Magyar Nemzet, 2009. július (72. évfolyam, 178-208. szám)
2009-07-01 / 178. szám
Magyar Nemzet Belföld , július 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Kilép az Új Generáció Az SZDSZ Új Generáció szervezetének tegnap lemondott tisztségviselői közül négyen a liberális pártból is kiléptek. Közleményük szerint Léderer András, Takács Flóra, Földiák János és Ferenczi Annamária döntött úgy, hogy nem kíván tovább az SZDSZ tagja lenni. A nap folyamán korábban Léderer András, a párt ifjúsági szervezetének elnöke azt közölte: testületileg lemondott az SZDSZ Új Generáció elnöksége. A négyek közölték, nem látnak esélyt arra, hogy az SZDSZ a liberális szavazók számára vonzó alternatíva legyen. (MTI) Hatályon kívül helyezett fegyelmik Eljárásjogi okok miatt tegnap hatályon kívül helyezte a nagykanizsai polgármester mindhárom fegyelmi büntetését elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság. Az érintett Marton István (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: szakszerűen és jogszerűen látja el polgármesteri feladatait, azok, „akik fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellene, vonják le a következtetést”. Hozzátette, hogy a jegyzőnek az ellene indított fegyelmik előkészítése helyett a város érdekeivel kellett volna foglalkoznia. (MTI) Meggyalázták az emléktáblát Tegnap ismeretlenek meggyalázták a Lánchíd budai pillérén elhelyezett, a tanácsköztársaság vörös terrorja áldozatainak emléket állító Hollánemléktáblát. A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese megerősítette: munkatársaik este kaptak bejelentést a történtekről, a helyszínelés után pedig az első kerületi kapitányság ismeretlen tettes ellen rongálás megalapozott gyanújával indított nyomozást. (MN) Egészségügy csődközelben? A járóbeteg-szakellátók is a fizetésképtelenség határára kerülhetnek A kórházak után a járóbetegszakellátók is azt vetítették előre, hogy tömegesen kerülnek majd csőd közeli helyzetbe, ha a következő hónapokban is az áprilisihoz hasonlóan alacsony marad a finanszírozásuk. B Zivkovics Natália_____________ A kialakult helyzet miatt rendkívüli elnökségi ülést tartott tegnap a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 elnevezésű szervezet. A résztvevők által elfogadott határozatban - amelyet eljuttatnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójának, Rendek Vilmának is az olvasható, hogy előrejelzések szerint tagjaik finanszírozási bevétele 5-10 százalékkal csökken majd 2009-ben a tavalyihoz képest, miközben költségeik folyamatosan emelkednek. Leszögezik: a járóbeteg-ellátásra fordítható keretösszegnek csak 45 százaléka maradt meg a második fél évre. Varga Imre, a szervezet elnöke szerint mindez azt vetíti előre, hogy intézmények sora kerül majd hamarosan működési zavarba. Az érintettek szerint eközben az OEP olyan döntéseket hoz - például bizonyos ellátástípust csak ellenőrzés után finanszíroz -, amely nemhogy nem segíti, hanem tovább rontja helyzetüket. Ismert, hasonló finanszírozási gondokkal küzdenek a kórházak is. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) leendő elnöke, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, volt szocialista egészségügyi miniszter például nemrég azt mondta: a több mint 120 hazai fekvőbeteg-ellátó intézmény mindegyikének veszélybe került a működése. Az MKSZ ezért mielőbbi forrásbevonást kért a kormánytól. Az Egyetemi Klinikák Szövetsége külön is megfogalmazta aggodalmát. Mint azt Székely Tamás egészségügyi miniszternek írott levelükben leszögezték: az áprilisi finanszírozás alapján láthatóvá vált, hogy a rendelkezésre álló pénzből a növekvő költségek mellett az egyetemi klinikák sem tudják biztosítani a megfelelő színvonalú egészségügyi ellátást. Ezért a jövőben nem fogadják a saját területükön kívülről érkező betegeket. A helyzet akkor vált kritikussá, amikor az újabb több tíz milliárd forintos forráskivonás miatt új finanszírozási szabályokat vezettek be az egészségügyben. Eszerint az áprilistól elvégzett gyógyító munkának csak egy részét ellentételezik fix díjjal, a fennmaradó résznél pedig az alapján határozzák meg a finanszírozás mértékét, hogy a kórházak összesen mennyi beteget láttak el. Minél többet, egy páciens ellátása után annál kevesebb pénz jár. Márpedig áprilisban az összteljesítmény jelentősen nőtt, így az egy betegellátási egységre jutó finanszírozás kritikusan alacsonnyá vált. A szolgáltatók állításával szemben Székely Tamás nem látja ilyen borúsan a helyzetet, szerinte az idén eddig mintegy 14 százalékkal több pénzt kaptak a fekvőbetegellátók, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Nemrég elmondta azt is, feltételezhetően a szolgáltatók egy része valótlan teljesítményt próbál elszámolni az egészségbiztosítónál, ezért emelkedhetett meg ilyen mértékben a kórházi teljesítmény. A jelentősen „túlteljesítő” intézmények vizsgálatra számíthatnak, finanszírozásuk egy részét pedig visszatartják. Emiatt perrel fenyegetik az államot a kórházak. ■ ÖNKORMÁNYZATI SEGÍTSÉG. Mától hat héten keresztül minden kedden és csütörtökön várják azok jelentkezését a hódmezővásárhelyi kórházban, akik úgy érzik, hogy a két évvel ezelőtti ágyszámleépítés miatt egészségügyi vagy anyagi káruk keletkezett, akár a hosszabb várólista miatt, akár azért, mert más városba kellett utazni orvoshoz - közölte Lázár János polgármester. A jelentkezőket egy szakértői bizottság hallgatja meg adataik titokban tartása mellett. A kárigények összegyűjtése után az önkormányzat jogi segítséget nyújt a jelentkezőknek a kormány elleni kártérítési perhez. FÉLMILLIÁRDOS HIÁNY A ZALA MEGYEI KÓRHÁZNÁL. Most jön a feketeleves - hangzott el tegnap Zalaegerszegen, a megyei kórház súlyos gazdasági helyzetéről tartott közgyűlési sajtótájékoztatón. A betegellátás jelenlegi színvonalát 800 millió forintból lehet megtartani, ezzel szemben az új finanszírozási rendszer szerint az OEP-től csak 730 milliót kap az intézmény. Év végére ez már 500 ezer forint hiányt eredményez - áll a kórház gazdasági helyzetéről készült előterjesztésben. Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke attól tart ellátási nehézségek lesznek majd Zala legnagyobb kórházában. - A megyei önkormányzat a finanszírozási gondok ellenére sem hagyja, hogy a kórház csődbe menjen - szögezte le. Csidei Irén kórház-főigazgató a tervezhetetlenséget tartja a legnagyobb problémának A költségnövelő tényezők között említette az energiaárak és az áfa emelkedését Felvetette: az egyébként is alulfizetett dolgozóik kötelező béremeléséhez sem kapják meg a szükséges fedezetet (G. J. A) Pályázatra kényszerítve A Slágernek és a Danubiusnak is ringbe kell szállnia a használt frekvenciáikért Alkotmányellenes a médiatörvény tavaly decemberi módosítása, amely szerint a Sláger és a Danubius Rádió újabb pályáztatás nélkül megtarthatta volna frekvenciáit - mondta ki tegnap a taláros testület. A két rádió műsor szolgáltatási engedélye idén novemberben lejár. Vége a kegyelmi időszaknak: ha tovább akarnak működni, versenybe kell szállniuk az eddig használt frekvenciáikért. Munkatársunktól._____________ Kedden hirdette ki az Alkotmánybíróság (AB) azt a határozatot, amely szerint alkotmányellenes a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénynek az a tavalyi módosítása, amely lehetővé tette volna a műsor-szolgáltatási jogosultság pályázat nélküli meghoszszabbítását. A tavaly decemberben, kétharmados többséggel meghozott parlamenti döntés értelmében a Sláger és a Danubius Rádió nem kényszerült volna arra, hogy műsor-szolgáltatási szerződésük novemberi lejárta után ismét pályázzanak frekvenciáikra. A törvénymódosítás szerint ugyanis az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályáztatás nélkül biztosíthatta volna további működésüket. Az ORTT már tavaly sem nézte jó szemmel a parlament döntését, így nem csoda, hogy Majtényi László testületi elnök a távirati irodának így reagált az Alkotmánybíróság tegnapi döntésére: „Ez egy jó határozat”. Az ORTT ráadásul már korábban úgy döntött, hogy kiírja a pályázatot a két rádió frekvenciáira, de hogy a helyzet „élessé” váljon, meg kellett várni az Alkotmánybíróság - végül a médiahatóságnak tetsző - állásfoglalását. A taláros testület azért szüntette meg a Slágert és a Danubiust igen kedvezően érintő törvénymódosítást, mert - az indoklás szerint - „a műsorszolgáltatási jogosultság több alkalommal történő, pályázat nélküli megújításának lehetősége alkotmánysértő módon korlátozza a sajtószabadsághoz, valamint a vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot”. Az AB kiemelte azt is, hogy a sajtószabadság, illetve ennek részeként a rádiózás és televíziózás szabadsága megköveteli: a törvényhozó indokolatlanul ne kedvezzen egyes piaci szereplőknek. Majtényi László hangsúlyozta: mindenképpen el kell kerülni, hogy legyen olyan időszak - amiatt, hogy a jogosultság lejártáig nem sikerül szerződést kötni a pályázat nyertesével -, amikor nem szól semmi a Sláger és a Danubius Rádió által most használt hullámsávokon. - Üzletileg igenigen hátrányos lenne a pályázók számára, ha elhallgatnának ezek a frekvenciák - jelentette ki az ORTT elnöke. RÁDIÓS PERESKEDÉS. Bíróságtól kérte annak megállapítását a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége, hogy megfelel-e a hatályos jogszabályoknak a Magyar Rádió elnöke, Such György megbízási szerződésének egyik pontja. A vitatott passzus az elnök díjazásával foglalkozik Az AB szerint alkotmányellenes a médiatörvény tavalyi módosítása fotó: nagy Béla belpol@magyarnemzet.hu Gyöngyös is elküldi a Hospinvestet . Borsodi Attila_________________ *Úgy döntött a gyöngyösi önkormányzat tegnapi ülésén, hogy szeptember 30-án szerződést bont a Hospinvesttel - adta hírül a Heol.hu. Mint ismeretes, a képviselő-testület tegnapig adott haladékot arra, hogy a Hospinvest Zrt. felvázolja az általa üzemeltetett városi kórház jövőjét. A vállalat vezetői azonban a határidőig sem tudatták, képesek-e tovább működtetni az intézményt. Az internetes portál arról is írt, hogy a tervek szerint a nyár folyamán a Bugát Pál Kórház Nonprofit Kft. „kezébe” kerül át a kórház. A szükséges engedélyek beszerzését követően augusztus közepén értékesítésre kínálják fel a társaság 500 ezer forintra leszállított törzstőkéjét. Elhangzott: a másik lehetőség az üzemeltetés átadása lett volna újabb befektetőnek, ám erre az idő szorításában nem láttak esélyt. Az MSZP szerint a dolgozók nincsenek veszélyben, hiszen a jelenlegi létszám szakmacsoportok leépítése nélkül tovább már nem csökkenthető. Kerestük telefonon Hiesz Györgyöt, a város MSZP-s polgármesterét, mobilkészülékét azonban kolléganője vette fel. A hölgy közölte: a testületi ülés még mindig tart, és azt mondta, hogy lapzártánkig nem is ér véget. A jobboldal úgy vélte: helyesebb lenne, ha a hatvani, gyöngyösi kórházakat is a megye működtetné. A Hospinvest Zrt. rövid időn belül már a második kórházat veszíti el Heves megyében. Emlékezetes, a hatvani szocialista többségű képviselő-testület május végén határozott arról, hogy augusztus 31-i hatállyal felbontja a hatvani kórház vagyonkezeléséről szóló, a Hospinvesttel, illetve a leányvállalataként működő Hatvani Kórház Kft.vel megkötött szerződést. Ismét drágul az élet Budapesten Az év első felében bekövetkezett áremelkedéseken felül mától ismételten növekszik a fővárosi közszolgáltatások ára. A kormány által szorgalmazott „válságkezelő intézkedések” nyomán ugyanis növekszik az általános forgalmi adó mértéke, amely - mivel a szolgáltatók ezt nem vállalják át - a fogyasztók pénztárcáját terheli. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Júliustól többet kell fizetni a budapesti közszolgáltatásokért az áfakulcs ötszázalékos emelkedése miatt. A BKV kezdeményezésére, az év eleji több mint tízszázalékos áremelés után, június elején a Fővárosi Közgyűlés a szocialistaszabad demokrata képviselők szavazataival ismét tarifaemelésről döntött. Ennek értelmében a vonaljegy 300 forintba kerül az eddigi 290 forint helyett, ami 3,4 százalékos emelés. A dolgozói bérletért 4,4 százalékkal többet, 9400 forintot, a tanuló- és a nyugdíjasbérletért 4,2 százalékkal többet, 3700 forintot kell fizetni. Az emelés mértéke a családi jegynél a legmagasabb, 4,8 százalék, amelyet júliustól 2200 forintért árulnak majd. A BKV-jegyek áremelkedésével automatikusan emelkednek majd a parkolási díjak is. A közgyűlés rendelete ugyanis a jegyek tarifáihoz igazította a parkolási díjakat. A Fővárosi Közgyűlés a múlt héten ugyancsak az MSZPSZDSZ-képviselők szavazatával döntött a kéményseprési tarifák emeléséről is. Ennek megfelelően az egyedi gyűjtőkémény esetében 71 forinttal, a gyűjtőkéménynél 158 forinttal kell többet fizetni, s így 1773, illetve 3955 forint lesz a tarifa. Az áfáéval egyező mértékben növekszik júliustól a vízdíj, a csatornahasználati díj, a szemétszállítási díj és a szennyvízszippantás tarifája is. E szolgáltatások esetében nem volt szükség újabb közgyűlési döntésre, mivel korábban a nettó tarifák mértékét határozták meg. A szolgáltatócégek így az áfa változása miatt júliustól automatikusan növelik a számlák végöszszegét az áfaemelés mértékének megfelelően. A távfűtés ára viszont nem drágul a júliusi ötszázalékos áfaemelés ellenére sem, mivel a Főtáv Zrt. ebben a hónapban árengedménnyel kompenzálja a drágulást, augusztustól pedig a törvényi szabályozás alapján 18 százalékra csökken a távfűtés áfakulcsa. Az energiaügyi miniszter rendeletének megfelelően az áfa emelése miatt mától a gáz és a villanyáram is többe kerül.