Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)

2008-11-26 / 323. szám

Magyar Nemzet Kultúra 2008. november 26., szerda Rovatvezető: Vitézy Zsófiakultura@magyarnemzet.hu Kosztolányi Dezső utolsó verse Előkerült Kosztolányi Dezső utolsó verse, valamint több olyan for­rás, amelyek segítségével újra­­értelmezhetővé válik a Koszto­­lányi-életrajz. A magánkollek­ció ma már közgyűjteményben található: a gyűjtemény részét képezi a költő életében kötet­ben meg nem jelent Viszontlá­tás című vers szignózott és kel­tezett autográf tisztázata. Kü­lön figyelmet érdemel egy töre­dezett prózavers, amelynek cí­met is adott, így e jegyzetlap kiemelt fontosságú, hiszen raj­ta Kosztolányi Dezső utolsó verse olvasható. (S. Zs.) Műemlékvédelem kontra unió­ ­s európai tanácsadó testület jött létre a műemlékvédelem és az európai uniós alapelvek kö­zötti anomáliák megoldására. A szabályozási anomáliákra példa, hogy Rembrandt, Ru­bens vagy Van Gogh képeinek restaurálását az adott mester­re jellemző ólomalapú festé­kekkel végzik, jóllehet az unió tiltja ezek alkalmazását. Ilyen a közép- és kora újkori temp­lomok külső kapuinak esete is. Ezek az üdvözülés szimbo­likus jeleként befelé nyílnak, bár a tűzrendészei szem­pontok miatt uniós törvény írja elő a középületeknél a ki­felé nyíló kapukat. (MN) Per a szegedi önkormányzat ellen Pert indított egy magánszemély Szeged önkormányzata ellen a Szegedi Jazz Napok szervezésé­hez nyújtott támogatások ada­tainak megismerése érdeké­ben; az ügyben a Csongrád Megyei Bíróság tegnap tartott tárgyalást. Szerdahelyi Zoltán felperes, aki néhány éve maga szervezte a Szegedi Jazz Napo­kat, többször fordult az önkor­mányzathoz az adatok kiadá­sáért, ám kérésének csak rész­ben tettek eleget. Ezután indult a per. A tegnapi tárgyaláson a bíró megállapította, hogy az önkormányzat nem készítette el megfelelően a bíróság által kért kimutatásokat, ezért a tár­gyalást elnapolták. (MTI) Schmidt Éva nyomán A Háló Közösségi Házban (Buda­pest V., Kossuth Lajos u. 1.) holnap este hétkor folytatódik Az utazás a túlsó világba - Schmidt Éva nyomán című dokumentumfilm-sorozat ve­títése A mitikus öcs mai tör­ténete című résszel. A film előtt Bárd Noémi Polli szín­művész Kiss Anna verseiből ad elő. (V. K.) Irodalmi pápa elefántcsonttoronyban Százhuszonöt éve született Babits Mihály, a szellemi arisztokrata • Több rendezvény emlékezik rá I­ POSA Zqi­tAm_________ A­hány olvasója van, annyi Ba­bits Mihály létezik. Ez a lát­szólag minden alkotóra érvényes igazság rá is illik, akit mondanak sokan poéta doctusnak, hideg, a költészetének tárgyával szemben objektív távolságot tartó filozofi­kus alkotónak vagy elefántcsontto­ronyba vonuló szellemi arisztokra­tának. Ha végigolvassuk a Danai­­dák tökéletes időmértékekbe sza­bott sorait, jogosnak véljük e mi­nősítést. Hiszen aki a halálfélelem­ről, a bűnről, a szorongásról is ké­pes objektíven értekezni, az embe­ri szenvedélyről és szenvedésről az antik filozófusok elemző pontossá­gával szólni, az ízig-vérig tudós, mi több, költő-filozófus. Ám van, aki a Karácsonyi ének című bensőséges Krisztus-élményt míves egyszerű­séggel kiéneklő Babitsért van oda. Van-e értelme eldöntenünk, melyik olvasónak van igaza? Hi­szen Babits Mihály, a ma éppen százhuszonöt esztendeje, Szek­­szárdon született költő életútja és életműve is feszül látszólag kibé­kíthetetlen ellentmondásoktól. Vallásos értelmiségi szülők gyermeke, a pesti egyetem böl­csészkarának hallgatójaként ra­jongott a görög-latin kultúráért, Négyesy László stílusgyakorlatain vált a magyar nyelv stílusromanti­kájának és költői hajlékonyságá­nak megszállottjává. Volt bajai, szekszárdi, fogarasi, újpesti tanár, a Nyugat főmunkatársa, egyetemi tanár, majd olykor esztergomi, vi­déki magányba visszahúzódó re­mete, ugyanakkor 1929-től a Nyu­gat főszerkesztője is. Van-e értelme eldönteni, melyik Babits az igazi, az elefántcsontto­rony lakója, vagy az irodalmi pápa? És költőként, íróként, melyik Ba­bits volt a sok közül az igazi? Első kötetének címe árulkodó: Levelek írisz koszorújából, e cím latinista, klasszicista képzeteket ébreszt, mégis bensőséges viszonyban van pályájának kezdetén a dekadenciá­val is. Keresztény hitével békésen összefér az individualizmus: csak én bírok versemnek hőse lenni, / el­ső s utolsó mindenik dalomban: / a mindenséget vágyom versbe venni, / de még tovább magamnál nem ju­tottam. Nietzschének is becsületére válna a zarathusztrai magány be­vallása, de ennek ellentmond a há­borúellenes versek, a Játszottam a kezével, a Húsvét előtt közösségért perelő hevülete. Ám az antikvitás ismeretében azt is tudjuk: a harmó­nia valójában nem más, mint az el­lentétek kiegyenlítődése. S miköz­ben irtózik az avantgárdtól, megírja a Vakok a hídont, a hazai avantgárd költészet egyik etalonját. A Fekete ország című költeményét meghök­kent kritikusainak egy része deka­dens és zavaros opusnak minősí­tette. És e változatos szólamok ma­gas szinten egyesülnek a Jónás könyvének, majd a Jónás imájának Isten- és emberszeretetében, ame­lyet a költő halála előtt három, illet­ve két évvel írt meg. A Babits-szintézis különös, kü­lönálló pólusait testesítik meg a Gólyakalifa fantasztikus és lidér­ces példázatától a Halálfiai című regény realizmusáig. Hozzátarto­zik a sokszínűséghez az is, hogy számos tehetséget felfedezett, de olykor a legnagyobbakban nem érezte meg a zsenit. József Attilától idegenkedett, a Nyugat horizontjá­ról lemaradtak a magyar iroda­lomnak olyan minden kétséget ki­záró csillagai, mint Krúdy Gyula, Tamási Áron, s alig szerepelt a lap­ban Szabó Dezső. Aki úgy képzeli el a huszadik századelő békebeli korának nagy magyar klassziku­sait, hogy ugyanolyan nyugodtan megfértek egymással, mint ahogy a neveik a tankönyvek lapjain, igen­csak csalódik, amikor értesül Babits és József Attila kölcsönös idegenkedéséről. Sok ember ma is meghökken attól, hogy Szabó De­zső mily lesújtó képet fest Babits­ról a Csodálatos élet című regényé­ben, nem beszélve a Halálfiairól írt megsemmisítő és olykor bizony telibe találó pamfletjéről. Babitsra is érvényes Weöres Sándor Nagy­ság című versének mondata: Min­den nagyság... kicsiség is. ■ BABItSRA EMLÉKEZNEK. Az ország számos pontján ünnepük Babits Mihály születésének évfordulóját. Egy éve ellopták Babits Mihály bronz mellszobrát, Borbás Tibor al­kotását Esztergomban. Ám a rajon­gók megalapították az Esztergomi Polgárok a Babits-szoborért nevű civil szerveződést, amely 2007 vé­gére csaknem 2,5 millió forintot gyűjtött össze. A szobor elkészült, ma délután háromkor a Széchenyi téren veszi birtokba a város a mű­vész fia, Borbás Márton által újjáal­kotott művét. Az évfordulóról az előhegyi Babits Mihály-emlékház is műsorral emlékezik egy órakor. A ház a költő nyaralója volt 1924-től haláláig (1941). Tegnap az I. kerü­leti budavári önkormányzat támo­gatásával megjelent Szigethy Gábor szerkesztésében A sziget nem elég magas című CD, amelyen színésze­ink mondják a költő verseit. A fel­újított szekszárdi Babits-emlékház­­ban ma délután háromkor nyitik kiállítás életművéről és életútjáról. Ma este 19 órakor mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban Jelenczki István Holt próféta a he­gyen című filmversét, amelyben Babits Mihály Esztergomban írt verseit Simon Péter mondja el. A mozi a bemutató után igény szerint műsoron tartja Jelenczki István al­kotását. Nagy műveltségű irodalmár és nagy hatalmú szerkesztő fotó: mt­/ráfael csaba Adventi forgatag Karácsonyi vásár és kulturális fesztivál a múzeumban Sashi­gyi S­védországban a telek véget nem érő sötétségben telnek, s hogy az emberek el tudják viselni, külön­féle ünnepeken énekekkel és renge­teg gyertyafénnyel igyekeznek vilá­gosságot lopni a hosszú téli estékbe - derült ki Cecilia Björner, Svédor­szág magyarországi nagykövetének szavaiból a Csillagzene programso­rozat sajtótájékoztatóján. A svéd nagykövetség azért is állt a decem­ber 12-14. között a Néprajzi Múze­umban rendezendő esemény mö­gé, mert a fent említett szokások szerint hivatalosan ehhez az idő­szakhoz, azaz a Luca-naphoz köt­hető az igazi tél beállta. A karácso­nyi vásárral, irodalmi műsorokkal színesített koncertsorozat olyan rangos fellépőket szólít majd szín­padra, mint a Kaláka, Berecz And­rás, a Csík zenekar, Ferenczi György és a Rackajam, a Misztrál, Bognár Szilvia és zenekara, valamint Szalóki Ágnes, és ott lesz Lovasi András és Zsédenyi Adrienn is. A zenei palettát szélesíti a svéd Gröna Wagen zenekar, amely azokból a svéd irodalmi kalandozásokból is kiveszi a részét, amelyeket Rudolf Péter színművész és Lackfi János költő vezényel majd le. A Csillagzene vendégei lemez­­bemutató koncertre is számíthat­nak, a Gryllus Kiadó karácsonyi kiadványai közül Csík János Kará­csonynak éjszakáján című albu­mának anyagát hallhatjuk itt elő­ször a Csík zenekar és a Rackajam közreműködésével. A Néprajzi Múzeum hatalmas belső terei eb­ben a három napban egy szabadté­ri fesztivál minden jegyét magu­kon viselik majd, csak éppen a kinti zimankó helyett jóleső me­legben élvezhetjük a vásárfiók és a jobbnál jobb zenék övezte adventi készülődés hangulatát. A gyerek­­programokért Gryllus Vilmos felel, a házigazda szerepét pedig Gryllus Dániel és Süveges Gergő látja el ezekben a napokban. c! ‘"Nemzeti 7 ! "Táncszínházul Duna Művészecgyüttes 2008. november 29. szombat, 19.00 óra Nemzeti Táncszínház www.nemzetitancszinhaz.hu ? info: (06 1)375 8649, 201 4407 1014 Budapest, Színház u. 1-3. Elhunyt Sulyok Imre Liszt-díjas zeneszerző E­lhunyt Sulyok Imre Liszt-díjas zeneszerző, orgonaművész, zene­­történész, az evangélikus egyházzenei élet kimagasló alakja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Kerek és teljes életút volt ez a közel száz év 1912-től, túlélve két világháborút. A katonai szol­gálat és a kétéves szovjet hadifogság alatt is muzsikált és komponált. Tudós és bölcs is volt, aki nemcsak a zenéről, de az életről is sokat tudott. Mégis végtelenül szerény volt, neves orvosdinasztia leszárma­zottjaként négy zenei diplomával a zsebében. Ő még a „nagyoktól” ta­nult: zeneszerzést Kodály Zoltántól, orgonát és egyházzenét Zalánfy Aladártól, s emellett az énektanári oklevelet is megszerezte. Zenetörténészi munkásságának egyik legjelentősebb szakasza az új Liszt-összkiadás gondozása volt, de fiatalkorában dolgozott a Ma­gyar Rádióban, később pedig Zeneműkiadó főszerkesztője volt. Életét végigkísérte az evangélikus zene: hét évtizeden át szolgált templomi orgonistaként, és mivel ez a szocializmusban komoly hátrányt jelen­tett, ennek esett áldozatul zeneszerzői elismerése, amely messze nem állt arányban művei súlyával. A magyar észjárás nyelvrégészete A budapesti Aranytízben bemutatták Czakó Gábor Beavatás­könyvsorozatának hetedik darabját, amelynek célja, hogy nyel­vünkön keresztül vezessen be a magyar észjárásba. A könyv, ahogy az író fogalmaz, nyelvrégészeti munka eredménye. ? Vinfiza Zsófia C­zakó új műfaja a szavaink­ban, szólásainkban, nyelvta­nunkban megőrzött hagyatékon keresztül világít rá arra az észjá­rásra, amely ránk, magyar anya­­nyelvűekre jellemző. Mindehhez használja Kodály és Bartók mellett Juhász Zoltán népzenekutató vizs­gálódásainak eredményeit is. - Egy magyar ember passzív szókincse gyakorlatilag korlátlan - válaszolja Czakó Gábor a magyar észjárás iránt érdeklődő kérdé­sünkre. - Alkothatunk új szavakat, amelyeket bárki, aki figyel, megért. Ugyanis nyelvünknek roppant erős a képisége. Ez teszi lehetővé, hogy megértsük például azt az új keletű szót, hogy „lepapíroz”. Ha soha ad­dig nem hallottam, akkor sincs egy szemernyi kétségem sem, hogy mi­ként történik a lepapírozás. A szinonimák száma és a szó­alkotás szinte korlátlan lehetősége elárul valamit történetünkről és gondolkodásmódunkról, ha tet­szik, a magyar néplélekről. - Az érdekel - folytatja Czakó -, hogy milyen a nyelvünk észjárása. Karácsony Sándor pedagógus há­rom jellemzőt írt le a magyar észjá­rással kapcsolatban. Az egyik, hogy nyelvünk ereszkedő lejtésű, a szó és a mondat eleje hangsúlyos. Azzal kezdünk, amit ki akarunk emelni. A képiség a másik jellemző, az előbb említett szóalkotási szabad­ság. És a magyar holisztikus nyelv. Ilyen holisztikus szavunk mondjuk , az „egészség”, a test és a lélek egy­sége alkotja az ember egészségét. Ez a szemlélet érhető tetten abban, ahogy összefüggnek a szavaink. A magyar nyelv gyökökre épül, pél­dául a lak, ék, luk, lék ugyanabból a gyökből származik. Különválnak, és újabb szavakat nemzenek. Ha ki­mondunk egy magyar szót, szinte az egész nyelv kinyílik, mert min­den szálon tovább lehet menni. Czakó Gábor mindeközben igyekszik elfeledett múltunkat is előbányászni a szavak, jelentések, népszokások feltárása mentén. S hasonló következtetésre jut, mint a könyvében sokszor idézett Ko­dály Zoltán, aki így fogalmaz: „Ze­nénk törzse éppoly rokontalan Európában, mint a nyelvünk. Ere­detéből ezerévnyi érintkezés, ide­gen hatás sem tudta kiforgatni.” Czakó Gábor kötete megrendel­hető a kiadónál, a CzSimon Bt.-nél. Czakó Gábor

Next