Magyar Nemzet, 2009. február (72. évfolyam, 32-58. szám)
2009-02-02 / 32. szám
Magyar Nemzet Belföld 2009. február 2., hétfő Rovatvezető: Huth Gergely Szegedi erőszak: rendőri hírzárlat Az oktatási miniszter semmit nem tesz az iskolában történtek kivizsgálásáért Egyre homályosabbá válik a szegedi iskolai erőszak ügye, már a rendőrség sem nyilatkozik. Kezdetben csoportos nemi erőszakról és annak több hónapos eltitkolásáról cikkezett a sajtó, ám az érintett iskola igazgatója cáfolta ezt, és játéknak minősítette az öt fiú és a kilencéves kislány között történteket. Megkérdeztük Hiller Istvánt, nem kezdeményez-e vizsgálatot, ám az oktatási miniszter szót sem veszteget erre. Farkas Melinda____________ A szegedi iskolaügy egyértelműen és világosan indult, ám az újabb és újabb nyilatkozatoknak és cáfolatoknak köszönhetően mára teljes a káosz. A családok azonban attól nem nyugszanak meg, ha az illetékesek elhallgatják az ügyet. A szülőkben ez csak kétségeket kelt, megingatja az iskolarendszerbe vetett bizalmukat, és félve engedik el gyerekeiket az iskolába. Egy szegedi általános iskola napközis foglalkozásán tavaly őszszel öt kilencéves fiú megerőszakolt egy ugyanennyi idős kislányt. Az információt a rendőrség megerősítette. Leszögezték: nemi erőszak megalapozott gyanúja miatt nyomoztak, ám mivel a gyerekek fiatal kora büntethetőséget kizáró ok, megszüntették a nyomozást, és átadták az ügyet a gyámhatóságnak. A hír országos megdöbbenést váltott ki, ám hamarosan jöttek a cáfolatok és a történteket bagatellizáló megnyilvánulások. Szabó Lászlóné, az iskola igazgatója a Független Hírügynökségnek kijelentette, hogy náluk nem történt nemi erőszak, a gyerekek csak játszottak. Szerinte ebben a korban lehetetlen, hogy a fiúk megerőszakolták volna osztálytársukat. Úgy gondolja, hogy csak imitálták a dolgokat, vagyis azt csinálták, amit a filmekben vagy az interneten láthattak. A rendőrség és az igazgató állításai egymásnak szögesen ellentmondanak, ezért megkerestük Tuczakov Szilvánát, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferensét, és arra kértük, mondja el, hogy a valóságban mit történt. A sajtóreferens azonban megdöbbenésünkre kijelentette, hogy napokkal az eset nyilvánosságra kerülése után már nem kíván nyilatkozni az ügyről. Rendőrségi berkekből annyit azért sikerült megtudnunk, hogy a rendőrök a jogi értelemben vett nemi erőszak megtörténtét vizsgálják, nem pedig a biológiai erőszakét, és ez a kettő nem esik egybe. A büntetőjog szerint a közösülés már akkor is megtörtént, ha a nemi szervek érintkeztek egymással, a tizenkét év alattiakat pedig védekezésre képtelennek tekinti, így esetükben akkor is erőszakos közösülésről van szó, ha az a beleegyezésükkel történt. A rendőrség azonban nem hajlandó elárulni, mi történt valójában, pedig a szülők és a gyerekek százezreinek érdeke az lenne, hogy kiderüljön az igazság. Bár az eset már lassan egy hete nyilvánosságra került, Hiller István egyszer sem szólalt meg az ügyben. Lapunk ezért írásbeli kérdéseket intézett az MSZP-s oktatási miniszterhez, ám igen szűkszavú választ kaptunk, amelyből arra lehet következtetni, hogy Hiller egyáltalán nem foglalkozik az iskolai erőszak problémájával. Arra a kérdésre, hogy a tárca indít-e rendkívüli vizsgálatot a szegedi ügyben, Szüdi János közoktatási szakállamtitkár úgy válaszolt: a minisztériumnak nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy egyedi ügyekben az iskolákban történtek kivizsgálását rendelje el. A Pedagógsok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint Hillernek igenis lennének eszközei a helyzet kezelésére. Kerpen Gábor kijelentette: egy konkrét ügy kivizsgálását valóban nem rendelheti el az oktatási miniszter, de utasíthatná a tárca háttérintézményeként működő Oktatási Hivatalt, hogy vizsgálja ki, megfelelő volt-e az iskola eljárása. Az érdekvédő kijelentette: az iskolai brutalitás magától nem múlik el. Emlékeztetett: korábban azt javasolták, hogy az iskolákban kötelezően alkalmazzanak gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket, ám Hiller elvetette az ötletet. Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos közleményében leszögezte: „minden mást félretéve fogom kivizsgálni az ügyet, meghallgatom az iskola, a fenntartó és a hatóságok álláspontját”. Szijjártó vezeti az elnöki stábot Orbán Viktor pártelnök felkérésére tegnaptól Szijjártó Péter vezeti a Fidesz elnöki stábját - közölte a Fidesz. A párt elnöke egy januári interjúban mondta, hogy február 1-jétől egy teljesen új irányítási rendszerben működik majd a Fidesz nemcsak az európai parlamenti (EP-) kampány miatt, hanem az országgyűlési választás miatt is. Orbán Viktor arról is szólt, hogy Deutsch Tamás helyett más lesz a kabinetfőnöke, mivel a politikus biztos helyet kapott a Fidesz EP-listáján. (MTI) Több jelölt Boross mandátumára Az MDF országos választmánya február 14-én dönt arról, ki kapja meg Boross Péter parlamenti mandátumát - mondta Makay Zsolt, a testület elnöke szombaton. Makay emlékeztetett arra, hogy a volt miniszterelnök február elsejével mondott le parlamenti mandátumáról. Az országos választmánynak harminc napon belül, azaz március elsejéig kell megneveznie az utódot - tette hozzá. A Pest megyei választmány három személyt javasolt a mandátumra: Dragon Pál Pest megyei elnököt, Droppa Béla megyei alelnököt, valamint Vella Nándort, Csömör alpolgármesterét. (MTI) Esztergom: sikeres a babaprogram Az ezredik esztergomi baba szüleivel írta alá a helyi önkormányzat a gyermekvállalást segítő Szent Miklós Alap támogatási szerződését. A városvezetés 2005. január elseje óta minden megszületett gyermeknek letétbe helyez félmillió forintot, amelyet húsz éven át évi ötvenezer forinttal gyarapítanak. A kedvezményezett fiatal így hárommillió forintot vehet fel 21 éves korában, amelyet otthonteremtésre és felsőfokú tanulmányokra használhat fel. A gyermekvállalási kedv növelése miatt indított program meg is hozta a várt eredményt: korábban Esztergomban 200 gyermek született évente, most viszont több mint 300. (MTI) ISZONYAT. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fábiánháza általános iskolájában egy kilencéves kislányt erőszakoltak meg iskolatársai egy vécékefével. A rendőrség szerint az iskola vécéjében két 10-12 éves kislány bántalmazott egy 9 éveset majd több iskolatársuk szeme láttára erőszakkal egy vécékefe nyelét dugták a hüvelyébe. A két elkövető eddig annyit mondott, hogy ők csak hülyéskedtek Mivel az erőszakoskodók 14 évnél fiatalabbak nem lehet őket meggyanúsítani. Csontvázak a tatai szekrényben Az edzőtábor volt MSZP-s vezetője a párt helyi alelnökének is adott megbízásokat • Velkei oda Gyula Balázs neve gyanúsítottként még nem merült fel a tatai edzőtábor vezetője, Orbán István ügyével kapcsolatban - mondta lapunknak Léber Gabriella. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője azokra a sajtóértesülésekre reagált, amelyek korábban arról számoltak be: a rendőrség a közelmúltban kihallgatta Bodát az Orbán-ügyben. Boda Gyula Balázs MSZP-s városi alelnök, építési vállalkozó állítólag korábban a tatai edzőtáborban számos jól jövedelmező munkát kapott párttársától. Boda neve nem csak Tatán ismert, miután két tatabányai lakóparknál is pórul jártak vele a leendő tulajdonosok. A politikus cége, a Pólus Kft. ellen ugyanis felszámolási eljárás indult. A lakók azóta nemcsak a banki kölcsönöket törlesztik, hanem az albérletet is, mivel a Boda cége által épített Bárdos utcai lakópark része lett a felszámolási vagyonnak. Ismert, hogy Tata polgármestere, Michl József mindeközben kezdeményezte, hogy a szocialisták hívják vissza az önkormányzat gazdasági bizottságából az előzetes letartóztatásban ülő Orbán Istvánt és a most megyei elnökké választott Boda Gyula Balázst, mert egy év alatt szinte részt sem vettek a bizottsági üléseken, így érdemtelenül veszik fel tiszteletdíjukat. Eközben gőzerővel folyik tovább a nyomozás Orbán István, a város edzőtáborának volt igazgatója ellen - tudta meg a Magyar Nemzet. - Jelenleg a szakértői vélemények értékelése zajlik, ám a nyomozás eredményességének érdekében egyelőre bővebb információval a rendőrség nem tud szolgálni - nyilatkozta Léber Gabriella. Hozzátette, hogy a nyomozás még több hónapig is eltarthat, mert a szerteágazó ügyben számos szakértői véleményt kell beszereznie a rendőrségnek. Annyi biztos, hogy március 12-ig rács mögött marad Orbán István, az MSZP volt Komárom-Esztergom megyei alelnöke. Orbán Istvánt ötrendbeli sikkasztással, valamint hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel gyanúsítják. A volt táborigazgató, aki 2008. szeptembere óta ül előzetesben, a gyanú szerint az edzőközpont előtt felállított, Fáklyavivő címet viselő szobor kivitelezőitől 250 ezer forintot kért jogtalanul, továbbá több esetben is visszaélt hatalmával. Orbán barátait, ismerőseit ingyen szállásolta el a tatai táborban, akik ingyen étkezhettek, emellett a tábor konyhájáról élelmezési anyagokat vitetett ki. Alkoholos befolyásoltság alatt a sportközpontban közlekedési balesetet is okozott a volt alelnök. Az előzetes letartóztatásban lévő volt táborigazgató (balra) korábban, Gyurcsány Ferenc társaságában fotó: Máté Péter Református püspököket iktattak be Egy hét leforgása alatt beiktatták hivatalába a négy megválasztott református püspököt. Közülük három - Bölcskei Gusztáv, Szabó István és Csomós József - korábban is püspök volt, Steinbach József azonban első hatéves ciklusát kezdhette meg. Joó István_________________ Lassan befejeződik az általános tisztújítás a református egyházban. Az utóbbi bő egy hét a hazai második legnépesebb egyházban a püspökök és világi vezetőtársaik, a főgondnokok, valamint az egyházi és világi főjegyzők beiktatásáról szólt. Három ciklust, azaz 18 évet töltött ki a Dunántúli Református Egyházkerület élén Márkus Mihály. Utódja Steinbach Józsefben, őt múlt hét pénteken szentelték fel Pápán. Ünnepi beszédében Steinbach püspök hangsúlyozta, a Szentlélek elsődleges hatótere az egyház, ezért is tartja elengedhetetlennek a lelkipásztori munka folyamatos erősítését. Korábban - január 24-én - a tiszáninneni egyházkerület korábbi és most újabb hat évre bizalmat kapott püspöke, Csomós József foglalhatta el hivatalát Miskolcon. Január 27-i kezdettel Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök kezdte meg harmadik ciklusát Debrecenben. Bölcskei, aki a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is, az ünnepi közgyűlésen kiemelt feladatként jelölte meg az idei Kálvin-évet és a májusban esedékes alkotmányozó zsinatot. Utóbbi az egész Kárpátmedencei magyarság reformátusságát érinti. A határon túli egyháztestek vezetését is magában foglaló, úgynevezett Generális Konvent többéves munkája nyomán ez év tavaszától remélhetőleg újra egységes magyar református egyházról beszélhetünk. Szabó István második hatéves püspöki periódusát kezdte meg a budapesti székhelyű dunamelléki egyházkerületben, őt 28-án iktatták be. - Nem állom útját, hogy feltáruljon múltunk, mert az a mi múltunk, a mi történetünk - jegyezte meg Szabó püspök a kommunista diktatúra alatti egyházi kollaboráció feltérképezésének befejezetlensége kapcsán. ■ KATOLIKUS VÁLASZTÁS: A pannonhalmi főapátság konvent-káptalanja újabb kilenc évre Várszegi Asztrik püspököt választotta főapátnak. belpol@magyarnemzet.hu Holnap tárgyalják a Princz-ügyet Holnap kezdi meg a tárgyalást a Legfelsőbb Bíróság Princz Gábor és társai ügyében. Az ügyészség azt kéri: hanyag kezelés helyett hűtlen kezelés bűntettében állapítsák meg a Postabank négy egykori vezetőjének bűnösségét, és pénzbüntetés helyett ítéljék őket felfüggesztett szabadságvesztésre. A vádlottak felmentésért fellebbeztek. és Kulcsár Anna Princz Gábort, a Postabank volt elnök-vezérigazgatóját és helyetteseit 2006. július 11-én, első fokon felmentette a Fővárosi Bíróság (FB). Úgy találta, a bankárok nem sértették meg a vagyonkezelés szabályait, és anyagi hátrányt sem okoztak az állami tulajdonú banknak. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly január 10-én megváltoztatta az elsőfokú határozatot, s Princz Gábort és három helyettesét, Varga Ivánt, Tan Józsefet és Lovas Józsefnét bűnösnek mondta ki hanyag kezelés vétségében. Princzet 3 millió, helyetteseit 1,5-1,5 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A döntés szerint a bankárok gondatlanul látták el feladatukat, vagyonkezelői tevékenységüket. A pénzbüntetés öszszegét a tábla a vádlottak jelenlegi körülményei alapján szabta ki, s nem vette figyelembe, hogy Princz egykor évi 70 millió, három helyettese pedig 35-35 millió forintot keresett. A másodfokú büntetőtanács szerint gondatlan magatartásukkal a vezetők maguk idézték elő azt a helyzetet, amely az 1997. februári bankpánikhoz vezetett, és 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott. A bíróság úgy vélte, a hátrány létrejöttében közrehatott a tulajdonosok magatartása és a bankfelügyelet mulasztása is. A Legfőbb Ügyészség ezután a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordult. Itt holnap kezdik meg a harmadfokú tárgyalást. A vádhatóság szerint a bankárok nem gondatlanul, hanem szándékosan idézték elő a vagyonvesztést. Legalábbis úgynevezett eshetőleges szándékkal: beletörődtek, hogy gazdálkodásuk tőkevesztéssel jár. Az ügyészség úgy véli, a ráfizetés 1998 elejére 27,5 milliárd forintot tett ki. A vádhatóság felfüggesztett börtön kiszabását javasolja. A tábla döntése ellen a vádlottak felmentésért fellebbeztek. Princz Gábor a korábbi tárgyalásokon úgy vélekedett: az 1995-ös Bokros-csomagnak és a bankpániknak tudható be a népszerű pénzintézet kudarca. Az Orbánkormány egyébként hivatalba lépése után, 1998-ban 144 milliárd forintos tőkeemeléssel mentette meg a hitelintézetet az összeomlástól, így akadályozta meg, hogy lakossági bank ügyfelei elveszítsék betéteiket. Princz Gábor