Magyar Nemzet, 2008. május (71. évfolyam, 119-147. szám)

2008-05-02 / 119. szám

Látó-Tér 2008. május 2., péntek Budapestet működtetni kell végre! Tarlós István: Fordítva sült el Demszky csodafegyvere, a főváros fasisztázás helyett szakmai és szellemi változásra vár Vesztébe rohan a főváros, ha szakmai működtetés helyett továbbra is csak a valóságot felülírva kommunikál - jelentette ki lapunknak adott interjújában Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Hangsúlyozta: az el­múlt hónapokban világossá vált, hogy Demszky Gábor tizennyolc éve képtelen kézben tartani az önkormányza­tot, amelyért felelősséget sem vállal. A budapesti ellenzék vezetője beszélt a csőd szélén álló BKV rendezésének leg­főbb gátjáról és az elképesztő költségű négyes metró beruházásáról is. Leszögezte, a főpolgármester embercsopor­tok szembeállításával, fasisztázással sem fedheti el a jórészt saját maga által okozott bajt. Szabó Zsolt B­udapesten a rendszerváltozás után még egyszer sem volt ilyen nagy a bizonytalanság, mint most: a főváros „végkiárusításra” készül, a városházán alig van olyan előter­jesztés, amely ne bukna meg szinte azonnal, a tömegközlekedés csőd közeli helyzetbe ke­rült, de elhúzódik az oktatás és az egészség­ügy válsága is. Ön a fővárosi ellenzék vezető­jeként mit tesz azért, hogy az emberek meg­tudják, ezért kik a felelősök? - Ma már az ellenzéknek is vállalhatat­­lan az a szituáció, amit a balliberálisnak ne­vezett városvezetés előállított. Ezért bírá­lom egyre élesebben Demszky Gábort, és nem személyes vagy politikai okokból, ki­zárólag szakmai alapon. Talán a legelvakul­­tabb Demszky-rajongóknak is feltűnt, fő­polgármesterük huzamosabb ideje képte­len kézben tartani az önkormányzat legfon­tosabb feladatát, a városüzemeltetést, a működést. Nem tolerál egyetlenegy évétől eltérő értékrendet sem, minden kritikát, sőt konstruktív javaslatot ellenségesen fo­gad, miközben a „hátországán”, magán a városvezetésen belül is komoly ellentétek húzódnak meg.­­ Nem is csak a felszín alatt, hiszen egy­re többször előfordul koalíciós átszavazás. Lát-e összefüggést az országos kormánykoa­líció SZDSZ-es felmondása és a fővárosban történtek között? - Bizonyos, hogy van összefüggés, bár a helyzet megtévesztő, és a fővárosban átme­netileg akár még erősödhet is a koalíció. Az SZDSZ most látszólag menekül az MSZP- től, de nem tehet úgy, mintha semmi köze nem lett volna a kormányzáshoz. Nehéz megítélni, hosszú távon mennyire komoly ez a szakítás, a szabad demokraták min­denesetre már a létükért küzdenek.­­ Köztudottan az SZDSZ bástyája, ha úgy tetszik, utolsó menedéke a főváros... - Azonban a legfrissebb közvélemény­kutatási adatok szerint 1990 óta először Budapesten is a Fidesz vált a legerősebb párttá. - Szakmai bírálatokról beszélt, nézzük a konkrétumokat! - A négyes metró építésének forrásai a mai napig bizonytalanok, az uniós pénzek­re alapoznak, titkolják a pályázati számítá­sokat, miközben a legoptimálisabb előre­jelzések is akár 700 milliárd forintot elérő bekerülési összegről szólnak. Emlékezetes, 2003-ban nem érte el a 200 milliárdot a költségkeret, jelenleg 517 milliárdra teszik a két szakaszban építendő beruházás vég­összegét, amely a folyamatos emelkedés miatt valóban hihetetlen. Ugyanígy senki nem tudja megmagyarázni, hogy a kilenc­venes évek derekán a városvezetés milyen indokkal utasította el azt az orosz ajánlatot, amely szerint az államadósság terhére in­gyen megépítették volna a metrót. Ez a ha­jó azonban elment, arra pedig, hogy mit je­lentenek majd további pénzben és idővesz­teségben a metróépítés meglévő és előre nem látható műszaki akadályai, szintén nincs válasz. Már nem csak a hozzáértők látják, hogy ez alapjaiban elhibázott beru­házás.­­ Az illetékes bizottság ülésén maga a metróbiztos jelentette ki, hogy nem elég fel­építeni a metrót, annak üzemeltetésére cik­lusokon túlnyúló kötelezettséget is kell vál­lalnia a városnak. Egyetért-e azzal, hogy ma a négyes metró a legfőbb gátja a szétzilált BKV rendezésének? - Igen, és ha ehhez hozzávesszük, a köz­lekedési társaság csaknem 90 milliárd fo­rintos adósságállományát, 15 milliárdos éves veszteségét, megállapíthatjuk, hogy a városvezetés most már algebrai bűvészmu­tatványokkal sem tudja eltüntetni a csőd­helyzet szabályszerű jeleit. Demszky köve­telőzése, hogy az állam és az agglomeráció finanszírozza a BKV-t, megalapozatlan. Az állam a százmilliárdos működési költség csaknem felét átvállalja, míg a főváros a sa­ját cégének összesen tízmilliárdot ad, évek óta ugyanannyit, és kizárólag karbantartás­ra, felújításra. Ismétlem: 500-700 milliár­dért épít metrót, 40 milliárdért vásárol Combinót, 15 milliárdért akar új belépte­tőrendszert létrehozni, és közben a cég tönkremegy. Hát milyen koncepció ez? Elő­ször a cég működését kellett volna stabili­zálni. Az infrastrukturális beruházásoknál is nagy a baj, a csepeli szennyvíztisztító tá­járól komoly pénzügyi gondok láttak nap­világot, az útfelújítási visszaélések miatt pedig 700 millió forintos állami támogatást kell visszafizetni. Szakmailag rosszul orga­nizált város Budapest. Alapjaiban az elve­ken és a szellemiségen kell változtatni. - Hogyan? - Például kell egy városigazgató. A köz­­szolgáltató cégeket össze kell fogni, és ha ezt személyesen teszi a főpolgármester, az nem jó, mert akkor a politikai és az opera­tív hatalom teljesen összeolvad. Európai nagyvárosokban már évtizedek óta bevált módszer, hogy főtisztviselőt alkalmaznak erre a feladatra. Budapesten viszont ma is uralkodó a felelőtlenség rendszere. A bot­rányok végén mindig találnak egy segéd­művezetőt, egy érdekvédelmi szerv vezető­jét, az ellenzéket, netán személyesen Orbán Viktort, és Demszky Gábor felhős tekintet­tel elmondja huszonötször egy hét alatt, hogy az az oka mindennek. Ebben a város­ban már mindenki volt felelős, csak egyet­lenegy ember van, aki mindig hibátlanul működött: a liberális főpolgármester, aki leginkább önmagával toleráns. - Nemrég e hibátlanság és tolerancia je­gyében rekesztették be a közgyűlést, amely­nek tagjai még félmunkát sem végezhettek a XII. kerületi turulszobor ügyében kirobban­tott hisztéria miatt? - Egy-két elfogult orgánum segítségével ébren tartott zászló- és turulügyekkel tematizálják a közbeszédet, és próbálnak az emberek kedélyére, indulataira hatni. Ezek már csak arra jók, hogy egy utolsó, kétség­­beesett erőfeszítéssel eltereljék a figyelmet a város igazi problémáiról. Azt remélem, hogy előbb-utóbb mindenki felébred ebből a Csipkerózsika-álomból. Amikor a város működésével kapcsolatos súlyos kérdések előkerülnek, Demszky Gábor mindig előve­szi a „csodafegyvert”, a fasisztázást és a szélsőjobboldalizást. Természetesen van­nak dolgok, amelyeknek a történelemben soha többé nem szabad megismétlődniük. Ha valaki világossá teszi, hogy ezzel egyet­ért, akkor ezt nem kell mindennap újra és újra bizonygatnia, valamitől mindig elhatá­rolódnia, elég, ha az életvitelével bizonyít. Azt viszont gyalázatosnak és szánalmasnak tartom, hogy a főpolgármester, akinek a lehetőségeken belül összefogást kellene hir­detnie, rendre szembeállít egymással kü­lönböző embercsoportokat. Valóban tör­tént egy sajnálatos törvénysértés a XII. ke­rület részéről évekkel ezelőtt, ám a kerület vezetése az egyik konstruktív javaslatot te­szi a másik után, hogy megoldja a helyzetet. Az ügy lezárását éppen Demszkyék akadá­lyozzák. - A Fidesznek van már városkoncepció­ja, a legközelebbi önkormányzati választás 2010-ben esedékes. De mi lesz addig? - A főpolgármesteri programtól kezdve a városkoncepción át a közgyűlésekben tett javaslatainkig évek óta az alternatíva fel­mutatásával figyelmeztetünk arra, hogy a meseszerű beruházásokat, a felelőtlen pénzköltést nem lehet a működés kockáz­tatásával finanszírozni, kompenzálni. Ma már Budapest talpon maradása a tét. Bár­kik is alkotják majd a következő városveze­tést - legyenek akár azok szocialisták is -, addigra ez a város már olyan mértékben el­adósodik, hogy rendkívül csekély lesz a mozgástere annak, aki megpróbálja kive­zetni a várost a pénzügyi kátyúból. Szakmai irányba kell eltolni a közgyűlés működését. - Nyilván ön azt szeretné, ha a jelenlegi ellenzék alkotná majd azt az új városveze­tést, de ha tovább romlik a helyzet, tovább szűkül az említett mozgástér, koncepciójuk véghezvihető lesz-e? - A következő ciklusban szemléletbeli változást, látványos stílusváltást kell elér­nünk. A közterületi rend, az élhető város, a hajléktalanok gondja, a szemétprobléma, új, betartható szabályok bevezetése, az együttélés szabályainak korrekciója, az alapszolgáltatást nyújtó cégek helyzetének stabilitása kitűzhető cél lehet. Bárki is lesz a következő főpolgármester, ezekkel a lépé­sekkel egy élhetőbb jövő útját lesz képes majd megnyitni. Egy újfajta politikával és szemlélettel a város egész működését és jö­vőjét reálisabb irányba tudjuk terelni. Őszig terveznek az MSZP-ben Május 1-jétől egypárti, MSZP-kormány áll az ország élén az eddigi szo­­ciálliberális koalíció helyett. Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnök új mi­niszterei és államtitkárai kiválasztásával merészet lépett, hiszen, megtartva eddigi szövetségeseit, maga mögé próbál állítani erős megyéket, egyes „fel­törekvő” fiatalokat, és a parlamenti frakció irányába is több gesztust gyako­rolt. Kérdés, az új felállás meddig lehet működőképes, tekintve, hogy a párt új operatív vezetője nem Gyurcsány-hűpolitikus. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■­ ­ Zsi­bők Csaba__________________________ G­ yurcsány Ferenc eleinte, leg­alábbis látszólag, húzódozott a kisebbségi kormány gondolatá­tól, de az elmúlt két hétben már teljesen átvette az irányítást, és erényt pró­bált kovácsolni az új helyzetből - állítja a szocialista frakció egyik hangadó politiku­sa. Ugyanakkor hiába tűnik egységesnek az új „gyurcsányista front”, a meghatározó MSZP-s érdekcsoportok közötti törésvona­lat jelzi Szili Katalin szocialista házelnök velős kijelentése is, miszerint nagy kérdés, hogy a kormányátalakítás hogyan szolgálja a reformok végigviteléhez szükséges prog­ramokat. Bár Gyurcsány személyi döntéseit illetően látszólag kikérte a párt illetékes munkacsoportjainak a véleményét még va­sárnap este, sőt az MSZP elnökségével is egyeztetett aznap éjjel, a döntéseket kor­mányfő-pártelnökként ő hozta meg, infor­mális módon bevonva a „kulisszatitkokba” a párt egyes erős embereit. Az elnökségi ta­gok közül azonban többen is sérelmezik, hogy csak a „rábólintásukra” volt szükség, gyakorlatilag az utolsó utáni pillanatban. Az, hogy Bajnai Gordon vezetésével lét­rejön a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, egyértelműen a „mene­dzserszemléletűnek” tartott politikus meg­erősödését jelenti. Bár korábban nem volt különösebben népszerű az MSZP különbö­ző köreiben, most Bajnai kinevezését a frakció egységesen támogatta. Egyes „esélylatolgatók” szerint pedig a régi-új tárcavezető lehet Gyurcsány utóda. Erős megyék megnyerése Az Önkormányzati Minisztérium élére ki­nézett Gyenesei István független parlamen­ti képviselő, ugyanakkor nem csupán egy pluszszavazatot hoz az Országgyűlésben, de civilségét is hangsúlyozhatja majd, ami egyesek szerint jól jöhet egy baloldali kor­mánynak. Ismeretes, a Közlekedési, Hír­közlési és Energiaügyi Minisztérium veze­tésével a miniszterelnök régi harcostársát, Szabó Pált, a Magyar Posta jelenlegi vezér­­igazgatóját bízta meg, a környezetvédelmi tárca új irányítója ugyanakkor a Kiss Péter kancelláriaminiszterhez közelállónak tar­tott Szabó Imre, Pest megyei szocialista po­litikus lesz. Ezzel a lépéssel Gyurcsány az egyik erős megyét is meg akarta nyerni, csakúgy, mint egy másik döntéssel a szin­tén tekintélyes borsodi lobbit. A szociális és munkaügyi miniszterjelölt ugyanis szintén a szocialista vezér régi bizalmasa, Szűcs Eri­ka választmányi elnökhelyettes lett. A szo­cialista országos választmány elnöke - ilyen minőségében Szűcs főnöke - viszont a Kiss Péter bizalmasának tartott Simon Gábor, aki a szociális és munkaügyi tárcá­nál maradhat államtitkár. Lamperth és Szekeres térnyerése Az eddig szociális miniszter, Lamperth Mó­nika ugyanakkor mostantól az MSZP-ben operatív vezetőként a pártelnöki kabinetet vezeti, olyannyira, hogy átveszi a szervezési és pénzügyeket, a teljes pártinfrastruktúrá­val együtt. Mivel Lamperth Szekeres Imre elnökhelyettes régi szövetségese, ezért utóbbi pártbeli befolyása tovább növeked­het, ami egyáltalán nem biztos, hogy jól jön Gyurcsány Ferencnek. A Lamperth-Sze­­keres-tengely pedig jócskán befolyásolhat­ja a másik elnökhelyettes, Juhász Ferenc, valamint Bútor Klára pártigazgató és Varjú László (nemrégiben kinevezett) ügyvezető helyzetét is. Gesztus a frakciónak A most formálódó, de egyelőre kiszámítha­tatlan működésű új pártvezetés jele az is, hogy az MSZP eddigi pénztárnoka, Puch László a Közlekedési, Hírközlési és Energe­tikapolitikai Minisztérium államtitkára lesz. Bár a lassan tíz éve a székében ülő Puch MSZP-pénztárnok és a kormányfő­pártelnök kapcsolata sosem volt felhőtlen, mára viszonyuk konszolidálódni látszik. Az erős baranyai lobbi meghatározó embere­ként számon tartott Puchot Gyurcsány ugyan többször el kívánta mozdítani a tisztségéből, „pártreform” örve alatt még a posztját is megszüntette volna, ám a párt pénztárnokának a legutóbbi tisztújító kongresszus is elsöprő többséggel bizalmat szavazott. A párt új operatív vezetőjéhez, Lam­perth Mónikához kerül egyébként Baja Fe­renctól a Táncsics Mihályról elnevezett pártalapítvány felügyelete is. A döntésben valószínűleg közrejátszhat az is, hogy Baja a Szocialista Platform elnökeként mostanság igencsak aktivizálódott, „politikacsináló­ként” is működni akart, ehhez pedig túlzott (sokak által nem jó szemmel nézett) hatal­mat biztosított neki a mintegy félmilliárd forintból gazdálkodó Táncsics Mihály Ala­pítvány vezetése. Baja Ferenc látszólag te­hát kiesett a párt kulcsemberei közül, ám mostantól informatikai kormánybiztos­ként egy kézben tarthatja az összes ezzel kapcsolatos területet. Az új államtitkároknak pedig van egy közös jellemzőjük: a szocialista parlamenti frakcióból választotta ki őket a pártelnök­kormányfő, aki ezzel vélhetőleg ki akarja békíteni az olykor lázadozó képviselőcso­portot. Ami pedig talán még sikerülhet is egy időre, hiszen a kiválasztottak között vannak fővárosi, vidéki, ifjabb és középko­rú politikusok is. Kérdés, mennyire lehet tartós parla­menti kisebbségben ez a kormányzati gar­nitúra. Bár Gyurcsány azt mondja, lesz ál­landó egyeztető fóruma az SZDSZ-nek és az MSZP-nek, ez önmagában semmit sem je­lent.­­ Még bármi lehetséges; Kóka Jánost elzavarhatják a szabad demokraták, mi pe­dig ennek hatására elköszönhetünk Gyur­­csánytól, és újraköthetjük a koalíciót - ma­gyarázza a pártvezetés egyik tagja, aki sze­rint azonban a legvalószínűbb az, hogy ta­lán írásban, de inkább csak szóban meg­kötnek egy paktumot a szabad demokra­tákkal, és így ellavírozgathat a kisebbségi kormány egészen őszig, amikor is már a költségvetés lesz a vízválasztó. Forrásaink egyetértenek abban: nincsenek előre leját­szott meccsek, de a lényeg az a baloldal két pártja számára, hogy a Fidesz ne kerüljön kétharmados többségbe egy előre hozott választás nyomán.

Next