Magyar Nemzet, 2008. május (71. évfolyam, 119-147. szám)

2008-05-02 / 119. szám

2Magyar Nemzet • Belföld 2008. május 2., péntek Rovatvezető: Huth Gergely belpol@magyarnemzet.hu Tüntettek az SZDSZ székházánál Az SZDSZ és az MSZP távozását követelték a magyar politikai életből azok a tüntetők, akik a liberális párt zuglói székhá­zánál gyűltek össze szerdán délután. A tüntetők este a Vértanúk terére vonultak. A Magyar Önvédelmi Mozga­lom rendezvényét fokozott rendőri biztosítás mellett tarthatta meg. (MTI) Később zárják be az addiktológiát Az új egészségügyi miniszter jelö­lésével párhuzamosan egy hó­napot kapott az Országos Addiktológiai Intézet. A má­jus elsejei bezárás ugyanis azért nem lehetséges, mert ahhoz előbb meg kell változ­tatni az intézmény alapító okiratát. Ugyanakkor a dolgo­zók felmondása már a fiók­ban van. (MN) Emléktábla Tildy Zoltánnak Emléktáblát avattak tegnap délután Tildy Zoltánnak, a Magyar Köztársaság volt el­nökének Budapesten, a Pollack Mihály téren, annak az épületnek a falán, ahol Tildy Zoltán élt és dolgozott köztársasági elnökként 1946 és 1948 között. Avatóbeszé­det Tőkés László nagyváradi református püspök, európai parlamenti képviselő és Hor­váth János, az Országgyűlés fideszes korelnöke, Tildy Zol­tán valamikori munkatársa mondott. (MTI) A Farkas-Bakonyi_______________ A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) javaslatára három mun­kacsoportban gyűjtik össze a ta­pasztalatokat, tesznek javaslatokat a költségtérítéses és államilag fi­nanszírozott hallgatói státus kö­zötti átjárhatóság, a hátrányos helyzetű diákok felsőoktatási ta­nulmányai, szociális helyzete kér­déskörökben - jelentette be Hiller István a Felsőoktatási Kerekasztal szerdai ülése után, ahol az eredeti tervek szerint a rektorok hallgatói költségtérítésre vonatkozó javasla­táról tárgyaltak volna. - A szakér­tői csoportokban a tárca szakem­berei mellett a hallgatók, a rekto­rok, a felsőoktatási szakszerveze­tek, a doktoranduszok és a nagy­­családosok képviselői vesznek részt - tette hozzá a miniszter, le­szögezve, az ülésen semmilyen formában nem volt szó a hallgatói költségtérítésekről, sem pedig ar­ról, hogy a fizetendő költségtérí­tést szétterítsék a hallgatók között. - Csúfosan megbukott a rekto­rok tandíjjavaslata - jelentette ki lapunknak Miskolczi Norbert. A HÖOK elnöke elmondta, az ülés elején azt javasolták a részt vevő hét szakmai szervezetnek, hogy vegyék le a napirendről a rektorok javaslatát, mert az még arra sem alkalmas, hogy tárgyaljanak róla. Egyedül a rektorok akarták napi­rendre venni a tervezetet, a többi­ek - az Országos Érdekegyeztető Tanács tartózkodása mellett - el­lenezték azt.­­ így jár az, aki nem szakmai szempontok alapján mér­legel, hanem politikai megrende­lésre dolgozik - kommentálta Miskolczi a rektori javaslat buká­sát. Szerinte a hallgatók óriási győ­zelmet arattak, ugyanis a kerek­asztal az ő javaslatukat fogadta el a felsőoktatás finanszírozásának át­tekintésére. Ennek értelmében a munkacsoportok az első tapaszta­latokról ősszel számolnak majd be, végleges eredmények pedig jö­vő tavaszra várhatók.­­ Támogatjuk a három mun­kabizottság felállítását, és kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a hallgatói esélyegyenlőség, az esélyteremtés érdekében fogjunk össze a civil szervezetekkel is - mondta Kis Papp László. A Felső­­oktatási Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöke kezdeményezte, hogy a kerekasztal következő ülésén tár­gyaljanak arról a „járhatatlan utat” jelentő SZDSZ-es javaslatról, amelynek alapján ismét napirend­re került a felsőoktatás, a tudo­mány esetleges privatizációja.­ ­­­ Megbukott a rektorok tandíjjavaslata Napirendre sem vették az újabb diáksarc tervezetét a Felsőoktatási Kerekasztalon Csúfosan megbukott a rektorok tandíjjavaslata - jelentette ki lapunknak Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciájának elnöke, miután az előzetes tervekkel ellentétben a Felsőoktatási Kerekasztal nem tárgyalt a rektorok hallgatói költségtérítésre vonatkozó javaslatáról. A Felsőoktatá­si Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az SZDSZ újra privatizálná a felsőoktatást. Miskolczi Norbert (balra) szerint megbukott a tandíj fotó: éberling andrás Támogatják Bakát Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Sólyom jelöltje mellett Jövő keddi ülésén várhatóan nyilatkozatot fogad el az Országos Igazságszolgáltatási Tanács: támogatja, hogy Sólyom László je­löltjét, Baka Andrást válasszák meg főbírónak. Az államfő szer­dán a Sándor-palotában közölte a parlamenti pártok képviselő­ivel, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt bíráját je­löli a tisztségre. ■1­ Kulcsár Anna________________­ ólyom László először az öt íté­lőtábla vezetőivel, majd a múlt héten az egyes táblák működési területén dolgozó megyei bírósági elnökök külön csoportjaival ta­nácskozott az új főbíró személyé­ről. Úgy tudjuk, a bírósági vezetők elmondták, miként kellene változ­tatni a jogalkotási, a költségvetési, a szervezeti, a személyi feltétele­ken ahhoz, hogy az igazságszolgál­tatás hatékonyabb legyen. Az ál­lamfő ezt követően közölte szer­dán a parlamenti pártok képvise­lőivel, hogy Baka Andrást jelöli a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöké­nek június 26-án megüresedő posztjára. Baka a rendszerváltozás előtt - Sólyom Lászlóval együtt - az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott. Az Antall­­kormány idején, pártonkívüliként előbb a Magyar Demokrata Fórum képviselője volt. 1991-től 2008-ig az Emberi Jogok Európai Bírósá­gán ítélkezett. Jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírójaként tevé­kenykedik. Szerdai nyilatkozata szerint szeretné előmozdítani, hogy a bíróságok és a nyilvánosság kapcsolata kiegyensúlyozott le­gyen. Tervezi a bírák kötelező to­vábbképzésének bevezetését is. A pártfrakciók a következő napok­ban alakítják ki álláspontjukat. Ér­tesülésünk szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a ked­di ülésén fogalmazza meg vélemé­nyét a jelöltről. A testület várható­an támogatni fogja, hogy az Or­szággyűlés Baka Andrást válassza meg az LB elnöki posztjára. A par­lament kétharmados többséggel dönt a főbíró személyéről.­­ Az államfő szerdán bejelentette jelöltjét a főbírói posztra FOTÓ: ÉBERLING ANDRÁS Kapolyi fizetett is meg nem is a Vf.t.ki.­ Tamás__________________ K­apolyi László, a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt (MSZDP) elnöke, az MSZP frak­ciójában ülő országgyűlési képvi­selő a közelmúltban kipattant le­hallgatási botrány kapcsán nem volt hajlandó elismerni a megfi­gyelés tényét a Hír TV Rájátszás című műsorában. Állította: a Finder Bt. által kibocsátott szám­la eleve 2003-as keltezésű, és egyébként sem állt mögötte sem­miféle teljesítés. - Én egy keret­­szerződést kötöttem, Orbán Vik­tort, Simicska Lajost és Kalmár Istvánt nem figyeltettem meg, aki ezt állítja, hazudik - mondta. A beszélgetésről készült titkos felvé­tel viszont szembesítette Kapolyi Lászlót azzal: elhangzott, mi volt pontosan a megbízás - az említet­tek megfigyelése. - A Finder ajánlotta ezt mint információs portékát, de soha nem adtak át egyetlenegy pél­dányt sem - magyarázta a poli­tikus. Arra a riporteri felvetésre, hogy a Finder a munkáért ötmil­lió forintot kapott, bár mint Kapolyi László állította, nem volt vele elégedett, azt felelte az MSZDP elnöke, hogy gazdasági ügyekről tárgyaltak, a számlákat pedig nem fizette ki, mert a Finder munkája „egy büdös vasat sem ért”. Megemlítette, hogy sok pénzt ért volna meg neki, ha üzle­ti partnereiről információkat kap. A felvételről azonban ismert: Kapolyi kijelenti, hogy 55 millió forint felét hajlandó kifizetni, de zsebbe, hogy ne legyen nyoma, ám előtte, „mutassanak valamit Kellernek”. Erre Kapolyi kijelen­tette: akkor fizetett volna zsebbe, ha használható információt ho­zott volna a cég, de újra hangsú­lyozta, ő nem adott semmilyen megbízást megfigyelésre. Azt nem zárta ki - a Hír TV honlapja sze­rint -, hogy a háta mögött kötött alkut Keller László a magándetek­tívekkel. Közvetítői szerepével kapcso­latban azt mondta, a Finder kép­viselői és Keller László akkori közpénzügyi államtitkár az ő iro­dájában találkoztak, de ő nem volt ott. Egy kérdésre elmagyarázta azt is: azért hangzik el a felvéte­len, hogy beszél majd Keller Lász­lóval, mert meg akarta tőle tudni, mit kerestek nála a fedezesek. Hozzátette: „a politikai erkölcsi normáimhoz nem fér hozzá a po­litikai megfigyelés”, a megfigyelé­si botrányt pedig egy fölépített koncepcionális ügynek titulálta. Hétfőre lezárja a titkos adat­gyűjtés kormányzati vizsgálatát a kancelláriaminiszter - adta hírül a Hír TV. Kiss Péter szavaiból ki­derült, csak a Keller-féle államtit­kárság hivatalos szerződéseit vizsgálják. Miniszteri posztot kapott lojalitásáért Molnár Károly Bár rektorként kormányhű politikája miatt megbukott, mégsem marad munka nélkül a köztársasági elnököt a Műegyetemről kizá­ró, a tandíj mellett kormányzati hirdetésekben kampányoló Mol­nár Károly. Az új diáksarc atyja kutatás-fejlesztési miniszteri posztot kapott szolgálataiért, igaz, a Paksi Atomerőmű igazgató­­sági székétől - legalábbis egy időre - valószínűleg búcsúznia kell.­ ­ Farkas Melinda_______________­ olnár Károly 1944-ben szüle­tett, gépészmérnöki diplo­máját 1967-ben szerezte a Műegye­temen, ahol azóta is dolgozik. 1991- ben lett egyetemi tanár, 2004-től pedig ő az iskola rektora. A szélesebb nyilvánosság ak­kor ismerhette meg, amikor 2006- ban átvette az összes felsőoktatási intézmény vezetőjét tömörítő Ma­gyar Rektori Konferencia elnöki tisztét Klinghammer Istvántól, az ELTE korábbi rektorától. Ebben az évben történt, hogy az újonnan kinevezett oktatási miniszter, Hiller István duplájára emelte a rektorok fizetését, miközben beje­lentette, hogy 2008-tól tandíjat ve­zetnek be a felsőoktatásban. Molnár Károly a miniszteri be­jelentéstől kezdve egészen a tandí­jat elutasító népszavazásig teljes mellszélességgel támogatta a fel­sőoktatás fizetőssé tételét. A nép­­szavazási kampány idején napi­lapokban, magazinokban, a kor­mány által fizetett politikai hirde­tésekben népszerűsítette a Hiller István miniszter által fejlesztési részhozzájárulásnak (fér) nevezett tandíjat. Februárban, a szociális népsza­vazás előtt egy hónappal az oktatá­si tárca felkészült a várható vere­ségre, és alternatív tandíjjavaslato­kat terjesztett a szakmai szervezete­ket tömörítő Felsőoktatási Ke­rekasztal elé. A múlt héten Molnár elérte célját, a rektorok támogatták az új tandíjat. A tervezet 2011-től teljesen új finanszírozási rendszert vezetne be egyetemeken, amelynek lényege, hogy a jövőben háromszor annyi diákkal fizettetnének a tanu­lásért, mint jelenleg, és olyanok is lennének, akiktől még a költségté­rítésnél is több pénzt kérnének. Molnár volt egyébként az is, aki 2006-ban kitiltotta az ’56-os mű­egyetemi diákgyűlésre emlékező 1956 Alapítványt az egyetem épüle­téből. Az eseményen Sólyom László köztársasági elnök is részt vett, aki fájdalmasnak és megmagyarázha­tatlannak nevezte a rektor tettét. Vélhetően Molnárnak ezek a cselekedetei vezettek odáig, hogy a feltétlen kormányzati támogatás ellenére a Műegyetemen elfogyott körülötte a levegő. Információink szerint a rektorválasztás előtt ké­szíttetett egy belső felmérést az erőviszonyokról, és az olyan sú­lyos vereséget jelzett, hogy jobb­nak látta, ha el sem indul a válasz­tásokon, így Molnár augusztustól már nem lehet sem a Műegyetem rektora, sem a Magyar Rektori Konferencia elnöke. Kérdés ugyanakkor, hogy mi­niszterként egyáltalán maradhat-e tisztségeiben augusztus végéig, vagy az összeférhetetlenségi szabá­lyok miatt előbb le kell mondania. Az azonban szinte biztos, hogy nem lehet gazdasági társaságban tisztségviselő, márpedig Molnár je­lenleg a Paksi Atomerőmű igazga­tóságának elnöke.­­ Újhelyi István is elhagyja a kormányt B Vf.i.kf.1__________________________ T ovábbra is a kormány feltétel nélküli támogatója maradok, de nem tudok tovább felelős szere­pet vállalni a kabinetben - nyilat­kozta a Népszabadságnak Újhelyi István, aki egy nappal a kormányát­alakítás után lemondott államtitká­ri tisztségéről az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban. - Az országos politika formálásá­ban sem a pártelit, sem az általuk folyamatosan űzött miniszterelnök nem akart­a szövetségesévé tenni - indokolta távozását az Indexnek a politikus, bár az MSZP alelnöki posztjától nem válik meg. „Szeged hazavár” - jegyezte meg, s hozzá­tette: az elindított fejlesztések terén a város és térsége számít a segítsé­gére. Újhelyi azonban, mielőtt távo­zott posztjáról, 50 millió forinttal támogatta azt az úgynevezett Da­­kar-pótló autóversenyt, a Közép- Európa-ralit, amelyet annak ellené­re rendeztek meg, hogy nem ren­delkezett jogerőre emelkedett kör­nyezetvédelmi felügyelőségi hatá­rozattal. Vele együtt távozik Jauernik István szakállamtitkár is. További változás, hogy Gyur­­csány Ferenc miniszterelnök május 31-i hatállyal kezdeményezi Med­­gyessy Péter utazó nagyköveti meg­bízásának visszavonását is - közöl­te a Kormányszóvivői Iroda. A kabi­net még 2004. október 6-án döntött Medgyessy kinevezéséről. A me­nesztés hátterében az állhat, hogy Medgyessy Péter az elmúlt időszak­ban több alkalommal is kritizálta a médiában a kormányt és a minisz­terelnököt. Az ATV-ben például azt nyilatkozta: „Gyurcsány Ferenc ma már több konfliktust és problémát okoz, mint amennyit megold, és ha ez igaz, akkor ennek a konzekven­ciáit le kéne vonnia.” Jegyzet a 7. oldalon

Next