Magyar Nemzet, 2009. szeptember (72. évfolyam, 239-268. szám)

2009-09-01 / 239. szám

Magyar N­emzet • Látó-Tér 2009. szeptember 1., kedd Fájdalmas tanévkezdés Kevesebb állami támogatás, napokat késő könyvek, módosuló jogszabályok Folytatás az 1. oldalról­­ Hiller kijelentette azt is: szerinte nem kife­jezetten oktatáspolitikai probléma az isko­lai erőszak felerősödése és a hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja, hanem mélyebben gyökerező társadalmi problé­ma, ám megpróbálják ezzel is felvenni a harcot. A megoldást Hiller szerint az jelen­tené, ha az állam nagyobb szerepet vállalna az iskolákban. A miniszter vélhetően ko­rábbi ötletére, az iskolák egy részének álla­mosítására célzott. A valóságban napokat késő tanköny­vek, még több, az iskolákat fojtogató jog­szabályváltozás, kevesebb állami támoga­tás, egyre kilátástalanabb helyzetben lévő fenntartók és szülők jellemzik az idei tan­évkezdést. Az idei tanévben az általános iskolások száma jelentősen, több mint 13 ezer fővel csökkent a tavalyihoz képest, a középiskolákban azonban csupán néhány száz fővel lesz kevesebb diák. A tárca la­punkkal közölt adatai szerint hatvan önál­ló óvoda és iskola, 149 tagintézmény szűnt meg a nyáron, miközben csupán 38 új in­tézmény alakult - árulta el lapunk több­szöri kérdésére tegnap az oktatási tárca. Arra még nem kaptunk választ, hány pe­dagógus kerül az utcára szeptembertől. Az idei évkezdet minden eddiginél több pénzt emészt fel: minimálisan 35 ezer, átla­gosan 60 ezer forintba kerül, de a költségek akár a 100 ezer forintot is elérhetik. Számí­tásaink szerint idén az alsó tagozaton 5325 és 10 650 forint körül mozog a tankönyv­csomagok ára. Felső tagozaton 10 450, míg a középiskolában 10 295 és 24 495 forint között kell fizetni a könyvekért. A legdrá­gább kiadvány egy, a nemzetiségi oktatás­ban használt könyv, ami 20 ezer forintba kerül. Az írószerek, füzetek, vonalzók és egyéb tanszerek is igencsak megterhelik egy szülő vagy család költségvetését. Az iskolák is egyre nehezebben bírják az emelkedő költségeket. Van olyan intéz­mény, amely már a tanév elején arra kény­szerült, hogy fénymásolópapírt, papír zseb­kendőt, kéztörlőt kérjen a szülőktől, a csa­ládokban pedig komoly problémát okoz a különböző extraszolgáltatások kifizetése. Egy gyermekét egyedül nevelő szülő elkese­redve mesélte, hogy a tanévkezdés 50 ezres költsége után az iskola közölte vele, hogy az ötödik osztály a tanév első négy napján er­dei iskolába megy, amelynek költsége 12 ezer forint. Persze a gyerek otthon is ma­radhat, ám mivel a többi diák elutazik, az ő gyerekét a negyedikesek közé ültetik be egy hétre. Mivel a szülő nem akarta gyerekét megszégyeníteni, kölcsön kért a nagyszü­lőktől. A tanszerek megvásárlásával együtt így a tanévkezdés elvitte a teljes augusztusi fizetését. Jelenleg mintegy 600 ezren kapják in­gyen a tankönyvet, mintegy százezerrel ke­vesebben, mint két éve, amikor még az egyedülálló szülőknek is járt. A könyvekre adott pénz sem elegendő: a tárca évek óta nem növeli a kötetekre adott 10 ezer forin­tos kvótát, ám a könyvek egyre drágábbak, így előfordul, hogy az ingyenességre jogo­sultaknak is súlyos ezreket kell fizetniük. A szülők szerint a rendszer igazságtalan és diszkriminatív. Idén egyébként több száz­ezer tankönyv nem érkezett meg évkezdés­re az iskolákba. Safranek László, a Tan­könyves Vállalkozók Országos Testüle­tének általános elnökhelyettese szerint a csúszások egy részének oka az oktatási tár­ca rendkívül lassú tankönyvvé nyilvánítási eljárása. A késések másik részét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség okozta, amelynek 17 milliárdos pályázata hónapokon keresztül megtévesztette az iskolákat, és úgy állította be a helyzetet, mintha a támogatást elnyerő iskolák csak az oktatási tárca háttérintéz­ménye által kifejlesztett, úgynevezett sulinovás tankönyveket rendelhetnék meg, a többi kiadóét nem. Szeptembertől drasztikusan csökken­ a gyerekek oktatására adott állami fejkvóta is, gyermekenként látszólagosan tízezer fo­rinttal. Csakhogy az energiaárak drasztikus emelkedése és az áfa ötszázalékos növelése miatt emelkedtek a költségek, az intézmé­nyek pedig már tavaly is napi gondokkal küzdöttek. Az iskolák ráadásul még a csök­kentett normatívát sem kapják meg min­den gyerek után, a Hiller-tárca ugyanis újabb három évfolyamon, harmadik, hete­dik és tizenegyedik osztályban vezeti be a teljesítményalapú finanszírozásnak neve­zett modellt, amely valójában újabb milli­árdos elvonást jelent. Ez a modell a na­gyobb iskolákat arra kényszeríti, hogy osz­tályokat vonjanak össze, míg a kis létszámú falusi iskolákat gyakorlatilag halálra ítéli. Szintén a kis iskolák és a falusi óvodák ellehetetlenítésére irányul az az új jogsza­bály-módosítás, amely megtiltja, hogy a társulásokon belül ugyanazt a közoktatási feladatot több önálló intézmény lássa el. Ha például három társult településen eddig két óvoda működött, akkor az egyiket be kell zárni, vagy be kell olvasztani a másikba, különben az állam egyik intézmény diákjai után sem fizet fejkvótát. A legkegyetlenebb elvonás a sérült gyerekeket érinti. A balol­dali kormányok hét éve nem növelték az utánuk járó fejkvótát, most pedig a tárca úgy alakította át a finanszírozást, hogy az eddigi támogatásnak csak alig több mint nyolcvan százalékát kapják meg az intéz­mények. Eddig minden ellátott után járt a teljes támogatás, szeptembertől az összeget 12 hónapra osztják fel, és az intézmények csak tízhavi pénzt igényelhetnek a gyerekek után, s a fejkvóta húsz százaléka az állam­nál marad. Mától nyithatják meg kapuikat az egy­séges óvoda-bölcsődék is. Az új intézmény­­típust a tízezernél kisebb lélekszámú tele­püléseken lehet létrehozni. A kormány cél­ja az, hogy azokon a településeken is meg­oldott legyen a három év alatti gyerekek napközbeni ellátása, ahol eddig nem volt bölcsőde, és így minél több édesanya áll­hasson munkába. A valóságban az új intéz­ménytípus bevezetése miatt az eddiginél is kevesebb gyerek kerül majd be az ellátásba: míg az eddig óvodaként működő intézmé­nyekben huszonöt fős csoportokat működ­tethetett a fenntartó, az új, egységes intéz­ményekbe csak húsz gyereket vehet fel. Hiller István oktatási miniszter nyitotta meg tegnap az új tanévet Széles körösen vitatják az általa irányított tárca döntéseit fotó: nagy Béla Megsemmisítik a hitoktatást B Joó István________________________________________________ T­ öbb százezer gyermek marad hit- és erkölcstanoktatás nélkül, ötezer családos hitoktató válik munkanélkülivé, ha a kormány nem finanszírozza többé a hitoktatást - vezette le a kereszténydemokrata Semjén Zsolt és a fideszes Balog Zoltán tegnap a jövő évi költségvetés tervezetéből. A kormány ugyanis az ötezer lakosúnál kisebb települések lelkészei­nek jövedelempótló támogatására sem szánna pénzt a 2010-es köz­ponti költségvetés minisztériumoknak megküldött tervezete sze­rint. A kiszivárgott dokumentum ismeretében fejezte ki tegnap til­takozását a jobboldal két meghatározó egyházpolitikusa.­­ Amikor a bűn Magyarországon mindent elborít, a kormány a hatályos ha­zai törvényekkel és a vatikáni szerződéssel szembemenetelre meg­szüntetné a gyermekek erkölcsi nevelését, ellehetetlenítené a hitok­tatókat az egész társadalom kárára - jelentette ki lapunknak Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Rámutatott, évenként 3,3 milliárdos juttatást jelentett a hitoktató pedagógusok finanszírozása, a lelké­szek jövedelempótló támogatása pedig 1,7 milliárdot. - Ha ezekhez hozzávesszük, hogy a személyi jövedelemadó egyházaknak fel­ajánlható egy százalékainak kiegészítését is csökkentik, összesen 26 százalékkal zuhan az egyházak támogatása - közölte a pártel­nök. Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke rávilágí­tott, nem egyenlő teherviselés az, ha valakiktől mindent elvonnak, ráadásul azoktól, akik sok helyütt a kultúra és a közösségszervezés utolsó mohikánjai.­­ A volt szocialista országok közül egyedül ná­lunk nincs kötelező etika, illetve hit- és erkölcstanoktatás - említet­te Balog, leszögezve: a Fidesz-KDNP-kormány újra biztosítaná a szóban forgó ellátásokat. Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának szocialis­ta elnöke cáfolta, hogy a 2010-es költségvetésben nem lesz pénz a hitoktatásra és a kistelepülési lelkészek bérkiegészítésére. Azzal ér­velt, hogy a kiszivárgott anyag tervezet, annyit ismert el, hogy az egyházak támogatása csökken. Alvilági „baleset” áldozata Marian Cozma Veszprémben régóta kering a pletyka, hogy a február 8-án hajnalban le­szúrt Marian Cozmát nem szándékosan ölték meg, gyilkosai mégsem vé­letlenül tartózkodtak a helyszínen: a veszprémi éjszakában ismert alakok hívták őket a városba, hogy az általuk meggyengülni vélt szervezett bűnö­zői körtől átvegyék a hatalmat, és ezt kellően demonstrálják. Egy veszpré­mi ügyvéd azt állítja, hogy Cozma meggyilkolásának éjszakáján az enyin­gi banda már órákkal a tragédia előtt is erődemonstrációt tartott a diszkó­ban. Ez kizárná azt a rendőrségi verziót, hogy az Enyingről érkező társa­ság csupán szórakozni érkezett a városba. I­­Vf.i.kr.­ Tamás______________________ A veszprémi Patrióta lokál előtti utcasarkon korábban meg­számlálhatatlan mécses, virág és koszorú feküdt az aszfalton, miként azon az elátkozott hideg februári hajnalon Marian Cozma vérbe fagyva. Má­ra csak az utca túloldalán pislákol néhány őrláng egy hatalmas román zászló alatt. A veszprémiek lelkét azonban azóta is sa­nyargatja a tudat, hogy városuk imádott kézilabdacsapatának egyik játékosát értel­metlenül veszítették el. A Bakony fővárosá­nak polgárait nem csak a felfoghatatlan fáj­dalom emészti, sokan azt sem értik, miért nem kapott teret az a városban nyiti titok­ként kezelt információ, hogy Marian Cozmát ugyan valóban véletlenül ölték meg, ám életének kioltói közel sem esetle­gesen keresték fel a lokált. Valaki(k) célzot­tan hívták őket a városba, hogy az éjszaká­ban erőt fitogtatva átvegyék a hatalmat. Ezt látszik alátámasztani, hogy egy Veszprém­ben praktizáló ügyvédet több szemtanú is felkeresett, és jegyzőkönyvben örökítette meg emlékeit, amelyeket a tragikus éjsza­kán tapasztalt.­­ Négy szemtanú látogatott meg azzal: nem értik, miként lehetséges, hogy a Cozma-üggyel kapcsolatban a rendőrség a médiában véletlen balesetet hangoztat. Nem értették azt sem, miért nem hallgattak ki a nyomozók mindenkit, akinek köze van a gyilkossághoz. Azt kérték, hadd mond­hassák jegyzőkönyvbe mindazt, amit lát­tak. A jegyzőkönyveket letétbe helyeztem az ország két másik ügyvédi irodájában, ma is ott őrzik azokat - tájékoztatta lapunkat Bő­sze Ferenc ügyvéd. Megtudtuk: a szemtanúk olyan infor­mációkat is közöltek, amelyek nem szere­peltek rendőrségi vallomásukban.­­ Kérdé­semre, hogy miért nem, azt mondták, a rendőrök erről nem kérdezték őket. Utána azonban még egyszer meghallgatták a szemtanúkat, vagyis én nem tudok többet, mint a nyomozók, csak a rendőrség vala­miért ragaszkodik a felállított koncepciójá­hoz, a diszkóbaleset verzióhoz, amelyből viszont csak annyi igaz, hogy nem gyilkolá­­si szándékkal érkeztek a lokálba az elköve­tők - állította az ügyvéd. Bősze Ferenc szerint amikor hajnalban szembesült a hatóság a történtekkel, meg­volt a lehetősége arra, hogy pár órán belül az esemény összes aktív és passzív résztve­vőjét elfogja.­­ A nyomozók ezt a nyomoza­ti cselekményt elmulasztották, és később már nem is tudták pótolni. Vagyis: a teljes elkövetői kört be kellett volna gyűjteni, amilyen gyorsan csak lehet, és valamennyit meg lehetett volna garázdasággal gyanúsí­tani - véli az ügyvéd. - Honnan tudhatták volna, hogy kik jártak a Patriótában? - A rendőröknek rendelkezésükre álltak adatok arról, hogy honnan és miként került Veszprémbe az enyingi társaság. A rendőr­ség azonban továbbra is hallgat arról, hogy a tragédiával végződő eseménysort meg­előzően aznap éjjel ugyanennek a csapat­nak néhány tagja egyszer már erőt de­monstrálva megjelent a diszkóban. Ekkor többen hazamentek, mert úgy érezték, eb­ből baj lesz. - Mennyi idővel történt ez a gyilkosság előtt?­­ Másfél-két órával előbb történt az eset, amely a szemtanúk szerint megvalósí­totta a garázdaság törvényi tényállását. A tragédia oka az lett, hogy az első kötözkö­­dés alkalmával még „okosan” viselkedett a diszkó közönsége, a második erőfitogtatás során azonban a közben megérkező spor­tolók nem hunyászkodtak meg. Ha a jelen­lévő civil rendőrök járőrt hívnak a helyszín­re, és azok igazoltatják a közönséget, akkor nincs Marian Cozma-ügy. Felvetem, Mester Csaba, N. Győző ügy­védje a minap azt állította, hogy Marian Cozma kezdte a lökdösődést.­­ Cozma nem lökdösődött, nem is volt ott az első ese­ménysornál, csak a rendőrség nem foglal­kozott ezzel, mert ez bonyolítja az ügyet, a nyomozó hatóság számára az első eset nem fér bele a baleset verzióba - hangzott a vá­lasz. Az ügyvéd szerint kísért a móri ügy, ahol szintén volt egy koncepció, amely utóbb tévesnek bizonyult. - A diszkóvere­kedéshez a rendőrség mind a mai napig ra­gaszkodik, mindazon tények ellenére, ame­lyek napokkal később már rendelkezésére álltak, hogy a cselekménysor nem előz­mény nélküli volt - szögezte le az ügyvéd. Bősze Ferenc kifejtette: amennyiben a rendőrségnek tudomása volt arról, hogy az első cselekménysor megtörtént, akkor a de­monstrációs céllal megjelenteket elő lehe­tett volna állítani. És ha ez a kör 30 napra előzetes letartóztatásba kerül, a rendőrség sokkal több autentikus információval ren­delkezhetne. - Egészen más vallomást ten­ni előzetesben, mint hetekkel, hónapokkal később tanúvallomásra beidézve. És min­dig van egy gyenge láncszem - nyomatéko­sította. - Hangsúlyozom: nem rossz szán­dék vezette a nyomozókat, az alvilággal sem játszanak össze, egyszerűen azt gon­dolták, hogy mindenkinek így lesz a leg­jobb. A tényekkel azonban nem lehet mit kezdeni - fogalmazott. Kitér egy másik nézőpontra is, hangsú­lyozva, hogy nagyon nagy felelőssége van mindenkinek, aki az ügyet kriminalisztikai vonatkozásban minősítve „cigánybűnözés­ként” minősíti, mert veszélyes összekever­ni az észak-magyarországi fa-, fém- vagy uborkatolvajokat - akik a testi épségre adott esetben ugyanúgy veszélyesek lehet­nek - azokkal, akik a Patrióta lokálban jár­tak.­­ Az ő indíttatásuk teljesen más volt: erőt demonstrálva vonultak fel - emelte ki -, meggyőződésem, hogy senki nem érke­zett a lokálba ölési szándékkal, az más kér­dés, hogy ha valaki élet kioltására képes eszközt tart magánál, akkor az bármikor képes és kész arra, hogy használja. Az, hogy az elkövetők nem pénzt beszedni jöttek, nem azt jelenti, hogy a jelenlétük és a pénz­beszedés között nincs összefüggés. Az is biztos, hogy saját szakállra senki nem kezd­het el védelmi pénzt szedni, valamilyen erőnek kell mögötte állnia. Egyértelmű, hogy a gyilkosság a szervezett bűnözés bal­eseti statisztikáját rontó eset volt - magya­rázta határozottan Bősze Ferenc.

Next