Magyar Nemzet, 2008. május (71. évfolyam, 119-147. szám)
2008-05-21 / 137. szám
Csatornahűz a múltból Súlyos visszaélések gyanújába keveredtek Székely Zoltán börtönbe juttatói Talán még az olajszőkítésnél is nagyobb biznisz volt az uniós előcsatlakozási alapból és hazai keretből finanszírozott csatornaépítés. Hogy országszerte ezen a címen hány milliárd forint közpénz tűnt el, megbecsülni sem lehet. Székely Zoltán egykori kisgazda képviselőt börtönre ítélték egy Szigethalmot és környékét érintő csatornaberuházás kapcsán. Bár az egykori vizsgálóbizottsági elnök a bíróság szerint pénzt fogadott el, hogy „lecsavarodjon” az ügyről, a botrány után több mint hét évvel lapunk megtudta: az akkori vitában - függetlenül a korrupciós vádtól - Székelynek volt igaza, hiszen immár hatósági jelentések bizonyítják, hogy súlyos visszaélések történtek a beruházásnál. a Szarka Árg óta_____________________ Az érintett csatornaépítést a Fáki László (SZDSZ) polgármester vezette önkormányzat 1994-ben pályázta meg. Akkor még a beruházás költségvetése bruttó 1,106 milliárdra rúgott. A PHARE program keretében a település nyert. (Különös módon a költségek két év múlva hirtelen félmilliárddal megnőttek, ami a lakosok pénztárcáját is érintette.) Ekkor lépett színre az egyik nagybank leányvállalata: a támogatás lehívásához ugyanis önrész is kellett, ami a legtöbb önkormányzatnak akkor sem állt rendelkezésére. A pénzintézetnek jó üzlet volt az önrész erejéig hitelt nyújtani, természetesen kikötéssel. A szigethalmi önkormányzat beszámolójában olvasható: a beruházásra vállalkozást hoztak létre az elérhető kamatkedvezmény miatt és azért, hogy az áfát vissza tudják igényelni. Azonban mégis a hitelt nyújtó banki leányvállalat - mintegy hatvanmillióért -, majd később egy másik pénzintézet - újabb milliókért - intézte el az áfa-visszaigénylést. Ez volt a hitelnyújtás feltétele. Holott ezt a beruházásra és a csatornarendszer működtetésére létrehozott önkormányzati tulajdonú Szike is megtehette volna - mondta el lapunknak Horváth László helyi lakos, aki 2003 óta számtalan hatósági fórumon fáradozik az igazság kiderítésén. Hozzátette azt is, ezek a pénzek nem szerepeltek a csatornaberuházás költségvetésében. Mint megtudtuk, az összeget a Szikö Kft.-nek kellett kigazdálkodnia. Közpénzen gazdagodtak a bankok Fáki László, aki azóta is Szigethalom élén áll, emellett a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács a gazdasági minisztériumból delegált tagja, erre vonatkozó kérdésünkre csak annyit mondott: országszerte ez volt a gyakorlat, az áfa visszaigénylését a banki közreműködés nélkül nem lehetett elintézni. Hogy miért, arra nem adott feleletet. Korábbi tényfeltáró cikkek viszont arra a következtetésre jutottak, hogy sok esetben ilyen módon papírozták le az önkormányzatok hiányzó önrészét. Fáki László egyébként cáfolta, hogy előállították a Teve utcai rendőrkapitányságon, ahol a gazdasági rendőrség az áfaügyekkel kapcsolatban faggatta volna. Annyit ismert el, hogy valóban kihallgatták, de csak tanúként, és a procedúra mindössze egy óra hosszát tartott. Horváth László az évek folyamán több tucat feljelentést tett, nyomozott, dokumentumokat szerzett meg, és kitartásának köszönhetően végül a hatóságok is megmozdultak az ügyben. Addig járt többek között az APEH nyakára, míg el nem rendelték az átfogó ellenőrzést. A 2006. februári hivatalos jegyzőkönyvben foglaltak megerősítik: korántsem ment minden rendben a beruházás könyvelése körül. Az ügyben említett első banki leányvállalat működése kapcsán az APEH megállapítja: a többek között tanácsadásra is szóló megbízatás teljesítéseit dokumentáció átadásával, vagy szükség szerint írásbeli közléssel kellett volna igazolni. Erre vonatkozóan nem találtak iratokat, de az önkormányzat arra vonatkozóan sem tudott dokumentumokat bemutatni, hogy az áfa visszaigénylésében közreműködött a cég. Nyilvántartás kockás papíron Az adóhatóság többek között megállapította, hogy a csatornaépítéssel összefüggő önkormányzati számlákhoz „megállapodást, szerződést, teljesítményigazolást nem tudott a polgármesteri hivatal bemutatni”, tehát vélhetően fiktív okiratokról van szó. A Duna-parti, mintegy 120 ingatlant érintő csatornaberuházással kapcsolatban az olvasható a dokumentumban: „A polgármesteri hivatal 2002 és 2003 években kockás papíron, kézírással, 2004 évben Excel-táblázatban készítette a fizetendő adó megállapításához használt analitikus nyilvántartást. A kockás lapokról hiányzik a számlák azonosító száma, a bevételi analitika, az adóalany által adómentesnek minősített bevételeket nem tartalmazza. A nyilvántartások az adó alapjának, annak összegének megállapítására, annak ellenőrzésére nem alkalmasak.” Ennek ellenére a bank az áfát sikeresen visszaigényelte. De az önkormányzat is igényelt vissza áfát, azoknak a helyi vállalkozásoknak, amelyek ingyen adták át vízvezetékrendszerüket az önkormányzatnak. A kifizetés 2003-ban megtörtént - rögzíti az APEH. A jegyzőkönyvben az is benne foglaltatik, hogy a Duna-parti ingatlanok bekötésével kapcsolatos költségeket a csatornatársulás és az önkormányzat saját maga tartotta nyilván, illetve szedte be a pénzt, a revizorok azonban befizetéseket igazoló nyilvántartást nem találtak. A jegyzőkönyv szerint a vízközműtársaság elnöke, aki a szigethalmi MSZP-t is vezeti, alpolgármesterként nyilatkozott arról, hogy a beruházás elkészült. (A Duna-parti beruházás kivitelezője egyébként Balla Dániel cége, a Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. volt.) Az APEH meglepő módon mindössze kétszázezer forintra büntette meg az önkormányzatot. Hasonló szabálytalanságokért egy átlagpolgár élete végéig vezekel. - mutatott rá Horváth László, aki azt is állítja: „valamiért” leállították a nyomozást. Az APEH-jelentés szerinte nem is került az ORFK gazdasági nyomozóihoz. Ő Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanhoz fordult az ügyben, aki feloldotta az irat titkosságát, így 2007-ben, a vizsgálat után egy évvel betekintést nyerhetett a jelentésbe. De a kapcsolódó mellékleteket már nem nézhette meg. Fáki László polgármester azonban azt állítja: viszonylag csekély összegű bírság is jelzi, hogy csak apróbb szabálytalanságok történtek, Horváth László pedig közismert bajkeverő. Kétszer megépített műtárgy Amit ma már bizonyosan lehet tudni: a szigethalmi szennyvízberuházás terve magában foglalta a közbülső szennyvízátemelő megépítését, a pályázati pénzt, az állami támogatást is erre a tervre ítélték meg. Azonban a közbülső szennyvízátemelő nem épült meg. Horváth László kijelentette: feljelentése nyomán az ügyészség által megrendelt igazságügyi szakértői jelentésben, a 48/50. oldalon a negyedik bekezdésben olvasható, hogy a tököli közbülső átemelő - ami közigazgatásilag Tökölhöz tartozik, ám a szigethalmi csatornaberuházás része, Szigethalom tulajdona - 41,5 millió forintba került a kiegészítő berendezésekkel együtt. És a szennyvíztisztítóval együtt az objektumot 1999-ben átadták. Hoffmann Pál, Tököl polgármestere lapunknak viszont elmondta: az érintett objektum Tököl tulajdona, még 1991-ben építette a város, három másik átemelővel együtt. Fáki László szigethalmi polgármester viszont úgy nyilatkozott: fogalma sincs, hogy miről kérdezzük, faxoljuk el számára azokat a dokumentumokat, amelyekkel állításainkat igazolni tudjuk. Ezután megkeresésünkre nem válaszolt. Lapunknak egy, a beruházás történetét ismerő szakértő elmondta: a tököli közbülső átemelő - az úgynevezett Faház mellé kellett volna építeni a szigethalmi tulajdonú közbülső átemelőt. Legalábbis a tervek szerint. Ehelyett egy elkerülő nyomóvezeték épült, ami nem képes ellátni feladatát, mivel túl messzire kell továbbítani a szennyvizet. Ezért Szigethalmon nagyobb esőzések után nem ritka, hogy a szennyvíz kibukik az utcákon. Ahogy a szakértő fogalmazott, ahhoz, hogy a tököli szennyvíztisztító tudja fogadni a szigethalmi szennyvizet, bővíteni kellett. Erre 1998-ban, az Orbán-kormány alatt a Fáki László vezette önkormányzat 128 millió forintos céltámogatást kapott. A beruházás magába foglalta volna a szigethalmi közbülső átemelőt is. Ami ma sem működik. Horváth László az ügyben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez fordult, ahol kérdésére úgy tájékoztatták, a szigethalmi csatornaműveket üzemeltető Szike Kht. csak 2008 március 13- án kérte meg a közbülső átemelő üzemeltetési jogát a szakhatóságtól. Az engedélyezés jelenleg is folyamatban van - olvasható válaszlevelükben. Ennek fényében az objektum - ha létezik - engedély nélkül üzemelt csaknem egy évtizede. Ha viszont nem létezik - ahogy a helyiek és a lapunk által megkérdezett szakértő állítja - kérdés, hogy mire és kinek fizettek érte milliókat. Annyi bizonyos, a hálózat mintegy tízezer főre készült, azonban csaknem 17 ezren használják. Éppen ezért is lenne égető szükség a közbülső átemelőre, hogy a rendszer megbirkózzon a túlterheléssel. A szemét a szomszédban landolt A beruházással összefüggő útépítések kapcsán is folyamatban van a nyomozás. És akkor még nem is beszéltünk a környezetkárosításról, ami a kivitelezőnek tízmilliós megtakarításokat jelentett. Mint lapunk arról már 2001-ben beszámolt, a szomszédos Szigetszentmiklós egykori szennyvíztelepére több ezer tonna aszfalttörmeléket hordtak ki. A környezetvédők vizsgálatot kezdeményeztek, ám a per lezárulta előtt az önkormányzat legalább ötvenmilliós veszteséggel, de lóhalálában értékesítette a mintegy háromhektáros területet. Az ügy pikantériája, hogy a tranzakció éppen a bírósági eljárás folyamatában történt meg. A bíróság később megállapította, hogy a Balla Dániel vezette Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. a felelős a szennyezésért - ő volt, aki „kiiktatta” annak idején Székely Zoltánt -, de mivel az önkormányzat időközben túladott birtokán, Balláéknak nem kellett az általuk okozott kárt helyrehozni. A szomszédos Szigethalmon az akkor még veszélyes hulladéknak számító aszfaltot - legalább 20-25 ezer tonnát - „ismeretlen tettesek” a HÉV sínpályája mellé rakták le. Az 1997-ben kötött vállalkozói szerződés - amelyet Fáki László szignált mint megrendelő - kimondja, az önkormányzat „térítésmentesen biztosítja a kiszoruló föld és bontási törmelék öt kilométeren belüli lerakási lehetőségét”. A környezetszennyezésen kívül az is elgondolkodtató, hogy az aszfalttörmeléket a BKV tulajdonában álló területre hordták, és az SZDSZ-es irányítású főváros tulajdonában lévő cég nem tiltakozott. Ez ügyben is folyik a rendőrségi és a környezetvédelmi vizsgálat. A kettes, hármas ivóvízkút ugyanis 10-15 méterre van a végül „zajvédő falnak” kinevezett aszfalthegy tövétől. Fáki László polgármester ennek kapcsán megjegyezte: a „védmű” megkapta a fennmaradási engedélyt. Horváth László viszont elmondta, a szakhatóság úgy tájékoztatta, azért adták meg 2004-ben a fennmaradási engedélyt, mert senki nem tájékoztatta őket arról, hogy ivóvízkutak vannak az objektum közelében. Most Horváth újabb vizsgálatot kért az ügyben. A hulladék kihelyezésének idején - ahogy lapunk korábban már megírta - Balla Dániel cégei alvállalkozóként nemcsak a csatornázással, de a gázhálózattal, és a különféle elektromos rendszerekkel összefüggő munkákat is végeztek a környéken. Lapunknak akkoriban is cáfolta, hogy bármi köze lenne az illegális aszfalthegyekhez. A helyi környezetvédők azonban nem így emlékeznek. Az akkori környezetvédelmi előírások szerint egyébként az aszfalt- és betonhulladékot a depóba kellett volna vinni, ahol újra hasznosítják. Horváth László dokumentumai szerint a csatornaberuházási szerződésben benne van az aszfalt és az egyéb törmelékek törvényeknek megfelelő elszállításának költsége is, ami több mint százmillió forintra rúg. A kivitelezők számára tehát jelentős hasznot hozott a környezetszennyezés - amihez az önkormányzat - a szerződés szerint - maga is asszisztált. Elgondolkodtató tény, hogy például Bálla Dániel fia, Bálla Ákos, az MSZP szigetszentmiklósi szervezetének elnöke, és az önkormányzatnál éppen a környezetvédelmi bizottságot vezeti. Székelynek igaza volt Székely Zoltán egyébként 2000-ben, a vesztegetési botránya idején éppen Szigethalom és környékének csatornaberuházását vizsgálta mint az illetékes parlamenti vizsgálóbizottság elnöke. Ugyanis 1999-ben, a visszaélések nagy száma miatt a parlament is elkezdett foglalkozni az uniós, az infrastruktúra fejlesztésére szolgáló pénzek felhasználásával. Az szúrt szemet neki, hogy Balla Dániel cége 128 millió forinttal többért vállalta a kivitelezést, és mégis ő nyerte meg a pályázatot. Az engedély nélküli hulladéklerakás tetteseit is próbálta megtalálni - mondta el lapunknak a volt képviselő. Ahogy lapunknak most fogalmazott: végül a „vizsgáló” - azaz ő - került börtönbe, de az ügy mostani fejleményei arra mutatnak: alapja volt az akkori kételyeknek. Emlékezetes: Balla Dániel húszmillió forinttal csalta tőrbe a budai Gellért Szálloda parkolójában a parlamenti képviselőt, aki a pénzt tartalmazó táskát átvette. Székely hiába védekezett azzal, hogy dokumentumokat várt Ballától, és nem kenőpénzt, hiszen éppen ő szerette volna leleplezni Fáki Lászlóékat, a bíróság végül az ügyészségi verziót fogadta el, miszerint a képviselő az ügy vizsgálóbizottsági ejtéséért kérte a milliókat, és hat év börtönre ítélte, amelyből végül négyet töltött le a Szigethalom szomszédságában lévő tököli fogházban. Más kérdés, hogy Balla Dániel, aki a helyi balliberális politikába is belekóstolt, végig azt hangoztatta, hogy a beruházásnál nem történt visszaélés. Hét évnek kellett eltelnie, hogy ennek az ellenkezője most kiderüljön. Fáki László polgármester viszont arra hívta fel a figyelmünket, a csatornaberuházás ügye a közbeszerzési döntőbizottságot is megjárta, és nem találtak kivetni valót benne. Székely Zoltán szerint több száz milliárdnyi közpénz ment el a pályázati önrészt biztosító bankoknak, valamint a törvényi kiskapuk révén, és a korrupció miatt. Általános gyakorlat volt, hogy a költségeket eleve 30-40 százalékkal felültervezték, hogy „jusson mindenkinek”. - A parlamenti vizsgálóbizottság végül - szokás szerint - nem ment semmire, engem pedig börtönbe zártak - fogalmazott, utalva arra is, hogy ennek a kérdéskörnek a feszegetése legalább olyan veszélyesnek bizonyult, mint az olajmaffiával bajuszt akasztani. Horváth László, aki civilben szobafestő, elmondta: immár öt éve keresi az igazságot, mivel azt vallja, a közpénz a dolgozók keserves munkájából adódik össze, és ellopni bűn. Ez alatt az idő alatt szinte minden létező illetékes hatóságot megkeresett, lerázhatatlanul, nemcsak levelekkel, de személyesen is. Azt tapasztalta: hallatlanul erős „az ellenszél”. De ő - ahogy mondja - nem adja fel. Horváth László festő-mázoló, aki évek óta bombázza a hatóságokat, és Fáki László polgármester fő támogatójával, Kuncze Gáborral a szigethalmi posta avatóján 2008. május 21., szerda Látó-Tér • Vlagtar Vizel