Magyar Nemzet, 2008. szeptember (71. évfolyam, 239-268. szám)

2008-09-11 / 249. szám

14Magyar­ Nemzet Kultúra 2008. szeptember 11., csütörtök Rovatvezető: Vitézy Zsófia kultura@magyarnemzet.hu lllllllllllWWnMMM Kassa lesz a kulturális főváros­ ­i Lovas István (Brüsszel)_______ K­assa lesz Európa kulturális fő­városa 2013-ban, jelentette be az Európai Bizottság tegnap Brüsz­­szelben a zsűri pozsonyi döntését. A múlt decemberi selejtezőt köve­tően a Szlovákiában fekvő Kassa, Eperjes, Túrócszentmárton és Nyit­­ra városok maradtak versenyben. Kassa győzelmét hivatalosan má­jusban hirdetik ki. A döntést ismertető Jan Figel, az oktatásért, képzésért és kultúráért felelős szlovák biztos kijelentette: „Gratulálok Kassának a kinevezésé­ért.” Hozzátette: a selejtező után va­lamennyi város mindent megtett a győzelemért, és ők is hasznot hajta­nak majd Kassa győzelméből. Ez lesz az első alkalom, hogy egy Szlovákiában lévő város kapja a cí­met, és várhatólag ez lesz az ország történelmének legnagyobb kulturá­lis projektje. Kassa mellett még egy francia város is esélyes a címmel való kitüntetésre. A jelölő zsűri szeptember 15-16-án ülésezik Pá­rizsban, és ott hozza meg döntését. A zsűrinek tizenhárom tagja van. Hatot közülük az adott tagország, hetet pedig az európai intézmények neveznek ki. Elismerés a lengyel nagykövetnek A magyar és a lengyel nép ezer­éves kapcsolatainak fáradha­tatlan ápolásáért Duna-díjjal tüntették ki tegnap Joanna Stempinskát, a Lengyel Köz­társaság budapesti nagyköve­tét, aki különleges eredmény­nek ítéli, hogy eddigi munká­jával hozzájárulhatott egyebek közt a lengyel-magyar barát­ság győri szobrának és II. Já­nos Pál budapesti emlékmű­vének felavatásához, a főváros III. kerületében pedig megva­lósul a katyni mártírok emlék­műve. (S. G.) Magyar fődíjas Nagyszebenben Cseke Eszter Fata Morgana című kreatív dokumentumfilmje nyerte az Arte kulturális tele­víziós csatorna támogatásá­val megrendezett nagyszebe­ni Arisztotelész Workshop fődíját. A Fata Morgana Cseke Eszter első, professzio­nális körülmények között ké­szített filmje. Az Arisztotelész Workshopon öt országból tizenhat pályakezdő filmes vett részt. (MTI) A „pimasz” oroszok Szeptember végétől Kék orrok, cenzúrázatlanul a Modemben Egy hónapos csúszással, és az eredetileg tervezett repertoár­hoz képest kissé más kollekció­val, de úgy tűnik, szeptember 25-én megnyitja kapuit az orosz kortárs alkotók műveit bemutató nagyszabású kiállí­tás Debrecenben. gj Dombi Margit_________________ A­ z Andrej Jerofejev nevével fémjelzett párizsi megatárlat legjobbjainak Debrecenbe hozata­láról még a Tretyjakov-galériával kezdődtek tárgyalások tavaly ősz­szel. Ám időközben onnan a politi­kai és egyházi tekintélyeknek egy­aránt fityiszt mutató provokatív gyűjteményvezetőt eltávolították, sőt bűnvádi eljárás is indult ellene. Mindez azonban kevés lett volna a szocart kollekció Debrecenbe jutá­sának megakadályozásához, kellett még a grúz-orosz konfliktus is, amelyre hivatkozva a kollekció gar­­dírozását a Tretyjakov helyett válla­ló moszkvai műgyűjtők társasága is kihátrált az ügyletből. Gulyás Gá­bor, a Modem vezetője úgy tájékoz­tatott: levelet kaptak, amelyben a társaság arra való hivatkozással zárkózik el az együttműködéstől, hogy amikor az ország háborút vi­sel, nem engedhető meg, hogy az országot külföldön kifigurázzák. Ezek után maradt a szocart irányzatból a Blue Noses kollekció­ja, amelyet Lenin visszamegy a sír­ba? Kék orrok­­ cenzúrázatlanul címmel mutat be a Modem. A Vjacseszlav Mizin és Alekszander Saburov politikai hovatartozáshoz, szexualitáshoz való provokatív vi­szonyukat igencsak naturista felfo­gásban bemutató fotók minden bi­zonnyal vegyes érzelmeket válta­nak ki a cívisváros konzervatívnak mondható közönségéből. Ám az al­kotások mindenféle konvencióval szembemenő kamaszos lendülete, a világot irányító „nagyok” pimasz kifigurázása, a megvalósítás profiz­musa minden bizonnyal sokakat levesz majd a lábáról. Csakúgy nagy érdeklődés várható, mint Velencé­ben, Londonban, vagy Sao Pauló­­ban, ahol a Blue Noses gegjei ko­moly politikai vihart kavartak. A jelen orosz képzőművészet legismertebb alkotópárosa provo­katív valóságmegjelenítése mellett a Merre tart Oroszország? című ki­állításon sokkal finomabban han­golt alkotásokkal is találkozhatunk, bár szokart alkotók természetesen abban a körben is jelen vannak. A művek jó része már a hét elején Debrecenben volt, ám a vámolási procedúra elhúzódása miatt az ér­deklődő újságírók többnyire csak a művek csomagolását láthatták. Gu­lyás Gábortól megtudtuk viszont, hogy a művek a legjobb orosz gyűj­teményekből, az Art4.ru Kortárs Művészeti Múzeumból és a pARTner Project Galleryből szár­maznak, biztosítási értékük több mint hatmillió euró. A kiállítás ku­rátorai Jevgenyij Bereznerk, Irina Csireva és Natalia Tarasova, a fő művekkel jelentkező alkotók között pedig olyan nevek bukkannak fel, mint Ilja Kubakov, Vitalij Komar, Alekszander Melamid, Erik Bula­ tov, Oleg Kulik és Borisz Orlov. Leonid Sokov: Lenin és Giacometti, 1989 forrás: modern Tarjáni Ferenc hetvenéves , Kiss Eszter Veronika____________________________ T­ arjáni Ferenc hetvenéves, és ebből a hét évtizedből több mint öt a kürtről szólt, méghozzá nem is akármilyen színvonalon, így aztán neve a rézfúvósok között világviszonylatban is fogalom. Eleinte hegedűs­nek és karmesternek készült a Békés- Tarhosi Énekisko­lában, s kollégistatársai unszolására kezdett kürtön játszani. Ösztönösen, magától talált rá a technikákra, villámgyorsan haladt a tananyaggal, így amikor 1956- ban politikai okokból bezárták az iskolát, a budapesti Bartók Zeneművészeti Szakiskolában már kürt szakon végzett. Mindössze húszéves volt, amikor a rádiózene­karnál egy beugrása alkalmával felfigyeltek rá és szer­ződtették. Szóló- és kamarakarrierjét a versenyzés segí­tette elő: a müncheni ARD kürtverseny második díját szólóban, a genfi verseny második helyezését fúvósötö­sével nyerte el. Ezzel a formációval szólóban, valamint a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és a Budapesti Ka­maraegyüttessel bejárta az egész világot. Dávid Gyula, Hidas Frigyes, Farkas Ferenc, Soproni József, Láng Ist­ván kürtversenyt komponált neki, és a nemzetközi ze­nei élet legnagyobb zenekaraival játszott szólistaként. Játéka sosem a futamokról vagy a technikai bravúrok­ról szólt, nála a zene üzenetén volt a hangsúly. A két­szeres Liszt-díjas Tarjáni Ferenc harminc éve a Zene­akadémia professzora, s bár felajánlották neki a New York-i Julliard Egyetem professzori állását, ő azt visz­­szautasította, és inkább Magyarországot választotta. Pályáját fia folytatja: ifj. Tarjáni Ferenc huszonöt éve a MÁ­V Szimfonikusok kürtöse. Édesapját Isten éltesse! Porcelánfilm nehézségekkel Macskamúmiát talált a hely szellemétől megilletődött forgatócso­port a pécsi Zsolnay-gyár egyik régi kemencéjében. Pozsgai Zsolt a híres manufaktúra alapítójáról készít A föld szeretője címmel té­véfilmet, az utolsó kockákat ottjártunkkor vették fel. A stábbal be­szélgetve kiderült: „szekrényből váratlanul kihulló csontvázak” nemcsak a nagy hírű műhely ódon égetőjében, hanem a magyar mozgóképgyártás közelében is gyakran előfordulnak. fr­­f.the Tibor György___________ L­ehull a csapó, a kamera megin­dul a sínen, s kezdődik a jele­net. Korhű ruhában fogadja a nép­viseletben érkező kislányt a Zsol­­naynét alakító Auksz Éva, majd a háttérből feltűnik a férj (Őze Áron), s gyönyörködve nézi a sipítozó le­ányzó ruháját. Íme egy történelmi doku: így kezdődött a népi motívu­mok karrierje a Zsolnay-féle szervi­zeken. Csinálnak még néhány köze­lit, aztán a forgatás véget ér, s az ad­dig a kontrollmonitor és a jelenet között cirkuláló Pozsgai Zsolt is a rendelkezésünkre áll. A beavatot­tak hangján szól Zsolnay Vilmosról, aki festőművésznek készült, de apja kívánságára a XIX. század ötvenes éveiben átvette a családi üzlet irá­nyítását. Sorsfordító idők ezek szá­mára: létrehozza porcelánmanu­faktúráját, új kerámiaanyagokat kí­sérletez ki. Olyan építészek hasz­nálják fel a Zsolnay kerámiát, mint Steindl Imre, Lechner Ödön, Árkay Aladár, Korb Flóris, Pecz Samu és Schulek Frigyes. A művészről, a zseniális szerve­zőről Dénes Gizella regénye, A cso­dálatos fazekas alapján született meg a forgatókönyv. Nem doku­­vagy életrajzi film készül tehát, ha­nem fikció, amely nem feltétlenül egyezik a családtörténeti esemé­nyekkel. A rendezőtől azt is meg­tudhatjuk, igyekezett olyan színé­szeket szerződtetni, akiket a közön­ség csak ritkán láthat a vásznon, így a már említett főszereplők (Auksz Éva és Őze Áron) mellett Koncz Gá­bort, Kézdy Györgyöt, Lux Ádámot, Görög Lászlót, de vannak itt művé­szek Pécsről, Veszprémből, Békés­csabáról is. A filmgyártás körülmé­nyei, mint azt a rendező meséli, nem a legideálisabbak: az eredeti gyártótól, a Pécsi Filmünnep Köz­hasznú Társaságtól kénytelenek voltak megválni. A cég ugyanis - amely a megrendelőtől, a Pécs 2010 Kht.-tól megbízást kapott a produkció elkészítésére - értesült arról, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány nem tud pénzt adni, le akarta állítani a munkát, mond­ván, a rendelkezésre álló összegből nem lehet a mozit leforgatni. A vá­ros segítségére sietett az alkotók­nak, s jóval olcsóbban, az eredeti költségek mintegy ötödéért elké­szültek a felvételek. A szakítás után egyébként az eredeti producer - a rendező elmondása szerint - meg­próbálta meghiúsítani, de legalább­is nehezíteni a forgatást. Mivel to­vábbra is magukat tekintik produ­cernek, lemondták például a szállo­dai szobákat, a helyfoglalásokat, az áramot. - A film elkészül, a többit elintézik a jogászok, ha szükséges - fűzi hozzá Pozsgai Zsolt. Lapunk kérdésére Gyimesi Kin­ga, a Pécsi Filmünnep Kht. vezetője elmondta, nem akarták akadályoz­ni a produkció elkészítését. - Amit korábban mi rendeltünk meg, azt mondtuk le, mert kiválásunk után természetesen nem vállalhattuk to­vább a felelősséget - tette hozzá. Tengernyi nehézség után a felvéte­lek készen állnak az utómunkára. A bemutató jövőre várható. Jelenet a készülő filmből. Családtörténet, fikciós elemekkel fotó: eöri szabó zsolt Finnugor írótalálkozó Megkezdődött a tizedik írókonferencia Joskar-Olában Joskar-Olában (Oroszország, Mari Köztársaság) tegnap kezdő­dött a X. jubileumi Finnugor írókonferencia. Ez a rendezvény­­sorozat 1989-ben szintén Joskar-Olában indult, s azóta kétéven­te ülésezik, változó színhelyeken. M Varga Klára_________________ E­spoo, Eger, Lohufalu, Szik­­tivkár, Izsevszk, Szaranszk, Hanti-Manszijszk, Petrozavodszk adott otthont az elmúlt években az íróknak, költőknek, nyelvészek­nek, néprajzkutatóknak, fordítók­nak, akiket országuk történelme, kultúrája, hagyománya révén ösz­­szeköt a közös múlt. A Magyar Írószövetség delegá­ciója, amely részt vesz a tanácsko­záson, a megnyitót megelőző na­pon a moszkvai Magyar Intézet­ben rendezett irodalmi estet. A delegáció tagjai: Domokos Pé­ter­­ professzor emeritus (ELTE), a Finnugor írószövetség tisztelet­beli elnöke, Dyekiss Virág - fin­­nugrista, etnográfus, az ELTE Néprajzi Doktori Iskolájának hall­gatója, meseíró, műfordító, Jáncú Laura - költő, a PTE Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója, Nagy Katalin - irodalomtörténész, műfordító, az ELTE TOFK főisko­lai tanára, Nanovfszky György -nagykövet, a Zsigmond Király Fő­iskola professzora, az Orosz Nyel­vű írók Világszövetségének tagja, L. Simon László - író, költő, szer­kesztő, a Magyar Írószövetség tit­kára, Turczi István - költő, finnug­­rista, Vándor Anna - műfordító. A magyar küldöttség tagjaként részt vesz a konferencián Horváth Iván irodalomtörténész, Joskar­ Ola díszpolgára, a moszkvai Ma­gyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ előző igaz­gatóhelyettese, Kozmács István finnugrista, műfordító (Szegedi Tudományegyetem), Pusztay Já­nos finnugrista, műfordító, kiadó, a szombathelyi Uralisztikai Tan­szék vezetője.

Next