Magyar Nemzet, 2008. szeptember (71. évfolyam, 239-268. szám)
2008-09-25 / 263. szám
Magyar Nemzet Kultúra 2008. szeptember 25., csütörtök Rovatvezető: Vitézy Zsófia Mayer Berta tárlata a Csepel Galériában Mayer Berta Munkácsy-díjas festőművész kiállítása nyílik meg ma délután fél hatkor a Csepel Galériában (Budapest XXI., Csete Balázs u. 13.) P. Szabó Ernő művészettörténész, lapunk munkatársa bevezetőjével. A tárlat október 17-ig tekinthető meg, hétfőtől péntekig, 10-18 óra között. (A. A.) Parnasszus-est A Magyar Írószövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája szombaton este hétkor Kolozsváron a Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjában tartja meg a Parnasszus című folyóirat zenés irodalmi estjét. A folyóiratot Turczi István költő, főszerkesztő ismerteti. (P. Z.) A színész házaspár domborműve Pénteken fél háromkor Budapesten, az V. kerület, Vörösmarty tér 5. szám alatt leplezik le a kiváló színművész házaspár, Apáthi Imre (1909-1960) és Sennyei Vera (1915-1962) domborművét, Stremeny Géza szobrászművész alkotását. A színész házaspárra két kiváló pályatársa, Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, valamint Hernádi Judit színművész emlékezik. (K. M.) Tízéves galéria A Deák Erika Galéria (Budapest VI., Jókai tér 1.) fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli ma este hattól nyolcig huszonöt képzőművész csoportos kiállításával. A tárlatot, amelyet november 1-jéig láthatnak az érdeklődők, Simó György nyitja meg. (B. M.) Ideje visszatalálni lelki anyaföldünkre Grandpierre Attila az új CD-ről, a lovas népek zenei világáról és a magyar népzene őseréjéről Aranylemez lett a Vágtázó Csodaszarvas első albuma, a Tiszta forrás, ennek az ünnepélyes átvételét a zenekar egybekötötte Végtelen Ázsia! című új lemezének dedikálásával, amelyet ma délután ötkor tartanak a MIND - ZENE Zeneáruházban (Bp. V., Vámház krt. 4.). N* Kiss Eszter Veronika________ Reméli, a Végtelen Ázsia! megjelenése történelmi esemény tesz, hiszen a világon elsőként eleveníti fel a lovas népek őserejű népzenéjét. De számítottak-e arra, hogy már az első albumuk aranylemez lesz? - kérdeztük Grandpierre Attila csillagászt, a zenekar vezetőjét. - Nem, bár kezdettől jól fogyott. A VHK többször is hónapokig szerepelt a Mahasz top 40 listáján, mégsem érte el az aranylemezhez szükséges példányszámot. - Jóformán semmilyen reklám nem kíséri a tevékenységüket. Kikből áll a bázisuk? - A lehető legváltozatosabb. Gyakran a közönség fele tombol, fele pedig ül a székeken, és figyel. - Az első, bemutatkozó koncertjük óta nagyon kicserélődött a zenekar. Mostanra állandósult a felállás? - Be kellett látnom: ahhoz, hogy a Vágtázó Csodaszarvas egységes csapat legyen, hosszú távon személycserék szükségesek. Most már két éve együtt zenél ez a tizenegy jó barátból álló közösség, és ez a zenén is érződik. - Annak idején azt mondta, „vágtázó” zenekarai közül a Csodaszarvassal tudja a leginkább kifejezni, amit a lovas népek zenei világáról érez és gondol. Végre összeérett egy olyan egységes világ, ami a lovas népek zenéjét eleveníti fel. Annak idején a Kárpát-medencétől Koreán át egészen Indiáig közel hatezer éven keresztül létezett egy egységesen szervezett műveltség, ezt sokan sztyeppei civilizációnak nevezik. Bár egyes kutatók úgy tartják, hogy csak ezer éven keresztül állt fönn, rájöttem, hogy valójában ötezer évet fog át, és az ókor - Kína, India, Közép-Ázsia - magas kultúrái mind ebből születtek, és a magyarság népcsaládja volt a műveltségteremtő. Ráadásul lovas népek voltak, és a lovas népek zeneisége, ritmusvilága különleges, mert a legnagyobb élmények egyike a szülője, a vágtázás szédítő és mámoros élménye: ló hátán röpülni a csillagok alatt olyan bajtársakkal, akik életrehalálra kitartanak egymás mellett. Létezik is egy közép-ázsiai közmondás: „A Paradicsom a földön a ló hátán, a könyv lapjain és az aszszony ölelő karjai közt található meg.” Mások szerint az élet két csúcsélménye a zene és a szerelem. Életünk csúcsélményei szegényesebbek lettek, mert ma hiányzik közülük a vágtázás mámora és a lovas népek zenéje. - Ezt szeretné megidézni a vágtázó zenekarok zenei világával? - Igen. Az eurázsiai magas kultúrában olyan elemi erejű ritmikus zenét játszottak, ami nemcsak az emberiség zenei világörökségének az egyik legnagyobb kincse, s ami ezen a lemezen most fölelevenedik, hanem ez az elidegenedett emberiség magára találásához is alapvető. Lelkivilágunk, érzésvilágunk anyanyelve a népzene. Azt azonban fontos tisztázni, hogy az a népzene, amit ma ismerünk, már egy modern világba beilleszkedett, szalonképes, visszafogott, külsődleges szempontoknak alárendelt népzene. Bartók Béla forradalmian új népzenefelfogást alakított ki, ami mindmáig nem kapott kellő figyelmet. Szerinte ugyanis az igazi népzene minden külső befolyástól mentesen, megtisztult tudatállapotban születik, születését egy természeti erő hajtja, a zenei alkotóösztön. Ennek alapján, értelmezésem szerint az igazi népzene tehát nem az, ami a köztudatban él. Felfedeztem, hogy létezik egy másik fajta népzene is, az őserejű, ami még a sejtjeinkben és az élő világegyetemben izzó kozmikus érzésfolyammal egybeforrt. Ha ezt képesek vagyunk feleleveníteni, akkor a hallgatók újra képesek átélni a sejtjeinket és a világegyetemet betöltő, örök kozmikus érzésfolyamot, és ha ezt át tudja élni a magyarság, az emberiség, akkor képes lesz újjászületni. Csak akkor lehet az elidegenedést legyőzni. - Ez az ars poeticájuk? - Úgy gondolom, egyetlenegy ember sem lehet boldog, ha érzései nem állnak összhangban saját sejtjei és a világegyetem érzésvilágával. Miután a mi zenénknek éppen ez a lényege, ezért itt a magyarság, a magyar népzene lényegi újjászületéséről van szó. Bartók népzenefelfogásával megkezdődött az őserejű népzene újjászületése. A táncházmozgalom, a világzene népszerűsége, a nyugaton „minden idők legjobb etnopunk zenekara” címet kapott Vágtázó Halottkémek munkássága és a Vágtázó Csodaszarvas őserejű világzenéje e rendkívüli újjászületés állomásai. Remélem, történelmi esemény lesz a Vágtázó Csodaszarvas új lemezének megjelenése, mert a világon elsőként eleveníti fel a lovas népek őserejű népzenéjét. Az ősi népzene a lélek anyanyelve. A magyar lélek a magyar népzene őserejétől tanulhat meg újra magyarként érezni. Ideje visszatalálni lelki anyaföldünkre. Vágtázó Csodaszarvas: a magyarság, a magyar népzene lényegi újjászületéséről van szó FOTÓ: MÁTÉ PÉTER FIZETETT HIRDETÉS mmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm MFB Napok 2008 Regionális Rendezvénysorozat MEGHÍVÓ A Magyar Fejlesztési Bank Zrt tisztelettel meghívja az MFB Napok 2008 regionális rendezvénysorozatára mindazokat a mikro-, kis- és középvállalkozókat, önkormányzati, regionális, megyei fejlesztési és kistérségi vezetőket, akik fejlesztési vagy beruházási terveikhez forrásokat keresnek. Azt szeretnénk, hogy a fejlesztési és beruházási döntések előtt minden érdekelt ismerje meg az MFB hiteleinek széles választékát Találkozóinkon egyszerre, egy helyen megkaphatnak minden információt amelyre egy vállalkozásnak vagy egy önkormányzatnak szüksége lehet Az ország fejlesztési bankja a találkozókra egyaránt várja a kezdő, illetve a nemzetközi piacokon már jártas vállalkozókat valamint az infrastruktúrafejlesztést megkezdő vagy éppen folytatni kívánó önkormányzatokat A programokon a régiók fejlesztési elképzeléseit és a megvalósítást segítő régi és új források részleteit is megismerhetik. Különösen várjuk a találkozókra mindazokat akik válaszoltak a tavasszal kiküldött kérdőíveinkre, vagy véleményükkel segítették az MFB munkáját A Magyar Fejlesztési Bank - az ország fejlesztési bankja - a vállalkozásokért a települések fejlesztéséért a versenyképességért és a felzárkózás elősegítéséért várja leendő partnereit Regisztráljon és találkozzunk az ország nyolc pontján! Regisztráció: www.mfk.hu, 06 Pécs, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2008.09.13., Győr, Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2008.09.23., Székesfehérvár, Hotel Novotel 2008.09.22., Miskolc-Üllofüred, Palota Szálló 2008.09.30, Debrecen, Kölcsey Központ 2008 1002., Szeged, Csongrád Megyei Kereskedelmi Kamara 2008.10.07., Budapest, WestEnd Hilton 2008 10.14., Hévíz, NaturMed Hotel Carbona 2008.10.I4. A rendezvények minden esetben 0. 00 órától 14.00 óráig tartanak. A budapesti program 11.00 órától 15.00 óráig tan. . .iMFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Az ország fejlesztési bankja B Barna Máté.___________________ Andó Mária grafikusművész Apokalipszis - Életérzés a XXI. században című tárlatát kedden este Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg a VIII. kerületi Polgárok Házában. A kiállítás címadó Apokalipszis-sorozatát Pósa Zoltán Elmaradt apokalipszis című verse ihlette, a művet a költő olvasta fel a nyitóünnepségen. Andó Mária 1949. március 15- én született Bárnán, a Képzőművészeti Főiskola után elvégezte az intézmény kétéves mesterkurzusát Raszler Károly szakmai irányításával. Feledy Balázs előadásának gondolatait idézve: az Andó-életmű markáns formai jellegzetessége, hogy nemcsak ceruzával, hanem ecsettel is boszorkányosan képes - nemcsak festeni, hanem közvetlenül rajzolni is. A szakrális, bibliai témák és a magyar irodalom iránti különleges vonzódást, a kivételes érzékenység és a magas szintű szakmai tudás míves egységét már Andó Mária pályakezdő munkáiban felfedezte, s mindmáig figyelemmel kíséri a művésznő pályafutását. Mintha egyszerre szólna a valóságról és a valóság feletti univerzumról. A transzcendencia széles sávon mutatkozik meg a kiállított művekben. A Biblia és a görög mitológia, a biblikus és a hinduista ihletésű költészet motívumai egymást erősítve jelennek meg a kiállított művekben. János jelenéseiből a világvégéről szóló látomások plasztikusan, ugyanakkor felkavaróan egyesülnek mitológiai Hádész birodalmának vízióival. A kiállítást ihlető Elmaradt apokalipszis című Pósa-költeményből az a motívum ragadta meg elsősorban, amely szerint világunk az enyészetre már megérett, de a feltámadásra még méltatlan. Isten azért nem hozza ránk még az apokalipszist, mert még mindig reménykedik abban, hogy a világ népeinek egymás iránti fenekedése megszűnik. ..firrMethiiiiikiin Elhalasztott világvége A szakrális, bibliai témák és a magyar irodalom ihlette művek kultura@magyarnemzet.hu A Hamlettól Gül babáig Változatos programot ígér őszre a zalaegerszegi színház Változatos évadot ígér a Hevesi Sándor Színház a helyieknek és a zalai megyeszékhelyre látogatóknak. Bemutatnak két világhírű musicalt, az iskolaszínházban a Bánk bánt és a Rómeó és Júliát, a kamarateremben pedig a Katalin utca című Szabó Magdaregény színpadi változatát láthatják a nézők. a Gulyás J. Attila_______________ hakespeare Hamletjével kezdődik az évad és a Chicago meg az Apácák című musicallel folytatódik. A jövő év első bemutatója Forgách András - Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye alapján készült darabja, az U&H lesz, a nagyszínpadi előadások sorát pedig a Gül baba zárja. A város Landorhegyi kamaraszínházában a Szabó Magda-regényből készült, Katalin utca című darabot játszszák. A regény színpadi változatát szerzőként és rendezőként Bereményi Géza jegyzi. Repertoáron tartja az egerszegi társulat a III. Richárdot, Tasnádi István Tranzitját és Háy János A Géza gyerek című darabját. Az iskolások a Bánk bánt és a Rómeó és Júliát láthatják majd ebben az évadban. A Hevesi Sándor Színház öt előadásra szóló legdrágább bérlete az új szezonban 13 800 forintba kerül, az ugyancsak öt előadásra szóló ifjúsági bérletért 5600, a háromelőadásosért 3800 forintot kell fizetni. S Szabó Magda