Magyar Nemzet, 2010. május (73. évfolyam, 119-146. szám)
2010-05-15 / 131. szám
Rovatvezető: Vitézy Zsófia Kultúra 2010. május 15., szombat A hatalom súlya és csábítása Nyikita Sztorozsev Debrecenben játssza a Borisz Godunov címszerepét Lassan megszokjuk a meglepetést a Debreceni Csokonai Színház operatársulatától, hisz a hajdúságiak rendre becsempésznek valami érdekességet éves műsortervükbe: Muszorgszkij Borisz Godunovja nyolc előadással debütált a tavaszi ciklusban, pompás szereposztással. Nyikita Sztorozsevet, az előadás nemzetközileg is elismert címszereplőjét a vastaps után sikerült interjúra csábítanunk. Korponai Tibor_____________ Hogyan fogadta a közönség az operának ezt az ősváltozatát, amely közismerten komoly elvárást támaszt zenész és hallgató elé egyaránt? - A Borisz Godunov első verziója a maga idejében nem lehetett sikeres, hiszen a korabeli közönség más muzsikához szokott; nem volt elég felkészült az ilyen mélységű zenedráma befogadására. A többé-kevésbé eredeti verzió teljesen XXI. századi zene, éppen ezért sokkal inkább megszólítja a mai közönséget, mint a későbbi Rimszkij- Korszakov- vagy Sosztakovics-féle - a maga idejében igazán népszerű - áthangszerelt változatok. Muszorgszkij eredetijében emellett sokkal nagyobb hangsúlyt kap az őrület zenei megfogalmazása, amit - az azóta eltelt történelem ismeretében - szintén jobban meg tud emészteni a mai ember. A szélsőségek, az orosz lélek disszonanciájának erőteljes rajza, a sírásból állandóan nevetésbe, majd újra csak sírásba fordulás sokkal magasabb hőfokon tud ma megszólalni, mint a sokáig népszerűbb átiratokban. - Számtalanszor énekelte már Borisz cár szerepét. Változott önben a karakter megformálása az évek során? - Természetesen, rengeteget. Amihez fiatalon talán túl nagy vehemenciával közelítettem, mára már távolságtartóbban kezelem. Ugyanakkor a karakter mély tusáját sokkal jobban át tudom adni, mint ifjabb koromban. Borisz cár figurája rendkívül összetett, amelyet a történelmi források ellentmondásai sem enyhítenek. Muszorgszkij olvasatában - mindamellett, hogy gyilkos - tulajdonképpen mélyen gondolkodó alkat, akit a hatalom csábítása, majd súlya nyom agyon. Egyrészt brutális és hataloméhes, a másik oldalon ugyanakkor mélyen vallásos és gyermekszerető. Mindemellett nem lehet igazán gonosz ember az, akit végül a tettéért érzett felelősség kínoz halálra. Ez a sokrétű karakter komoly kihívás elé állít bármilyen énekest: egyszerre kell erős, brutális férfit, ugyanakkor nagyon esendő, emberi karaktert kifejezni. - Hogyan sikerült a debrecenieknek megnyerniük önt a címszerepre? - Teljesen véletlenül. Már volt egy komoly jelöltjük, aki az utolsó pillanatban lemondta a felkérést, így kerültem én a képbe. Borisz szerepe minden basszus álma, nekem pedig nagy személyes kedvencem, még ha számtalanszor is énekelhettem már. Hogy érezte magát Debrecenben, milyennek találta a társulatot? - Kocsár Balázs személyében egy igen érzékeny muzsikussal dolgozhattam együtt. Sok karmester diktátorként hajtja a zenészeket, nem sok teret hagyva a művészek kibontakozására. Neki is megvannak a maga ötletei, de a megvalósítás során kompromisszumkész, teret enged a zenésztársaknak is. A zenekar estéről estére jobban játszott, az énekkar pedig végig kiváló teljesítményt nyújtott. Persze az orosz mélységek nem szóltak igazán, de mind a hangszín, mind az átütő erő dicséretes volt. - Mennyire adja vissza a debreceni előadás a zenedráma ívét és súlyát? - Vidnyánszky Attila egyrészt láthatóan elkötelezettje a modern színháznak, másrészt tiszteli a hagyományokat és a történelmet. Nemcsak ismeri az irodalmi és történelmi hátteret, de tökéletesen beszél oroszul is, így a debreceni előadásban megfelelően ötvöződik a hagyomány és a modern szemlélet, az orosz múlt egy velejéig modern darabban. Alapvetően kellemes meglepetés számomra az egész produkció. Példaértékű a megvalósítás színvonala, nemcsak a város és a színház léptékeihez képest, hanem objektíven tekintve is. - Nemrég énekelt Eötvös Péter Három nővérében is. Hogyan viszonyul a kortárs operához? - Először is ki kell emelnem, hogy Péter az egyik legszimpatikusabb és legintelligensebb kortárs zeneszerző, akivel valaha találkoztam. A mű nagyon eredeti, különösen a japán kabuki stílusú rendezéssel együtt, de - mint majd minden kortárs zene - természetesen komoly követelményeket támaszt a befogadóval szemben. - Amerikában él. Gyakran látogat szülőhazájába? - 1981-ben hagytam el a hazámat, mert az ismertséggel számos olyan dolog is együtt járt az akkori Szovjetunióban, amivel nem tudtam együtt élni. Az állandó megfigyelés, a titkosszolgálat nem szűnő beszervezési kényszere ellen nem maradt más választásokrt. Hosszú ideje francia állampolgár vagyok, és máig is Párizs a szívem választottja, mivel 15 éven át éltem ott. De ismeri az énekesek életét: az állandó utazás mellett alig néhány hetet tölthettem ott évente. Ilyen élet mellett nehéz bármit is otthonnak nevezni. Ma az Egyesült Államokban, Texasban élek. - Hallhatjuk-e Magyarországon a közeljövőben? - Ezzel a produkcióval júliusban két alkalommal is vendégszerepelünk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Aki elmulasztotta az előadást, ott pótolhatja. Boriszt a tettéért érzett felelősség kínozza halálra kultura@magyarnemzet.hu Új dimenziók a cárdrámában H A N G J E G Y !! Balogh József_______________ A debreceni operajátszás történetének legnagyobb vállalkozásai közé tartozik Muszorgszkij Borisz Godunov című zenedrámájának bemutatója. A méreteiben és mélységében egyedülálló remekműnek a színpadra vitele leginkább a világ nagy operaházaiban szokásos, ritka, hogy egy, a Csokonai Színházéhoz hasonló társulat bele merjen vágni. A debreceni - Vidnyánszky és Kocsár nevével fémjelzett - produkció, az opera számos változata közül az eredetit választotta. Ez tükrözi leginkább az alkotói szándékot, de hangszerelésének szikársága miatt nagy terhet ró az előadókra és a hallgatókra. Máris le kell szögeznünk, hogy az előadás elismerésre méltó teljesítménnyel szolgál. Várható volt, hogy Vidnyánszky Attila izgalmas színházat varázsol a tragikus sorsú cár történetéből. Tervezőművészével, Olekszander Bilozubbal praktikus és expresszív játékteret építettek. Metaforikusan szerepelt a megrepedt harang és a hatalmas kódex mint beszédes díszletelem. Kevésbé éreztem elegendőnek két fontos szereplő, Borisz és Sujszkij színészi motivációját. Előbbinek elsősorban a méltósága és dominanciája hiányzott, míg az álnok herceg képmutató magatartása nem volt elég karakteresen megrajzolva. Vidnyánszky rendezésének legnagyszerűbb, katartikus pillanata este háromnegyed tíz után következik be, mikor is Borisz halálával nem ér véget az előadás, hanem egy elemi erővel kitörő forradalom söpri el az előző rendet. Ez a történelmi analógiákat sem nélkülöző jelenetcsere többletdimenziókat ad az egész előadásnak és kárpótol az előzmények időnként epikus lejtéséért. A Debreceni Filharmonikus Zenekar és a színházi kórus teljesítményét illetően pozitív a mérleg, de mindkét együttesnél kiütköznek a létszámbéli kompromisszumok, amelyeket elsősorban a zenekari árok és a színpad méretei okoznak. Jól teszi dolgát a Bányai Júlia Iskola gyermekkara is. A karmester, Kocsár Balázs nemcsak a produkció előkészítésébe, hanem az interpretációba is nagy fizikai és szellemi energiát fektet. A gondosan kialakított hangzásképet azonban némileg torzítja, hogy a koronázási jelenet harangzúgása felvételről szólal meg, s hogy a cári gyermek, Fjodor énekét mikroporttal kell kierősíteni. Nyikita Sztorozsev személyében nemzetközi tapasztalattal rendelkező, rutinos művész öltötte magára Borisz jelmezét. Teljesítménye nagyon korrekt, de érzésem szerint adósunk marad a nagy, torokszorító pillanatokkal. Honfitársa Makszim Kuzmin-Karavajev viszont - bár Pimen szerepénél harmincnegyven évvel fiatalabb - tökéletesen kiegyenlített orgánumával és kisugárzásával az est meghatározó élményét nyújtotta. A tenoristák közül Cselóczki Tamás jó formában volt, s hangban-játékban egyformán hiteles Grigorijt alakított. Kóbor Tamás viszont Sujszkijt, a darab kulcsfiguráját nem tudta elég jelentékennyé tenni. Az opera filmszerű dramaturgiájából adódóan nagyon fontos funkciójuk van a karakterszerepek megformálóinak. Közülük vokális és színészi teljesítményükkel Bódi Marianna (Kocsmárosné), Kriszta Kinga (Eszénia) és Cseh Antal (Varlaam) emelkednek ki. Böjte Sándor a Félkegyelmű szerepében némileg visszafogottabb, mint ahogyan szólamának súlya indokolja. Jóleső meglepetés volt ugyanakkor Fülep Máté világos, de határozott baritonját hallani Scserkalov szerepében. Újvárosi Andrea, Hajdú András, Vince János, Ürmössy Imre és Wagner Lajos is dicséretesen teszik dolgukat. Nyugodtan állíthatjuk, hogy Borisz cár debreceni látogatása fontos élményekkel és tapasztalatokkal szolgált. (Muszorgszkij: Borisz Godunov, Debreceni Csokonai Színház, Rendezte: Vidnyánszky Attila, vezényel: Kocsár Balázs.) Pál István bácsi rövid fellépése Népikultúra-közvetítésből megbukott a TV2 ■ Becsalták a dudást a Megasztárba Sokan megdöbbenve látták a 91 éves Pál István dudást, pásztort, a Magyar Kultúra Lovagját, a népművészet mesterét, Madách Imre- és Artisjus-díjas előadóművészt a múlt szombati Megasztár válogatóján a versenyzők között. A zsűri sem mondta, a feliratozás sem jelezte, hogy a magyar népi kultúra jeles alakja énekel éppen a képernyőn. II Varga Klára Eszenyi Enikő és Mester Tamás Pista bácsi jelenlétében versenyt idétlenkedett, ahelyett hogy hagyták volna, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyik legmegbecsültebb mestere összerakja a dudáját, vagy furulyázzon gyönyörű, felbecsülhetetlen értékű, maga készítette hangszerén. A mégis elénekelni hagyott huszárnóta és a szereplés végül kurtánfurcsán ért véget. Mint kiderült, nem ok nélkül. Az történt ugyanis, hogy a Borsban március 20-án arról jelent meg cikk, hogy Pista bácsi erotikus dalokat tartalmazó CD-t készül kiadni zenésztársaival. A Bors később helyreigazítani kényszerült a minden alapot nélkülöző „információt”. A TV2-ből azonban felhívták Pista bácsit, az idős dudás szerint csak annyit közöltek vele, rövid fellépése lesz a TV2-ben, vigyen dudát, furulyát, és majd énekelni is kell. Autót is küldtek érte. A huszárnóta után kiment volna a színpadról, amikor egy fiatalember megállította, viszszatessékelte azzal, hogy a nála lévő papíron az áll: erotikus dalt is kell énekelnie. Pista bácsi ekkor elmondta, hogy ő olyat nem énekel, nem is tud, nem is akar, a tanítványait is tiltja tőle. Őt nem úgy nevelték a szülei, ahogy sokakat manapság, tisztelték egymást idősek, fiatalok. Mint mondta, szavaira nagy csend lett a teremben, a folyosón volt, aki elnézést kért, más a vállára tette a kezét. Pista bácsit nagyon bántották a történtek, szégyellte magát a kínos eset miatt, de mint mondta, már megbocsátott mindenkinek. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének vezetője kérésére végül a szereplés második része nem került be a múlt szombati adásba. Pista bácsi Megasztáros szerepeltetése azokat is felháborított, akik korábban nem hallottak a dudás-pásztorról, sőt a magyar népi kultúra iránt sem érdeklődtek, most azonban átélték azt, hogy amit a tévések megsértettek, az identitásuk fontos része. A Hír TV pedig kedden készít zenés interjút Tereskén Pista bácsival. Koltay Tamás, a TV2 szóvivője a Magyar Nemzetnek elmondta, Pál István bácsit a csatorna hívta meg a műsorba. Kérdésünkre, hogy a nézők miért gondolhatták mégis úgy, hogy versenyzett - még sorszáma is volt - azt a választ kaptuk, hogy Pista bácsit a tehetségkutatóban versenyzők mezőnyében szerették volna megmutatni. Koltay szerint a szerkesztők többször is elmondták az idős népzenésznek, hogy a Megasztárban fog fellépni. Mint a TV2 szóvivője fogalmazott, a szerkesztők célja az volt, hogy bemutassák István bácsit, és azt az értéket, amit az előadó művészete képvisel. A Bors cikke alapján gondolták úgy, hogy az ott teljesen tévesen taglalt erotikus dalok valamelyikét is előadhatná. Koltay határozottan cáfolta, hogy olyan szerződést írattak volna alá, amelyben az szerepel, hogy erotikus tartalmú dalokat kellene énekelnie, és amikor kiderült, hogy István bácsi repertoárjában sosem szerepeltek ilyenek, nem erőltették, a történtekért pedig többször elnézést kértek tőle. A szóvivő és munkatársai őszintén sajnálják, hogy rossz érzéseket keltettek Pista bácsiban azzal, hogy felemlegették a cikket, ezért több ízben elnézést is kértek tőle. Sajnos azt, hogy miért háborodtak fel tömegesen a nézők még a megvágott anyag láttán is, a TV2 szóvivője nem értette. Pál István