Magyar Nemzet, 2010. március (73. évfolyam, 59-88. szám)
2010-03-24 / 81. szám
A Magyar Nemzet Látó-Tér 2010. más 24., szerda Elhazudja a tényeket Demszky Csak a töredéke teljesült a fővárosi beruházási ígéreteknek • Adósságban fuldoklik Budapest Magyarország beruházásainak csaknem a fele Budapesten valósult meg tavaly, a fővárosban négyszer annyi beruházási érték jut egy főre, mint vidéken - tette közzé tegnap a Főpolgármesteri Hivatal a legfrissebb magángazdasági statisztikai adatokat. A fővárosi önkormányzat négyéves beruházási ígéreteinek azonban nemhogy a feléből, de a tíz százalékából sem lett semmi. Az alábbi adatok ezzel szembesítik a húsz éve főpolgármesteri székben ülő Demszky Gábort. A Szabó Zsolt___________________________ N emrégiben tette közzé a gazdasági szervezetek beruházásairól szóló 2009-es adatait a Központi Statisztikai Hivatal - juttatta el az országgyűlési választás előtt alig három héttel a legfrissebb jelentést lapunkhoz tegnap a Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester irányította hivatal. A kormány felügyelete alatt működő szervezet jelentése szerint az ország beruházásainak 46 százaléka Budapesten teljesült. Egy budapestire 823 ezer forintnyi beruházás jutott, míg egy vidéki lakosra 195 ezer. A gazdasági válság miatt a beruházások „teljesítményértéke” az előző évihez képest országosan 11 százalékkal csökkent 2009-ben, Budapesten 5 százalékkal volt kisebb a beruházások értéke a 2008-ban mértnél, míg vidéken 15 százalékos volt a csökkenés. Bár a főpolgármester az elmúlt két ciklusban folyamatosan azt „kommunikálta” - mint egykori párttársa, Kóka János -, hogy Budapesten is „dübörög a gazdaság”, a tények azonban mást mutatnak. Az itt élőknek az elmúlt nyolc év anyagi visszaesést és részben a többszörösére emelt közszolgáltatási díjak miatt - eladósodást hozott. Ugyan rengeteg irodaház és bevásárlóközpont épült a multinacionális cégek beruházásaként, Demszky Gábor, illetve az őt még az elmúlt hónapban is támogató balliberális pártok ígéreteinek többsége megvalósulatlan maradt. A városvezetés még a fővárosi koalíció tavalyi szakadása után is a 2007. februárban aláírt, az MSZP és az SZDSZ közötti megállapodást nevezte saját programjának. - Ennek negyven pontja közül jó, ha tizenkettő megvalósul - írtuk két éve. Azóta a kudarclista szinte teljessé vált. Nézzük ismét: „2010-re befejezzük a 4-es metró építését. 2009-ben a Baross térig, 2010-ben a Bosnyák térig jár majd az Etele térről az új metró.” Mára köztudottá vált: 2013 előtt bizonyosan nem utazhatunk a metrón, szakemberek szerint pedig az eredetileg számított költségek háromszorosánál is többet, csaknem 600 milliárd forintot vesznek ki a zsebünkből. A beruházástól Brüsszel eddig csaknem 60 milliárd forintot vont el, és a legújabb fejlemények szerint az építkezés csaknem teljes finanszírozása veszélybe kerülhet. A 2-es metró vonalán ma sem közlekedik új szerelvény. Az aquincumi híd építése már a tervekben sem szerepel, a Margit híd 2008-ra ígért felújításának költségei csaknem megduplázódtak, és hónapokat késve, ez év végére készülhet el. A Szabadság híd tatarozása „csak” 7-8 hónapot késett, és a Duna teljes körű tisztítása, a csepeli szennyvíztisztító korrupciógyanús ügyei körül pedig legalább akkora botrány körvonalazódik, mint a BKV-nál. Semmi sem lett a kormánnyal közös 1+1 forintos útfelújítási program folytatásából, a P+R parkolóépítést teljes egészében az EU-forrásokra alapozták. Összesen 44 milliárdból hosszabbítanák meg egy-két állomással az 1-es és a 3-as vllamos vonalát, azonban a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén kiderült: a terv műszakilag és anyagilag is elfogadhatatlan, átdolgozásra szorul. A Moszkva tér felújítását is nyolc éve ígérik a budaiaknak, mint ahogy a fővárosi aluljárók és a pályaudvarok környékének rendbetételét, a városi rendőrség létrehozását és az akadálymentesítést. Demszky szerint Budapesten isdübörgött a gazdaság. Itt az egyik példa: a háromszoros áron épülő 4-es metrónak már járnia kellene Szemben a nemzetellenes politikával . Tolcsvai L László____________________ K étségbeesésbe kergetve a falvak lakóit, halálra ítélve a kistelepüléseket, nemzetellenes politikát folytatott az elmúlt nyolc évben a kormány. Lakosságszámtól függetlenül azonban minden településnek meg kell adni a fennmaradás lehetőségét. Ez úgy szavatolható, ha az önkormányzatok működését megfelelően finanszírozza az állami költségvetés - jelentette ki tegnap Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gödöllő polgármestere azon a tiszaladányi tanácskozáson, ahová az ország minden tájáról érkezett polgármesterek osztották meg egymással gondjaikat. Gémesi rámutatott: súlyos pénzügyi problémákat hagy maga után a jelenlegi kormány, a MÖSZ azonban - társszervezetekkel karöltve - alkalmas arra, hogy segítse az új Fidesz-kormányt a vidékfejlesztési terveinek megvalósításában. A kisebb önkormányzatokat eddig mostohagyerekként kezelték, éppen ezért váltak sorra önhibájukon kívül hátrányos helyzetűekké. Ha Magyarországon létezik demokrácia, akkor ki kell terjednie minden településre - értett egyet az önkormányzati érdekszövetség vezetőjével Koncz Ferenc. Szerencs fideszes országgyűlési képviselőjelöltje ennek érvényre juttatására megválasztása esetén segítséget ígért, de hozzátette, ehhez a Fidesznek kell kormányt alakítania. Borsod megye gondjairól szólva Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének fideszes elnöke megemlítette, jött ugyan pénz az uniótól Magyarországra, csak éppen oda nem jutott, ahová szánták. A szocialisták a megyék helyett a regionalitásban látták hatalmuk megtartásának lehetőségét, de az átalakítást úgy hajtották végre, hogy az csak nekik kedvezzen. Ódor elítélte a „kormányzati mutyipolitikát”, majd hangsúlyozta: amennyiben a Fidesz nyer a választásokon, kormányerőként újra jövőképet adnak az embereknek, mint 1998 és 2002 között. Bebizonyítják a vidék életképességét, továbbá a megyék fontosságát a helyi feladatok végrehajtásában. ■ NINCS MEGÉLHETÉSI BŰNÖZÉS. Bár a válság hatására romlott a közbiztonság, továbbra is tartom, nincs megélhetési bűnözés, csak bűnözés. Nem fogadható el, hogy egy szociálisan nehéz helyzetben lévő ember meglopja a sorstársát, aki semmivel sem él jobban, mint ő - fejtette ki Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze tegnap egy békéscsabai konferencián. Beszélt arról is: a falopás olyan méreteket öltött Magyarországon, hogy az már komoly társadalmi feszültséget gerjeszt. Az is sajnálatos, hogy a lakásmaffiával és az illegális pénzkölcsönzéssel kapcsolatos jelenségekkel a jogszabályok koherenciájának hiánya miatt a büntetőjog eddig nem tudott mit kezdeni - tette hozzá. A közszférát meglátása szerint az elmúlt években uralta el az a rendkívül káros jelenség, hogy sokan próbálnak nem egyenes úton közpénzhez jutni. Farkas Zoltán, a megyei önkormányzat alelnöke megjegyezte: akadnak országrészek, ahol a rendőrség súlyos nehézségekkel küzd. Ha ezen változtatni akarunk, az eddigieknél sokkal szélesebb alapokon nyugvó társadalmi összefogásra lesz szükség. (V. F. J.) Ódor Ferenc Új rektort választottak az ELTE élére Az előző vezető veszte valószínűleg az lett, hogy nem vállalt konfliktust az oktatási miniszterrel ez Farkas Mimca___________________________ H atalmas többséggel választotta meg az egyetem új rektorává Mezey Barnát, az intézmény jogi karának korábbi dékánját az ELTE szenátusa. Az egyetem közleménye szerint 27 támogató szavazatot s 4 ellenvoksot kapott az egyetemi tanár. Mezey Barna augusztus elsején foglalhatja el székét, megbízása négy évre szól. Július végéig még a jelenlegi rektor, Hudecz Ferenc irányítja az intézményt. Belső, megbízható forrásból úgy értesültünk: Hudecz is pályázott a posztra, ám amikor megtudta, hogy újabb, négyéves mandátumszerzését még az a három kar sem támogatja, amelyek elkötelezettségében biztos volt, visszalépett. Informátorunk szerint Hudecz körül azért fogyott el a levegő, mert a szenátus tagjai közül sokan úgy gondolták, hogy a jelenlegi rektor szinte egyáltalán nem konfrontálódott Hiller István szocialista oktatási miniszterrel pedig az egyetem érdekei sokkal határozottabb fellépést kívántak volna. Sérelmezték azt is, hogy Hudecz irányítása alatt a legpatinásabb egyetem szinte láthatatlan lett a közéletben, és súlytalan a legfontosabb szakmai szervezetben, a Magyar Rektori Konferenciában. A rektor kormánnyal való konfliktuskerülését jellemzi az az eset is, amikor Klinghammer István, az egyetem gazdasági tanácsának elnöke a rektor nélkül, egymaga szállt szembe egy kollégiumépítés kapcsán az oktatási miniszterrel. Az ELTE a lakhatatlanná vált Körösi Csoma Sándor Kollégium felújítását az Ajtósi Dürer sori épületeinek értékesítéséből befolyt öszszegből akarta finanszírozni, a közbeszerzési eljárást azonban nem hirdethették meg a Hiller-tárca engedélye nélkül. A minisztérium hónapokon keresztül nem adta ki az engedélyt, így az egyetem kétszázötvenmillió forintért volt kénytelen szállodát bérelni Budán diákjainak. Ikvai-Szabót és Horváth Csabát is meghallgatják Ikvai-Szabó Imrét, az SZDSZ főpolgármester-helyettesét egy 2007-es, Demszky Gábor bizalmasának írott dokumentum miatt hallgatja meg ma újra a fővárosi BKV-vizsgálóbizottság. Az MSZP-s Horváth Csaba, volt főpolgármester-helyettes ma először áll a bizottság elé. Szilágyi Richárd_______________________ A BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására alakult fővárosi bizottság mai ülésén a tervek szerint Ikvai-Szabó Imrét, az SZDSZ főpolgármester-helyettesét, majd a szocialisták főpolgármester-jelöltjét, Horváth Csabát hallgatják meg. Ikvai-Szabó nem először áll a testület előtt: február 10- én minden BKV-val kapcsolatos felelősséget Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesre hárított. Hallgatott viszont egy általa aláírt felkérésről, amelyet Demszky Gábor főtanácsadójának címzett. E dokumentum - ellentétben az Index tegnapi állításával - a főpolgármester február 10-i meghallgatása után nyilvánosságra került. Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője ezért javasolta, hogy újra hallgassák meg Ikvai-Szabót. „Bizonyos politikai körök még az utolsó pillanatban is meg kívánják akadályozni az SZDSZ-MDF megállapodást, ezért megpróbálják besározni az MDF országos listáján szereplő Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettest” - reagált az internetes lap tévedésére tegnap Retkes Attila, az SZDSZ elnöke. Az említett dokumentum szerint Ikvai- Szabó 2007. február 27-én azzal fordult a Mesterházy Ernő által vezetett Kormányzati Koordinációs Központhoz, hogy a fővárosi önkormányzat gazdasági társaságaival kapcsolatos tanácsadói tevékenységével álljon rendelkezésére és nyújtson segítséget egyes stratégiai kérdésekben, döntések előkészítésében. Ikvai-Szabó gyakorlatilag jogosulttá tette a „baráti tanácsadót”, hogy a privatizált fővárosi gazdasági társaságok ügyeiben, üzleti tervek és beszámolók előzetes véleményezésében, személyi kérdésekben, kiemelt beruházásokban, a kormányzati egyeztetéseket igénylő ügyekben is eljárjon. A BKV-ügyben gyanúsított Mesterházy letartóztatásának napján nyilvánosságra került az a dokumentum, amelyben arra kapott felhatalmazást, hogy Demszky feladatkörébe tartozó bármely ügyben részt vegyen és eljárjon. Egy harmadik, a kormány és a főváros közötti együttműködési megállapodásban - amelyet a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Szilvásy György és Demszky Gábor írt alá - szintén őt kérték fel a főváros képviseletére. Az MSZP-s Horváth Csaba, volt főpolgármester-helyettes ma először áll a vizsgálóbizottság elé. A fővárosi felelősnek kijelölt kormánybiztos lapunknak azt mondta, elmegy a meghallgatásra, de jelezte, hogy mivel rövid ideig felügyelte a céget, nem tud majd érdemben reagálni a Hagyó és Demszky szerepét firtató kérdésekre. A BKV-vizsgálóbizottság a végleges jelentéstervezetet is megvitatja. ■ HAGYÓ HITVALLÁSA. Állítása szerint magánéleti döntéseket hozott ingatlanjaival kapcsolatban Hagyó Miklós, s ezeknek semmi közük a BKV-ügyekhez. Amint azt tegnap megírtuk, Hagyó folytatta vagyonkimentési sorozatát: lánya nevére íratott, párttársának eladott érdi háza és cégén keresztül értékesített budai ingatlanjai után a szocialista politikus legutóbb barátnője nevére jegyeztette be saját lakásának haszonélvezeti jogát. Az MTI-nek nyilatkozó politikus kiemelte: vagyonát a gazdasági életben kialakított személyes képességeinek köszönheti. A politikusi pályán a közösségért való tenni akarás hajtotta, személyes mottója pedig az, amit Olaf Palme volt svéd miniszterelnök mondott: a szociáldemokrácia nem a gazdagság, hanem a szegénység ellen küzd. Hagyó szerint méltatlan, hogy volt élettársát is bele akarják keverni az ügyekbe. A közeljövőben nem tervez újabb lépést ingatlanjaival kapcsolatban - közölte.