Magyar Nemzet, 2008. augusztus (71. évfolyam, 209-237. szám)
2008-08-01 / 209. szám
Magyar Nemzet • Kultúra Rovatvezető: Vitézy Zsófia & 2008. augusztus L, péntek Kamarakiállítás a Sándor-palotában Megnyitják a nagyközönség előtt a Köztársasági Elnöki Hivatalnak helyet adó budavári Sándor-palotát: az épület történetét bemutató kamarakiállítás holnap nyílik meg, és augusztus 2. és szeptember 28. között minden hétvégén reggel tíztől este hatig ingyenesen látogatható. (P. T. Gy.) Főhajtás Kosáry előtt Kosáry Domokos egykori, újbudai lakóházának udvarán, a történész születésének 95. évfordulóján Pálinkás József, az MTA elnöke és Molnár Gyula polgármester emléktáblát avatott. Ez az első olyan emlékmű, amely az Akadémia rendszerváltozás utáni első elnökére emlékezik. (P. Gy. T.) Emléktábla Wass Albertnek Az alföldi unitárius búcsú részeként Wass Albert emlékére a helyi templom belső falán emléktáblát avattak. A jeles, de mindmáig kellőképpen el nem ismert, jogos állampolgárságából kitagadott író életművét Kincses László, a szeghalmi gimnázium tanára méltatta. (V. F. J.) Pete Seeger lemeze Új lemezt ad ki Pete Seeger, a legendás amerikai folk és protest song énekes, akit a We Shall Overcome és a Where Have All The Flowers Gone című dalai tettek világhírűvé. Az új album címe Az 89, amely az előadó életkorára utal. Az összeállítás szeptemberben jelenik meg 32 dallal. A művész öt évvel ezelőtt jelentkezett legutóbb stúdióban készült lemezzel. (MTI) Tolcsvay Trió-koncert Ingyenes koncertet ad holnap este fél 9-kor Gárdonyban a Varga étteremnél (Pisztráng utca 23.) a Tolcsvay Trió. (P. T. Gy.) A csendes humor mestere Török János munkásságának állít emléket a huszonöt éves mezőtúri Túri Fazekas Múzeum hamarosan megnyíló kiállítása. A mezőtúri és pécsi gyűjtemények anyagából válogatott tárlat, amelyet Egri Mária művészettörténész nyit meg, augusztus 9-től szeptember 7-ig látható Mezőtúron. Szathmáry István_____________ A magyar kerámiaszobrászat legnagyobbjai között tartották számon Török Jánost, ám ennek méltó hivatalos elismerése egész életében teljesítetlen adósság maradt. Az 1932-ben Mezőtúron született művész Borsos Miklós és Gádor István tanítványaként került 1956-ban az Iparművészeti Főiskoláról az éppen újraéledő pécsi Zsolnay-gyárba. Itt a számára kínálkozó lehetőségek közül a figurális kerámia mintázását választotta, ami végigkísérte négy évtizedes munkásságát. Sokoldalú művész volt, térplasztikák mellett tervezett emléktárgyakat, plaketteket, egyaránt dolgozott agyaggal, porcelánnal, pirogránittal. A főiskoláról hozott természethű ábrázolástól jutott el az absztrakt, elvont formákig, de szobrainak egy részét a groteszk, humoros, kritikus látásmód vagy esetenként a kifejezetten finom vonalú, mármár romantikusnak is nevezhető megformálás jellemezte. A renenszánsz év mint legfőbb arculat Negyedmilliárdot költöttek kommunikációra ■ Alkudozások a kulturális járulékról Várhatóan szeptember 21-én, a magyar dráma napján nyújtja be Hiller István oktatási és kulturális miniszter az Országgyűlésnek az előadó-művészeti törvény tervezetét - jelentette be Csák Ferenc. A kulturális tárca államtitkára egy háttérbeszélgetésen szót ejtett arról is, minisztériuma kompromisszumra törekszik a nagy mobil- és internetszolgáltató cégekkel, amelyek ellenzik a kulturális járulékot. .. Tölgyesi Gábor_____________ Többek között a Hírközlési Érdekegyeztető Tanáccsal (HÉT) is kompromisszumot kíván kötni a kulturális minisztérium az „internetadóként” elhíresült törvénymódosítás tervezetével kapcsolatban - mondta el Csák Ferenc államtitkár a sajtó képviselőinek egy háttérbeszélgetésen. Az érdekegyeztető tanács a nagy mobil- és internetszolgáltató cégek képviseletét látja el, a HKT volt az egyik nagy szakmai szervezet, amely tavasszal tiltakozott a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása ellen. A jogszabály az NKA forrásait bővítené a kulturális tartalmakat is közvetítő új technológiák kulturális járulékával, amely az internethozzáférés és mobil-tartalomszolgáltatás terheinek növelését eredményezné - a szolgáltatók szerint ez visszavetné az új technológiák elterjedését, mélyítené a „digitális szakadékot” a társadalomban. A törvénymódosítás támogatói viszont azzal érvelnek, hogy az NKA forrásai amiatt csökkentek, mert a régi technológiák - például a magnókazetták - szinte teljesen eltűntek a kereskedelemből, az új technológiák kulturális járuléka pedig nem megfizethetetlen, mindössze 20-70 forintos többletkiadást jelentene a fogyasztóknak, felhasználóknak. Mindenesetre az „internetadóként” elhíresült törvénymódosítás tervezetét a képviselőkkel sem sikerült elfogadtatni az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, ezért most a kulturális minisztérium kompromisszumos javaslatot tett a nagy mobil- és internetszolgáltató cégeknek - derült ki Csák Ferenc szavaiból. A kulturális tárca államtitkára elmondta, amennyiben sikerül különmegállapodásokat kötni a nagy cégekkel arról, hogy évente milyen javasolt művészeti projekteket támogatnak, a minisztérium eltekint az NKA járulékalapjának kiterjesztéséről. Ha mégsem sikerül megegyezni, a tárca mérlegelni fogja a járulékalap kiterjesztését a digitális szolgáltatókra. Az államtitkár lapunk kérdésére nem fejtette ki, hogy vajon egy „össznépi diszkó” támogatásával egy adott cég teljesíteni fogja-e a kultúrmecénási feladatot, és a művészeti projektek támogatását szponzoráció formájában képzelik-e el. Egyelőre az sem világos, hogy a törvénymódosítás elfogadásához milyen politikai támogatást remél a kisebbségi kormány - a tervezet megfúrásában ugyanis élen járt az egykori koalíciós partner, az SZDSZ. A törvénymódosítás tervezetét ősszel kívánja újra benyújtani a parlamentnek a minisztérium, akárcsak az előadó-művészeti - közismertebb nevén színházi - törvény tervezetét. Utóbbi akciót a magyar dráma napjára, szeptember 21-re kívánja időzíteni Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Ez a jogszabálytervezet egyelőre nem élvezi minden érintett szakmai szervezet támogatását. Megírtuk, a Magyar Táncművészek Szövetségéből több társulat - az Operaház táncegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett, a Madách Színház Tánckara, továbbá Markó Iván társulata, a Magyar Fesztivál Balett és a Magyar Balettszínház Gödöllő is - kilépett, s új szakmai tömörülést hozott létre Magyar Hivatásos Tánc- és Balettegyüttesek Egyesülete néven. Bár Csák Ferenc arról számolt be, hogy Schneider Márta államtitkár minden olyan szakmai szervezettel egyeztetett az előadó-művészeti törvény tervezetéről, amely korábban kifogással élt, lapunk úgy tudja, Schneider ugyan fogadta a Magyar Hivatásos Tánc- és Balettegyüttesek Egyesületének képviselőit, elvi támogatásáról biztosította őket, ám érdemileg a törvénytervezet megalkotásába már nem lehetett beleszólásuk, mivel eddig semmilyen szakmai grémiumba nem választották be őket. A háttérbeszélgetésen Csák Ferenc államtitkártól még megtudhattuk, hogy a reneszánsz év a kulturális minisztérium idei legfontosabb arculata: a nagy „reneszánsz” fejlesztések - Szépművészeti Múzeum, Budavári Palota, gödöllői, fertődi, edelényi kastély támogatási szerződését „már” ez év második felében megkötik. Kiderült az is, a reneszánsz év kommunikációjára negyedmilliárdot fordítottak. Csak mi tesszük hozzá: pucér nős bulvárlapban is hirdették. Mobil és internet kulturális tartalmat is közvetít fotó: tóth tibor Nincs igény a versmondásra Templomkerti beszélgetés Kovács P. József előadóművésszel Nem rúgtak ki, csak nem sokkal azután, hogy kitüntettek életműdíjjal, egy szóval sem marasztaltak - summázza a Magyar Televízióból történt távozását minden idők egyik legszebben beszélő bemondója. Kovács P. József hat éve nyugdíjas, de még mindig ő a templomi hangversenyek egyik legnépszerűbb műsorvezetője. Arra is büszke, hogy vers- és prózamondóként a Katolikus Rádió egyik zenei műsorában a legendás hírű Sebestyén János előadásait illusztrálhatja. Az egykori televízióst a balatonlellei orgonafesztivál nyitóhangversenye után az üdülőváros katolikus templomának kertjében kértük beszélgetésre. Mittyás J Attila_______________ Hogy miért hagytam ott 2002- ben a televíziót, nos, egyszerű a válasz. Nem értettem egyet az új vezetés bemondókra vonatkozó koncepciójával. Nem rúgtak ki, csak néhány héttel azután, hogy kitüntettek életműdíjjal, egy szóval sem marasztaltak - kezdi az első kérdést meg sem várva Kovács P. József. - Bemondóként kezdte, majd előadóművész lett. Korábban a televíziós elfoglaltsága mellett az egyik legnépszerűbb országjáró versmondó, irodalmi estek közreműködője volt. Sosem tétlenkedett, így feltehetőleg nyugdíjasként is nyughatatlan. Jól gondolom? - Nem. Ugyanolyan nyugdíjas vagyok, mint a többi, munka nélkül maradt előadóművész. Időnként ugyan vállalok fellépést, elsősorban templomi orgonakoncertek műsorvezetésére kapok felkérést, de annak az időnek vége, amikor kultúrházakba, könyvtárakba, iskolákba hívnak irodalmi délutánra vagy irodalmi esti közreműködőnek. Gondolom, nem csak én tapasztalom: nincs már közönségigény a versmondásra, a szép költői szó pódiumi megszólaltatására. Ezért nem is ajánlkozom. - Nemcsak én, de mások is úgy látták: együtt élt a zenével az orgonafesztivál első hangversenyén. Heine, Devecseri Gábor, Nagy László verseit adta elő a Bach-, Schumann-, Bellini- és Mozart-művek között. Úgy tűnik, nemcsak a költői üzenet, hanem a zene dekódolásában is jártas. Honnan ez a muzikalitás? - Nem kis büszkeségemre a középiskolai irodalomtanárom Szabó Magda volt, a zenetanárom pedig, Isten nyugosztalja őt is, Lukin László. Amikor ma arról hallok, hogy diákok verik a tanárokat, arra gondolok, hogy egykor a tanárok „verték” a tanulókat, persze a szó egészen más értelmében. Lukin tanár úr az énekórákon bizony kokit adott a fejünkre, ha nem vagy rosszul teljesítettük a feladatot. Egy legendás hírű orgonista, zenetörténész, rádiós zenei szerkesztő partnereként rádióműsorban is hallhatjuk önt. - A Katolikus Rádió Emlékek fölé hajolva című műsorában - amelyet az általam nagyon tisztelt Sebestyén János vezet, és akihez évtizedek óta kötődöm - irodalmi idézetekkel próbálom hitelesebbé tenni az adott kort. - Mivel negyven évet töltött el a Magyar Televízióban, és az egyik legszebben beszélő, legjobb megjelenésű bemondóként vált népszerűvé, nem kerülhető meg a kérdés: nem hiányzik a televíziós munka? - Nem. Olyan idegenként szemlélem a mai televíziózást, mintha soha életemben nem lett volna közöm hozzá. Persze, azért tudom, hogy mi történik az egyes csatornáknál. A fiam, Kovács Kristóf sikeres produceri munkáját élénk érdeklődéssel, nem kis büszkeséggel figyelem, és nem titok, időnként a háttérből segítem. - Egyáltalán néz tévét? - Sokat ülök a televíziókészülék előtt, és nézem-hallgatom a francia Mezzo televízió gyönyörű zenei műsorait. A közkedvelt ismeretterjesztő csatornákat is szeretem. - A politikától is távol tartja magát? - Inkább azt mondanám, csak a pálya széléről szemlélem. A második diszkriminációm ugyanis amiatt történt, hogy egy Szabadság téri rendezvényen kiálltam a sajtószabadság mellett. Kovács P. József kultura@magyarnemzet.hu Petőfi életútmeséje az érzelmek nyelvén A sepsiszentgyörgyi Társ Kiadótól megszoktuk, hogy bátran búvárkodik a magyar irodalom elfeledésre ítélt hagyományrétegeiben. A közelmúltban rendezte sajtó alá Harsányi Zsolt 1932- ben írt, Az üstökös című regényét. Az egykor nagy sikerű, majd feledésbe merült mű tárgya Petőfi Sándor életrajza. OLVASÓ : Pósa Zoltán___________________ Sokan ma már azt sem tudják Harsányi Zsoltról, a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb magyar írójáról, hogy Paulini Bélával együtt írták Kodály Zoltán Háry János című dalművének szövegét. Az 1887-ben Korompán született, újságírói pályáját Kolozsváron kezdő, sok műfajú alkotó az 1920-ban megjelent, A féltékeny költő című verskötetével mutatkozott be. Már sikeres, ünnepelt írónak számít, amikor Az üstökös című regénye - nomén est omen - üstökösként söpört végig Magyarországon. E könyv Petőfi Sándor életét az érzelmekre hatóan, a magánember és a költő kalandjait, belső vívódásait hitelesen és őszintén jeleníti meg. Megtudjuk, hogy édesapja, Petrovics Sándor szigorú, példás nevelésben részesítette az öntörvényű, kiváló képességű fiút, ami miatt a nagy költő sokáig azt hitte, hogy az öreg mészáros nem szereti őt. Ahogy az Egy estém otthon című költeményéből kiderül, a már sikeres költő aztán megbékélt édesapjával. Gyermekkori szerelmek, számos iskola, katona- és színészévek, kis sikerek, nagy csalódások után Vörösmarty ébreszti őt rá igazi énjére, üstökös méretű költői tehetségére. Harsányi tiszta, szép magyar nyelven, olvasmányosan teszi átélhető, eleven regénnyé a költő életútjának meséjét. Újjáéled a János vitéz, az Apostol, a Nemzeti dal, az Egy gondolat bánt engemet keletkezéstörténete. Harsányi árnyaltan ábrázolja Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia olykor szeretetre méltó, máskor emberi hiúságoktól motivált, ellentmondásos egyéniségét, a szerelmi költészet és a szerelem viharait. Sejtelmesen ábrázolja Petőfi halálát, kit utoljára Fehéregyháza és Segesvár között láttak. Bem tábornok, aki fiának tartotta, s tisztában volt azzal, micsoda zsenire kell vigyáznia, hiába próbálta megóvni a csaták veszélyeitől. Az egymásnak ellentmondó történetek zűrzavarát kifinomult megoldással érzékelteti az író: „Itt-ott, legendákban szájról szájra, adott történetekben még sokáig felbukkan. Esküdtek is, hogy látták. Ha a csillag villámgyors útja végighasít az emberiség felett a mennybolton, a vakító fényesség után behunyt szem egy darabon még látja a csodálatos csillag vonalát.” Harsányi Zsolt 1943-ban sikeres íróként halt meg, 1947 után feledésre ítélték. Petőfi életregénye maradandó könyv a maga műfajában, enyhén szólva túlzásnak érezzük a lexikonokban a „felszínes, hatásvadász” megbélyegzést. (Harsányi Zsolt Az üstökös - Petőfi Sándor életének regénye. Társ Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 358 oldal, ármegjelölés nélkül.)