Magyar Nemzet, 2008. december (71. évfolyam, 328-355. szám)

2008-12-01 / 328. szám

EP-vereségre készül az MSZP? Se húzónével, se nagy kam­pánnyal nem készül az MSZP a jövő nyári európai parlamenti választásra - értesült a távira­ti iroda vezető szocialista poli­tikusoktól. A Győr-Moson- Sopron megyei MSZP-elnök Molnár Csaba marad, aki ma teszi le miniszteri esküjét. HÍRÖSSZEFOGLALÓ I­smét Molnár Csaba lett az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei el­nöke - döntött a megyei küldött­­gyűlés szombaton. A politikus a kormányfő-pártelnök emberének számít, ő foglalja el mától a közleke­dési miniszteri bársonyszéket. Gyurcsány Ferenc miniszterje­­löltje 33 éves, tanítóképzőt végzett, majd az ELTE jogi karán diplomá­zott. Molnár Csaba politikai kar­rierje 2004-ben lódult meg, amikor - Gyurcsány Ferenc miniszterel­nökké választása után - az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnö­kévé választották. A fiatal politikus 2006-tól országgyűlési képviselő, megyei önkormányzati képviselő, a közgyűlés szocialista frakciójának vezetője 2008 őszéig. Még 2006-ban a Nyugat-dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanács elnökévé nevezik ki, ezt a pozíciót 2008 májusáig töltöt­te be. Ekkor lett a gazdasági tárca államtitkára. A győri MSZP-szervezet egyéb­ként Gyurcsány Ferencet jelölte a szocialista párt országos elnöki tisztségére, amiről a párt március 21-22-i tisztújító kongresszusa dönt. Ugyanitt döntenek a párt európai parlamenti (EP) listájáról, amelyen - az MTI értesülései sze­rint­­ nem lesz húzónév. A távirati irodának vezető szocialista politi­kusok ezt azzal indokolták, hogy ebben a helyzetben nem célszerű a lista élére írni Gyurcsány Ferenc nevét, mert az csak indokolatlan spekulációkat indítana el. Koráb­ban felvetődött, hogy hazai „nagy­politikusként” Göncz Kinga kül­ügyminiszter legyen az EP-listave­­zető, de ez is lekerült a napirendről, mert most a kormány stabilitása a legfontosabb cél, amelynek „nem tenne jót egy minisztercsere” - mondták az MTI-nek szocialista el­nökségi tagok. Nagy kampánnyal sem készül az MSZP az EP-választásokra - legalábbis most így nyilatkoztak a párt vezetői. Magyarázatként hoz­záfűzték, az uniós választásokon egész Európára jellemző, hogy so­sem a kormánypártok nyernek, és az első uniós váasztás óta kiderült: „politikailag semmi jelentősége nincs, hogy hány képviselőnk van az EP-ben”. Emlékezetes, az előző EP-vá­­lasztások előtt Kovács László akko­ri MSZP-elnök azt mondta, a vok­solásnak nincs belpolitikai jelentő­sége. A vereség után három hó­nappal Gyurcsány Ferenc lett a kormányfő, Kovács Brüsszelben folytatta. Molnár Csaba Erőt demonstrált a közszféra A kormány megérti, de nem ad többet • Jöhet a sztrájk? ■ Több tízezren tüntettek a Kossuth téren Folytatás az 1. oldalról • Ebben a kormánnyal tavaly kötött megállapodás maradéktalan be­tartását követelik az érdekvédők, miszerint jövőre legalább négy százalékkal kell emelni az illetmé­nyeket, februárban plusz kétheti bért kifizetni, illetve a jövő évi 13. havi juttatást a régi rendszernek megfelelően, 2009 decemberében kell utalni. Ehelyett a kabinet no­minálisan fagyasztaná be a bére­ket, és elvenné a plusz egyhavi jut­tatást, amivel összességében 12 százalékos reálbércsökkenéssel sújtana hétszázezer közszolgálati dolgozót. A szakszervezetek hang­súlyozzák, tisztában vannak azzal, hogy a világgazdasági válság Ma­gyarországon is rendkívüli intéz­kedéseket követel, azt azonban el­fogadhatatlannak tartják, hogy en­nek terheit a kormány aránytala­nul és igazságtalanul hárítja a tár­sadalom különböző rétegeire. „A tőkére is terheljenek, ne csak a munkára!” - szögezi le a petíció. A dokumentumot átvevő Ma­xim Péter semmit nem mondott a szakszervezeti vezetőknek, később a Kormányszóvivői Iroda adott ki közleményt. Eszerint a kormány is­meri és megérti a közszféra szak­szervezeteinek követeléseit, melyek közül kész minden olyat teljesíteni, amely az Országgyűlés által elfoga­dott költségvetési keretszámok ha­tárán belül marad. A kormány megismételte korábban tett ajánla­tát, hogy javaslatot tesz az alacsony fizetésűek kompenzációjára. Ez minden bizonnyal kevés lesz a szakszervezeteknek, amelyek, ha nem kapnak elfogadható ajánlatot, január 12-én országos közszolgála­ti sztrájkot tartanak. Ilyen jellegű munkabeszüntetésre még nem volt példa hazánkban. A mindvégig békés budapesti tüntetés résztvevői nemcsak a Par­lament előtt demonstráltak, hanem csoportokban több minisztérium épületéhez is vonultak, ahol szintén ismertették követeléseiket. ■ A HETVENMILLIÁRD TITKA. La­punk a múlt héten tárta fel, hogy a jövő évi költségvetési javaslatban hetvenmilliárd forintos tartalékot különítettek el elsősorban a közal­kalmazottak és a köztisztviselők elbocsátásával kapcsolatos végki­elégítésekre. Erre a pénzre költség­­vetési szervek, önkormányzatok pályázhatnak, hogy ki tudják fizet­ni a végkielégítést. Ha átlagosan bruttó egymillió forintos fájda­lomdíjjal számolunk, akkor a keret hetvenezer közszolga elbocsátását fedezi. (MN) A válság terheit aránytalanul és igazságtalanul hárítja át a kormány a társadalomra fotó: MÁTÉ PÉTER Kérdőre vonják Hunvaldot Erzsébetvárosi panama: vizsgálatot követel a Fidesz Az erzsébetvárosi ingatlanpanama néven kirobbant büntetőügy fő gyanúsítottját, Gál György helyi SZDSZ-es frakcióvezetőt rács mögé juttató, a gyanú szerint a kerületi lakóházakat kenőpén­zért megvásárló Nagy György vállalkozó lapunk értesülése sze­rint vádalku részeként Hunvald György MSZP-s polgármester­re, sőt volt fideszes képviselőkre is terhelő vallomást tett. A ke­rület vezetője úgy tudja, a nyomozók a napokban meghallgat­ják, ezt követően pedig bizonyítani akarja, hogy minden ügylet törvényes volt. A Fidesz mindenre kiterjedő vizsgálatot követel. .... Szabó Zsolt______________ N­ emcsak dagad, hanem egyre zavarosabbá is válik az erzsé­betvárosi korrupciós ügy, amely­ben a Központi Nyomozó Fő­ügyészség Gál György helyi szabad demokrata frakcióvezetőt, a képvi­selő-testület gazdasági bizottsági elnökét a múlt héten őrizetbe vette, a bíróság pedig 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte. Lapunk információi szerint a csaknem két­százmillió forintos kenőpénz elfo­gadásával gyanúsított SZDSZ-es politikus mellett Nagy György, a büntetőeljárásban október végén letartóztatott vállalkozó a nyomo­zóknak már „kipakolt”, ezért vád­alku részeként még a héten rab­láncra juttathatja az önkormányza­ti ingatlanpanama valamennyi sze­replőjét. Az ügyészség ma ad tájé­koztatást, és Nagy egyelőre lapunk­nak sem kívánt nyilatkozni, de egy magát megnevezni nem kívánó in­formátorunk szerint Hunvald György MSZP-s polgármester és az általa vezetett balliberális koalíció mellett több, a Fideszből azóta ki­zárt volt és jelenlegi önkormányza­ti képviselő is megszavazta a tör­vénytelen házeladásokat még az előző ciklusban. Úgy tudjuk, az ügy odáig fajulhat, hogy akár még idő­közi önkormányzati választást is tarthatnak a városrészben. Vattamány Zsolt fideszes ön­­kormányzati képviselő szerint az ügyben elsősorban tisztázni kell a kerület szocialista polgármesteré­nek politikai felelősségét, ezért a következő képviselő-testületi ülé­sen vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik.­­ Követeljük egy­ben a teljes nyilvánosságot, az ön­­kormányzat internetes honlapjára pedig azonnal tegyék vissza az on­nan eltüntetett gazdasági bizottsági jegyzőkönyveket és előterjesztése­ket - szögezte le az ellenzéki politi­kus, kiemelve: az elmúlt években rendre felhívták a figyelmet a gya­nús ügyekre. A helyi Fidesz összeál­lítása szerint ezek mind a 2006 utá­ni esetekre vonatkoznak. Hunvald György szerint a na­pokban meghallgatja őt az ügyész­ség, azután mindent bizonyítani fog. Szerinte elképesztő, hogy a nyomozók hivatalos értékbecslések nélkül azt állítják, több száz milliós kár érte az önkormányzatot.­­ A Király utcai ügyletek valójában nem is létező szerződésekről szól­nak, hiszen idén januárban öt lakó­házra kötött adásvételi szerződés érvénytelenségét mondta ki a VII. kerületi képviselő-testület. A Király utca 15., 21., 25., 27., 29. szám alat­ti házak jelenleg is önkormányzati tulajdonban vannak. Bizonyítani tudom, hogy ezeket nem adtuk el áron alul, így a károkozás gyanúja sem áll fenn. Ha Gál Györgyöt meg­vesztegették, akkor azzal neki kell elszámolnia, de az önkormányzat pályázat nélkül csak olyan házakat adott el lakottan, amelyekben a bérlőknek törvény szerint nem volt elővásárlási joguk. Ezek zömmel műemléki védettségű lakások, amelyeknek felújítására az önkor­mányzatnak nincs pénze, vagy pe­dig olyan rossz állapotúak, hogy azokból amúgy is ki kellene költöz­tetni a lakókat. A Dob utca 14. szám alatti lakóházat évekkel ezelőtt 180 millió forintra értékelték fel, a Nagy György által korábban megvásá­rolt, majd valóban haszonnal to­vábbadott ingatlan jelenlegi befek­tetője most több mint 460 milliót fi­zetne nekünk, és most azt sem tud­juk, mit tegyünk - mondta Hun­vald, aki független igazságügyi szakértői vizsgálatot kér, és azt ígé­ri, hogy a gazdasági bizottság doku­mentumait mától felteszik az internetre. Ismeretes, a megalapozott gya­nú szerint a jelenleg előzetes letar­tóztatásban lévő Gál György hivata­los személyként összesen 195 millió forintos kenőpénzt kért és kapott Nagy Györgytől, aki 2003 és 2004 között nyolc lakóházat vásárolt meg pályázat nélkül, forgalmi érték alatt, 700 millió forint kárt okozva az önkormányzatnak. Az ingatla­nok értékesítésére strómanokkal létrehozott projektcégeknek - off­shore társaságok közbeiktatásával - eladott épületeket rövid időn be­lül, jelentős haszonnal egy külföldi vevőnek értékesítették. A gazdasági bizottság elnöke közölte Naggyal, hogy mennyit kell fizetnie az ügyle­tért, amelybe bevonták az érték­becslőt is. Sajtóinformációk szerint az egyik ilyen cég strómanja Nagy élettársa, a titkárnő Szijjártó Piros­ka volt, és 12 háznak lett ily módon a „tulajdonosa”. GARABITS NEM VOLT OTT. Tévesen közöltük lapunk szombati számában, hogy az Index mellett a Magyar Hírlap is azt állította volna, hogy Garabits Ká­roly, a Fidesz VII. kerületi ügyvezető alelnöke közvetítő volt az egyik gyanús ingatlanügyletben. Az érintettől és laptársunktól elnézést kérünk, ugyanak­kor tény, hogy Garabitsot ismerősei közül sokan felismerni vélték a Magyar Hírlap múlt csütörtöki számában közölt fotón, az SZDSZ-es Gál Garay téri lu­xuslakásának pincéjében parkoló Jaguar mellett álló személyben. Az ellenzé­ki politikus szerint az ügybe hiába akarják belerángatni, ugyanis ő nem volt ott Az Index állításával szemben Garabits Károly nem ismerte el, hogy ő az egyik ingatlanügyben közvetítő lett volna. A lapunk birtokába került vágatlan felvételen annyit mondott hogy ő nem foglalkozik házak vásárlásával, mert ő közvetít A politikus 1994-től párton kívüliként tevékenykedett, két éven át a helyi MSZP-frakció tagja, majd 2002ig tartó önkormányzati képviselősége alatt független képviselő volt 2004-ben lépett be a Fideszbe, és csaknem két évtizede működteti ingatlanközvetítő cégét 3 2008. december 1., hétfőBelföldö­n Mafai* faizet 1 A kis pártok mentik Gyurcsányt . Munkatársunktól___­______ A parlament ma folytatja le az adótörvények módosításáról szóló javaslat záróvitáját, majd a zárószavazást is megtartják. Vagyis pont kerül azon jogszabálycsomag végére, amely nagyban meghatá­rozza majd az ország jövő évi gaz­dálkodását. Ezzel kapcsolatban ér­dekes fejlemény, hogy Kóka János SZDSZ-frakcióvezető a hét végén kijelentette, pártja nem fogja támo­gatni a kormány által benyújtott adókoncepciót. A kis párt ugyanak­kor egy hete arról döntött, hogy magát a költségvetést átsegíti a par­lamenti megméretésen. Kóka János szerint azonban „fe­lelős ellenzéki pártként” a rossz adótörvényeket nem szabad meg­szavazniuk. A frakcióvezető azt mondta, hogy a kormány által be­nyújtott adócsomag szinte semmit nem tartalmaz azokból a szükséges lépésekből, amelyek előrelendíthet­nék a gazdaságot. - Ezek a javasla­tok nem segítik a munkahelyte­remtést, nem egyszerűsítenek, ha­nem bonyolítanak, nem enyhíte­nek, hanem szigorítanak - jelentet­te ki Kóka. A szabad demokraták ezért önálló adójavaslatokat készí­tenek, amelyek az adóreform meg­kezdését, a járulékfajták csökkenté­sét, a kivételek és mentességek kö­rének szűkítését, a vállalkozásokat és az élőmunkát terhelő közterhek mérséklését, illetve érdemi egysze­rűsítéseket szorgalmaznak. Felértékelődhet viszont az ügy­ben az MDF szerepe. A párt évek óta hangoztatott egyik legfőbb kö­vetelése az örökösödési illeték el­törlése volt. Ez - bizonyos korláto­zásokkal - bekerült a kormány koncepciójába. Ha az MDF nemet mondana az adótörvényekre, úgy saját követeléseinek megvalósulá­sát is veszélyeztetné, így elképzel­hető, hogy a költségvetés alapját ké­pező adótörvényeket éppen a fó­rum támogatásának köszönhetően viszi át a kormány, a költségvetést magát pedig az SZDSZ voksaival biztosan sikerül elfogadni. Folytatódik Vasban az MDF bomlása il Borsodi Attii.a_____________ M egszűnt múlt pénteken a Vas megyei MDF egyik leg­régebbi alapítású helyi szervezete, a körmendi csoport mintegy 20 év után bomlott fel - tájékoztatta la­punkat Nagy Gábor László, az Ifjú­sági Demokrata Fórum Vas me­gyei elnöke. Néhány nappal koráb­ban pedig a kőszegi szervezetben lemondott és kilépett a csoport el­nöke, Kaltenecker Lajos - a hírt maga az érintett is megerősítette. Előzőleg már megírtuk, hogy kilé­pett az MDF-ből a szombathelyi szervezet tagságának csaknem fe­le, köztük Racker Béla kőszegi ön­­kormányzati képviselő, aki egyben a párt Vas megyei és országos vá­lasztmányának is tagja, valamint Nagy Gábor László. Ezt követően a városi elnökség is lemondott, in­formációink szerint a vasi kilépési hullám nem elszigetelt jelenség a pártban, az ország más megyéiben is zúgolódnak az MDF jelenlegi ve­zetésével elégedetlen helyi szerve­zetek. Pettkó András, az MDF elnök­ségi tagja kérdésünkre úgy fogal­mazott, a történtek mindennapo­sak egy párt életében, „alapszerve­zetek folyamatosan szűnnek meg és jönnek létre”. Arra a kérdésre, hogy a történtek helyi vagy orszá­gos ügyként kezelendők-e, csak annyit mondott, páran úgy gon­dolták, hogy vagy abbahagyják a politizálást, vagy más politikai csoporthoz csatlakoznak. Mint azt megírtuk, a kilépő tagok többsége a Herman István által tavaly ta­vasszal alapított Magyar Vállalko­zók és Munkaadók Pártjában poli­tizál tovább.

Next