Magyar Nemzet, 2009. január (72. évfolyam, 1-30. szám)
2009-01-02 / 1. szám
Magyar Nemzet • Belföld ^ 2., ^ Rovatvezető: Huth Gergely Távozik az SZDSZ-es kampányfőnök Az ajánlószelvény-botrány miatt lemondott az SZDSZ-es Jónás Ferenc ferencvárosi választási bizottsági tagságáról. A szabad demokraták kerületi kampányfőnöke azzal indokolta döntését, hogy lejárató kampány indult ellene. A rendőrség közben lefoglalta az összes leadott kopogtatócédulát a ferencvárosi önkormányzatnál. (MN) Aláírásgyűjtés a privatizáció ellen Már letölthető a www.igazsagossag.hu című internetes honlapról az a népszavazási aláírásgyűjtő ív, amelynek kitöltésével a fővárosi önkormányzat közművagyonának további kiárusítását, privatizációját akadályozhatják meg a budapestiek. Az egyigenes kérdés a fővárosi önkormányzat valamennyi cégében még meglévő tulajdonrészének megtartására irányul. A Társadalmi Igazságosság Pártja ügydöntő népszavazási kezdeményezését már hitelesítették, a referendum kiírásához január végéig 140 ezer aláírás kell. (Sz. Zs.) Angyalka és lekvár Gyurcsánynak Egy idős asszony már második éve küldi el a kormányfőnek saját csipkebogyólekvárját - közölte a kormányszóvivői iroda. A tájékoztatás azt sem hallgatta el, hogy „Gyurcsány Ferenc mind a három üveget hazavitte és családi körben fogyasztotta el”. Az MTI beszámolója szerint a kormányfő tavaly is több száz ajándékot kapott. Az állampolgárok is meg-meglepik Gyurcsányt: csokoládét, bort, kézzel horgolt angyalkát is kapott a miniszterelnök. (MN) Folytatódó sztrájk? A MÁV Zrt. és a szakszervezetek képviselői kedden késő este aláírták a 2009. évre vonatkozó kollektív szerződést, valamint a 4,1 százalékos bérfejlesztést rögzítő megállapodást. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) nem szerepelt az aláírók között, az érdek-képviseleti szerv továbbra is fenntartja a hétszázalékos béremelésre vonatkozó követeléseit, valamint azt, hogy a vasúti dolgozók kapjanak fejenként 250 ezer forintot abból a több mint százmilliárdból, amely a MÁV Cargo eladásából befolyt. A VDSZSZ továbbra is sztrájkkal fenyeget. (MN) Reáltárgyak: jelentős visszaesés A Hiller István vezette minisztérium elhallgatja a magyar diákok teljesítményének romlását A magyar diákok diadalmenetéről szóló hírekkel kürtölte tele a magyar sajtót a Hiller-tárca a tanulók természettudományos és matematikai ismereteit vizsgáló nemzetközi TIMSS- felmérés kapcsán. Tény, hogy a magyar diákok még mindig a világ élvonalában vannak, ám ha a jelenlegi oktatáspolitika folytatódik,már nem sokáig. Hillerék arról nem beszélnek, hogy a hazai fiatalok teljesítménye - egy kategória kivételével - az utóbbi négy évben súlyosan visszaesett. A teljesítményromlás oka a drasztikus óraszámcsökkentés, az oktatási kormányzat azonban úgy csinál, mintha nem látná az aggasztó jeleket, és folytatja a reáltárgyak lassú kivégzését. Farkas Manda Matematikából és természettudományból is a világ élvonalába tartoznak a magyar fiatalok - jelentette be a napokban Csillag Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője a 2007-es TIMSS- felmérés kapcsán. Csillag szerint a magyar diákok a felmérés mind a négy területén az átlag felett teljesítettek, három területen pedig a legjobbak között szerepeltek. Hangsúlyozta: a természettudományok esetében Magyarország egyike annak a nyolc országnak, ahol a negyedik évfolyamos diákok eredménye folyamatosan javult az első felméréshez képest. A nyolcadik évfolyamos diákok kimagasló eredményét a TIMSS-felmérés hivatalos bostoni sajtótájékoztatóján is kiemelték. Kizárólag a távol-keleti országok diákjai előzték meg a magyar fiatalokat, az európai országok közül ők bizonyultak a legjobbaknak. Ez a Hiller-tárca öszszegzése, amelynek állításai igazak, ám egy alapvető szempontot kifelejtettek az elemzésből: azt, hogy a negyedik osztályosok természettudományos ismereteinek vizsgálata volt az egyetlen olyan kategória, ahol javult hazánk teljesítménye, a másik három kategóriában súlyosan romlott az eredmény a korábbi évekhez képest. A természettudományok területén a tízéves diákok a kilencedik helyen végeztek az 59 ország részvételével zajló felmérésen. Ez volt a 2007-es felmérés egyetlen pozitívuma: a négy évvel ezelőtti eredményhez képest hat ponttal javult a teljesítményük. A 14 éveseknél már nem ilyen fényes a helyzet: az 1999- es felmérés óta folyamatos a teljesítményromlás, átlagosan 10 ponttal értek el kevesebbet a felmérésen a 2007-es nyolcadikosok, mint a nyolc éve versenyzők. Ez a helyezésszámban is megmutatkozik, hiszen korábban a magyarok már a negyedikek is voltak a versenyben. Matematikából tízéves diákjaink nem jutottak az első tíz közé, csak a tizenötödik helyen végeztek. Itt tapasztalható a legnagyobb teljesítményromlás: átlagosan 19 ponttal kevesebbet szereztek a hazai fiatalok, mint négy éve, és több helyet visszacsúsztak a rangsorban. A tizennégy éves tanulók még mindig a világ legjobbjai közé tartoznak, csupán öt ország előzte meg őket, 1999 óta viszont ebben a kategóriában is romlott az eredményünk, az utóbbi nyolc évben nyolc pontot veszítettünk. A felmérés összegzése az okokra is rámutat - Hillerék persze erről is hallgatnak. A TIMSS szerint Magyarországon - a 4. osztályos természettudományos oktatás kivételével - minden vizsgált területen drasztikusan csökkentek az óraszámok az elmúlt négy évben, vagyis csak abban a kategóriában javultak az eredményeink, ahol a tárca nem kurtította meg az óraszámokat. Rámutatnak arra is: legnagyobb változás a 8. osztályos természettudományos oktatásban ment végbe, ahol a fizika, a biológia és a kémia tantárgyakban összesen 44 órával csökkent az éves órakeret. Magyarországon 4. osztályban a matematika és a természettudományok oktatására fordított idő lényegesen elmarad - előbbiből 34, utóbbiból 13 órával - a felmért országok átlagától. Eközben a jó eredményt elért országok óraszámai sokszor nagymértékben meghaladják az átlagot, például a több kategóriában győztes szingapúri diákok évente 91 órával tanulják bővebb időkeretben a matematikát. Hasonló a helyzet a nyolcadik osztályban is: a magyarországi 99 órás keret a legalacsonyabb az átlagnál jobban teljesítő országok között. Bűncselekmény gyanúja a Zrínyin Bűncselekmény történhetett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem lakóparképítőknek értékesített Üllői úti campusának bontása közben - gyanítja a rendőrség. Az egyik leomlott épület ugyanis a nyomozók szerint gondatlanság miatt okozta egy járókelő halálát. Az ingatlan nemrég érdekes körülmények között jutott egy izraeli-holland érdekeltségű cégcsoport birtokába. Haraszti Gyula________________ Foglalkoztatás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés. Ennek a bűncselekménynek a gyanújával indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) egykori Üllői úti épületeinek bontásakor meghalt férfi ügyében. A Bolyai főiskola felső szintje hatvan méter hosszan omlott az utcára. A teljes felső emelet az útra zúdult, és az épületen dolgozó munkások jelezték a tűzoltóknak, hogy valószínűleg egy ember a romok alatt van. A helyszínre több tűzoltó és mentőautó érkezett, a holttestet keresőkutyák segítségével találták meg. Az egyetem egykori campusának több épületét bontották egyszerre a helyszínen a katasztrófa idején. A nagy múltú ZMNE Üllői úti ingatlanjaiba izraeli-holland érdekeltségű lakóparképítők tették be a lábukat egy kerületi tranzakció után. A beruházók megjelenéséhez a balliberális vezetésű IX. kerületi önkormányzat hozzájárulása is kellett, amely társulási szerződést kötött a Magyarországon, Romániában és Lengyelországban is lakóingatlan-nagyberuházásokat végrehajtó Olimpia Group cégcsoporttal. Az Olimpia Group magyarországi kivitelezője az a Nanette Construction Hungary Kft., amelynek tulajdonosi, vezetői köre izraeli, hollandiai vállalkozókhoz köthető, és számos lakóparkot, apartmanházat épített már Magyarországon. A velük kötött megállapodás értelmében a kerületet tízszázalékos részesedés illeti meg a nyereségből, amely az egyetemi ingatlanok megvásárlása után kerül a konzorcium kasszájába. A ferencvárosi önkormányzat 5,630 milliárd forintért vásárolta meg a nagy értékű ingatlanokat a Honvédelmi Minisztériumtól. Az állami vagyonról szóló 2007-es törvény ugyanis erre adott lehetőséget, és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács is a két állami szereplő közötti vagyonértékesítésre adott engedélyt 2008. április 16- án. A helyi önkormányzatnak viszont nem volt forrása az objektum megvásárlására. Ezért ingatlanpiaci szakértők közreműködésével juttatta tízszázalékos részesedésért az ingatlanokat a többmilliárdos vételárat kifizető Olimpia Group cégcsoport birtokába. Gondatlanság okozta a Bolyai főiskola épületének összeomlását? fotó: mti/füzesi Ferenc ■H % 'v'>' * i - SALKAHÁZI SÁRÁRA EMLÉKEZTEK. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek megáldotta a II. világháborúban zsidókat mentő Boldog Salkaházi Sára új emléktábláját Budapesten, a IX kerületi Bokréta utca 3. számú ház falán. Az épület részleteiben még azonos azzal a házzal, amelyből 1944. december 27-én hatodmagával elhurcolták. fotó: nagy Béla MI A TIMSS-FELMÉRÉS? A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study - Nemzetközi matematika- és természettudományvizsgálat) négyévente végzett felmérés, amely a negyedik és nyolcadik évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi képességét vizsgálja. Magyarország 1995 óta vesz részt a felmérésben. 2007-ben összesen 59 ország tanulóinak teljesítményét hasonlították össze mintegy 425 ezer diák részvételével. belpol@magyarnemzet.hu t- ,* )■ » 1 - MMMMM ~ MM Mi a ■ V' -X MN ■ y* MM! *■ MMMI Mi S Wi Űjra pályáztat az ORTT Az Alkotmánybíróság döntése tisztázhatja a jogi helyzetet Is Munkatársunktól._____________. A médiahatóság január elsejétől ismét oszthat ki sugárzási hullámsávokat, mivel a tavalyi év utolsó napján lejárt a 2007 novemberében életbe lépett frekvenciamoratórium. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) korábban azért hirdette meg az immáron elévült rendelkezést, mert a médiatörvény és a digitális átállásról szóló jogszabály módosítása ezt tette indokolttá. Ezt követően a parlament is úgy döntött, hogy a frekvenciák megpályáztatásának és az ezekkel kapcsolatos koncessziós ügyletek lebonyolításának jogát december 31-ig elvonja az ORTT-től. Minthogy a moratórium nem csupán a frekvenciák kiadására, hanem a már koncesszióba adottak meghosszabbítására is vonatkozott, így a rendelkezés miatt a két legnagyobb kereskedelmi rádió, a Sláger és a Danubius is várakozni kényszerült. A két csatorna lejáró frekvenciaszerződései miatt - minthogy a moratórium megszűnt - immáron kiírható a pályázat. Az ORTT idei munkatervének élén szerepel az országos, rádiós műsor-szolgáltatási jogosultságok pályáztatásának megindítása és az eljárás lefolytatása „szabályozástól függően” megjegyzéssel, hiszen a kiemelt stratégiai célok, feladatok lajstromának elfogadásakor még nem lehetett tudni, életbe lép-e január elsején az a médiatörvénymódosítás, amelynek értelmében automatikusan újrázhatott volna a Danubius, illetve a Sláger Rádió üzemeltetője. A jogi heryzet... -«.A. A médiatörvényt december Ratisch módosította az Országgyűlés; ennek egyik fontos eleme, hogy a korábban hét évre elnyert frekvenciát a médiumok - pályáztatás nélkül - bizonyos feltételek mellett további öt évig megtarthatják. Ez a módosítás viszont Sólyom László köztársasági elnök szerint alkotmányos aggárt SS hészen sérti az alaptörvény sajt. Szabadságot védő rendelkezéseit. A törvénymódosítást ezért az államfő nem írta alá - így az hatályba sem lépett -, hanem az Alkotmánybíróságtól kért állásfoglalást. A bírói testület ugyanakkor valószínűleg csak hónapok múlva dönt az ügyben, ezért a pályáztatást a korábbi szabályok szerint kell lefolytatni.