Magyar Nemzet, 2010. április (73. évfolyam, 89-117. szám)
2010-04-10 / 97. szám
38 Magyar Jennel Magazin 2010. április 10., szombat Iránytű rovatunkban hétről hétre a tágabb közélet ügyei iránt érdeklődő olvasóinknak nyújtunk - már csak terjedelmi okokból is önkényes - válogatást azokból a jövő heti programokból, amelyek megítélésünk szerint hozzájárulhatnak jelenünk és közelmúltunk megértéséhez. Április 12. Szélenergia. Az Energiapolitikai hétfő este sorozat következő előadását Gács Iván egyetemi docens tartja A szélenergia-termelés támogatása címmel. Helyszín: Energiapolitika, 2000 Társulat (1053 Budapest, Veres Pálné u. 10.1. emelet). Időpont: 17 óra Szent István-i örökségünk. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szervezésében Pécsett tart előadást a Szent István-i örökségről Miskei Antal, az Eszterházy Károly Főiskola docense. Helyszín: Dómmúzeum (Pécs, Káptalan u. 6.). Időpont: 18 óra Testsúly és egészség. Az Egészség Akadémia következő előadását Lénárd László professzor tartja Testsúlyszabályozás, elhízás és addiktív magatartás címmel. Helyszín: Pécsi Akadémiai Bizottság székháza (Pécs, Jurisics Miklós u. 44.). Időpont: 18 óra Április 13. Szentpéteri Eszter estje. A magyar költészet napja alkalmából - „Előtted, Uram, a hon java, s hulljon a lomb, csak éljen a fa” - Babitsot idéző címmel Szentpéteri Eszter, a Hír Tv műsorvezetője tart önálló estet Istenről, hazáról, szerelemről. A belépőjegy 500 forint. Helyszín: Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ (Baja, Munkácsy Mihály u. 9.). Időpont: 18 óra Mivel világítunk a XXI. században? Tavaly ősszel ünnepeltük Edison szénszálas izzólámpájának 130. születésnapját. Az évforduló és az izzólámpák kivonása az európai piacról teszi igazán aktuálissá Balázs Lászlónak, a General Electric munkatársának az izzólámpák történetéről, Edisonról és a 130 évvel ezelőtt e téren kezdődött változások napjainkra vonatkozó tanulságairól, a jövő technológiájáról szóló előadását. Helyszín: Pécsi Kulturális Központ, Dominikánus Ház (Pécs, Színház tér 2.). Időpont: 19 óra Április 14. Klímatörvény és építészet. A környezettudatos építészet lehetőségeiről rendez konferenciát a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (Hungary Green Building Council, HuGBC) a Közép-európai Egyetemen. A zöldépítés-konferencia a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület szakmai rendezvénye, a Build Green CEE kétnapos nemzetközi konferencia kísérőprogramja. A konferencia témája az új klímatörvény építészetre gyakorolt hatása, különös tekintettel az energiahatékony és környezettudatos épületfelújításokra. Regisztrálni lehet a www.hugbc.eu oldalon. Helyszín: Közép-európai Egyetem (1051 Budapest, Nádor utca 9.). Időpont: 9 óra Marosvásárhely fekete márciusa. 1990. március 16-án kezdődtek azok a zavargások Marosvásárhelyen, amelyeket közvetve a Bolyai-líceum és a magyar nyelvű oktatás ügye robbantott ki. A véres események okairól és következményeiről - személyes élményei alapján - az egykori tudósító, Réthy Emese újságíró foglalja össze tapasztalatait. Beszélgetőtársa Orosz Adrienn történész. Helyszín: Millenniumi kávéház (Szeged, Dugonics tér 12.). Időpont: 17 óra Pázmány hatása a bölcsészet- és társadalomtudományokra. Magyarországon a máig folyamatosan működő egyetemek és főiskolák közül a legrégebbi az 1635-ben Pázmány Péter esztergomi bíboros érsek által Nagyszombatban alapított egyetem. 1991 decemberében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) hivatalosan kezdeményezte az Apostoli Szentszéknél az alapítandó katolikus egyetem előzetes engedélyeztetését. Ennek eredményeként jöhetett létre (az MKPK 1992. január 30-án kelt rendelkezésével) a Budapesten működő Római Katolikus Hittudományi Kar mellett új egyetemi karként a Bölcsészettudományi Kar, azaz egyúttal a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Ezt követte a Jog- és Államtudományi Kar 1995. április 3-án történt megalapítása. 1998 júniusában az Információs Technológiai Kar felállítása (mindkettő az MKPK által), 2008. január 1-jén pedig csatlakozott az egyetemhez a Vitéz János Kar. A 2010-ben 375. születésnapját ünneplő régi-új intézmény Bölcsészettudományi Kara szimpóziumon emlékezik meg alapításáról. Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar (Piliscsaba, Egyetem út 1.). Időpont: 10 óra Április 15. Bioanyagok - idegenek az élő szervezetben. A műanyag szemlencse és érpótló, a fém értágító és a szegecsek, a protézisek, a kerámiaborítású fogpótlás mind a korszerű gyógyítás vívmánya. Kiss Éva kémikus arra keresi a választ előadásában, mit tehetünk, hogy ezek a jótékony pótanyagok jól működjenek, és az élő szervezet által elfogadhatóak, „környezetbarátok” legyenek? Helyszín: ELTE Kémiai Intézete, 0.83-as Eötvös előadóterem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A). Időpont: 17 óra Civilizációk a világcivilizáció felé. Az emberiség az állam keletkezése óta törekszik saját egységének elérésére. Bereznay András történész, kartográfus (London) a birodalmakról, az államrendszerek természetéről, struktúrájáról, stabilitásáról beszél előadásában, ezt figyelembe véve latolgatja az Európai Unió jövőbeni lehetőségeit. A belépő: 300 forint. Helyszín: Pécsi Kulturális Központ, Dominikánus Ház (Pécs, Színház tér 2.). Időpont: 18 óra Április 16. Vissza a jövőbe. 20 év múlva címmel gazdaságpolitikai kerekasztalt szervez a Debreceni Egyetem. A téma a szabályozás és a versenyképesség összefüggése, a válságkezelés nehézsége. A részvételi szándékot a gazd.pol.konf@gmail.com e-mail címen lehet jelezni. Helyszín: Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar (Debrecen, Kassai út 26.). Időpont: 9.30 Április 17. Tutanhamon ékszerei. A VÁM Design Center egyiptomi kiállításához kapcsolódó sorozat következő programján Győry Hedvig egyiptológus tart előadást a fiatalon meghalt fáraó sírjában talált ékszerekről. Helyszín: VÁM Design Center (1061 Budapest, Király utca 26.). Időpont: 16 óra Április 18. Megemlékezés a holokausztról. A holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából szabadtéri koncertet tartanak a Terror Házában. Beszédet mond Erdő Péter bíboros prímás és Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója. Helyszín: Terror Háza Múzeum (1062 Budapest, Andrássy út 60.). Időpont: 16 óra Ha van tudomása a rovatba illő előadásról vagy rendezvényről, kérjük, ossza meg velünk az iranytu@mno.hu e-mail címen vagy az (1) 476 2173- as telefonszámon. Összeállította: Pethő Tibor HELYI SPECIALITÁSOKRÓL WWWXüLT£Mg£fö.OL.O.?.HU ANYANYELVÜNK Pécsett ül B A I. A Z S G t. 7. A_M egkérdezték tőlem, hogy ugye mennyire furcsa, helytelen forma az, hogy Pécsett. Dehogy, tiltakoztam, és elmagyaráztam, hogy mennyire rendben van. Nemsokára mások is megkérdezték. Nem tudtam mire vélni a dolgot, hiszen amióta az eszemet tudom, használjuk azt, hogy Pécsett, Győrött, sőt Kolozsvárt, irodalmi emlékeinkből is visszaköszön, mi a baj velük? Azután rájöttem. Sokan ma már alig olvasnak, főleg nem korábbi szépirodalmat, amelyben ezeket az alakokat még természetesen használták. A településnevekhez járuló helyhatározó ragok közül ma már csak a -ban/-ben és az -on/-en/-ön használatos (Debrecenben, Budapesten), mi a csoda is lehet az a Pécsett, amikor „helyesen”: Pécsen? És miért mondják, hogy Győrött? Amikor az megszokottan: Győrben. Biztos nyelvi hibáról van szó! Természetesen nem hiba! A -t vagy -tt egy ősi -t helyhatározóragból eredő és máig élő - holt kérdésre felelő - rövid vagy hosszú változatú rag. A -tt ragot leginkább tovább éltető városunk Pécs. Bár a köznyelvben leginkább azt mondjuk, hogy Pécsen (például Pécsen vagyunk), de máig és kicsit régies hangulatú, „klasszikus” formája, a Pécsett (például Pécsett vagyunk). Más egy szótagú városnevekhez is gyakran járul ez a rag: Győrött, Vácott. Elsősorban a -vár és a -hely végű településnevekhez kapcsolhatjuk, van, amelyikhez mindkét, rövidebb és hosszabb formában is: Sárvárt vagy Sárváron, Kaposvárt vagy Kaposvárott, Kolozsvárt vagy Kolozsvárott, más esetben inkább csak az egy kts forma szokásos: Hódmezővásárhelyt, Sátoraljaújhelyt, Gyulafehérvárt, Székesfehérvárt. Bevallom, először én is kicsit meglepődtem, amikor jó néhány éve kaptam egy kis útikalauzt ezzel a címmel: Séták a régi Székesfehérvárt. Számomra addig csak a Székesfehérváron forma létezett, de a Kaposvárt mintájára azonnal értettem: Székesfehérvárt , Székesfehérváron. Még azt a szabályt is megfogalmazhatjuk, hogy egy szótagos helynevekhez rendszerint a hosszabb változat (-tt) illeszkedik, a -hely végződésűekre inkább a rövidebb (-t), a -vár utótagúak mintha mindkét változatot elfogadnák. És vannak városnevek, amelyekhez nem lehet kapcsolni. Noha a -hely végződésűekhez járulhat a rag, én még sohasem hallottam, hogy Szombathelyt (vagyok). A -t-re végződő régi helyhatározórag egyrészt furcsa, szokatlan, másrészt viszont mintha terjedne, s olyan helynevek esetében is felbukkan, amelyekben eddig nem volt szokásos. Az elmúlt időszakban találkoztunk a következőkkel: Soroksárott, Tácott, Munkácsott... Természetesen ezek sem helytelenek, de mindenképpen szokatlanok. Valamiféle tudatos archaizálás hozza létre őket. Azt azonban még mondani sem hallottam, és elképzelni sem tudom, hogy Budapestet (Budapesten helyett), Gödöllőt (Gödöllőn helyett). Ne is próbálgassunk! írásomat áttekintve szövegszerkesztőm számos történelmi, tehát szabályos -t-s és -tt-s helyhatározó-ragos településnevet pirossal aláhúz. Ő sem ismeri. Hogy várhatnánk el akkor, hogy az emberek ne csodálkozzanak. Ugye mennyire helytelen az a forma, hogy Pécsett? Mi már tudjuk: nem helytelen! Hanem régi, szép! De akinek furcsa, az mondja nyugodtan: Pécsen! SZERÉNYI GÁBOR RAJZA