Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)
2008-11-03 / 300. szám
Magyar Itael Belföld2008. november 3., hétfő Tűzön-vízen át a Hospinvest lett az úr Az egri megyei kórház új működtetője elismerte, várhatóan lesznek kezdeti nehézségek ■ Botrányos átadás Folytatás az 1. oldalról • A puccsal hatalomra jutott szocialista megyei önkormányzati vezetésnek sikerült a Hospinvest Zrt. kezére játszani a kórházat. 2008. november 1-je a kádárista rendszer haszonélvezőinek piros betűs ünnepe lett, az emberélet pedig nem számít - fogalmazott. A szakszervezeti vezető a kórház új működtetőinek nyilatkozataival ellentétben úgy tudja: korántsem volt zökkenőmentes az átállás. Újabb fejlemény, hogy a Hospinvest Zrt. kiürítette a Markhot Ferenc Kórház II-es részlegét - tájékoztatta lapunkat Mánya Kristóf gyermekgyógyász főorvos. Szerinte ez annak a jele, hogy máris nagy a baj. Mánya közölte, az ingatlan kiürítésével egy-két nap alatt végeztek, minthogy a 120 orvos hiánya miatt egy épületbe kellett összpontosítani az ellátást. A kórház átadásáról pénteken botrányba fulladt, verekedéssel és bombariadóval tarkított megyegyűlés döntött. Petrovics András, Eger rendőrkapitánya szerint azért kellett felfüggeszteni a közgyűlés ülését, mert több robbantást helyezett kilátásba egy betelefonáló, de bombát nem találtak. Az incidens után két órával elfoglalhatta mindenki helyét, a grémium negyven tagja kivételével viszont megmotozták, átvizsgálták a biztonsági emberek a rendőrség közreműködésével azokat a személyeket, akik nem az önkormányzati hivatal munkatársai. Időközben kiderült, hogy Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke a bombariadó alatt is az épületben maradhatott, s ekkor próbált meg bemenni a megyeházára Herman István, a Fidesz-frakció igazgatója is, ám őt a rendőrök nem engedték be. Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke beszédet mondott az összegyűlt tömeg előtt, és emlékeztetett: eleve törvénytelen a most életbe lépett szerződés, hiszen a működtetési és vagyonkezelői jog átadásáról szóló februári pályázati kiírást, amit a Hospinvest márciusban megnyert, a Heves Megyei Bíróság jogerősen semmissé nyilvánította. (Ismert, ez a döntés nem jelenti automatikusan a Hospinvest szerződésének semmisségét.) Cser Ágnes pénteken korábbi közlésének megfelelően büntetőfeljelentést tett hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt a Heves Megyei Önkormányzat 21 képviselője (20 MSZP-s, illetve Ambrus Zoltán átállt fideszes) ellen. Az EDDSZ-elnök hozzátette: áprilisban nem lett volna szabad aláírni a szerződést egy érvénytelen pályázat alapján, különösen azzal a céggel nem, amelynek múltját, jelenét teljes homály fedi, szerinte mindössze pár ember közös érdeke tartja egyben a társaság cégeit. Az egészségügyi érdekvédő kijelentette, tartozásairól, hazug állításairól, ellene indított felszámolási eljárásokról, az emberek félrevezetéséről vált hírhedtté a Hospinvest, s ahová eddig befészkelte magát, fejlesztés helyett rontott a betegellátás egyébként is ingatag helyzetén. A várakozásoknak megfelelően pénteken kora délután 21 igennel szavazták meg Heves megye egyetlen súlyponti kórháza működtetésének privatizációját. A botrány ekkor fajult a tettlegességig, a bekiabálások miatt ugyanis a kirendelt őrző-védők nem bántak kesztyűs kézzel a nyár ülésen részt vevő kórházvédőkkel, néhány embert fellöktek, többek között nőket is. Mindenesetre Kollányi Gábor, a győztes magántársaság elnöke lapunknak elmondta, várhatóan lesznek kezdeti nehézségek, ellenben vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul ellátják, s a hatmilliárdos fejlesztés sem marad el Egerben. Úgy fogalmazott: „Az elmúlt hónapokban volt malackínzás, szerződések begyűjtése, tudatos félretájékoztató kampány, folyamatos rágalmazás, dolgozói véleményládába történő vizelés, gój motorosok, Árpád-sávos szélsőségesekkel erősített nagygyűlések, betegellenes sztrájk, majd bűncselekmények elkövetése a magukat kórházvédőknek nevezők részéről. Majd egyenesen át kívánták venni a kórház vezetését a jelenlegi menedzsmenttől. Sőt, a kórházrombolók abszurd színjátékuk remélhetőleg utolsó lépéseként bejelentették, bizottságot alapítanak és így veszik át a kórház vezetését. Mindezek után a Hospinvestnek mindenre fel kell készülnie szombattól.” Csiba Gábor, a miskolci Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa tudatta, hogy lehetőségeihez mért létszámban átveszi a munkanélkülivé vált orvosokat, ápoló személyzetet. A HospInvest-ügy az MSZP valódi arcát mutatja meg - jelentette ki Pesti Imre pénteki sajtótájékoztatóján. A Fidesz szakpolitikusa úgy véli, a szocialista egészségpolitikusok számára sokkal fontosabb a profit, mint az emberek egészsége. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Hospinvest konszolidált mérlegbeszámolójából kiderül, hogy nem képes teljesíteni hatmilliárd forintos fejlesztésről tett ígéretét. Ezt bizonyítja, hogy a cég elvesztette jegyzett tőkéjét, ugyanis 3,4 milliárd forintos szállítói tartozása van, a teljes kötelezettségállománya pedig meghaladja a tízmilliárd forintot. Pesti hibásnak tüntette fel az Országos Egészségbiztosítási Pénz-tárat, ugyanis az úgy adta meg az engedélyt a Markhot működtetésé- r re, hogy a Hospinvest az APEH- adósok listáján szerepel. . Pénteken este fáklyás felvonulással folytatódott a Hospinvest - ellenes és betegpárti tömegmegmozdulás. Morvai Krisztina jogász megbecsülését fejezte ki a kórházvédők kitartásáért. Mint mondta, szolidaritást kell vállalni az egy-1 kórházvédőkkel, mert ők azt tették, amit mindannyiunknak tennünk kellett volna egészen a rendszerváltozás óta. A jogásznő országos sztrájk megkezdésére szólította fel az érdek-képviseleti szervezetek vezetőit az egri kórház érdekében, s arról beszélt, hogy a magyar büszkeség elestének napjává tette a sors november 1-jét. - Mi itthon vagyunk Magyarországon, nem hagyjuk kiárusítani hazánkat, visszavesszük emberi méltóságunkat - fogalmazott a jogvédő. A megyegyűlésen elszabadultak az indulatok FOTÓ: mti/K. szabó Sándor Leépítések mindenütt : Mizsei Bernadett___________________________________________ Visszatekintve a Hospinvest által működtetett kórházak sorsára, okkal aggódhatnak az egriek. A cég által átvett egészségügyi intézményekben ugyanis drasztikus leépítéseket hajtottak végre. Gyöngyösön 270, Kiskunhalason 200, Hatvanban pedig 130 orvost és szakápolót bocsátottak el. A fejlesztésre és adósságrendezésre tett ígéreteknek pedig csak a töredékét valósították meg. A Hospinvest adósságállománya emellett jelentős. A hozzá tartozó cégcsoporttal együtt a 2006-os év végi mérlegadatok alapján közel 5,5 milliárd forintos fedezetlen tartozása volt. A Teva Magyarország Zrt. szeptemberben felszámolási eljárást kezdeményezett a cég ellen, mivel a Hospinvest akkor 543 millió forinttal volt adósa a vállalkozásnak. A Teva egyik szakembere korábban arról is beszámolt lapunknak, hogy rajtuk kívül még legalább három hasonló profilú társaságnak tartozik a cég. A Hospinvest kórházaiban a betegellátás nem mindenütt és nem mindig felel meg a normáknak. A Hír Televízió stábja két ízben is készített rejtett kamerás felvételeket, amelyek azt bizonyították: a Hosp- Ivest által működtetett gyöngyösi és hatvani kórházakban a folyosókon, némely esetben a mellékhelyiségek közelében feküdtek a betegetek. Emellett az ellátás hiányos, néhol előfordult, hogy az alapvető higiénikus tisztálkodószereket sem biztosították a mosdókban. A felvételek nyilvánosságra kerülése után az Egészségbiztosítási Felügyelet hivatalból vizsgálatot indított, a cég arra hivatkozott, hogy kivételes esetekről volt szó. Aggályosnak tekinthető a Hospinvest térnyerése azért is, mert fejlesztéseit és a kórházak napi működtetését hitelekből kívánja megoldani. Nemrégiben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) négymillió euróval - egymilliárd forinttal - szállt be a társulásba, 30 százalékos tulajdonrészt szerezve ezzel a cégben. A nővérhiány padlóra küldheti az egészségügyet Orvosból sincs elég Magyarországon • A dolgozók tömegesen választják a jól fizetett külföldi munkát Óriási bajban vannak a kórházak az egyre ijesztőbb méreteket öltő nővér- és orvoshiány miatt. Karádi István, a Semmelweis Egyetem (SE) Általános Orvostudományi Karának dékánja szerint a már korábban végzett ápolók tömegesen mennek külföldre, ahol akár a magyar bér öt-hatszorosát is megkeresik. Leszögezte: azt nem lehet megakadályozni, hogy egyáltalán ne menjen külföldre magyar orvos, de magasabb bérekkel csökkenne az elvándorlók száma. A dékán szerint fontos bevételi forrás lehetne, ha a diploma után úgynevezett utólagos tandíjat szednének az egykori diákoktól. 11 Farkas Melinda_____________ Az egészségügy legnagyobb gyilkosa a hálapénz elterjedése volt, mivel a betegek által adott juttatások lehetővé tették, hogy az állam évtizedeken keresztül alulfinanszírozza a rendszert. Most, hogy az embereknek nincs miből fizetniük, kiderült, milyen szégyenteljesen keveset keresnek a magyar nővérek és az orvosok, akik megélhetésük veszélybe kerülése miatt menekülnek az országból - értékelte a jelenlegi helyzetet Karádi István, az SE általános orvostudományi karának dékánja. A szakember hozzátette: ha a hálapénzt nem adták volna a páciensek, az egészségügy az alulfinanszírozottság miatt már réges-rég bedőlt volna, és az állam kénytelen lenne elég pénzt tenni a rendszerbe. A paraszolvencia évtizedeken keresztül mesterségesen tartotta életben az egészségügyet, a radikális ágyszámcsökkentés következtében azonban ma már csak a legsúlyosabb betegeket lehet bent tartani. Ők általában a legszegényebb rétegekből kerülnek ki, így gyakorlatilag ma már szinte senki nem fizet az orvosoknak és a nővéreknek. Ha az állam nem pótolja az így kieső pénzt, bedőlhet az egész rendszer, az egészségügyi dolgozók egy része ugyanis nem tud megélni a fizetéséből. Karádi leszögezte: ma egy kezdő ápolónő nettó 60-70 ezer forintot visz haza, miközben hetente többször éjszakai ügyeletet lát el, és rendkívül nehéz fizikai munkát végez. Az elérhető maximum sem éppen kecsegetető: egy évtizedek óta dolgozó, diplomás osztályvezető főnővér bére nettó 100-130 ezer forint. Az alacsony fizetés annyira népszerűtlenné tette a pályát, hogy az érdeklődés hiányában az elmúlt években tömegesen zártak be az egészségügyi iskolák, mára szinte megszűnt az utánpótlásképzés. Mindeközben a már korábban végzett ápolók is százával tűnnek el a hazai rendszerből: a legtöbben Nyugat-Európába mennek dolgozni, az ottani kórházakban ugyanis az öt-hatszorosát is megkeresik a magyar fizetéseknek. Az itthon maradók közül sok diplomás ápolót szív fel ügynöknek a gyógyszeripar, de a középfokú végzettségűek közül sokan állnak be valamelyik hipermarket pénztárgépe mögé, mert még ott is többet keresnek, mint a kórházakban. A dékán leszögezte azt is: a magyar állam körülbelül ötven százalékkal kevesebb orvost képez, mint amennyire szükség van, így az orvoshiány is súlyos fenyegető tényező. Jelenleg évente kilencszáz orvos végez, miközben 1400 friss diplomásra lenne szükség, a végzettek közül sokan hagyják el az országot. Tavaly hatszáz orvos kért a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást, ami a kilencszáz végzős kétharmadát jelenti. A külföldi munka nagyon kecsegtető: míg itthon egy kezdő klinikai orvos bruttó 120 ezer forintot keres, addig kint nemigen van egymillió forint alatti fizetés. Sokan kiköltözés helyett az úgynevezett fapados módszert választják: csütörtökön felülnek a repülőre, külföldön lehúznak néhány műszakot, majd vasárnap újra itthon vannak. Karádi szerint azért olyan kapósak a magyar orvosok külföldön, mert hazánkban nemzetközileg elismert képzés folyik, az első három évben folytatott elméleti képzés pedig a legtöbb külföldi kurzusnál is magasabb szintű. Ez az úgynevezett konzervatív szemléletű képzés, amikor többet tanítanak, mint amire az orvosnak feltétlenül szüksége van, mégis ez az eredményes, hiszen a nagyobb ismeretanyagból több marad meg, mintha csak a legszükségesebbeket tanulják meg, és abból is felejtenek. A magyar orvosképzés népszerűségét jelzi, hogy az SE tízezer hallgatójából kétezer külföldi. Még nagyobb az arány, ha csak az orvosképzést vizsgáljuk: ezen a karon a hallgatók közel fele, negyvennégy százaléka jön külföldről. Nagyon sok nálunk a norvég, a német, az izraeli, a görög hallgató, akik többnyire ösztöndíjjal érkeznek Magyarországra, vagyis hazájuk fizeti a képzés költségeit. A magyar orvosképzések egyébként mind a négy városban, Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen is nagyon magas színvonalúak, így nem lehet köztük rangsort állítani. A fővárosi egyetem annyiban emelkedik ki a többi közül, hogy külföldön az itt szerzett diploma a legismertebb, a Semmelweis Egyetem végzősei közül kerülnek ki a legtöbben külföldre. Ezt a diploma értéke mellett generálja az is, hogy Nyugat-Európa évek óta orvoshiánnyal küzd. Karádi István szerint azt nem lehet megakadályozni, hogy egyáltalán nem menjen külföldre magyar szakember, de magasabb bérekkel csökkenne az elvándorlók száma. A dékán úgy véli, fontos bevételi forrás lehetne, ha a diploma után úgynevezett utólagos tandíjat szednének az egykori diákoktól, elvégre az államnak az ablakon kidobott pénzt jelent, hogy húszmillió forintból kiképez egy orvost, majd az külföldön kamatoztatja tudását. Karádi javaslata szerint az orvosok fizetésének három százalékát kellene levonni, ez egy magyar kórházban dolgozónál ötezer, egy külföldön munkát vállalónál akár havi ötvenezer forintot is jelentene. Már az utánpótlásképzés is akadozik FOTÓ: MÁTÉ PÉTER