Magyar Nemzet, 2010. július (73. évfolyam, 177-207. szám)
2010-07-01 / 177. szám
lilWIII—III W IBI IIIII—1111 i 'i ' II' illll III Schmitt Pál nem kivételez . Szilágyi Richárd_________________ A törvényeket akkor is visszaküldi majd a parlamentnek, ha ezzel konfliktus alakul ki közte és az őt megválasztó kétharmados többség, a Fidesz-KDNP-frakció között - nyilatkozta Schmitt Pál köztársasági elnök a Duna Televízió tegnap reggeli műsorában. - Erre a pártszövetség képviselői előtt esküdtem. Ebben nincs pardon, nincs kivétel - hangsúlyozta Schmitt, aki szerint ezzel nemcsak kifelé, hanem befelé is próbálja deklarálni, hogy felül tud emelkedni a pártérdekeken. Az alkotmányossági szempontból problémásnak tűnő jogszabályok kapcsán az elnök kezében lévő lehetőségek - az előzetes alkotmánybírósági normakontroll kérése és a parlamentnek megfontolásra visszaküldés - közül Schmitt szerint nyilván egyszerűbb, gyorsabb és könnyebb az utóbbit alkalmazni. A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy három héttel ezelőtt mondta neki Orbán Viktor, hogy úgy készüljön, ő lesz a Fidesz elnökjelöltje. Schmitt Sólyom László munkásságát is méltatta, szerinte az elmúlt időszakban nagy szükség volt arra a szigorra, amellyel elődje a törvényhozást megítélte. Ugyanakkor szerinte azok az elnökök sikeresek, akik kimennek az emberek közé, ezért a politikának egészében is változnia kell az országban. Schmitt felidézte azokat az értékeket, amelyekről székfoglaló beszédében már említést tett. A magyar nyelv védelmében egyrészt összefogást hirdet, másrészt - jó példával elöl járva - beszédeiben lehetőség szerint nem használ majd idegen szavakat. A Magyar Köztársaság augusztusban hivatalba lépő elnöke emellett a nemzeti összetartozás és az egészség megőrzésére való törekvésének értékeit emelte ki újra. Szászfalvi elzárja az OCÖ pénzcsapját Állami számvevőszéki vizsgálatot, egyúttal törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezett Szászfalvi László nemzetiségi államtitkár az Országos Cigány Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban. Egyúttal levélben szólította fel Kolompár Orbán OCÖ-elnököt, hogy további kifizetéseket ne tegyen. Ma egyébként folytatódik Kolompárék büntetőpere. m Joó István ______________________ Haladéktalanul át kívánja tekinteni az Országos Cigány Önkormányzat újabb kétes gazdálkodási-működési ügyeit Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár - tudtuk meg. Szászfalvi Kolompár Orbán OCÖ-elnököt az önkormányzat költekezésének befagyasztására szólítja fel az ÁSZ-vizsgálat és a törvényességi ellenőrzés lezárulásáig. Amint arról korábban beszámoltunk, a múlt szombaton az OCÖ baloldali többsége több mint százmillió forint odaítéléséről döntött szabálytalanságok közepette. A Lungo Drom országos cigányszervezet, amelynek frakciója ellenzékben van az OCÖ 53 fős testületében, múlt vasárnap közleményben tudatta, mélyen felháborítja a kisebbségi önkormányzati ciklus végén történő közpénzosztogatás. A Lungo Drom-os képviselők felhívták a közvélemény figyelmét arra, a százmillió forintos nagyságrendű összeg odaítéléséről szóló határozatokat úgy hozta meg az OCÖ- többség, hogy előzőleg a képviselők nem kaptak előterjesztéseket, háttéranyagokat. Az sem volt tisztázva, milyen források terhére nyitották meg a pénzcsapot Kolompárék. A szóban forgó rendkívüli közgyűlés azért is hírhedté vált, mert azon ott volt Kolompár László OCÖ- elnökhelyettes is, holott bírósági tárgyalásaira nem járt el, mondván, balesetéből még nem épült föl. Cikkünk hatására a Kecskeméti Városi Bíróság tanácsvezető bírája felülírta azt a döntését, hogy októberre halasztja a Kolompár Orbán és nyolc társa büntetőperét, így a három ügyet magában foglaló büntetőper ma folytatódik Kolompár László kihallgatásával. MMMMMMNHMMMNMHNMMMNMMBMSMMMMiwmmmmmmmmmmmmmmmmmm Górcső alatt a kommunisták nyugdíja Wittner Mária jelentősen csökkentené a volt vezetők járandóságát ■ Biszkunak a bíróság előtt a helye Folytatás az 1. oldalról : A petícióval azt kívánják elérni, hogy az egykori kommunista elit kiemelt nyugdíjait csökkentsék az átlagnyugdíj szintjére. Az aláírók nehezményezik, hogy az érintettek anélkül, hogy életüket kockáztatták volna, a maximális, 110 ezer forintnak megfelelő nyugdíjban részesülnek az átlag 42 ezerrel szemben. Ebben az ügyben egyébként éppen Magyarországot említik példaként, ugyanis hazánkban egyenlőségjelet tettek a holokauszt és a kommunizmus bűneinek tagadása közé. Hasonló döntést hozott a román parlament is, Lengyelországban pedig 2010 elején csökkentették az egykori magas rangot kommunista vezetők nyugdíját. A magyar parlament is - bár egyelőre más formában - legalább részleges elégtételt kíván venni az előző rendszer magas rangú vezetőin. Az erre mutatkozó igény az elmúlt hetekben egy dokumentumfilm körüli polémiában mutatkozott meg; két újságíró, Skrabski Fruzsina és Kovák Tamás az 1956-os forradalom véres megtorlásának egyik főszereplőjéről, Biszku Béláról készített filmet. Igaz, kicsit félrevezették a véreskezű kommunistát, aki csak azért állt kamera elé, mert azt hitte, szülőfalujáról, Márokpapiról készül film. Később világossá vált, hogy nem a falu, hanem ő maga és múltbéli tettei ihlették a filmet. Először lányai kezdtek el fenyegetőzni, hogy jogi útra terelik az ügyet, ha bárki bemutatja a filmet. Később Biszku is pert helyezett kilátásba, mondván, személyes engedélye nélkül nem tehető közzé a film, mert ő már nem közszereplő. Két héttel ezelőtt az Országgyűlés kulturális bizottsága rendkívüli ülésen foglalkozott az ügygyel, tegnap pedig a Házban lezajlott a helyzetet rendezni kívánó határozati javaslat általános vitája is. A tervezet arra kéri a kormányt, dolgozzon ki javaslatot arra, hogy a kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással. A tegnapi általános vitában egyébként mindegyik párt támogatta az elképzelést. Heves vitát váltott ki azonban a Jobbik és Fidesz képviselői között, hogy az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elé idézzék-e Biszkut. A kormánypárt szerint a volt belügyminiszternek nem a grémium, hanem a bíróság előtt kell elszámolnia egykori politikai bűneivel. A középpontban Wittner Mária. A Biszku-filmre sokan voltak kiváncsiak fotó: székelyhídi Balázs mint Bankadó: hárman tárgyalnak Konkrét kormánydöntések a 29 pontos első gazdasági akciótervvel kapcsolatban Folytatás az 1. oldalról A 29 pontos akcióterv néhány pontját a parlament már megoldotta, 16 pontban most született döntés, és vannak olyan pontok, amelyeket a jövőben dolgozunk ki - mondta Matolcsy. Utóbbiak közül a bajba jutott devizahitelesek megsegítését (augusztus 31-ig), illetve a 16 százalékos egykulcsos szja (hat hónap alatt) kidolgozását említette. Matolcsy a konkrét intézkedések kapcsán többek között kiemelte, hogy a cégeknek évi 500 millió forint (idén a második fél évre 250 millió forint) nyereségig tíz százalék társasági adót kell fizetniük, hét kis adót még az idén, hármat jövőre szüntetnek meg, míg az új beruházásoknál a mai 51 engedéllyel szemben a jövőben 33 kiváltására lesz szükség. Matolcsy mellett Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Varga Mihály államtitkár is tagja lesz annak a delegációnak, amelynek az a feladata, hogy a bankadóról a következő napokban megállapodásra jusson a bankszövetséggel. A terv szerint a bankoktól 120 milliárdot, a biztosítóktól 36 milliárdot, míg a pénzügyi szféra többi vállalkozásától további 30 milliárd bevételt várnak 2010-ben. A bankok mérlegfőösszeg, a biztosítók nettó díjbevétel és a pénzügyi szektor többi szereplője is nettó árbevétel típusú alapon fizeti majd a bankadót. Augusztus 31-ig kidolgozzák annak társaságnak a koncepcióját, amely egyéni kérelemre beváltja majd a devizahiteleket forintra, illetve a tulajdonjogot bérleti jogra. Egyébként a jövőben a devizahitelek mögé nem lehet jelzálogjogot bejegyezni. Simor András jegybankelnök fizetésével kapcsolatban Matolcsy elmondta, hogy a közszférában dolgozók kétmilliós fizetési plafonjáról és annak indokairól tájékoztatni fogják az Európai Központi Bankot. Egyébként 98 százalékos adót vezetnek be a hatvan napon túli végkielégítések összegére. A miniszter szerint a költségvetési intézményekhez kirendelt felügyelők segítségével akár 20-25 százalékos költségmegtakarítás is elérhető lesz. További döntések: illetékmentességet élveznek a vér szerinti egyenes ági rokonok öröklés esetén, ingatlan bérbeadása esetén nem kell vállalkozói engedélyt kiváltani, kiterjesztik a Széchenyi-kártya használatát, szabaddá válik a gyümölcspárlat otthoni készítése 50 literig. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a kabinet arról döntött, hogy olyan értelmű törvényjavaslatot terjeszt majd a parlament elé, amely a családoknál végzett házi munkáért, idősek segítéséért kapott jövedelmet kivonja az adózás alól. A kormány moratóriumot hirdetett a közüzemi díjak emelésére, illetve 2010. december 31-ig meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot. Matolcsy bejelentette azt is, hogy az év végén vagy 2011 elején Magyarország új, készenléti hitelmegállapodásra készül a Nemzetközi Valutaalappal, amelynek célja a stabilizáció támogatása. (Cikkünk e témáról a 12. oldalon.) 2010. július 1., csütörtök 1 BelföldM Hiánytalan miniszteri vagyonnyilatkozatok A dokumentumok a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhetők Minden nem parlamenti képviselő miniszter nyilatkozott vagyoni helyzetéről. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapjára felkerült Martonyi János külügy- és Pintér Sándor belügyminiszter vagyonnyilatkozata is, ti Munkatársunktól._______________ Mostanra minden nem parlamenti képviselő tárcavezető elkészítette vagyonnyilatkozatát, a dokumentumok elérhetők a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján. Pintér Sándor vagyonnyilatkozata szerint több budapesti és vidéki lakóingatlan tulajdonosa. A belügyminiszternek több lakóingatlana van a II. kerületben, többek között egy 400 négyzetméteres ház és a hozzá tartozó 2246 négyzetméteres telek tulajdonosa. Van egy 224 négyzetméteres siófoki lakóháza és egy 155 négyzetméteres lakása a VII. kerületben is. Ezenkívül egy csömöri zártkertes ingatlan tulajdonosa, valamint rendelkezik több hektár szántóval. Budapesten van több garázsa, továbbá Szihalmon egy 150 és egy 70 négyzetméteres nyaraló tulajdonosa, de van kisebb nyaralója Szigetmonostoron is. A belügyminiszter egy Wartburg típusú személygépkocsival rendelkezik, amelyet 1995-ben örökölt. Vízi és légi jármű, valamint nagy értékű műalkotás, védett gyűjtemény nincs a birtokában. Értékpapírban elhelyezett megtakarításai és egyéb befektetései között többet is feltüntetett Pintér Sándor, ezek közül a legnagyobb értékű egy több mint 340 millió forintos befektetési jegy. A belügyminiszter körülbelül 1,5 millió forint készpénzzel rendelkezik, pénzintézeti számlakövetelése 1,5 millió forint. Cégei eladásából származó további követelése 340 millió forint 2010-ben, 2013-ig pedig további 1,5 milliárd forint. A nyilatkozat szerint a belügyminiszter nem tulajdonosa gazdasági társaságnak, köztartozása nincs, az ingatlanok vásárlására felvett kölcsön összege 260 millió forint. Miniszteri fizetése 1,15 millió forint, ezenfelül havi 130 840 forint nyugdíjban részesül. Elérhető Martonyi János vagyonnyilatkozata is. Ebből kiderül, hogy a külügyminiszter öt ingatlannal rendelkezik, ebből kettőnek - egy 500 négyzetméteres szadai családi háznak és egy 150 négyzetméteres XII. kerületi lakásnak - felerészben tulajdonosa. Két aszófői és egy zebegényi ingatlannak pedig felerészben haszonélvezője. A külügyi tárca vezetője nagy értékű ingóságai között feltüntetett két autót, egy Audi A6- ost, amelyet 2006-ban vett és egy 1996-ban vásárolt Opel Astrát. Mindkettőnek felerészben tulajdonosa. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóságok között említ szőnyegeket, bútorokat, festményeket, ezüstöt és porcelánt. Martonyi János 80 millió forint értékű részvénnyel és 40 millió forintnyi befektetési jeggyel rendelkezik. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítása 50 millió forint. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelése - forintban és devizában - összesen 1,8 millió forint, a miniszternek tartozása nincs. Jövedelemnyilatkozatában - az állami vezetői illetményen kívüli adóköteles jövedelmek között - a szegedi egyetemen egyetemi tanárként kapott bruttó fizetését tünteti fel, amely havi 230 ezer forint. (Foglalkozását nem szünetelteti.) Martonyi Jánosnak egy gazdasági társaságban van érdekeltsége, részvényesként a tulajdoni érdekeltségének jelenlegi aránya két százalék. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter vagyonnyilatkozatát már korábban ismertettük. Réthelyi Miklósnak a szerdán megjelenttel ellentétben köztartása, kölcsöne nincs, a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelése pedig összesen 12 millió 600 ezer forint. Ennek nagyobb része forintban, kisebb része devizában van.