Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)
2008-11-06 / 303. szám
Zeneszerzők versenye: nyolc döntős A végéhez közeledik az Új magyar zenei fórum 2009 zeneszerzőverseny, amelyen a fiatalabb generáció volt a befutó: a kamaraegyüttesre és a nagyzenekarra kiírt két kategóriában négy-négy döntőst választott az előzsűri, átlagéletkoruk 28 év. A döntőt január 12-én tartják a Művészetek Palotájában. In Kiss Eszter Veronika__________ Magyar versenyeken szokatlanul magas összegű, egymillió forintos fődíjjal lehet gazdagabb, aki nagyzenekari kategóriában megnyeri az Új magyar zenei fórum 2009 zeneszerzőversenyt, és félmillióval pedig az, akinek a művét a kamaraegyüttesre komponált darabok közül a legjobbnak ítéli a zsűri január 12-én. Erre hét fiatal zeneszerzőnek van esélye. A Telekomszimfonikusok közreműködésével megszólaló nagyzenekari művek között Horváth Balázs Borrowed Ideas című alkotása, Dinyés Dániel L’aria si rinnova című műve, Varga Judit Le Temps retrouvé-ja, illetve Zombola Péter Symphony No. 1/bje versenyez, a kamaraművek között Dinyés Dániel szintén szerepel Játékok - haladóknak 9 99 című kompozíciójával, mellette Sáry Bánk Mégis, Dargay Marcell An(a) them(a), illetve Bella Máté Chuang Tzu’s Dream című műveit hallhatjuk az UMZE előadásában. A döntős pályázókban közös, hogy bár a végzettség nem volt előírás, csak a maximum negyvenéves életkor, mindannyian a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium zeneszerzés szakáról kerültek a Zeneakadémiára, ahol szintén ezen a szakon diplomáztak. Egyikük kivételével, a legfiatalabb, huszonkét éves versenyző, Bella Máté ugyanis korából kifolyólag még mindig itt hallgató. A döntéseket az előzsűri kamaraegyüttesi kategóriában tizennégy, nagyzenekariban pedig huszonnégy pályamű közül választotta ki. Mivel a kiírás nem kötődött magyar állampolgársághoz, arra bármely, magát magyarnak valló zeneszerző pályázhatott; négy határon túli jelentkező is volt. A legfiatalabb pályázó 17 éves volt. A versenyt szakemberekből álló zsűri értékeli: Batta András muzikológus, a Zeneakadémia rektora, Hamar Zsolt zeneszerző és karmester, Jeney Zoltán zeneszerző, Soproni József zeneszerző, valamint az est két karmestere, Keller András hegedűművész és Rácz Zoltán ütőhangszeres művész dönt a díjakról. A kezdeményezést az Oktatási és Kulturális Minisztérium is támogatja: a reneszánsz év második szakaszának kifejezetten a kortárs művészeteket előnyben részesítő büdzséjéből 16 millió forinttal járulnak hozzá a költségekhez és a második díjhoz. Az első és harmadik helyezés jutalmát az Artisjus biztosítja. A szervezők a versennyel hagyományt kívánnak teremteni, és remélik, hogy a kezdeményezésnek lesz folytatása. Január 12-én a Bartók rádió is közvetíti a Művészetek Palotájából a nagy eseményt, amely egész biztosan nem lesz rövid: a koncerten mind a nyolc mű megszólal, ezután ülésezik a zsűri, és bejelenti a győzteseket. Farkas Zoltán, a MR3-Bartók rádió adófőszerkesztője elmondta: januárban még egy nagy kortárs zenetörténeti eseményt sugároznak: a New York-i magyar évad részeként a Carnegie Hallban többek között Eötvös Péter, Ligeti György és Kurtág György művei is elhangzanak. Halász: Hiller zsarolja a színházi szakmát M Dombi_________________________ Zsarolja a színházi szakmát Hiller István kulturális miniszter, amikor azt ígéri, hogy négymilliárd forinttal több támogatást kapnak jövőre, ha az Országgyűlés elfogadja az előadó-művészeti törvényt. Jelenleg nem a törvény elfogadásának kikényszerítése, hanem a színházakat kiszolgáltatott helyzetbe hozó törvénytervezet visszavonása lenne elvárható - mondta Halász János, a kulturális albizottság alelnöke tegnap Debrecenben. Halász úgy fogalmazott: a szocialisták hazudnak, amikor a színházak esetében többlettámogatásról beszélnek; a tény az, hogy a költségvetés jelenlegi harmadik változata többnyire a tavalyinál is alacsonyabb összegű támogatással számol, az első költségvetési tervezethez pedig minden színháznak több tíz millió forintos támogatáscsökkenéssel kell számolni még nominálértékkel is. Ez azt jelenti, hogy bemutatók fognak elmaradni minden színházban. Ahhoz, hogy a színházak tervezni tudjanak, és jó színvonalú előadásokat hozzanak létre, tisztában kell lenniük anyagi lehetőségeikkel. Nem sokat segít rajtuk, hogy a kulturális kormányzat az elvont pénzek helyett kilátásba helyezett egy 1,7 milliárd forintos pályázati csomagot. A pályázatokról egyébként is rossz a tapasztalat színházi berkeken belül, hiszen az idén mindössze 100 millió forintot ítéltek oda, azt is kizárólag szocialista vezetésű városok teátrumai kapták meg. A közművelődési normatívák kapcsán Halász János rámutatott: az ezen a területen előirányzott csökkenéssel a szocialista kormányzat láthatóan az ellenzéki vezetésű megyében akar bosszút állni, pedig sem jobboldali múzeum, sem jobboldali levéltár, sem jobboldali könyvtár nem létezik. Ez számokban azt jelenti, hogy míg 2004- ben 385 forint volt a közművelődési fejkvóta lakosonként, addig a 2009-es új változata 350 forinttal számol a megyékben. Hasonlóan megnyirbálják a helyi közművelődési közgyűjtemények fenntartásához szükséges normatívákat is, a 2004-es 1116 forinttal szemben 1061-et irányoz elő a 2009-es büdzsé új tervezete. Halász János kijelentette: sovány vigasz, hogy ugyanez a helyzet az oktatás területén és a szociális szférában is. Válság esetén éppen az oktatást és a kultúrát kellene erősíteni a kilábalás érdekében, éppen ezért a Fidesz módosító indítványokkal próbálja elérni, hogy a szocialisták ne lehetetlenítsék el a kulturális szférát. 2008. november 6., csütörtök kultúra tizei „Újramesélt” klasszikusok? Megnyirbált, átírt Jókai- és Gárdonyi-regények megtévesztő címlappal A Nógrádi család meghúzva, újraírva adja közre nemzeti klasszikusaink munkáit. A magyarázat: az Egri csillagok rosszul van megírva, Jókai németes-latinos háttérműveltsége, terjedelmessége, hömpölygő mondatai már nem találnak utat a mai emberhez. És különben is, Nyugaton már több évszázada mesélik újra, rövidítve, akár hexameterből prózába áttéve a klasszikusokat. II Varga Klára__________________ Ilyen és hasonló érvek sora hangzott el a Nógrádi Gábor (többek közt Koltai Róbert-filmek forgatókönyvírója) és fia, Nógrádi Gergely (a bulvársajtóból ismert szerző) által „újramesélt”, százvalahány oldalasra kurtított két Jókai-regény (A kőszívű ember fiai, Az arany ember) és Gárdonyi Géza: Egri csillagok szintén átírt változatának sajtóbemutatóján. A legfőbb indok persze az volt, hogy a tanuló ifjúság a régies nyelvezet, körülményes megfogalmazások miatt nem tudja elolvasni a nemzeti klasszikusokat, ám Nógrádiék által leporolva mégis el lehet juttatni hozzájuk a nemzeti alapértékeket és általános emberi értékeket hordozó, fordulatos történeteket. A jelenlévők a kemény fedeles kötetek címlapján hiába keresték az újramesélő szerző nevét és a „Jókai Mór nyomán”, illetve a „Gárdonyi Géza nyomán” feliratot, amely híven eligazíthatná, és nem megtévesztené a könyv vásárlóját és olvasóját. A miértre annyi volt a válasz: ez nyugaton is így szokás. Próbaképpen Az arany ember kétféle változatából olvasta fel az első oldalt Koltai Róbert színművész és Nógrádi Gergely. A kurtított változatban a Vaskapuról annyi derül ki, hogy nagy és veszélyes, míg az eredeti, terjedelmesebb leíró szöveg az ásványvilágtól az élő természeten és természeti erőkön át a láthatatlan felsőbb hatalmakig terjedő egységes dimenzióba állítja Jókai a Vaskapu szimbólummá emelkedő látványát. (Ez a jellegzetesen magyar látásmód, az „egybelátás” képessége adott nekünk egyébként annyi Nobel-díjas természettudóst.) Amikor szóvá tettük, hogy a fentiek alapján lényeges rész került ki a regényből, és nem biztos, hogy helyes Jókait „pörgősebbre” írni, mivel egy regény nem csak történetet ad át, meglehetősen indulatos válaszokat kaptunk. Az idősebbik Nógrádi azt a vádat hangoztatta, hogy mint „látók” nem akarjuk odaadni Jókait a „nem látóknak”, és inkább rajta szeretnénk hagyni a sok évtizedes port. Az ifjabb Nógrádi azt jósolta, hogy újabb, még tovább egyszerűsített változatok készülhetnek klasszikus regényeinkből, és akkor az ő átiratai számíthatnak a tömegek számára nehezen hozzáférhető klasszikusnak. Tarján Tamás irodalomtörténész arra hivatkozott, hogy a magyar tizenévesek nem tudnak megbirkózni az eredeti szövegben a római kovácsisten nevével. (Ötödikben történelemből tanulnak az összes fontosabb görög és római istenről.) A bemutatón az is kiderült, hogy újabb rövidített regények vannak előkészültben a kiadónál. (Victor Hugo: A nyomorultak, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője). De vannak újabb tervek is: az Ó- és Újtestamentum, az Iliász, az Odüsszeia - amely a sajtóanyagban Odüsszeuszként szerepel -, Mikszáth Fekete városa, Vernétől A tizenöt éves kapitány, Jókai És mégis mozog a földje, s számos más klasszikus magyar és világirodalmi alkotás mind-mind nyirbálás, átírás, „ifjítás” előtt áll. Klasszikusok Ahogy szeretnéd! Ujrameséltük: 1:-; * i A kőszívű ember fiai | Egri csillagok ! Az arany ember Vendégkönyv BÉVÉVÉH o Bekés Pél: H Ha azt akarjuk, hogy a mai fj .: olvasó ♦ és nem csupán a gyerekekre,fiatalokra gondolok - ismerje, élvezze mindazokat a szellemi kincseket, amelyeket elődeink felhalmoztak, akkor a mai nyelvezethez és ír szövegértéshez igazodó minőségi átdolgozások elkerülhetetlenek." El Vitray Tamás: Jókai Mór eredeti regénye alapján újramesélte: Nógrádi Gergely Jókai Mór A kőszívű ember fiai Százötven éve már, hogy a három varadlay fiú és bátor édesanyjuk szenvedélyes története megdobogtatja az olvasók szívét. A barátjáért a farkasokkal is szembeszálló hűséges Ödön, a heves és férfias Richard, a félénk, de Önfeláldozó Jenő küzdelmét izgalmas és fordulatos regényben tárja elénk „a nemzet mesemondója’. A gyönyörű Aranka, a hős Edit, és az elvetemülten gonosz Alfbusine pedig a nagy magyar mesemondó imádott vagy gyűlölt nőalakjai közül is kiemelkednek. Az anyai gondoskodás, és a hazánk iránti szeretet legnagyobb és legismertebb magyar regénye A kőszívű emberfiai. Mindenkinek szól, legyen hát ez a 21. századivá varázsolt Jókai*mű'valóban mindenkié. JÓKAI MÓR (1025-1024} „A nemzet mesemondója'’ Jókay Móricz néven született 2835-ben. Petőfi még ezen a néven ismerte meg a pápai református kollégiumban. Később egy levél címzésében Jókai Mórként szerepelt, amiért rendkívül dühös volt, de Petőfi unszolására attól fogva mindent ezen a néven üt alá. Rendkívüli akció: 600 oldal helyett 160. .Klasszikusok, ahogy szeretnéd" ÁTDOLGOZÁSOK. Franciaországban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban bevett gyakorlat hogy különféle korosztályok számára rövidebb,újramesélt" változatokat adnak ki a könyvkiadók. Goethe Faustja, Flomérosz mindkét eposza, Cervantes Don Quijotéja, a Shakespeare-drámák mese-, illetve prózai változatai hozzátartoznak a könyvesboltok kínálatához. Az átdolgozást különféleképpen jelzik: előfordul, hogy a címlapon szerepel az átdolgozó neve, máskor csak a könyv belsejében tüntetik fel. Jókai négy regényéből még az író életében Bródy Sándor készített ifjúsági átiratokat, ezek azonban nem váltották le az eredeti regényeket, sőt feledésbe mentek, miképpen Illyés átdolgozott Bánk bánja is. Nyertes ’56-os forgatókönyvek ■ Sashegyi_______________________ K ihirdették kedden a Magyar Televízió és a Miniszterelnöki Hivatal által Film - Szabadság ’56 címmel október elején sebtiben meghirdetett forgatókönyvíró- és ötletpályázat eredményeit. A harmincévesnél fiatalabb diákoknak kiírt pályázatra összesen 220 érvényes munka érkezett be, amelyből hattagú zsűri választotta ki azt a hetet, amelyet az ígéretek szerint az MTV megfilmesít, és egy év múlva, 2009. október 23-án főműsoridőben bemutat majd. A nyertes pályamunkákról döntő zsűri elnöke Bereményi Géza és a többek közt a Taxidermia című filmet is jegyző Pálfi György filmrendező, tagjai pedig Rainer M. János, az 1956-os Intézet igazgatója, Gryllus Dorka színművésznő, Seres Tamás, az MTV rendezője és Meskó Zsolt producer voltak. Az általuk kiválogatott forgatókönyvek és ötletek közt van olyan, amelyben Petőfi Sándor győzködi a forradalom évfordulóján az utcán sétáló, értetlenkedő Nagy Imrét arról, hogy ő valóban hősnek számít (Tucsni László: Októberi séta), akad, amely a miskolci sortűz legfiatalabbik áldozata, a 13 évesen kivégzett Misley Emese történetét idézi meg (Varga Katalin: Misley). Pálfi Györgynek Hidasi Kata és Harasztos Péter Corvin köz című tervében az tetszett a legjobban, hogy az orosz katona és az őt lelövő magyar forradalmár alakjaira nem aggattak díszítő jelzőket a szerzők, hanem egyformán kezelték mindkettőjüket. Megvalósításra vár még Bence Balázs Októberi ifjak, Birtalan Ilona Liliána Lyuk és Csigás Viktor Dávid 1956 című műve mellett a Befürödve című terv is, amelyet a Ciszterci Szent Imre Gimnázium diákja jegyez két tanulóról, akik összeverekednek. A háttérben, mint később kiderül, nagyapáik állnak, akik mindketten harcoltak ’56-ban, de csak az egyikük a forradalom oldalán. A pályázó Kiss Emmának a terv kapcsán feltették a kérdést, szerinte ez a film feloldja-e majd az „elődök által elültetett ellentéteket” a hasonló cipőben járók közt, ám a szerző úgy vélekedett, ezek az ellentétek megmaradnak. A pályamunkák alkotóinak nagy része a családi emlékezethez nyúlt vissza, nagyszülők élményeiből táplálkozott. Rainer M. János szerint egy film minden esetben fikció, s nem fontos, hogy a forgatókönyv hű legyen a történeti narratívához. Womex-díj a Muzsikásnak A világ egyik legfontosabb világzenei vásárán, a sevillai Womexen idén a Muzsikás együttes vehette át azt a rangos díjat, amellyel évente a műfaj legkiemelkedőbb előadóit és együtteseit tüntetik ki. A Muzsikás az első kelet-európai zenekar, amely megkapta a kivételes teljesítményt elismerő szobrocskát. (MTI) Elismerték a Magyar népmeséket Rangos elismeréssel jutalmazta a 40 ország részvételével megrendezett chicagói nemzetközi gyerekfilmfesztivál a Kecskemétfilm Stúdió Magyar népmesék sorozata Hogyan telt el gyermekkorom? című epizódját. Horváth Mária rendezése az animációs televízió-program kategória első díját nyerte el. A Magyar népmesék sorozat A kiskondás és A nyúlpásztor című epizódjai hamarosan a teheráni Roshd nemzetközi filmfesztiválon versenyeznek, utóbbi a portugáliai Espinhóban november 10-én kezdődő filmversenyen is indul. (M. G.) Fotóhónap Tegnap megkezdődött a Fotóhónap. Országszerte több mint 50 fotókiállítás nyílik novemberben, a Dialógus címet viselő fesztivál központi helyszínén, a budapesti VÁM Design Centerben nyíló hat tárlaton kortárs alkotások mellett soha nem látott archív felvételek is szerepelnek. (MTI) Tizenegy új olasz film Budapesten Tizenegy új olasz filmet láthat a közönség a budapesti Puskin moziban a ma kezdődő Közép-európai Olasz Filmfesztiválon. A november 16-ig tartó fesztivál díszvendégei között lesz Pupi Avati rendező, Sergio Rubini rendező, színész, Carla Cavalluzzi forgatókönyvíró és Isabella Ragonesi színésznő. (MTI) Pécsi L. Dániel címereiből Illusztris vendégek részvételével a III. Erdélyi hetek nyitó rendezvényeként kedden megnyílt Pécsi L. Dániel jelképművész tárlata a pesti Székelykapu vendéglőben. A neves címertervező a megnyitón átadta a vendéglő címeres zászlaját, amelyet a történelmi egyházak képviselői megáldottak. (MN) Sediánszky János Illyés Gyula-díja A Magyar Pen Club ma délután ötkor adja át az Illyés Gyula-díjat Sediánszky János író-műfordító, főszerkesztőnek, a francia nyelvű kultúra hazai és a magyar kultúra franciaországi terjesztésében kifejtett munkásságáért a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (P. Z.) Farkas Ádám tárlata Ma este hatkor nyílik meg Farkas Ádám szobrászművész kiállítása a Kévés Stúdiógalériában (Budapest VIII., Baross u. 13.).(Cs.J.) Gyűjteni művészet Bukta Imre, Csontó Lajos, Konok Tamás, feLugossy László, Konkoly Gyula, Türk Péter, Gálhidy Péter és még mások, összesen hatvanhárom kortárs művész százötven művét tartalmazza a Gyűjteni művészet című kiállítás, amely ma este hatkor nyitik meg a Pintér Sonja Galériában (Bp., Markó u. 3/B). (P. Z.)