Magyar Nemzet, 2008. május (71. évfolyam, 119-147. szám)

2008-05-21 / 137. szám

Csatornahűz a múltból Súlyos visszaélések gyanújába keveredtek Székely Zoltán börtönbe juttatói Talán még az olajszőkítésnél is nagyobb biznisz volt az uniós előcsatlakozási alapból és hazai keretből finan­szírozott csatornaépítés. Hogy országszerte ezen a címen hány milliárd forint közpénz tűnt el, megbecsülni sem lehet. Székely Zoltán egykori kisgazda képviselőt börtönre ítélték egy Szigethalmot és környékét érintő csatornaberuházás kapcsán. Bár az egykori vizsgálóbizottsági elnök a bíróság szerint pénzt fogadott el, hogy „lecsavarodjon” az ügyről, a botrány után több mint hét évvel lapunk megtudta: az akkori vitában - függetle­nül a korrupciós vádtól - Székelynek volt igaza, hiszen immár hatósági jelentések bizonyítják, hogy súlyos visszaélések történtek a beruházásnál. a Szarka Árg óta_____________________ A­z érintett csatornaépítést a Fáki László (SZDSZ) polgármester vezette önkormányzat 1994-ben pályázta meg. Akkor még a be­ruházás költségvetése bruttó 1,106 mil­­liárdra rúgott. A PHARE program kereté­ben a település nyert. (Különös módon a költségek két év múlva hirtelen félmilliárd­­dal megnőttek, ami a lakosok pénztárcáját is érintette.) Ekkor lépett színre az egyik nagybank leányvállalata: a támogatás lehí­vásához ugyanis önrész is kellett, ami a leg­több önkormányzatnak akkor sem állt ren­delkezésére. A pénzintézetnek jó üzlet volt az önrész erejéig hitelt nyújtani, természe­tesen kikötéssel. A szigethalmi önkor­mányzat beszámolójában olvasható: a be­ruházásra vállalkozást hoztak létre az elér­hető kamatkedvezmény miatt és azért, hogy az áfát vissza tudják igényelni. Azon­ban mégis a hitelt nyújtó banki leányválla­lat - mintegy hatvanmillióért -, majd ké­sőbb egy másik pénzintézet - újabb millió­kért - intézte el az áfa-visszaigénylést.­­ Ez volt a hitelnyújtás feltétele. Holott ezt a be­ruházásra és a csatornarendszer működte­tésére létrehozott önkormányzati tulajdo­nú Szike is megtehette volna - mondta el lapunknak Horváth László helyi lakos, aki 2003 óta számtalan hatósági fórumon fára­dozik az igazság kiderítésén. Hozzátette azt is, ezek a pénzek nem szerepeltek a csatornaberuházás költségvetésében. Mint megtudtuk, az összeget a Szikö Kft.-nek kellett kigazdálkodnia. Közpénzen gazdagodtak a bankok Fáki László, aki azóta is Szigethalom élén áll, emellett a Közép-magyarországi Regio­nális Fejlesztési Tanács a gazdasági minisz­tériumból delegált tagja, erre vonatkozó kérdésünkre csak annyit mondott: ország­szerte ez volt a gyakorlat, az áfa vissza­igénylését a banki közreműködés nélkül nem lehetett elintézni. Hogy miért, arra nem adott feleletet. Korábbi tényfeltáró cikkek viszont arra a következtetésre jutot­tak, hogy sok esetben ilyen módon papí­­rozták le az önkormányzatok hiányzó önré­szét. Fáki László egyébként cáfolta, hogy előállították a Teve utcai rendőrkapitány­ságon, ahol a gazdasági rendőrség az áfa­ügyekkel kapcsolatban faggatta volna. Annyit ismert el, hogy valóban kihallgat­ták, de csak tanúként, és a procedúra mindössze egy óra hosszát tartott. Horváth László az évek folyamán több tucat feljelentést tett, nyomozott, doku­mentumokat szerzett meg, és kitartásának köszönhetően végül a hatóságok is meg­mozdultak az ügyben. Addig járt többek között az APEH nyakára, míg el nem ren­delték az átfogó ellenőrzést. A 2006. febru­ári hivatalos jegyzőkönyvben foglaltak megerősítik: korántsem ment minden rendben a beruházás könyvelése körül. Az ügyben említett első banki leányvállalat működése kapcsán az APEH megállapítja: a többek között tanácsadásra is szóló meg­bízatás teljesítéseit dokumentáció átadásá­val, vagy szükség szerint írásbeli közléssel kellett volna igazolni. Erre vonatkozóan nem találtak iratokat, de az önkormányzat arra vonatkozóan sem tudott dokumentu­mokat bemutatni, hogy az áfa visszaigény­lésében közreműködött a cég. Nyilvántartás kockás papíron Az adóhatóság többek között megállapí­totta, hogy a csatornaépítéssel összefüggő önkormányzati számlákhoz „megállapo­dást, szerződést, teljesítményigazolást nem tudott a polgármesteri hivatal bemu­tatni”, tehát vélhetően fiktív okiratokról van szó. A Duna-parti, mintegy 120 ingat­lant érintő csatornaberuházással kapcso­latban az olvasható a dokumentumban: „A polgármesteri hivatal 2002 és 2003 évek­ben kockás papíron, kézírással, 2004 év­ben Excel-táblázatban készítette a fizeten­dő adó megállapításához használt analiti­kus nyilvántartást. A kockás lapokról hi­ányzik a számlák azonosító száma, a bevé­teli analitika, az adóalany által adómentes­nek minősített bevételeket nem tartalmaz­za. A nyilvántartások az adó alapjának, an­nak összegének megállapítására, annak el­lenőrzésére nem alkalmasak.” Ennek elle­nére a bank az áfát sikeresen visszaigényel­te. De az önkormányzat is igényelt vissza áfát, azoknak a helyi vállalkozásoknak, amelyek ingyen adták át vízvezetékrend­szerüket az önkormányzatnak. A kifizetés 2003-ban megtörtént - rögzíti az APEH. A jegyzőkönyvben az is benne foglaltatik, hogy a Duna-parti ingatlanok bekötésével kapcsolatos költségeket a csatornatársulás és az önkormányzat saját maga tartotta nyilván, illetve szedte be a pénzt, a revizo­rok azonban befizetéseket igazoló nyilván­tartást nem találtak. A jegyzőkönyv szerint a vízközműtársa­ság elnöke, aki a szigethalmi MSZP-t is ve­zeti, alpolgármesterként nyilatkozott arról, hogy a beruházás elkészült. (A Duna-parti beruházás kivitelezője egyébként Balla Dá­niel cége, a Pest Megyei Víz- és Csatorna­­építő Kft. volt.) Az APEH meglepő módon mindössze kétszázezer forintra büntette meg az önkormányzatot. Hasonló szabály­talanságokért egy átlagpolgár élete végéig vezekel. - mutatott rá Horváth László, aki azt is állítja: „valamiért” leállították a nyo­mozást. Az APEH-jelentés szerinte nem is került az ORFK gazdasági nyomozóihoz. Ő Péterfalvi Attila adatvédelmi om­budsmanhoz fordult az ügyben, aki felol­dotta az irat titkosságát, így 2007-ben, a vizsgálat után egy évvel betekintést nyerhe­tett a jelentésbe. De a kapcsolódó mellékle­teket már nem nézhette meg. Fáki László polgármester azonban azt állítja: viszony­lag csekély összegű bírság is jelzi, hogy csak apróbb szabálytalanságok történtek, Hor­váth László pedig közismert bajkeverő. Kétszer megépített műtárgy Amit ma már bizonyosan lehet tudni: a szi­gethalmi szennyvízberuházás terve magá­ban foglalta a közbülső szennyvízátemelő megépítését, a pályázati pénzt, az állami tá­mogatást is erre a tervre ítélték meg. Azon­ban a közbülső szennyvízátemelő nem épült meg. Horváth László kijelentette: fel­jelentése nyomán az ügyészség által meg­rendelt igazságügyi szakértői jelentésben, a 48/50. oldalon a negyedik bekezdésben ol­vasható, hogy a tököli közbülső átemelő - ami közigazgatásilag Tökölhöz tartozik, ám a szigethalmi csatornaberuházás része, Szigethalom tulajdona - 41,5 millió forint­ba került a kiegészítő berendezésekkel együtt. És a szennyvíztisztítóval együtt az objektumot 1999-ben átadták. Hoffmann Pál, Tököl polgármestere lapunknak vi­szont elmondta: az érintett objektum Tököl tulajdona, még 1991-ben építette a város, három másik átemelővel együtt. Fáki Lász­ló szigethalmi polgármester viszont úgy nyilatkozott: fogalma sincs, hogy miről kérdezzük, faxoljuk el számára azokat a do­kumentumokat, amelyekkel állításainkat igazolni tudjuk. Ezután megkeresésünkre nem válaszolt. Lapunknak egy, a beruházás történetét ismerő szakértő elmondta: a tököli közbül­ső átemelő - az úgynevezett Faház mellé kellett volna építeni a szigethalmi tulajdo­nú közbülső átemelőt. Legalábbis a tervek szerint. Ehelyett egy elkerülő nyomóveze­ték épült, ami nem képes ellátni feladatát, mivel túl messzire kell továbbítani a szennyvizet. Ezért Szigethalmon nagyobb esőzések után nem ritka, hogy a szennyvíz kibukik az utcákon. Ahogy a szakértő fogalmazott, ahhoz, hogy a tököli szennyvíztisztító tudja fogad­ni a szigethalmi szennyvizet, bővíteni kel­lett. Erre 1998-ban, az Orbán-kormány alatt a Fáki László vezette önkormányzat 128 millió forintos céltámogatást kapott. A beruházás magába foglalta volna a sziget­halmi közbülső átemelőt is. Ami ma sem működik. Horváth László az ügyben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelő­séghez fordult, ahol kérdésére úgy tájékoz­tatták, a szigethalmi csatornaműveket üze­meltető Szike Kht. csak 2008 március 13- án kérte meg a közbülső átemelő üzemelte­tési jogát a szakhatóságtól. Az engedélyezés jelenleg is folyamatban van - olvasható vá­laszlevelükben. Ennek fényében az objek­tum - ha létezik - engedély nélkül üzemelt csaknem egy évtizede. Ha viszont nem léte­zik - ahogy a helyiek és a lapunk által meg­kérdezett szakértő állítja - kérdés, hogy mi­re és kinek fizettek érte milliókat. Annyi bi­zonyos, a hálózat mintegy tízezer főre ké­szült, azonban csaknem 17 ezren használ­ják. Éppen ezért is lenne égető szükség a közbülső átemelőre, hogy a rendszer meg­birkózzon a túlterheléssel. A szemét a szomszédban landolt A beruházással összefüggő útépítések kapcsán is folyamatban van a nyomozás. És akkor még nem is beszéltünk a környe­zetkárosításról, ami a kivitelezőnek tíz­milliós megtakarításokat jelentett. Mint lapunk arról már 2001-ben beszámolt, a szomszédos Szigetszentmiklós egykori szennyvíztelepére több ezer tonna aszfalt­­törmeléket hordtak ki. A környezetvédők vizsgálatot kezdeményeztek, ám a per le­zárulta előtt az önkormányzat legalább ötvenmilliós veszteséggel, de lóhalálában értékesítette a mintegy háromhektáros te­rületet. Az ügy pikantériája, hogy a tranzakció éppen a bírósági eljárás folyamatában tör­tént meg. A bíróság később megállapította, hogy a Balla Dániel vezette Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. a felelős a szennyezésért - ő volt, aki „kiiktatta” an­nak idején Székely Zoltánt -, de mivel az önkormányzat időközben túladott birto­kán, Balláéknak nem kellett az általuk oko­zott kárt helyrehozni. A szomszédos Sziget­halmon az akkor még veszélyes hulladék­nak számító aszfaltot - legalább 20-25 ezer tonnát - „ismeretlen tettesek” a HÉV sín­pályája mellé rakták le. Az 1997-ben kötött vállalkozói szerződés - amelyet Fáki László szignált mint megrendelő - kimondja, az önkormányzat „térítésmentesen biztosítja a kiszoruló föld és bontási törmelék öt kilo­méteren belüli lerakási lehetőségét”. A környezetszennyezésen kívül az is el­gondolkodtató, hogy az aszfalttörmeléket a BKV tulajdonában álló területre hordták, és az SZDSZ-es irányítású főváros tulajdo­nában lévő cég nem tiltakozott. Ez ügyben is folyik a rendőrségi és a környezetvédelmi vizsgálat. A kettes, hármas ivóvízkút ugyanis 10-15 méterre van a végül „zajvédő falnak” kinevezett aszfalthegy tövétől. Fáki László polgármester ennek kapcsán megje­gyezte: a „védmű” megkapta a fennmara­dási engedélyt. Horváth László viszont el­mondta, a szakhatóság úgy tájékoztatta, azért adták meg 2004-ben a fennmaradási engedélyt, mert senki nem tájékoztatta őket arról, hogy ivóvízkutak vannak az ob­jektum közelében. Most Horváth újabb vizsgálatot kért az ügyben. A hulladék kihelyezésének idején - ahogy lapunk korábban már megírta - Balla Dániel cégei alvállalkozóként nem­csak a csatornázással, de a gázhálózattal, és a különféle elektromos rendszerekkel összefüggő munkákat is végeztek a kör­nyéken. Lapunknak akkoriban is cáfolta, hogy bármi köze lenne az illegális aszfalt­hegyekhez. A helyi környezetvédők azon­ban nem így emlékeznek. Az akkori kör­nyezetvédelmi előírások szerint egyébként az aszfalt- és betonhulladékot a depóba kellett volna vinni, ahol újra hasznosítják. Horváth László dokumentumai szerint a csatornaberuházási szerződésben benne van az aszfalt és az egyéb törmelékek tör­vényeknek megfelelő elszállításának költ­sége is, ami több mint százmillió forintra rúg. A kivitelezők számára tehát jelentős hasznot hozott a környezetszennyezés - amihez az önkormányzat - a szerződés szerint - maga is asszisztált. Elgondolkod­tató tény, hogy például Bálla Dániel fia, Bálla Ákos, az MSZP szigetszentmiklósi szervezetének elnöke, és az önkormány­zatnál éppen a környezetvédelmi bizottsá­got vezeti. Székelynek igaza volt Székely Zoltán egyébként 2000-ben, a vesztegetési botránya idején éppen Sziget­halom és környékének csatornaberu­házását vizsgálta mint az illetékes parla­menti vizsgálóbizottság elnöke. Ugyanis 1999-ben, a visszaélések nagy száma miatt a parlament is elkezdett foglalkozni az uni­ós, az infrastruktúra fejlesztésére szolgáló pénzek felhasználásával. Az szúrt szemet neki, hogy Balla Dániel cége 128 millió fo­rinttal többért vállalta a kivitelezést, és mégis ő nyerte meg a pályázatot. Az enge­dély nélküli hulladéklerakás tetteseit is próbálta megtalálni - mondta el lapunk­nak a volt képviselő. Ahogy lapunknak most fogalmazott: végül a „vizsgáló” - az­az ő - került börtönbe, de az ügy mostani fejleményei arra mutatnak: alapja volt az akkori kételyeknek. Emlékezetes: Balla Dániel húszmillió fo­rinttal csalta tőrbe a budai Gellért Szálloda parkolójában a parlamenti képviselőt, aki a pénzt tartalmazó táskát átvette. Székely hi­ába védekezett azzal, hogy dokumentumo­kat várt Ballától, és nem kenőpénzt, hiszen éppen ő szerette volna leleplezni Fáki Lászlóékat, a bíróság végül az ügyészségi verziót fogadta el, miszerint a képviselő az ügy vizsgálóbizottsági ejtéséért kérte a mil­liókat, és hat év börtönre ítélte, amelyből végül négyet töltött le a Szigethalom szom­szédságában lévő tököli fogházban. Más kérdés, hogy Balla Dániel, aki a helyi balliberális politikába is belekóstolt, végig azt hangoztatta, hogy a beruházásnál nem történt visszaélés. Hét évnek kellett eltelnie, hogy ennek az ellenkezője most kiderüljön. Fáki László polgármester viszont arra hívta fel a figyelmünket, a csatorna­beruházás ügye a közbeszerzési döntőbi­zottságot is megjárta, és nem találtak kivet­ni valót benne. Székely Zoltán szerint több száz mil­liárdnyi közpénz ment el a pályázati ön­részt biztosító bankoknak, valamint a tör­vényi kiskapuk révén, és a korrupció miatt. Általános gyakorlat volt, hogy a költségeket eleve 30-40 százalékkal felültervezték, hogy „jusson mindenkinek”. - A parlamenti vizsgálóbizottság végül - szokás szerint - nem ment semmire, engem pedig börtönbe zártak - fogalmazott, utalva arra is, hogy ennek a kérdéskörnek a feszegetése leg­alább olyan veszélyesnek bizonyult, mint az olajmaffiával bajuszt akasztani. Horváth László, aki civilben szobafestő, elmondta: immár öt éve keresi az igazsá­got, mivel azt vallja, a közpénz a dolgozók keserves munkájából adódik össze, és el­lopni bűn. Ez alatt az idő alatt szinte min­den létező illetékes hatóságot megkeresett, lerázhatatlanul, nemcsak levelekkel, de személyesen is. Azt tapasztalta: hallatlanul erős „az ellenszél”. De ő - ahogy mondja - nem adja fel. Horváth László festő-mázoló, aki évek óta bombázza a hatóságokat, és Fáki László polgár­­mester fő támogatójával, Kuncze Gáborral a szigethalmi posta avatóján 2008. május 21., szerda Látó-Tér • Vlagtar Vizel

Next