Magyar Nemzet, 2009. december (72. évfolyam, 329-356. szám)

2009-12-01 / 329. szám

Tovább szakad az SZDSZ és Bonisz Ratízs__________________ T­ ávozik a pártból és a parla­menti frakcióból is Gulyás Jó­zsef, az SZDSZ országgyűlési képvi­selője. A politikus lapunknak nem kívánta kommentálni a döntést. Közleményében viszont így fogal­mazott: „21 év után távozom az SZDSZ-ből, és számomra ez azt is jelenti, hogy nem maradok tovább az SZDSZ képviselőcsoportjának sem a tagja”. Hozzátette, az SZDSZ idén nyáron elkezdett megújulása nemcsak erőtlen, de iránya is több ponton hibás. A párt politikája „leginkább értelmezhetetlennek nevezhető” - emelte ki. Gulyás sze­rint a párt új vezetése sem volt ké­pes a közélet tisztaságát vagy az SZDSZ önállóságát erősítő határo­zott lépéseket megtenni. Retkes Attila, a párt elnöke teg­nap sajtótájékoztatót tartott, szim­bolikus módon a parlament épülete előtt. Arról beszélt, az SZDSZ min­den vezető testülete úgy foglalt ál­lást, hogy a költségvetési tervezet nem támogatható, mivel nem segít a legelesettebbeken, nem biztosítja a stabil makropályát, valamint ká­ros a hazai kis- és középvállalkozá­soknak. Arról is beszélt, az SZDSZ- nek politikai értelemben megszűnt a frakciója. Az Országgyűlésben ülő képviselők többsége ugyanis azt az SZDSZ-t idézi, amely felülről, az érintetteket nem meghallgatva erőlteti rá politikáját a polgárokra, és a választók érdekei helyett csak egy szűk érdekkör elvárásait igyek­szik teljesíteni. Retkes elmondta, hogy az ügyvivői testület december 4-én tárgyal arról, mi legyen a sorsa a költségvetést elfogadó parlamenti képviselőknek. Az biztos - tette hozzá -, hogy a párt döntését sem­mibe vevő SZDSZ-esek 2010-ben nem lesznek képviselőjelöltek. Duna TV: meghálálják a támogatást? Folytatás az 1. oldalról­­ A beszélgetés során számos ke­mény kérdést kapott a politikus, a riporter felkészültnek bizonyult, ar­ra is volt példa, hogy számadatok­kal alátámasztva fejezte ki kétségeit Mesterházy állításával szemben. Az MSZP-s frakcióvezető láthatóan ké­nyelmetlenül érezte magát. Ennek hangot is adott: már a stúdióban nehezményezte a műsorvezető stí­lusát, azt kifogásolva, hogy a ripor­ter folyamatosan kérdésekkel sza­kítja meg mondandóját. Mester­házy Attilát hiába hívtuk fel tegnap, lapunknak nem kívánta kommen­tálni Apáti-Tóth Kata munkáját. Annyit mondott, hogy a kifogásait már a műsor alatt jelezte. Arra nem derült fény, hogy az MSZP-s politikusnak okozott ké­nyelmetlenségnek van-e köze ah­hoz, hogy a Duna TV nem kíván to­vább együtt dolgozni Apáti-Tóth Katával. Ugyanakkor tény, hogy a költségvetéshez benyújtott módosí­tó indítványok egyikét - azt, amely 2,5 milliárdos pluszforrást biztosít a Duna TV-nek - éppen egy szocia­lista képviselő, Jánosi György je­gyezte. Apáti-Tóth Kata az ügy kapcsán annyit mondott lapunknak: ő maga semmilyen, írásban átadott, hivata­los tájékoztatást nem kapott arról, hogy a Duna TV ne számítana a munkájára. Mint hozzátette, a be­osztás szerint december 2-án reggel 6-tól 8-ig is ő vezeti a televízió reg­geli műsorát. ­ Elfogadták a jövő évi költségvetést Bajnai adócsökkentést, biztonságot és munkát emleget, az ellenzék a gazdasági növekedést hiányolja Az Országgyűlés tegnap 201 igen, 179 nem szavazattal, tartózko­dás nélkül elfogadta Magyarország jövő évi költségvetését. A képviselők hasonló arányban döntöttek arról is, hogy kérik a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését. Mindez azt jelenti, hogy az államfőnek minderre öt nap áll a rendelkezésé­re. Az ellenzék a megszorítások mellett a gazdasági növekedés megalapozásának hiánya miatt bírálta a büdzsét. A­z a politikai erő, amely letér a 2010-es költségvetés által kije­lölt útról, a „jövőt árulja el” - jelen­tette ki napirend előtti felszólalásá­ban Bajnai Gordon miniszterelnök. A politikus szerint kormánya telje­sítette áprilisi vállalásainak nagy részét, hogy megmenti az országot a válság miatti „veszedelemtől”, és megalapozza a gazdasági gyarapo­dást. - Adócsökkentésről, bizton­ságról és a munkáról szól a jövő évi büdzsé, amelyet a józan ész diktált, és amely ugyanakkor nem vádolha­tó szívtelenséggel sem, hiszen szoli­dáris a rászorultakkal - mondta Bajnai Gordon. Kifejtette, a tör­vényben három szabály érvényesül: annyit költ, amennyi rendelkezésre áll, a bevételekből a munkahelyte­remtést segíti, a közterheket pedig méltányosan osztja szét. Szónokla­tában kitért arra is, hogy a követke­ző kormány megköszönheti a jelen­leginek, hogy a büdzsével és a vál­ságkezelő intézkedéseivel növelte mozgásterét. Navracsics Tibor szerint a kor­mányfő felszólalása ellentétes volt a házszabállyal, mert egy napirenden lévő témáról beszélt napirend előtt. A Fidesz frakcióvezetője a német statisztikai hivatal 2009-re vonat­kozó adatait ismertette, hogy az EU-hoz történt csatlakozásuk óta a lengyelek 23, a csehek 25,6 a szlo­vákok pedig 35,8 százalékos gazda­sági növekedést produkáltak, míg mi 9,9 százalékot. Hargitai János (KDNP) az iránt érdeklődött, hogy a Gyurcsány-kormányban Bajnai miért nem képviselte a józan ész politikáját, szerinte kétségtelen, hogy sikerült megőrizni az ország fizetőképességét, erre azonban a gazdasági növekedést nem lehet alapozni. Mesterházy Attila (MSZP) szerint a stabilitást és a versenyképességet növelő költség­­vetést készített a kabinet, az ellen­zéknek pedig csak a múltról, nem pedig a jövőről van mondanivalója. Kóka János (SZDSZ) arról beszélt: a kormány intézkedései nélkül ma 300 forint felett lenne az euró, be­dőlt volna a tőzsde és finanszíroz­hatatlanná vált volna az ország. A költségvetést elutasító Fi­­desz-KDNP-frakció mellett az SZDSZ-es Béki Gabriella, Gulyás Jó­zsef, Velkey Gábor és Ikvai-Szabó Imre, illetve a szocialista Warva­­sovszky Tihamér is a nem gombot nyomta meg. A függetlenek közül az egykori MDF-esek szintén nemmel voksol­tak a költségvetésre, Császár Antal viszont támogatta a kormány által benyújtott javaslatot. ■ DÖNTÉSEK: Leszavazta a parlament a kormány által támogatott sort hétfőn az úgynevezett közlekedési tárgyú törvényekhez benyújtott módosító indítványokról szóló szavazáskor; a jogszabály a MÁV átalakításához adna törvényi felha­talmazást. Az előző héten megsza­vazott 1 milliárd forinttal ellentét­ben jövőre 500 millió forint jut az M60-as autópálya tervezésére, az átcsoportosítással az M44-es, Kecskemétet Békéscsabával össze­kötő autópálya előkészítésére pe­dig 3 milliárd forint jut. A név sze­rinti szavazáson nem kapta meg a kétharmados támogatást a pártfi­nanszírozás átláthatóságáról szóló törvényjavaslat a parlamentben, így a jövő évi országgyűlési válasz­tási kampány a jelenlegi szabályok szerint zajlik majd. A javaslat a pártok állami támogatásának je­lentős megemelését tartalmazta, ugyanakkor a természetes szemé­lyekre korlátozta volna az ado­mánygyűjtő tevékenységet. A jog­szabálytervezet minősített többsé­get igénylő részeinél a fideszes kép­viselők tartózkodtak, így azokat nem fogadta el az Országgyűlés. A szocialisták kezdeményezésére tegnap sem tárgyalták a köztársa­sági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, a 2011-es népszámlálást szabályozó törvényt. A kormánypárt indoko­lása szerint még nem dőlt el, hogy a fogyatékosságról a népszámlálás keretein belül vagy más módon ké­szítsenek-e felmérést. A parlament elfogadta az Országos Rádió és Te­levízió Testület költségvetéséről szóló törvényt. A nap folyamán Kósa­ Lajos polgármester bejelentette: Debre­cen visszafizette a 2001-ben fej­lesztések finanszírozására kibocsá­tott 2,5 milliárd forintos Főnix­kötvényt. A pénzből többek között a kongresszusi központ építését, útrekonstrukciókat és kommuná­lis fejlesztéseket finanszíroztak. Az MSZP az SZDSZ egy részének segítségével biztosította a többséget FOTÓ: nagy beal 2009. december 1.- keddBelföld Magyar Nemzet Ketyegő bombák sora a 2010-es büdzsében A következő kormányra marad az államháztartás átalakítása • A bevételi tervek jelentik a legtöbb kockázatot Elodázott reformok, százmilliárdos ketyegő bombák, alulterve­zett kiadások, felültervezett bevételek, valamint növekvő állam­­adósság és távolodó euró - ezek jellemzik a parlament által teg­nap elfogadott 2010-es költségvetést. A kormány ezúttal sem merte átalakítani a büdzsé szerkezetét, így az állam által fenn­tartott rengeteg felesleges intézmény jövőre is fennmarad, míg számos területen komoly elvonások lesznek. Az államháztartás reformja most már biztosan a következő kabinetre hárul.­ ­ Szabó F.sztr.b______________________ E­zúttal sem merte felvállalni az államháztartás szerkezetének átalakítását és a gazdaság beindítá­sához szükséges reformok beveze­tését a parlament szocialista-sza­bad demokrata többsége, így az ál­lamháztartás átalakításának egyre sürgetőbb feladata biztosan a kö­vetkező kabinetre marad. A tegnap jóváhagyott büdzsében az állam továbbra is számtalan felesleges intézmény fenntartását vállalja, miközben több fontos területnek komoly elvonásokkal kell szembe­sülnie. A válságból való kilábalá­sunk a költségvetés fő számai alap­ján jövőre sem kezdődik el: a gaz­dasági visszaesés mértéke várha­tóan 0,6 százalékos lesz, a jelenleg 20421 milliárd forintra rúgó ál­lamadósság tovább növekszik, a 3,8 százalékosra tervezett GDP- arányos államháztartási hiányt pe­dig komoly kockázatok övezik. A törvény jövőre 12662,680 milliárd forintos költségvetési bevétel és 13533,026 forintos kiadás mellett 870,346 milliárd forintos hiányra számít, míg az államháztartás egé­szére 1060 milliárd forintos defici­tet határoz meg. A büdzsében szereplő elvoná­sok az államháztartás szinte vala­mennyi területét érintik. Az önkor­mányzatok nettó 70 milliárd forin­tos megszorítást lesznek kénytele­nek elviselni, jóllehet a települések egy része már most is csak hitelfel­vétellel tudja finanszírozni a mű­ködését. A tömegközlekedéstől a büdzsé 40 milliárd forintot von el­­ a szigorítást megalapozó reformok nélkül. A lakosság energiatámoga­tása 55 milliárd forinttal, a lakástá­mogatás 48 milliárddal, a nyugdí­jakra fordított összeg pedig 80 mil­liárd forinttal csökken jövőre. Az elvonások mellett tíz- és százmilliárdos nagyságrendű bombák ketyegnek az új költségve­tésben. Az Állami Számvevőszék szerint a legtöbb kockázat a jövő évre tervezett bevételeket övezi. A visszaeső kereslet miatt az egyik legkérdésesebb tételnek az áfából várt 2331 milliárd forint számít, de a társaságiadó-befizetéstől remélt 609 milliárd forint és a vagyonadó­ból tervezett 50 milliárd forint sor­sa is bizonytalan. A tervezett ki­adások szintén kockázatosak, több tételről, különösen a gyógyítással és az állami kezességvállalással kapcsolatos terhekről már most látni, hogy alultervezettek. A ke­zességvállalásokkal kapcsolatban a Költségvetési Tanács arra figyel­meztetett, hogy a válság nyomán megugrott beváltások miatt az ál­lamkassza kiadásai 10-30 milliárd forinttal haladhatják meg a tavalyi 11 milliárdos szintet. Az állam­­adósság kamatterheire 1153,3 mil­liárd forintot irányoz elő a törvény, vagyis 2010-ben kamatokra a tár­­saságiadó-befizetések dupláját kell majd áldozni. A ketyegő bombák számát gya­rapítja, hogy a most elfogadott költ­ségvetésben nem szerepelnek a nagy állami cégek által felhalmozott adósságok. A BKV adóssága csak­nem 90 milliárd forintra, a MÁV-é pedig 220 milliárd forintra rúg, míg a kórházak tartozásai mintegy 90 milliárd forintot tesznek ki. Csak ez a három tétel meghaladja a jövő év­re tervezett 26 300 milliárd forintos GDP másfél százalékát. Az állami cégek által vállalt garanciák és ke­zességek problémájával szintén nem foglalkozik a büdzsé, jóllehet ezek értéke most már meghaladja a 2300 milliárd forintot. Kérdésesnek számít a Magyar Nemzeti Bank veszteségének elszá­molása is. A Nemzetközi Valuta­alaptól tavaly és idén felvett hitelek átváltása és a magas országkoc­kázat nyomán a jegybanknak saját számításai szerint jövőre mintegy 80 milliárd forintos veszteséget kell elkönyvelnie. A büdzsét felügyelő Költségve­tési Tanács szerint a módosító ja­vaslatokkal kiegészített 2010-es büdzsé csak részben felel meg az államháztartásról és a költségveté­si felelősségről szóló törvények el­várásainak, vagyis további intézke­dések szükségesek ahhoz, hogy a költségvetés összhangba kerüljön a törvényi előírásokkal, és végre megvalósuljon az évek óta ígért át­láthatóság. Alkotmányt sérthet az MTV helyzete . Torkos__________________ H­ a az alkotmányos szociális jo­gok sérelme miatt nehezen is, de a médiatörvényben foglaltak mi­att minden bizonnyal felvethetők az alkotmányossági aggályok a teg­nap megszavazott jövő évi költség­­vetési törvénnyel kapcsolatban. Szalai Annamária elmondta, hogy ha a közszolgálati televízió a jövő évben nem lesz képes teljesíteni a médiatörvényben rárótt kötelezett­ségeit, akkor ezáltal sérül a polgá­roknak a tájékozódás szabadságá­hoz fűződő alkotmányos alapjoga. Márpedig a jövő évi központi költségvetés köztudott, hogy ép­pen az országgyűlésiképviselő-vá­­lasztás évében nem biztosítja a köztévé számára a médiatörvény­ben előírt kötelezettségei teljesíté­séhez szükséges forrást. Jövőre az ideinél 9,4 milliárd forinttal keve­sebb pénzből kell gazdálkodnia a közszolgálati televíziónak. Amikor kiderült, hogy Jánosi György tör­vénymódosító javaslatának meg­szavazásával a 2,4 milliárd forintos céltámogatást is elvonták az MTV- től, Horn Gábor országgyűlési kép­viselő a köztévé megbüntetéséről beszélt. Az SZDSZ-es honatya ve­szélyesnek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a törvényhozás al­kalmi MSZP-MDF-koalíciója a Magyar Televíziót azért bünteti, mert az nem az igényük és szándé­kuk szerinti pártpolitikai elvárások mentén működik”. Szalai Annamária, az ORTT tagja a Magyar Nemzetnek el­mondta: évek óta a kétharmados médiatörvénynél alacsonyabb ren­dű jogszabályok segítségével sza­bályozzák törvénysértő módon a köztévé finanszírozását. A kétharmados jogszabály elő­írja, hogy a televíziókészülékek üzemben tartási díjának összegét évenként a költségvetési törvény­ben kell megállapítani „a közszol­gálati műsorszolgáltatók verseny­­képes és takarékos működtetésé­nek, a műsor-szolgáltatási rend­szer fenntartásának és a közszolgá­lati műsorok támogatási szükség­leteinek figyelembevételével”. A törvény a készülékek tulajdonosai­ra írja elő a fizetési kötelezettséget, ezt vállalta át nagyvonalúan a két­harmadosnál alacsonyabb rendű jogszabállyal a Medgyessy-kor­­mány. Csakhogy az így megállapí­tott díjnak csupán a hatvan száza­lékát állja helyettünk a központi költségvetés, vagyis - ahogy Szalai Annamária fogalmazott - a közté­vét a politikai hatalom évek óta rö­vid pórázon tartja.

Next