Magyar Nemzet, 2008. július (71. évfolyam, 178-208. szám)

2008-07-01 / 178. szám

Belföld 2008. július 1., kedd Vezérigazgató-helyettesi fize­tésének csaknem dupláját, másfél millió forintot vihet ha­za Balogh Zsolt, akit Antal Atti­la zűrös távozása után bíztak meg a rendkívül súlyos gazda­sági helyzetben lévő, közpén­zekből működő Budapesti Közlekedési Vállalat átmeneti vezetésével. ú Szabó Zsol­t__________________ A Á­prilis 8-án, csaknem három hónapja egészítette ki a BKV Zrt. igazgatósága Balogh Zsolt meg­bízott vezérigazgató fizetését a na­pokkal korábban a visszaélésgya­nús busztender miatt távozó Antal Attila alapbérének mértékére - erősítette meg lapunknak a közle­kedési társaság sajtóirodája. A mó­dosítás az új vezérigazgató kineve­zéséig, illetve munkába állásáig szól, de a közlemény cáfolja az In­dex információját, hogy mindez „suba alatt” történt volna. Mint ír­ták, ez nem tartozik a tulajdonosi jogkört gyakorló fővárosi gazdasági bizottság hatáskörébe. Czuk Dorottya, a Főpolgármes­teri Hivatal sajtófőnöke szintén a BKV-tól értesült az esetről, amelyet - tájékozódás után - a városvezetés jogszerűnek tart. Arra hivatkoznak, hogy Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettesi fizetéséről mindenkor az igazgatóság dönt. Éppen ezt tartja aggályosnak és felháborítónak Vitézy Dávid, a BKV felügyelő­bizottsági tagja, hiszen előttük is titkolták a jelentős költségnöveke­déssel járó lépést. A tervek szerint egyébként a gazdasági bizottság jú­liusban bírálja el a napokban lezá­rult vezetői pályázatot, amelyre ki­fejezetten válságkezelő menedzsert keresnek. A távirati irodának éppen az a Tóthfalusi György igazgatósági el­nök „cáfolta” a titkosításról szóló hírt, akinek vezérigazgatói iroda­foglalásáról és az Antal Attilának szánt luxusautó használatáról a felügyelőbizottság kérdéseket tett fel az igazgatóságnak. Az ellenőrző testület a múlt héten azt is megálla­pította, hogy aggasztó a BKV jár­műveinek műszaki állapota, a csak­nem 80 milliárd forintos adósságál­lománnyal küszködő társaság pe­dig újabb, 4,5 milliárdos hitelfelvé­telre kényszerül. Emlékezetes, már az is közfelhá­borodást okozott, hogy ez év elején a még hivatalban lévő Antal Attila fizetését megduplázták, így - pré­miummal együtt - a vezérigazgatói jövedelem elérheti az évi 45 millió forintot. Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője lapunknak kijelen­tette: elhatárolódik mindattól, amit a Demszky Gábor fémjelezte, kon­cepciótlan, pazarló és kapkodó vá­rosvezetés művel. - Mindez már nem maradhat következmények nélkül. Minden erőnkkel azon dol­gozunk, hogy 2010 után gyökeresen új szellemiséggel irányító vezetők vegyék kézbe Budapest irányítását - tette hozzá. Balogh Zsolt Dupla pénzért válságkezel a BKV-vezér Egy évet késnek a digitális táblák Csak 2009 szeptemberében kapják meg az iskolák az eszközöket, akkor is csupán vidékiek A miniszterelnök korábbi ígéretével ellentétben az idei tanévkez­désre nem lesznek digitális táblák az iskolában - tudta meg la­punk. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az eljárás bonyo­lultságával indokolja a késést. Rendkívül furcsa, hogy csak az év végén derül ki, melyik cég nyeri el a digitális táblák beszállításá­ra vonatkozó, 24 milliárd forintos tendert, miközben az iskolá­kat már most értesítik arról, hogy mit nyertek. E­gy évet már biztosan késik a már évek óta ígért, Magyar Bá­lint által bejelentett digitális táblák beszerzése - értesült lapunk. Tava­lyi évindító beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az akkor még létező szocialista-liberális kormány egyik zászlóshajójának nevezte az iskolai digitalizációt, és azt ígérte, hogy 2008 szeptemberéig 30 ezer tantermet szerelnek fel ilyen eszközökkel; az SZDSZ-es Magyar Bálint akkori fejlesztéspoli­tikai államtitkár arról beszélt, hogy 2008-ban és 2009-ben két lépcső­ben 40 ezer tantermet digitalizál­nak. Ez év elején Tatai-Tóth And­rás, az MSZP oktatási munkacso­portjának vezetője kijelentette: az első szakaszra vonatkozóan már márciusig kiírják a pályázatokat a digitális táblák beszállítására. Lapunk már áprilisban megír­ta, hogy még mindig nem írták a tendert, így veszélybe kerülhet az idén szeptemberi bevezetés. Most megtudtuk, hogy csupán két hét­tel ezelőtt, vagyis az ígértekhez ké­pes több mint negyedéves késés­sel jelentette meg a pályázati ki­írást a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgató­sága (ESZF) az Európai Unió hiva­talos lapjában. Jelenleg a részvételi szakasz zajlik, eddig tizenkilencen adtak be pályázatot, a jelentkezési határidő július 21-e. Az KSZF a második fordulóba három jelent­kezőt juttat, erről az NFÜ tájékoz­tatása szerint várhatóan augusztus végén értesíti a pályázókat. Az ár­ajánlatokat a tervek szerint októ­ber elején adják le a pályázók, kö­zülük választják ki a 24,2 milliárd forintos tender győztesét. Az NFÜ lapunk kérdésére elis­merte: mivel a digitális taneszkö­zök beszerzését elnyerő cégnek az eredmény kihirdetését követően még nyolc hónapja lesz arra, hogy kiszállítsa az iskoláknak az eszkö­zöket, legkorábban 2009. szeptem­ber 1-jére kerülhetnek a táblák az iskolákba, ráadásul ekkor is csak a vidéki iskolákat digitalizálják, a fő­városi és a Pest megyei intézmé­nyeket nem. Az ő részükre 2009- ben írnak ki egy csaknem 16 milli­árd forintos tendert, ők tehát szin­tén egyéves csúszással, a Magyar Bálint által ígért 2009 helyett a 2010-2011-es tanévben juthatnak hozzá az eszközökhöz. A digitális táblák beszerzése igen furcsa módon zajlik. Az isko­lákat ugyanis már azelőtt megpá­lyáztatták az eszközökre, mielőtt kiírták volna a beszállításra a pá­lyázatot. Némi gyanúra ad okot a tender tisztaságával kapcsolatban, hogy az iskolákat már most elkezdték értesíteni arról, hogy pontosan mennyit és mit kapnak meg az igényelt eszközökből, pe­dig az NFÜ hónapokkal az áraján­latok elolvasása előtt elvileg még nem tudhatja, hogy a rendelkezés­re álló 24 milliárd forintból hány darab és milyen típusú eszközt tud beszerezni a jövendőbeli nyertes. Az NFÜ lapunk kérdésre egyéb­ként azt írta: ha nem is tudják az összes igényt teljesíteni, igyekez­nek minden pályázónak adni vala­mit, mert szerintük így jelentősen csökkenthető a szegregáció. A pá­lyázatra összesen 1900 iskola je­lentkezett, vagyis a jogosultak há­romnegyede élt a lehetőséggel. Az interaktív tábla olyan eszköz, amelyet összekapcsolnak egy lap­toppal, és a készülék a táblára vetí­ti a tananyagot, amire elektroni­kus tollal írni is lehet. Emlékezetes, hogy Magyar Bá­lint már három évvel ezelőtt, még oktatási miniszterként előállt a tantermek digitalizálásának költ­séges ötletével, akkor azonban a tárcának nem volt pénze rá. Ma­gyar akkor kijelentette: a száraz tankönyvek helyett élményszerűvé kell tenni az oktatást. Az élmény ára negyvenmilliárd forint, ebből negyvenezer termet digitalizálnak, vagyis egyetlen berendezés egymil­lió forintba kerül, ami azt jelenti, hogy a tömeges beszerzés nem spórolást, hanem pazarlást jelent, ugyanis ez az összeg körülbelül harminc százalékkal több, mintha az iskola piaci áron vásárolna egy darab interaktív táblát. A táblákhoz való ragaszkodás azért különösen elgondolkodtató, mert tavaly nyáron Miller István ok­tatási miniszter maga hozta nyilvá­nosságra azt a felmérést, amely sze­rint az iskolák 85 százalékát fel kel­lene újítani, az intézmények 27 szá­zalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékukban pedig még me­legvíz sem jut a gyerekeknek. Magyar Bálint álma lassan valósul meg FOTÓ: MÁTÉ PÉTER Hiller István eltévedt a munkaerőpiacon Míg az álláshirdetések csaknem kétharmada műszaki és gazda­ságtudományi diplomásokat keres, az államilag finanszírozott hallgatóknak alig tizenöt százaléka tanulhat ezeken a területen - derül ki az Educatio Kht. és az Universitas Press Felsőoktatás­kutató Műhely felméréséből. A kutatás bebizonyította, hogy Hiller István állításával ellentétben köszönő viszonyban sincse­nek a felsőoktatási keretszámok a munkaerő-piaci igényekkel . Munkatársunktól.___________ iközben az oktatási minisz­ter arról beszél, hogy a mun­kaerő-piaci igényekhez igazították a jövő évi államilag támogatott fel­sőoktatási keretszámokat, egy fris­sen publikált felmérés ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Az 5100 álláshirdetést vizsgáló felmérés sze­rint a diplomás munkaerőt kereső cégek csaknem kétharmada mű­szaki vagy gazdaságtudományi diplomásokat keres. Ezzel szemben Hillerék a múlt héten úgy határoz­ták meg az államilag támogatott ke­retszámokat, hogy a jövőre felvehe­tő diákok alig tíz százaléka tanulhat gazdasági és 18 százaléka műszaki képzésen, vagyis háromszor annyi gazdasági és majdnem kétszer annyi mérnököt keresnek, mint amennyit az állam képez. Aggasztó a helyzet az orvosoknál is: az 5100 hirdetés 7-9 százaléka szólt az or­vos- és egészségtudományi diplo­mával rendelkezőknek, miközben az államilag támogatott képzésben alig hatszázalékos a terület részese­dése, tehát másfélszer annyi orvos­ra van szükség, mint amennyit Hillerék meghatároztak. A hiány­szakmák mellett vannak olyan te­rületek is, ahol évek óta óriási a túl­képzés, az oktatási tárca azonban mégsem változtat lényegesen a ke­retszámokon. Csupán egy-két szá­zalék körüli a bölcsészeket, termé­szet- és társadalomtudósokat, ag­rárszakembereket és pedagóguso­kat kereső hirdetések aránya. Ezzel szemben jövőre az államilag támo­gatott hallgatók 8,5 százaléka lesz bölcsész, 3,4 százaléka pedagógus, és ugyanennyi az agárvégzettségű fiatal. Emlékezetes, Gyurcsány Ferenc 2006 februárjában, a választási kampányban ötvenszázalékos lét­számnövelést ígért a mérnökhi­ány orvoslására, ehhez képest a természettudományos kurzuso­kon idén csupán 2,63, a műszaki képzéseken pedig 1,8 százalékos létszámbővítést hajtottak végre. Hiller István a múlt héten nevetsé­ges mértékben, egy százalékkal emelte a jövőre műszaki képzésre felvehető hallgatók számát, míg a gazdálkodástudományi, illetve az orvosi karok férőhelyeit nem nö­velte. A túlképzett agrár- és peda­gógusterületek keretszámai nem csökkentek. M 11.... Aggodalom az önkormányzatok miatt A települések kötelező feladatainak ellátásához az állam nem adja meg a szükséges eszközöket Az önkormányzatok pozíciója romlott, a támogatások reálérté­ke csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak miatt elviselhetetlen terhet jelent - egyebek mellett ezt tartalmazza a magyar polgármesterek világtalálkozójának zárónyilatkozata. Munkatársunktól___________ A következő években, 2013-ig összességében 270 milliárd forint áll rendelkezésre a határon átnyúló térségek fejlesztésére - je­lentette be Szili Katalin a Magyar polgármesterek Vll. világtalálko­zójának tegnapi ülésén Gödöllőn. Az Országgyűlés elnöke elmondta: a parlamenten belül 2002 óta mű­ködik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Hangsúlyozta azt is, hogy szükség van egy közös, mindannyiunk számára elfoga­dott, hosszú távú nemzetpolitikai stratégiára. Gyenesei István önkormányzati miniszter kifejtette: semmiféle olyan reform nem lehet kívánatos, amely akárcsak rövid távon is sérti a települések vagy az állampolgár­ok érdekeit. Leszögezte: nem fo­gadható el az az álláspont, amely szerint kevesebb önkormányzatra lenne szükség, mert az alapjaiban sértené a települési autonomitást, az önrendelkezés jogát. Felolvasták György Ervinnek, az erdélyi Kovászna megye prefektu­sának üzenetét, őt - mint közölték - a román hatóságok nem enged­ték el a világkonferenciára, hogy el­mondhassa a Kisebbségi érdekér­vényesítés keretei Romániában címmel tervezett beszédét. A kétnapos világtalálkozó a résztvevő polgármesterek közös zá­rónyilatkozatának elfogadásával fe­jeződött be. A dokumentumban megállapították: az önkormány­zatok pozíciója romlott, a támoga­tások reálértéke csökkent, az intéz­mények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak miatt elvi­selhetetlen terhet jelent. A zárónyi­latkozat kitért arra is, hogy az ön­­kormányzatok kötelező feladatá­nak ellátásához az állam sok eset­­­ben nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges eszközöket, s ezek pri­vát kézbe kerülése veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását. A záró­nyilatkozat szerint a határon túli kapcsolatok gyengültek, megosz­tottság érzékelhető. Gémesi György, a Magyar Ön­­kormányzatok Szövetségének el­nöke átnyújtotta a kiemelkedő polgármesteri tevékenység elisme­réseként odaítélt aranygyűrűket. Az idén Sóvágó László (Hajdúszo­boszló), Szalai János (Csősz), Vitály Barna (Hegyközcsatár, Ro­mánia) és Hajdú László (Buda­pest, XV. kerület) polgármester vehette át a kitüntetést. ■ NYOLC ÚJ VÁROS: Nyolc település­nek adományozott városi címet mától Sólyom László köztársasági elnök - jelentette be tegnap Gyenesei István önkormányzati miniszter. Ezzel 306-ra nő a váro­sok száma Magyarország 3129 te­lepülésén belül. Várossá válik Bodajk, Fertőszentmiklós, Hajó, Halásztelek, Isaszeg, Puszta­­szabolcs, Rudabánya, Zamárdi. Gémesi György és Vitály Barna FOTÓ: MÁTÉ PÉTER

Next