Magyar Nemzet, 2009. július (72. évfolyam, 178-208. szám)
2009-07-18 / 195. szám
32llasivar Vnii'i • Magazin 2009. július 18., szombat Újabb közösségi terek szűnnek meg a művészmozik eladásával Filmszakadás Mi lehet az oka, hogy egyre kevesebb igény mutatkozik a klasszikus filmszínházakra? Az illegális letöltések elszaporodása vagy a társadalmi szokások, az emberi viszonyok látványos átrendeződése? Alighanem mind a két tényezővel számolni kell, s emellett azzal is, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak ezt a szórakozást. Akárhogy is, hamarosan újabb három kultikus mozira kerülhet lakat. ICiYilRGV Zsombor_____________________________ talán mindig több vendéget vonzzott a kocsmarész, mint a vetítőterem, hiszen új filmeket ritkán adtak itt, meg szűk is volt egy kicsit, de a Bem mozit így is szerettük. Június vége óta azonban pihen a vetítőgép, sört sem csapolnak, az ajtók zárva. Nem szokatlan látvány ez a budaiaknak, alig pár száz méter ide az Átrium, a főváros valamikor legjelentősebb filmszínházainak egyike, amely 2001 óta az enyészeté. Két évvel a bezárása után a Mozivédők Egyesülete tüntetést szervezett a bejáratához - heten mentek el. Támogatottság nélkül pedig értelmét veszti a küldetés, a jó szándékú társaság szét is széledt hamarosan. A klasszikus mozik hányattatásáért felelős fellegvárak egyike, a legnagyobb bel-budai pláza alig ötpercnyi sétára található. A Mammutban 1999 óta tizenhárom csúcstechnológiás vetítőteremmel várják a nézőket, állítólag nyereségesek is, szemben például a csepeliekkel. Ámbár a bevásárlóközpontok modern és kényelmes filmszínházainak többsége valóban szipkáz el nézőket a régi idők mozijaitól, a multiplex és az art ettől még két külön világ marad. Előbbiekből ugyanis hiányzik egy nagyon jelentős elem: a közösségi lét, amely a művészmozikban talán még a filmeknél is fontosabb. Nagy Viktor Oszkár rendező például mindig a Bem valamelyik kávézóasztalánál találkozott dramaturgjával, az Apaföld című film forgatókönyve szinte az első szótól az utolsóig itt született. Inspirálta őket a környezet - mondja, az eredmény pedig a külföldi kritikusok díja lett a 40. magyar filmszemlén. A fiatal filmes Gyöngyösön nevelkedett, s amikor 1998-ban Pestre került, valósággal falni kezdte a különböző alkotásokat. A mintegy harmincezres hevesi városban egykor három mozi működött, a Szabadság, a Kert és a Puskin, de mire az ő nemzedéke érdeklődni kezdett volna a filmek iránt, már csak az utóbbi maradt meg. Aztán 1998-ban a Puskin is bezárt, így 2006-ig filmszínház nélkül maradt a város. Ekkor nyitt meg a helyi pláza, ahol két vetítőterem is helyet kapott, hogy, hogy nem, Szabadság és Puskin néven. Nagy Viktor Oszkár számára hatalmas élmény volt, hogy Budapesten végre kedvére válogathatott akár a régi klasszikusok között is, hiszen valamelyik kedvencét biztosan játszották aznap este az egyik artmoziban. Az Örökmozgóban saját filmklubot működtettek, ahol olyan alkotásokat is vetítettek, amelyeket korábban talán sehol nem játszottak idehaza. A világ azonban változik, időközben szinte mindenkinek lett DVD-lejátszója, internetkapcsolata, a moziba járó közönség pedig apadni kezdett. Árulkodó adat, hogy míg 2004-ben 900 ezren, tavaly már csak 611 ezren látogattak az elsősorban magyar és európai művészfilmeket vetítő filmszínházakba. (Forrás: Visszavágják a budapesti artmozihálózatot. Napi Gazdaság, 2009. június 25.) A fővárosban ezek döntő többsége a Budapest Film Zrt.-hez tartozik, amely a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában áll. Magukat a filmszínházakat viszont - a Puskin, a Művész és a Corvin kivételével - bérlők üzemeltetik. Port Ferenc, a társaság vezérigazgatója azt mondja, június elején három budapesti artmozi, a Bem, a Hunnia és az Európa értékesítését írták ki. Az ok nagyon egyszerű: a látogatottság egy év alatt harminc százalékot esett, jelenleg átlag 13 néző ül egy vetítésen, ami 6500 forint bevételt jelent. Ez pedig - teszi hozzá - nagyon kevés, ezért nincs értelme megtartani az összesen huszonhat termet jelentő 13 fővárosi művészmozit. Kántor Lászlót, a Bem mozit tíz éve üzemeltető Új Budapest Filmstúdió Kft. ügyvezető igazgatóját külföldi útja miatt nem tudtuk utolérni. A producerként is ismert cégvezető azonban a Nap-kelte június 28-i adásában kifejtette, hogy szerinte húsz évvel ezelőtt kezdődött a mozihálózat halálra ítélése, s ha így folytatódik, a végén nem marad meg egy sem a régi helyekből. Az a megállapítás, hogy a Bembe az artmozi-látogatók két százaléka járt csupán, szerinte nem mérvadó, hiszen a filmklubos vagy gyermekcsoportoknak tartott vetítéseket be sem jelentették, az intézmény jellegét pedig különben is az összes kulturális esemény: kiállítások, koncertek, találkozók egyszerre határozták meg. Kántor mindazonáltal optimista, ötven százalék esélyt ad rá, hogy idővel ott folytatódhat minden, ahol abbahagyták. Jogviszonyuk június 30-án megszűnt, sőt a bérlő és a tulajdonos között elszámolási vita is kerekedett. A kis kultúrfészekre két hete kedden került lakat, igaz, a felek közötti egyezség értelmében most csütörtökön újra kinyitott - de már csak ideiglenesen. A pályázatoknak augusztus közepéig kell beérkezniük, ezután szakmai kuratórium bírálja el őket, végül a fővárosi önkormányzat illetékes bizottságának kell kiválasztania a győztest. Ez azt jelenti, hogy az év végéig talán tovább üzemelhet a Bem. Ám hogy utána mi lesz vele, az már az új üzemeltető döntésén múlik. Némi reményre ad okot, hogy a vezérigazgató tájékoztatása szerint előnyt élvez az az aspiráns, amelyik kulturális céllal nyitná újra a helyiséget. Internetes fórumokon és különféle folyosói beszélgetésekből többen tudni vélték, hogy a mérkőzést előre lejátszották, vagy legalábbis egy bank nagy erőket mozgat meg azért, hogy végül hozzá kerüljön a jog. Tény, a Bem mozi közvetlen közelében három nagy pénzintézet is működtet fiókot, s az is igaz, hogy több régi mozi helyén ma bank működik, ez azonban még nem bizonyítja, hogy bármiféle üzleti megfontolásból egy újabb konkurens társaság telepedne meg a Margit körúton. Port Ferenc annyit elárul, hogy az érdeklődés számottevő, de a szabályok értelmében egyelőre semmit sem lehet közölni a pályázók kilétéről. A piac visszaesésének összetettek az okai a Budapest Film Zrt. vezetője szerint. Mindenekelőtt megemlíti, hogy az elmúlt években 13 pláza épült Budapesten, amelyekben összesen mintegy százharminc mozitermet üzemeltetnek. Ez pedig elképesztő szám, hiszen a mozi fénykorában, a hatvanas években sem volt ennyi. Kapacitás van tehát bőven, a multiplexek el is kezdtek vetíteni olyan filmeket, amelyeket korábban csak az artmozik adtak. (Ezt azért persze nem viszik túlzásba, a Gettómilliomos című sikerprodukció például már az art kategóriába került, míg az Apaföldet nem játszották, mondván: teljesítették a művészfilmek vetítésére vonatkozó kötelezettségüket.) Érdekes jelenség az is, hogy a korábbi évekkel ellentétben fogyatkozni látszik a művészmozik eddig biztosnak vélt törzsközönsége. Port Ferenc elsősorban a fiatal értelmiségiekre gondol, akik valamilyen oknál fogva ma már sokkal inkább ülnek otthon, vagy választanak maguknak más elfoglaltságot, mint hogy moziba menjenek. Mi ennek az oka? Az, hogy az internet előretörése és a házimozi-rendszerek fejlődése következtében vonzóbbá vált az otthoni, az illegális letöltések révén többnyire teljesen ingyenes filmnézés? Netán komolyabb jelenségről, a társadalmi szokások, az emberi viszonyok látványos átrendeződéséről van szó? Ilyen jellegű kutatások nem ismertek, de alighanem mind a két tényezővel számolni kell. Nagy Viktor Oszkár szerint az emberek alapvetően lusták, szeretnek a legközelebbi helyekre járni, sőt ha az interneten is elérik azt, amit akarnak, akkor még a közelbe sem lépnek ki. A történelem azonban a jelek szerint csak ismétli önmagát, hiszen az ötvenes években Hollywood is hasonló gondokkal küzdött, akkor a televízió terjedése miatt. Ám a filmipar rájött, tudni kell megújulni, s olyan élményt nyújtani az embereknek, amilyet otthon a fotelban nem lehet megkapni. Nagyobb költségvetésű, látványosabb alkotásokat kezdtek készíteni, amelyek egészen másként hatottak a mozivásznon, mint az otthoni kis képernyőjű tévén, s ez a folyamat vezetett el több lépcsőben a 3D-s filmek koráig. A technika fejlődése persze az otthoni felszerelések minőségének javulásában is megmutatkozott, a mozinak ezért folyton egy lépéssel előbbre kellett járnia. A hollywoodiak új nemzedéke a nyolcvanas évektől közösségi szellemet is megpróbált varázsolni a filmek köré egyfajta árukapcsolással: könyveket adtak ki a slágerfilmekről, a főhősökről megformált játékfigurákat gyártottak, rajongói klubokat hoztak létre. Nagy Viktor Oszkár szerint a művészmozik túlélése is nagyrészt azon múlik, hogy képesek-e tágítani kínálatukon. Vagyis az üzemeltetőknek törniük kell a fejüket, milyen új szolgáltatásokkal tehetnék vonzóbbá létesítményeiket. A multifunkcionalitással a Bem is próbálkozott, ami alighanem hozzájárult ahhoz, hogy legalább mostanáig fenn tudott maradni. Port Ferenc szerint sem kell még temetni az artmozikat, elvégre tíz tovább működik Budapesten, s néhány vidéken is, ezek pedig teljesen betöltik a nekik szánt teret. Igaz, tehetjük hozzá, amikor még szinte minden kerületben működött három kis vetítőhely, majd kettő lett belőlük, akkor is azt mondták, elég enynyi. Most pedig ott tartunk, hogy a Bem kiesésével mindössze egy művészmozi, a Tabán maradt egész Budán. De nincs mit tenni. A pénz beszél, a közönség meg választ. Az eladásra kínált budai mozi kocsmájában született meg Nagy Viktor Oszkár filmjének, az Apaföldnek a forgatókönyve. Moziból bank? Az utóbbi húsz évben megszűnt budapesti mozik ALFA (Vili, Ludovika tér 6.) - Bezárt: 1992. május 30. (Tisztázatlan körülmények között leégett.) Ma: Természettudományi Múzeum ALKOTÁS (XII., Alkotás u. 11.) - Bezárt: 2000. február. Ma: lakástextil-áruház ALKOTMÁNY (IV., Árpád út 57-59.) - Bezárt: 1997. október. Ma: lebontása után lakóház épült a helyén APOLLÓ, volt Vörös Csillag (VII., Erzsébet krt. 45.) - Bezárt: 1997. november. Ma: a Grand Hotel Royal szálloda díszterme ART PEZSGŐHÁZ, volt Kultúra II., Hidegkúti út 138. Bezárt: 1996? Ma: zárva ÁTRIUM, volt Május 1. (II., Margit krt. 55.) - Bezárt: 2001. február 7. Ma: zárva BARTÓK (XI, Bartók Béla út 64.) - Bezárt: 1998. június 17. Ma: bank, üzletek BÁSTYA (VII, Erzsébet krt. 8.) - Bezárt: 1998. december. Ma: bank BROADWAY, volt Filmmúzeum (VII., Károly krt. 3/a) - Bezárt: 1998. december 16. Ma: Belvárosi Színház BUDAFOK (XXII., Rózsa Richárd u. 5-7.) - Bezárt: 1991. december. Ma: bútorbolt CSILLAG (III., Mátyás király út 42.) - Bezárt: 1995. április. Ma: étterem CSOKONAI (Vili, Népszínház u. 13.) - Bezárt: 1995. július 19. Ma: területén három bolt üzemel ÉVA (XIV. Erzsébet királyné útja 36/B) - Bezárt: 1995. április. Ma: nyomda, kiadók FLÓRIÁN (III, Flórián tér 3.) - Bezárt: 2000. május. Ma: zárva FÓRUM (XVIII, Margó Tivadar u. 1.) - Bezárt: 1996. január. Ma: üzletek, lakások GORKIJ (VII, Akácfa u. 4.) - Bezárt: 1997? Ma: Jehova Tanúi Királyság Terme GRAFFITI, volt Bányász (Vili, József krt. 63.) - Bezárt: 1999. január 6. Ma: könyvkiadó HORIZONT (VII. Erzsébet krt. 13.) - Bezárt: 2000. május. Ma: Golgota Keresztény Egyház HUNYADI (XIX. Üllői út 149.) - Bezárt: 2000. június. Ma: fagyizó, étterem, üzletek KŐBÁNYA (X, Szent László tér 15.) - Bezárt: 1999. május. Ma: az ATV székháza L'AMOUR, volt Ipoly (XIII, Hegedűs Gyula u. 65.) - Bezárt: 1994. március. Ma: bolt LUX, volt Fény (IV, Árpád út 77.) - Bezárt: 1998. február. Ma: gyógyszertár MADÁCH (XVIII, Üllői út 440-442.) Bezárt: 1990. június. Ma: üzletház MAROS (XVII, IX. u. 1-3.) Bezárt: 1991. július. Ma: zárva METRÓ, volt Szikra (VI, Teréz krt. 62.) Bezárt: 2000. június 21. Ma: Ruttkai Éva Színház ÓBUDA (III, Selmeci u. 14-16.) - Bezárt: 1991. június. Ma: zenekari próbaterem OLIMPIA (XI, Etele út 55.) - Bezárt: 2000. január 12. Ma: Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezet PEST-BUDA (IX, Dési Huber u. 25.) - Bezárt: 1990. április 16. Ma: zárva SPORT (XIV, Thököly út 56.) - Bezárt: 2000. július 5.2005-ben lebontották. Helyén ma: szálloda TÁNCSICS (XXI, Táncsics Mihály u. 102.) - Bezárt: 1992. május. Ma: üzletek TÁTRA (XX, Török Flóris u. 76.) Bezárt: 1999. március. Ma: a Krisztus Szeretete Egyház központja TISZA (VII. Rákóczi út 68.) - Bezárt: 1994. december 31. Ma: üzletház TIVOLI, volt Tinódi (VI, Nagymező u. 8.) - Bezárt: 1992. december 30. Ma: színház UGOCSA (XII, Ugocsa u. 10.) - Bezárt: 1999. május. Ma: könyvtár ZUGLÓ (XIV, Angol u. 44.) - Bezárt: 1993. szeptember. Ma: zárva (Forrás: www.mozivedok.uw.hu, valamint saját pontosítások)