Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)

2008-11-06 / 303. szám

Zeneszerzők versenye: nyolc döntős A végéhez közeledik az Új ma­gyar zenei fórum 2009 zene­szerzőverseny, amelyen a fiata­labb generáció volt a befutó: a kamaraegyüttesre és a nagyze­nekarra kiírt két kategóriában négy-négy döntőst választott az előzsűri, átlagéletkoruk 28 év. A döntőt január 12-én tart­ják a Művészetek Palotájában. In­ Kiss Eszter Veronika__________ M­agyar versenyeken szokatla­nul magas összegű, egymil­lió forintos fődíjjal lehet gazdagabb, aki nagyzenekari kategóriában megnyeri az Új magyar zenei fórum 2009 zeneszerzőversenyt, és félmil­lióval pedig az, akinek a művét a kamaraegyüttesre komponált dara­bok közül a legjobbnak ítéli a zsűri január 12-én. Erre hét fiatal zene­szerzőnek van esélye. A Telekom­­szimfonikusok közreműködésével megszólaló nagyzenekari művek között Horváth Balázs Borrowed Ideas című alkotása, Dinyés Dániel L’aria si rinnova című műve, Varga Judit Le Temps retrouvé-ja, illetve Zombola Péter Symphony No. 1/b­­je versenyez, a kamaraművek kö­zött Dinyés Dániel szintén szerepel Játékok - haladóknak 9­ 99 című kompozíciójával, mellette Sáry Bánk Mégis, Dargay Marcell An(a) them(a), illetve Bella Máté Chuang Tzu’s Dream című műveit hallhat­juk az UMZE előadásában. A dön­tős pályázókban közös, hogy bár a végzettség nem volt előírás, csak a maximum negyvenéves életkor, mindannyian a Bartók Béla Zene­­művészeti Szakközépiskola és Gim­názium zeneszerzés szakáról kerül­tek a Zeneakadémiára, ahol szintén ezen a szakon diplomáztak. Egyi­kük kivételével, a legfiatalabb, hu­szonkét éves versenyző, Bella Máté ugyanis korából kifolyólag még mindig itt hallgató. A döntéseket az előzsűri kama­raegyüttesi kategóriában tizen­négy, nagyzenekariban pedig hu­szonnégy pályamű közül választot­ta ki. Mivel a kiírás nem kötődött magyar állampolgársághoz, arra bármely, magát magyarnak valló zeneszerző pályázhatott; négy ha­táron túli jelentkező is volt. A leg­fiatalabb pályázó 17 éves volt. A versenyt szakemberekből álló zsűri értékeli: Batta András muzi­­kológus, a Zeneakadémia rektora, Hamar Zsolt zeneszerző és karmes­ter, Jeney Zoltán zeneszerző, Sopro­ni József zeneszerző, valamint az est két karmestere, Keller András hege­dűművész és Rácz Zoltán ütőhang­szeres művész dönt a díjakról. A kezdeményezést az Oktatási és Kul­turális Minisztérium is támogatja: a reneszánsz év második szakaszá­nak kifejezetten a kortárs művésze­teket előnyben részesítő büdzséjé­ből 16 millió forinttal járulnak hoz­zá a költségekhez és a második díj­hoz. Az első és harmadik helyezés jutalmát az Artisjus biztosítja. A szervezők a versennyel hagyo­mányt kívánnak teremteni, és re­mélik, hogy a kezdeményezésnek lesz folytatása. Január 12-én a Bartók rádió is közvetíti a Művészetek Palotájából a nagy eseményt, amely egész biz­tosan nem lesz rövid: a koncerten mind a nyolc mű megszólal, ezután ülésezik a zsűri, és bejelenti a győz­teseket. Farkas Zoltán, a MR3-Bar­­tók rádió adófőszerkesztője el­mondta: januárban még egy nagy kortárs zenetörténeti eseményt su­gároznak: a New York-i magyar évad részeként a Carnegie Hallban többek között Eötvös Péter, Ligeti György és Kurtág György művei is elhangzanak. Halász: Hiller zsarolja a színházi szakmát M Dombi_________________________ Z­sarolja a színházi szakmát Hiller István kulturális minisz­ter, amikor azt ígéri, hogy négymil­­liárd forinttal több támogatást kap­nak jövőre, ha az Országgyűlés elfo­gadja az előadó-művészeti tör­vényt. Jelenleg nem a törvény elfo­gadásának kikényszerítése, hanem a színházakat kiszolgáltatott hely­zetbe hozó törvénytervezet vissza­vonása lenne elvárható - mondta Halász János, a kulturális albizott­ság alelnöke tegnap Debrecenben. Halász úgy fogalmazott: a szo­cialisták hazudnak, amikor a szín­házak esetében többlettámogatás­ról beszélnek; a tény az, hogy a költ­ségvetés jelenlegi harmadik válto­zata többnyire a tavalyinál is ala­csonyabb összegű támogatással számol, az első költségvetési terve­zethez pedig minden színháznak több tíz millió forintos támogatás­csökkenéssel kell számolni még nominálértékkel is. Ez azt jelenti, hogy bemutatók fognak elmaradni minden színházban. Ahhoz, hogy a színházak tervezni tudjanak, és jó színvonalú előadásokat hozzanak létre, tisztában kell lenniük anyagi lehetőségeikkel. Nem sokat segít rajtuk, hogy a kulturális kormány­zat az elvont pénzek helyett kilátás­ba helyezett egy 1,7 milliárd forin­tos pályázati csomagot. A pályáza­tokról egyébként is rossz a tapasz­talat színházi berkeken belül, hi­szen az idén mindössze 100 millió forintot ítéltek oda, azt is kizárólag szocialista vezetésű városok teátru­mai kapták meg. A közművelődési normatívák kapcsán Halász János rámutatott: az ezen a területen előirányzott csökkenéssel a szocialista kor­mányzat láthatóan az ellenzéki ve­zetésű megyében akar bosszút áll­ni, pedig sem jobboldali múzeum, sem jobboldali levéltár, sem jobb­oldali könyvtár nem létezik. Ez szá­mokban azt jelenti, hogy míg 2004- ben 385 forint volt a közművelődé­si fejkvóta lakosonként, addig a 2009-es új változata 350 forinttal számol a megyékben. Hasonlóan megnyirbálják a helyi közművelő­dési közgyűjtemények fenntartásá­hoz szükséges normatívákat is, a 2004-es 1116 forinttal szemben 1061-et irányoz elő a 2009-es bü­dzsé új tervezete. Halász János kije­lentette: sovány vigasz, hogy ugyanez a helyzet az oktatás terüle­tén és a szociális szférában is. Vál­ság esetén éppen az oktatást és a kultúrát kellene erősíteni a kilába­lás érdekében, éppen ezért a Fidesz módosító indítványokkal próbálja elérni, hogy a szocialisták ne lehe­tetlenítsék el a kulturális szférát. 2008. november 6., csütörtök kultúra tizei „Újramesélt” klasszikusok? Megnyirbált, átírt Jókai- és Gárdonyi-regények megtévesztő­ címlappal A Nógrádi család meghúzva, újraírva adja közre nemzeti klasszikusaink munkáit. A ma­gyarázat: az Egri csillagok rosszul van megírva, Jókai né­­metes-latinos háttérműveltsé­ge, terjedelmessége, hömpöly­gő mondatai már nem találnak utat a mai emberhez. És külön­ben is, Nyugaton már több év­százada mesélik újra, rövidít­ve, akár hexameterből prózába áttéve a klasszikusokat. II Varga Klára__________________ I­lyen és hasonló érvek sora hangzott el a Nógrádi Gábor (többek közt Koltai Róbert-filmek forgatókönyvírója) és fia, Nógrádi Gergely (a bulvársajtóból ismert szerző) által „újramesélt”, százva­­lahány oldalasra kurtított két Jó­­kai-regény (A kőszívű ember fiai, Az arany ember) és Gárdonyi Géza: Egri csillagok szintén átírt változa­tának sajtóbemutatóján. A legfőbb indok persze az volt, hogy a tanuló ifjúság a régies nyelvezet, körülmé­nyes megfogalmazások miatt nem tudja elolvasni a nemzeti klasszi­kusokat, ám Nógrádiék által lepo­rolva mégis el lehet juttatni hozzá­juk a nemzeti alapértékeket és álta­lános emberi értékeket hordozó, fordulatos történeteket. A jelenlé­vők a kemény fedeles kötetek cím­lapján hiába keresték az újramesé­­lő szerző nevét és a „Jókai Mór nyomán”, illetve a „Gárdonyi Géza nyomán” feliratot, amely híven el­igazíthatná, és nem megtévesztené a könyv vásárlóját és olvasóját. A miértre annyi volt a válasz: ez nyu­gaton is így szokás. Próbaképpen Az arany ember kétféle változatá­ból olvasta fel az első oldalt Koltai Róbert színművész és Nógrádi Ger­gely. A kurtított változatban a Vas­kapuról annyi derül ki, hogy nagy és veszélyes, míg az eredeti, terje­delmesebb leíró szöveg az ásvány­világtól az élő természeten és ter­mészeti erőkön át a láthatatlan fel­sőbb hatalmakig terjedő egységes dimenzióba állítja Jókai a Vaskapu szimbólummá emelkedő látvá­nyát. (Ez a jellegzetesen magyar lá­tásmód, az „egybelátás” képessége adott nekünk egyébként annyi No­­bel-díjas természettudóst.) Amikor szóvá tettük, hogy a fentiek alapján lényeges rész ke­rült ki a regényből, és nem biztos, hogy helyes Jókait „pörgősebbre” írni, mivel egy regény nem csak történetet ad át, meglehetősen in­dulatos válaszokat kaptunk. Az idősebbik Nógrádi azt a vádat hangoztatta, hogy mint „látók” nem akarjuk odaadni Jókait a „nem látóknak”, és inkább rajta szeretnénk hagyni a sok évtizedes port. Az ifjabb Nógrádi azt jósolta, hogy újabb, még tovább egyszerű­sített változatok készülhetnek klasszikus regényeinkből, és ak­kor az ő átiratai számíthatnak a tömegek számára nehezen hozzá­férhető klasszikusnak. Tarján Ta­más irodalomtörténész arra hivat­kozott, hogy a magyar tizenévesek nem tudnak megbirkózni az ere­deti szövegben a római kovácsis­ten nevével. (Ötödikben történe­lemből tanulnak az összes fonto­sabb görög és római istenről.) A bemutatón az is kiderült, hogy újabb rövidített regények vannak előkészültben a kiadónál. (Victor Hugo: A nyomorultak, Mikszáth Kálmán: Szent Péter es­ernyője). De vannak újabb tervek is: az Ó- és Újtestamentum, az Ili­ász, az Odüsszeia - amely a sajtó­anyagban Odüsszeuszként szere­pel -, Mikszáth Fekete városa, Vernétől A tizenöt éves kapitány, Jókai És mégis mozog a földje, s számos más klasszikus magyar és világirodalmi alkotás mind-mind nyirbálás, átírás, „ifjítás” előtt áll. Klasszikusok Ahogy szeretnéd! Ujrameséltük: 1:-; * i A kőszívű ember fiai | Egri csillagok ! Az arany ember Vendégkönyv BÉVÉVÉH o Bekés Pél: H Ha azt akarjuk, hogy a mai fj .: olvasó ♦ és nem csupán a­­ gyerekekre,fiatalokra gondolok -­ ismerje, élvezze mindazokat a­­ szellemi kincseket, amelyeket­­ elődeink felhalmoztak, akkor a­­ mai nyelvezethez és ír szövegértéshez igazodó minőségi­­ átdolgozások elkerülhetetlenek."­­ El Vitray Tamás: Jókai Mór eredeti regénye alapján újramesélte: Nógrádi Gergely Jókai Mór A kőszívű ember fiai Százötven éve már, hogy a három varadlay fiú és bátor édesanyjuk szenvedélyes története megdobogtatja az olvasók szívét. A barátjáért a farkasokkal is szembeszálló hűséges Ödön, a heves és férfias Richard, a félénk, de Önfeláldozó Jenő küzdelmét izgalmas és fordulatos regényben tárja elénk „a ne­mzet mesemondója­’. A gyönyörű Aranka, a hős Edit, és az elvetemülten gonosz Alfbusine pedig a nagy magyar mesemondó imádott vagy gyűlölt nőalakjai közül is kiemelkednek. Az anyai gondoskodás, és a hazánk iránti szeretet legnagyobb és legismertebb magyar regénye A kőszívű emberfiai. Mindenkinek szól, legyen hát ez a 21. századivá varázsolt Jókai*mű'valóban mindenkié. JÓKAI MÓR (1025-102­4} „A nemzet mesemondója'’ Jókay Móricz néven született 2835-ben. Petőfi még ezen a néven ismerte meg a pápai református kollégiumban. Később egy levél címzésében Jókai Mórként szerepelt, amiért rendkívül dühös volt, de Petőfi unszolására attól fogva mindent ezen a néven üt alá. Rendkívüli akció: 600 oldal helyett 160. .Klasszikusok, ahogy szeretnéd" ÁTDOLGOZÁSOK. Franciaországban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban bevett gyakorlat hogy különféle korosztályok számára rö­­videbb,­­újramesélt" változatokat adnak ki a könyvkiadók. Goethe Faustja, Flo­­mérosz mindkét eposza, Cervantes Don Quijotéja, a Shakespeare-drámák mese-, illetve prózai változatai hozzátartoznak a könyvesboltok kínálatához. Az átdolgozást különféleképpen jelzik: előfordul, hogy a címlapon szerepel az átdolgozó neve, máskor csak a könyv belsejében tüntetik fel. Jókai négy regényéből még az író életében Bródy Sándor készített ifjúsági átiratokat, ezek azonban nem váltották le az eredeti regényeket, sőt feledésbe mentek, miképpen Illyés átdolgozott Bánk bánja is. Nyertes ’56-os forgatókönyvek ■ Sashegyi_______________________ K­ ihirdették kedden a Magyar Televízió és a Miniszterelnö­ki Hivatal által Film - Szabadság­­ ’56 címmel október elején sebtiben meghirdetett forgató­könyvíró- és ötletpályázat ered­ményeit. A harmincévesnél fiata­labb diákoknak kiírt pályázatra összesen 220 érvényes munka ér­kezett be, amelyből hattagú zsűri választotta ki azt a hetet, amelyet az ígéretek szerint az MTV meg­filmesít, és egy év múlva, 2009. október 23-án főműsoridőben be­mutat majd. A nyertes pályamunkákról döntő zsűri elnöke Bereményi Gé­za és a többek közt a Taxidermia című filmet is jegyző Pálfi György filmrendező, tagjai pedig Rainer M. János, az 1956-os Intézet igaz­gatója, Gryllus Dorka színművész­­nő, Seres Tamás, az MTV rendező­je és Meskó Zsolt producer voltak. Az általuk kiválogatott forgató­­könyvek és ötletek közt van olyan, amelyben Petőfi Sándor győzködi a forradalom évfordulóján az ut­cán sétáló, értetlenkedő Nagy Im­rét arról, hogy ő valóban hősnek számít (Tucsni László: Októberi séta), akad, amely a miskolci sor­tűz legfiatalabbik áldozata, a 13 évesen kivégzett Misley Emese tör­ténetét idézi meg (Varga Katalin: Misley). Pálfi Györgynek Hidasi Kata és Harasztos Péter Corvin köz című tervében az tetszett a legjobban, hogy az orosz katona és az őt lelövő magyar forradalmár alakjaira nem aggattak díszítő jel­zőket a szerzők, hanem egyfor­mán kezelték mindkettőjüket. Megvalósításra vár még Bence Ba­lázs Októberi ifjak, Birtalan Ilona Liliána Lyuk és Csigás Viktor Dá­vid 1956 című műve mellett a Be­­fürödve című terv is, amelyet a Ciszterci Szent Imre Gimnázium diákja jegyez két tanulóról, akik összeverekednek. A háttérben, mint később kiderül, nagyapáik állnak, akik mindketten harcoltak ’56-ban, de csak az egyikük a for­radalom oldalán. A pályázó Kiss Emmának a terv kapcsán feltették a kérdést, szerinte ez a film felold­­ja-e majd az „elődök által elülte­tett ellentéteket” a hasonló cipő­ben járók közt, ám a szerző úgy vélekedett, ezek az ellentétek meg­maradnak. A pályamunkák alkotóinak nagy része a családi emlékezethez nyúlt vissza, nagyszülők élménye­iből táplálkozott. Rainer M. János szerint egy film minden esetben fikció, s nem fontos, hogy a forga­tókönyv hű legyen a történeti narratívához. Womex-díj a Muzsikásnak A világ egyik legfontosabb világze­nei vásárán, a sevillai Wo­­mexen idén a Muzsikás együt­tes vehette át azt a rangos dí­jat, amellyel évente a műfaj legkiemelkedőbb előadóit és együtteseit tüntetik ki. A Mu­zsikás az első kelet-európai ze­nekar, amely megkapta a kivé­teles teljesítményt elismerő szobrocskát. (MTI) Elismerték a Magyar népmeséket Rangos elismeréssel jutalmazta a 40 ország részvételével meg­rendezett chicagói nemzetközi gyerekfilmfesztivál a Kecske­­métfilm Stúdió Magyar nép­mesék sorozata Hogyan telt el gyermekkorom? című epizód­ját. Horváth Mária rendezése az animációs televízió-prog­ram kategória első díját nyerte el. A Magyar népmesék soro­zat A kiskondás és A nyúlpász­­tor című epizódjai hamarosan a teheráni Roshd nemzetközi filmfesztiválon versenyeznek, utóbbi a portugáliai Espinhó­­ban november 10-én kezdődő filmversenyen is indul. (M. G.) Fotóhónap Tegnap megkezdődött a Fotóhó­nap. Országszerte több mint 50 fotókiállítás nyílik novem­berben, a Dialógus címet viselő fesztivál központi helyszínén, a budapesti VÁM Design Centerben nyíló hat tárlaton kortárs alkotások mellett soha nem látott archív felvételek is szerepelnek. (MTI) Tizenegy új olasz film Budapesten Tizenegy új olasz filmet láthat a közönség a budapesti Puskin moziban a ma kezdődő Kö­zép-európai Olasz Filmfeszti­válon. A november 16-ig tartó fesztivál díszvendégei között lesz Pupi Avati rendező, Sergio Rubini rendező, szí­nész, Carla Cavalluzzi forgató­könyvíró és Isabella Ragonesi színésznő. (MTI) Pécsi L. Dániel címereiből Illusztris vendégek részvételével a III. Erdélyi hetek nyitó rendez­vényeként kedden megnyílt Pécsi L. Dániel jelképművész tárlata a pesti Székelykapu vendéglőben. A neves címer­tervező a megnyitón átadta a vendéglő címeres zászlaját, amelyet a történelmi egyházak képviselői megáldottak. (MN) Sediánszky János Illyés Gyula-díja A Magyar Pen Club ma délután öt­kor adja át az Illyés Gyula-díjat Sediánszky János író-műfordí­tó, főszerkesztőnek, a francia nyelvű kultúra hazai és a ma­gyar kultúra franciaországi ter­jesztésében kifejtett munkás­ságáért a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban. (P. Z.) Farkas Ádám tárlata Ma este hatkor nyílik meg Farkas Ádám szobrászművész kiállí­tása a Kévés Stúdiógalériában (Budapest VIII., Baross u. 13.).(Cs.J.) Gyűjteni művészet Bukta Imre, Csontó Lajos, Konok Tamás, feLugossy László, Kon­koly Gyula, Türk Péter, Gálhi­­dy Péter és még mások, össze­sen hatvanhárom kortárs mű­vész százötven művét tartal­mazza a Gyűjteni művészet című kiállítás, amely ma este hatkor nyitik meg a Pintér Sonja Galériában (Bp., Markó u. 3/B). (P. Z.)

Next