Magyar Nemzet, 2008. május (71. évfolyam, 119-147. szám)
2008-05-02 / 119. szám
Látó-Tér 2008. május 2., péntek Budapestet működtetni kell végre! Tarlós István: Fordítva sült el Demszky csodafegyvere, a főváros fasisztázás helyett szakmai és szellemi változásra vár Vesztébe rohan a főváros, ha szakmai működtetés helyett továbbra is csak a valóságot felülírva kommunikál - jelentette ki lapunknak adott interjújában Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Hangsúlyozta: az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy Demszky Gábor tizennyolc éve képtelen kézben tartani az önkormányzatot, amelyért felelősséget sem vállal. A budapesti ellenzék vezetője beszélt a csőd szélén álló BKV rendezésének legfőbb gátjáról és az elképesztő költségű négyes metró beruházásáról is. Leszögezte, a főpolgármester embercsoportok szembeállításával, fasisztázással sem fedheti el a jórészt saját maga által okozott bajt. Szabó Zsolt Budapesten a rendszerváltozás után még egyszer sem volt ilyen nagy a bizonytalanság, mint most: a főváros „végkiárusításra” készül, a városházán alig van olyan előterjesztés, amely ne bukna meg szinte azonnal, a tömegközlekedés csőd közeli helyzetbe került, de elhúzódik az oktatás és az egészségügy válsága is. Ön a fővárosi ellenzék vezetőjeként mit tesz azért, hogy az emberek megtudják, ezért kik a felelősök? - Ma már az ellenzéknek is vállalhatatlan az a szituáció, amit a balliberálisnak nevezett városvezetés előállított. Ezért bírálom egyre élesebben Demszky Gábort, és nem személyes vagy politikai okokból, kizárólag szakmai alapon. Talán a legelvakultabb Demszky-rajongóknak is feltűnt, főpolgármesterük huzamosabb ideje képtelen kézben tartani az önkormányzat legfontosabb feladatát, a városüzemeltetést, a működést. Nem tolerál egyetlenegy évétől eltérő értékrendet sem, minden kritikát, sőt konstruktív javaslatot ellenségesen fogad, miközben a „hátországán”, magán a városvezetésen belül is komoly ellentétek húzódnak meg. Nem is csak a felszín alatt, hiszen egyre többször előfordul koalíciós átszavazás. Lát-e összefüggést az országos kormánykoalíció SZDSZ-es felmondása és a fővárosban történtek között? - Bizonyos, hogy van összefüggés, bár a helyzet megtévesztő, és a fővárosban átmenetileg akár még erősödhet is a koalíció. Az SZDSZ most látszólag menekül az MSZP- től, de nem tehet úgy, mintha semmi köze nem lett volna a kormányzáshoz. Nehéz megítélni, hosszú távon mennyire komoly ez a szakítás, a szabad demokraták mindenesetre már a létükért küzdenek. Köztudottan az SZDSZ bástyája, ha úgy tetszik, utolsó menedéke a főváros... - Azonban a legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint 1990 óta először Budapesten is a Fidesz vált a legerősebb párttá. - Szakmai bírálatokról beszélt, nézzük a konkrétumokat! - A négyes metró építésének forrásai a mai napig bizonytalanok, az uniós pénzekre alapoznak, titkolják a pályázati számításokat, miközben a legoptimálisabb előrejelzések is akár 700 milliárd forintot elérő bekerülési összegről szólnak. Emlékezetes, 2003-ban nem érte el a 200 milliárdot a költségkeret, jelenleg 517 milliárdra teszik a két szakaszban építendő beruházás végösszegét, amely a folyamatos emelkedés miatt valóban hihetetlen. Ugyanígy senki nem tudja megmagyarázni, hogy a kilencvenes évek derekán a városvezetés milyen indokkal utasította el azt az orosz ajánlatot, amely szerint az államadósság terhére ingyen megépítették volna a metrót. Ez a hajó azonban elment, arra pedig, hogy mit jelentenek majd további pénzben és időveszteségben a metróépítés meglévő és előre nem látható műszaki akadályai, szintén nincs válasz. Már nem csak a hozzáértők látják, hogy ez alapjaiban elhibázott beruházás. Az illetékes bizottság ülésén maga a metróbiztos jelentette ki, hogy nem elég felépíteni a metrót, annak üzemeltetésére ciklusokon túlnyúló kötelezettséget is kell vállalnia a városnak. Egyetért-e azzal, hogy ma a négyes metró a legfőbb gátja a szétzilált BKV rendezésének? - Igen, és ha ehhez hozzávesszük, a közlekedési társaság csaknem 90 milliárd forintos adósságállományát, 15 milliárdos éves veszteségét, megállapíthatjuk, hogy a városvezetés most már algebrai bűvészmutatványokkal sem tudja eltüntetni a csődhelyzet szabályszerű jeleit. Demszky követelőzése, hogy az állam és az agglomeráció finanszírozza a BKV-t, megalapozatlan. Az állam a százmilliárdos működési költség csaknem felét átvállalja, míg a főváros a saját cégének összesen tízmilliárdot ad, évek óta ugyanannyit, és kizárólag karbantartásra, felújításra. Ismétlem: 500-700 milliárdért épít metrót, 40 milliárdért vásárol Combinót, 15 milliárdért akar új beléptetőrendszert létrehozni, és közben a cég tönkremegy. Hát milyen koncepció ez? Először a cég működését kellett volna stabilizálni. Az infrastrukturális beruházásoknál is nagy a baj, a csepeli szennyvíztisztító tájáról komoly pénzügyi gondok láttak napvilágot, az útfelújítási visszaélések miatt pedig 700 millió forintos állami támogatást kell visszafizetni. Szakmailag rosszul organizált város Budapest. Alapjaiban az elveken és a szellemiségen kell változtatni. - Hogyan? - Például kell egy városigazgató. A közszolgáltató cégeket össze kell fogni, és ha ezt személyesen teszi a főpolgármester, az nem jó, mert akkor a politikai és az operatív hatalom teljesen összeolvad. Európai nagyvárosokban már évtizedek óta bevált módszer, hogy főtisztviselőt alkalmaznak erre a feladatra. Budapesten viszont ma is uralkodó a felelőtlenség rendszere. A botrányok végén mindig találnak egy segédművezetőt, egy érdekvédelmi szerv vezetőjét, az ellenzéket, netán személyesen Orbán Viktort, és Demszky Gábor felhős tekintettel elmondja huszonötször egy hét alatt, hogy az az oka mindennek. Ebben a városban már mindenki volt felelős, csak egyetlenegy ember van, aki mindig hibátlanul működött: a liberális főpolgármester, aki leginkább önmagával toleráns. - Nemrég e hibátlanság és tolerancia jegyében rekesztették be a közgyűlést, amelynek tagjai még félmunkát sem végezhettek a XII. kerületi turulszobor ügyében kirobbantott hisztéria miatt? - Egy-két elfogult orgánum segítségével ébren tartott zászló- és turulügyekkel tematizálják a közbeszédet, és próbálnak az emberek kedélyére, indulataira hatni. Ezek már csak arra jók, hogy egy utolsó, kétségbeesett erőfeszítéssel eltereljék a figyelmet a város igazi problémáiról. Azt remélem, hogy előbb-utóbb mindenki felébred ebből a Csipkerózsika-álomból. Amikor a város működésével kapcsolatos súlyos kérdések előkerülnek, Demszky Gábor mindig előveszi a „csodafegyvert”, a fasisztázást és a szélsőjobboldalizást. Természetesen vannak dolgok, amelyeknek a történelemben soha többé nem szabad megismétlődniük. Ha valaki világossá teszi, hogy ezzel egyetért, akkor ezt nem kell mindennap újra és újra bizonygatnia, valamitől mindig elhatárolódnia, elég, ha az életvitelével bizonyít. Azt viszont gyalázatosnak és szánalmasnak tartom, hogy a főpolgármester, akinek a lehetőségeken belül összefogást kellene hirdetnie, rendre szembeállít egymással különböző embercsoportokat. Valóban történt egy sajnálatos törvénysértés a XII. kerület részéről évekkel ezelőtt, ám a kerület vezetése az egyik konstruktív javaslatot teszi a másik után, hogy megoldja a helyzetet. Az ügy lezárását éppen Demszkyék akadályozzák. - A Fidesznek van már városkoncepciója, a legközelebbi önkormányzati választás 2010-ben esedékes. De mi lesz addig? - A főpolgármesteri programtól kezdve a városkoncepción át a közgyűlésekben tett javaslatainkig évek óta az alternatíva felmutatásával figyelmeztetünk arra, hogy a meseszerű beruházásokat, a felelőtlen pénzköltést nem lehet a működés kockáztatásával finanszírozni, kompenzálni. Ma már Budapest talpon maradása a tét. Bárkik is alkotják majd a következő városvezetést - legyenek akár azok szocialisták is -, addigra ez a város már olyan mértékben eladósodik, hogy rendkívül csekély lesz a mozgástere annak, aki megpróbálja kivezetni a várost a pénzügyi kátyúból. Szakmai irányba kell eltolni a közgyűlés működését. - Nyilván ön azt szeretné, ha a jelenlegi ellenzék alkotná majd azt az új városvezetést, de ha tovább romlik a helyzet, tovább szűkül az említett mozgástér, koncepciójuk véghezvihető lesz-e? - A következő ciklusban szemléletbeli változást, látványos stílusváltást kell elérnünk. A közterületi rend, az élhető város, a hajléktalanok gondja, a szemétprobléma, új, betartható szabályok bevezetése, az együttélés szabályainak korrekciója, az alapszolgáltatást nyújtó cégek helyzetének stabilitása kitűzhető cél lehet. Bárki is lesz a következő főpolgármester, ezekkel a lépésekkel egy élhetőbb jövő útját lesz képes majd megnyitni. Egy újfajta politikával és szemlélettel a város egész működését és jövőjét reálisabb irányba tudjuk terelni. Őszig terveznek az MSZP-ben Május 1-jétől egypárti, MSZP-kormány áll az ország élén az eddigi szociálliberális koalíció helyett. Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnök új miniszterei és államtitkárai kiválasztásával merészet lépett, hiszen, megtartva eddigi szövetségeseit, maga mögé próbál állítani erős megyéket, egyes „feltörekvő” fiatalokat, és a parlamenti frakció irányába is több gesztust gyakorolt. Kérdés, az új felállás meddig lehet működőképes, tekintve, hogy a párt új operatív vezetője nem Gyurcsány-hűpolitikus. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Zsibők Csaba__________________________ G yurcsány Ferenc eleinte, legalábbis látszólag, húzódozott a kisebbségi kormány gondolatától, de az elmúlt két hétben már teljesen átvette az irányítást, és erényt próbált kovácsolni az új helyzetből - állítja a szocialista frakció egyik hangadó politikusa. Ugyanakkor hiába tűnik egységesnek az új „gyurcsányista front”, a meghatározó MSZP-s érdekcsoportok közötti törésvonalat jelzi Szili Katalin szocialista házelnök velős kijelentése is, miszerint nagy kérdés, hogy a kormányátalakítás hogyan szolgálja a reformok végigviteléhez szükséges programokat. Bár Gyurcsány személyi döntéseit illetően látszólag kikérte a párt illetékes munkacsoportjainak a véleményét még vasárnap este, sőt az MSZP elnökségével is egyeztetett aznap éjjel, a döntéseket kormányfő-pártelnökként ő hozta meg, informális módon bevonva a „kulisszatitkokba” a párt egyes erős embereit. Az elnökségi tagok közül azonban többen is sérelmezik, hogy csak a „rábólintásukra” volt szükség, gyakorlatilag az utolsó utáni pillanatban. Az, hogy Bajnai Gordon vezetésével létrejön a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, egyértelműen a „menedzserszemléletűnek” tartott politikus megerősödését jelenti. Bár korábban nem volt különösebben népszerű az MSZP különböző köreiben, most Bajnai kinevezését a frakció egységesen támogatta. Egyes „esélylatolgatók” szerint pedig a régi-új tárcavezető lehet Gyurcsány utóda. Erős megyék megnyerése Az Önkormányzati Minisztérium élére kinézett Gyenesei István független parlamenti képviselő, ugyanakkor nem csupán egy pluszszavazatot hoz az Országgyűlésben, de civilségét is hangsúlyozhatja majd, ami egyesek szerint jól jöhet egy baloldali kormánynak. Ismeretes, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium vezetésével a miniszterelnök régi harcostársát, Szabó Pált, a Magyar Posta jelenlegi vezérigazgatóját bízta meg, a környezetvédelmi tárca új irányítója ugyanakkor a Kiss Péter kancelláriaminiszterhez közelállónak tartott Szabó Imre, Pest megyei szocialista politikus lesz. Ezzel a lépéssel Gyurcsány az egyik erős megyét is meg akarta nyerni, csakúgy, mint egy másik döntéssel a szintén tekintélyes borsodi lobbit. A szociális és munkaügyi miniszterjelölt ugyanis szintén a szocialista vezér régi bizalmasa, Szűcs Erika választmányi elnökhelyettes lett. A szocialista országos választmány elnöke - ilyen minőségében Szűcs főnöke - viszont a Kiss Péter bizalmasának tartott Simon Gábor, aki a szociális és munkaügyi tárcánál maradhat államtitkár. Lamperth és Szekeres térnyerése Az eddig szociális miniszter, Lamperth Mónika ugyanakkor mostantól az MSZP-ben operatív vezetőként a pártelnöki kabinetet vezeti, olyannyira, hogy átveszi a szervezési és pénzügyeket, a teljes pártinfrastruktúrával együtt. Mivel Lamperth Szekeres Imre elnökhelyettes régi szövetségese, ezért utóbbi pártbeli befolyása tovább növekedhet, ami egyáltalán nem biztos, hogy jól jön Gyurcsány Ferencnek. A Lamperth-Szekeres-tengely pedig jócskán befolyásolhatja a másik elnökhelyettes, Juhász Ferenc, valamint Bútor Klára pártigazgató és Varjú László (nemrégiben kinevezett) ügyvezető helyzetét is. Gesztus a frakciónak A most formálódó, de egyelőre kiszámíthatatlan működésű új pártvezetés jele az is, hogy az MSZP eddigi pénztárnoka, Puch László a Közlekedési, Hírközlési és Energetikapolitikai Minisztérium államtitkára lesz. Bár a lassan tíz éve a székében ülő Puch MSZP-pénztárnok és a kormányfőpártelnök kapcsolata sosem volt felhőtlen, mára viszonyuk konszolidálódni látszik. Az erős baranyai lobbi meghatározó embereként számon tartott Puchot Gyurcsány ugyan többször el kívánta mozdítani a tisztségéből, „pártreform” örve alatt még a posztját is megszüntette volna, ám a párt pénztárnokának a legutóbbi tisztújító kongresszus is elsöprő többséggel bizalmat szavazott. A párt új operatív vezetőjéhez, Lamperth Mónikához kerül egyébként Baja Ferenctól a Táncsics Mihályról elnevezett pártalapítvány felügyelete is. A döntésben valószínűleg közrejátszhat az is, hogy Baja a Szocialista Platform elnökeként mostanság igencsak aktivizálódott, „politikacsinálóként” is működni akart, ehhez pedig túlzott (sokak által nem jó szemmel nézett) hatalmat biztosított neki a mintegy félmilliárd forintból gazdálkodó Táncsics Mihály Alapítvány vezetése. Baja Ferenc látszólag tehát kiesett a párt kulcsemberei közül, ám mostantól informatikai kormánybiztosként egy kézben tarthatja az összes ezzel kapcsolatos területet. Az új államtitkároknak pedig van egy közös jellemzőjük: a szocialista parlamenti frakcióból választotta ki őket a pártelnökkormányfő, aki ezzel vélhetőleg ki akarja békíteni az olykor lázadozó képviselőcsoportot. Ami pedig talán még sikerülhet is egy időre, hiszen a kiválasztottak között vannak fővárosi, vidéki, ifjabb és középkorú politikusok is. Kérdés, mennyire lehet tartós parlamenti kisebbségben ez a kormányzati garnitúra. Bár Gyurcsány azt mondja, lesz állandó egyeztető fóruma az SZDSZ-nek és az MSZP-nek, ez önmagában semmit sem jelent. Még bármi lehetséges; Kóka Jánost elzavarhatják a szabad demokraták, mi pedig ennek hatására elköszönhetünk Gyurcsánytól, és újraköthetjük a koalíciót - magyarázza a pártvezetés egyik tagja, aki szerint azonban a legvalószínűbb az, hogy talán írásban, de inkább csak szóban megkötnek egy paktumot a szabad demokratákkal, és így ellavírozgathat a kisebbségi kormány egészen őszig, amikor is már a költségvetés lesz a vízválasztó. Forrásaink egyetértenek abban: nincsenek előre lejátszott meccsek, de a lényeg az a baloldal két pártja számára, hogy a Fidesz ne kerüljön kétharmados többségbe egy előre hozott választás nyomán.