Magyar Nemzet, 2009. szeptember (72. évfolyam, 239-268. szám)
2009-09-01 / 239. szám
Magyar Nemzet • Látó-Tér 2009. szeptember 1., kedd Fájdalmas tanévkezdés Kevesebb állami támogatás, napokat késő könyvek, módosuló jogszabályok Folytatás az 1. oldalról Hiller kijelentette azt is: szerinte nem kifejezetten oktatáspolitikai probléma az iskolai erőszak felerősödése és a hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja, hanem mélyebben gyökerező társadalmi probléma, ám megpróbálják ezzel is felvenni a harcot. A megoldást Hiller szerint az jelentené, ha az állam nagyobb szerepet vállalna az iskolákban. A miniszter vélhetően korábbi ötletére, az iskolák egy részének államosítására célzott. A valóságban napokat késő tankönyvek, még több, az iskolákat fojtogató jogszabályváltozás, kevesebb állami támogatás, egyre kilátástalanabb helyzetben lévő fenntartók és szülők jellemzik az idei tanévkezdést. Az idei tanévben az általános iskolások száma jelentősen, több mint 13 ezer fővel csökkent a tavalyihoz képest, a középiskolákban azonban csupán néhány száz fővel lesz kevesebb diák. A tárca lapunkkal közölt adatai szerint hatvan önálló óvoda és iskola, 149 tagintézmény szűnt meg a nyáron, miközben csupán 38 új intézmény alakult - árulta el lapunk többszöri kérdésére tegnap az oktatási tárca. Arra még nem kaptunk választ, hány pedagógus kerül az utcára szeptembertől. Az idei évkezdet minden eddiginél több pénzt emészt fel: minimálisan 35 ezer, átlagosan 60 ezer forintba kerül, de a költségek akár a 100 ezer forintot is elérhetik. Számításaink szerint idén az alsó tagozaton 5325 és 10 650 forint körül mozog a tankönyvcsomagok ára. Felső tagozaton 10 450, míg a középiskolában 10 295 és 24 495 forint között kell fizetni a könyvekért. A legdrágább kiadvány egy, a nemzetiségi oktatásban használt könyv, ami 20 ezer forintba kerül. Az írószerek, füzetek, vonalzók és egyéb tanszerek is igencsak megterhelik egy szülő vagy család költségvetését. Az iskolák is egyre nehezebben bírják az emelkedő költségeket. Van olyan intézmény, amely már a tanév elején arra kényszerült, hogy fénymásolópapírt, papír zsebkendőt, kéztörlőt kérjen a szülőktől, a családokban pedig komoly problémát okoz a különböző extraszolgáltatások kifizetése. Egy gyermekét egyedül nevelő szülő elkeseredve mesélte, hogy a tanévkezdés 50 ezres költsége után az iskola közölte vele, hogy az ötödik osztály a tanév első négy napján erdei iskolába megy, amelynek költsége 12 ezer forint. Persze a gyerek otthon is maradhat, ám mivel a többi diák elutazik, az ő gyerekét a negyedikesek közé ültetik be egy hétre. Mivel a szülő nem akarta gyerekét megszégyeníteni, kölcsön kért a nagyszülőktől. A tanszerek megvásárlásával együtt így a tanévkezdés elvitte a teljes augusztusi fizetését. Jelenleg mintegy 600 ezren kapják ingyen a tankönyvet, mintegy százezerrel kevesebben, mint két éve, amikor még az egyedülálló szülőknek is járt. A könyvekre adott pénz sem elegendő: a tárca évek óta nem növeli a kötetekre adott 10 ezer forintos kvótát, ám a könyvek egyre drágábbak, így előfordul, hogy az ingyenességre jogosultaknak is súlyos ezreket kell fizetniük. A szülők szerint a rendszer igazságtalan és diszkriminatív. Idén egyébként több százezer tankönyv nem érkezett meg évkezdésre az iskolákba. Safranek László, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének általános elnökhelyettese szerint a csúszások egy részének oka az oktatási tárca rendkívül lassú tankönyvvé nyilvánítási eljárása. A késések másik részét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség okozta, amelynek 17 milliárdos pályázata hónapokon keresztül megtévesztette az iskolákat, és úgy állította be a helyzetet, mintha a támogatást elnyerő iskolák csak az oktatási tárca háttérintézménye által kifejlesztett, úgynevezett sulinovás tankönyveket rendelhetnék meg, a többi kiadóét nem. Szeptembertől drasztikusan csökken a gyerekek oktatására adott állami fejkvóta is, gyermekenként látszólagosan tízezer forinttal. Csakhogy az energiaárak drasztikus emelkedése és az áfa ötszázalékos növelése miatt emelkedtek a költségek, az intézmények pedig már tavaly is napi gondokkal küzdöttek. Az iskolák ráadásul még a csökkentett normatívát sem kapják meg minden gyerek után, a Hiller-tárca ugyanis újabb három évfolyamon, harmadik, hetedik és tizenegyedik osztályban vezeti be a teljesítményalapú finanszírozásnak nevezett modellt, amely valójában újabb milliárdos elvonást jelent. Ez a modell a nagyobb iskolákat arra kényszeríti, hogy osztályokat vonjanak össze, míg a kis létszámú falusi iskolákat gyakorlatilag halálra ítéli. Szintén a kis iskolák és a falusi óvodák ellehetetlenítésére irányul az az új jogszabály-módosítás, amely megtiltja, hogy a társulásokon belül ugyanazt a közoktatási feladatot több önálló intézmény lássa el. Ha például három társult településen eddig két óvoda működött, akkor az egyiket be kell zárni, vagy be kell olvasztani a másikba, különben az állam egyik intézmény diákjai után sem fizet fejkvótát. A legkegyetlenebb elvonás a sérült gyerekeket érinti. A baloldali kormányok hét éve nem növelték az utánuk járó fejkvótát, most pedig a tárca úgy alakította át a finanszírozást, hogy az eddigi támogatásnak csak alig több mint nyolcvan százalékát kapják meg az intézmények. Eddig minden ellátott után járt a teljes támogatás, szeptembertől az összeget 12 hónapra osztják fel, és az intézmények csak tízhavi pénzt igényelhetnek a gyerekek után, s a fejkvóta húsz százaléka az államnál marad. Mától nyithatják meg kapuikat az egységes óvoda-bölcsődék is. Az új intézménytípust a tízezernél kisebb lélekszámú településeken lehet létrehozni. A kormány célja az, hogy azokon a településeken is megoldott legyen a három év alatti gyerekek napközbeni ellátása, ahol eddig nem volt bölcsőde, és így minél több édesanya állhasson munkába. A valóságban az új intézménytípus bevezetése miatt az eddiginél is kevesebb gyerek kerül majd be az ellátásba: míg az eddig óvodaként működő intézményekben huszonöt fős csoportokat működtethetett a fenntartó, az új, egységes intézményekbe csak húsz gyereket vehet fel. Hiller István oktatási miniszter nyitotta meg tegnap az új tanévet Széles körösen vitatják az általa irányított tárca döntéseit fotó: nagy Béla Megsemmisítik a hitoktatást B Joó István________________________________________________ T öbb százezer gyermek marad hit- és erkölcstanoktatás nélkül, ötezer családos hitoktató válik munkanélkülivé, ha a kormány nem finanszírozza többé a hitoktatást - vezette le a kereszténydemokrata Semjén Zsolt és a fideszes Balog Zoltán tegnap a jövő évi költségvetés tervezetéből. A kormány ugyanis az ötezer lakosúnál kisebb települések lelkészeinek jövedelempótló támogatására sem szánna pénzt a 2010-es központi költségvetés minisztériumoknak megküldött tervezete szerint. A kiszivárgott dokumentum ismeretében fejezte ki tegnap tiltakozását a jobboldal két meghatározó egyházpolitikusa. Amikor a bűn Magyarországon mindent elborít, a kormány a hatályos hazai törvényekkel és a vatikáni szerződéssel szembemenetelre megszüntetné a gyermekek erkölcsi nevelését, ellehetetlenítené a hitoktatókat az egész társadalom kárára - jelentette ki lapunknak Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Rámutatott, évenként 3,3 milliárdos juttatást jelentett a hitoktató pedagógusok finanszírozása, a lelkészek jövedelempótló támogatása pedig 1,7 milliárdot. - Ha ezekhez hozzávesszük, hogy a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékainak kiegészítését is csökkentik, összesen 26 százalékkal zuhan az egyházak támogatása - közölte a pártelnök. Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke rávilágított, nem egyenlő teherviselés az, ha valakiktől mindent elvonnak, ráadásul azoktól, akik sok helyütt a kultúra és a közösségszervezés utolsó mohikánjai. A volt szocialista országok közül egyedül nálunk nincs kötelező etika, illetve hit- és erkölcstanoktatás - említette Balog, leszögezve: a Fidesz-KDNP-kormány újra biztosítaná a szóban forgó ellátásokat. Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának szocialista elnöke cáfolta, hogy a 2010-es költségvetésben nem lesz pénz a hitoktatásra és a kistelepülési lelkészek bérkiegészítésére. Azzal érvelt, hogy a kiszivárgott anyag tervezet, annyit ismert el, hogy az egyházak támogatása csökken. Alvilági „baleset” áldozata Marian Cozma Veszprémben régóta kering a pletyka, hogy a február 8-án hajnalban leszúrt Marian Cozmát nem szándékosan ölték meg, gyilkosai mégsem véletlenül tartózkodtak a helyszínen: a veszprémi éjszakában ismert alakok hívták őket a városba, hogy az általuk meggyengülni vélt szervezett bűnözői körtől átvegyék a hatalmat, és ezt kellően demonstrálják. Egy veszprémi ügyvéd azt állítja, hogy Cozma meggyilkolásának éjszakáján az enyingi banda már órákkal a tragédia előtt is erődemonstrációt tartott a diszkóban. Ez kizárná azt a rendőrségi verziót, hogy az Enyingről érkező társaság csupán szórakozni érkezett a városba. IVf.i.kr. Tamás______________________ A veszprémi Patrióta lokál előtti utcasarkon korábban megszámlálhatatlan mécses, virág és koszorú feküdt az aszfalton, miként azon az elátkozott hideg februári hajnalon Marian Cozma vérbe fagyva. Mára csak az utca túloldalán pislákol néhány őrláng egy hatalmas román zászló alatt. A veszprémiek lelkét azonban azóta is sanyargatja a tudat, hogy városuk imádott kézilabdacsapatának egyik játékosát értelmetlenül veszítették el. A Bakony fővárosának polgárait nem csak a felfoghatatlan fájdalom emészti, sokan azt sem értik, miért nem kapott teret az a városban nyiti titokként kezelt információ, hogy Marian Cozmát ugyan valóban véletlenül ölték meg, ám életének kioltói közel sem esetlegesen keresték fel a lokált. Valaki(k) célzottan hívták őket a városba, hogy az éjszakában erőt fitogtatva átvegyék a hatalmat. Ezt látszik alátámasztani, hogy egy Veszprémben praktizáló ügyvédet több szemtanú is felkeresett, és jegyzőkönyvben örökítette meg emlékeit, amelyeket a tragikus éjszakán tapasztalt. Négy szemtanú látogatott meg azzal: nem értik, miként lehetséges, hogy a Cozma-üggyel kapcsolatban a rendőrség a médiában véletlen balesetet hangoztat. Nem értették azt sem, miért nem hallgattak ki a nyomozók mindenkit, akinek köze van a gyilkossághoz. Azt kérték, hadd mondhassák jegyzőkönyvbe mindazt, amit láttak. A jegyzőkönyveket letétbe helyeztem az ország két másik ügyvédi irodájában, ma is ott őrzik azokat - tájékoztatta lapunkat Bősze Ferenc ügyvéd. Megtudtuk: a szemtanúk olyan információkat is közöltek, amelyek nem szerepeltek rendőrségi vallomásukban. Kérdésemre, hogy miért nem, azt mondták, a rendőrök erről nem kérdezték őket. Utána azonban még egyszer meghallgatták a szemtanúkat, vagyis én nem tudok többet, mint a nyomozók, csak a rendőrség valamiért ragaszkodik a felállított koncepciójához, a diszkóbaleset verzióhoz, amelyből viszont csak annyi igaz, hogy nem gyilkolási szándékkal érkeztek a lokálba az elkövetők - állította az ügyvéd. Bősze Ferenc szerint amikor hajnalban szembesült a hatóság a történtekkel, megvolt a lehetősége arra, hogy pár órán belül az esemény összes aktív és passzív résztvevőjét elfogja. A nyomozók ezt a nyomozati cselekményt elmulasztották, és később már nem is tudták pótolni. Vagyis: a teljes elkövetői kört be kellett volna gyűjteni, amilyen gyorsan csak lehet, és valamennyit meg lehetett volna garázdasággal gyanúsítani - véli az ügyvéd. - Honnan tudhatták volna, hogy kik jártak a Patriótában? - A rendőröknek rendelkezésükre álltak adatok arról, hogy honnan és miként került Veszprémbe az enyingi társaság. A rendőrség azonban továbbra is hallgat arról, hogy a tragédiával végződő eseménysort megelőzően aznap éjjel ugyanennek a csapatnak néhány tagja egyszer már erőt demonstrálva megjelent a diszkóban. Ekkor többen hazamentek, mert úgy érezték, ebből baj lesz. - Mennyi idővel történt ez a gyilkosság előtt? Másfél-két órával előbb történt az eset, amely a szemtanúk szerint megvalósította a garázdaság törvényi tényállását. A tragédia oka az lett, hogy az első kötözködés alkalmával még „okosan” viselkedett a diszkó közönsége, a második erőfitogtatás során azonban a közben megérkező sportolók nem hunyászkodtak meg. Ha a jelenlévő civil rendőrök járőrt hívnak a helyszínre, és azok igazoltatják a közönséget, akkor nincs Marian Cozma-ügy. Felvetem, Mester Csaba, N. Győző ügyvédje a minap azt állította, hogy Marian Cozma kezdte a lökdösődést. Cozma nem lökdösődött, nem is volt ott az első eseménysornál, csak a rendőrség nem foglalkozott ezzel, mert ez bonyolítja az ügyet, a nyomozó hatóság számára az első eset nem fér bele a baleset verzióba - hangzott a válasz. Az ügyvéd szerint kísért a móri ügy, ahol szintén volt egy koncepció, amely utóbb tévesnek bizonyult. - A diszkóverekedéshez a rendőrség mind a mai napig ragaszkodik, mindazon tények ellenére, amelyek napokkal később már rendelkezésére álltak, hogy a cselekménysor nem előzmény nélküli volt - szögezte le az ügyvéd. Bősze Ferenc kifejtette: amennyiben a rendőrségnek tudomása volt arról, hogy az első cselekménysor megtörtént, akkor a demonstrációs céllal megjelenteket elő lehetett volna állítani. És ha ez a kör 30 napra előzetes letartóztatásba kerül, a rendőrség sokkal több autentikus információval rendelkezhetne. - Egészen más vallomást tenni előzetesben, mint hetekkel, hónapokkal később tanúvallomásra beidézve. És mindig van egy gyenge láncszem - nyomatékosította. - Hangsúlyozom: nem rossz szándék vezette a nyomozókat, az alvilággal sem játszanak össze, egyszerűen azt gondolták, hogy mindenkinek így lesz a legjobb. A tényekkel azonban nem lehet mit kezdeni - fogalmazott. Kitér egy másik nézőpontra is, hangsúlyozva, hogy nagyon nagy felelőssége van mindenkinek, aki az ügyet kriminalisztikai vonatkozásban minősítve „cigánybűnözésként” minősíti, mert veszélyes összekeverni az észak-magyarországi fa-, fém- vagy uborkatolvajokat - akik a testi épségre adott esetben ugyanúgy veszélyesek lehetnek - azokkal, akik a Patrióta lokálban jártak. Az ő indíttatásuk teljesen más volt: erőt demonstrálva vonultak fel - emelte ki -, meggyőződésem, hogy senki nem érkezett a lokálba ölési szándékkal, az más kérdés, hogy ha valaki élet kioltására képes eszközt tart magánál, akkor az bármikor képes és kész arra, hogy használja. Az, hogy az elkövetők nem pénzt beszedni jöttek, nem azt jelenti, hogy a jelenlétük és a pénzbeszedés között nincs összefüggés. Az is biztos, hogy saját szakállra senki nem kezdhet el védelmi pénzt szedni, valamilyen erőnek kell mögötte állnia. Egyértelmű, hogy a gyilkosság a szervezett bűnözés baleseti statisztikáját rontó eset volt - magyarázta határozottan Bősze Ferenc.