Magyar Nemzet, 2009. július (72. évfolyam, 178-208. szám)

2009-07-18 / 195. szám

32llasivar Vni­i'i • Magazin 2009. július 18., szombat Újabb közösségi terek szűnnek meg a művészmozik eladásával Filmszakadás Mi lehet az oka, hogy egyre kevesebb igény mutatkozik a klasszikus filmszínházakra? Az illegális letöltések elszaporodása vagy a társadalmi szokások, az emberi viszonyok látványos átrendeződése? Alighanem mind a két tényezővel számolni kell, s emellett azzal is, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak ezt a szórakozást. Akárhogy is, hamarosan újabb három kultikus mozira kerülhet lakat. ICiYilRGV Zsombor_____________________________ t­alán mindig több vendéget vonz­­­zott a kocsmarész, mint a vetítő­terem, hiszen új filmeket ritkán adtak itt, meg szűk is volt egy ki­csit, de a Bem mozit így is szeret­tük. Június vége óta azonban pi­hen a vetítőgép, sört sem csapol­nak, az ajtók zárva. Nem szokat­lan látvány ez a budaiaknak, alig pár száz méter ide az Átrium, a főváros valamikor legjelentősebb filmszínházainak egyike, amely 2001 óta az enyészeté. Két évvel a bezárá­sa után a Mozivédők Egyesülete tüntetést szervezett a bejáratához - heten mentek el. Támogatottság nélkül pedig értelmét veszti a küldetés, a jó szándékú társaság szét is széledt hamarosan. A klasszikus mozik hányattatásáért felelős fellegvá­rak egyike, a legnagyobb bel-budai pláza alig ötpercnyi sétára található. A Mammutban 1999 óta tizenhárom csúcstechnológiás vetítőteremmel várják a nézőket, ál­lítólag nyereségesek is, szemben például a csepeliekkel. Ámbár a bevásárlóközpontok modern és kényelmes filmszínházainak többsége valóban szipkáz el nézőket a régi idők mozijaitól, a multiplex és az art ettől még két külön világ marad. Előbbiekből ugyanis hiányzik egy nagyon jelentős elem: a közösségi lét, amely a művész­mozikban talán még a filmeknél is fontosabb. Nagy Viktor Oszkár rendező például mindig a Bem valamelyik kávézóasztalánál találkozott dramaturgjá­val, az Apaföld című film forgatókönyve szinte az első szótól az utolsóig itt született. Inspirálta őket a környe­zet - mondja, az eredmény pedig a külföldi kritikusok díja lett a 40. magyar filmszemlén. A fiatal filmes Gyön­gyösön nevelkedett, s amikor 1998-ban Pestre került, valósággal falni kezdte a különböző alkotásokat. A mintegy harmincezres hevesi városban egykor három mozi működött, a Szabadság, a Kert és a Puskin, de mi­re az ő nemzedéke érdeklődni kezdett volna a filmek iránt, már csak az utóbbi maradt meg. Aztán 1998-ban a Puskin is bezárt, így 2006-ig filmszínház nélkül ma­radt a város. Ekkor nyitt meg a helyi pláza, ahol két ve­títőterem is helyet kapott, hogy, hogy nem, Szabadság és Puskin néven. Nagy Viktor Oszkár számára hatal­mas élmény volt, hogy Budapesten végre kedvére válo­gathatott akár a régi klasszikusok között is, hiszen vala­melyik kedvencét biztosan játszották aznap este az egyik artmoziban. Az Örökmozgóban saját filmklubot működtettek, ahol olyan alkotásokat is vetítettek, ame­lyeket korábban talán sehol nem játszottak idehaza. A világ azonban változik, időközben szinte minden­kinek lett DVD-lejátszója, internetkapcsolata, a moziba járó közönség pedig apadni kezdett. Árulkodó adat, hogy míg 2004-ben 900 ezren, tavaly már csak 611 ez­ren látogattak az elsősorban magyar és európai mű­vészfilmeket vetítő filmszínházakba. (Forrás: Vissza­vágják a budapesti artmozihálózatot. Napi Gazdaság, 2009. június 25.) A fővárosban ezek döntő többsége a Budapest Film Zrt.-hez tartozik, amely a fővárosi ön­­kormányzat százszázalékos tulajdonában áll. Magukat a filmszínházakat viszont - a Puskin, a Művész és a Corvin kivételével - bérlők üzemeltetik. Port Ferenc, a társaság vezérigazgatója azt mond­ja, június elején három budapesti artmozi, a Bem, a Hunnia és az Európa értékesítését írták ki. Az ok na­gyon egyszerű: a látogatottság egy év alatt harminc százalékot esett, jelenleg átlag 13 néző ül egy vetíté­sen, ami 6500 forint bevételt jelent. Ez pedig - teszi hozzá - nagyon kevés, ezért nincs értelme megtarta­ni az összesen huszonhat termet jelentő 13 fővárosi művészmozit. Kántor Lászlót, a Bem mozit tíz éve üzemeltető Új Budapest Filmstúdió Kft. ügyvezető igazgatóját külföl­di útja miatt nem tudtuk utolérni. A producerként is ismert cégvezető azonban a Nap-kelte június 28-i adá­sában kifejtette, hogy szerinte húsz évvel ezelőtt kez­dődött a mozihálózat halálra ítélése, s ha így folytató­dik, a végén nem marad meg egy sem a régi helyekből. Az a megállapítás, hogy a Bembe az artmozi-látogatók két százaléka járt csupán, szerinte nem mérvadó, hi­szen a filmklubos vagy gyermekcsoportoknak tartott vetítéseket be sem jelentették, az intézmény jellegét pedig különben is az összes kulturális esemény: kiállí­tások, koncertek, találkozók egyszerre határozták meg. Kántor mindazonáltal optimista, ötven százalék esélyt ad rá, hogy idővel ott folytatódhat minden, ahol abba­hagyták. Jogviszonyuk június 30-án megszűnt, sőt a bérlő és a tulajdonos között elszámolási vita is kerekedett. A kis kultúrfészekre két hete kedden került lakat, igaz, a felek közötti egyezség értelmében most csütörtökön újra kinyitott - de már csak ideiglenesen. A pályázatoknak augusztus közepéig kell beérkezniük, ezután szakmai kuratórium bírálja el őket, végül a fővárosi önkor­mányzat illetékes bizottságának kell kiválasztania a győztest. Ez azt jelenti, hogy az év végéig talán tovább üzemelhet a Bem. Ám hogy utána mi lesz vele, az már az új üzemeltető döntésén múlik. Némi reményre ad okot, hogy a vezérigazgató tájékoztatása szerint előnyt élvez az az aspiráns, amelyik kulturális céllal nyitná új­ra a helyiséget. Internetes fórumokon és különféle fo­lyosói beszélgetésekből többen tudni vélték, hogy a mérkőzést előre lejátszották, vagy legalábbis egy bank nagy erőket mozgat meg azért, hogy végül hozzá kerül­jön a jog. Tény, a Bem mozi közvetlen közelében három nagy pénzintézet is működtet fiókot, s az is igaz, hogy több régi mozi helyén ma bank működik, ez azonban még nem bizonyítja, hogy bármiféle üzleti megfonto­lásból egy újabb konkurens társaság telepedne meg a Margit körúton. Port Ferenc annyit elárul, hogy az ér­deklődés számottevő, de a szabályok értelmében egy­előre semmit sem lehet közölni a pályázók kilétéről. A piac visszaesésének összetettek az okai a Buda­pest Film Zrt. vezetője szerint. Mindenekelőtt megem­líti, hogy az elmúlt években 13 pláza épült Budapesten, amelyekben összesen mintegy százharminc moziter­met üzemeltetnek. Ez pedig elképesztő szám, hiszen a mozi fénykorában, a hatvanas években sem volt ennyi. Kapacitás van tehát bőven, a multiplexek el is kezdtek vetíteni olyan filmeket, amelyeket korábban csak az artmozik adtak. (Ezt azért persze nem viszik túlzásba, a Gettómilliomos című sikerprodukció például már az art kategóriába került, míg az Apaföldet nem játszot­ták, mondván: teljesítették a művészfilmek vetítésére vonatkozó kötelezettségüket.) Érdekes jelenség az is, hogy a korábbi évekkel ellen­tétben fogyatkozni látszik a művészmozik eddig biztos­nak vélt törzsközönsége. Port Ferenc elsősorban a fiatal értelmiségiekre gondol, akik valamilyen oknál fogva ma már sokkal inkább ülnek otthon, vagy választanak maguknak más elfoglaltságot, mint hogy moziba men­jenek. Mi ennek az oka? Az, hogy az internet előretöré­se és a házimozi-rendszerek fejlődése következtében vonzóbbá vált az otthoni, az illegális letöltések révén többnyire teljesen ingyenes filmnézés? Netán komo­lyabb jelenségről, a társadalmi szokások, az emberi vi­szonyok látványos átrendeződéséről van szó? Ilyen jel­legű kutatások nem ismertek, de alighanem mind a két tényezővel számolni kell. Nagy Viktor Oszkár szerint az emberek alapvetően lusták, szeretnek a legközelebbi helyekre járni, sőt ha az interneten is elérik azt, amit akarnak, akkor még a kö­zelbe sem lépnek ki. A történelem azonban a jelek sze­rint csak ismétli önmagát, hiszen az ötvenes években Hollywood is hasonló gondokkal küzdött, akkor a tele­vízió terjedése miatt. Ám a filmipar rájött, tudni kell megújulni, s olyan élményt nyújtani az embereknek, amilyet otthon a fotelban nem lehet megkapni. Na­gyobb költségvetésű, látványosabb alkotásokat kezdtek készíteni, amelyek egészen másként hatottak a mozi­vásznon, mint az otthoni kis képernyőjű tévén, s ez a fo­lyamat vezetett el több lépcsőben a 3D-s filmek koráig. A technika fejlődése persze az otthoni felszerelések minőségének javulásában is megmutatkozott, a mozi­nak ezért folyton egy lépéssel előbbre kellett járnia. A hollywoodiak új nemzedéke a nyolcvanas évektől kö­zösségi szellemet is megpróbált varázsolni a filmek kö­ré egyfajta árukapcsolással: könyveket adtak ki a slá­gerfilmekről, a főhősökről megformált játék­figurákat gyártottak, rajongói klubokat hoztak létre. Nagy Viktor Oszkár szerint a művészmozik túlélése is nagyrészt azon múlik, hogy képesek-e tágítani kínálatukon. Vagyis az üzemeltetőknek törniük kell a fejüket, milyen új szolgáltatásokkal tehetnék vonzóbbá létesítményei­ket. A multifunkcionalitással a Bem is próbálkozott, ami alighanem hozzájárult ahhoz, hogy legalább mos­tanáig fenn tudott maradni. Port Ferenc szerint sem kell még temetni az artmo­­zikat, elvégre tíz tovább működik Budapesten, s né­hány vidéken is, ezek pedig teljesen betöltik a nekik szánt teret. Igaz, tehetjük hozzá, amikor még szinte minden kerületben működött három kis vetítőhely, majd kettő lett belőlük, akkor is azt mondták, elég eny­­nyi. Most pedig ott tartunk, hogy a Bem kiesésével mindössze egy művészmozi, a Tabán maradt egész Bu­dán. De nincs mit tenni. A pénz beszél, a közönség meg választ. Az eladásra kínált budai mozi kocsmájában született meg Nagy Viktor Oszkár filmjének, az Apaföldnek a forgatókönyve. Moziból bank? Az utóbbi húsz évben megszűnt budapesti mozik ALFA (Vili, Ludovika tér 6.) - Bezárt: 1992. május 30. (Tisztázatlan körülmények között leégett.) Ma: Természettudományi Múzeum ALKOTÁS (XII., Alkotás u. 11.) - Bezárt: 2000. február. Ma: lakástextil-áruház ALKOTMÁNY (IV., Árpád út 57-59.) - Bezárt: 1997. október. Ma: lebontása után lakóház épült a helyén APOLLÓ, volt Vörös Csillag (VII., Erzsébet krt. 45.) - Bezárt: 1997. november. Ma: a Grand Hotel Royal szálloda díszterme ART PEZSGŐHÁZ, volt Kultúra­­ II., Hidegkúti út 138. Bezárt: 1996? Ma: zárva ÁTRIUM, volt Május 1. (II., Margit krt. 55.) - Bezárt: 2001. február 7. Ma: zárva BARTÓK (XI, Bartók Béla út 64.) - Bezárt: 1998. június 17. Ma: bank, üzletek BÁSTYA (VII, Erzsébet krt. 8.) - Bezárt: 1998. december. Ma: bank BROADWAY, volt Filmmúzeum (VII., Károly krt. 3/a) - Bezárt: 1998. december 16. Ma: Belvárosi Színház BUDAFOK (XXII., Rózsa Richárd u. 5-7.) - Bezárt: 1991. december. Ma: bútorbolt CSILLAG (III., Mátyás király út 42.) - Bezárt: 1995. április. Ma: étterem CSOKONAI (Vili, Népszínház u. 13.) - Bezárt: 1995. július 19. Ma: területén három bolt üzemel ÉVA (XIV. Erzsébet királyné útja 36/B) - Bezárt: 1995. április. Ma: nyomda, kiadók FLÓRIÁN (III, Flórián tér 3.) - Bezárt: 2000. május. Ma: zárva FÓRUM (XVIII, Margó Tivadar u. 1.) - Bezárt: 1996. január. Ma: üzletek, lakások GORKIJ (VII, Akácfa u. 4.) - Bezárt: 1997? Ma: Jehova Tanúi Királyság Terme GRAFFITI, volt Bányász (Vili, József krt. 63.) - Bezárt: 1999. január 6. Ma: könyvkiadó HORIZONT (VII. Erzsébet krt. 13.) - Bezárt: 2000. május. Ma: Golgota Keresztény Egyház HUNYADI (XIX. Üllői út 149.) - Bezárt: 2000. június. Ma: fagyizó, étterem, üzletek KŐBÁNYA (X, Szent László tér 15.) - Bezárt: 1999. május. Ma: az ATV székháza L'AMOUR, volt Ipoly (XIII, Hegedűs Gyula u. 65.) - Bezárt: 1994. március. Ma: bolt LUX, volt Fény (IV, Árpád út 77.) - Bezárt: 1998. február. Ma: gyógyszertár MADÁCH (XVIII, Üllői út 440-442.) Bezárt: 1990. június. Ma: üzletház MAROS (XVII, IX. u. 1-3.) Bezárt: 1991. július. Ma: zárva METRÓ, volt Szikra (VI, Teréz krt. 62.) Bezárt: 2000. június 21. Ma: Ruttkai Éva Színház ÓBUDA (III, Selmeci u. 14-16.) - Bezárt: 1991. június. Ma: zenekari próbaterem OLIMPIA (XI, Etele út 55.) - Bezárt: 2000. január 12. Ma: Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezet PEST-BUDA (IX, Dési Huber u. 25.) - Bezárt: 1990. április 16. Ma: zárva SPORT (XIV, Thököly út 56.) - Bezárt: 2000. július 5.2005-ben lebontották. Helyén ma: szálloda TÁNCSICS (XXI, Táncsics Mihály u. 102.) - Bezárt: 1992. május. Ma: üzletek TÁTRA (XX, Török Flóris u. 76.) Bezárt: 1999. március. Ma: a Krisztus Szeretete Egyház központja TISZA (VII. Rákóczi út 68.) - Bezárt: 1994. december 31. Ma: üzletház TIVOLI, volt Tinódi (VI, Nagymező u. 8.) - Bezárt: 1992. december 30. Ma: színház UGOCSA (XII, Ugocsa u. 10.) - Bezárt: 1999. május. Ma: könyvtár ZUGLÓ (XIV, Angol u. 44.) - Bezárt: 1993. szeptember. Ma: zárva (Forrás: www.mozivedok.uw.hu, valamint saját pontosítások)

Next