Magyar Nemzet, 2008. szeptember (71. évfolyam, 239-268. szám)
2008-09-11 / 249. szám
14Magyar Nemzet Kultúra 2008. szeptember 11., csütörtök Rovatvezető: Vitézy Zsófia kultura@magyarnemzet.hu lllllllllllWWnMMM Kassa lesz a kulturális főváros i Lovas István (Brüsszel)_______ Kassa lesz Európa kulturális fővárosa 2013-ban, jelentette be az Európai Bizottság tegnap Brüszszelben a zsűri pozsonyi döntését. A múlt decemberi selejtezőt követően a Szlovákiában fekvő Kassa, Eperjes, Túrócszentmárton és Nyitra városok maradtak versenyben. Kassa győzelmét hivatalosan májusban hirdetik ki. A döntést ismertető Jan Figel, az oktatásért, képzésért és kultúráért felelős szlovák biztos kijelentette: „Gratulálok Kassának a kinevezéséért.” Hozzátette: a selejtező után valamennyi város mindent megtett a győzelemért, és ők is hasznot hajtanak majd Kassa győzelméből. Ez lesz az első alkalom, hogy egy Szlovákiában lévő város kapja a címet, és várhatólag ez lesz az ország történelmének legnagyobb kulturális projektje. Kassa mellett még egy francia város is esélyes a címmel való kitüntetésre. A jelölő zsűri szeptember 15-16-án ülésezik Párizsban, és ott hozza meg döntését. A zsűrinek tizenhárom tagja van. Hatot közülük az adott tagország, hetet pedig az európai intézmények neveznek ki. Elismerés a lengyel nagykövetnek A magyar és a lengyel nép ezeréves kapcsolatainak fáradhatatlan ápolásáért Duna-díjjal tüntették ki tegnap Joanna Stempinskát, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetét, aki különleges eredménynek ítéli, hogy eddigi munkájával hozzájárulhatott egyebek közt a lengyel-magyar barátság győri szobrának és II. János Pál budapesti emlékművének felavatásához, a főváros III. kerületében pedig megvalósul a katyni mártírok emlékműve. (S. G.) Magyar fődíjas Nagyszebenben Cseke Eszter Fata Morgana című kreatív dokumentumfilmje nyerte az Arte kulturális televíziós csatorna támogatásával megrendezett nagyszebeni Arisztotelész Workshop fődíját. A Fata Morgana Cseke Eszter első, professzionális körülmények között készített filmje. Az Arisztotelész Workshopon öt országból tizenhat pályakezdő filmes vett részt. (MTI) A „pimasz” oroszok Szeptember végétől Kék orrok, cenzúrázatlanul a Modemben Egy hónapos csúszással, és az eredetileg tervezett repertoárhoz képest kissé más kollekcióval, de úgy tűnik, szeptember 25-én megnyitja kapuit az orosz kortárs alkotók műveit bemutató nagyszabású kiállítás Debrecenben. gj Dombi Margit_________________ A z Andrej Jerofejev nevével fémjelzett párizsi megatárlat legjobbjainak Debrecenbe hozataláról még a Tretyjakov-galériával kezdődtek tárgyalások tavaly őszszel. Ám időközben onnan a politikai és egyházi tekintélyeknek egyaránt fityiszt mutató provokatív gyűjteményvezetőt eltávolították, sőt bűnvádi eljárás is indult ellene. Mindez azonban kevés lett volna a szocart kollekció Debrecenbe jutásának megakadályozásához, kellett még a grúz-orosz konfliktus is, amelyre hivatkozva a kollekció gardírozását a Tretyjakov helyett vállaló moszkvai műgyűjtők társasága is kihátrált az ügyletből. Gulyás Gábor, a Modem vezetője úgy tájékoztatott: levelet kaptak, amelyben a társaság arra való hivatkozással zárkózik el az együttműködéstől, hogy amikor az ország háborút visel, nem engedhető meg, hogy az országot külföldön kifigurázzák. Ezek után maradt a szocart irányzatból a Blue Noses kollekciója, amelyet Lenin visszamegy a sírba? Kék orrok cenzúrázatlanul címmel mutat be a Modem. A Vjacseszlav Mizin és Alekszander Saburov politikai hovatartozáshoz, szexualitáshoz való provokatív viszonyukat igencsak naturista felfogásban bemutató fotók minden bizonnyal vegyes érzelmeket váltanak ki a cívisváros konzervatívnak mondható közönségéből. Ám az alkotások mindenféle konvencióval szembemenő kamaszos lendülete, a világot irányító „nagyok” pimasz kifigurázása, a megvalósítás profizmusa minden bizonnyal sokakat levesz majd a lábáról. Csakúgy nagy érdeklődés várható, mint Velencében, Londonban, vagy Sao Paulóban, ahol a Blue Noses gegjei komoly politikai vihart kavartak. A jelen orosz képzőművészet legismertebb alkotópárosa provokatív valóságmegjelenítése mellett a Merre tart Oroszország? című kiállításon sokkal finomabban hangolt alkotásokkal is találkozhatunk, bár szokart alkotók természetesen abban a körben is jelen vannak. A művek jó része már a hét elején Debrecenben volt, ám a vámolási procedúra elhúzódása miatt az érdeklődő újságírók többnyire csak a művek csomagolását láthatták. Gulyás Gábortól megtudtuk viszont, hogy a művek a legjobb orosz gyűjteményekből, az Art4.ru Kortárs Művészeti Múzeumból és a pARTner Project Galleryből származnak, biztosítási értékük több mint hatmillió euró. A kiállítás kurátorai Jevgenyij Bereznerk, Irina Csireva és Natalia Tarasova, a fő művekkel jelentkező alkotók között pedig olyan nevek bukkannak fel, mint Ilja Kubakov, Vitalij Komar, Alekszander Melamid, Erik Bula tov, Oleg Kulik és Borisz Orlov. Leonid Sokov: Lenin és Giacometti, 1989 forrás: modern Tarjáni Ferenc hetvenéves , Kiss Eszter Veronika____________________________ T arjáni Ferenc hetvenéves, és ebből a hét évtizedből több mint öt a kürtről szólt, méghozzá nem is akármilyen színvonalon, így aztán neve a rézfúvósok között világviszonylatban is fogalom. Eleinte hegedűsnek és karmesternek készült a Békés- Tarhosi Énekiskolában, s kollégistatársai unszolására kezdett kürtön játszani. Ösztönösen, magától talált rá a technikákra, villámgyorsan haladt a tananyaggal, így amikor 1956- ban politikai okokból bezárták az iskolát, a budapesti Bartók Zeneművészeti Szakiskolában már kürt szakon végzett. Mindössze húszéves volt, amikor a rádiózenekarnál egy beugrása alkalmával felfigyeltek rá és szerződtették. Szóló- és kamarakarrierjét a versenyzés segítette elő: a müncheni ARD kürtverseny második díját szólóban, a genfi verseny második helyezését fúvósötösével nyerte el. Ezzel a formációval szólóban, valamint a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és a Budapesti Kamaraegyüttessel bejárta az egész világot. Dávid Gyula, Hidas Frigyes, Farkas Ferenc, Soproni József, Láng István kürtversenyt komponált neki, és a nemzetközi zenei élet legnagyobb zenekaraival játszott szólistaként. Játéka sosem a futamokról vagy a technikai bravúrokról szólt, nála a zene üzenetén volt a hangsúly. A kétszeres Liszt-díjas Tarjáni Ferenc harminc éve a Zeneakadémia professzora, s bár felajánlották neki a New York-i Julliard Egyetem professzori állását, ő azt viszszautasította, és inkább Magyarországot választotta. Pályáját fia folytatja: ifj. Tarjáni Ferenc huszonöt éve a MÁV Szimfonikusok kürtöse. Édesapját Isten éltesse! Porcelánfilm nehézségekkel Macskamúmiát talált a hely szellemétől megilletődött forgatócsoport a pécsi Zsolnay-gyár egyik régi kemencéjében. Pozsgai Zsolt a híres manufaktúra alapítójáról készít A föld szeretője címmel tévéfilmet, az utolsó kockákat ottjártunkkor vették fel. A stábbal beszélgetve kiderült: „szekrényből váratlanul kihulló csontvázak” nemcsak a nagy hírű műhely ódon égetőjében, hanem a magyar mozgóképgyártás közelében is gyakran előfordulnak. frf.the Tibor György___________ Lehull a csapó, a kamera megindul a sínen, s kezdődik a jelenet. Korhű ruhában fogadja a népviseletben érkező kislányt a Zsolnaynét alakító Auksz Éva, majd a háttérből feltűnik a férj (Őze Áron), s gyönyörködve nézi a sipítozó leányzó ruháját. Íme egy történelmi doku: így kezdődött a népi motívumok karrierje a Zsolnay-féle szervizeken. Csinálnak még néhány közelit, aztán a forgatás véget ér, s az addig a kontrollmonitor és a jelenet között cirkuláló Pozsgai Zsolt is a rendelkezésünkre áll. A beavatottak hangján szól Zsolnay Vilmosról, aki festőművésznek készült, de apja kívánságára a XIX. század ötvenes éveiben átvette a családi üzlet irányítását. Sorsfordító idők ezek számára: létrehozza porcelánmanufaktúráját, új kerámiaanyagokat kísérletez ki. Olyan építészek használják fel a Zsolnay kerámiát, mint Steindl Imre, Lechner Ödön, Árkay Aladár, Korb Flóris, Pecz Samu és Schulek Frigyes. A művészről, a zseniális szervezőről Dénes Gizella regénye, A csodálatos fazekas alapján született meg a forgatókönyv. Nem dokuvagy életrajzi film készül tehát, hanem fikció, amely nem feltétlenül egyezik a családtörténeti eseményekkel. A rendezőtől azt is megtudhatjuk, igyekezett olyan színészeket szerződtetni, akiket a közönség csak ritkán láthat a vásznon, így a már említett főszereplők (Auksz Éva és Őze Áron) mellett Koncz Gábort, Kézdy Györgyöt, Lux Ádámot, Görög Lászlót, de vannak itt művészek Pécsről, Veszprémből, Békéscsabáról is. A filmgyártás körülményei, mint azt a rendező meséli, nem a legideálisabbak: az eredeti gyártótól, a Pécsi Filmünnep Közhasznú Társaságtól kénytelenek voltak megválni. A cég ugyanis - amely a megrendelőtől, a Pécs 2010 Kht.-tól megbízást kapott a produkció elkészítésére - értesült arról, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány nem tud pénzt adni, le akarta állítani a munkát, mondván, a rendelkezésre álló összegből nem lehet a mozit leforgatni. A város segítségére sietett az alkotóknak, s jóval olcsóbban, az eredeti költségek mintegy ötödéért elkészültek a felvételek. A szakítás után egyébként az eredeti producer - a rendező elmondása szerint - megpróbálta meghiúsítani, de legalábbis nehezíteni a forgatást. Mivel továbbra is magukat tekintik producernek, lemondták például a szállodai szobákat, a helyfoglalásokat, az áramot. - A film elkészül, a többit elintézik a jogászok, ha szükséges - fűzi hozzá Pozsgai Zsolt. Lapunk kérdésére Gyimesi Kinga, a Pécsi Filmünnep Kht. vezetője elmondta, nem akarták akadályozni a produkció elkészítését. - Amit korábban mi rendeltünk meg, azt mondtuk le, mert kiválásunk után természetesen nem vállalhattuk tovább a felelősséget - tette hozzá. Tengernyi nehézség után a felvételek készen állnak az utómunkára. A bemutató jövőre várható. Jelenet a készülő filmből. Családtörténet, fikciós elemekkel fotó: eöri szabó zsolt Finnugor írótalálkozó Megkezdődött a tizedik írókonferencia Joskar-Olában Joskar-Olában (Oroszország, Mari Köztársaság) tegnap kezdődött a X. jubileumi Finnugor írókonferencia. Ez a rendezvénysorozat 1989-ben szintén Joskar-Olában indult, s azóta kétévente ülésezik, változó színhelyeken. M Varga Klára_________________ Espoo, Eger, Lohufalu, Sziktivkár, Izsevszk, Szaranszk, Hanti-Manszijszk, Petrozavodszk adott otthont az elmúlt években az íróknak, költőknek, nyelvészeknek, néprajzkutatóknak, fordítóknak, akiket országuk történelme, kultúrája, hagyománya révén öszszeköt a közös múlt. A Magyar Írószövetség delegációja, amely részt vesz a tanácskozáson, a megnyitót megelőző napon a moszkvai Magyar Intézetben rendezett irodalmi estet. A delegáció tagjai: Domokos Péter professzor emeritus (ELTE), a Finnugor írószövetség tiszteletbeli elnöke, Dyekiss Virág - finnugrista, etnográfus, az ELTE Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója, meseíró, műfordító, Jáncú Laura - költő, a PTE Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója, Nagy Katalin - irodalomtörténész, műfordító, az ELTE TOFK főiskolai tanára, Nanovfszky György -nagykövet, a Zsigmond Király Főiskola professzora, az Orosz Nyelvű írók Világszövetségének tagja, L. Simon László - író, költő, szerkesztő, a Magyar Írószövetség titkára, Turczi István - költő, finnugrista, Vándor Anna - műfordító. A magyar küldöttség tagjaként részt vesz a konferencián Horváth Iván irodalomtörténész, Joskar Ola díszpolgára, a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ előző igazgatóhelyettese, Kozmács István finnugrista, műfordító (Szegedi Tudományegyetem), Pusztay János finnugrista, műfordító, kiadó, a szombathelyi Uralisztikai Tanszék vezetője.