő. Információink szerint a rektorválasztás előtt készíttetett egy belső felmérést az erőviszonyokról, és az olyan súlyos vereséget jelzett, hogy jobbnak látta, ha el sem indul a választásokon, így Molnár augusztustól már nem lehet sem a Műegyetem rektora, sem a Magyar Rektori Konferencia elnöke. Kérdés ugyanakkor, hogy miniszterként egyáltalán maradhat-e tisztségeiben augusztus végéig, vagy az összeférhetetlenségi szabályok miatt előbb le kell mondania. Az azonban szinte biztos, hogy nem lehet gazdasági társaságban tisztségviselő, márpedig Molnár jelenleg a Paksi Atomerőmű igazgatóságának elnöke. Újhelyi István is elhagyja a kormányt B Vf.i.kf.1__________________________ T ovábbra is a kormány feltétel nélküli támogatója maradok, de nem tudok tovább felelős szerepet vállalni a kabinetben - nyilatkozta a Népszabadságnak Újhelyi István, aki egy nappal a kormányátalakítás után lemondott államtitkári tisztségéről az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban. - Az országos politika formálásában sem a pártelit, sem az általuk folyamatosan űzött miniszterelnök nem akarta szövetségesévé tenni - indokolta távozását az Indexnek a politikus, bár az MSZP alelnöki posztjától nem válik meg. „Szeged hazavár” - jegyezte meg, s hozzátette: az elindított fejlesztések terén a város és térsége számít a segítségére. Újhelyi azonban, mielőtt távozott posztjáról, 50 millió forinttal támogatta azt az úgynevezett Dakar-pótló autóversenyt, a Közép- Európa-ralit, amelyet annak ellenére rendeztek meg, hogy nem rendelkezett jogerőre emelkedett környezetvédelmi felügyelőségi határozattal. Vele együtt távozik Jauernik István szakállamtitkár is. További változás, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május 31-i hatállyal kezdeményezi Medgyessy Péter utazó nagyköveti megbízásának visszavonását is - közölte a Kormányszóvivői Iroda. A kabinet még 2004. október 6-án döntött Medgyessy kinevezéséről. A menesztés hátterében az állhat, hogy Medgyessy Péter az elmúlt időszakban több alkalommal is kritizálta a médiában a kormányt és a miniszterelnököt. Az ATV-ben például azt nyilatkozta: „Gyurcsány Ferenc ma már több konfliktust és problémát okoz, mint amennyit megold, és ha ez igaz, akkor ennek a konzekvenciáit le kéne vonnia.” Jegyzet a 7. oldalon