Magyar Nemzet, 2010. április (73. évfolyam, 89-117. szám)

2010-04-10 / 97. szám

38 Magyar Jennel­­ Magazin 2010. április 10., szombat Iránytű rovatunkban hétről hétre a tágabb közélet ügyei iránt érdeklődő olvasóinknak nyújtunk - már csak terjedelmi okokból is önkényes - válogatást azokból a jövő heti programokból, amelyek megítélésünk szerint hozzájárulhatnak jelenünk és közelmúltunk megértéséhez. Április 12. Szélenergia. Az Energiapolitikai hétfő este sorozat következő előadását Gács Iván egyetemi docens tartja A szélenergia-termelés támogatása címmel. Helyszín: Energiapolitika, 2000 Társulat (1053 Budapest, Veres Pál­­né u. 10.1. emelet). Időpont: 17 óra Szent István-i örökségünk. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szervezésében Pécsett tart előadást a Szent István-i örökségről Miskei Antal, az Eszterházy Károly Főiskola docense. Helyszín: Dómmúzeum (Pécs, Káptalan u. 6.). Időpont: 18 óra Testsúly és egészség. Az Egészség Akadémia következő előadását Lé­­nárd László professzor tartja Testsúlyszabályozás, elhízás és addiktív magatartás címmel. Helyszín: Pécsi Akadémiai Bizottság székháza (Pécs, Jurisics Miklós u. 44.). Időpont: 18 óra Április 13. Szentpéteri Eszter estje. A magyar költészet napja alkalmából - „Előt­ted, Uram, a hon java, s hulljon a lomb, csak éljen a fa” - Babitsot idéző címmel Szentpéteri Eszter, a Hír Tv műsorvezetője tart önálló estet Isten­ről, hazáról, szerelemről. A belépőjegy 500 forint. Helyszín: Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ (Baja, Munkácsy Mihály u. 9.). Időpont: 18 óra Mivel világítunk a XXI. században? Tavaly ősszel ünnepeltük Edison szénszálas izzólámpájának 130. születésnapját. Az évforduló és az izzó­lámpák kivonása az európai piacról teszi igazán aktuálissá Balázs László­nak, a General Electric munkatársának az izzólámpák történetéről, Edi­sonról és a 130 évvel ezelőtt e téren kezdődött változások napjainkra vo­natkozó tanulságairól, a jövő technológiájáról szóló előadását. Helyszín: Pécsi Kulturális Központ, Dominikánus Ház (Pécs, Színház tér 2.). Időpont: 19 óra Április 14. Klímatörvény és építészet. A környezettudatos építészet lehetőségeiről rendez konferenciát a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (Hun­gary Green Building Council, HuGBC) a Közép-európai Egyetemen. A zöldépítés-konferencia a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület szakmai rendezvénye,­ a Build Green CEE kétnapos nemzetközi konfe­rencia kísérőprogramja. A konferencia témája az új klímatörvény építé­szetre gyakorolt hatása, különös tekintettel az energiahatékony és kör­nyezettudatos épületfelújításokra. Regisztrálni lehet a www.hugbc.eu ol­dalon. Helyszín: Közép-európai Egyetem (1051 Budapest, Nádor utca 9.). Időpont: 9 óra Marosvásárhely fekete márciusa. 1990. március 16-án kezdődtek azok a zavargások Marosvásárhelyen, amelyeket közvetve a Bolyai-líceum és a magyar nyelvű oktatás ügye robbantott ki. A véres események okairól és következményeiről - személyes élményei alapján - az egykori tudósító, Réthy Emese újságíró foglalja össze tapasztalatait. Beszélgetőtársa Orosz Adrienn történész. Helyszín: Millenniumi kávéház (Szeged, Dugonics tér 12.). Időpont: 17 óra Pázmány hatása a bölcsészet- és társadalomtudományokra. Ma­gyarországon a máig folyamatosan működő egyetemek és főiskolák kö­zül a legrégebbi az 1635-ben Pázmány Péter esztergomi bíboros érsek által Nagyszombatban alapított egyetem. 1991 decemberében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) hivatalosan kezdeményezte az Apostoli Szentszéknél az alapítandó katolikus egyetem előzetes enge­délyeztetését. Ennek eredményeként jöhetett létre (az MKPK 1992. ja­nuár 30-án kelt rendelkezésével) a Budapesten működő Római Katoli­kus Hittudományi Kar mellett új egyetemi karként a Bölcsészettudo­mányi Kar, azaz egyúttal a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Ezt kö­vette a Jog- és Államtudományi Kar 1995. április 3-án történt megala­pítása. 1998 júniusában az Információs Technológiai Kar felállítása (mindkettő az MKPK által), 2008. január 1-jén pedig csatlakozott az egyetemhez a Vitéz János Kar. A 2010-ben 375. születésnapját ünneplő régi-új intézmény Bölcsészettudományi Kara szimpóziumon emlékezik meg alapításáról. Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar (Piliscsaba, Egyetem út 1.). Időpont: 10 óra Április 15. Bioanyagok - idegenek az élő szervezetben. A műanyag szemlencse és érpótló, a fém értágító és a szegecsek, a protézisek, a kerámiaborítású fogpótlás mind a korszerű gyógyítás vívmánya. Kiss Éva kémikus arra keresi a választ előadásában, mit tehetünk, hogy ezek a jótékony pót­anyagok jól működjenek, és az élő szervezet által elfogadhatóak, „kör­nyezetbarátok” legyenek? Helyszín: ELTE Kémiai Intézete, 0.83-as Eötvös előadóterem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A). Időpont: 17 óra Civilizációk a világcivilizáció felé. Az emberiség az állam keletkezése óta törekszik saját egységének elérésére. Bereznay András történész, kar­tográfus (London) a birodalmakról, az államrendszerek természetéről, struktúrájáról, stabilitásáról beszél előadásában, ezt figyelembe véve la­tolgatja az Európai Unió jövőbeni lehetőségeit. A belépő: 300 forint. Helyszín: Pécsi Kulturális Központ, Dominikánus Ház (Pécs, Színház tér 2.). Időpont: 18 óra Április 16. Vissza a jövőbe. 20 év múlva címmel gazdaságpolitikai kerekasztalt szervez a Debreceni Egyetem. A téma a szabályozás és a versenyképes­ség összefüggése, a válságkezelés nehézsége. A részvételi szándékot a gazd.pol.konf@gmail.com e-mail címen lehet jelezni. Helyszín: Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar (Debrecen, Kassai út 26.). Időpont: 9.30 Április 17. Tutanhamon ékszerei. A VÁM Design Center egyiptomi kiállításához kapcsolódó sorozat következő programján Győry Hedvig egyiptológus tart előadást a fiatalon meghalt fáraó sírjában talált ékszerekről. Helyszín: VÁM Design Center (1061 Budapest, Király utca 26.). Időpont: 16 óra Április 18. Megemlékezés a holokausztról. A holokauszt áldozatainak emléknap­ja alkalmából szabadtéri koncertet tartanak a Terror Házában. Beszédet mond Erdő Péter bíboros prímás és Schmidt Mária, a múzeum főigaz­gatója. Helyszín: Terror Háza Múzeum (1062 Budapest, Andrássy út 60.). Időpont: 16 óra Ha van tudomása a rovatba illő előadásról vagy rendezvényről, kérjük, ossza meg velünk az iranytu@mno.hu e-mail címen vagy az (1) 476 2173- as telefonszámon. Összeállította: Pethő Tibor HELYI SPECIALITÁSOKRÓL WWWXüLT£Mg£fö.OL.O.?.HU ANYANYELVÜNK Pécsett ül B A I. A Z S G t. 7. A_M­ egkérdezték tőlem, hogy ugye mennyire furcsa, helytelen forma az, hogy Pécsett. Dehogy, tiltakoztam, és elmagyaráztam, hogy mennyire rendben van. Nemsoká­ra mások is megkérdezték. Nem tudtam mire vélni a dolgot, hiszen amióta az eszemet tudom, használjuk azt, hogy Pécsett, Győrött, sőt Kolozsvárt, irodalmi emlékeinkből is visszaköszön, mi a baj velük? Azután rájöttem. Sokan ma már alig olvasnak, fő­leg nem korábbi szépirodalmat, amelyben ezeket az alakokat még természetesen használták. A település­­nevekhez járuló helyhatározó ragok közül ma már csak a -ban/-ben és az -on/-en/-ön használatos (Deb­recenben, Budapesten), mi a csoda is lehet az a Pé­csett, amikor „helyesen”: Pécsen? És miért mondják, hogy Győrött? Amikor az megszokottan: Győrben. Biztos nyelvi hibáról van szó! Természetesen nem hiba! A -t vagy -tt egy ősi -t helyhatározóragból eredő és máig élő - holt kérdésre felelő - rövid vagy hosszú változatú rag. A -tt ragot leginkább tovább éltető városunk Pécs. Bár a köz­nyelvben leginkább azt mondjuk, hogy Pécsen (pél­dául Pécsen vagyunk), de máig és kicsit régies hangu­latú, „klasszikus” formája, a Pécsett (például Pécsett vagyunk). Más egy szótagú városnevekhez is gyakran járul ez a rag: Győrött, Vácott. Elsősorban a -vár és a -hely végű településnevek­hez kapcsolhatjuk, van, amelyikhez mindkét, rövi­­debb és hosszabb formában is: Sárvárt vagy Sárvá­ron, Kaposvárt vagy Kaposvárott, Kolozsvárt vagy Kolozsvárott, más esetben inkább csak az egy kt­s forma szokásos: Hódmezővásárhelyt, Sátoraljaúj­helyt, Gyulafehérvárt, Székesfehérvárt. Bevallom, először én is kicsit meglepődtem, ami­kor jó néhány éve kaptam egy kis útikalauzt ezzel a címmel: Séták a régi Székesfehérvárt. Számomra addig csak a Székesfehérváron forma létezett, de a Kaposvárt mintájára azonnal értettem: Székesfehér­várt , Székesfehérváron. Még azt a szabályt is megfogalmazhatjuk, hogy egy szótagos helynevekhez rendszerint a hosszabb változat (-tt) illeszkedik, a -hely végződésűekre in­kább a rövidebb (-t), a -vár utótagúak mintha mind­két változatot elfogadnák. És vannak városnevek, amelyekhez nem lehet kapcsolni. Noha a -hely végző­­désűekhez járulhat a rag, én még sohasem hallottam, hogy Szombathelyt (vagyok). A -t-re végződő régi helyhatározórag egyrészt fur­csa, szokatlan, másrészt viszont mintha terjedne, s olyan helynevek esetében is felbukkan, amelyekben eddig nem volt szokásos. Az elmúlt időszakban talál­koztunk a következőkkel: Soroksárott, Tácott, Mun­­kácsott... Természetesen ezek sem helytelenek, de mindenképpen szokatlanok. Valamiféle tudatos ar­­chaizálás hozza létre őket. Azt azonban még monda­ni sem hallottam, és elképzelni sem tudom, hogy Bu­dapestet (Budapesten helyett), Gödöllőt (Gödöllőn helyett). Ne is próbálgassunk! írásomat áttekintve szövegszerkesztőm számos tör­ténelmi, tehát szabályos -t-s és -tt-s helyhatározó-ragos településnevet pirossal aláhúz. Ő sem ismeri. Hogy vár­hatnánk el akkor, hogy az emberek ne csodálkozzanak. Ugye mennyire helytelen az a forma, hogy Pécsett? Mi már tudjuk: nem helytelen! Hanem régi, szép! De akinek furcsa, az mondja nyugodtan: Pécsen! SZERÉNYI GÁBOR RAJZA

Next