Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)

2008-11-03 / 300. szám

Magyar Itael Belföld2008. november 3., hétfő Tűzön-vízen át a Hospinvest lett az úr Az egri megyei kórház új működtetője elismerte, várhatóan lesznek kezdeti nehézségek ■ Botrányos átadás Folytatás az 1. oldalról • A puccsal hatalomra jutott szocia­lista megyei önkormányzati veze­tésnek sikerült a Hospinvest Zrt. kezére játszani a kórházat. 2008. november 1-je a kádárista rend­szer haszonélvezőinek piros betűs ünnepe lett, az emberélet pedig nem számít - fogalmazott. A szak­­szervezeti vezető a kórház új mű­ködtetőinek nyilatkozataival ellen­tétben úgy tudja: korántsem volt zökkenőmentes az átállás. Újabb fejlemény, hogy a Hosp­invest Zrt. kiürítette a Markhot Fe­renc Kórház II-es részlegét - tájé­koztatta lapunkat Mánya Kristóf gyermekgyógyász főorvos. Szerinte ez annak a jele, hogy máris nagy a baj. Mánya közölte, az ingatlan ki­ürítésével egy-két nap alatt végez­tek, minthogy a 120 orvos hiánya miatt egy épületbe kellett összpon­tosítani az ellátást. A kórház átadásáról pénteken botrányba fulladt, verekedéssel és bombariadóval tarkított megye­gyűlés döntött. Petrovics András, Eger rendőrkapitánya szerint azért kellett felfüggeszteni a közgyűlés ülését, mert több robbantást helye­zett kilátásba egy betelefonáló, de bombát nem találtak. Az incidens után két órával elfoglalhatta min­denki helyét, a grémium negyven tagja kivételével viszont megmo­tozták, átvizsgálták a biztonsági emberek a rendőrség közreműkö­désével azokat a személyeket, akik nem az önkormányzati hivatal munkatársai. Időközben kiderült, hogy Kol­­­­lányi Gábor, a Hospinvest elnöke a bombariadó alatt is az épületben maradhatott, s ekkor próbált meg bemenni a megyeházára Herman István, a Fidesz-frakció igazgatója is, ám őt a rendőrök nem enged­ték be. Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszer­vezetének (EDDSZ) elnöke beszé­det mondott az összegyűlt tömeg előtt, és emlékeztetett: eleve tör­vénytelen a most életbe lépett szer­ződés, hiszen a működtetési és va­gyonkezelői jog átadásáról szóló februári pályázati kiírást, amit a Hospinvest márciusban megnyert, a Heves Megyei Bíróság jogerősen semmissé nyilvánította. (Ismert, ez a döntés nem jelenti automati­kusan a Hospinvest szerződésének semmisségét.) Cser Ágnes pénte­ken korábbi közlésének megfele­lően büntetőfeljelentést tett hivata­li visszaélés és hűtlen kezelés miatt a Heves Megyei Önkormányzat 21 képviselője (20 MSZP-s, illetve Ambrus Zoltán átállt fideszes) el­len. Az EDDSZ-elnök hozzátette: áprilisban nem lett volna szabad aláírni a szerződést egy érvényte­len pályázat alapján, különösen az­zal a céggel nem, amelynek múlt­ját, jelenét teljes homály fedi, sze­rinte mindössze pár ember közös érdeke tartja egyben a társaság cé­geit. Az egészségügyi érdekvédő ki­jelentette, tartozásairól, hazug állí­tásairól, ellene indított felszámolá­si eljárásokról, az emberek félreve­zetéséről vált hírhedtté a Hosp­invest, s ahová eddig befészkelte magát, fejlesztés helyett rontott a betegellátás egyébként is ingatag helyzetén. A várakozásoknak megfelelően pénteken kora délután 21 igennel szavazták meg Heves megye egyet­len súlyponti kórháza működteté­sének privatizációját. A botrány ek­kor fajult a tettlegességig, a bekia­bálások miatt ugyanis a kirendelt őrző-védők nem bántak kesztyűs kézzel a nyár ülésen részt vevő kór­házvédőkkel, néhány embert fel­löktek, többek között nőket is. Mindenesetre Kollányi Gábor, a győztes magántársaság elnöke lapunknak elmondta, várhatóan lesznek kezdeti nehézségek, ellen­ben vállalt kötelezettségeiket ma­radéktalanul ellátják, s a hatmil­liárdos fejlesztés sem marad el Egerben. Úgy fogalmazott: „Az el­múlt hónapokban volt malackín­zás, szerződések begyűjtése, tuda­tos félretájékoztató kampány, fo­lyamatos rágalmazás, dolgozói vé­leményládába történő vizelés, gój motorosok, Árpád-sávos szélsősé­gesekkel erősített nagygyűlések, betegellenes sztrájk, majd bűncse­lekmények elkövetése a magukat kórházvédőknek nevezők részéről. Majd egyenesen át kívánták venni a kórház vezetését a jelenlegi me­nedzsmenttől. Sőt, a kórházrom­bolók abszurd színjátékuk remél­hetőleg utolsó lépéseként bejelen­tették, bizottságot alapítanak és így veszik át a kórház vezetését. Mindezek után a Hospinvestnek mindenre fel kell készülnie szom­battól.” Csiba Gábor, a miskolci Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa tudatta, hogy lehetőségei­hez mért létszámban átveszi a munkanélkülivé vált orvosokat, ápoló személyzetet. A HospInvest-ügy az MSZP va­lódi arcát mutatja meg - jelentette ki Pesti Imre pénteki sajtótájékozta­tóján. A Fidesz szakpolitikusa úgy véli, a szocialista egészségpolitiku­sok számára sokkal fontosabb a profit, mint az emberek egészsége. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Hospinvest konszolidált mérlegbe­számolójából kiderül, hogy nem képes teljesíteni hatmilliárd forin­tos fejlesztésről tett ígéretét. Ezt bi­zonyítja, hogy a cég elvesztette jegyzett tőkéjét, ugyanis 3,4 milli­árd forintos szállítói tartozása van, a teljes kötelezettségállománya pe­dig meghaladja a tízmilliárd forin­tot. Pesti hibásnak tüntette fel az­ Országos Egészségbiztosítási Pénz-­­tárat, ugyanis az úgy adta meg az engedélyt a Markhot működtetésé- r re, hogy a Hospinvest az APEH-­­ adósok listáján szerepel. . Pénteken este fáklyás felvonu­lással folytatódott a Hospinvest - ellenes és betegpárti tömegmeg­mozdulás. Morvai Krisztina jogász megbecsülését fejezte ki a kórház­védők kitartásáért. Mint mondta, szolidaritást kell vállalni az egy-1­­­ kórházvédőkkel, mert ők azt tették, amit mindannyiunknak tennünk kellett volna egészen a rendszervál­tozás óta. A jogásznő országos sztrájk megkezdésére szólította fel az érdek-képviseleti szervezetek ve­zetőit az egri kórház érdekében, s arról beszélt, hogy a magyar büsz­keség elestének napjává tette a sors november 1-jét. - Mi itthon va­gyunk Magyarországon, nem hagy­juk kiárusítani hazánkat, vissza­vesszük emberi méltóságunkat - fogalmazott a jogvédő. A megyegyűlésen elszabadultak az indulatok FOTÓ: mti/K. szabó Sándor Leépítések mindenütt : Mizsei Bernadett___________________________________________ V­isszatekintve a Hospinvest által működtetett kórházak sorsára, okkal aggódhatnak az egriek. A cég által átvett egészségügyi intézményekben ugyanis drasztikus leépítéseket hajtottak végre. Gyön­gyösön 270, Kiskunhalason 200, Hatvanban pedig 130 orvost és szakápolót bocsátottak el. A fejlesztésre és adósságrendezésre tett ígéreteknek pedig csak a töre­dékét valósították meg. A Hospinvest adósságállománya emellett jelentős. A hozzá tartozó cégcsoporttal együtt a 2006-os év végi mérlegadatok alapján közel 5,5 milliárd forintos fede­zetlen tartozása volt. A Teva Magyarország Zrt. szep­temberben felszámolási eljárást kezdeményezett a cég ellen, mivel a Hospinvest akkor 543 millió forinttal volt adósa a vállalkozásnak. A Teva egyik szakembere korábban arról is beszámolt lapunknak, hogy rajtuk kívül még legalább három hasonló profilú társaság­nak tartozik a cég. A Hospinvest kórházaiban a betegellátás nem mindenütt és nem mindig felel meg a normáknak. A Hír Televízió stábja két ízben is készített rejtett kame­rás felvételeket, amelyek azt bizonyították: a Hosp- Ivest által működtetett gyöngyösi és hatvani kórhá­zakban a folyosókon, némely esetben a mellékhelyisé­gek közelében feküdtek a betegetek. Emellett az ellátás hiányos, néhol előfordult, hogy az alapvető higiénikus tisztálkodószereket sem biztosították a mosdókban. A felvételek nyilvánosságra kerülése után az Egészség­­biztosítási Felügyelet hivatalból vizsgálatot indított, a cég arra hivatkozott, hogy kivételes esetekről volt szó. Aggályosnak tekinthető a Hospinvest térnyerése azért is, mert fejlesztéseit és a kórházak napi működ­tetését hitelekből kívánja megoldani. Nemrégiben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) négy­millió euróval - egymilliárd forinttal - szállt be a tár­sulásba, 30 százalékos tulajdonrészt szerezve ezzel a cégben. A nővérhiány padlóra küldheti az egészségügyet Orvosból sincs elég Magyarországon • A dolgozók tömegesen választják a jól fizetett külföldi munkát Óriási bajban vannak a kórházak az egyre ijesztőbb méreteket öltő nővér- és orvoshiány miatt. Karádi István, a Semmelweis Egyetem (SE) Általános Orvostudományi Karának dékánja sze­rint a már korábban végzett ápolók tömegesen mennek külföld­re, ahol akár a magyar bér öt-hatszorosát is megkeresik. Leszö­gezte: azt nem lehet megakadályozni, hogy egyáltalán ne men­jen külföldre magyar orvos, de magasabb bérekkel csökkenne az elvándorlók száma. A dékán szerint fontos bevételi forrás le­hetne, ha a diploma után úgynevezett utólagos tandíjat szedné­nek az egykori diákoktól. 11 Farkas Melinda_____________ A­z egészségügy legnagyobb gyilkosa a hálapénz elterjedé­se volt, mivel a betegek által adott juttatások lehetővé tették, hogy az állam évtizedeken keresztül alulfi­nanszírozza a rendszert. Most, hogy az embereknek nincs miből fizetniük, kiderült, milyen szé­gyenteljesen keveset keresnek a magyar nővérek és az orvosok, akik megélhetésük veszélybe kerü­lése miatt menekülnek az ország­ból - értékelte a jelenlegi helyzetet Karádi István, az SE általános or­vostudományi karának dékánja. A szakember hozzátette: ha a hála­pénzt nem adták volna a pácien­sek, az egészségügy az alulfinanszí­rozottság miatt már réges-rég be­dőlt volna, és az állam kénytelen lenne elég pénzt tenni a rendszer­be. A paraszolvencia évtizedeken keresztül mesterségesen tartotta életben az egészségügyet, a radiká­lis ágyszámcsökkentés következté­ben azonban ma már csak a legsú­lyosabb betegeket lehet bent tarta­ni. Ők általában a legszegényebb rétegekből kerülnek ki, így gyakor­latilag ma már szinte senki nem fi­zet az orvosoknak és a nővéreknek. Ha az állam nem pótolja az így ki­eső pénzt, bedőlhet az egész rend­szer, az egészségügyi dolgozók egy része ugyanis nem tud megélni a fi­zetéséből. Karádi leszögezte: ma egy kezdő ápolónő nettó 60-70 ezer forintot visz haza, miközben hetente több­ször éjszakai ügyeletet lát el, és rendkívül nehéz fizikai munkát vé­gez. Az elérhető maximum sem ép­pen kecsegetető: egy évtizedek óta dolgozó, diplomás osztályvezető főnővér bére nettó 100-130 ezer fo­rint. Az alacsony fizetés annyira népszerűtlenné tette a pályát, hogy az érdeklődés hiányában az elmúlt években tömegesen zártak be az egészségügyi iskolák, mára szinte megszűnt az utánpótlásképzés. Mindeközben a már korábban vég­zett ápolók is százával tűnnek el a hazai rendszerből: a legtöbben Nyugat-Európába mennek dolgoz­ni, az ottani kórházakban ugyanis az öt-hatszorosát is megkeresik a magyar fizetéseknek. Az itthon ma­radók közül sok diplomás ápolót szív fel ügynöknek a gyógyszeripar, de a középfokú végzettségűek közül sokan állnak be valamelyik hiper­market pénztárgépe mögé, mert még ott is többet keresnek, mint a kórházakban. A dékán leszögezte azt is: a ma­gyar állam körülbelül ötven száza­lékkal kevesebb orvost képez, mint amennyire szükség van, így az or­voshiány is súlyos fenyegető ténye­ző. Jelenleg évente kilencszáz orvos végez, miközben 1400 friss diplo­másra lenne szükség, a végzettek közül sokan hagyják el az országot. Tavaly hatszáz orvos kért a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhír­­név-igazolást, ami a kilencszáz vég­zős kétharmadát jelenti. A külföldi munka nagyon kecsegtető: míg itt­hon egy kezdő klinikai orvos bruttó 120 ezer forintot keres, addig kint nemigen van egymillió forint alatti fizetés. Sokan kiköltözés helyett az úgynevezett fapados módszert vá­lasztják: csütörtökön felülnek a re­pülőre, külföldön lehúznak néhány műszakot, majd vasárnap újra itt­hon vannak. Karádi szerint azért olyan kapó­sak a magyar orvosok külföldön, mert hazánkban nemzetközileg el­ismert képzés folyik, az első három évben folytatott elméleti képzés pe­dig a legtöbb külföldi kurzusnál is magasabb szintű. Ez az úgynevezett konzervatív szemléletű képzés, amikor többet tanítanak, mint ami­re az orvosnak feltétlenül szüksége van, mégis ez az eredményes, hi­szen a nagyobb ismeretanyagból több marad meg, mintha csak a legszükségesebbeket tanulják meg, és abból is felejtenek. A magyar or­vosképzés népszerűségét jelzi, hogy az SE tízezer hallgatójából kétezer külföldi. Még nagyobb az arány, ha csak az orvosképzést vizsgáljuk: ezen a karon a hallgatók közel fele, negyvennégy százaléka jön külföld­ről. Nagyon sok nálunk a norvég, a német, az izraeli, a görög hallgató, akik többnyire ösztöndíjjal érkez­nek Magyarországra, vagyis hazá­juk fizeti a képzés költségeit. A ma­gyar orvosképzések egyébként mind a négy városban, Budapes­ten, Debrecenben, Szegeden és Pé­csen is nagyon magas színvonalú­ak, így nem lehet köztük rangsort állítani. A fővárosi egyetem annyi­ban emelkedik ki a többi közül, hogy külföldön az itt szerzett diplo­ma a legismertebb, a Semmelweis Egyetem végzősei közül kerülnek ki a legtöbben külföldre. Ezt a diplo­ma értéke mellett generálja az is, hogy Nyugat-Európa évek óta or­voshiánnyal küzd. Karádi István szerint azt nem lehet megakadályozni, hogy egyál­talán nem menjen külföldre ma­gyar szakember, de magasabb bé­rekkel csökkenne az elvándorlók száma. A dékán úgy véli, fontos bevételi forrás lehetne, ha a diplo­ma után úgynevezett utólagos tan­díjat szednének az egykori diákok­tól, elvégre az államnak az ablakon kidobott pénzt jelent, hogy húsz­millió forintból kiképez egy or­vost, majd az külföldön kamatoz­tatja tudását. Karádi javaslata sze­rint az orvosok fizetésének három százalékát kellene levonni, ez egy magyar kórházban dolgozónál öt­ezer, egy külföldön munkát válla­lónál akár havi ötvenezer forintot is jelentene. Már az utánpótlásképzés is akadozik FOTÓ: MÁTÉ PÉTER

Next