Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)
2008-11-26 / 323. szám
Magyar Nemzet Kultúra 2008. november 26., szerda Rovatvezető: Vitézy Zsófiakultura@magyarnemzet.hu Kosztolányi Dezső utolsó verse Előkerült Kosztolányi Dezső utolsó verse, valamint több olyan forrás, amelyek segítségével újraértelmezhetővé válik a Kosztolányi-életrajz. A magánkollekció ma már közgyűjteményben található: a gyűjtemény részét képezi a költő életében kötetben meg nem jelent Viszontlátás című vers szignózott és keltezett autográf tisztázata. Külön figyelmet érdemel egy töredezett prózavers, amelynek címet is adott, így e jegyzetlap kiemelt fontosságú, hiszen rajta Kosztolányi Dezső utolsó verse olvasható. (S. Zs.) Műemlékvédelem kontra unió s európai tanácsadó testület jött létre a műemlékvédelem és az európai uniós alapelvek közötti anomáliák megoldására. A szabályozási anomáliákra példa, hogy Rembrandt, Rubens vagy Van Gogh képeinek restaurálását az adott mesterre jellemző ólomalapú festékekkel végzik, jóllehet az unió tiltja ezek alkalmazását. Ilyen a közép- és kora újkori templomok külső kapuinak esete is. Ezek az üdvözülés szimbolikus jeleként befelé nyílnak, bár a tűzrendészei szempontok miatt uniós törvény írja elő a középületeknél a kifelé nyíló kapukat. (MN) Per a szegedi önkormányzat ellen Pert indított egy magánszemély Szeged önkormányzata ellen a Szegedi Jazz Napok szervezéséhez nyújtott támogatások adatainak megismerése érdekében; az ügyben a Csongrád Megyei Bíróság tegnap tartott tárgyalást. Szerdahelyi Zoltán felperes, aki néhány éve maga szervezte a Szegedi Jazz Napokat, többször fordult az önkormányzathoz az adatok kiadásáért, ám kérésének csak részben tettek eleget. Ezután indult a per. A tegnapi tárgyaláson a bíró megállapította, hogy az önkormányzat nem készítette el megfelelően a bíróság által kért kimutatásokat, ezért a tárgyalást elnapolták. (MTI) Schmidt Éva nyomán A Háló Közösségi Házban (Budapest V., Kossuth Lajos u. 1.) holnap este hétkor folytatódik Az utazás a túlsó világba - Schmidt Éva nyomán című dokumentumfilm-sorozat vetítése A mitikus öcs mai története című résszel. A film előtt Bárd Noémi Polli színművész Kiss Anna verseiből ad elő. (V. K.) Irodalmi pápa elefántcsonttoronyban Százhuszonöt éve született Babits Mihály, a szellemi arisztokrata • Több rendezvény emlékezik rá I POSA ZqitAm_________ Ahány olvasója van, annyi Babits Mihály létezik. Ez a látszólag minden alkotóra érvényes igazság rá is illik, akit mondanak sokan poéta doctusnak, hideg, a költészetének tárgyával szemben objektív távolságot tartó filozofikus alkotónak vagy elefántcsonttoronyba vonuló szellemi arisztokratának. Ha végigolvassuk a Danaidák tökéletes időmértékekbe szabott sorait, jogosnak véljük e minősítést. Hiszen aki a halálfélelemről, a bűnről, a szorongásról is képes objektíven értekezni, az emberi szenvedélyről és szenvedésről az antik filozófusok elemző pontosságával szólni, az ízig-vérig tudós, mi több, költő-filozófus. Ám van, aki a Karácsonyi ének című bensőséges Krisztus-élményt míves egyszerűséggel kiéneklő Babitsért van oda. Van-e értelme eldöntenünk, melyik olvasónak van igaza? Hiszen Babits Mihály, a ma éppen százhuszonöt esztendeje, Szekszárdon született költő életútja és életműve is feszül látszólag kibékíthetetlen ellentmondásoktól. Vallásos értelmiségi szülők gyermeke, a pesti egyetem bölcsészkarának hallgatójaként rajongott a görög-latin kultúráért, Négyesy László stílusgyakorlatain vált a magyar nyelv stílusromantikájának és költői hajlékonyságának megszállottjává. Volt bajai, szekszárdi, fogarasi, újpesti tanár, a Nyugat főmunkatársa, egyetemi tanár, majd olykor esztergomi, vidéki magányba visszahúzódó remete, ugyanakkor 1929-től a Nyugat főszerkesztője is. Van-e értelme eldönteni, melyik Babits az igazi, az elefántcsonttorony lakója, vagy az irodalmi pápa? És költőként, íróként, melyik Babits volt a sok közül az igazi? Első kötetének címe árulkodó: Levelek írisz koszorújából, e cím latinista, klasszicista képzeteket ébreszt, mégis bensőséges viszonyban van pályájának kezdetén a dekadenciával is. Keresztény hitével békésen összefér az individualizmus: csak én bírok versemnek hőse lenni, / első s utolsó mindenik dalomban: / a mindenséget vágyom versbe venni, / de még tovább magamnál nem jutottam. Nietzschének is becsületére válna a zarathusztrai magány bevallása, de ennek ellentmond a háborúellenes versek, a Játszottam a kezével, a Húsvét előtt közösségért perelő hevülete. Ám az antikvitás ismeretében azt is tudjuk: a harmónia valójában nem más, mint az ellentétek kiegyenlítődése. S miközben irtózik az avantgárdtól, megírja a Vakok a hídont, a hazai avantgárd költészet egyik etalonját. A Fekete ország című költeményét meghökkent kritikusainak egy része dekadens és zavaros opusnak minősítette. És e változatos szólamok magas szinten egyesülnek a Jónás könyvének, majd a Jónás imájának Isten- és emberszeretetében, amelyet a költő halála előtt három, illetve két évvel írt meg. A Babits-szintézis különös, különálló pólusait testesítik meg a Gólyakalifa fantasztikus és lidérces példázatától a Halálfiai című regény realizmusáig. Hozzátartozik a sokszínűséghez az is, hogy számos tehetséget felfedezett, de olykor a legnagyobbakban nem érezte meg a zsenit. József Attilától idegenkedett, a Nyugat horizontjáról lemaradtak a magyar irodalomnak olyan minden kétséget kizáró csillagai, mint Krúdy Gyula, Tamási Áron, s alig szerepelt a lapban Szabó Dezső. Aki úgy képzeli el a huszadik századelő békebeli korának nagy magyar klasszikusait, hogy ugyanolyan nyugodtan megfértek egymással, mint ahogy a neveik a tankönyvek lapjain, igencsak csalódik, amikor értesül Babits és József Attila kölcsönös idegenkedéséről. Sok ember ma is meghökken attól, hogy Szabó Dezső mily lesújtó képet fest Babitsról a Csodálatos élet című regényében, nem beszélve a Halálfiairól írt megsemmisítő és olykor bizony telibe találó pamfletjéről. Babitsra is érvényes Weöres Sándor Nagyság című versének mondata: Minden nagyság... kicsiség is. ■ BABItSRA EMLÉKEZNEK. Az ország számos pontján ünnepük Babits Mihály születésének évfordulóját. Egy éve ellopták Babits Mihály bronz mellszobrát, Borbás Tibor alkotását Esztergomban. Ám a rajongók megalapították az Esztergomi Polgárok a Babits-szoborért nevű civil szerveződést, amely 2007 végére csaknem 2,5 millió forintot gyűjtött össze. A szobor elkészült, ma délután háromkor a Széchenyi téren veszi birtokba a város a művész fia, Borbás Márton által újjáalkotott művét. Az évfordulóról az előhegyi Babits Mihály-emlékház is műsorral emlékezik egy órakor. A ház a költő nyaralója volt 1924-től haláláig (1941). Tegnap az I. kerületi budavári önkormányzat támogatásával megjelent Szigethy Gábor szerkesztésében A sziget nem elég magas című CD, amelyen színészeink mondják a költő verseit. A felújított szekszárdi Babits-emlékházban ma délután háromkor nyitik kiállítás életművéről és életútjáról. Ma este 19 órakor mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban Jelenczki István Holt próféta a hegyen című filmversét, amelyben Babits Mihály Esztergomban írt verseit Simon Péter mondja el. A mozi a bemutató után igény szerint műsoron tartja Jelenczki István alkotását. Nagy műveltségű irodalmár és nagy hatalmú szerkesztő fotó: mt/ráfael csaba Adventi forgatag Karácsonyi vásár és kulturális fesztivál a múzeumban Sashigyi Svédországban a telek véget nem érő sötétségben telnek, s hogy az emberek el tudják viselni, különféle ünnepeken énekekkel és rengeteg gyertyafénnyel igyekeznek világosságot lopni a hosszú téli estékbe - derült ki Cecilia Björner, Svédország magyarországi nagykövetének szavaiból a Csillagzene programsorozat sajtótájékoztatóján. A svéd nagykövetség azért is állt a december 12-14. között a Néprajzi Múzeumban rendezendő esemény mögé, mert a fent említett szokások szerint hivatalosan ehhez az időszakhoz, azaz a Luca-naphoz köthető az igazi tél beállta. A karácsonyi vásárral, irodalmi műsorokkal színesített koncertsorozat olyan rangos fellépőket szólít majd színpadra, mint a Kaláka, Berecz András, a Csík zenekar, Ferenczi György és a Rackajam, a Misztrál, Bognár Szilvia és zenekara, valamint Szalóki Ágnes, és ott lesz Lovasi András és Zsédenyi Adrienn is. A zenei palettát szélesíti a svéd Gröna Wagen zenekar, amely azokból a svéd irodalmi kalandozásokból is kiveszi a részét, amelyeket Rudolf Péter színművész és Lackfi János költő vezényel majd le. A Csillagzene vendégei lemezbemutató koncertre is számíthatnak, a Gryllus Kiadó karácsonyi kiadványai közül Csík János Karácsonynak éjszakáján című albumának anyagát hallhatjuk itt először a Csík zenekar és a Rackajam közreműködésével. A Néprajzi Múzeum hatalmas belső terei ebben a három napban egy szabadtéri fesztivál minden jegyét magukon viselik majd, csak éppen a kinti zimankó helyett jóleső melegben élvezhetjük a vásárfiók és a jobbnál jobb zenék övezte adventi készülődés hangulatát. A gyerekprogramokért Gryllus Vilmos felel, a házigazda szerepét pedig Gryllus Dániel és Süveges Gergő látja el ezekben a napokban. c! ‘"Nemzeti 7 ! "Táncszínházul Duna Művészecgyüttes 2008. november 29. szombat, 19.00 óra Nemzeti Táncszínház www.nemzetitancszinhaz.hu ? info: (06 1)375 8649, 201 4407 1014 Budapest, Színház u. 1-3. Elhunyt Sulyok Imre Liszt-díjas zeneszerző Elhunyt Sulyok Imre Liszt-díjas zeneszerző, orgonaművész, zenetörténész, az evangélikus egyházzenei élet kimagasló alakja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Kerek és teljes életút volt ez a közel száz év 1912-től, túlélve két világháborút. A katonai szolgálat és a kétéves szovjet hadifogság alatt is muzsikált és komponált. Tudós és bölcs is volt, aki nemcsak a zenéről, de az életről is sokat tudott. Mégis végtelenül szerény volt, neves orvosdinasztia leszármazottjaként négy zenei diplomával a zsebében. Ő még a „nagyoktól” tanult: zeneszerzést Kodály Zoltántól, orgonát és egyházzenét Zalánfy Aladártól, s emellett az énektanári oklevelet is megszerezte. Zenetörténészi munkásságának egyik legjelentősebb szakasza az új Liszt-összkiadás gondozása volt, de fiatalkorában dolgozott a Magyar Rádióban, később pedig Zeneműkiadó főszerkesztője volt. Életét végigkísérte az evangélikus zene: hét évtizeden át szolgált templomi orgonistaként, és mivel ez a szocializmusban komoly hátrányt jelentett, ennek esett áldozatul zeneszerzői elismerése, amely messze nem állt arányban művei súlyával. A magyar észjárás nyelvrégészete A budapesti Aranytízben bemutatták Czakó Gábor Beavatáskönyvsorozatának hetedik darabját, amelynek célja, hogy nyelvünkön keresztül vezessen be a magyar észjárásba. A könyv, ahogy az író fogalmaz, nyelvrégészeti munka eredménye. ? Vinfiza Zsófia Czakó új műfaja a szavainkban, szólásainkban, nyelvtanunkban megőrzött hagyatékon keresztül világít rá arra az észjárásra, amely ránk, magyar anyanyelvűekre jellemző. Mindehhez használja Kodály és Bartók mellett Juhász Zoltán népzenekutató vizsgálódásainak eredményeit is. - Egy magyar ember passzív szókincse gyakorlatilag korlátlan - válaszolja Czakó Gábor a magyar észjárás iránt érdeklődő kérdésünkre. - Alkothatunk új szavakat, amelyeket bárki, aki figyel, megért. Ugyanis nyelvünknek roppant erős a képisége. Ez teszi lehetővé, hogy megértsük például azt az új keletű szót, hogy „lepapíroz”. Ha soha addig nem hallottam, akkor sincs egy szemernyi kétségem sem, hogy miként történik a lepapírozás. A szinonimák száma és a szóalkotás szinte korlátlan lehetősége elárul valamit történetünkről és gondolkodásmódunkról, ha tetszik, a magyar néplélekről. - Az érdekel - folytatja Czakó -, hogy milyen a nyelvünk észjárása. Karácsony Sándor pedagógus három jellemzőt írt le a magyar észjárással kapcsolatban. Az egyik, hogy nyelvünk ereszkedő lejtésű, a szó és a mondat eleje hangsúlyos. Azzal kezdünk, amit ki akarunk emelni. A képiség a másik jellemző, az előbb említett szóalkotási szabadság. És a magyar holisztikus nyelv. Ilyen holisztikus szavunk mondjuk , az „egészség”, a test és a lélek egysége alkotja az ember egészségét. Ez a szemlélet érhető tetten abban, ahogy összefüggnek a szavaink. A magyar nyelv gyökökre épül, például a lak, ék, luk, lék ugyanabból a gyökből származik. Különválnak, és újabb szavakat nemzenek. Ha kimondunk egy magyar szót, szinte az egész nyelv kinyílik, mert minden szálon tovább lehet menni. Czakó Gábor mindeközben igyekszik elfeledett múltunkat is előbányászni a szavak, jelentések, népszokások feltárása mentén. S hasonló következtetésre jut, mint a könyvében sokszor idézett Kodály Zoltán, aki így fogalmaz: „Zenénk törzse éppoly rokontalan Európában, mint a nyelvünk. Eredetéből ezerévnyi érintkezés, idegen hatás sem tudta kiforgatni.” Czakó Gábor kötete megrendelhető a kiadónál, a CzSimon Bt.-nél. Czakó Gábor