Magyar Nemzet, 2009. február (72. évfolyam, 32-58. szám)

2009-02-25 / 55. szám

Magyar Nemzeti Kultúra 2009. február 25., szerda Rovatvezető: Vitézy Zsófia Hazakerült az apátsági alapítólevél B Gul­yás J. Attil­a_____________ B­ izonyára történelmi ünnep­napként kerül majd be a ma­gyar középkor, jelesül Somogyvár krónikájába a település Kupa-he­gyén álló egykori bencés apátság alapítólevél-másolatának haza­ke­rülése. A Szent László király első te­metkezési helyén álló, XI. század végén alapított apátság alapítóle­vél-másolatát - amelyet eddig az „anyaintézmény”, a franciaországi Saint-Gilles apátság dokumentum­­gyűjteményében őriztek - az Or­szágházban vette át Gérard Lar­­chertől, a francia nemzetgyűlés el­nökétől Szili Katalin, a parlament elnöke és Móring József Attila or­szággyűlési képviselő, Somogyvár polgármestere. Az emlékhely feltáró munkáit folytató Bakay Kornél őstörténész, régész is örömmel fogadta a ma­gyar-francia barátság újabb tanú­jelét bizonyító gesztust, ugyanak­kor lapunknak arról beszélt: jó len­ne, ha ezek után felgyorsulhatná­nak, s Somogyváron a romfeltárási munkálatok.­­ Egy éve Szili Katalin húszmillió forint támogatást ígért a somogyvári tervek megvalósításá­hoz, ám ebből csak hatmillió érke­zett meg. Az idén tízmillió forintra volna szükség ahhoz, hogy a Kupa­hegyen egy rendes látogatóközpont létesülhessen - mondta a régész. Radnóti életművéről A mártírhalált halt költő születé­sének századik évfordulója alkalmából a Szegedi Tudo­mányegyetemen Radnóti Centenáriumi Emlékbizottság alakult. A városhoz több szál­lal is kötődő művészről és életművéről a márciusban kezdődő programsorozatban jeles hazai és határon túli iro­dalmárok, helytörténészek, muzeológusok, levéltárosok, színművészek, fiatal tudósok és külföldi Radnóti-fordítók emlékeznek meg. (P. T. Gy.) Elhunyt Anavi Ádám Pár nappal századik születésnapja előtt elhunyt Anavi Ádám te­mesvári magyar költő. Erdély legidősebb irodalmárát, szín­műíróját, műfordítóját, a Ro­mán Írószövetség többszörös kitüntetettjét hétfőn érte a ha­lál. Anavi 1928 óta publikált, legutóbb 1996-ban jelent meg kötete, amely betiltott műveit is tartalmazta. (MTI) Nem élnék más életet Pokorny Lia a véletlenekről, a színház szerepéről és a családról Nagy sikert aratott a Vőlegényben, a Tisztújításban és Gáspár Sándorral együtt A csúnyában is. Legutóbb a Szonyában jelení­tette meg pontos és finom művészettel a haldokló anyát. Orszá­gosan ismertté a Beugró című tévéműsor tette. Pokorny Lia szín­­művésznő útja a Pinceszínházból szinte egyenesen vezetett a Bárkába, majd jelenlegi társulatába, az Új Színházba. II Pethő Tibor György__________ E­gy nyilatkozatát olvastam nemrégiben: sokallta a naiva­­szerepeket. Tényleg olyan sok volt? - Amikor a kisfiam, Misi szüle­tése után egy évvel visszajöttem a színházba, a Vőlegényben léptem fel, s az volt talán az utolsó, kifeje­zetten naivaszerep. Egyébként gyö­nyörű naivaszerepeket játszottam főként Szép Ernő- és Molnár Fe­­renc-darabokban, de tényleg na­gyon vágyódtam már valami más­ra. Időnként persze még rám tör a nosztalgia a pályakezdő évek iránt. - Hogyan szánja el magát egy vi­déki lány a színi pályára ? - Igazából soha nem akartam más lenni, csak színész. Visegrá­­don - akkor ott laktunk - az álta­lános iskola szavalóversenyén érez­tem ezt biztosan először. Véletlenek sorozata hozott el engem idáig. A tévében láttam például teljesen vá­ratlanul, hogy a Pinceszínház fel­vételt hirdet. Felvettek. Aztán a Bárkába mentem, itt tanultam meg a szakma alapjait. A következő évadban már a Lila ákácban ját­szottam Tóth Mancit. Sok felkérést elutasítottam, de úgy éreztem, az Új Színházéra igent kell mondanom. Jól tettem, nagyon szeretem a tár­sulatomat. - Hogyan hoz meg egy döntést? Hogyan választ színházat? - Van egy alapelvem: az ember­nek meg kell éreznie azt a pillana­tot, amikor léphet vagy cseleked­het, s azt is, amikor várakozni kell. Ha az ösztöneimre, az érzéseimre hallgatok, akkor jól döntök. Mintha egy sugallat lenne, s ennek engedel­meskedni kell. Nem tudom persze megfejteni, milyen a tökéletes élet. Amikor az ember sikeres? Amikor boldog? Egyet tudok biztosan: nem élnék más életet. Nem véletlen, hogy ezt az utat járom. Ebben a sors, vagy ha úgy tetszik, Isten se­gítségét, akaratát is érzem. - A legkedvesebb szerepe? - A Szonyában az anya. Minden pillanata kristálytiszta: nem csak tudom, érzem is, mi miért történik. Kockáról kockára nyomon követ­hető számomra az összes jelenet és mozdulat. Felelősség a színpadon állni, s fontos dolgokról beszélni, mert nem mindegy mit és hogyan közlünk. Egy jó előadás nem fény­kép, hanem a fénykép utáni pilla­nat. Hisz, amíg benne vagyunk, nem látunk rá, tehát egyszerre kell ott és akkor a jelenről beszélni és még valami pluszról, ami által felis­merhetjük, mi miért történik. Vagy­is a megoldásról. Dosztojevszkijt is ezért szeretem. Beszél bűnösökről, de nem ítéli el a hőseit. Megtanít valamit, amitől több leszek. - Keveset látjuk fűmen. Nem vonzza a moziszerep? - Most forgatok Kocsis Ágival, a Pál Adrienn című alkotásban, de többet még nem mondhatok róla. A színészeket nagyon vonzza a film, engem is, de eddig nem bombáztak ajánlatokkal. Ha bele­gondolok, jobb is így. Hét előadá­som van, az Új Színház mellett ját­szom a Tháliában és a Beugróban. S a kisfiam mellett sincs rá igazán időm. - Milyen változást hozott az éle­tében a Beugró? - Nyilván jóval többet foglal­koznak velem. Szeretném az éle­tem intim részét megtartani, ódz­kodom attól, ami a magánélete­met sérti, vagy túl sok energiát vesz el. Felelős vagyok az élete­mért. Nemcsak magamért, hanem a kisfiamért is. Nem lehet tehát mindent elvállalni, mindenre igent mondani. - Mennyire érinti a bulvársajtó kíváncsiskodása? - Nagyon bántóan. Előfordult már például olyan is, hogy olyan in­terjút akartak velem közölni, amit nem készített el velem senki, ha­nem korábbi beszélgetéseimből ol­lóztak össze. Ráadásul az egyik elő­adásunk sajtófőnökének beleegye­zését is kérték volna a hátam mö­gött, mintha tudnék a dologról. Szerencsére felhívott telefonon, így nem jelent meg az „interjú”. - Sokat említi a kisfiát. Látta már ő színházban az édesanyját? - Én nem akartam, de egyszer elkísért édesanyámmal a színház­ba, s kitalálta, hogy megnéz. A Vő­legény ment éppen. Nagyon izgul­tam, állandóan ki-kipalantottam rá, fegyelmezetten végignézte az előadást. A Tisztújításban is látott, s azt mondta, milyen szép voltál! Misi állandó figyelmet, szeretetet igényel, s ez erős tartást ad. A leg­boldogabb pillanatok, amikor együtt bekuckózunk, magunk mel­lé veszünk sok csemegét, és végig­beszélgetünk egy délutánt. .Igazából soha nem akartam más lenni, csak színész." fotó: székelyhídi balázs HALGMIJrlLili NŐI ALKOTÓK A TÁNCSZÍNHÁZBAN ! A 6-ai gálaest után Schäffer Erzsébet beszélget az előadás­­sorozat alkotóival: Barta Dórával, Ladányi Andreával, Horváth Zsófiával, Foltin Jolánnal és Bozsik Yvette-el. 2009. március 6-7-8. Nemzeti Táncszínház www.tancszinhaz.hu / info: (06 1) 370 8649, 201 4407 1014 Budapest, Színház u. 1 -3. kultura@magyarnemzet.hu Gödöllői kastély: megújulást ígérnek Minden eddiginél nagyobb megújulást ígér a Gödöllői Királyi Kastély vezetése az elkövetkező időszakra. A kastélyban első­sorban funkcionális tereket, turisztikai kínálatot szándékoznak bővíteni uniós támogatással. A tervekről és az idei programok­ról tegnap számoltak be a nyilvánosságnak. M Sashrégyi Zsuota______________ S­ikerre vagyunk ítélve - mond­ta Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazga­tója, aki rámutatott arra, a most következő lesz a negyedik megúju­lási szakasz a kastély történetében.­­ Soha ilyen összegű támogatás nem állt még rendelkezésünkre. Az Európai Unió (EU) a gazdasági és turisztikai versenyképesség fo­kozásában partner, így a most ter­vezett változtatások elsősorban a látogatók számának megsokszoro­zását célozzák, fűzte hozzá az igaz­gató. Az EU által biztosított anyagi háttérrel 2010-ig közel 2000 négy­zetméteren újulnak majd meg a múzeumi terek, kibővül az állandó kiállítás és az időszaki tárlatoknak is nagyobb felület jut. Átépítik az egykor a királyi gyermekek lakosz­tályaként működő Gizella-szár­­nyat, amely kiállítóteremként kap új funkciót, hasonlóan a Rudolf­­szárnyhoz, amelybe interaktív be­mutatókat is terveznek. Befejező­dik a Sörpince rekonstrukciója is, s mindemellett az angolkert szer­kezetének teljes megújítását is ter­vezik. Révész T. Mihály bízik ab­ban, hogy ezzel a fejlődés nem áll meg, s a következő renoválási sza­kaszban lehetőség nyílik az épület 7-es és 8-as szárnyának rendbeho­zatalára is.­­ A Gödöllői Királyi Kastély több pontban is kapcsolódik a kul­turális turizmus éve programsoro­zatához, ezért is válhatott plakát­jaink főszereplőjévé az épület, mondta Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-he­lyettese. E. Dózsa Katalin művé­szettörténész, a kastély múzeumi kurátora az állandó kiállítás várha­tó bővítéséről és a tervezett ideig­lenes tárlatokról beszélt.­­ A ma­gyarországi Erzsébet-kultusz köz­pontja vagyunk. Ezt maximálisan ki szeretnénk használni, ezért is indítottuk el azt a hagyományt, hogy a koronázási hétvégén min­den évben valamilyen, Erzsébet ki­rálynéhoz kapcsolódó történeti ki­állítást rendezünk, mondta a mű­vészettörténész, aki most a Titánia lovagjai című sorozat következő, Andrássy Gyuláról szóló tárlatát készíti elő. Március 20-án Hager Ritta kárpitjaiból nyílik kiállítás, s áprilisban jelenik meg a kastély gondozásában egy kötet gróf Feste­tics Mária udvarhölgy Budán és Gödöllőn papírra vetett naplójá­ból, amely Erzsébet királyné min­­ dennapjaiba enged bepillantást. A kastély gazdag zenei prog­ramjáról Bogányi Gergely zongora­­művész, az intézmény zenei kurá­tora csak annyit mondott: nem a legdivatosabb sztárokban, hanem a legkiválóbb művészekben gon­dolkodott, amikor összeállította az idei koncertműsort, amelynek leg­közelebbi eseményén, február 28- án Kéry János invitálja közönségét a magyar zongorairodalomban va­ló barangolásra. 2000 négyzetméteren újulhatnak meg a múzeumi terek fotó: Tóth Tibor A közép-európai operaházak jövője Vasárnap kezdődik a visegrádi négyek dalszínházi vezetőinek tanácskozása­ ­! Kiss Eszte­r Veronika_________ K­ét fontos találkozónak lesz házigazdája a Magyar Állami Operaház az idén. Vasárnap kez­dődik a visegrádi négyek (V4) operaházi vezetőinek tanácskozá­sa az Ybl-palotában, ahová a négy ország öt városának (Budapest, Pozsony, Kassa, Varsó és Prága) kilenc intézménye ül össze, hogy a válságról, a megoldási lehetősé­gekről és az együttműködésről tárgyaljon. A kétnapos ülés díszvendége Joan Holender, a bécsi Staatsoper igazgatója lesz, aki mellett a szlo­vének is megfigyelői státust kap­nak a találkozón. Vass Lajos, az Operaház főigazgatója elmondta: a finanszírozási és menedzsment­kérdések mellett szó esik majd a „szükséges jó vagy rossz közal­­kalmazottiságról”, az ezt szabályo­zó különböző művészeti, illetve színházi törvényekről, amelyek az egyes országokban már törvényre emelkedtek, vagy épp előkészítési szakaszban vannak.­­ Arról is be­szélünk majd, hogyan tudjuk eze­ket a jogszabályokat az operára al­kalmazni, hogy a nem igazán „színháziasított” státusok hogyan működtethetők ezen törvények alapján praktikusan, de az egyes embereknek mégis biztonságot adva - fogalmazott. Vass Lajos emlékeztetett: összesen kilencszáz közalkalmazott dolgozik az intéz­ményben, és ezenfelül közel két­­háromszáz fővel állnak szerződés­ben. Téma lesz emellett a díszlet­gyártás költséghatékonyabbá téte­le és az ezzel kapcsolatos együtt­működési lehetőségek. A V4-talál­­kozó már az Opera Europa októbe­ri budapesti ülését készíti elő, amely jelentős eredmény szá­munkra, hiszen hazánk csak 2007 óta tagja a 108 intézményt tömörí­tő európai érdekszövetségnek. Ezen is a válság megoldási lehető­ségei és az együttműködés, vala­mint a budapesti opera 125. szüle­tésnapja lesz a fő téma. Az Operaház többéves szünet után ismét saját kiadványokkal je­lentkezik. Egy dupla könyvvel pó­tolták a 2004-2006-os évkönyve­ket, a Hungarotonnál megjelenik egy multimédiás, öt óra zenét tar­talmazó lemez és egy több mint százoldalas könyv az intézmény nagy korszakairól és jelentős alak­jairól. A Scolar Kiadó gondozásá­ban pedig egy kétnyelvű „back­­stage-fotóalbum” lát majd napvi­lágot. Vass Lajos az Operabál elleni sajtóvisszhang kapcsán emlékez­tetett: a bált nem az intézmény szervezi, hanem egy kft., amelyik még egy korábbi operavezetéssel kötött bérleti szerződést. Ha ezt felbontanák, a dalszínház 300 mil­­ lió forinttól esne el.

Next