Magyar Nemzet, 2010. március (73. évfolyam, 59-88. szám)

2010-03-24 / 81. szám

A Magyar Nemzet Látó-Tér 2010. má­s 24., szerda Elhazudja a tényeket Demszky Csak a töredéke teljesült a fővárosi beruházási ígéreteknek • Adósságban fuldoklik Budapest Magyarország beruházásainak csaknem a fele Budapesten valósult meg tavaly, a fővárosban négyszer annyi beruházási érték jut egy főre, mint vidéken - tette közzé tegnap a Főpolgármesteri Hivatal a legfris­sebb magángazdasági statisztikai adatokat. A fővárosi önkormány­zat négyéves beruházási ígéreteinek azonban nemhogy a feléből, de a tíz százalékából sem lett semmi. Az alábbi adatok ezzel szembesítik a húsz éve főpolgármesteri székben ülő Demszky Gábort. A Szabó Zsolt___________________________ N­ emrégiben tette közzé a gazda­sági szervezetek beruházásai­ról szóló 2009-es adatait a Központi Statisztikai Hivatal - juttatta el az országgyűlési választás elő­tt alig három héttel a legfrissebb jelentést lapunkhoz tegnap a Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester irányította hi­vatal. A kormány felügyelete alatt működő szervezet jelentése szerint az ország beru­házásainak 46 százaléka Budapesten telje­sült.­­ Egy budapestire 823 ezer forintnyi beruházás jutott, míg egy vidéki lakosra 195 ezer. A gazdasági válság miatt a beru­házások „teljesítményértéke” az előző évi­hez képest országosan 11 százalékkal csökkent 2009-ben, Budapesten 5 száza­lékkal volt kisebb a beruházások értéke a 2008-ban mértnél, míg vidéken 15 száza­lékos volt a csökkenés. Bár a főpolgármester az elmúlt két cik­lusban folyamatosan azt „kommunikálta” - mint egykori párttársa, Kóka János -, hogy Budapesten is „dübörög a gazdaság”, a tények azonban mást mutatnak. Az itt élőknek az elmúlt nyolc év anyagi vissza­esést és­­ részben a többszörösére emelt közszolgáltatási díjak miatt - eladósodást hozott. Ugyan rengeteg irodaház és bevá­sárlóközpont épült a multinacionális cégek beruházásaként, Demszky Gábor, illetve az őt még az elmúlt hónapban is támogató balliberális pártok ígéreteinek többsége megvalósulatlan maradt. A városvezetés még a fővárosi koalíció tavalyi szakadása után is a 2007. február­ban aláírt, az MSZP és az SZDSZ közötti megállapodást nevezte saját programjának. - Ennek negyven pontja közül jó, ha tizen­kettő megvalósul - írtuk két éve. Azóta a kudarclista szinte teljessé vált. Nézzük is­mét: „2010-re befejezzük a 4-es metró épí­tését. 2009-ben a Baross térig, 2010-ben a Bosnyák térig jár majd az Etele térről az új metró.” Mára köztudottá vált: 2013 előtt bi­zonyosan nem utazhatunk a metrón, szak­emberek szerint pedig az eredetileg számí­tott költségek háromszorosánál is többet, csaknem 600 milliárd forintot vesznek ki a zsebünkből. A beruházástól Brüsszel eddig csaknem 60 milliárd forintot vont el, és a legújabb fejlemények szerint az építkezés csaknem teljes finanszírozása veszélybe ke­rülhet. A 2-es metró vonalán ma sem köz­lekedik új szerelvény.­­ Az aquincumi híd építése már a ter­vekben sem szerepel, a Margit híd 2008-ra ígért felújításának költségei csaknem meg­duplázódtak, és hónapokat késve, ez év vé­gére készülhet el. A Szabadság híd tatarozá­sa „csak” 7-8 hónapot késett, és a Duna tel­jes körű tisztítása, a csepeli szennyvíztisztí­tó korrupciógyanús ügyei körül pedig leg­alább akkora botrány körvonalazódik, mint a BKV-nál. Semmi sem lett a kormánnyal közös 1+1 forintos útfelújítási program folytatá­sából, a P+R parkolóépítést teljes egészé­ben az EU-forrásokra alapozták. Összesen 44 milliárdból hosszabbítanák meg egy-két állomással az 1-es és a 3-as vllamos vona­lát, azonban a Fővárosi Közgyűlés legutób­bi ülésén kiderült: a terv műszakilag és anyagilag is elfogadhatatlan, átdolgozásra szorul. A Moszkva tér felújítását is nyolc éve ígérik a budaiaknak, mint ahogy a fővárosi aluljárók és a pályaudvarok környékének rendbetételét, a városi rendőrség létrehozá­sát és az akadálymentesítést. Demszky szerint Budapesten is­­dübörgött a gazdaság­. Itt az egyik példa: a háromszoros áron épülő 4-es metrónak már járnia kellene Szemben a nemzetellenes politikával . Tolcsvai L László____________________ K­ étségbeesésbe kergetve a falvak lakóit, halálra ítélve a kistele­püléseket, nemzetellenes poli­tikát folytatott az elmúlt nyolc évben a kormány. Lakosságszámtól füg­getlenül azonban minden településnek meg kell adni a fennmaradás lehetőségét. Ez úgy szavatolható, ha az önkormányza­tok működését megfelelően finanszírozza az állami költségvetés - jelentette ki teg­nap Gémesi György, a Magyar Önkor­mányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnö­ke. Gödöllő polgármestere azon a tiszala­­dányi tanácskozáson, ahová az ország minden tájáról érkezett polgármesterek osztották meg egymással gondjaikat. Gémesi rámutatott: súlyos pénzügyi prob­lémákat hagy maga után a jelenlegi kor­mány, a MÖSZ azonban - társszerveze­tekkel karöltve - alkalmas arra, hogy se­gítse az új Fidesz-kormányt a vidékfejlesz­tési terveinek megvalósításában. A kisebb önkormányzatokat eddig mostohagyerek­ként kezelték, éppen ezért váltak sorra ön­hibájukon kívül hátrányos helyzetűekké. Ha Magyarországon létezik demokrá­cia, akkor ki kell terjednie minden telepü­lésre - értett egyet az önkormányzati ér­dekszövetség vezetőjével Koncz Ferenc. Szerencs fideszes országgyűlési képviselő­jelöltje ennek érvényre juttatására megvá­lasztása esetén segítséget ígért, de hozzá­tette, ehhez a Fidesznek kell kormányt ala­kítania. Borsod megye gondjairól szólva Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének fideszes elnöke meg­említette, jött ugyan pénz az uniótól Ma­gyarországra, csak éppen oda nem jutott, ahová szánták. A szocialisták a megyék helyett a regionalitásban látták hatalmuk megtartásának lehetőségét, de az átalakí­tást úgy hajtották végre, hogy az csak ne­kik kedvezzen. Ódor elítélte a „kormány­zati mutyipolitikát”, majd hangsúlyozta: amennyiben a Fidesz nyer a választáso­kon, kormányerőként újra jövőképet ad­nak az embereknek, mint 1998 és 2002 kö­zött. Bebizonyítják a vidék életképességét, továbbá a megyék fontosságát a helyi fel­adatok végrehajtásában. ■ NINCS MEGÉLHETÉSI BŰNÖZÉS. Bár a vál­ság hatására romlott a közbiztonság, to­vábbra is tartom, nincs megélhetési bű­nözés, csak bűnözés. Nem fogadható el, hogy egy szociálisan nehéz helyzetben lé­vő ember meglopja a sorstársát, aki sem­mivel sem él jobban, mint ő - fejtette ki Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség főosztály­­vezető ügyésze tegnap egy békéscsabai konferencián. Beszélt arról is: a falopás olyan méreteket öltött Magyarországon, hogy az már komoly társadalmi feszültsé­get gerjeszt. Az is sajnálatos, hogy a lakás­maffiával és az illegális pénzkölcsönzéssel kapcsolatos jelenségekkel a jogszabályok koherenciájának hiánya miatt a büntető­jog eddig nem tudott mit kezdeni - tette hozzá. A közszférát meglátása szerint az elmúlt években uralta el az a rendkívül káros jelenség, hogy sokan próbálnak nem egyenes úton közpénzhez jutni. Far­kas Zoltán, a megyei önkormányzat alel­­nöke megjegyezte: akadnak országrészek, ahol a rendőrség súlyos nehézségekkel küzd. Ha ezen változtatni akarunk, az ed­digieknél sokkal szélesebb alapokon nyugvó társadalmi összefogásra lesz szükség. (V. F. J.) Ódor Ferenc Új rektort választottak az ELTE élére Az előző vezető veszte valószínűleg az lett, hogy nem vállalt konfliktust az oktatási miniszterrel ez Farkas Mim­ca___________________________ H­ atalmas többséggel válasz­totta meg az egyetem új rek­torává Mezey Barnát, az in­tézmény jogi karának koráb­bi dékánját az ELTE szenátusa. Az egye­tem közleménye szerint 27 támogató szavazatot s 4 ellenvoksot kapott az egyetemi tanár. Mezey Barna augusztus elsején foglalhatja el székét, megbízása négy évre szól. Július végéig még a jelenlegi rektor, Hudecz Ferenc irányítja az intézményt. Belső, megbízható forrásból úgy értesül­tünk: Hudecz is pályázott a posztra, ám amikor megtudta, hogy újabb, négyéves mandátumszerzését még az a három kar sem támogatja, amelyek elkötelezettségé­ben biztos volt, visszalépett. Informátorunk szerint Hudecz körül azért fogyott el a levegő, mert a szenátus tagjai közül sokan úgy gondolták, hogy a jelenlegi rektor szinte egyáltalán nem konfrontálódott Hiller István szocialista oktatási miniszterrel pedig az egyetem ér­dekei sokkal határozottabb fellépést kí­vántak volna. Sérelmezték azt is, hogy Hudecz irányítása alatt a legpatinásabb egyetem szinte láthatatlan lett a közélet­ben, és súlytalan a legfontosabb szakmai szervezetben, a Magyar Rektori Konferen­ciában. A rektor kormánnyal való konflik­tuskerülését jellemzi az az eset is, amikor Klinghammer István, az egyetem gazdasá­gi tanácsának elnöke a rektor nélkül, egy­maga szállt szembe egy kollégiumépítés kapcsán az oktatási miniszterrel. Az ELTE a lakhatatlanná vált Körösi Csom­a Sándor Kollégium felújítását az Ajtósi Dürer sori épületeinek értékesítéséből befolyt ösz­­szegből akarta finanszírozni, a közbeszer­zési eljárást azonban nem hirdethették meg a Hiller-tárca engedélye nélkül. A mi­nisztérium hónapokon keresztül nem adta ki az engedélyt, így az egyetem kétszázöt­venmillió forintért volt kénytelen szállo­dát bérelni Budán diákjainak. Ikvai-Szabót és Horváth Csabát is meghallgatják Ikvai-Szabó Imrét, az SZDSZ főpol­gármester-helyettesét egy 2007-es, Demszky Gábor bizalmasának írott dokumentum miatt hallgatja meg ma újra a fővárosi BKV-vizsgálóbi­zottság. Az MSZP-s Horváth Csaba, volt főpolgármester-helyettes ma először áll a bizottság elé. Szilágyi Richárd_______________________ A BKV-nál történt szabálytalansá­gok kivizsgálására alakult fővá­rosi bizottság mai ülésén a ter­vek­ szerint Ikvai-Szabó Imrét, az SZDSZ főpolgármester-helyettesét, majd a szocialisták főpolgármester-jelöltjét, Hor­váth Csabát hallgatják meg. Ikvai-Szabó nem először áll a testület előtt: február 10- én minden BKV-val kapcsolatos felelőssé­get Hagyó Miklós volt főpolgármester-he­lyettesre hárított. Hallgatott viszont egy ál­tala aláírt felkérésről, amelyet Demszky Gá­bor főtanácsadójának címzett. E dokumen­tum - ellentétben az Index tegnapi állításá­val - a főpolgármester február 10-i meg­hallgatása után nyilvánosságra került. Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióveze­tője ezért javasolta, hogy újra hallgassák meg Ikvai-Szabót. „Bizonyos politikai kö­rök még az utolsó pillanatban is meg kíván­ják akadályozni az SZDSZ-MDF megálla­podást, ezért megpróbálják besározni az MDF országos listáján szereplő Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettest” - reagált az internetes lap tévedésére tegnap Retkes Attila, az SZDSZ elnöke. Az említett dokumentum szerint Ikvai- Szabó 2007. február 27-én azzal fordult a Mesterházy Ernő által vezetett Kormányza­ti Koordinációs Központhoz, hogy a fővá­rosi önkormányzat gazdasági társaságaival kapcsolatos tanácsadói tevékenységével álljon rendelkezésére és nyújtson segítséget egyes stratégiai kérdésekben, döntések elő­készítésében. Ikvai-Szabó gyakorlatilag jo­gosulttá tette a „baráti tanácsadót”, hogy a privatizált fővárosi gazdasági társaságok ügyeiben, üzleti tervek és beszámolók elő­zetes véleményezésében, személyi kérdé­sekben, kiemelt beruházásokban, a kor­mányzati egyeztetéseket igénylő ügyekben is eljárjon. A BKV-ügyben gyanúsított Mesterházy letartóztatásának napján nyil­vánosságra került az a dokumentum, amelyben arra kapott felhatalmazást, hogy Demszky feladatkörébe tartozó bármely ügyben részt vegyen és eljárjon. Egy har­madik, a kormány és a főváros közötti együttműködési megállapodásban - ame­lyet a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Szilvásy György és Demszky Gábor írt alá - szintén őt kérték fel a főváros képviseletére. Az MSZP-s Horváth Csaba, volt főpol­gármester-helyettes ma először áll a vizs­gálóbizottság elé. A fővárosi felelősnek kije­lölt kormánybiztos lapunknak azt mondta, elmegy a meghallgatásra, de jelezte, hogy mivel rövid ideig felügyelte a céget, nem tud majd érdemben reagálni a Hagyó és Demszky szerepét firtató kérdésekre. A BKV-vizsgálóbizottság a végleges jelentés­­tervezetet is megvitatja. ■ HAGYÓ HITVALLÁSA. Állítása szerint magán­életi döntéseket hozott ingatlanjaival kap­csolatban Hagyó Miklós, s ezeknek semmi közük a BKV-ügyekhez. Amint azt tegnap megírtuk, Hagyó folytatta vagyonkimentési sorozatát: lánya nevére íratott, párttársá­nak eladott érdi háza és cégén keresztül ér­tékesített budai ingatlanjai után a szocialis­ta politikus legutóbb barátnője nevére je­gyeztette be saját lakásának haszonélvezeti jogát. Az MTI-nek nyilatkozó politikus ki­emelte: vagyonát a gazdasági életben kiala­kított személyes képességeinek köszönheti. A politikusi pályán a közösségért való tenni akarás hajtotta, személyes mottója pedig az, amit Olaf Palme volt svéd miniszterel­nök mondott: a szociáldemokrácia nem a gazdagság, hanem a szegénység ellen küzd. Hagyó szerint méltatlan, hogy volt élettár­sát is bele akarják keverni az ügyekbe. A kö­zeljövőben nem tervez újabb lépést ingat­lanjaival kapcsolatban - közölte.

Next