Magyar Nemzet, 2010. július (73. évfolyam, 177-207. szám)

2010-07-21 / 197. szám

10Magyar Némes Környezetvédelem 2010. július 21., szerda Szerkeszti: Haraszti Gyula Állatvédőröket toboroztak Megtartották az első állatvédelmi toborzót a hét végén Ráckevén, ahol több mint százötvenen álltak állatvédőinek - tájékoztatott Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman, a Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársa tegnap. Az állatvédőtök minden olyan állatfaj egyetlén segíteni próbálnak, amely az emberi tevékenység vagy mulasztás miatt szenved pszichikai vagy fizikai sérülést, függetlenül attól, hogy az állat gerinces vagy gerinctelen. A védőrség szervezői hangsúlyozták, a megkínzott állat lefoglalása a rendőrség dolga, ezért az állatvédőrség elsődleges célja - hasonló módon a hatóságok bűnmegelőzési feladataihoz - a tájékoztató figyelmeztetés. (MTI) Ökováros Oroszországban Óriási építkezés indult az oroszországi Jekatyerinburgban, amelynek befejeztével csaknem 325 ezer ember költözhet energiahatékony épületekbe. Nagyvállalatok közreműködésével Európa egyik legnagyobb ökohatékony építkezése kezdődött meg; az új Akademicseszkij Rajon városrészben már át is adták az első lakótömböt. Az összes épületet a BASF paneljeinek felhasználásával hőszigetelik, így akár ötven százalékkal csökkenthető az épületek energiafelhasználása. A jekatyerinburgi beruházás, amelyről 2008-ban született döntés, a német-orosz tárgyalások eredményeképpen indulhatott el. A jövőben további közös építkezések is várhatók. (MN) Pláza a temető helyén? A deákvári kertvárosban élők nyomására módosíthatják a rendezési tervet Bevásárlóközpont vagy közpark létesül Vác kertvárosában, az egykori deákvári öregtemető helyén? Ez a kérdés több ezer lakost érint, akik féltik otthonukat egy pláza káros következményeitől, a megnövekedett autóforgalom által okozott zajtól és bűztől. " ’ Munkatársunktól.___________ Nyolcezer négyzetméter alapterületű bevásárlóközpont és az ehhez tartozó parkoló megépítését tervezik az egykori deákvári öregtemető helyén Vácott. Régebben már nagy botrányt kavart, hogy a számos értékes kriptát is tartalmazó temetőt eladták, és a sírkövek, illetve hantok egy részét a Duna-partra öntötték le a vásárlók által megbízott vállalkozók. A térségben azóta sem csitultak a kedélyek, mivel az év elején kiderült, hogy a kertváros szomszédságában lévő területet az önkormányzat átminősítette, és engedélyezte egy pláza megépítését. A környékbeliek aláírásgyűjtésbe kezdtek, és egyelőre megakadályozták a beruházás elkezdését, de nem nyugodhattak meg, hiszen a város nem tudott elfogadható csereingatlant ajánlani a tulajdonosnak. A képviselő-testület azt tervezi, hogy októberben a telket visszaminősítik olyan övezetbe, ahol csak közpark, illetve iskola épülhet, de egyes képviselők már azt pedzegetik, hogy ebben az esetben milliárdos kártérítést kell majd fizetni a befektetőknek. Eredetileg a tulajdonos pár száz millió forintért vette meg az ingatlant, ám az átminősítés után jelentősen megugrott az értéke. A helyiek nem adják fel a harcot, és egyesületet alapítottak a környezetük megvédéséért. A Deákvár Egyesület szerint az önkormányzat nem mehet szembe annak az 1300 embernek az akaratával, aki aláírta azt a tiltakozást, amelyet eljuttattak a polgármesteri hivatalnak. A civilek elszántságán az sem változtatott, hogy februárban a tulajdonos módosította az elképzeléseit: már csak közel ötezer négyzetméteres bevásárlóközpontot akar építtetni, amelyre zöld tetőket is tervez, és egy hatezer négyzetméter alapterületű emlékparkot is létesítene. Feltehetőleg erre alapozhatták azt a városrendezési hatástanulmányt is, amely állítja, hogy a beépítés után nőni fog a zöld területek nagysága Vác kertvárosi részében. Sztratosz Jorgosz, a Deákvárért Egyesület egyik alapítója lapunknak elmondta: a befektető ezen kívül különböző ajánlatokat is tett az önkormányzatnak, hogy megvalósíthassa tervét. Felajánlotta például, hogy megépíti az M2-es Gombás úti lehajtóját, és egy kerékpáros-gyalogos aluljáró megépítését helyezte kilátásba. Később módosította a nyilatkozatát a befektetési szándékairól, és aluljáró helyett pénzt ajánlott a városnak a fejlesztésekhez. A helyiek azonban nem akarnak kereskedelmi célú beépítést, hiszen ez elviselhetetlen forgalmat gerjeszt a térségben, „belerondít” a tájba, megzavarja a kertvárosiak nyugalmát - közölte az aktivista. A deákváriak azt sem értik, miért van szükség egy bevásárlóközpontra a Naszály-hegy közelében, miközben Vác külterületén nemrég adtak át egy hasonló létesítményt. Talány számukra az is, hogy az egykori temető területe - ahol korábban olyan sírok voltak, mint Kiss János 1848-as hadnagy és a Landerer család kriptája -, hogyan válhatott családi házas övezetből kereskedelmi célú területté. Vác képviselő-testülete jelenleg nem kívánja engedélyezni a kereskedelmi célú beépítést, hanem meg akarja őrizni a terület lakóházas, parkosított jellegét - közölte Dora Péter, Vác jegyzője. Megerősítette, az önkormányzat megbízta az alpolgármestert, hogy tárgyaljon egy csereingatlan ügyében. Az egykori Landerer-kripta helyén árválkodó bozótosba plázát álmodott a tulajdonos fotó: hegedűs marta Klímakampány tíz százalékért Közintézmények és magánemberek is csatlakozhatnak a takarékossági akcióhoz Tíz hónap alatt tíz százalékkal csökkenthetik a szén-dioxidkibocsátásukat azok, akik csatlakoznak a zöldek nemzetközi kampányához. A 10:10 kampány magyarországi fejezetét számos civil szervezet és Olajos Péter helyettes államtitkár részvételével a múlt pénteken nyitották meg a budapesti Gödör Klubban. Haraszti Gyula______________ Gyere ki a gázból, gyere ki a gáz árából, gyere ki a Gazprom hálójából, gyertek ki Gázából! - süvöltötte az éterbe a múlt pénteken Kardos-Horváth János, a Kaukázus zenekar frontembere a szabadelvűek által megálmodott Nemzeti Színház alapozógödrében. Mint ismert, ez a hely ma a belvárosi fiatalok egyik kultikus találkozóhelye, sörterasz és könynyűzenei klub is egyben. Kardos- Horváth János új formációja, a Kenedi Social Club szövegei bizakodásra adnak okot a Gödör Klub látogatóival kapcsolatban, hiszen ezek az alkotások gúnyolják Gyurcsányt és a globalizáció egyéb haszonélvezőit, miközben a szív bennük gyűrűzött madár, és az ember azért imádkozik, hogy ne legyen bálna a következő életében a ceteket legyilkoló japánok között. Az együttes egyébként abból az alkalomból lépett fel a fővárosban, hogy pénteken hivatalosan is elindult a környezetvédők úgynevezett 10:10 kampánya Magyarországon. Ezzel hazánk az egyik legsikeresebb nemzetközi klímavédelmi kampányhoz csatlakozik. A kampány célja, hogy 2010- ben a résztvevők tíz százalékkal csökkentsék az általuk kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Ezzel nemcsak egyénileg spórolhatunk energiát és pénzt, hanem a szakemberek szerint évente ekkora kibocsátáscsökkentéssel kerülhető el egy esetleges klímakatasztrófa is. A 10:10 kampányban magánszemélyek, családok, vállalatok, iskolák és egyéb szervezetek is részt vehetnek, akik elkötelezik magukat amellett, hogy tíz hónap alatt négy kulcsterületen tíz százalékkal csökkentik a karbonlábnyom mértékét jelentősen befolyásoló szén-dioxid-kibocsátásukat. Ez a négy terület a hálózati villamosenergia-ellátás, a helyszíni fosszilis tüzelőanyag-használat, az üzemanyag-fogyasztás és a légi közlekedés. A klímavédelmi kampány 2009-ben Angliából indult útjára, azóta több mint 37 ország csatlakozott hozzá - több mint 83 ezer magánszemély, 2500 vállalat, 2500 oktatási intézmény és 2000 egyéb szervezet. Magyarországon a kampány lebonyolítását a Klímairoda Hálózat végzi a hazai brit nagykövetség patronálásával. Hazánk az első tizenkét csatlakozó ország között van. A kampánynyitón többek között részt vett a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Védegylet a brit nagykövetség képviselői és Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium klímavédelmi és energiapolitikai államtitkára is. A kampányhoz a www.1010global.org/hu honlapon lehet csatlakozni, illetve a weblapra feliratkozó érdeklődők itt kaphatnak információkat és gyakorlati segítséget a céljuk eléréséhez. Láncolás a Gödör Klubnál. A kerékpárosok egyik kedvenc helyén indult az új klímakampány fotó: Máté Péter zoldoldal@magyarnemzet.hu Biodízel készülhet az algákból . Papp Viktória_______________ A Colorado State Egyetem kuta tói bioüzemekben algákból állítanak elő olajat. A világon már több éve folynak kísérletek a foszszilis üzemanyagok helyettesítésére, talán a mikroorganizmusokból előállított biodízel meghozza a várt eredményt. Az algákkal ugyanis, egységnyi területre vetítve, kétszázszor nagyobb hozamot lehet elérni, mint más energianövényekkel, például a szójával vagy a pálmával. A sejtjeik tömegének a felét olaj teszi ki, s a fejlesztések során a szaporodásuk is gyorsul. Egyes fajok két nap alatt megduplázzák tömegüket, más fajok lassabban szaporodnak, de nagyobb az olajtartalmuk. A másik nagy előnyük, hogy szén-dioxid-dús környezetben nőnek a leggyorsabban, hiszen a fotoszintézisükhöz ez szükséges. A fotoreaktorokat (a speciális tenyésztőmedencéket) éppen ezért szennyezett területeknél, gyárak, nagyobb ipari létesítmények mellett lehetne elhelyezni, s így a levegő tisztításából üzemanyagot nyerhetnének. Az egyetem tudósai már céget is alapítottak, Solvix Biofuels néven, ahol hozzákezdtek az első algaolajtelepek építéséhez. A technológia ma még költséges, de egyre több vállalat kezd foglalkozni az algákból előállított üzemanyaggal, s több helyen már nyereségesen tudnak biodízelt előállítani. Az Egyesült Államokban például egy újabb technológiát dolgoztak ki, a folyamat vége szennyvízmentes, és a keletkező biodízelt nem kell savakkal tisztítani. ÖKOTERROIR Lábnyom Sráckoromban, J. F. Coopert olvasva, a Nagy indiánkönyvben talán a Nyomkereső volt a kedvenc tételem. Aztán meg a Jeti lábnyoma is komoly nyomokat hagyott bennem, mert az mégis csak érdekes, hogy van-e átmenet. Most meg az ökológiai lábnyom izgat, mert hogy olyan szép és plasztikus szókapcsolat. De mit is jelent pontosan ez a kifejezés, amit egyelőre szinte csak a bolygó sorsa iránt elkötelezettek értenek, de hamarosan, nagyon rövid időn belül, minden bolygólakó megismer? Azt, hogy adott technológiai fejlettség mellett az adott társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Hogy pontosan ki tudjuk számolni egyes csoportok, családok, urambocsá!, nemzetek ökológiai lábnyomának méretét, figyelembe kell vennünk azok energia-, étel-, víz- és építőanyag-fogyasztását, mert mindezek alapján képet kapunk az eltartásukhoz feltétlenül szükséges termelőképes földterület mennyiségéről. Van egy rossz hírem. Bár joggal piszkáljuk az Amerikai Egyesült Államokat, Kínát és mondjuk Indiát is ezeken a hasábokon, hogy az extraprofitért mindenre képesek, még, mondjuk, soha nem minősített, jövőbeli gyerekgyilkosságra is, azért mi sem vagyunk különbek a Deákné vásznánál. Persze kis pénz, kis foci, de azért mégiscsak. Az van ugyanis, hogy Magyarország ökológiai lábnyoma másfélszerese a területének. Ami azt jelenti röviden, hogy ha nem változtatunk gyökeresen az életmódunkon, és továbbra is úgy teszünk, mintha a fejlődés fenntartható lenne, akkor rendkívül súlyos következményekre számíthatunk. Nem magamtól vagyok ennyire okos, hanem a Magyar Tudományos Akadémia számításai alapján, ami azért egy komoly szerv, nemhiába adta a létrehozásáért Széchenyi a jószágainak egyéves hozamát. Még akkor is, ha tagja lehet olyan müncheni asszonya is, aki az adómból náciz le engem mint demokrácia- és szélsőségszakértő, mert kommantom Orbán Viktort. A lényeg azonban az, hogy az MTA elnöke felkért vagy hatvan tudós kollégát, hogy készítsenek egy tanulmányt a magyarországi klímaváltozásról. Ez már eleve jó, hiszen van olyan publikus hülye, aki azt mondja, hogy ilyen nincs is. A felmérés eredménye a következő, zanzásítva. Az Alföldön akár két héttel is nőhet az extrém magas hőmérsékletű időszakok hossza (a Balaton-felvidéken szerintem ez már így van), ami a következő egészségkárosító hatásokkal bír: halálesetek, szív- és érrendszeri betegségek, embóliák, agyvérzések. A tél pedig átlagosan egy Celsius-fokkal válik enyhébbé, következésképpen annyi rovar és bogár jön, mint azt már most is tapasztalhatjuk. A válasz nyilván nem lehet más, mint a társadalmi átrendeződés. Mindent vissza. Az SZDSZ nevű borzalom nyíltan hirdette, hogy a falvaknak vége, és mindent meg is tett azért, hogy ez így legyen. Mi viszont innen kell hogy kezdjük. Újra. Pusztuljanak a földemről! Lábnyomukat se lássam!