Magyar Nemzet, 2008. július (71. évfolyam, 178-208. szám)
2008-07-01 / 178. szám
Belföld 2008. július 1., kedd Vezérigazgató-helyettesi fizetésének csaknem dupláját, másfél millió forintot vihet haza Balogh Zsolt, akit Antal Attila zűrös távozása után bíztak meg a rendkívül súlyos gazdasági helyzetben lévő, közpénzekből működő Budapesti Közlekedési Vállalat átmeneti vezetésével. ú Szabó Zsolt__________________ A Április 8-án, csaknem három hónapja egészítette ki a BKV Zrt. igazgatósága Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató fizetését a napokkal korábban a visszaélésgyanús busztender miatt távozó Antal Attila alapbérének mértékére - erősítette meg lapunknak a közlekedési társaság sajtóirodája. A módosítás az új vezérigazgató kinevezéséig, illetve munkába állásáig szól, de a közlemény cáfolja az Index információját, hogy mindez „suba alatt” történt volna. Mint írták, ez nem tartozik a tulajdonosi jogkört gyakorló fővárosi gazdasági bizottság hatáskörébe. Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke szintén a BKV-tól értesült az esetről, amelyet - tájékozódás után - a városvezetés jogszerűnek tart. Arra hivatkoznak, hogy Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettesi fizetéséről mindenkor az igazgatóság dönt. Éppen ezt tartja aggályosnak és felháborítónak Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottsági tagja, hiszen előttük is titkolták a jelentős költségnövekedéssel járó lépést. A tervek szerint egyébként a gazdasági bizottság júliusban bírálja el a napokban lezárult vezetői pályázatot, amelyre kifejezetten válságkezelő menedzsert keresnek. A távirati irodának éppen az a Tóthfalusi György igazgatósági elnök „cáfolta” a titkosításról szóló hírt, akinek vezérigazgatói irodafoglalásáról és az Antal Attilának szánt luxusautó használatáról a felügyelőbizottság kérdéseket tett fel az igazgatóságnak. Az ellenőrző testület a múlt héten azt is megállapította, hogy aggasztó a BKV járműveinek műszaki állapota, a csaknem 80 milliárd forintos adósságállománnyal küszködő társaság pedig újabb, 4,5 milliárdos hitelfelvételre kényszerül. Emlékezetes, már az is közfelháborodást okozott, hogy ez év elején a még hivatalban lévő Antal Attila fizetését megduplázták, így - prémiummal együtt - a vezérigazgatói jövedelem elérheti az évi 45 millió forintot. Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője lapunknak kijelentette: elhatárolódik mindattól, amit a Demszky Gábor fémjelezte, koncepciótlan, pazarló és kapkodó városvezetés művel. - Mindez már nem maradhat következmények nélkül. Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy 2010 után gyökeresen új szellemiséggel irányító vezetők vegyék kézbe Budapest irányítását - tette hozzá. Balogh Zsolt Dupla pénzért válságkezel a BKV-vezér Egy évet késnek a digitális táblák Csak 2009 szeptemberében kapják meg az iskolák az eszközöket, akkor is csupán vidékiek A miniszterelnök korábbi ígéretével ellentétben az idei tanévkezdésre nem lesznek digitális táblák az iskolában - tudta meg lapunk. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az eljárás bonyolultságával indokolja a késést. Rendkívül furcsa, hogy csak az év végén derül ki, melyik cég nyeri el a digitális táblák beszállítására vonatkozó, 24 milliárd forintos tendert, miközben az iskolákat már most értesítik arról, hogy mit nyertek. Egy évet már biztosan késik a már évek óta ígért, Magyar Bálint által bejelentett digitális táblák beszerzése - értesült lapunk. Tavalyi évindító beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az akkor még létező szocialista-liberális kormány egyik zászlóshajójának nevezte az iskolai digitalizációt, és azt ígérte, hogy 2008 szeptemberéig 30 ezer tantermet szerelnek fel ilyen eszközökkel; az SZDSZ-es Magyar Bálint akkori fejlesztéspolitikai államtitkár arról beszélt, hogy 2008-ban és 2009-ben két lépcsőben 40 ezer tantermet digitalizálnak. Ez év elején Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője kijelentette: az első szakaszra vonatkozóan már márciusig kiírják a pályázatokat a digitális táblák beszállítására. Lapunk már áprilisban megírta, hogy még mindig nem írták a tendert, így veszélybe kerülhet az idén szeptemberi bevezetés. Most megtudtuk, hogy csupán két héttel ezelőtt, vagyis az ígértekhez képes több mint negyedéves késéssel jelentette meg a pályázati kiírást a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága (ESZF) az Európai Unió hivatalos lapjában. Jelenleg a részvételi szakasz zajlik, eddig tizenkilencen adtak be pályázatot, a jelentkezési határidő július 21-e. Az KSZF a második fordulóba három jelentkezőt juttat, erről az NFÜ tájékoztatása szerint várhatóan augusztus végén értesíti a pályázókat. Az árajánlatokat a tervek szerint október elején adják le a pályázók, közülük választják ki a 24,2 milliárd forintos tender győztesét. Az NFÜ lapunk kérdésére elismerte: mivel a digitális taneszközök beszerzését elnyerő cégnek az eredmény kihirdetését követően még nyolc hónapja lesz arra, hogy kiszállítsa az iskoláknak az eszközöket, legkorábban 2009. szeptember 1-jére kerülhetnek a táblák az iskolákba, ráadásul ekkor is csak a vidéki iskolákat digitalizálják, a fővárosi és a Pest megyei intézményeket nem. Az ő részükre 2009- ben írnak ki egy csaknem 16 milliárd forintos tendert, ők tehát szintén egyéves csúszással, a Magyar Bálint által ígért 2009 helyett a 2010-2011-es tanévben juthatnak hozzá az eszközökhöz. A digitális táblák beszerzése igen furcsa módon zajlik. Az iskolákat ugyanis már azelőtt megpályáztatták az eszközökre, mielőtt kiírták volna a beszállításra a pályázatot. Némi gyanúra ad okot a tender tisztaságával kapcsolatban, hogy az iskolákat már most elkezdték értesíteni arról, hogy pontosan mennyit és mit kapnak meg az igényelt eszközökből, pedig az NFÜ hónapokkal az árajánlatok elolvasása előtt elvileg még nem tudhatja, hogy a rendelkezésre álló 24 milliárd forintból hány darab és milyen típusú eszközt tud beszerezni a jövendőbeli nyertes. Az NFÜ lapunk kérdésre egyébként azt írta: ha nem is tudják az összes igényt teljesíteni, igyekeznek minden pályázónak adni valamit, mert szerintük így jelentősen csökkenthető a szegregáció. A pályázatra összesen 1900 iskola jelentkezett, vagyis a jogosultak háromnegyede élt a lehetőséggel. Az interaktív tábla olyan eszköz, amelyet összekapcsolnak egy laptoppal, és a készülék a táblára vetíti a tananyagot, amire elektronikus tollal írni is lehet. Emlékezetes, hogy Magyar Bálint már három évvel ezelőtt, még oktatási miniszterként előállt a tantermek digitalizálásának költséges ötletével, akkor azonban a tárcának nem volt pénze rá. Magyar akkor kijelentette: a száraz tankönyvek helyett élményszerűvé kell tenni az oktatást. Az élmény ára negyvenmilliárd forint, ebből negyvenezer termet digitalizálnak, vagyis egyetlen berendezés egymillió forintba kerül, ami azt jelenti, hogy a tömeges beszerzés nem spórolást, hanem pazarlást jelent, ugyanis ez az összeg körülbelül harminc százalékkal több, mintha az iskola piaci áron vásárolna egy darab interaktív táblát. A táblákhoz való ragaszkodás azért különösen elgondolkodtató, mert tavaly nyáron Miller István oktatási miniszter maga hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint az iskolák 85 százalékát fel kellene újítani, az intézmények 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékukban pedig még melegvíz sem jut a gyerekeknek. Magyar Bálint álma lassan valósul meg FOTÓ: MÁTÉ PÉTER Hiller István eltévedt a munkaerőpiacon Míg az álláshirdetések csaknem kétharmada műszaki és gazdaságtudományi diplomásokat keres, az államilag finanszírozott hallgatóknak alig tizenöt százaléka tanulhat ezeken a területen - derül ki az Educatio Kht. és az Universitas Press Felsőoktatáskutató Műhely felméréséből. A kutatás bebizonyította, hogy Hiller István állításával ellentétben köszönő viszonyban sincsenek a felsőoktatási keretszámok a munkaerő-piaci igényekkel . Munkatársunktól.___________ iközben az oktatási miniszter arról beszél, hogy a munkaerő-piaci igényekhez igazították a jövő évi államilag támogatott felsőoktatási keretszámokat, egy frissen publikált felmérés ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Az 5100 álláshirdetést vizsgáló felmérés szerint a diplomás munkaerőt kereső cégek csaknem kétharmada műszaki vagy gazdaságtudományi diplomásokat keres. Ezzel szemben Hillerék a múlt héten úgy határozták meg az államilag támogatott keretszámokat, hogy a jövőre felvehető diákok alig tíz százaléka tanulhat gazdasági és 18 százaléka műszaki képzésen, vagyis háromszor annyi gazdasági és majdnem kétszer annyi mérnököt keresnek, mint amennyit az állam képez. Aggasztó a helyzet az orvosoknál is: az 5100 hirdetés 7-9 százaléka szólt az orvos- és egészségtudományi diplomával rendelkezőknek, miközben az államilag támogatott képzésben alig hatszázalékos a terület részesedése, tehát másfélszer annyi orvosra van szükség, mint amennyit Hillerék meghatároztak. A hiányszakmák mellett vannak olyan területek is, ahol évek óta óriási a túlképzés, az oktatási tárca azonban mégsem változtat lényegesen a keretszámokon. Csupán egy-két százalék körüli a bölcsészeket, természet- és társadalomtudósokat, agrárszakembereket és pedagógusokat kereső hirdetések aránya. Ezzel szemben jövőre az államilag támogatott hallgatók 8,5 százaléka lesz bölcsész, 3,4 százaléka pedagógus, és ugyanennyi az agárvégzettségű fiatal. Emlékezetes, Gyurcsány Ferenc 2006 februárjában, a választási kampányban ötvenszázalékos létszámnövelést ígért a mérnökhiány orvoslására, ehhez képest a természettudományos kurzusokon idén csupán 2,63, a műszaki képzéseken pedig 1,8 százalékos létszámbővítést hajtottak végre. Hiller István a múlt héten nevetséges mértékben, egy százalékkal emelte a jövőre műszaki képzésre felvehető hallgatók számát, míg a gazdálkodástudományi, illetve az orvosi karok férőhelyeit nem növelte. A túlképzett agrár- és pedagógusterületek keretszámai nem csökkentek. M 11.... Aggodalom az önkormányzatok miatt A települések kötelező feladatainak ellátásához az állam nem adja meg a szükséges eszközöket Az önkormányzatok pozíciója romlott, a támogatások reálértéke csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak miatt elviselhetetlen terhet jelent - egyebek mellett ezt tartalmazza a magyar polgármesterek világtalálkozójának zárónyilatkozata. Munkatársunktól___________ A következő években, 2013-ig összességében 270 milliárd forint áll rendelkezésre a határon átnyúló térségek fejlesztésére - jelentette be Szili Katalin a Magyar polgármesterek Vll. világtalálkozójának tegnapi ülésén Gödöllőn. Az Országgyűlés elnöke elmondta: a parlamenten belül 2002 óta működik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Hangsúlyozta azt is, hogy szükség van egy közös, mindannyiunk számára elfogadott, hosszú távú nemzetpolitikai stratégiára. Gyenesei István önkormányzati miniszter kifejtette: semmiféle olyan reform nem lehet kívánatos, amely akárcsak rövid távon is sérti a települések vagy az állampolgárok érdekeit. Leszögezte: nem fogadható el az az álláspont, amely szerint kevesebb önkormányzatra lenne szükség, mert az alapjaiban sértené a települési autonomitást, az önrendelkezés jogát. Felolvasták György Ervinnek, az erdélyi Kovászna megye prefektusának üzenetét, őt - mint közölték - a román hatóságok nem engedték el a világkonferenciára, hogy elmondhassa a Kisebbségi érdekérvényesítés keretei Romániában címmel tervezett beszédét. A kétnapos világtalálkozó a résztvevő polgármesterek közös zárónyilatkozatának elfogadásával fejeződött be. A dokumentumban megállapították: az önkormányzatok pozíciója romlott, a támogatások reálértéke csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak miatt elviselhetetlen terhet jelent. A zárónyilatkozat kitért arra is, hogy az önkormányzatok kötelező feladatának ellátásához az állam sok esetben nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges eszközöket, s ezek privát kézbe kerülése veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását. A zárónyilatkozat szerint a határon túli kapcsolatok gyengültek, megosztottság érzékelhető. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke átnyújtotta a kiemelkedő polgármesteri tevékenység elismeréseként odaítélt aranygyűrűket. Az idén Sóvágó László (Hajdúszoboszló), Szalai János (Csősz), Vitály Barna (Hegyközcsatár, Románia) és Hajdú László (Budapest, XV. kerület) polgármester vehette át a kitüntetést. ■ NYOLC ÚJ VÁROS: Nyolc településnek adományozott városi címet mától Sólyom László köztársasági elnök - jelentette be tegnap Gyenesei István önkormányzati miniszter. Ezzel 306-ra nő a városok száma Magyarország 3129 településén belül. Várossá válik Bodajk, Fertőszentmiklós, Hajó, Halásztelek, Isaszeg, Pusztaszabolcs, Rudabánya, Zamárdi. Gémesi György és Vitály Barna FOTÓ: MÁTÉ PÉTER