Magyar Nemzet, 2009. december (72. évfolyam, 329-356. szám)
2009-12-01 / 329. szám
Tovább szakad az SZDSZ és Bonisz Ratízs__________________ T ávozik a pártból és a parlamenti frakcióból is Gulyás József, az SZDSZ országgyűlési képviselője. A politikus lapunknak nem kívánta kommentálni a döntést. Közleményében viszont így fogalmazott: „21 év után távozom az SZDSZ-ből, és számomra ez azt is jelenti, hogy nem maradok tovább az SZDSZ képviselőcsoportjának sem a tagja”. Hozzátette, az SZDSZ idén nyáron elkezdett megújulása nemcsak erőtlen, de iránya is több ponton hibás. A párt politikája „leginkább értelmezhetetlennek nevezhető” - emelte ki. Gulyás szerint a párt új vezetése sem volt képes a közélet tisztaságát vagy az SZDSZ önállóságát erősítő határozott lépéseket megtenni. Retkes Attila, a párt elnöke tegnap sajtótájékoztatót tartott, szimbolikus módon a parlament épülete előtt. Arról beszélt, az SZDSZ minden vezető testülete úgy foglalt állást, hogy a költségvetési tervezet nem támogatható, mivel nem segít a legelesettebbeken, nem biztosítja a stabil makropályát, valamint káros a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Arról is beszélt, az SZDSZ- nek politikai értelemben megszűnt a frakciója. Az Országgyűlésben ülő képviselők többsége ugyanis azt az SZDSZ-t idézi, amely felülről, az érintetteket nem meghallgatva erőlteti rá politikáját a polgárokra, és a választók érdekei helyett csak egy szűk érdekkör elvárásait igyekszik teljesíteni. Retkes elmondta, hogy az ügyvivői testület december 4-én tárgyal arról, mi legyen a sorsa a költségvetést elfogadó parlamenti képviselőknek. Az biztos - tette hozzá -, hogy a párt döntését semmibe vevő SZDSZ-esek 2010-ben nem lesznek képviselőjelöltek. Duna TV: meghálálják a támogatást? Folytatás az 1. oldalról A beszélgetés során számos kemény kérdést kapott a politikus, a riporter felkészültnek bizonyult, arra is volt példa, hogy számadatokkal alátámasztva fejezte ki kétségeit Mesterházy állításával szemben. Az MSZP-s frakcióvezető láthatóan kényelmetlenül érezte magát. Ennek hangot is adott: már a stúdióban nehezményezte a műsorvezető stílusát, azt kifogásolva, hogy a riporter folyamatosan kérdésekkel szakítja meg mondandóját. Mesterházy Attilát hiába hívtuk fel tegnap, lapunknak nem kívánta kommentálni Apáti-Tóth Kata munkáját. Annyit mondott, hogy a kifogásait már a műsor alatt jelezte. Arra nem derült fény, hogy az MSZP-s politikusnak okozott kényelmetlenségnek van-e köze ahhoz, hogy a Duna TV nem kíván tovább együtt dolgozni Apáti-Tóth Katával. Ugyanakkor tény, hogy a költségvetéshez benyújtott módosító indítványok egyikét - azt, amely 2,5 milliárdos pluszforrást biztosít a Duna TV-nek - éppen egy szocialista képviselő, Jánosi György jegyezte. Apáti-Tóth Kata az ügy kapcsán annyit mondott lapunknak: ő maga semmilyen, írásban átadott, hivatalos tájékoztatást nem kapott arról, hogy a Duna TV ne számítana a munkájára. Mint hozzátette, a beosztás szerint december 2-án reggel 6-tól 8-ig is ő vezeti a televízió reggeli műsorát. Elfogadták a jövő évi költségvetést Bajnai adócsökkentést, biztonságot és munkát emleget, az ellenzék a gazdasági növekedést hiányolja Az Országgyűlés tegnap 201 igen, 179 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta Magyarország jövő évi költségvetését. A képviselők hasonló arányban döntöttek arról is, hogy kérik a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését. Mindez azt jelenti, hogy az államfőnek minderre öt nap áll a rendelkezésére. Az ellenzék a megszorítások mellett a gazdasági növekedés megalapozásának hiánya miatt bírálta a büdzsét. Az a politikai erő, amely letér a 2010-es költségvetés által kijelölt útról, a „jövőt árulja el” - jelentette ki napirend előtti felszólalásában Bajnai Gordon miniszterelnök. A politikus szerint kormánya teljesítette áprilisi vállalásainak nagy részét, hogy megmenti az országot a válság miatti „veszedelemtől”, és megalapozza a gazdasági gyarapodást. - Adócsökkentésről, biztonságról és a munkáról szól a jövő évi büdzsé, amelyet a józan ész diktált, és amely ugyanakkor nem vádolható szívtelenséggel sem, hiszen szolidáris a rászorultakkal - mondta Bajnai Gordon. Kifejtette, a törvényben három szabály érvényesül: annyit költ, amennyi rendelkezésre áll, a bevételekből a munkahelyteremtést segíti, a közterheket pedig méltányosan osztja szét. Szónoklatában kitért arra is, hogy a következő kormány megköszönheti a jelenleginek, hogy a büdzsével és a válságkezelő intézkedéseivel növelte mozgásterét. Navracsics Tibor szerint a kormányfő felszólalása ellentétes volt a házszabállyal, mert egy napirenden lévő témáról beszélt napirend előtt. A Fidesz frakcióvezetője a német statisztikai hivatal 2009-re vonatkozó adatait ismertette, hogy az EU-hoz történt csatlakozásuk óta a lengyelek 23, a csehek 25,6 a szlovákok pedig 35,8 százalékos gazdasági növekedést produkáltak, míg mi 9,9 százalékot. Hargitai János (KDNP) az iránt érdeklődött, hogy a Gyurcsány-kormányban Bajnai miért nem képviselte a józan ész politikáját, szerinte kétségtelen, hogy sikerült megőrizni az ország fizetőképességét, erre azonban a gazdasági növekedést nem lehet alapozni. Mesterházy Attila (MSZP) szerint a stabilitást és a versenyképességet növelő költségvetést készített a kabinet, az ellenzéknek pedig csak a múltról, nem pedig a jövőről van mondanivalója. Kóka János (SZDSZ) arról beszélt: a kormány intézkedései nélkül ma 300 forint felett lenne az euró, bedőlt volna a tőzsde és finanszírozhatatlanná vált volna az ország. A költségvetést elutasító Fidesz-KDNP-frakció mellett az SZDSZ-es Béki Gabriella, Gulyás József, Velkey Gábor és Ikvai-Szabó Imre, illetve a szocialista Warvasovszky Tihamér is a nem gombot nyomta meg. A függetlenek közül az egykori MDF-esek szintén nemmel voksoltak a költségvetésre, Császár Antal viszont támogatta a kormány által benyújtott javaslatot. ■ DÖNTÉSEK: Leszavazta a parlament a kormány által támogatott sort hétfőn az úgynevezett közlekedési tárgyú törvényekhez benyújtott módosító indítványokról szóló szavazáskor; a jogszabály a MÁV átalakításához adna törvényi felhatalmazást. Az előző héten megszavazott 1 milliárd forinttal ellentétben jövőre 500 millió forint jut az M60-as autópálya tervezésére, az átcsoportosítással az M44-es, Kecskemétet Békéscsabával összekötő autópálya előkészítésére pedig 3 milliárd forint jut. A név szerinti szavazáson nem kapta meg a kétharmados támogatást a pártfinanszírozás átláthatóságáról szóló törvényjavaslat a parlamentben, így a jövő évi országgyűlési választási kampány a jelenlegi szabályok szerint zajlik majd. A javaslat a pártok állami támogatásának jelentős megemelését tartalmazta, ugyanakkor a természetes személyekre korlátozta volna az adománygyűjtő tevékenységet. A jogszabálytervezet minősített többséget igénylő részeinél a fideszes képviselők tartózkodtak, így azokat nem fogadta el az Országgyűlés. A szocialisták kezdeményezésére tegnap sem tárgyalták a köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, a 2011-es népszámlálást szabályozó törvényt. A kormánypárt indokolása szerint még nem dőlt el, hogy a fogyatékosságról a népszámlálás keretein belül vagy más módon készítsenek-e felmérést. A parlament elfogadta az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetéséről szóló törvényt. A nap folyamán Kósa Lajos polgármester bejelentette: Debrecen visszafizette a 2001-ben fejlesztések finanszírozására kibocsátott 2,5 milliárd forintos Főnixkötvényt. A pénzből többek között a kongresszusi központ építését, útrekonstrukciókat és kommunális fejlesztéseket finanszíroztak. Az MSZP az SZDSZ egy részének segítségével biztosította a többséget FOTÓ: nagy beal 2009. december 1.- keddBelföld Magyar Nemzet Ketyegő bombák sora a 2010-es büdzsében A következő kormányra marad az államháztartás átalakítása • A bevételi tervek jelentik a legtöbb kockázatot Elodázott reformok, százmilliárdos ketyegő bombák, alultervezett kiadások, felültervezett bevételek, valamint növekvő államadósság és távolodó euró - ezek jellemzik a parlament által tegnap elfogadott 2010-es költségvetést. A kormány ezúttal sem merte átalakítani a büdzsé szerkezetét, így az állam által fenntartott rengeteg felesleges intézmény jövőre is fennmarad, míg számos területen komoly elvonások lesznek. Az államháztartás reformja most már biztosan a következő kabinetre hárul. Szabó F.sztr.b______________________ Ezúttal sem merte felvállalni az államháztartás szerkezetének átalakítását és a gazdaság beindításához szükséges reformok bevezetését a parlament szocialista-szabad demokrata többsége, így az államháztartás átalakításának egyre sürgetőbb feladata biztosan a következő kabinetre marad. A tegnap jóváhagyott büdzsében az állam továbbra is számtalan felesleges intézmény fenntartását vállalja, miközben több fontos területnek komoly elvonásokkal kell szembesülnie. A válságból való kilábalásunk a költségvetés fő számai alapján jövőre sem kezdődik el: a gazdasági visszaesés mértéke várhatóan 0,6 százalékos lesz, a jelenleg 20421 milliárd forintra rúgó államadósság tovább növekszik, a 3,8 százalékosra tervezett GDP- arányos államháztartási hiányt pedig komoly kockázatok övezik. A törvény jövőre 12662,680 milliárd forintos költségvetési bevétel és 13533,026 forintos kiadás mellett 870,346 milliárd forintos hiányra számít, míg az államháztartás egészére 1060 milliárd forintos deficitet határoz meg. A büdzsében szereplő elvonások az államháztartás szinte valamennyi területét érintik. Az önkormányzatok nettó 70 milliárd forintos megszorítást lesznek kénytelenek elviselni, jóllehet a települések egy része már most is csak hitelfelvétellel tudja finanszírozni a működését. A tömegközlekedéstől a büdzsé 40 milliárd forintot von el a szigorítást megalapozó reformok nélkül. A lakosság energiatámogatása 55 milliárd forinttal, a lakástámogatás 48 milliárddal, a nyugdíjakra fordított összeg pedig 80 milliárd forinttal csökken jövőre. Az elvonások mellett tíz- és százmilliárdos nagyságrendű bombák ketyegnek az új költségvetésben. Az Állami Számvevőszék szerint a legtöbb kockázat a jövő évre tervezett bevételeket övezi. A visszaeső kereslet miatt az egyik legkérdésesebb tételnek az áfából várt 2331 milliárd forint számít, de a társaságiadó-befizetéstől remélt 609 milliárd forint és a vagyonadóból tervezett 50 milliárd forint sorsa is bizonytalan. A tervezett kiadások szintén kockázatosak, több tételről, különösen a gyógyítással és az állami kezességvállalással kapcsolatos terhekről már most látni, hogy alultervezettek. A kezességvállalásokkal kapcsolatban a Költségvetési Tanács arra figyelmeztetett, hogy a válság nyomán megugrott beváltások miatt az államkassza kiadásai 10-30 milliárd forinttal haladhatják meg a tavalyi 11 milliárdos szintet. Az államadósság kamatterheire 1153,3 milliárd forintot irányoz elő a törvény, vagyis 2010-ben kamatokra a társaságiadó-befizetések dupláját kell majd áldozni. A ketyegő bombák számát gyarapítja, hogy a most elfogadott költségvetésben nem szerepelnek a nagy állami cégek által felhalmozott adósságok. A BKV adóssága csaknem 90 milliárd forintra, a MÁV-é pedig 220 milliárd forintra rúg, míg a kórházak tartozásai mintegy 90 milliárd forintot tesznek ki. Csak ez a három tétel meghaladja a jövő évre tervezett 26 300 milliárd forintos GDP másfél százalékát. Az állami cégek által vállalt garanciák és kezességek problémájával szintén nem foglalkozik a büdzsé, jóllehet ezek értéke most már meghaladja a 2300 milliárd forintot. Kérdésesnek számít a Magyar Nemzeti Bank veszteségének elszámolása is. A Nemzetközi Valutaalaptól tavaly és idén felvett hitelek átváltása és a magas országkockázat nyomán a jegybanknak saját számításai szerint jövőre mintegy 80 milliárd forintos veszteséget kell elkönyvelnie. A büdzsét felügyelő Költségvetési Tanács szerint a módosító javaslatokkal kiegészített 2010-es büdzsé csak részben felel meg az államháztartásról és a költségvetési felelősségről szóló törvények elvárásainak, vagyis további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a költségvetés összhangba kerüljön a törvényi előírásokkal, és végre megvalósuljon az évek óta ígért átláthatóság. Alkotmányt sérthet az MTV helyzete . Torkos__________________ H a az alkotmányos szociális jogok sérelme miatt nehezen is, de a médiatörvényben foglaltak miatt minden bizonnyal felvethetők az alkotmányossági aggályok a tegnap megszavazott jövő évi költségvetési törvénnyel kapcsolatban. Szalai Annamária elmondta, hogy ha a közszolgálati televízió a jövő évben nem lesz képes teljesíteni a médiatörvényben rárótt kötelezettségeit, akkor ezáltal sérül a polgároknak a tájékozódás szabadságához fűződő alkotmányos alapjoga. Márpedig a jövő évi központi költségvetés köztudott, hogy éppen az országgyűlésiképviselő-választás évében nem biztosítja a köztévé számára a médiatörvényben előírt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges forrást. Jövőre az ideinél 9,4 milliárd forinttal kevesebb pénzből kell gazdálkodnia a közszolgálati televíziónak. Amikor kiderült, hogy Jánosi György törvénymódosító javaslatának megszavazásával a 2,4 milliárd forintos céltámogatást is elvonták az MTV- től, Horn Gábor országgyűlési képviselő a köztévé megbüntetéséről beszélt. Az SZDSZ-es honatya veszélyesnek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a törvényhozás alkalmi MSZP-MDF-koalíciója a Magyar Televíziót azért bünteti, mert az nem az igényük és szándékuk szerinti pártpolitikai elvárások mentén működik”. Szalai Annamária, az ORTT tagja a Magyar Nemzetnek elmondta: évek óta a kétharmados médiatörvénynél alacsonyabb rendű jogszabályok segítségével szabályozzák törvénysértő módon a köztévé finanszírozását. A kétharmados jogszabály előírja, hogy a televíziókészülékek üzemben tartási díjának összegét évenként a költségvetési törvényben kell megállapítani „a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsor-szolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével”. A törvény a készülékek tulajdonosaira írja elő a fizetési kötelezettséget, ezt vállalta át nagyvonalúan a kétharmadosnál alacsonyabb rendű jogszabállyal a Medgyessy-kormány. Csakhogy az így megállapított díjnak csupán a hatvan százalékát állja helyettünk a központi költségvetés, vagyis - ahogy Szalai Annamária fogalmazott - a köztévét a politikai hatalom évek óta rövid pórázon tartja.